Magyar Elet, March 06, 1976

              Nem sokasig
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 29 No 10 XXIX é folyam 10 szám 1976 március 6 szombat
új
ü ö 7 M
@ Ford az 1
A New Hampshire Gerald Ford elnök 2 száza-lékkal
megelőzte Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzót — A leváltott
Dániel Moynihan ENSZ amerikai födelegátus helyébe Pennsylvaniai kormány-zóját
William Scranton-- t nevezték ki — Mintegy száztagú baszk csoport —
mely húsz évig száműzetésben élt Franciaországban — visszatért Spanyolor-szágba
— jelenti a Reuter — Teng Hsiao-pin- g a pe-kingi
falragaszok „Uj Hruscsovnak" bélyegezték — Richárd Nixon és felesé-ge
államfőnek kijáró fogadtatások után — 8 napi knai tartózkodását befejez-te
és visszarepült Kaliforniába — Argentínában legújabban nyiltan beszélnek
egy katonai felkelés esélyéről abban az esetben ha az elnöknö: Isabel Perón
önszántából nem hagyja el a bársonyszéket — Khalid király Szaúd-Arábi- a
feje 300 milliós segélyt helyezett kilátásba Egyiptomnak egyben kijelentette":
a PLO-na- k a palesztinai nép nevében részt kell vennie a nemzetközi tárgyalá-sokon
— A Scotland Yard hírnevét erősen megtépázta a hír miszerint 12 ma-gasrangú
tisztviselő ellen letartóztatási parancsot adtak ki mert azok hatal-mas
sápokat húztak a londoni alvilágtól — Egy torontói taxisofőr 17 éves fe-kete
gyilkosát öt évre ítélték — Két gimnazistalány kéjgyilkosát elfogta a to-rontói
rendőrség — 15000 eszkimó Kanada területének egyharmadát egyben
az ásványi kincsek eladásából származó jövedelem 3 százalékát követeli —
Egy szakértő elmeorvos szerint Patrícia Hearst agymosás áldozata volt ami-kor
csatlakozott a Slmbioncsc Liberation Armyként ismert bankrabló 'geril-lákhoz
n NYUGATI
KOMMUNISTA
PARTOK NYÍLT
ELLENSZEGÜLÉSE
A szovjet kommunista
párt 25 kongresszusán
Lconid Brezsnyev félreért-hetetlen
és ellenvetést nem
tűrő ostorozó hangú filip-pikába- n
intette az „ideoló-giai
vonalról letérő tévely-gőket
arra hogy a marxizmus-le-ninizmus
tisztaságát
nem szabad feladni a nép-szerűségé- rt
es hatalomért
folytatott hajszában"
— Az opportunizmus —
mondotta — talán ideig-órái- g
előnyöket biztosíthat
azonban végső fokon káro-san
hat vissza a pártra"
Ismeretes hogy az olasz
francia angol és spanyol
kommunista pártok főtit-kárai
hazai nyilatkozataik-ban
csaknem
egyhangúan elvetik a
Kreml ideológiai dikta-túráját
és a „gleich- -
schaltolást" saját ún
nemzeti színezetű párt-jaik
ellen történt jog-sértésének
tekintik
Enrico Berlinguer az
olasz kompárt főtitkára
Brezsnyev kioktatása elle-nére
fenntartotta azt az ál-láspontját
hogy „a jelen
körülmények között az osz-tályharc
elsődlegessége nem
aktuális"
Georges Marchais a fran-cia
kommunisták vezére
ennél jóval tovább ment:
egyrészt bár ő is hivatalos
E ra P3 &
volt Moszkvába visszautasí-totta
a meghívást és Párizs-ban
nagyszabású sajtófoga-dáson
vázolta azokat az el-lentéteket
amelyek pártja
és a Kreml vonalvezetése
között fennállnak
Marchais ráadásul a
vörös zászlót is elvetet-te
és helyébe a francia
trikolórt választotta és
— horrible dictu! — az
ökölbeszorított kéz üd-vözlését
is kiiktatta a
francia kommunista
párt alapszabályaiból
KISSINGER
DÉL-AMERIK- AI
KÖRÚTJA
Mivel 1973-ba- n dr Kis-singer
az USA külügymi-nisztere
új dialógust" ígéri
a dél-amerik- ai államoknak
régi adósságát iparkodott
törleszteni amikor lóha-lálában
felkereste Venezue-lát
Perut Brazíliát rövid
megállókkal fűszerezve Ht
ját Costa Ricában Colom-biábané- s
a földrengés-s- ú il-ló
tta Guatemalában
O VENEZUELA — Gaz
dasági vonalon Kissinger
„az egyenlőség és' méltó
sag" alapját emlegetve pró
bál nagyobb USA segélyek
kel segíteni a venéz árstabi
lizálás terén A 39 órás láto
gatás végén egy újságíró
megkérdezte Carlos Andrés
Perez elnököt vajon
sikerült-- e Kissinger-ne- k
megtörnie a jeget a
két ország között? A
— m m m m m wFm
ff
diplomatikus válasz ez
volt: „Tropikus orszá--
gokban nem ismerik a
jeget"
PERU-ba- n a „Szélvész-ként"
emlegetett külügymi-niszter
teljes 24 órát töl-tött:
egy órát csevegett
Francisco Moralcs Bermu-dé- z
elnökkel melynek vég-ső
kicsengése az volt: az
USA-na- k nincs ellenvetése
Peru „forradalmi nemzeti
szocializmusa" ellen
© BRAZILIA-ba- n az USA
külügyminiszter államszer--ödós-t
írt alá brazíliai kol-legájával
Antonio Francis-co
da Silveirá-va- l misze-rint
kétévenként kereske-delmi
technológiai tapasz-talatcsere
és scgély-ügyck- el
tárgyal meg a két ország
Az egyik perui napilap
az elevenére tapintott a
nagy sietségnek:
Kissinger látogatása
rövid volt és hajszolt
miként egy orvosi vizit
Az igazi páciens azon-ban
az USA—Latin-Amerik- a
viszony lé-nyegesebb
szükség mu-tatkozik
ic kapcsolat
tartós megjavítására
mint néhány kutyafut-tában
felírt pirulára"
n PANAMA:
A VISSZATÉRŐ
USA FEJFÁJÁS
Két évvel ezelőtt Jüan
Antonio Tack panamai
külügyminiszter-é- s Kissin
E- - Fehér Pál írt a fenti cím alatt cikket a hazai „Kritika" c fo-lyóiratban
írását Fehér így kezdi: „Általában azt keressük ami összeköt a
kapitalista világban elő magyarsággal Ez a gesztus természetes mi
több: magától értetődő kötelesség teljesítése Ugyanennyire magától
értetődik azonban hogy világosan megvonjuk az egyetértés határait
is Hiszen amennyire fontos feladat a magyarság közös élményének
az értékeknek a védelme ugyanannyira aktuális a világnézeti harc
is Ami összeköt bennünket nyilvánvaló Határozzuk meg tehát
mindazt ami elválaszt bennünket" v"v~
Ezckután tér rá a cikkíró a legfontosabb pontokra amik elvá-lasztják
az otthoni kommunistákat a külföldi magyaroktól Érdemes
ezeket a pontokat közelebbről szemügyre venni márcsak azért is
hogy megtudjuk mi az ami fáj — részünkről — a kommunista rend-szernek?
Elsőnek a cikkíró Kovács Imre az Uj Látóhatár"-ba- n írt tanul-mányának
ezt a kitételét idézi: „Az 1956-ba- n megbolydult magyar tár-sadalomnak
nem áll jól az ismételten átszabott kommunista zub-bony
abban nem érzi iól magát" Tehát az nem tetszik az otthoni
tollnokoknak ha egy külföldi magyar író megállapítja a tényt hogy
amagyar nép az 1956-ba-n átszabott" de lényegében nem változott
„kommunista zubbonyban nem érzi jól magát"
Ezután Borsody István ugyancsak az „Uj Látóhatáf'-ba- n megje-lent
cikkéből idéz Fehér: „A marxista szellemi diktatúra béklyókat
kényszerít a társadalomra ami --megnyomó ritja az alkotókedvet cs
erőt-- " A kommunista újságíró nem szereti ha a hazai rendszer szá-mára
ilyen kényes' kérdéseket feszeget egy külföldi magyar író —
mint a szabadság Ezért Fehér mereven elutasít minden bírálatot-eze- n
a téren "- -
Elítélöleg' nyilatkozik a szerző mindazokról a külföldi magyar
írókról- - akik Mindszenty József hercegprímás „Emlékiratait" dicsérik-jel-entős"
és értékes" szolgálatnak "minősítik a magyar célok érde
HUNGÁRIÁM LIFE
Báránybőrbe bújtatott taktika koalíciós kormányzási reményekert?
Kissinger dél-amerik- ai körútja Gerald nyert menetben
elnökjelölt-előválasztáso- n
miniszterelnökhelyettest
AMI
ger közös nyilatkozatot írt
alá mely a Panama-csatorn- a
isszaszo!gál tatásának
elveit vázolja
Azóta Panama vezetői
szerint édes-kev- es előreha-ladás
történt a Csatorna
tárgyalásokat illetően me-lyeket
Ellsworth Bunker
USA megbízott és Omar
Torrijos Herrera panamai
tábornok folytat Miért?
A Strom Thurmond
dél-karolin- ai szenátor
által vezetett 34 tagú
blokk mereven vissza-utasítja
a Panama-csatorn- a
visszaszolgáltatá-sának
gondolatát
Ráadásul a Panama-zón- á
ban lakó amerikai alkalma
zottak (kiknek 'száma kb
4500) élesen tiltakoznak a
Bunker-vczctt- c tárgyalások
esetleges zónakiürítési
eredménye ellen
A hivatalos amerikai né-zet
a következő: ma már a
szuper-tartályhaj- ók továb-bá
az óriási méretű USA re-pülőgép-anya- hajók
számára
használhatatlanná vált a
kb 14 méter mély csatorna
A víziút visszaszolgáltatá-sával
esetleg sikerülne egy
régi tövist eltávolítani az
USA—latin-amerik- ai pa
naszhalmazból Ugyanak-kor
az USA stratégiailag
további ellenőrzést óhajt
gyakorolni további 20 évig
még abban az esetben is ha
visszaadja a Zónát
Ujabb elnökválasztási
kampány-kérdéss- é vált
a Csatorna mert Ró-náid
Reagan azzal vá-dolta
Gerald Ford-o- t
hogy az elnök „részle-tekben
kiárusítja a
(nyugati) földteke vé-delmi
rendszerét"
(A Panama-csatorná- t 1881-be- n
kezdték építeni a fran-cia
Ferdinánd Lcsseps ve-zetésével
A költségek fe-dezésére
alakult részvény-társaság
csődje során pat-tant
ki az ún „Panama-botrány- "
Az USA 19Ö3-ba- n
„örök időkre" megvásárolta
a Panama-csatorn- a haszná-lati
jogát)
B AMERIKAI
„BÉKETUSZOK"
A SINAI-FÉLSZIGE-TE- N
Miután az izraeli erők
újabb 1660 négyzetmérlöld
területet átadtak Egyiptom-nak
a tavaly szeptemberi
„Kissingcr-ingajárat- " ide-jén
aláírt szerződés szerint
170 narancs-szín- ű egyenru-hás
amerikai érkezeit a tér-ségbe
hogy
a korai riasztó-szolgál- at
karbantartását vé-gezzék
a Giddi és Mitla
hágók térségében ott
ahol három háború zaj-lott
le az elmúlt két év-tized
alatt
Ezzel egyidejűleg az Egye-sült
Nemzetek Szervezete
4400 békefenntartó egysé-get
küldött az „ülközözóná-ba- "
Az amerikai riasztó-egysé- g
paranosnoka C William
Kontos aki a „Sfnai Field
Mission" név alatt ismert
küldetést így jellemezte:
— „Egyik részről ellen-őriznünk
kell az izraeli had-sereg
mozdulatait a másik
részről az egyiptomiét és
köztük beékülve a 4400 fő-n- yi
ENSZ csapatokat is
szemmel kell tartanunk"
Nicholas Thorne ezredes
megbízatása az hogy a lcg-kínosabb- an
megőrizze a
technikai egység semleges-ségét
KÍNAI AJÁNDÉK"
BREZSNYEVNEK
Az „Ujkína" hírügynök-ség
a szovjet (volt?) testvér-párt
25 moszkvai kongresz-szusáva- l
egyidejűleg rend-kívül
éles támadást intézett
az oroszok ellen:
„Zabolátlan katonai be-avatkozás
szabotázs és
felforgatás — ezek az
eszközök amellyel
Moszkva megpróbálja
igába hajtani a világ
népeit
ez a gyarmatosító szuper-hatalom
a lcgkalandvá-gyób- b
és legveszedelme-sebb
forrása egy új világhá-borúnak
agyafúrt kép-mutatással
enyhülést prédi-kál
azonban világhegemó-niára
törekszik "
w qf w !
kében Megrója Cs Szabó Lászlót is aki Szolzsenyicin emberi és írói
nagyságát méltatja Tehát: a mai kommunista számára ez a két szellem-
-óriás: Mindszenty és Szolzsenyicin alakja életműve jelenti a leg-nagyobb
veszélyt korunk ycllemi vezetői közül Akik megcáfolhatat-lanul
lerántották a kommunizmus álarcát és megmutatták a maga
kegyetlen embertelen valóságát
Végül Pcéry Rezső egyik előadásából idéz — elmarasztalóan — a
cikkíró: „Az állami ellenőrzés és irányítás határain kívül a szabádvi-Iágba- n élő magyar írástudóknak az a feladata hogy igyekezzék haza-felé
korrektívumként hatni — kimondani azt is amit otthon nem le- het" Ehhez a mondathoz fűzi hozzá E Fehér Pál — mintegy befe-jezésképpen:
„Ez az a szemlélet amely elválaszt bennünket" Tehát a
-- hazai rendszer' tagadja elsőrendű emigrációs hivatásunkat: „kimon-dani
mindazt" — a szovjet megszállásról a magyar nép nemzeti és
emberi jogainak megfosztásáról az elszakított magyar milliókról —
„amit és amiket ma otthon nem lehet leírni szóvá tenni"
Ismételjük meg tehát a „leckét" amire Fehér tanít: diktatúráról
- az orosz megszállásról a magyar nép elvesztett szabadságáról Mind-szentyr- öl Szolzsenyicin röl — nem szabad írnunk szólnunk a sza-badvilágban
— ha ezeket a feltételeket elfogadjuk akkor szóba állnak
velünk akkor szó lehet „dialógusról" Hanem nincs „magyar test-vériség"
Kérdezzük a dialógizálóklól az „anyanyelvi konfcrenciázóktól": '
mi marad akkor magyar emigrációs hivatásunkból? Semmi! A hazai
rendszer csak akkor áll szóba velünk ha legszentebb elveinket fcl-adj- ub Hiszen azért lelnünk emigránsok hogy hirdessük a magyar nép Istentől adott jogát szabadságához hogy tiltakozzunk az idegen meg- smziálllliáósk enlelemnzethioégsy ekmöbveeritejlojügkaita!z elszakított területeken élő magyar
Nem Fehér elvtárs"! — ilyen alapon — nincs dialógus Igaza van:
öntől a hazai kommunista rendszertől egy világ „választ el"
ZSIGMOND ANDRÁS
w
------iT--'U'ftffU- l-AU-f''WW''W'-'V
OKmw - mm t'dmmm
mmms%®5mmmimmímt®Bmiim&m% -- ffijs--
I BI
I Sn ite I
30
pswsaissra&mssffiáKgsaisssKí-- ' üss? -:-- mismsámmimigmmemmimiL a' ít-- m%8%mimmRm8m&3mim -- ?%: % rjf ?- WWPWa - v mmmmmmwmm%wmx -'-
- g?' wJmKmmtlmXmmímsmKmimumSmmlSmm ' sMmwlm
JwXlf--i
Mindszenty József hercegprímás
Juhász Fazekas Ilona fcstőművésznő
largttt Independent
Canadim Wetkljr
Uungiriau Ijinginge
Ara: cent
v1
t?!-- " vwmm£í- - y'i JmSmX- -
feBiííjiBMiiillü
alkotása
WASS ALBERT:
Eddigi eredmények és új
tennivalók az erdélyi magyarság
védelmében
Az 1 975-ö- s esztendő második felében az erdélyi magyarság védelmének
munkája olyan sikereket ért cl amilyenekkel az elmúlt harminc esztendő
során még nem dicsekedhettünk Az Amerikai Magyar Szövetség és az
Erdélyi Világszövetség dokumentációs memoranduma az Amerikai Ma-gyar
Szöetscg elnökének dr Béky Zoltán püspök úrnak fáradtságot nem
ismerő áldozatos Genf-- i majd Nairob-- i szereplése az erdélyi panaszok
ügyében harminckilenc amerikai országgyűlési képviselő együttes kiállása
az erdélyi magyarság elnyomatásával kapcsolatban és végül is az erdélyi
magyar és német kisebbségek romániai szószólóinak öntudatos és bátor fel-lépése
és annak visszhangja a világsajtóban: mindez együtt végérvényesen
odahelyezte az erdélyi magyarság panaszait a világ elintézetlen kérdései-nek
tárgyalóasztalára Az erdélyi magyar kisebbség követeléseinek öt
pontja mely pontok szinte szószerint azonosak az Erdélyi Világszövetség
által egy évvel ezelőtt meghirdetett és benyújtóit követelésekkel eltörölhe-tetlenül
belevésődtek a világ köztudatába és azokat onnan már többé sem-miféle
csalafintaság ki nem törölheti
Az Egyesült Államok „Congressional Record"-jána-k (House) 1976 ja-nuár
28 29 és február 2-i- ki számai azt igazolják hogy még a nyár beállta
előtt (amikor a Romániának adott próbaidő lejár) újra felszínre kerül az
erdélyi magyarság elnyomásnak kérdése még pedig megnöveltedéit mér-tékben
„We arc no longer dcaling with an insignificant issuc Ihat is dear
only to the conscicnce of our fellow cilizens of Hungárián dcscenl" je-lentette
ki HeNtoski képviselő (New Jersey) január 28-adi-ki
beszédében a
kongresszus előtt (Cong Rec House 528 —29 old) „The abridgement of
the humán and civil rights of the 25 millión Hungarians in Transylvania
can no longer be swept under the rug In October 1975 the lcaders
of the National Council of the Hungárián and Germán Workers openly
appcaled to the govcrnment for an abatement of the present diserimina-tio- n and for the restoration of their confiscated cultural properties and
schools They asked for the eslablishment or a Transylvanian Commis-sio- n at the Humán Rights Commission of the United Nations to cnforce
the humán and civil rights due to them "
Majd rátérve Ceausescu legutóbbi beszédére ezeket mondta Hel-stos- ki
képviselő: Presidcnt Ceausescu went on to attack the chauvinNt-nalionalis- t
concepts and manifestations' (of the Transylvanian Hungarians
and Germans) an he addedin a left-han- d compliment to us and to the
lcaders of the American Hungárián Fcderation the Transylvanian World
Federation and the American Transylvanian Fcderation (and I quote)
Therefore we must be more active in combating various manifestations
of this kind that occur on the International pláne and can rcflect on our
country (Rumania) in one form or another '"
Goldwater kaliforniai képviselő (Goldwater szenátor fia) hozzá tette
ehhez a maga felszólalásában: „In view of the Provisions of the Rumanian
Conslitution making-'chauvinistic-nationalist- ic agitations' a erime and in
view of the pást practices of the (Rumanian) police the memorandum (of
the Hungarians in Transylvania) took great pcrsonal couragc It is alsó
notablc" mondta a képviselő „that the demands of the memorandum were
substancially identical with the areas of concern outlined in our letter to
Prcsidcnt's departure to Bucharest " (Ennek a levélnek a szövegét az
Amerikai Magyar Szövetség és az Erdélyi Világszövetség állították össe)
Az erdélyi magyarok és németek által Bukarestben benyújtott memo-randum
pontjait melyek valóban azonosak az általunk is megszövegezett
és Genfbe benyújtott kívánságokkal Addabbe New York-- i képviselő ismer-tette
a kongresszus tagjaival (Cong Rec pagc H53l Jan 29 I976): „First:
Freedom of the use of the mothcr tongue cspecial'y in schools and public
agencies Second: School autonomy on the elcmentary secondary and col-lege
Icvels Third: Equal righ'ts in political cultural' and scientific life-- '
Fourth: Constitutional recognition of a Fcderation of Nationalities as'lhe
freely clccted representation of the national minoritics Fifth: The relum
of tbc confiscated national cultural treasures — muscums archivcs —
wherc they had been Rumanizcd Finally: Establishmcnt of a Transylva- -
nian Commission at the UVN Humán Rights Commission to cnsurc the
implcmentation of humán rights " -
Egy másik felszólalásban (összesen kilenc felszólalás hangzott cl 1976
január 28 cs február 3 között az erdélyi kérdéssel kapcsolatban) Pattén
kénviselő részletesen ismertette a kongresszuson] dr Békv püspök Gcnf-- i
és Nairob-- i útjait és az ott-elér- t eredményeket Beszéde végén megjegyezte
az elkobzott erdélyi levéltáraikkal kapcsolatban: „The veal purpose of the
Rumanian govcrnment beepmes obvious It is noí to protect and preser- -