000089 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
t szabad nipjesz csuda dolgokat Vol 28 No 8 XXVIII folyam 8 szám 1975 február 22 szombat Ara: 25 cent Makariosz érsek szovjet katonai intervencióval fenyeget: I ia M Jrezsnycv—Wilson csúcstalálkozó ® Szudán eritreai tűzszünetet javasol Lapzártakor 18000 federális alkalmazott sztrájkja fenyeget melynek be-következése esetén Kanadaszerte a postai és légiforgalom megbénulása vár-ható — Az iráni sah Valéry Giscard d'Éstaing államfővel való tárgyalásai so- rán urániumgazdagíto üzemek felállítását sürgeti a franciáktól — közben a PANAMEÍiICAM légiforgalmi társaság részvényeinek 13 százalékát megvásá-rolta — Az angol királyi család figyelmen kívül hagyva a bermudai zavargások hírét látogatást szándékozik tenni a szigeten melyet egy Barbados Jamaica és Mexikó korút követne — Kissinger Gromikóval Genfben tárgyal a közel-kele- ti helyzetről maid nyolcadszor repül a helyszínre az elmúlt 15 hónap so- rán hogy ni izraeli csapatisszavonások ügyében tárgyaljon — Pakisztánban a Havpt Shernao miniszter ellen elkövetett bombamerénylet következménye-ként tömess letartóztatásokat eszközöltek: az ellenzéki Awami párt teljes vezetoépct e'foeták — 12 IRA elítélt beszüntette éhségsztrájkját melyet az IRA fn-l"o- k politikai státusának kiküzdcséért folytattak — A Mekong Delta térsép°ben siilvos harcok folynak melyek következtében várható a rizs fej-adagc- 'ii — Az eritreai szeparatisták újabb erősítést kaptak Asmara tarto-mány' főváros ostroma tovább tart — Egy római katolikus testvérpárt ért egy a"'óból leadott golyosorozat melyért egyik fél sem vállal felelősséget az IRA tirs-úine- t egy hete alatt hat katolikus és egy protestáns személyt halt meg — A Witergae ügy fovádlottai a héten mondanak ítéletet — Gubarjev és Grpcsko a két szovjet kozmonauta hal illetve 10 fontot fogyott a 30 napos világu-"já- s után — Traugolt Bender nyugatnémet igazságügyminiszter 250 ú'nbb esetben emelnek vádat volt nácipárti személyek ellen — Mrs Marjjnret Thatcher lett a brit ellenzék vezére H HÉT HÓNAPPAL A TÖRÖK INVÁZIÓ UTÁN Rauf Denktash Ciprus sigct török kisebbségének vezére lett az új török cip-riól- a állam feje: s a szige-ten éld törökök eh etették az 1960 óta érvényben volt ciprusi alkotmányt és egyoldalú deklaráció-val Ciprus északi felét külön török államnak nyilvánították Mini ismeretes hét hó-nappal ezelőtt a török had-sere- gi elfoglalta Ciprus észa-ki részét mely a szá-razföldi görög kormány minden elképzelhető esz-közzel tiltakozott kiévc a fesvvercs konfrontációt ami reménytelennek tűnt tekintve a töiök hadsereg cicjél és felkészültségét továbbá rövid 60 mérföld-m-i utánpótlási vonalát Az alkotmány elvetésé nek fő a ciprió-- ' ták jogaik liprásál jelölték meg Rauf Denk-tash első nyilatkozatában kijelentette: „Ez a lépés nem egyol-dalú függetlenségi nyilatko-zat mert időközben felké-szítettük adminiszt E3E3 mm felett szerin ellen okául török sárba belső rációnk hálózalát egy fede-rális állam megalapítása végett melyei Ciprus Fede-rális Köztársaságának ne-veznének MAKARIOS SZOVJET SEGÍTSÉGET KÉR? Makarios érsek Ciprus elnöke azzal fenyegetctl hogy ha keli- - a Szovjetunióhoz for-dul segítségért hogy a sziget 40 százalékát el-foglaló török hadsereg és az egyoldalú szétvá-lasztás ellen minden eszközzel felvegye a harcot: „Moszkvához fordulunk hogy megőrizzük szigetünk függetlenséget szuvereni-tását és területi integritá-sát" — mondotta az érsek Karamanlisz görög mi-niszterelnök „új török ál-lamcsínynek" minősítette a lépést Washingtonban a külügy-minisztérium szóu'vóje „sajnálkozását fejezte ki a török —ciprióta lépés fe-lelt" HR A WILSON— BREZSNYEV TALÁLKOZÓ Leonyid Brezsnyev — 1974 december 24 óta rej-telmesen eltűnt a nyilvá-nosság elől és akiről betegség-től kezdve politikai kegyvesztettségig szám-talan rémhír keringett a világsajtóban — előkerült hogy Harold Wilson angol miniszterel-nökkel személyesen tár-gyaljon Szemtanúk szerint Brezs-nyev lebarnulva kitűnően néz ki és ugyanolyan maga-biztosan csapkodta Harold Wilson vállát mintha mi sem történt volna majd így tréfálkozott: — Ön fiatalabbnak tűnik mint valaha! — Ezt talán a sörital te-szi — vágta vissza Wilson — Mi ezen a tájon in-kább vodkát iszunk — hangzott Brezsnyev nem különösen eredeti válasza KomoK ra forc ítva a szót Brezsnyev és Wilson megegyezett abban hogv a genfi biztonsági értekezlet Nyisztor Zoltán: Pár héttel ezelőtt a világsajtót is bejárta a párizsi pletyka hogv a francia állam elnöke éjszakánkint elhagyja az Elysée palo-táját és gyalogosan minden kíséret nélkül eltűnik az éjszakában A francia közvéleményt és vele együtt talán a nagyvilág közvéle-ményét is nem az lepte meg hogv a francia elnök kimerészkedik az utcái a éjszaka egyedül holott mások csak „gorillák" fedezeté-vel rendőri szircnázással golyóbiztos autón is alig mernek kiko-csizni nappal hanem inkább valami titkos gáláns kalandot szima-tolt az elnök úr éjszakai kirueccanásaiban Talán még a magyar olvasók sem gondoltak arra hogy nekünk is" volt egv királyunk az igazságos Mátyás aki álruhában szeretett elvegyülni népe kö-zött és így szerzett "tudomást alattvalói helyzetéről Nem hiszem hogy Guiscard d'Éstaing elnök hallott volna a mi Mátyás ki rá ívunk kalandozásairól — egy igazi franciáról szinte sertés ilyet feltételezni! — de ösztönszerűen követte Mátyás pél-dáját A találgatások ugyanis még el sem csitultak amikor kide-rült hogy az elnök úr nem szerelmi kalandok után settenkedik az éjszaka leple alatt hanem bekopogtat egy-eg- y párizsi családnál elbeszélgetni a haza sorsáról és megtudni mit gondol a nép? Mert hogy a nép nem mindig azt gondolja amit képviselői a parlament-ben az már régi igazság Az úgynevezett közvélemény-kutatáso- k is mindig csak az elnökök népszerűségének vagy népszerűtlenségé-nek a fokával annak elfoglalva Valahogy olyan ez mintha az or-o-s a beteg cipőjének ruhájának a fazonját és a nyakkendője kötését vizsgálgatná és nem a gyomrát veséjét máját Pedig korunk embere beteg ahhoz kétség nem fér De hogy7 mi a baja azt valóban csak alapos vizsgálattal magán a betegen lehet eldönteni Még nem tudjuk mit örökölt az új elnök nagyne: elődjeitől annyi azonban máris nyilvánvaló hogy nem zárkó-zik „elefántcsonttoronyba" kinyittat minden ablakot a palotán hoev lelásson a mélvbe sőt felveszi a személyes kapcsolatot a nép-pcí- " Kényszertartózkodásunk idején a Markó-utca- i fogházban amikor még csak közéleti nagyságok és hivatali méltóságok népe-sítették bea poloskás cellákat egy séta alatt megesett hogy há-rom volt igazságügyi 'miniszter verődött Össze egy csomóba A „smasszer'r jósoltából odasodródtam hozzájuk és megkérdez-tem őket hogy miniszter-korukba- n vették-- e a fáradtságot meg CSÚCS- - súlyos # E3 után az államfok csúcsta-lálkozójára kellene sort ke-ríteni lehetőleg a nyár fo-lyamán A közel-kele- ti helyzettel kapcsolatban Brezsnyev a Wilsonnal aló diplomáciai ebéd során tett néhány ma-i- o megjegyzést az Egyesült Államok béke-taktikájár- a: — „A Kissinger-fél-c rész-leges megegyezések nem oldhatják meg xéglegesen a közel-kelet- i válságot csapatvisszaxonások csak akkor hasznosak ha nem időnyerő elodázás végett hanem a végső békés meg-egyezés szempontjából történnek azaz egyszóval nem az arab egység megbontását célozzák Mi mindenképpen a genfi közel-kelet- i tárgyalások új-ra felvétele mellett tőlünk pálcát" Egyébként Leonid Zam-jati- n a Kreml sajlófőnöőke „meghűléses jellegű beteg-séggel" indokolta Brzsnyev hosszú távollétét a politikai vrP--r e- iei nyniva-nossag- aioi- AMERIKAI KATONAI KIKÉPZŐK SZAÚD-ARÁBIÁBA- N John Stennis az USA szenátus fegyverkezési bi-zottságának elnöke (D Miss) kérdést intézett Ja-mes Schlesinger hadügymi-niszterhez azzal kapcsolat-ban hogy a los-angele- si VINNELL CORPORATION magáncég 77 millió dollár ellenében katonai kiképző-ket toboroz abból a cél-ból hogy az ezer --emberből álló különleges amerikai osztag megtanítsa a szaúd-arábia- i „Nemze-ti Gárdát" és sorkato-naságot az ottani olaj r r földek hatékony védel-mére Stennis kijelentette: ed-dig soha nem hallott oly USA hadügyminisztériumi beleegyezéssel történő szer-ződésről melynek alapján cgv idegen állam katona-ságát kiképzésben részesí-tik Henry Jackson szenátor ugyancsak azonnali vizsgá-lat foganatosítását sürget-te ráadásul a kongresszusi katonai albizottság elnöke Lucien Nedzi (D Mich) hasonlóképpen kivizsgá-lást szorgalmazott Ezzel kapcsolatban meg-jegyezzük hogy Stennis vé-leménye ellenére akad ha-sonló jellegű megegyezés közel-kele- ti államok és amerikai cégek között: így a BELL HELICOPTER IN-TERNATIONAL egy ma-gánszerződés alapján 1500 főnyi amerikai polgári ki-kéü- ző kart küldött Iránba hogy a sah hadserege kü-lönleges helikopteres ro-hamosztagait a belső rend fenntartására és az olajku-tak védelmére oktassa El kell ismerni azonban hogy a BELL HELICOPTER és az iráni állam közötti meg-egyezés közvetlenül az ame-rikai hadügyminisztérium bevonása nélkül jött létre DÖNTŐ SZAVAZÁS PORTUGÁLIÁBAN Francisco da Costa Go-me- s Portugália államelnö-ke április 12-é- t jelölte ki Portugália első szabad vá-lasztásának napjául (a leg-utóbbi öt évtized alatt) és felkérte polgárait: „Tanuljanak meg alkal-mazkodni a demokrá-cia kisebbfajta kelle-metlenségeihez" (Folytatás az 5-i- k oldalon) látogatni valamelyik börtönt és személyes tapasztalat alapján szereztek-- e tudomást a börtönök és főként a letartóztatottak ál-lapotáról? Szörnyen meglepődtek és tagadólag intettek sőt az egyik egyenesen sértésnek fogta fel: — Ugyan hogy lehet ilyet még kérdezni is?! — Pedig talán nem lett volna olyan ember-telen sorsunk a Markóban Gyűjtőfogházban és a váci fegyház-ban ha valaha is valamelyik igazságügyi miniszter bekukkantott voína oda! Szenvedtünk koplaltunk megtetveződtünk elrühe-sedlün- k mert az illetékes miniszterek soha nem szereztek sze-mélyes tapasztalatot a börtönök állapotáról A francia elnök családi látogatásait természetesen csak út-keresésének és példaadásnak lehet felfogni Sem sem mások nem hízeleghetnek maguknak azzal hogy néhány látogatással tisztába jöttek a nép felfogásával Ahhoz sokkal több próba a tapasztalatok kiszélesítése a megfigyelések összeegyeztetése kell és főként átfogó elmére van szükség hogy tudjon helytálló következtetéseket levonni Guiscard elnök újfajta kísérletét azért kell megbecsülni mert eddig csak az ellenkezőjét láttuk Szegény Kennedy is ren-dezett „népi" vacsorákat a Fehér Házban de inkább a bohém világ képviselőit toborozták össze Európai elnökök viszont munkásokat hívnak meg ebédre de a csillogó palota az ezüst-teríték- ek a frakkos inashad úgy megijeszti a szegény munká-sokat hogy enni is alig mernek nem megmukkanni! S ha eset-leg igen akkor csak az ami egy gazdag magyar családdal tör-tént az emigrációban mikor újonnan érkezett menekülteket lát-tak vendégül akik eljövet így kommentálták: — Ezek is csak azért hívtak -- meg hogy proccoljanak előttünk! Száz szónak is egy a vége: ha a hatalmon állók bekopogná-nak az alattvalók ajtaján és nem "a „törvény ne ében" hanem a felebarát lelkületével beszélgetnének el a ' közélet bajairól mennyi minden másképp történnék! Mi lett volna ha Bethlen nemcsak az Országos Kaszinóban- - hanem a Szeged-alváro- si nép-házban beszélgetett volna el a gazdákkal! Folytathatnám tovább a feltételes mondatokat de nincs értelme! Mátyás magyar király volt de szerepét nem vette át soha senki! Sem király sem miniszter senki senki masü! KKiitmMiww :'jejiijj'w A pannonhalmi bencés főapátság Flórián Tibor: Töprengés hontalanságunk harmincadik évfordulóján Emigrációs életünk harmincadik évé-ben a hontalanság éppen olyan fájdal-mas mint amikor az országhatár átlépé-se után először döbbentünk rá az idegen szóra földre népre és egy szokatlan új életformára Ezzel a fájdalommal szí-vünkben szóródtunk szét a szabad világ négy tája felé és tengereken országha-tárokon át hordoztuk szívünkben a Ha-za képét és igyekeztünk átadni annak nemzedéknek amely legfeljebb csak az összeomlás lesújtó „élményét" ködbe-vesző tájakat és gyerekkori emlékeket tudott magával hozni A különböző or-szágok olvasztó kemencéibe hullott ma-gyarságnak önmaga megtartásán kívül legnagyobb gondja lett ez nemzedék mely még nem hozhatott magával magy-arság- élményt magyarság-tudato- l Nem kis feladat ennek nemzedéknek hazától távol megadni azt amit az ott-honi föld tiszta magyar nyelv a táj a környezet és magvar történelem tár-sadalom- és jellem-alakít- ó erőinek ösz-szessé- ge adhatott volna ha esy kataszt-rófa nem tépi ki őket otthonaikból Ezért Ieste hontalan magyarságunk olyan szorongó aggodalommal az emig-rációs irodalom megszületését és kiala-kulását Ha föllelhető is volt idekint hazai irodalom egy-eg- y remekműve de világ országútjaira került magyarság problémáira feleletet csak az emigráció írói költői művészei és szellemi lelki ve-zetői adhattak A vándorlásban felnövő új magyar nemzedékhez is csak ők talál-hatták meg az utat Mert erre az idegen környezetben élő a hazai táj vonzásának köréből kihullott ifjúságra a történelem és halott nagyok tanításánál nagyobb hatással volt maga az élet: a közelmúlt és jelen történelmének alakító ereje' En-nek az ifjúságnak lelkéhez tehát termé-szetszerűleg csak az emigrációs irodalom lehet közelebb Az emigráció íróinak ta-nárainak cserkész-vezetőine-k lelkészei-nek kellett megteremteniük mindnyájunk számára de különösen az ifjúságnak lelki Magyarországot ahonnan az idegen környezetben is magyarság-tudato- t ma-radandó élményeket szívhat magába Az írók 'feladat-vállalásár- a emigrációs irodalmunk egyre növekvő gazdaságára mutat az a tény hogy a visszaemlékezé-seken történelmi regényeken és öncélú irodalmi alkotásokon kívül olyan köny-vek is jelentek meg melyek a magyarság-tudat ébrentartását is szolgálták Ezek között messzire kimagaslik egy oldal-számra szerény de mondanivalójában na-gyon komoly és jelentős könyv melynek kifejezett célja az volt hogy önmagára ébressze a száműzött magyarságot és se-gítsen felépíteni idekint a lelki Magyar-országot Ez a kötet Ajtay Miklós Pá-rizsban élő erdélyi írónak „A magyar Demiurgosz ítélőszéke" című munkája volt 1952-be- n jelent meg 23 evvel ezelőtt Akkor írtam róla és rámutattam értéké-re és most több mint két évtized után arra kell rádöbbennem hogy könyv mondanivalója lepergett az olvasók lelki-ismeretéről és meg kell állapítanunk iiiiuiiiuirammummwiiiuuiiiiiiiMii lrget Indcpemteot ' CvudUn Wetkly la tHe Huxigari&A L&Bgiuge é ™ H ü A ő :m t Ljrtijrjj +rwt --vr r -- i - ü -- - vk' uj im j x ív t i ru a t- - n n u- - 'í:ímitvi v i t i~r a a a a a a a a a a a hogy nem szívódolt fel — értékének meg-felelően — emigrációs köztudatunkba Szükséges tehát újra felidézni ezt a könyvet annál is inkább mert azóta egy új nemzedék nőtt föl körülöttünk és en-nek a nemzedéknek még senkisem hívta fel a figyelmét erre a könyvre Nem is hívhatta hiszen az apák lelkiimeretéről is lepergett ennek a könyvnek a monda-nivalója Pedig az erdélyi Ajtaynak sok mondanivalója és sok üzenete volt szá-munkra és a megfogalmazásához is kitű-nően értett hiszen az 1923-ba- n Budapes-ten kiadott „A tragikum a modern dráma-irodalomban" című könyve után „A ma-gyar Demiurgosz ítélőszéke" sorrend-ben a hetedik külföldön megjelent mun-kája volt A hét könyv nemcsak azt bizo-nyította hogy régóta tartózkodott külföl-dön hanem azt is hogy tevékenyen élt is és csak térben volt távol Hazájától de lé-lekben egy percre sem szakadt el tőle Kíséreljük meg fiatal olvasóink elölt kielemezni hogy 1952-be- n és a megjelené-se után eltelt 23 év alatt miért nem ju-tott bele ez a nagyszerű könyv emigrá-ciós köztudatunkba Már 1952-be- n azl vettem észre (akkor már 2 éve az Egye-sült Államokban éltem) hogy lapjaink úgy foglalkoztak vele mint az emigráció „po-litikai szatírájáéval és mint ennek a mű-fajnak ragyogó termékét lelkesedéssel üdvözölték vagy megvető hallgatással fo-gadták Bármilyen szellemes és kiváló is volt ez a munka mint „szatíra" de az a tény hogy a sajtó és --az olvasók többsége csak ezt látta meg benne és ezért lelkese-dett vagy berzenkedett — beállítottsága szerint — mutatja az emigráció betegsé-gét azt hogy mindent a politika szem-üvegén keresztül nézett és értékelt és nem kereste benne a nemzeti lélek meg-nyilatkozását Igen ez a „szatíra" valóban kimondta amit mások nem mertek kimondani és önmagunk hibáira hiúságaira ébresztett a „magyar képzeletnek" a Demiurgosz ítélőszéke előtt folyó játéka de én sem akkor sem most nem ebben láttam és látom a könyv igazi értékét Ajtay Mik-lós volt ugyanis az első aki ebben a kö-tetben — emigrációnk hajnalán — lelki-ismeretünk elé állította — amivel a több-ség a legkevesebbet törődött — az emig-ráció magyar Demiurgoszának problémá-ját Sokan éltek úgy közülünk hogy nem is tudtak egy magyar Demiurgosz létezé-séről akielőtt egyszer számot kell adniok cselekedeteikről Pedig á magyar Demiur-gosz élő és ható erő s ha eddig még sem volt az emigrációnkban úgy a jövőben kell azzá tenni Nem szatíra vagy nemcsak szatíra volt ez a könyv hanem egy fajtája sorsáért aggódó erdélyi magyar író messzehang-z- ó kiáltása és figyelmeztetése hogy mer-jünk külföldön is magyarul élni Számá-ra valóban „magyar voltunk az a lelki tér" melyből nem léphet ki A magyar Demiurgosz „az Isten magyar változa-ta" a közösségteremtő és fenntartó erő (Folytatás a 4-i- k oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 22, 1975 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1975-02-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000267 |
Description
Title | 000089 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | t szabad nipjesz csuda dolgokat Vol 28 No 8 XXVIII folyam 8 szám 1975 február 22 szombat Ara: 25 cent Makariosz érsek szovjet katonai intervencióval fenyeget: I ia M Jrezsnycv—Wilson csúcstalálkozó ® Szudán eritreai tűzszünetet javasol Lapzártakor 18000 federális alkalmazott sztrájkja fenyeget melynek be-következése esetén Kanadaszerte a postai és légiforgalom megbénulása vár-ható — Az iráni sah Valéry Giscard d'Éstaing államfővel való tárgyalásai so- rán urániumgazdagíto üzemek felállítását sürgeti a franciáktól — közben a PANAMEÍiICAM légiforgalmi társaság részvényeinek 13 százalékát megvásá-rolta — Az angol királyi család figyelmen kívül hagyva a bermudai zavargások hírét látogatást szándékozik tenni a szigeten melyet egy Barbados Jamaica és Mexikó korút követne — Kissinger Gromikóval Genfben tárgyal a közel-kele- ti helyzetről maid nyolcadszor repül a helyszínre az elmúlt 15 hónap so- rán hogy ni izraeli csapatisszavonások ügyében tárgyaljon — Pakisztánban a Havpt Shernao miniszter ellen elkövetett bombamerénylet következménye-ként tömess letartóztatásokat eszközöltek: az ellenzéki Awami párt teljes vezetoépct e'foeták — 12 IRA elítélt beszüntette éhségsztrájkját melyet az IRA fn-l"o- k politikai státusának kiküzdcséért folytattak — A Mekong Delta térsép°ben siilvos harcok folynak melyek következtében várható a rizs fej-adagc- 'ii — Az eritreai szeparatisták újabb erősítést kaptak Asmara tarto-mány' főváros ostroma tovább tart — Egy római katolikus testvérpárt ért egy a"'óból leadott golyosorozat melyért egyik fél sem vállal felelősséget az IRA tirs-úine- t egy hete alatt hat katolikus és egy protestáns személyt halt meg — A Witergae ügy fovádlottai a héten mondanak ítéletet — Gubarjev és Grpcsko a két szovjet kozmonauta hal illetve 10 fontot fogyott a 30 napos világu-"já- s után — Traugolt Bender nyugatnémet igazságügyminiszter 250 ú'nbb esetben emelnek vádat volt nácipárti személyek ellen — Mrs Marjjnret Thatcher lett a brit ellenzék vezére H HÉT HÓNAPPAL A TÖRÖK INVÁZIÓ UTÁN Rauf Denktash Ciprus sigct török kisebbségének vezére lett az új török cip-riól- a állam feje: s a szige-ten éld törökök eh etették az 1960 óta érvényben volt ciprusi alkotmányt és egyoldalú deklaráció-val Ciprus északi felét külön török államnak nyilvánították Mini ismeretes hét hó-nappal ezelőtt a török had-sere- gi elfoglalta Ciprus észa-ki részét mely a szá-razföldi görög kormány minden elképzelhető esz-közzel tiltakozott kiévc a fesvvercs konfrontációt ami reménytelennek tűnt tekintve a töiök hadsereg cicjél és felkészültségét továbbá rövid 60 mérföld-m-i utánpótlási vonalát Az alkotmány elvetésé nek fő a ciprió-- ' ták jogaik liprásál jelölték meg Rauf Denk-tash első nyilatkozatában kijelentette: „Ez a lépés nem egyol-dalú függetlenségi nyilatko-zat mert időközben felké-szítettük adminiszt E3E3 mm felett szerin ellen okául török sárba belső rációnk hálózalát egy fede-rális állam megalapítása végett melyei Ciprus Fede-rális Köztársaságának ne-veznének MAKARIOS SZOVJET SEGÍTSÉGET KÉR? Makarios érsek Ciprus elnöke azzal fenyegetctl hogy ha keli- - a Szovjetunióhoz for-dul segítségért hogy a sziget 40 százalékát el-foglaló török hadsereg és az egyoldalú szétvá-lasztás ellen minden eszközzel felvegye a harcot: „Moszkvához fordulunk hogy megőrizzük szigetünk függetlenséget szuvereni-tását és területi integritá-sát" — mondotta az érsek Karamanlisz görög mi-niszterelnök „új török ál-lamcsínynek" minősítette a lépést Washingtonban a külügy-minisztérium szóu'vóje „sajnálkozását fejezte ki a török —ciprióta lépés fe-lelt" HR A WILSON— BREZSNYEV TALÁLKOZÓ Leonyid Brezsnyev — 1974 december 24 óta rej-telmesen eltűnt a nyilvá-nosság elől és akiről betegség-től kezdve politikai kegyvesztettségig szám-talan rémhír keringett a világsajtóban — előkerült hogy Harold Wilson angol miniszterel-nökkel személyesen tár-gyaljon Szemtanúk szerint Brezs-nyev lebarnulva kitűnően néz ki és ugyanolyan maga-biztosan csapkodta Harold Wilson vállát mintha mi sem történt volna majd így tréfálkozott: — Ön fiatalabbnak tűnik mint valaha! — Ezt talán a sörital te-szi — vágta vissza Wilson — Mi ezen a tájon in-kább vodkát iszunk — hangzott Brezsnyev nem különösen eredeti válasza KomoK ra forc ítva a szót Brezsnyev és Wilson megegyezett abban hogv a genfi biztonsági értekezlet Nyisztor Zoltán: Pár héttel ezelőtt a világsajtót is bejárta a párizsi pletyka hogv a francia állam elnöke éjszakánkint elhagyja az Elysée palo-táját és gyalogosan minden kíséret nélkül eltűnik az éjszakában A francia közvéleményt és vele együtt talán a nagyvilág közvéle-ményét is nem az lepte meg hogv a francia elnök kimerészkedik az utcái a éjszaka egyedül holott mások csak „gorillák" fedezeté-vel rendőri szircnázással golyóbiztos autón is alig mernek kiko-csizni nappal hanem inkább valami titkos gáláns kalandot szima-tolt az elnök úr éjszakai kirueccanásaiban Talán még a magyar olvasók sem gondoltak arra hogy nekünk is" volt egv királyunk az igazságos Mátyás aki álruhában szeretett elvegyülni népe kö-zött és így szerzett "tudomást alattvalói helyzetéről Nem hiszem hogy Guiscard d'Éstaing elnök hallott volna a mi Mátyás ki rá ívunk kalandozásairól — egy igazi franciáról szinte sertés ilyet feltételezni! — de ösztönszerűen követte Mátyás pél-dáját A találgatások ugyanis még el sem csitultak amikor kide-rült hogy az elnök úr nem szerelmi kalandok után settenkedik az éjszaka leple alatt hanem bekopogtat egy-eg- y párizsi családnál elbeszélgetni a haza sorsáról és megtudni mit gondol a nép? Mert hogy a nép nem mindig azt gondolja amit képviselői a parlament-ben az már régi igazság Az úgynevezett közvélemény-kutatáso- k is mindig csak az elnökök népszerűségének vagy népszerűtlenségé-nek a fokával annak elfoglalva Valahogy olyan ez mintha az or-o-s a beteg cipőjének ruhájának a fazonját és a nyakkendője kötését vizsgálgatná és nem a gyomrát veséjét máját Pedig korunk embere beteg ahhoz kétség nem fér De hogy7 mi a baja azt valóban csak alapos vizsgálattal magán a betegen lehet eldönteni Még nem tudjuk mit örökölt az új elnök nagyne: elődjeitől annyi azonban máris nyilvánvaló hogy nem zárkó-zik „elefántcsonttoronyba" kinyittat minden ablakot a palotán hoev lelásson a mélvbe sőt felveszi a személyes kapcsolatot a nép-pcí- " Kényszertartózkodásunk idején a Markó-utca- i fogházban amikor még csak közéleti nagyságok és hivatali méltóságok népe-sítették bea poloskás cellákat egy séta alatt megesett hogy há-rom volt igazságügyi 'miniszter verődött Össze egy csomóba A „smasszer'r jósoltából odasodródtam hozzájuk és megkérdez-tem őket hogy miniszter-korukba- n vették-- e a fáradtságot meg CSÚCS- - súlyos # E3 után az államfok csúcsta-lálkozójára kellene sort ke-ríteni lehetőleg a nyár fo-lyamán A közel-kele- ti helyzettel kapcsolatban Brezsnyev a Wilsonnal aló diplomáciai ebéd során tett néhány ma-i- o megjegyzést az Egyesült Államok béke-taktikájár- a: — „A Kissinger-fél-c rész-leges megegyezések nem oldhatják meg xéglegesen a közel-kelet- i válságot csapatvisszaxonások csak akkor hasznosak ha nem időnyerő elodázás végett hanem a végső békés meg-egyezés szempontjából történnek azaz egyszóval nem az arab egység megbontását célozzák Mi mindenképpen a genfi közel-kelet- i tárgyalások új-ra felvétele mellett tőlünk pálcát" Egyébként Leonid Zam-jati- n a Kreml sajlófőnöőke „meghűléses jellegű beteg-séggel" indokolta Brzsnyev hosszú távollétét a politikai vrP--r e- iei nyniva-nossag- aioi- AMERIKAI KATONAI KIKÉPZŐK SZAÚD-ARÁBIÁBA- N John Stennis az USA szenátus fegyverkezési bi-zottságának elnöke (D Miss) kérdést intézett Ja-mes Schlesinger hadügymi-niszterhez azzal kapcsolat-ban hogy a los-angele- si VINNELL CORPORATION magáncég 77 millió dollár ellenében katonai kiképző-ket toboroz abból a cél-ból hogy az ezer --emberből álló különleges amerikai osztag megtanítsa a szaúd-arábia- i „Nemze-ti Gárdát" és sorkato-naságot az ottani olaj r r földek hatékony védel-mére Stennis kijelentette: ed-dig soha nem hallott oly USA hadügyminisztériumi beleegyezéssel történő szer-ződésről melynek alapján cgv idegen állam katona-ságát kiképzésben részesí-tik Henry Jackson szenátor ugyancsak azonnali vizsgá-lat foganatosítását sürget-te ráadásul a kongresszusi katonai albizottság elnöke Lucien Nedzi (D Mich) hasonlóképpen kivizsgá-lást szorgalmazott Ezzel kapcsolatban meg-jegyezzük hogy Stennis vé-leménye ellenére akad ha-sonló jellegű megegyezés közel-kele- ti államok és amerikai cégek között: így a BELL HELICOPTER IN-TERNATIONAL egy ma-gánszerződés alapján 1500 főnyi amerikai polgári ki-kéü- ző kart küldött Iránba hogy a sah hadserege kü-lönleges helikopteres ro-hamosztagait a belső rend fenntartására és az olajku-tak védelmére oktassa El kell ismerni azonban hogy a BELL HELICOPTER és az iráni állam közötti meg-egyezés közvetlenül az ame-rikai hadügyminisztérium bevonása nélkül jött létre DÖNTŐ SZAVAZÁS PORTUGÁLIÁBAN Francisco da Costa Go-me- s Portugália államelnö-ke április 12-é- t jelölte ki Portugália első szabad vá-lasztásának napjául (a leg-utóbbi öt évtized alatt) és felkérte polgárait: „Tanuljanak meg alkal-mazkodni a demokrá-cia kisebbfajta kelle-metlenségeihez" (Folytatás az 5-i- k oldalon) látogatni valamelyik börtönt és személyes tapasztalat alapján szereztek-- e tudomást a börtönök és főként a letartóztatottak ál-lapotáról? Szörnyen meglepődtek és tagadólag intettek sőt az egyik egyenesen sértésnek fogta fel: — Ugyan hogy lehet ilyet még kérdezni is?! — Pedig talán nem lett volna olyan ember-telen sorsunk a Markóban Gyűjtőfogházban és a váci fegyház-ban ha valaha is valamelyik igazságügyi miniszter bekukkantott voína oda! Szenvedtünk koplaltunk megtetveződtünk elrühe-sedlün- k mert az illetékes miniszterek soha nem szereztek sze-mélyes tapasztalatot a börtönök állapotáról A francia elnök családi látogatásait természetesen csak út-keresésének és példaadásnak lehet felfogni Sem sem mások nem hízeleghetnek maguknak azzal hogy néhány látogatással tisztába jöttek a nép felfogásával Ahhoz sokkal több próba a tapasztalatok kiszélesítése a megfigyelések összeegyeztetése kell és főként átfogó elmére van szükség hogy tudjon helytálló következtetéseket levonni Guiscard elnök újfajta kísérletét azért kell megbecsülni mert eddig csak az ellenkezőjét láttuk Szegény Kennedy is ren-dezett „népi" vacsorákat a Fehér Házban de inkább a bohém világ képviselőit toborozták össze Európai elnökök viszont munkásokat hívnak meg ebédre de a csillogó palota az ezüst-teríték- ek a frakkos inashad úgy megijeszti a szegény munká-sokat hogy enni is alig mernek nem megmukkanni! S ha eset-leg igen akkor csak az ami egy gazdag magyar családdal tör-tént az emigrációban mikor újonnan érkezett menekülteket lát-tak vendégül akik eljövet így kommentálták: — Ezek is csak azért hívtak -- meg hogy proccoljanak előttünk! Száz szónak is egy a vége: ha a hatalmon állók bekopogná-nak az alattvalók ajtaján és nem "a „törvény ne ében" hanem a felebarát lelkületével beszélgetnének el a ' közélet bajairól mennyi minden másképp történnék! Mi lett volna ha Bethlen nemcsak az Országos Kaszinóban- - hanem a Szeged-alváro- si nép-házban beszélgetett volna el a gazdákkal! Folytathatnám tovább a feltételes mondatokat de nincs értelme! Mátyás magyar király volt de szerepét nem vette át soha senki! Sem király sem miniszter senki senki masü! KKiitmMiww :'jejiijj'w A pannonhalmi bencés főapátság Flórián Tibor: Töprengés hontalanságunk harmincadik évfordulóján Emigrációs életünk harmincadik évé-ben a hontalanság éppen olyan fájdal-mas mint amikor az országhatár átlépé-se után először döbbentünk rá az idegen szóra földre népre és egy szokatlan új életformára Ezzel a fájdalommal szí-vünkben szóródtunk szét a szabad világ négy tája felé és tengereken országha-tárokon át hordoztuk szívünkben a Ha-za képét és igyekeztünk átadni annak nemzedéknek amely legfeljebb csak az összeomlás lesújtó „élményét" ködbe-vesző tájakat és gyerekkori emlékeket tudott magával hozni A különböző or-szágok olvasztó kemencéibe hullott ma-gyarságnak önmaga megtartásán kívül legnagyobb gondja lett ez nemzedék mely még nem hozhatott magával magy-arság- élményt magyarság-tudato- l Nem kis feladat ennek nemzedéknek hazától távol megadni azt amit az ott-honi föld tiszta magyar nyelv a táj a környezet és magvar történelem tár-sadalom- és jellem-alakít- ó erőinek ösz-szessé- ge adhatott volna ha esy kataszt-rófa nem tépi ki őket otthonaikból Ezért Ieste hontalan magyarságunk olyan szorongó aggodalommal az emig-rációs irodalom megszületését és kiala-kulását Ha föllelhető is volt idekint hazai irodalom egy-eg- y remekműve de világ országútjaira került magyarság problémáira feleletet csak az emigráció írói költői művészei és szellemi lelki ve-zetői adhattak A vándorlásban felnövő új magyar nemzedékhez is csak ők talál-hatták meg az utat Mert erre az idegen környezetben élő a hazai táj vonzásának köréből kihullott ifjúságra a történelem és halott nagyok tanításánál nagyobb hatással volt maga az élet: a közelmúlt és jelen történelmének alakító ereje' En-nek az ifjúságnak lelkéhez tehát termé-szetszerűleg csak az emigrációs irodalom lehet közelebb Az emigráció íróinak ta-nárainak cserkész-vezetőine-k lelkészei-nek kellett megteremteniük mindnyájunk számára de különösen az ifjúságnak lelki Magyarországot ahonnan az idegen környezetben is magyarság-tudato- t ma-radandó élményeket szívhat magába Az írók 'feladat-vállalásár- a emigrációs irodalmunk egyre növekvő gazdaságára mutat az a tény hogy a visszaemlékezé-seken történelmi regényeken és öncélú irodalmi alkotásokon kívül olyan köny-vek is jelentek meg melyek a magyarság-tudat ébrentartását is szolgálták Ezek között messzire kimagaslik egy oldal-számra szerény de mondanivalójában na-gyon komoly és jelentős könyv melynek kifejezett célja az volt hogy önmagára ébressze a száműzött magyarságot és se-gítsen felépíteni idekint a lelki Magyar-országot Ez a kötet Ajtay Miklós Pá-rizsban élő erdélyi írónak „A magyar Demiurgosz ítélőszéke" című munkája volt 1952-be- n jelent meg 23 evvel ezelőtt Akkor írtam róla és rámutattam értéké-re és most több mint két évtized után arra kell rádöbbennem hogy könyv mondanivalója lepergett az olvasók lelki-ismeretéről és meg kell állapítanunk iiiiuiiiuirammummwiiiuuiiiiiiiMii lrget Indcpemteot ' CvudUn Wetkly la tHe Huxigari&A L&Bgiuge é ™ H ü A ő :m t Ljrtijrjj +rwt --vr r -- i - ü -- - vk' uj im j x ív t i ru a t- - n n u- - 'í:ímitvi v i t i~r a a a a a a a a a a a hogy nem szívódolt fel — értékének meg-felelően — emigrációs köztudatunkba Szükséges tehát újra felidézni ezt a könyvet annál is inkább mert azóta egy új nemzedék nőtt föl körülöttünk és en-nek a nemzedéknek még senkisem hívta fel a figyelmét erre a könyvre Nem is hívhatta hiszen az apák lelkiimeretéről is lepergett ennek a könyvnek a monda-nivalója Pedig az erdélyi Ajtaynak sok mondanivalója és sok üzenete volt szá-munkra és a megfogalmazásához is kitű-nően értett hiszen az 1923-ba- n Budapes-ten kiadott „A tragikum a modern dráma-irodalomban" című könyve után „A ma-gyar Demiurgosz ítélőszéke" sorrend-ben a hetedik külföldön megjelent mun-kája volt A hét könyv nemcsak azt bizo-nyította hogy régóta tartózkodott külföl-dön hanem azt is hogy tevékenyen élt is és csak térben volt távol Hazájától de lé-lekben egy percre sem szakadt el tőle Kíséreljük meg fiatal olvasóink elölt kielemezni hogy 1952-be- n és a megjelené-se után eltelt 23 év alatt miért nem ju-tott bele ez a nagyszerű könyv emigrá-ciós köztudatunkba Már 1952-be- n azl vettem észre (akkor már 2 éve az Egye-sült Államokban éltem) hogy lapjaink úgy foglalkoztak vele mint az emigráció „po-litikai szatírájáéval és mint ennek a mű-fajnak ragyogó termékét lelkesedéssel üdvözölték vagy megvető hallgatással fo-gadták Bármilyen szellemes és kiváló is volt ez a munka mint „szatíra" de az a tény hogy a sajtó és --az olvasók többsége csak ezt látta meg benne és ezért lelkese-dett vagy berzenkedett — beállítottsága szerint — mutatja az emigráció betegsé-gét azt hogy mindent a politika szem-üvegén keresztül nézett és értékelt és nem kereste benne a nemzeti lélek meg-nyilatkozását Igen ez a „szatíra" valóban kimondta amit mások nem mertek kimondani és önmagunk hibáira hiúságaira ébresztett a „magyar képzeletnek" a Demiurgosz ítélőszéke előtt folyó játéka de én sem akkor sem most nem ebben láttam és látom a könyv igazi értékét Ajtay Mik-lós volt ugyanis az első aki ebben a kö-tetben — emigrációnk hajnalán — lelki-ismeretünk elé állította — amivel a több-ség a legkevesebbet törődött — az emig-ráció magyar Demiurgoszának problémá-ját Sokan éltek úgy közülünk hogy nem is tudtak egy magyar Demiurgosz létezé-séről akielőtt egyszer számot kell adniok cselekedeteikről Pedig á magyar Demiur-gosz élő és ható erő s ha eddig még sem volt az emigrációnkban úgy a jövőben kell azzá tenni Nem szatíra vagy nemcsak szatíra volt ez a könyv hanem egy fajtája sorsáért aggódó erdélyi magyar író messzehang-z- ó kiáltása és figyelmeztetése hogy mer-jünk külföldön is magyarul élni Számá-ra valóban „magyar voltunk az a lelki tér" melyből nem léphet ki A magyar Demiurgosz „az Isten magyar változa-ta" a közösségteremtő és fenntartó erő (Folytatás a 4-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000089