Magyar Elet, August 16, 1986

              ÍHA
itt t
''"
-- 1-
L
Nem tokaság
kenem Lfíek
8 szabad níp tesz
csuda dolgolal
8ZIZSZNYI
SE5SSSES3ESP
Vol 39 31 XXXIX évfolyam 31 szám 1986 augusztus 16 szombat Ara: 75 cent
Reagan elnök kijelentette:
M m
Növekvő szovjet © A vétójog
Az amerikai Kongresszus Külügyi Bizottsága jóváhagyta a Fülöp-sz-igclcknc- k
nyújtandó 250 dolláros gazdasági segélyt hogy is támogassa Co-raz- on
Aqiiino elnöknö kormányát — Irán támadással fenyegeti Szaúd-Arábi- át
Kuvvaitot és minden más Pcrzsa-öbölbc- li országot melyek pénzügyi támoga-tásban
részesítik Irakot — Az Iszlám Szent Háború szélsőséges síita ter-rorista
szervezet szabadon engedte Bejrútban Lawrcnce Martin Jenen ame-rikai
papot rossz egészségi állapotára való tekintettel A többi 4 amerikai
akkor engedik cl ha a szaúd-arábi- ai hatóságok szabadlábra helyezik el-fogott
társaikat — Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) jelentette: a sze-rencsétlenül
járt Challenger űrhajó hét utasa túlélte a robbanást inert bekap-csolták
Iégzökészülékciket így tisztában voltak a fenyegető veszéllyel — A ben-zin
ára az Egyesült Államokban gallononként 81 centre süllyedt 7 éve nem
volt ilyen alacsony az ár További áresésre számítani — A haiti bíróság
halálra ítélte Luc Desyrl Duvalicr volt diktátor titkosrendőrségének főnökét
politikai gyilkosságok miatt — líhSG első felében 8(il százalékkal emelkedtek
az Jugoszláviában 1985-hö- z képest: ez inflációs rekord Európában
LESZERELÉSI
TÁRGYALÁSOK
MOSZKVÁBAN
E héten amerikai leszere-lési
ügyekkel foglalkozó bi-zottság
érkezett Moszkvá-ban
hogy Gorbacsov leg-újabb
leszerelési ajánlatát
tárgyalja kellett hoz-zá
prófétai tehetség hogy
megjósoljuk:
a tárgyalások eredmény-telenek
lesznek
Miért?
Mert Gorbacsov minden
bombasztikusnak ható ún
engedményének csak az a
célja hogy
Reagan elnököl rávegye
űrvédelmi rendszere ki-fejlesztésének
elvetésére
amire nem lesz hajlandó
Az elnök ugyanis telcví-zióüzenetéb- en
— még a tár-gyalások
megkezdése elölt
"rrVY'ym'ff'reptiTii'iVif'i
Párion belüli lázongások
B M 1PÜ
millió ezzel
nevű
túszt
csak
lehet
árak
Nem
— kijelentette hogy az
„űrvédelmi rendszer ki-építése
nem lehet tár-gyalási
témája semmifé-le
leszerelési konferenciá-nak"
MIÉRT FÉLNEK
AZ OROSZOK
AZ ŰRVÉDELMI
RENDSZERTŐL?
Elsősorban azért mert
tudják hogy ezen a téren
képtelenek felvenni a tech-nikai
versenyt az Egyesüli
Államokkal Pedig az űr-védelem
kifejlesztését az
oroszok kezdeményezlek
de aztán belátták hogy
gazdaságilag még jobban
tönkremegy a ország ha
az űrvédelem fantasztikus
költségeit elő akarják te-remteni
Reagan elnök zseniális
meglátása volt az hogy
semmiféle harci eszköz-től
nem félnek úgy az
oroszok mint az űrvédel-mi
rendszertől ami tá-madó
jellegű alomraké-táikat
semlegesíti
Moszkva eddig az alom-rakéláiv- al
vívott ki magá-nak
fölényt stratégiai téren
Reagan elnök nem vette fel
a kesztyűt hanem egysze-rűen
lehetetlenné akarja tenni
az atomháborút
GORBACSOV ENGED
A szovjet pártlötilkár kö-vetelménye
most oda mó-dosult
hogy ez nem vonat-kozik
a kutató munkára
csak legalább 15 évig ne
lépjen életbe Természete-sen
Reagan ebbe sem ment
bele hiszen kilóg a lóláb:
Kádár ellen
(részletek)
Az első lázadás személy szerint Kadar János ellen 1957-be- n kezdő-dött
és a még ingatag kádári hatalmat csaknem veszélybe sodorta
Beavatott pártkörökben az „egykori spanyolosuk és volt nyugati emig-ránsok
Kádár elleni lázadásáról" cselt szó
A spanyol köztársasági hadsereg egykori magyar kommunista har-cosai
nem felejtették el amit Kádár belügyminiszterként a Rajk-ügybe- n
tanúsított Nemcsak a Rajk— Kádár beszélgetést ismerlek de Ká-dárnak
az akkori és késöhbi ügyekhez törteirt hozzáállásáról is tiszta
képük volt Ezek a volt spanyolosok cs Nyugatról hazatért má kom-munista
emigránsok jelentős part állami vagy gazdasági posztokon
voltak csapatostól kerültek börtönbe a koncepciós perek során Ször-nyű
tortúrákon mentek kérésziül sokukal halálra életfogytiglani fegy-házra
ítéltek és az még szerencsésnek mondhatta magát aki néhány
évvel vagy recski internálással úszta meg ezt az üldözési időszakot
Több százan élve maradtak rettegésekkel leli eveket eltek ál A
többség utcára került és csak tengette felelőmmel teli életéi A spa-nyolos
Münnich Ferenc — aki ebben az időszakban lényegében az or-szág
második embere volt — sziveben egyetértett cliik de kétkula-csossága
gyenge jelleme a hatalom iránti mérhetetlen éhsege nem
utolsó sorban az oroszok iránti elkötelezettsége teljesen passzívvá tet-ték
Marsall László
A lázadás legfőbb szellemi cs szervező alakja dr Marsall László
egykori spanyolos rendőrezredes olt akit a Rajk-pcrbc- n kegyetlenül
megkínoztak majd halálra ítéllek később kegyelemből büntetését
életfogytiglanra változtatták Vele szorosan együttműködött Horváth
Gyula miniszterhelyettes egykori illegális kommunista de velük ro-konszenvezett
még legalább 60— GO más személy is valamennyi jelen-tős
beosztásban
Marsall akire az újjászervezett politikai rendőrség vezetését bíz-ták
azon mesterkedett hogy a tisztogatást nemcsak lent kell végre-hajtani
hanem elsősorban Kádár Jánossal kell elkezdeni Amikor
minden kitudódott és kenyértörésre került a sor az orosz-o-k Kádár
mellé álltak így odacsallakozolt a várakozó álláspontot elfoglaló Mün-nich
is A többi spanyolos és egykori nyugati emigráns ekkor riadtan
visszahúzódott Ők már egyszer súiyos megpróbáltatásokon estek át
így nem kockáztattak
Marsalll leváltottak cs a bukott magyar kommunista vezetők
száműzetési helyére Kelet-Németország- ba küldték nagykövetnek
HUNGÁRIÁN LIFE
befolyás Romániában québeci
VAR ELET
azért hangzott el ez az en-gedmény
mert
a Szovjetunió egyelőre
nem képes ezzel a fejlesz-téssel
lépést tartani más-részt
az elhárítás lehető-sége
Moszkva támadó
atomrakétáinak fenyegető
hatását csökkentené ami
a leghatékonyabb fegy-ver
Moszkva zsaroló poli-tikájában
Szerencse Aiogy Reagan
elnök átlát a szitán 'és nem
dől be Gorbacsov szirén-hangjainak
A THE WASHIGTON
TIMES CIKKE
ROMÁNIÁRÓL
Andrew Borowac a wa-shingtoni
Times bukaresti
tudósítója érdekes leleplező
cikket írt Romániáról mely-nek
címe:
A Szovjetunió megerősí-tette
politikai és gazdasá
gi befolyását
ban'C
Romániá- -
A cikkben az újságíró
hangoztatja: „Moszkva ag-godalommal
figyeli a romá-niai
helyzet romlását A 'sú-lyos
gazdasági krízis amely
szt a gazdag országot az éh-ínség
szélére 'taszította oly
elégedetlenségbe robbanhat
ki mely elsöpréssel fenye-geti
a kommunista rend-szert
A lakosság tudja
hogy az éhínség kizárólagos
oka Ccauscscu „grandomá
niája" amely főleg az el-túlzott
iparosításban nyilat-kozik
meg A szovjet veze-tők
tudják hogy Ceausescu
súlyos beteg (prosztatarák)
és görcsösen azon igyekszik
hogy diktátori hatalmát fe- -
les'égc örökölje Ezt sem a
nép sem a katonai vezetés
sőt a párt süllyesztőbe ke-rült
tagjai nem fogják tűr-ni
Félős — Moszkva szem-pontjából
— (hogy a Ceau
sescu halála után bekövet
kező hatalmi 'harc magát a
kommunista rendszert is ve-szélyezteti"
„Ezért elszaporodtak Ro-mániában
úgy a szovjet
katonai „tanácsadók"
mint a gazdasági szakem-berek
akik átvették a
nagyüzemek vezetését"
Magyar szemmel: a ro-mániai
helyzetei mi is aggo-dalommal
figyeljük Az er-délyi
magyar clIenáUók
szerint: „Még a szovjet be-folyás
erősödése is jobb
mint a mostani Ceausescu-rcmuralo- m "
A KANADAI
TARTOMÁNYI
MINISZTERELNÖKÖK
TÁRGYALÁSA
Véget ért Edmonlonban a
miniszterelnökök konferen-ciája
A tárgyalások főleg a
gazdasági problémák meg-oldási
lehetőségeiről folyt
— Folytatás a 2 oldalon —
Mi!í"V'"r"ngJ-JUWflffHMgffffAWX'i"iwr1BuH'iJrt7WWii'1M-W
Marosán György
Jóval bonyolultabb mi több veszélyesebb volt a második lázadás
1962 augusztusában Kirobbanásának élén Marosán György állt a Ma-gyar
Szocialista Munkáspártnak Kádár után a második embere Ká-dárnak
ós bizalmi kórének kapóra jött a közvélem'eny széles körei-ben
es a nemzetközi sajtóban elterjedt nézet amely szerint Marosán
Kádár János pozíciójára tört ebbe belebukott és mennie kellett Egy
pesti vicc szerint: „megbukott a PÉK (Marosán) aki szakmát váltva
KADAR akart lenni"
A lázadás valódi oka máshol másban keresendő de abban hogy
robbanáspontig jutott nem kis szerepe volt Marosán György impul-zív
egyéniségének A lázadás már hónapokkal előbb kezdődölt ami-kor
szűk körben napirendre kerültek az 1956 előtti párton belüli kon-cepciós
perek (csak ezeket ismerték cl koncepciós ügynek) végleges
lezárásának bonyolult kérdése
1962-be- n — a konszolidáció viruló korszakában — a szűk vezetés
alkalmasnak vélte a pillanatot hogy a párton belüli perek végére
pontot tegyen A kulcskérdés — amely mintegy hét éwcl tolta el az
ügyek lezárásának időpontját — éppen az volt: hol húzzák meg a ha-tárt
Csak a végrehajtó szerveket az államvédclmel és az ilyen ügyek-ben
érinteti ügyészségi és bírósági részlegeket vonják-- c felelősségre
avagy mindazokat a legmagasabb helyen ülő politikai és közéleti ve-zetőket
is akik részesei voltak c döntéseknek
A bosszúra éhes és súlyos meghurcoltatását feledni nem hajlandó
Marosán totális felelösségrevonát kövelelt 01 támogatta mindenki
aki új ember volt a hatalomban vagy maga is a perek áldozata volt
Az ilyen — Marosán által követelt — felelösségrevonás esetén a
középkáderek tekintélyes része lebukott volna Elképzelhető tehát
mekkora felhördülés fogadta Marosán és néhány lársa álláspontját
Mindez hónapokra elhúzta a Politikai Bizottság 1962 augusztus 10-- e
körüli végleges döntését is A határozat a legszűkebben jelölte ki a fe-lelősek
körét Hogy mégis kellően látványos és megnyugtató legyen
olyanokra is kiterjesztettek akik a koncepciós ügyekben ugyan nem
vettek részt de korábbi vezető beosztásukra tekintettel praktikus
szempontból johbnak látták őket más beosztásba helyezni
A határozat mindössze 4—5 évig volt érvényben majd csendesen
elfeledték Az érintettek száma kevesebb volt 400 főnél Kádár hiába
próbálta a rendszeréi fémjelzö Marosán Györgyöt maradásra birni
az kategorikus nemet mondott Ugyancsak távozott a szokásos szám- -
(Folytatás a fik oldalon)
uPMmnwHm)uwuiuuinm
Közi Horváth József:
0&tepbm&
ftmmmiiin—Mi mmHHM
Szent István emlékezete
(részlel)
1038 augusztusának elején láz kezdte
gyötörni Érezte hogy napjai meg vannak
számlálva Ezért összehívta a püspököket
és a főbb udvari emberekel akiknek a lel-kükre
kötötle hogy gondjuk legyen a ke-resztény
Magyarország gyönge palántájá-ra
Utána összekulcsolt kézzel és égre
emelt szemmel országát népét és távozni
készülő lelkét a Boldogságos Szüzanya
pártfogásába ajánlotta Utolsó óhajának
megfelelően augusztus 15-é- n Nagyboldog-asszony
ünnepén halt meg — 42 évi ural-kodás
ulán — hetvenéves korában Hol-ttestét
Esztergomból Székesfehérvárra vit-ték
— es az 'általa épített királyi bazilika
közepén temették el — országos részvét
mellett — fehérmárvány koporsóban
István király halála után zavaros és
szomorú évtizedek következtek Negyven
év alatt a királyi trón nyolcszor cserélt
gazdát leslvérharcok pogány lázadások
német beavatkozások nemcsak a közbiz-tonságot
szüntették meg hanem a fialal
magyar kereszténység letét és az ország
függetlenségét is megsemmisüléssel fenye-gették
Ebben a rémségekkel (ele korszak-ban
a nemesség és a köznép egyaránt só-várogva
gondolt vissza a szentistváni biro-dalom
világtekintélyére és belső rendjérc-jólélér- e
és a nagy király bölcs és igazsá-gos
az egész magyar nép ügyét-bajá- t szí
vén viselő uralmára
Szenttéavatás
1083 augusztus 20-a- n történi szentté-avatásával
az egyház hivatalosan is a ma-gáévá
tette a magyar népnek első királyá-ról
alkotott és hűségesen őrzött értékíté-letét
amely első életrajzírója szerint így
hangzott: „Ez a férfiú hivő voll minden
cselekedetét teljesen Istennek szentelte
Mindig úgy mutatkozott mintha Krisztus
ítélőszéke előtt állna lelki szemeivel az ö
tisztelendő külsejű jelenségét látta s 'k-imutatta
hogy Krisztus a száján Krisztus
a szivén Krisztust hordozza miniden tet-ten
Méltán nyerte hál el birodalma halá-rain
balul az apostol nevét mert noha az
evangélium hirdetésének tisztét ö maga cl
nem vállalta a prédikátoroknak mint ve-zérük
és felügyelőjük megteremtette a
gyámolitás és gondoskodás vigaszát
Kultusza
Az egyház döntésével megkezdődött az
első magyar szentnek Szsnt István király
' V - íySV V'r# " ~'r
V"
ii'
Ltrgett InáeptoJo
CanadlanWedJf
'
nak vallásos tisztelete liturgikus kultusza
Árpádházi és vegyes házbeli királyaink
uralkodása alatt a történelmi Magyaror-szág
területén több száz templom és kápol-na
épült a tiszteletére Sajnos közülük
csak Ikevés élte túl a mohácsi nemzeti ka-tasztrófát
követő 150 éves török ímegszál-lás- l
A Székesfehérvárt 15434)an elfoglaló tö-rökök
a székesegyházat kirabolták Szent
István sírját feldúlták hamvait szétszór-ták
külön ereklyetartóban őrzött épen
maradt kézfejéi a Szent Jobbot maguk-kal
vitték és valahol a Balkánon eladták
raguzai keresztény kereskedőknek akik
azt a domonkosrendi szerzetesek templo-mának
adományozták Tőlük szerezte visz-sz- a
és vitette a budai várba a Szent István
iránt igen nagy tisztelettel viseltető asz-szonykir- ály
Mária Terézia 1771-be- n
A Szent Jobb sorsa 1945 után
1945-be- n a Szent Jobbot Ausztriába me-nekítették
az oroszok elöl Az 1945 augusz-tus
20-á- n az amerikai hadsereg által Auszt-riából
hazaküldött Szent Jobbal tartott kör-meneten
százezrek vettek részt „Ez az
összeomlás és orosz bevonulás utáni első
processzió — írta a rendezők egyike — for-dulópontot
jelentelt a halálravált nemzet
történelében Szent Istvánnak az ország
romjai fölött való szimbolikus megjelené-se
újra öntudatos és jövőbe néző nemzet-té
fogla össze a testileg kiéhezett és lelki-leg
megtört magyar népet "
A következő évben 1946 augusztus 20-á- n
már az új hercegprímás Mindszenty
József vezette — félmilliós hivösereg élén
— a körmenetet „Szent István gondolatai
— mondta prédikációjában Esztergom ér-seke
— nem idejétmúlt poros emlékek
amikről egyszer évente emlékezve lever-jük
a múlt porát Annyira egyek a hittel
és erkölcsi törvénnyel hogy azok állandó
érvényesülése a nemzet életigénye és a val-lásszabadság
követelménye "
Ebben a szellemben ünnepli ma is a
magyarság Szent István napját — ha nem
is a hajdani fénnyel
Legyen a szentistvánnapi múltba való
visszatekintés a külföldi szétszórtságban
elő magyarság számára is bátorítás és lel-kesil- és
a ma és holnap leendőinek a válla-lására