000073 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
&íSi Ü í-- f'-' +frX- - - !t r„ HUNGÁRIÁN LIFE itID A'cm sokaság hanem LChk s szabad nép tesz Ui csuda dolgokat LtrgnU Indcpcndcnt MAGYAR ELET CnidnnHlly BERZSENYI a ihe Hungtriaa Lnguge Vol 34 7 XXXIV évfolyam 7 szám 1981 Február 14 Szombat Ara: -- 10 cent MwwMMtiwmmmtmmm'twMtwMttwMMiMwmwiMniniiinniiMni A lengyel diákság több szabadságot szabad személy-- cs eszmecserét követel Varsóban 1956-o- t írnak! i Az USA alkalmazza a neutron-bombát- ? 0 Belpolitikai válság Spanyolországban Ferdinánd Marcos a Fülöp-szigete- k ura hatálytalanította az 1972-be- n meg-hirdetett ostromállapotot — Svájci diplomaták Teheránban Cynthia Dwycr „szabadúszó" újságírónő' szabadlábra heljczeséröl tárgyaltak az iráni ható-ságokkal Mrs Dwyers-- t kémkedéssel vádolták az iráni halóságok — Palesz-tinai gerillák tüzet nyitottak izraeli ágytinaszádokra és helikopterekre — je-lenti a PLO Tel Aviv-ba- n csak annyit jegyeztek meg a Bejruttól délre folyó hadműveletekkel kapcsolatban hogy izraeli erők „ezúttal negyedszer lépték át a libanoni határt" — Mexikóvárosban hatvan diák elfoglalta az ottani liba-noni nagykövetség épületét — Csini Doo Hvan Dél-Kor- ea elnöke megígérte hogy nemsokára érvénybe lépteti az emberi jogok betartásának kötelező tör-vényét (Csun tavaly májusban szerezte meg a hatalmat egy katonai állam-csíny során miután Park Csunk Hee akkori elnököt 1979 novemberében meg-gyilkolták — Szcrk) — Homály fedi egyelőre az angol parlament várható döntését ami a kanadai alkotmány repatriálását illeti — Ontario népe március 19-é- n a választói urnák ele járul — Ronald Reagan az oroszokat „csaló hazu-goknak" bélyegezte akik a világforradalomra való törekvésük érdekében nem riadnak vissza a legpiszkosabb eszközöktől sem azért hogy céljaikat vcgiilis valóra váltsák — Philip herceg az angol királynő férje ugyancsak kirohant a Szovjetunió ellen mondván: ez az első ország ahol azért építenek falakat hogy a lakosságot fogságban tartsák és nem azért hogy a falak megvédjek a lakosságot az ellenségtől A LENGYEL DIÁKSÁG 195RA EMLÉKEZTETŐ KÖVETELÉSEI Varsótól 40 mérföldre dél-nyugat- ra fekszik Lodz városa melynek egyetemén 9 ezer diák tanul Ezeknek több mint fele pontosan 5000 elfoglalta a lodzi egyetemet hálózsákokkal berendezkedt-ek'- éjjeli szállásra-"maj- d utána közölték a' követelé-seiket amelyek kísértetiesen hasonlítanak a magyar 1956-o- s forradalom néhány pontjára: 1 Kevesebb marxizmust tanítsanak és több szakmai tantárgyat! 2 Az orosz nyelv kötelező tanulása helyett legyen fa-kultatív nyelvoktatás a nyu-gati nyelvekre is kiterjeszt-ve! 3 Szabad kiutazási lehe-tőség az ismert megkö-töttségek feloldása Sza-bad személy- - és eszmecse-re az ország elhagyásához ne legyei) szükséges többe engedély! -- "Nos adiákságkövetelé-se- i mellé ha hozzávesszük a három és félmillió kisgaz-da: „parasztlázadását" ak-kor realizáljuk hogy a je-lenlegi miniszterelnöknek Stanislaw Kania-na- k mind a két keze tele van munkával A kormány kétségbeesetten próbálkozik azzal hogy lé Dr GYALLAY-PA- P DOMOKOS: ken tartsa a „Szolidarnosz-ty- " független szakszervezet egyre függetlenebb tevé-kenységét amelyre Kania annyit mondott: a Szolidarnoszty az alap-okmánytól függetlenül olyan ügyek mögé áll amelynek nyílt pártolása azt jelenti: a Szolidarnosz-ty célja egy ellenzéki po-litikai párt kialakítása WALESA ÜJRA LENGYEL KISKIRÁLYOKAT BUKTAT Tavaly augusztus óta nem volt annyi tiltakozó gyű-lés és ülő- - vagy termelési sztrájk Lengyelországban A Madridi Konferencia Második számonkérés hete Madridban Előkészítő Gyűlés A kozépkeleti és iráni szovjet intrikák Afganisztán katonai le-rohanása es a lengyel munkások önállósági küzdelme 1980 kora o-sz- érc feszült nemzetközi légkört teremtett Az izgalmak kihatottak a madridi konferenciát megelőző szeptember 9-é- n megnyílt formá-lis Előkészítő Gyűlésre is Kelet és Nyugat egyaránt előrelátta hogy jóllehet a konferencia közvetlen célja a helsinki-- i kötelezettség-vállaláso- k felülvizsgálása a Nyugat egyben számon fogja kérni a Szov-jetunió egyezményszegéseit Európán kívül is Egy angol közíró talá-lóan jegyezte meg hogy amennyire erőltette Brezsnyev annakidején a Helsinki-- i találkozót most annyira átkoznia kell a pillanatot a-mi- kor hozzájárult a konferenciák és ezzel egy ál-landó jellegű számonkérési folyamat elindításához A nagy kő a-mel- yet Brezsnyev Helsinki-be- n eldobott most bumerángként vissza-ütött rá Az előkészítő gyűlés feladata a november 11-é- re kitűzött érte-kezlet tárgysorozatának összeállítása volt Az egész előkészítő sza-kasz a szovjet obstrukció jegyében zajlott le Mint hamarosan ki-derült a Szovjetunió fő célja a Helsinki-- i kötelezettségek felülvizs-gálásának — a CSCE konferenciák legfontosabb feladatának — meg-torpedózása volt A Szovjet félt az elszámolástól ezért azt szorgal-mazta hogy a konferencia ne foglalkozzék ellenőr-zéssel ehelyett inkább új javaslatokat tárgyaljanak a katonai biz-tonság és a gazdasági együttműködés terén Különben is — mondta a Szovjet — a Záróokmány nem kötelező szerződés annak mi-kénti végrehajtása minden ország kizárólagos Ugye amit más ország nem birálhat fölül A nyugati válasz erre az volt hogy ha minden ország mentes a többi aláiró ország ellenőrzésétől a végrehajtás felülvizsgálása abból állna hogy minden ország megdicsérné saját teljesítményét A Szovjet kibúvási kísérlet érthető volt mert el akarta kerül-ni eddigi „teljesítményeinek" az afgán és lengyel drámában ját-szott szerepének a világsajtóban való állandó szellőztetését A szá-monkéréstől való félelmében a Szovjet minden eszközt felhasznált hogy e téren a Nyugattól engedményeket csikarjon ki Többek' kö-zött sejtetni engedte esetleges távolmaradását a novemberi értekez- - leiről majd burkolt fenyegetéseket intézett a nyugati országokhoz ha azok megkísérlik számonkérni a megszegett szovjet ígéreteket — A Szovjet erőlködése visszafelé sült el A nyugati országok egyhan-gúan ragaszkodtak a kötelezettségek végrehajtásának megtárgyalásá-hoz és a várható leleplezésektől való szovjet félelem még több nem-zetközi sajtónyilvánosságot kapott Mim mint azt a héten tapasztal-tuk A kisgazdák letették a szerszámaikat a diákság az ipari munkásság nyomában egymás után rendezi az egyetemeken 'a tiltakozó sztrájkokat Amióta Lech Walesa a „Szolidarnoszty" független szakszervezet vezére vissza-tért a Vatikánból azóta a helyes önmérsékletet és a józan megfontolást hang-súlyozza nehogy felborul-jon a törékeny „détentc" ami a kormány és a sza-bad szakszervezetbe tömö-rült munkásság között ki-alakult — „Le kell állítanunk a sztrájkokat az országban máskülönben a kormány nyugodlan ránkfoghatja hogy nem vagyunk urai a helyzetnek — " mondotta Walesa A Szolidarnoszty kebe-lén belül legalább tízezer szélsőséges elem folytat iz-gató munkát Ezért méltán hiszik egyesek: ezeket az oroszok építették be hogy bebizonyítsák: a „Szolidar-noszty" nem alkalmas arra hogy tárgyalópartnere Je-gyen a kormánynak Ennek ellenére a Bials-k- o Biala-- i törvénytelen (Wa-lesa engedélye nélküli) sztrájkok mégis meghozták az eredményt: a tartomány négy legma-gasabb rangú korifeusát közöttük Jozcf Abudck rész: A hat rendszeresítéséhez visszamenőleges erejű kormányzót lemondásra késztették mert a munká-sok azt állították: a fejé-től bűzlik a hal mert ebben a dél-nyug- ati tartományban a korrupció és a visszaélések napirenden voltak AZ EURÓPAI SZÖVETSÉGESEK MEGKAPJAK A NEUTRON BOMBÁT? Még emlékezünk arra a Jinuny Carter-fél- e cikk-cakkos politikára amikor az egyik heten elhatározta a neutron bomba nyugat-eur- ó pai állomásoztatását a rákövetkező heten Car-te- r váratlanul rctirált és bejelentette a neutron-bomba bevetésének bi-zonytalan időre való elha-lasztását Az új Reagan-adminisztrác- ió hadügyminisztere Caspar Wcinbcrgcr sajtófo-gadásán kijelentette: annak idején a neutron-bomb- a hir-telen kivonása Nyugat-Európ- a jövőbeli arzenáljából hi-bás lépésnek számított merf'ezáltár számos NATO szövetséges kínos kényszer-helyzetbe került így Helmut Schmidt Nyugat-Németorszá- g kancellárja több ízben rámutatott: annak idején nagynehezen megnyerte szo-ciáldemokrata pártját annak (folytatás a 2-- ik oldalon)' Sok szó esett arról az előkészítő gyűlésen hogy a konferencia sikere érdekében az előkészítés legfontosabb feladata: pozitív lég-kört teremteni Kelet és Nyugat között Ez nem sikerült sőt az e-lökész- ités viharos vitái híven tükrözték a kelet-nyuga- ti viszony min-den ellentétét A konferencia történetéhez tartozik hogy az értekez-let november 11-i- ki ünnepélyes megnyitásának napján az „Agenda" felett még mindig folyt a harc és az előkészítő bizottság tárgyaló-termében az órát leállították mindaddig míg három nappal később a tárgysorozat megszületett " Ilyen körülmények között meglepő hogy egyáltalán létrejött egy viszonylag jó „Agenda" amely a konferencia első tárgyalási szaka-szára — november 11-t- ől december 19-i- g — a Helsinkiben vállalt kötelezettségek végrehajtásának tárgyalását tűzte ki — minden szov-jet ellenkezés ellenére A konferencia második szakaszában — janu-ár 27-t- ől március 5Ag — az új javaslatokat és a zárónyilatkozatot tárgyalják összefoglalva az előkészítő gyűlés lefolyását: nyugati delegátusok általában pozitívumként könyvelték el hogy a konferencia egyálta-lán meglett a feszült légkör és sok ellentét ellenére Pozitívumnak minősítették azt is hogy mindenki őszintén megmondta véleményét és a keleti blokk tagjai az őket ért erős kritikák ellenére nem áll-tak fel és hagyták ott a tárgyalótermet Ez valóban egyfajta ered-mény és ennyit legalább sikerült a tárgyalások idejére is biztosí-tani A konferencia indulása Az értekezlet a résztvevő országok födclegátusainak megnyitó beszédével indult el E beszédek hiven tükröztek az egyes kormá-nyok hivatalos álláspontját a Helsinki-- i egyezmény különböző kér-déscsoportjaiban Elvben minden ország magáévá tette a kérdések „egyensúlyban" való tárgyalásának szükségességét ami azt jelenti hogy egyik kérdéscsoportnak sem szentelnek túlzott figyelmet vagy kizárólagosságot Ennek ellenére mégis észrevehető volt hogy a résztvevő országok más-má- s kérdéscsoportokra fektetik a fő súlyt és ebből a szempontból három választóvonal volt megállapítható: 1 a keleti blokknál a fő érdeklődés a politikai— katonai— leszerelé-si és kisebb mértékben gazdasági kérdések iránt mutatkozott Mind-ezt becsomagolták egy furcsa légüres térben lebegő „détente" (eny-hillés) követelményébe A nyugati felfogás szerint a détente-nak-i e-l- öf eltételei vannak: kölcsönös bizalom és őszinte együttműködés A szovjet értelmezés szerint viszont mindez pontosan fordítva áll: elő- - — folytatás a 6-i- k oldalon — Londoni riadó Irta Frey András Reagan és Haig jöttére a magyar e-migrá- ciót is Európát is az a kérdés fog-lalkoztatja legjobban merre fordul majd az amerikai külpolitika Washingtonban azonban a kormányváltozásnak inkább csak belpolitikai és gazdasági következ ményeiről beszélnek az emberek Afganisztán Pakisztán és a Perzsa-öb-öl Abban a csatában is amelyet a szc nátus külügyi bizottságában vívott meg Haig az amerikaiak figyelmét főleg az' vonta magára hogy a clemokratapárt bal: szárnya szerette volna ismét fölmelegíte-ni a Watergate-botrány- t és hogy ennek a gyalázatos kísérletnek a republikánus Weicker szenátor is asszisztált Európában ezzel — érthető módon— nem sokat törődnek Ott a világpolitiká ban várható eltolódás lehetőségeit mérlc--' gelik azt hogy Reagan tesz-- e majd va-lamit s ha igen mit tesz az ellen hogy Afganisztánon és az esetleg feldarabolt Pakisztánon és Iránon keresztül az o- -' rósz befolyást a Perzsa-öbölr- e és a Kö-zclkclc- trc is kiierjesszék Ezért érdemes most Washingtonban körülnézni és a nyugateurópai fővárosok-ból az ENSz-he- z befutó jelentéseket is számba venni Az első ami szemébe ötlik az em-bernek az hogy Európában Amerika szö-vetségesei majdnem mind kelletlenül gon-dolnak Tá hogy az oroszokkal szemben Reagan a sarkára akar állni s„hogy az amerikai-oros- z viszony romlása következ-tében ~'nem lehet majd olyan szabadon barátkozni és" kereskedni a Szovjetunió-va- l mint lehetett eddig De ha féltik is odaát Reagan-tö- l a détente-o- t Haig határozottan nagyobb tekintélynek örvend Nyugat-Európába- n mint Észak-Amerikáb- an Nem csak azért mert mint az Atlanti-szövet-ség haderőinek főparancsnoka Haig jó politikai ítélőképességgel szólt hozzá az európai kérdésekhez hanem a-7- ért is mert mindig tekintettel volt a franciák és németek érzékenységére A Kissinger és Haig közti különbség Párizsban ma is emlegetik — a kü-lügyminisztérium tájékán éppúgy mint a szerkesztőségekben s a parlamentben — azt az interjút amelyet tavaly nyáron adott Haig a Politique Internationale cí-mű francia folyóiratnak Ebben Haig elismerte hogy a Szov-jetunió atomfegyverek dolgában is erö-seb- b Amerikánál s ebből nem csak azt a konzekvenciát vonta le hogy fegyver kezni kell hanem azt is hogy Amerika külpolitikáját össze kell hangolni európai szövetségeseinek a szempontjaival Ez volt az a nyilatkozat amelyre annakidején a Magyar Élet is utalt- - és amelyben Haig kidomborította azt a kü-lönbséget amely Kissinger és az ö kül-politikai elgondolása közt uralkodik Kissinger tétele az volt hogy a nyu-gat védelmét a detentc-r- a kell alapítani Haig viszont csak úgy fogadja cl az a- - tnerikai-oros-z détentc-o- t ha az nem egy-oldalú amerikai áldozatokból állhancm az engedmények kölcsönösségére támasz-kodik s ha az Egyesült AUamok az ed-diginél nagyobb és jobb fegyverzetre tesznek szert Arra a kérdésre hogy Amerika ka-tonai gyöngesége Carter idején kezdödött-- e el Haig tagadóan ' felelt s emlékezte-tett arra hogy az Kennedy elnökségétől datálódik Világosan kiérezhetö gúnnyal mondta Kennedyt dicsőítik hogy az 1962-e- s kubai válság idején megmentet-te a békét Haig szerint azonban ez nem áll abban az időben az amerikai atom-erő úgy viszonylott az oroszokéhoz mint húsz az egyhez (Azzal tehát hogy Kubában meghat-rá- k és "tűrte hogy az Egyesült Államok oldalában Kuba orosz támaszpont legyen Kennedy nem a békét' mentette meg — az akkor még nagyon gyönge Szovjet-unióval szemben ezt nem kellett meg-menteni — hanem Amerika világpolitikai pozíciójának az aláásását indította cla-m- it az ő utána következő elnökök: John-f- on Nixon Ford és Carter tovább foly-tattak Ami Moszkvát atomháborúra csábíthatná Ezzel kapcsolatban lettek föl Haig-nc- k egy kérdést amely telibe talált E-szer- int ha a nyugat elhatározná hogy „katonai hatalmát helyreállítja" akkor a szovjet kormány esetleg úgy akarná a nép figyelmét a belső nehézségekről cl-ercl- ni hogy háborús kalandokba bocsát-koznék Az is lehetséges hogy a szov jet katonai fölényét nem háborúra ha-nem háborúval való fenyegetésre zsaro-lásra akarná felhasználni A kérdésre hogy ö is így látja-cIIa-i- g ezt mondotta:: :: : — Világos hogy az atomfegyverek te-rén fennálló orosz fölény egyfajta ernyő meljnck védelme alatt a legkisebb koc-kázattal használhatnának ki bizonyos al-kalmakat (Vagyis hogy Afganisztán után más országokat is megszánnának arra szá-mítva hogy az orosz atomfegyverektől va ló féltében Amerika tétlen maradna) — Ebből nem következik — tette hoz-zá Haig — hogy az oroszok semmiképp sem fognak' atomfegyverhez nyúlni Na-gyon is lehetséges hogy ilyen kísértés-nek a Szovjetunió bizonyos helyzetben en-gedne Ezért van életbevágó fontos-ág-a annak hogy Franciaország és Ang-lia (atomfegyverrel is) vissza tud ülni - AHaig-rö-l JPárjzsban kialakult poli-tikai "profilnak ez a Haig-nyilatkoz- at az egyik forrása Egy másik az hogy az A-uro- rc címíi francia konzervatív lap sze-rint a Quai d'Orsay-- n (a külügyminisz tériumban) úgy tudják Haig azért mon-dott le az Atlanti-haderő- k fóparancsnoki állásáról mert elítélte hogy amikor a sah elleni hadjárat megindult Cartcrék ahelyett hogy a nyugathoz húó sah mellett álltak volna a sah ellenségeit se-gítették t Hogyan ítélik meg Haig-e- t Kelet-Európába- n? Erre utalva mondta egy Párizsból jött kolléga: — A franciák Haig-ne- k nem a kül-politikai célkitűzéseit tartják vonzónak hanem a határozottsága és céltudatossá-ga imponál nekik Egy „északi" csatlósállamból (nyil-ván Varsóból Kelet-Berlinb- ől vagy Prá-gából) hazalátogató francia nagykövetsé-gi tanácsos a Quai d'Orsay-- n arról is beszámolt hogy gondolkodó fejek Kelet-Európába- n azt hiszik: ha Haig beváltja a hozzá fűzött reményeket az forduló-pontot jelenthet az amerikai külpolitiká-ban és hogy Haig erősebb nyomot hagy-na maga után mint Acheson és Dulles mert Achesonnak Truman elnök Dullcs-ne- k pedig Eisenhower lefogta a kezét — Reagan azonban — mondják — többet tud az oroszokról mint Truman tudott és nem olyan szűk a látóköre — mint amilyen Eiscnhoweré volt Ezért remélik hogy Haig-ne- k szabad keze lesz abban hogy az oroszokat féken tartsa Egyébként Londonban Is gondolnak arra hogy Reagan és Haig új korszakot indíthat el az amerikai külpolitikában A Downing Street-e- n ahol a minisz-terelnöki és külügyi hivatal van azt is mondják Thatcherné miniszterelnök ö-röm-mel beszélt egy látogatójának arról hogy Haig-ne- k egy kijelentése mérföldkö-vet jelenthet a nyugati politikában Thatcherné olyasmit mondott hogy — Churchill óta Haig az első aki nyuga-ton ki merte mondani (az amerikai sze-nátus külügyi bizottsága előtt) hogy nem csak a békéért élünk s hogy van-nak dolgok amikért érdemes háborúba menni Itt is kell utalni Eisenhowcr-r- c aki nem átallotta szárnyára bocsátani azt az erkölcsi lények számára elfogadhatatlan az egyéni és nemzeti jogok szempontjá-ból is abszurd jelszót hogy „a békének nincs alternatívája" (Folytatás a 4--ik oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 14, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-02-14 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000577 |
Description
Title | 000073 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | &íSi Ü í-- f'-' +frX- - - !t r„ HUNGÁRIÁN LIFE itID A'cm sokaság hanem LChk s szabad nép tesz Ui csuda dolgokat LtrgnU Indcpcndcnt MAGYAR ELET CnidnnHlly BERZSENYI a ihe Hungtriaa Lnguge Vol 34 7 XXXIV évfolyam 7 szám 1981 Február 14 Szombat Ara: -- 10 cent MwwMMtiwmmmtmmm'twMtwMttwMMiMwmwiMniniiinniiMni A lengyel diákság több szabadságot szabad személy-- cs eszmecserét követel Varsóban 1956-o- t írnak! i Az USA alkalmazza a neutron-bombát- ? 0 Belpolitikai válság Spanyolországban Ferdinánd Marcos a Fülöp-szigete- k ura hatálytalanította az 1972-be- n meg-hirdetett ostromállapotot — Svájci diplomaták Teheránban Cynthia Dwycr „szabadúszó" újságírónő' szabadlábra heljczeséröl tárgyaltak az iráni ható-ságokkal Mrs Dwyers-- t kémkedéssel vádolták az iráni halóságok — Palesz-tinai gerillák tüzet nyitottak izraeli ágytinaszádokra és helikopterekre — je-lenti a PLO Tel Aviv-ba- n csak annyit jegyeztek meg a Bejruttól délre folyó hadműveletekkel kapcsolatban hogy izraeli erők „ezúttal negyedszer lépték át a libanoni határt" — Mexikóvárosban hatvan diák elfoglalta az ottani liba-noni nagykövetség épületét — Csini Doo Hvan Dél-Kor- ea elnöke megígérte hogy nemsokára érvénybe lépteti az emberi jogok betartásának kötelező tör-vényét (Csun tavaly májusban szerezte meg a hatalmat egy katonai állam-csíny során miután Park Csunk Hee akkori elnököt 1979 novemberében meg-gyilkolták — Szcrk) — Homály fedi egyelőre az angol parlament várható döntését ami a kanadai alkotmány repatriálását illeti — Ontario népe március 19-é- n a választói urnák ele járul — Ronald Reagan az oroszokat „csaló hazu-goknak" bélyegezte akik a világforradalomra való törekvésük érdekében nem riadnak vissza a legpiszkosabb eszközöktől sem azért hogy céljaikat vcgiilis valóra váltsák — Philip herceg az angol királynő férje ugyancsak kirohant a Szovjetunió ellen mondván: ez az első ország ahol azért építenek falakat hogy a lakosságot fogságban tartsák és nem azért hogy a falak megvédjek a lakosságot az ellenségtől A LENGYEL DIÁKSÁG 195RA EMLÉKEZTETŐ KÖVETELÉSEI Varsótól 40 mérföldre dél-nyugat- ra fekszik Lodz városa melynek egyetemén 9 ezer diák tanul Ezeknek több mint fele pontosan 5000 elfoglalta a lodzi egyetemet hálózsákokkal berendezkedt-ek'- éjjeli szállásra-"maj- d utána közölték a' követelé-seiket amelyek kísértetiesen hasonlítanak a magyar 1956-o- s forradalom néhány pontjára: 1 Kevesebb marxizmust tanítsanak és több szakmai tantárgyat! 2 Az orosz nyelv kötelező tanulása helyett legyen fa-kultatív nyelvoktatás a nyu-gati nyelvekre is kiterjeszt-ve! 3 Szabad kiutazási lehe-tőség az ismert megkö-töttségek feloldása Sza-bad személy- - és eszmecse-re az ország elhagyásához ne legyei) szükséges többe engedély! -- "Nos adiákságkövetelé-se- i mellé ha hozzávesszük a három és félmillió kisgaz-da: „parasztlázadását" ak-kor realizáljuk hogy a je-lenlegi miniszterelnöknek Stanislaw Kania-na- k mind a két keze tele van munkával A kormány kétségbeesetten próbálkozik azzal hogy lé Dr GYALLAY-PA- P DOMOKOS: ken tartsa a „Szolidarnosz-ty- " független szakszervezet egyre függetlenebb tevé-kenységét amelyre Kania annyit mondott: a Szolidarnoszty az alap-okmánytól függetlenül olyan ügyek mögé áll amelynek nyílt pártolása azt jelenti: a Szolidarnosz-ty célja egy ellenzéki po-litikai párt kialakítása WALESA ÜJRA LENGYEL KISKIRÁLYOKAT BUKTAT Tavaly augusztus óta nem volt annyi tiltakozó gyű-lés és ülő- - vagy termelési sztrájk Lengyelországban A Madridi Konferencia Második számonkérés hete Madridban Előkészítő Gyűlés A kozépkeleti és iráni szovjet intrikák Afganisztán katonai le-rohanása es a lengyel munkások önállósági küzdelme 1980 kora o-sz- érc feszült nemzetközi légkört teremtett Az izgalmak kihatottak a madridi konferenciát megelőző szeptember 9-é- n megnyílt formá-lis Előkészítő Gyűlésre is Kelet és Nyugat egyaránt előrelátta hogy jóllehet a konferencia közvetlen célja a helsinki-- i kötelezettség-vállaláso- k felülvizsgálása a Nyugat egyben számon fogja kérni a Szov-jetunió egyezményszegéseit Európán kívül is Egy angol közíró talá-lóan jegyezte meg hogy amennyire erőltette Brezsnyev annakidején a Helsinki-- i találkozót most annyira átkoznia kell a pillanatot a-mi- kor hozzájárult a konferenciák és ezzel egy ál-landó jellegű számonkérési folyamat elindításához A nagy kő a-mel- yet Brezsnyev Helsinki-be- n eldobott most bumerángként vissza-ütött rá Az előkészítő gyűlés feladata a november 11-é- re kitűzött érte-kezlet tárgysorozatának összeállítása volt Az egész előkészítő sza-kasz a szovjet obstrukció jegyében zajlott le Mint hamarosan ki-derült a Szovjetunió fő célja a Helsinki-- i kötelezettségek felülvizs-gálásának — a CSCE konferenciák legfontosabb feladatának — meg-torpedózása volt A Szovjet félt az elszámolástól ezért azt szorgal-mazta hogy a konferencia ne foglalkozzék ellenőr-zéssel ehelyett inkább új javaslatokat tárgyaljanak a katonai biz-tonság és a gazdasági együttműködés terén Különben is — mondta a Szovjet — a Záróokmány nem kötelező szerződés annak mi-kénti végrehajtása minden ország kizárólagos Ugye amit más ország nem birálhat fölül A nyugati válasz erre az volt hogy ha minden ország mentes a többi aláiró ország ellenőrzésétől a végrehajtás felülvizsgálása abból állna hogy minden ország megdicsérné saját teljesítményét A Szovjet kibúvási kísérlet érthető volt mert el akarta kerül-ni eddigi „teljesítményeinek" az afgán és lengyel drámában ját-szott szerepének a világsajtóban való állandó szellőztetését A szá-monkéréstől való félelmében a Szovjet minden eszközt felhasznált hogy e téren a Nyugattól engedményeket csikarjon ki Többek' kö-zött sejtetni engedte esetleges távolmaradását a novemberi értekez- - leiről majd burkolt fenyegetéseket intézett a nyugati országokhoz ha azok megkísérlik számonkérni a megszegett szovjet ígéreteket — A Szovjet erőlködése visszafelé sült el A nyugati országok egyhan-gúan ragaszkodtak a kötelezettségek végrehajtásának megtárgyalásá-hoz és a várható leleplezésektől való szovjet félelem még több nem-zetközi sajtónyilvánosságot kapott Mim mint azt a héten tapasztal-tuk A kisgazdák letették a szerszámaikat a diákság az ipari munkásság nyomában egymás után rendezi az egyetemeken 'a tiltakozó sztrájkokat Amióta Lech Walesa a „Szolidarnoszty" független szakszervezet vezére vissza-tért a Vatikánból azóta a helyes önmérsékletet és a józan megfontolást hang-súlyozza nehogy felborul-jon a törékeny „détentc" ami a kormány és a sza-bad szakszervezetbe tömö-rült munkásság között ki-alakult — „Le kell állítanunk a sztrájkokat az országban máskülönben a kormány nyugodlan ránkfoghatja hogy nem vagyunk urai a helyzetnek — " mondotta Walesa A Szolidarnoszty kebe-lén belül legalább tízezer szélsőséges elem folytat iz-gató munkát Ezért méltán hiszik egyesek: ezeket az oroszok építették be hogy bebizonyítsák: a „Szolidar-noszty" nem alkalmas arra hogy tárgyalópartnere Je-gyen a kormánynak Ennek ellenére a Bials-k- o Biala-- i törvénytelen (Wa-lesa engedélye nélküli) sztrájkok mégis meghozták az eredményt: a tartomány négy legma-gasabb rangú korifeusát közöttük Jozcf Abudck rész: A hat rendszeresítéséhez visszamenőleges erejű kormányzót lemondásra késztették mert a munká-sok azt állították: a fejé-től bűzlik a hal mert ebben a dél-nyug- ati tartományban a korrupció és a visszaélések napirenden voltak AZ EURÓPAI SZÖVETSÉGESEK MEGKAPJAK A NEUTRON BOMBÁT? Még emlékezünk arra a Jinuny Carter-fél- e cikk-cakkos politikára amikor az egyik heten elhatározta a neutron bomba nyugat-eur- ó pai állomásoztatását a rákövetkező heten Car-te- r váratlanul rctirált és bejelentette a neutron-bomba bevetésének bi-zonytalan időre való elha-lasztását Az új Reagan-adminisztrác- ió hadügyminisztere Caspar Wcinbcrgcr sajtófo-gadásán kijelentette: annak idején a neutron-bomb- a hir-telen kivonása Nyugat-Európ- a jövőbeli arzenáljából hi-bás lépésnek számított merf'ezáltár számos NATO szövetséges kínos kényszer-helyzetbe került így Helmut Schmidt Nyugat-Németorszá- g kancellárja több ízben rámutatott: annak idején nagynehezen megnyerte szo-ciáldemokrata pártját annak (folytatás a 2-- ik oldalon)' Sok szó esett arról az előkészítő gyűlésen hogy a konferencia sikere érdekében az előkészítés legfontosabb feladata: pozitív lég-kört teremteni Kelet és Nyugat között Ez nem sikerült sőt az e-lökész- ités viharos vitái híven tükrözték a kelet-nyuga- ti viszony min-den ellentétét A konferencia történetéhez tartozik hogy az értekez-let november 11-i- ki ünnepélyes megnyitásának napján az „Agenda" felett még mindig folyt a harc és az előkészítő bizottság tárgyaló-termében az órát leállították mindaddig míg három nappal később a tárgysorozat megszületett " Ilyen körülmények között meglepő hogy egyáltalán létrejött egy viszonylag jó „Agenda" amely a konferencia első tárgyalási szaka-szára — november 11-t- ől december 19-i- g — a Helsinkiben vállalt kötelezettségek végrehajtásának tárgyalását tűzte ki — minden szov-jet ellenkezés ellenére A konferencia második szakaszában — janu-ár 27-t- ől március 5Ag — az új javaslatokat és a zárónyilatkozatot tárgyalják összefoglalva az előkészítő gyűlés lefolyását: nyugati delegátusok általában pozitívumként könyvelték el hogy a konferencia egyálta-lán meglett a feszült légkör és sok ellentét ellenére Pozitívumnak minősítették azt is hogy mindenki őszintén megmondta véleményét és a keleti blokk tagjai az őket ért erős kritikák ellenére nem áll-tak fel és hagyták ott a tárgyalótermet Ez valóban egyfajta ered-mény és ennyit legalább sikerült a tárgyalások idejére is biztosí-tani A konferencia indulása Az értekezlet a résztvevő országok födclegátusainak megnyitó beszédével indult el E beszédek hiven tükröztek az egyes kormá-nyok hivatalos álláspontját a Helsinki-- i egyezmény különböző kér-déscsoportjaiban Elvben minden ország magáévá tette a kérdések „egyensúlyban" való tárgyalásának szükségességét ami azt jelenti hogy egyik kérdéscsoportnak sem szentelnek túlzott figyelmet vagy kizárólagosságot Ennek ellenére mégis észrevehető volt hogy a résztvevő országok más-má- s kérdéscsoportokra fektetik a fő súlyt és ebből a szempontból három választóvonal volt megállapítható: 1 a keleti blokknál a fő érdeklődés a politikai— katonai— leszerelé-si és kisebb mértékben gazdasági kérdések iránt mutatkozott Mind-ezt becsomagolták egy furcsa légüres térben lebegő „détente" (eny-hillés) követelményébe A nyugati felfogás szerint a détente-nak-i e-l- öf eltételei vannak: kölcsönös bizalom és őszinte együttműködés A szovjet értelmezés szerint viszont mindez pontosan fordítva áll: elő- - — folytatás a 6-i- k oldalon — Londoni riadó Irta Frey András Reagan és Haig jöttére a magyar e-migrá- ciót is Európát is az a kérdés fog-lalkoztatja legjobban merre fordul majd az amerikai külpolitika Washingtonban azonban a kormányváltozásnak inkább csak belpolitikai és gazdasági következ ményeiről beszélnek az emberek Afganisztán Pakisztán és a Perzsa-öb-öl Abban a csatában is amelyet a szc nátus külügyi bizottságában vívott meg Haig az amerikaiak figyelmét főleg az' vonta magára hogy a clemokratapárt bal: szárnya szerette volna ismét fölmelegíte-ni a Watergate-botrány- t és hogy ennek a gyalázatos kísérletnek a republikánus Weicker szenátor is asszisztált Európában ezzel — érthető módon— nem sokat törődnek Ott a világpolitiká ban várható eltolódás lehetőségeit mérlc--' gelik azt hogy Reagan tesz-- e majd va-lamit s ha igen mit tesz az ellen hogy Afganisztánon és az esetleg feldarabolt Pakisztánon és Iránon keresztül az o- -' rósz befolyást a Perzsa-öbölr- e és a Kö-zclkclc- trc is kiierjesszék Ezért érdemes most Washingtonban körülnézni és a nyugateurópai fővárosok-ból az ENSz-he- z befutó jelentéseket is számba venni Az első ami szemébe ötlik az em-bernek az hogy Európában Amerika szö-vetségesei majdnem mind kelletlenül gon-dolnak Tá hogy az oroszokkal szemben Reagan a sarkára akar állni s„hogy az amerikai-oros- z viszony romlása következ-tében ~'nem lehet majd olyan szabadon barátkozni és" kereskedni a Szovjetunió-va- l mint lehetett eddig De ha féltik is odaát Reagan-tö- l a détente-o- t Haig határozottan nagyobb tekintélynek örvend Nyugat-Európába- n mint Észak-Amerikáb- an Nem csak azért mert mint az Atlanti-szövet-ség haderőinek főparancsnoka Haig jó politikai ítélőképességgel szólt hozzá az európai kérdésekhez hanem a-7- ért is mert mindig tekintettel volt a franciák és németek érzékenységére A Kissinger és Haig közti különbség Párizsban ma is emlegetik — a kü-lügyminisztérium tájékán éppúgy mint a szerkesztőségekben s a parlamentben — azt az interjút amelyet tavaly nyáron adott Haig a Politique Internationale cí-mű francia folyóiratnak Ebben Haig elismerte hogy a Szov-jetunió atomfegyverek dolgában is erö-seb- b Amerikánál s ebből nem csak azt a konzekvenciát vonta le hogy fegyver kezni kell hanem azt is hogy Amerika külpolitikáját össze kell hangolni európai szövetségeseinek a szempontjaival Ez volt az a nyilatkozat amelyre annakidején a Magyar Élet is utalt- - és amelyben Haig kidomborította azt a kü-lönbséget amely Kissinger és az ö kül-politikai elgondolása közt uralkodik Kissinger tétele az volt hogy a nyu-gat védelmét a detentc-r- a kell alapítani Haig viszont csak úgy fogadja cl az a- - tnerikai-oros-z détentc-o- t ha az nem egy-oldalú amerikai áldozatokból állhancm az engedmények kölcsönösségére támasz-kodik s ha az Egyesült AUamok az ed-diginél nagyobb és jobb fegyverzetre tesznek szert Arra a kérdésre hogy Amerika ka-tonai gyöngesége Carter idején kezdödött-- e el Haig tagadóan ' felelt s emlékezte-tett arra hogy az Kennedy elnökségétől datálódik Világosan kiérezhetö gúnnyal mondta Kennedyt dicsőítik hogy az 1962-e- s kubai válság idején megmentet-te a békét Haig szerint azonban ez nem áll abban az időben az amerikai atom-erő úgy viszonylott az oroszokéhoz mint húsz az egyhez (Azzal tehát hogy Kubában meghat-rá- k és "tűrte hogy az Egyesült Államok oldalában Kuba orosz támaszpont legyen Kennedy nem a békét' mentette meg — az akkor még nagyon gyönge Szovjet-unióval szemben ezt nem kellett meg-menteni — hanem Amerika világpolitikai pozíciójának az aláásását indította cla-m- it az ő utána következő elnökök: John-f- on Nixon Ford és Carter tovább foly-tattak Ami Moszkvát atomháborúra csábíthatná Ezzel kapcsolatban lettek föl Haig-nc- k egy kérdést amely telibe talált E-szer- int ha a nyugat elhatározná hogy „katonai hatalmát helyreállítja" akkor a szovjet kormány esetleg úgy akarná a nép figyelmét a belső nehézségekről cl-ercl- ni hogy háborús kalandokba bocsát-koznék Az is lehetséges hogy a szov jet katonai fölényét nem háborúra ha-nem háborúval való fenyegetésre zsaro-lásra akarná felhasználni A kérdésre hogy ö is így látja-cIIa-i- g ezt mondotta:: :: : — Világos hogy az atomfegyverek te-rén fennálló orosz fölény egyfajta ernyő meljnck védelme alatt a legkisebb koc-kázattal használhatnának ki bizonyos al-kalmakat (Vagyis hogy Afganisztán után más országokat is megszánnának arra szá-mítva hogy az orosz atomfegyverektől va ló féltében Amerika tétlen maradna) — Ebből nem következik — tette hoz-zá Haig — hogy az oroszok semmiképp sem fognak' atomfegyverhez nyúlni Na-gyon is lehetséges hogy ilyen kísértés-nek a Szovjetunió bizonyos helyzetben en-gedne Ezért van életbevágó fontos-ág-a annak hogy Franciaország és Ang-lia (atomfegyverrel is) vissza tud ülni - AHaig-rö-l JPárjzsban kialakult poli-tikai "profilnak ez a Haig-nyilatkoz- at az egyik forrása Egy másik az hogy az A-uro- rc címíi francia konzervatív lap sze-rint a Quai d'Orsay-- n (a külügyminisz tériumban) úgy tudják Haig azért mon-dott le az Atlanti-haderő- k fóparancsnoki állásáról mert elítélte hogy amikor a sah elleni hadjárat megindult Cartcrék ahelyett hogy a nyugathoz húó sah mellett álltak volna a sah ellenségeit se-gítették t Hogyan ítélik meg Haig-e- t Kelet-Európába- n? Erre utalva mondta egy Párizsból jött kolléga: — A franciák Haig-ne- k nem a kül-politikai célkitűzéseit tartják vonzónak hanem a határozottsága és céltudatossá-ga imponál nekik Egy „északi" csatlósállamból (nyil-ván Varsóból Kelet-Berlinb- ől vagy Prá-gából) hazalátogató francia nagykövetsé-gi tanácsos a Quai d'Orsay-- n arról is beszámolt hogy gondolkodó fejek Kelet-Európába- n azt hiszik: ha Haig beváltja a hozzá fűzött reményeket az forduló-pontot jelenthet az amerikai külpolitiká-ban és hogy Haig erősebb nyomot hagy-na maga után mint Acheson és Dulles mert Achesonnak Truman elnök Dullcs-ne- k pedig Eisenhower lefogta a kezét — Reagan azonban — mondják — többet tud az oroszokról mint Truman tudott és nem olyan szűk a látóköre — mint amilyen Eiscnhoweré volt Ezért remélik hogy Haig-ne- k szabad keze lesz abban hogy az oroszokat féken tartsa Egyébként Londonban Is gondolnak arra hogy Reagan és Haig új korszakot indíthat el az amerikai külpolitikában A Downing Street-e- n ahol a minisz-terelnöki és külügyi hivatal van azt is mondják Thatcherné miniszterelnök ö-röm-mel beszélt egy látogatójának arról hogy Haig-ne- k egy kijelentése mérföldkö-vet jelenthet a nyugati politikában Thatcherné olyasmit mondott hogy — Churchill óta Haig az első aki nyuga-ton ki merte mondani (az amerikai sze-nátus külügyi bizottsága előtt) hogy nem csak a békéért élünk s hogy van-nak dolgok amikért érdemes háborúba menni Itt is kell utalni Eisenhowcr-r- c aki nem átallotta szárnyára bocsátani azt az erkölcsi lények számára elfogadhatatlan az egyéni és nemzeti jogok szempontjá-ból is abszurd jelszót hogy „a békének nincs alternatívája" (Folytatás a 4--ik oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000073