Magyar Elet, August 29, 1981

              4 HUNGÁRIÁN LIFE Sfl'JF„ 4 '- - 110
Mm sokaság iJWf:
t
hanem
szabad
LHek
nép tesz fi
csuda dolgokat MAGYAR ELET largwt
Caudiinlcckly
Iniltpcmltat
BERZSENYI (a lie UubuUa Liogtugt
Vol 34 33 XXXIV évfolyam 33 szám 1981 Augusztus 29 Szombat Ára: 40 cent imitMiiuuuuumimuummtmiuMtiuimmimi
Vihar a neutronbomba körül:
Katonai egyensúly
Az amerikai légiforgalmisták sztrájkja # A Madridi Konferencia
II János Pál pápa hazatért a kórházból Annyira jól van hogy — az elő-zetes
tervek szerint — októberben Spanyolországba látogat — Walesa a „Szo-lidaritás"
nevű független lengyel szakszervezet vezetője felszólította a szak-szervezet
tagságát hogy szüntesse be a sztrájkokat a katasztrofális élelme-zési
helyzet miatt Hangsúlyozta: „A kormány az ország gazdasági életét kép-telen
megfelelően irányítani ezért a „Szolidaritás" ebben a munkában közre
fog működni" — Pakisztán 3 billió dolláros katonai segélyt kap az Egyesült
Államoktól a szovjet fenyegetések ellensúlyozására Többek között Washing-ton
F—16-- os vadászbombázókat is szállít — Mexikó cs Líbia váratlanul leszál-lították
az olaj árát Az ok: az általános takarékosság következtében a világ-piacon
olaj-tulkinál- at mutatkozik — A Cl A jelentése szerint: a San Salvador-- i
gerillák most már nem Nicaraugán hanem Guatemalán keresztül kapják
— Kuba közvetítésével — a szovjet fegyvereket — Amerikai statisztikák sze-rint:
a családok átlagkeresete 130%-a- l magasabb mint 10 évvel ezelőtt ami
megtelel kb a közfogyasztási cikkek általános inflációs áremelkedésének
Csak a benzin az autó és egyes élelmiszerek (hús zöldség gyümölcs stb) ára
emelkedett ennél jóval magasabbra és a kölcsönök kamata — Reagan ame-rikai
elnök kijelentette hogy amnesztia-törvényjavaslat- ot terjeszt a Kongrcsz-szu- s
elé 6 millió bevándorolt ügyében akik illegálisan tartózkodnak az Egye-sült
Államok területén
"Sí VIS PACEM
PÁRA BELLIM"
Régi római közmondás:
Ha bakét akarsz készülj fel
a háborúra — Sajnos ez a
közmondás még napjaink-ban
sem vesztett semmit
erejéből sőt:
A most 36 éve tartó bé-kénk
a katonai egyensú-lyon
alapszik
Ezt nemcsak a politiku-sok
hanem minden józanul
gondolkodó ember "tudja:
A nagyhatalmak a kato-nai
tömbök minden erőlkö-dése
arra irányul hogy a
szembenálló felek között a
katonai egyensúlyt vala-hogy
megtartsák
Nagyon jól tudják ugyan-is
úgy a politikai mind a
katonai vezetők (és a közvé-lemén- y
is!) hogy a Szov-jetuniót
csak az tartja visz-sz- a
világhódító tervei meg-valósításától
hogy a moszk-vai
vezetők tudatában van-nak
annak hogy Nyugat ér-zékeny
gazdasági és straté
HANAK TIBOR:
(Bécs)
giai pontjait büntetlenül nem
rohanhatják le Ha Moszkva
észrevenné hogy Nyugat
ébersége ütőképessége lan-kad
akkor azonnal támadás-ba
lendülne Ez történt leg-utóbb
a gyengekezü Carter
elnök idejében amikor a
Szovjet lerohanta Afganisz-tánt
mert tudta 'hogy Nyu-gat
vezető hatalma úgy le-lkileg
mint katonailag —
gyenge
VIHAR
A NEUTRONBOMBA
KÖRÜL
Ezért érthetetlen (vagy
nagyonis érthető!) az a v-ihar
amelyet Wcinberger
amerrkai hadügyminiszter
bejelenlése kavart a nyugati
közvéleményben:
„Az Egyesült Államok
már gyártja a neutron-bombát"
MIRŐL VAN SZÓ?
Már Carter elnök is 'fe-lvétellé
a neutronbomba
gyártásának tervét sőt
megindult a gyártása is —
csak utólag — leállították
az alkatrészek összeszerelé-sét
Pedig akkor már Ame-rika
nyugat-európ-ai szövet-ségesei
elfogadták a bomba
gyártásának (szükségességét
— Sehmidt nyugatnémet
kancellárral az élén Nagy
megbotránkozást f keltett
mindenütt amikor Carler —
szokásához hiven visszako-zott—
„leállította a bomba
összer élését "(Valószínűleg
szovjet fenyegetés hatásá-ra)
Ezért van az hogy
most Wcinberger bejelenté-sere
csak a holland dán és nor-vég
kormányok tiltakoz-tak
Bonn London Párizs
és Róma nyugodtan fogad-ta
a tényt
(kivéve egy pár megvadult
pacifistát és Moszkva bé-rence- it)
Washington nem is kérle
nyugateurópai szövetségesei
„belegyezését" a neutron
Mi jön marxizmus után?
Nem az foglalkoztat mit tehetnénk a marxista filozófia helyébe
melyik irányzatot nevezhetnénk ki a jovö útjának a marxizmus-leninizmu- s
mai ideológiai felségterületén mit tartanék „jónak" korszerü-nek'é- s
tudományosan is kapviselhetőnek a filozófiában hanem inkább
az hogy a tegnapi és a mai marxisták a marxizmussal (belülről)
elégedetlenkedők es a belőle kikivánkozök mit tekintenek
elfogadhatónak korszerűnek es tudományosnak a jövendő és ki-kllzde- sre
váró filozófiában Vajon milyen tényleges kísérletek tortén-nek
— 'és tortennek-e- ? — a marxizmus-leninizmusb- ól kivezető szálak
megtalálására vajon a filozófiai fejlődés egyes mozzanatai alapján"
látható-- e az ami majd a marxizmus-leninizmu- s után következik? Va-lójában
nem is arról lesz szó' ihogy mi jön a marxizmus-leninizmu- s
után hanem inkább csak arról hogy mi lehel a következő lépés az
elméletben a filozófiában
De először is ajánlatos tisztázni hogy melyik marxizmusról' be-szélünk
amikor a marxizmus „utánját" keressük A kommunista or-szágokban
'hivatalosnak tekinthető (szovje) fővonal szerint nem lehet-séges
többfelé pluralista marxizmus A valóságban viszont azt látjuk
hogy mind történelmi tekintetben mind a pillanatnyi helyzet-állóképé- t
nézve a marxizmus' megjelenési formája a többesszám ha nem js
szolári de tényleges 'értelmi alakja szerint Most arra nem térek ki
Jiogy miért szinte szükségszerű következménye ez Marx filozófiai fej-tegetéseinek
hanem csak utalok az elmúlt több mint száz év
különbségeire a darwinista újkantiánus 'leninista szindi-kalist- a
ausztromarxisla egzisztencialista marxizmus fényére olyan
különböző marxista 'filozófiai koncepciókra mint pl Kari Kautsky
AA Bogdanov Kari Korsch Anlonio Gramsci Ernst Bloch Henri
Lefebvre az un „Frankfurti iskola" -- Leszek Kolakowski vagy Lukács
György kétféle (ha nem háromfelé!) marxizmusára Továbbá ha el-tekintünk
is a politikai eltérésektől még mindig épp elég okunk van
ideológiaMilozófiai alapon elválasztani egymástól Moszkva- - Peking
Belgrád és a nyugati kommunisták marxizmusát Sőt ezeken 'belül
öíyaVjellegzetes filozófiai alakulatokat különböztethetünk meg mint a
jugoszláv Praxis cimü folyóirat egykori csoportját" a „Budapesti is-kolát"
(a társadalom-ontológusoka- t) a „prágai tavasz" filozófusait
(Kalivoda Kosik Machovec) stb Történelmi! földrajzi és személyi
tekintetben tehát egyaránt tisztázni kellene hogy melyik variánsról
beszélünk mikor azt kérdezzük mi jön a marxizmus után
Emiek leszögeziácre cs korrekt elkülönítésére amiál inkább is
fc
bomba gyártásával kapcso-latban
hanem kijelentette:
A bombát csak Ameriká-ban
tárolják és akkor szál-lítják
valamelyik szövetsé-ges
nyugateurópai állam-nak
szükség eseten ha az
kifejezetten kéri
A NEUTRONBOMBA
SZÜKSÉGESSÉGE
A bomba elsősorban vé-dekező
tankelhárító fegy-ver
Erre pedig a katonai
egyensúly miatt Nyugatnak
égető szüksége van hiszen:
A Szovjetunió tankfölénye
a NATO-v- al szemben:
3:1-he- z!
'Kérdezzük a nyugateuró
pai „no&orgöCTöi": na
Moszkva megindítja tank-csordáit
Nyugat-Európ- a el-len
— mivel tudnak véde-kezni?
— Szárazföldi tak-tikai
fegyvereikkel nem
legfeljebb átomerövel
Épp ezért van szükség a
neutronbombára hogy így
helyreálljon a szárazföldi
egyensúly a NATO és a
Varsói Egyezmény kato-nai
ereje között— és el-kerlUheMeg-yenila
„vllág
' katasztrófát ' előidézhető
atom-hábor- ú veszélye''
MOSZKVA
NEVETSÉGES'
VADJA
Természetesen Moszkva
élénken tiltakozik a neutron-bomba
gyártása ellen (ez
azt mutatja hogy a Kreml
urai félnék a bombától!) A
legközkedveltebb vádjuk
hogy va neutronbomba „em-bertelen"
mert csak az
embert a 'katonát pusztítja
el de a tankot a véderőmü-ve- t
általában az épületeket
tárgyakat — nem — Nevet
séges vád: hiszen minden
fegyver „embertelen" mert
az ellenséges katona elpusz-títására
törekszik
MI LESZ
AZ AMERIKAI
LÉGIFORGALMISTÁK
SZTRÁJKJÁVAL?
Hírül adtuk hogy az
amerikai légiforgalmi irá-nyítók
sztrájkba léptek
Reagan elnök a sztrájkot
törvénytelennek minósitette
mivel amerikai törvény sze-rint:
állami alkalmazottak
nem sztrájkolhatnak 48 órát
adott meggondolásra azután
megkezdődött a felmondó le-velek
lkézbesitése A 13 ezer
légiforgalmistából 30°o (fő-leg
a vezetők) nem léptek
sztrájkba Reagan meg be-rendelte
a katonai légifor-galmi
irányitókat kisegítés-re
így sikerült a külföldre
irányuló lágiforgalmat 100%-i- g
a belföldit 75%-i- g fenn-tartani
A külföldi légiforgalmis-ták
egy része (angol kana-dai
portugál) szolidaritást
vállalt az amerikai koll-égáikkal'
azzal a megokolás-sal
-- hogy nem látják bizto-sítottnak
a légiforgaloimbiz-tonság- át
De aztán érvelé-sük
megdőlt: az amerikai
légiíorgalom biztonsága alig
ihagy kifogásolnivalót maga
után
A sztrájkolok „fellebbez-nek"
a Bíróságokhoz de ez
eleve kudarcra van ítélve
mert a bíróságok csak azt
vizsgálhatják: jogos-- e a
sztrájk vagy sema munka-béremelési
vitába nem szól-'na- k
bele Már pedig a tör-vény
világos: állami alkal-mazott
nem sztrájkolhat! —
(folytatás a 2-- ik oldalon)
a
lehetséges-nek
marxiz-musának
szükség 'van mert hiszen sziníe bármelyik marxistáról és marxista
filozófiai változatról elmondhatja a többi irányzat hogy az illető ugyan
esetleg Marx tanaiból indult ki de most már túljutott a marxizmuson
maga mögött hagyta a marxizmust Napjainkban Moszkva ideológiai
tanszékvezetői minden lányeget érintő filozófiai újításról revizionistá-nak
nevezett marxista filozófusokról azt áhítják hogy elhagyta a
marxizmust Szerintük az irányzatok voltaképp egységes s aki mást
akar -- illetőleg képvisel az kirekeszti magát a marxista táborból át-csúszik
a marxizmussal szemben álló filozófiákba
t
Közismert tény viszont az is hogy ortodox marxizmus nincs maga
Marx "sem ragaszkodott fiatalkorának (a párizsi kéziratok) filozófia'
nézeteihez s végeredményben minden ideológiai továbblépést a marx-izmus
utáni történésnek foghatunk fel
Ezzel egyúttal arra is feleltünk hogy melyik marxizmussal kivá
nunk foglalkozni 'Az egyéni kisérlelek az egyes marxista irányzatol
mint a marxizmusból állítólag vagy valóban kivezető utak abban z
nagyobb abban a globális összefüggésben érdekesek számunkra hogy
mi jön a marxizmus mint szellemáramlat után vagy — valamivé"
szűkebben — mi jón mi jöhet es az objektív adottságok alapján m
jöhetne a mai kommunista országokban elsősorban a bennünket kö-zelebbről
érdeklő szovjet típusú államokban a marxista ideológia után
' ' Más kerdcs hogy ezt nyíltan elismerik--e vagy — mint a szovje'
marxizmus- - — ideológiai manipulációkkal elkendőzik-- e a tényleges
helyzetet azt hogy magyar viszonylatban' azt látjuk sok minden jötl
a marxizmus után "_
A magyar társadalom egyes köreiben~megnövokedetl az érdeklő-dés
más világnézetek és filozófiák iránt 'Utalhatunk'ilt a 'vallásos" moz-galmak
megerősödésére a szekták' terjedésére vagy a nyugati filozó-fusok
fokozott tanulmányozására is" A marxizmuson kívül lévő' filo-zófiák
iránti érdeklődés lehetőséget ad a szakfilozofusdknak ismeret-terjesztő
munkák megírására a -- nyugati gondolkodókkal való foglal-kozásra
egyszóval társatíalmUgények kiélégít'és'ére Sokan landoltak
az egzisztenciául filozófiánál a neopoziliyizmusban a strukturalizmus-ban
az analitikus irányoknál az egyházi filozófiákban vagy a „kételke-désben
'számukra tehát ezek a filozófiai álláspontok vannak 'a marxiz-mus
'utánEz egyúttal aztjelentihogyainárxizmus után— feltéve
a mai tendenciák felUlkerekedését — friem egyetlen filozófia hanem
többféle irányzat sokféle áramlat sokféle kísérlet útkeresés és ka- -'
(Folytatás á harmadik oldalon)
Lengyelország az új Vietnam
Irta Frey András
A lengyelek azt a Hitlertől ajánlott tak-tikát
követik amit ha ő maga betartott
volna ma talán ó volna Európa császára
ö mondta valamivel hatalomra jutása után
hogy nem szabad egyszerre olyan sokat
követelni egy szomszéd országtól hogy
azért érdemes lenne háborút vállalnia
Ezt a módszert alkalmazzák a lengye-lek
most az oroszokkal szemben
A legnagyobb
vívmány
Lépésről-lépésr- e haladnak egy-eg- y ak
kálómmal akkora engedményt szorítanak
csak ki maguknak amennyiért a szovjetnek
nem érdemes — vagy hogy óvatosabbak
legyünk: eddig nem látszott érdemesnek —
fegyverhez nyúlnia
Minthogy ez a folyamat a lengyel sza-badságjogoknak
óvatos habozó de követ-kezetes
tárfoglalása most egy éve indult
meg az augusztus 31-ik- én aláírt dancigi
megegyezéssel a lassú s aránylag csöndes
lengyel forradalomnak — erre a hétre
esik — első évfordulója
Ez jó alkalom arra hogy számbave-gyük
mi történt ez alatt az-é- v alatt hogy
a kormány és a párt mit tartott meg a
dancigi ígéretekből mit értek el a lengye-lek
és mi az amit nem értek el
A legnagyobb vívmány á kommunista
párttól független új szakszervezetnek a
Szolidaritásnak a felállítása volt Ennek
több mint kilenc millió a mezőgazdasági
szakszervezetnek majdnem két millió tagja
van
A párhuzamba állítás nem egészen he-lyes
mert a Szolidaritásihoz csak 'alkalma-zottak- (
tisztviselők munkasok)- - csatlakoz-hatnak
a Mezőgazdasági Szolidaritás tag-jai
viszont nagyobbrészt önálló pénzügyi-leg
Ifüggetlen gazdák
Lengyelország tudvalévően az egyedüli
csatlós ahol a termőföldnek csupán a ne-gyedrészét
szocializálták Vi része ma is
gazdák kezén van akik fejenkint átlagban
hat ihektárt tekintenek a magukénak
Két legény
egy csárdában
-- Legjelentékenyebb győzelmét a Szol-idaritás
azzal vívta ki hogy a parttal és
kormánnyal elismertette: a szakszerveze-teknek
joguk van sztrájkolni és sem a
munkahelyéről elmaradó munkást és hiva-talnokot
sem a sztrájk szervezőit nem sza-bad
felelősségre vonni
Ennek azért van nagy hordereje mert
ezzel a reformmal mármint a sztrájk en-gedélyezésével
a kommunista párt kiadta
kezéből 'azt a fegyvert amely a diktatúra
'íózponti talpköve Végre is aki a munkát
az egész országban le tudja állítani és az
egész állami és gazdasági életet meg tudja
bénítani az a pártot is a kormányt is sa-rokba
tudja szorítani ügy hogy azóta hogy
a szakszervezetek sztrájkolhatnak volta-képp
két legény van a lengyel csárdában a
párt cs a szakszervezetek
Egy másik engedmény a cenzúra cny-'nte- se
volt Ezt az ígéretét a párt papíron
egyáltalán nem tartotta 'be' mert a nekik
Denyújtolt- - kéziratokat és nyomdai kefele-vonatokat
a cenzorok majdnem olyan szi-gorúan
nyirbálják meg mint azelőtt Jel-lemző
azonban a fórradalomjdinamikájára
hogy lengyelek hamarosan feltalálták ho-gyan
-- lehet ez ellen védekezni) ügy hogy a
könyvek és újságok anyagának nagyrészét
nem küldik be a cenzorok Hivatalaiba É
a párt meg a politikai rendőrség nem me
ri őket rákényszeríteni mert attól félnek
hogy ez ellen a murikások a munka be-züntetésé-vel
tiltakoznának és a "part ve
--retöi ettől félnek' a legjobban ' '
t
s
Ez annyira növelte a szábadságérzetet
hogy még a kommunista párt közlönyei
seni mernekma már a nagy eseményekről
Leljes hallgatásba burkolódzni A Szolidari-tás
hetilapja pedig úgy' ír' mintha kommu
uizmus már nem is lenne alvilágon Csak
egyre vigyáznak: Arra hogy ne nyíltan ta-gadják'n-iég
a kommunizmust és ne nyíltan
szidják az oroszokat
A gazdasági bajok
i 4 r'j vészes
következményei
A légkör megváltozásához nagyon 'hoz-zájárult
hogy a rádió minden vasárnap
misét közvclitifTt £í£ k "''- -
í í
' -- =
Szép eredmény az is hogy míg a par-lamentnek
hívott pártgyülekezet eddig gé-piesen
jóváhagyott minden eléje tett indít-ványt
most megvitatja a torvényjavasla-tokat
idén a felerészüket vissza is küldle
a kormánynak újabb megfontolás céljából
Ehhez fogható dolog sem történt még meg
semmilyen kommunista államban
Nagy 'örömmel beszélnek arról a re-formról
is hogy az egyetemi diákoknak
kevesebb időt kell eltölteniök az orosz nyelv
és a marxizmus— leninizmus tanulásával
Külön kell beszélni a gazdasági refor-mokról
i
Az Egyesült Nemzeteknél New York-ban
úgy tudják hogy a nyugat-európa- i kül-ügyminisztériumok
szovjetszakértöi azon a
nézeten vannak: a lengyel termelés lelas-sulása
oly nagy zavarokat idézhet elő a
csatlós-államo- k egymáshoz és a Szovjet-unióhoz
való viszonyukban hogy esetleg et-től
függ majdJiogy katonai beavatkozás-sal
akarnak-- e véget vetni az oroszok a len-gyel
kísérletnek
Kiderült ugyanis hogy bizonyos lengyel
iparcikkek és íőleg 'a lengyel szén sokkal
nagyobb szerepet játszott a szovjettömb
termelő gépezetében mint ahogy eddig a
nem-gazdasá- gi szakértők hitték és hogy a
lengyel szállítmányok részleges kiesése
sok magyar cseh román bolgár és még
több orosz gyárat hozott zavarba Üzemi
menetrendjüknek ezt a felborulását csak
„kemény" nyugati devizák árán lehet va-lamennyire
enyhíteni és még így is a ter-melési
tervek egy-k- ét éves elhalasztásával
esi nagy ráfizetéssel tudják a lengyel hiá-nyokat
Nyugat-Európáb- ól vagy Cszak-Ame-rikáb- ól
pótolni k
Nem holnap
hanem még ma
A bajok -- súlyosságára jellemző Jiogy
idén a lengyelek csupán negyedannyi sze-n- et
szállítottak kommunista szomszédaik-nak
mint amennyire ezek számítottak A
varsói Tribuna Ludu szerint a lengyel szén-termelés
„drasztikus visszaesésének" lesz
a 'következménye hogy a lengyel iparnak
legalább 'a harmadrésze kénytelen lesz tel-jesen
leállni Madej tervezésügyi miniszter
pedig az úgynevezett parlament nyílt ülé-sén
tette ezt a sok szempontból ijesztő ki-jelentést:
— Ha nem látunk hozzá azonnal nem
holnap hanem még ma a gazdasági re-formok
megvalósításához 'akkor semmi
sem mentheti meg gazdasági életünket a
katasztrófától s attól hogy egész termelési
gépezetünk tétlenségre legyen ítélve Ez
nem csak Lengyelországnak a szomszéd
országoknak is súlyos károkat okozna —
tette hozzá a miniszter
t
A kelet-európ- ai kommunista államokat
fenyegető megrázkódtatást annál inkább
veszélyesnek tartják mert — az Egyesült
Nemzeteknél keringő londoni hírek szerint
— a szovjettömb ebben az évben különben
is oly nagy szükséget szenved fogyasztási
iparcikkekben amilyenre az ötvenes évek
óta nem volt példa
Ezért 'mondják hogy a lengyel válság
nem csak politikai hanem gazdasági ne-hézségeket
is zúdított az oroszok nyakába
Erre 'célzott az a Moszkvából hazatérő
frankfurti ibankár is aki azt mondta:
' _ 1981-ben- 'a Szovjetunió eddig négy és
fel milliárd (ezer millió) dollárral szubven-cionalt- a
Lengyelországot A lengyelek ka-tonai
leverése azonban még több pénzbe
Került' volna Az 4új szakszervezetek elér-ték
"'hogy a munkahetet hat napról ötre
csökkentettek de az oroszok elleni dühük-ben
a lengyelek még akkor sem dolgoznak
amikor 'bent vannak a gyárban vagy az
Yodábán Ha ennek következtében tovább
Zsugorodik a szénbányák és a gyárak ter-melése
íia a lengyelek még kevesebbel tud-nák
exportálni akkor importálni is keve-sebb'enriiva-lót
fognak Ilyen helyzetbe a
Szovjetunió csak' úgy lenne képes fenntar-tani
aiéiídet ha még' több pénzt ölne1 bele
Lengyelországba És akkor lehet hogy
Moszkvában azt fogják gondolni: a katonai
akció meg mindig kevesebbe kerülne mint
egy nem dolgozó népnek az etetése
ti
- „ — Folytatás a 3 oldalon —
i
i s Á