000373 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ÍM' TO? 1" A 1 1 - "fi" ( hwgarWlife Nem sokaság hanem Lelek t szabad nép lese í 1 csuda dolgokat tjrgeit Ináf ptn Jtnt MAGYAR ELET Cmtdiin lHy BERZSENYI fai Ike H lu-gari-w Lugtuge Vol 34 32 XXXIV évfolyam 32 szám 1981 Augusztus 22 Szombat Ara: 40 cent Infláció munkanélküliség pénzelértéktelenedés sztrájkok: A kanadai gazdasági csőd Reagan J)íínei" és erényei 6 Washingtonban A szovjet sajtó tagadja hogy az autóiparban nemrég súlyos sztrájkok vol-tak Nyugati jelentések szerint ugyanis a Togliatti Müveknél 70 ezer munkás sétált ki az üzemből mert nem voltak ellátva megfelelő élelemmel — Az Európai Kózös Piac brüsszeli központja hozzájárult ahhoz hogy 1982-r- e Anglia hozzájárulását a Közös Piac költségeihez csökkentsék — Kanada 3 millió do-llár értekben gabonát szállít Ethiópiának — Az UNESCO jelentése szerint: a világ lakosságából 814 millió nem tud sem írni sem olvasni — Moszkvában Yuri Grimm-e- t az egyik földalatti újság kiadóját három évi kényszermunkára ítéltek — Törökországban két gerillát — egy jobb- - és egy baloldalit — fel-akasztottak akik politikai merényletben vettek részt — Washingtonban az ötvenes évek térnek vissza Reagan-na- l: újból divatba jött a nyakkendő vise-lése — Sem az Egyesillt Államok sem Egyiptom nem ismeri el a trónkövetelő Reza herceg (az elhunyt sah fia) jogát az iráni trónra Szádat kijelentette hogy a sah családja — míg ö cl — Egyiptomban maradhat — Teheránban azoknak az államnál alkalmazott nőknek akik nem viselnek izlám-öltözék- et büntetésből megvonják a fizetésüket — Kanada megállapodott Szaúdi Arábiá-va- l hogy napi százezer hordó ólakat kap — Iránból eddig csaknem egymillió ember menekült el a terror elől — Nyugat-Németországba- n — pótlólag — fel-emelték a jövő évi védelmi költségvetést amely így eléri a 208 billió dollárt — Venezuelában megkezdték az idegenek deportálását akik illegálisan tartózkod-nak az országban — Felhívták a Szovjetunió minden lakóját hogy év végéig szerezzenek be „belföldi útlevelet" amely arra jogosít hogy az ország terüle-tén valaki utazhasson (Néhány évvel ezelőtt ezt eltörölték most újra vissza-állítják) „QUO VADIS CANADA?" Hivatalosan az infláció elérte a 13%-o- t de e szá-mításban benne van a jég-szekrény és a TV-készülék- ek Jira is amiket nem ve-szünk' minden héten Viszont húst' zöldséget gyümölcsöt igen aminek az ára' 30—35 %-a- í növekedett az év eleje óta A munkanélküliség már 8 és íél százalék körül jár és — főleg a sztrájkok miatt — folytonosan emelkedő irányt mutat 'Az országot ugyanis hat hétig tartó po's-tássztrá- jk sújtotta ehhez járul az acélmunkások a Wardair-repülőtársasá- g a CBC-specialistáin- ak és a TTC ) várható sztrájkja A bankkölcsönre fizetendő ka-mat a hét folyamán elérte a 23%-- ot a házak jelzáloga a 21%-o- t A kanadai dollár értékcsökken'ése rekordot HELLElt ÁGNES: állított fel: ma már a ka-nadai dollár alig 'ér többet 80 am'erikai centnél A gazda'sági szakértők egyöntetű véleménye: „Az ország gazdasági ka-tasztrófa felé halad!" És mit tesz a kormány? Semmit! — Ez nem azt jelenti hogy nem tud sem-rni- it sem tenni hanem —"c-inikusan — nem is akar Pe-dig példáért nem is kellene messzire mennie Trudeau-nak- : csak Washingtonig Reagan elnök erélyes fellé-pése letörte a légiforgalmi irányítók sztrájkját Nem le-hetne ilyen törvényes hatal-mi szóval véget vetni Ka-nadában is az állami i alkal-mazottak állandó sztrájkjai-nak?! Trudeau tudja hogy igen hiszen két évvel ezelőtt ő rendeltette vissza a parla-menttel a sztrájkoló postáso-kat és küldte börtönbe a Szádat po'alás szakszervezet vezető-jét — Most azonban „ki akarta éheztetni" a sztráj-koló postásokat — közben nem gondolt arra hogy hat hét alatt a kisvállalatok szá-zai mentek tönkre a dolgo-zók tízezrei váltak munka-nélkülivé REAGAN NEM ENGED ' A 'mosolygós" Reagan elnökről munkatársai ellen-felei szövetségesei és az amerikai n'ép eddig is tudta hogy „kemény legény" ügy külpolitikai (felsze-relés) mint belpolitikai vonalon (költségvetés) be-bizonyította hogy válasz-tási kampánya során tett ígéreteit teljesíti Most került ellentétbe először nyíltan az Egyesült Államok egyik nagyhatalmá-val: a szakszervezetekkel sztálini legitimáció és ami utána következik (Magyarországról való kényszerű távozása óta (1978) Hcller Ág-nes egy ausztfáliai egyetemen tanít filozófiát Az utóbbi években több könyve jelent meg angolul németül olaszul és más nyelve-ken Az alábbi szöveg egy készülő munka része) Ha egy társadalmi rendszer sokáig fennáll akkor felmerül a rend-szer legitimitásának kérdése Max Weber egyik megfogalmazása sze-rint egy társadalmi rendszernek akkor van legitimitása ha a népes-ségnek legalábbis egy része mint példásat és kötelezőt ismeri el s ha a lakosság má'sik része nem állít vele szembe egy példásnak tekintett alternatív rendszer Ezért nem számit hányan vannalrakik egy adott rendszert legitimálnak ha a tömegek akik ugyan nem tekintik a rend-szert példásnak pusztán elégedetlenek Ez különösen jellemző a különböző nem demokratikus rendszerekre ahol az elégedetlenség nem juthat kifejezésre legalábbis nem állandóan és a legitimáció hiánya rejtve marad Ha hébe-hób- a kitörnek az indulatok ezekkel az uralkodó elit könnyen el tud bánni A kelet-európ- ai országokban első-Sorb- an Csehszlovákiában Lengyelországban és Magyarországon nem-csak nagyon alacsony a rendszert legitimnek tekintő alattvalók szá-ma (lényegileg magára az uralkodó elitre szorítkozik) hanem a ía-koss-ág túlnyomó többségének van elképzelése egy alternatív rendről — a nyugat-európ- ai vagy észak-amerik- ai liberális jogállamról — mé-lyet példásnak fogad el llymódon a kelet-európ- ai társadalmak — első-sorban a fent említett három — állandó folytonos legitimációs válság-ban élnek Ez Magyarországra 'éppúgy érvényes mint Lengyelország-ra vágy Csehszlovákiára a jelenlegi kormánynak nyújtott népi támo-gatás ellenére Legitimáción ugyanis nem a kormány hanem a ha-talmi forma értendő s a magyar kormánynak azért van része 'viszonylag széleskörű támogatásban mert az egyébként elvetett hatalmi formát elviselhetőbb módon valósítja meg mint imis orszá-gok :" Egy elhúzódó legitimációs válságból nem következik azonban el-kerülhetetlenül a társadalmi rend összeomlása Még ha eltekintünk' is' egy pillanatra a kelet-európ- ai országok függő helyzetétől és a iszovjet Jiadseregjelenlététöl területükön struktúrájuk fennmaradása ha nem valószínű is de azért elkepzelhetö) Egy válság ugyanis csak: akkor vezet elkerülhetetlen összeomlásra ha a legitimáció mindkét pillére megrendül azaz ha a párttagok vagy a párt vezető testületeinek tag-jai elvesztik a rend példás jellegébe "vetett hitüket Sja rendszert nem "találtjai többé kötelezőnek vagy teljesen kölelezöuekTÍEz történt Ma- - A nagy szakszervezetek ugyanils a sztrájkoló légi- - forgalom-irányító- k imögé álltak Reagant ez sem ijesztette meg: a sztrájko-Iókna- k felmondott sőt egy pár szakszervezeti vezetőt börtönbe küldött (Az elnöknek 'most sze-mére vetik hogy diktátori hajlamai vannak külpoliti-kája mereven szovjetellenes és pénzügyi intézkedései an-tiszociáü- sak — A harc még folyik: nem tudjuk mi le'sz a légiforgalmisták sztrájkjá-nak a vége mit hoznak ősz-szel a leszerelési tárgyalá- - sok és hogy az új költségve-tés imilyen hatást gyakorol a pénzügyi életre Egyet azonban már most látunk: Reagan erélyes konzek vens magatartása meg-nyerte szövetségesei bizal-mát respcktusl ébresztett ellenségeiben — s ami a legfontosabb: elnyerte úgy az amerikai nép mint a külföld elismerését Az eredmények már lát-hatók: Moszkva Reagan el-nöksége óla egy lépést sem mert tenni világhódító ter-vei megvalósítása terén sőt Lengyelországban még en-gedményekre is kényszerült Az amerikai infláció meg-állt a munkanélküliség csökkeni a termelékenység nőtt 'a dollár értéke fel-ment Metternich mondotta: „A politikus első köteles-sége: bizalmat ébreszteni még pedig úgy hogy k-itart elvei mellett: barátai és ellenségei lássák: szá-míthatnak rá van irány-vonala" (Ez hiányzik Trudeau- - oiál: senkinek sincs mia már bizalma benne Ezért mene-kül az országból a külföldi tőke ezért nem invesztál a belföldi — ezért van munka-nélküliség pénzelértéktele-nedés ezért szöknek az égig a kamatlábak) REAGAN LEGÚJABB „BuNE" Az elnök ellenségei már eddig is szemére vetették hogy fokozza a „háborús fe-szültséget" felszerelési ter-veivel azzal hogy atomra-kéták- al akar elhelyezni Nyugat-Eu-rópában amelyek el-lensúlyoznák a szovjet „SS— fe-nyegetését — Most azonban minden eddigi „hünére" rá-tette a koronát: elrendelte a neutronbomba gyártását! Ez ívz a fegyver 'amely képes' hadseregeket meg-semmisíteni anélkül hogy tárgyakban 'épületekben kárt tenne — amelyet Car-le- r v elnök idejében már gyártani akartak de aztán Oarter — szokása szerint — meghátrált a szovjet nyo-mására Szerintünk: a neutronbom-ba gyártásának elrendelé-se nemhogy szaporítaná Reagan „bunlajstromát" hanem szervesen illeszke-dik abba az eddig bevált külpolitikai elgondolásba hogy a Szovjettel csak Az erő helyzetéből lehet ered-menyes-en tárgyalni SZÁDAT JAVASLATA Szádat egyiptomi etoiök Washingtonban tárgyalt El-érkezett az ideje ugyanis (folytatás a 2-- ik oldalon) A legitimációja 20"-atomrakét- ák gyarországon 1956-ba- n A legtöbb kelet-európ- ai ország többé-kevésb- é hosszú ideig jogállam volt és a lakosság kész arra hogy a demokrá-ciái vagy legalább a demokráciái is saját hagyománynak tekintse Ezeknek az országoknak alattvalói rendszerint hozzájutnak könyvek-hez es információkhoz a „másik világból'' vannak személyes kap-csolataik es tapasztalataik is De mi történik akkor ha nyíltan kife-jezésre jutna a véleményeltérés a pártban vagy a párt vezetői kö-zött? Ezesetben előfordulhat hogy a lakosság körében táplált igények egybeesnek a párt valamelyik frakciójának törekvéseivel Ezért van az hogy a párt tisztaságának jelszava és minden nyílt véleményelté-rés kiiktatása nem egyszerűen ideológia vagy neurózis hanem nagy-mertekb- en racionális a társadalmi rend szempontjából Azok a kom-munisták gyakran a legbecsületesebbek akik a párton belüli demok-ráciát követelik nem értették meg saját társadalmi rendszerük log-ikáját A kelet-európ- ai egypárl-rendszérekbe- n a párt több funkciót tölt be Egyik funkciója éppen a fennálló társadalmi rendszer legitimáció-ja A pártba azok vehetők fel akik megfelelnek ennek a követelmény-nek A termelesben a kultúrában vagy az igazgatásban elért teljesít-mény nem elég csak a legitimációra való hangsúlyozott készség iga-zolja a pártba való felvételt Ez aztán önmagában is elegendő egyéb teljesítmények inelkül is A párttagnak nemcsak el kell fogadnia a fenn-álló rendszert hanem hinnie is kell annak abszolút érvényességében vagyis nem szabad egyetlen más társadalmi rendszert — akárcsak viszonylagosan is — elfogadnia A valóságban persze inem mindig van igy de a párttagoknak úgy kell tenniök mintha így volna A legitimációnak a kelet-európ- ai országokban kialakult típusai úgy foghatók fel mint a szovjet modell miniatürizált utánzatai idő-rendi eltolódásokkal és különböző Változatokkal Mindamellett van egy el nem hanyagolható alapvető eltérés Némelyik kelet-európ- ai országban — mindenekelőtt Lengyelországban Magyarországon ké-sőbb Csehszlovákiában — a legitimáció tömegbázisa sohasem volt olyan' széles mint a Szovjetunióban Sztálin haláláig nagyjából meg egyezett a párttagok körevei azóta azonban egy fontos változás fi gyelhetőmeg?Már említettük hogy a párttagság egyik legfőbb funk-ciója a rendszer legitimálása párttagok azok lehetnek akik vakon bíznak a rendszerben azt példásnak és kötelezőnek fogadják el A kelet-európ- ai országokban azonban mindez elveszítette funkcióját A (Folytatás az ötödik oldalon) Szent István az első magyar király Dümmcrth Dezső hazai történész írja Az Árpádok nyomában" c müvében: — Az esztergomi várhegyen 'magasodó fejedelmi lakban született Géza fia a „má-sodik Álmos": a keresztény rex" (király) cimet megszerző Szent István A legendák szerint ugyanis születését' éppúgy álom előzte meg mint ősapjáét Álmosét az el-ső magyar fejedelemét Már apja Géza 'nagyfejedelem elhagy-ta ősei hitét s formailag megkeresztelke-dett de lélekben igazi kereszténnyé m'ég nem lett Az anyja Sarolta már születé-sétől keresztény volt ugyan a görögök bi-zánci rítusa szerint de életstílusa még az ösmagyarokehoz hasonlított Mindennél fon-tosab- b volt hogy Géza és Sarolta energi-kusak voltak meg nem ingók es követke-zetesek abban az új politikában melyet Magyarország számára választottak: a keresztény kultúrközösségbe való beillesz-kedés akaratában A korabeli Európában ugyanis — köz-tudomásúan — a kereszténység nem csu-pán vallási fogalom hanem politikai és kultúramcghatározó tényező volt elsősor-ban Az antik kultúra örököseként a maga-sabb állami jogrendet a humánumot a tudományt és művészetet közvetítette a „barbárnak" nevezett új népeknek melyek a népvándorlás korában foglalták el mai helyüket Európában — Mint ismeretes e jövevények közül a magyarok érkeztek utolsónak Géza fejedelem fellépéséig azon-ban már csaknem egy 'évszázad telt el az új hazában így Szent István már „bele-nőtt" az apjától nagy vonalakban kialakí-tott új keresztény és európai rendbe Ami Szt István királlyá való koronázá-sát illeti Thiotmár német krónikás úgy irja hogy a pápa III Ottó német— római császár biztatására küldte Szt Istvánnak' a koronát A német—római császár ugyanis nem küldhetett senkinek koronát Korona-küldé- si joga egyedül a bizánci császárnak volt még a Nagy Konstantin-fél- e Rómá-ból átszármaztatott jog lalapján De a la-tin szertartású egyházban ez a jog Róma püspökét a pápát iWette meg szintén a Nagy Konstantin-fél- e hagyományra hivat-kozva — Mikor tehát II Szilveszter pápa wMwtuwwtmimmMnvmw Lengyelország visszanyerte nemzeti méltóságát Frey András Ha az ember Európára néz két orszá-gon átad meg most a szeme Lengyelor-szágon amely a sz'abad népeknek 'ad lec-két abból hogy a kényelemszeretetnél fon-tosa- bb dolgok is vannak a világon és Ang-lián amely a legcivilizáltabb ország s en-nek ellenére majdnem olyan tehetetlenül nézi az erósz'ak utcai orgiáit mintha Ugan-dában volnánk Tüntetnek gyújtogatnak rabolnak Ez a 'kel ország nem' csak 'azért 'érde-mel figyelmet mert nagy kérdések dol-ne!- k el ott Lengyelországban az hogy med-dig lehet 'az emberi akaratot puskával le-bírni Angliában pedig hogy kik eröseb-be- k 'az Íróasztal és gép mellett dolgozó békés polgárok-- e vagy a világ gyors' meg-váltásáról álmodozó intellektuelek 'akik azt hirdetik hogy Istenadta emberi jog tüntetni gyújtogatni és rabolni ha valaki úgy érzi hogy ő jobb sorsot érdemel Mindezt ezúttal nem abból a (szempont-ból vesszük számba hogy hogyan befolyá-solhatják az európai események menetét Nem i's abból hogy ha Thatcher-n- é az angol miniszterelnök erélyt mutat akkor az megmenti-- e vajon a konzervatív pártot vagy épp' ez fogja a nép dühét ellene for-dítani és pártját a legközelebbi választáson megbuktatni Annak latolgatását is más-korra hagyjuk tudják-- e magukat a lengye-lei- k továbbra is ahhoz az eddig fényesen bevált taktikához tartani hogy ne egysze-ri rohammal 'akarják az oroszokat az'or-szágb- ól kiszorítani (ami nem megy) 'ha-nem lépésről-lépésr- e ami úgyiátszik nem is olyan leheletlen mint ahogy még tavaly ilyenkor hittük " Figyelmünket a fiatalság magatartása vonja magára a 'különbség 'ami a viszony-- i mmmk-- 1000:ben elküldi Szt Istvánnak a királyi ko-ronát ez Róma püspökének lelki-hatal- mi de minden politikai nyomástól mentes ak-tusa volt Bizonyos hogy mindehhez III Ottó császár hozzájárulása szükséges volt A magyar történet további alakulásának szempontjából azonban az fa döntő hogy e császári hozzájárulásból nem alakult ki hűbéri függőség mint a többi kelet európai államokban A magyar király zseniális po-litikai meglátása hogy 'a Nyugat és Kelet két nagyhatalma közé ékelődött országa eseteben sem az egyikhez sem a másik-hoz nem fordult koronáért — hanem a római pápához — s ezzel nemcsak meg-mentette országa függetlenségét hanem évszázadokra utat mutatott Magyarország jövendő politikai irányvonala megválasztá-sa kérdésében Ezzel a cselekedetével Szt István „dön-tött" Pontosabban: apjának Gézának „döntését" szilárdította tovább aki az eu-rópai (keresztény sorsközösséget választot-ta Ezzel — term'észetescn — országát nem'aklarta elzárni a 'keletről jövő hatások elöl A politikai okosság tanácsolta ezt a „döntést" hogy a Nyugathoz a pápához fordult koronáért — hiszen ellenségei a vele szemben álló rivális magyar nagy-urak mind bizánci keresztények voltak: az erdélyi Gyula és a délvidéki Ajtony aki-ket — az ősvalláson maradó Koppánnyal együtt — le kellett győznie Nem is keres-hetett tehát ott segítséget — Bizáncban — ahol ellenségei már megelőzték Így lelt Magyarország az utolsó euró-pai állam keleti irányban amely még tel-jesen az európai nyugati keresztény közös-ségbe tartozik de ahová viszont a német birodalom hűbéri hatalma-má- r nem terjedt ki Nemcsak politikailag maradt független a szenUstváni Magyarország a német biro-dalomtól "de szelemben "művelődésben is Szt István erősen igénybe vette ugyan a németek segítségét de mindig ő maradt az irányító és gondoskodott róla hogy ez a német hatás ne váljék egyoldalúvá A né-meteket („idegeneket") befogadja de meg-követeli hogy nyelvben 'és főleg lélekben magyarokká váljanak elvágva összekötte-téseiket a német birodalommal Irta lag jólétben biztonságban szabadságban nevelkedett 'angol — és a szemellenzőkkel nélkülözésben létbizonytalanságban felnőtt lengyel fiatalok viselkedése közt uralkodik Az Operaház és a kuglizó 'A párhuzam csak azért igazságtalan mert 'ami 'az angol városokban folyik 'az az ottani ifjúságnak csak egy részét jel-lemzi A Lengyelországból jövő hírek vi-szont egy egész nemzedék portréját adják Voltaképpen tehát a nyugata' fiatalok sa-lakját aiasonlítjuk össze a Szovjetunió ár-nyékában fölnevelt' ifjúsággal Az ellentét szembeszökő kivált ha meggondoljuk hogy a fiatalok Hollandiá-ban Nyugat-Németországba- n Svájcban is épp' olyan' jeleit mutatják az elvadultság-n'a- k mint Angliában „ Nyugat-Európába- n csalk egy vigasztaló tünetet látni Azt hogy míg a hatvanas évek-ben a fiatalok politikai szitkozódással borí-tották föl ''a rendét és --szélsőbaloldali majd-nem mindig kommunista ügy mellett áll-t'a- k ki most gyakran nem-politik- ai nem-kommunista jelszavakkal vonulnak fel és nem is'á nagyon gazdagok hanem egysze-rűen csak a kezük ügyébe eső kényelme-sen elérhető valamivel jobbmódú'ak elleni düh vezeti őket "' Zürichben például ahol a nyomornegye-dekben isimagas aránylag-a- z életszínvonal azt követelik'-hog- y a város az opera he-lyett lkuglizó vagy ehhez hasonló — és ilyen nívójú — szórakozó helyek fenntartá-sához 'járuljon hozzá Ilyen demonstrációk folynak hónapok óta Amszterdamban is Nyugat-Berli- n az egyetlen nagyváros jelenleg Nyugat-Európáb- an ahol a tüntetéseknek politikai és pro-kómmuni- sta helyertkint kifejezetten oroszbarát szinezete van (Folytatás a negyedik oldalon) it ékV fi
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, August 22, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-08-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000602 |
Description
Title | 000373 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ÍM' TO? 1" A 1 1 - "fi" ( hwgarWlife Nem sokaság hanem Lelek t szabad nép lese í 1 csuda dolgokat tjrgeit Ináf ptn Jtnt MAGYAR ELET Cmtdiin lHy BERZSENYI fai Ike H lu-gari-w Lugtuge Vol 34 32 XXXIV évfolyam 32 szám 1981 Augusztus 22 Szombat Ara: 40 cent Infláció munkanélküliség pénzelértéktelenedés sztrájkok: A kanadai gazdasági csőd Reagan J)íínei" és erényei 6 Washingtonban A szovjet sajtó tagadja hogy az autóiparban nemrég súlyos sztrájkok vol-tak Nyugati jelentések szerint ugyanis a Togliatti Müveknél 70 ezer munkás sétált ki az üzemből mert nem voltak ellátva megfelelő élelemmel — Az Európai Kózös Piac brüsszeli központja hozzájárult ahhoz hogy 1982-r- e Anglia hozzájárulását a Közös Piac költségeihez csökkentsék — Kanada 3 millió do-llár értekben gabonát szállít Ethiópiának — Az UNESCO jelentése szerint: a világ lakosságából 814 millió nem tud sem írni sem olvasni — Moszkvában Yuri Grimm-e- t az egyik földalatti újság kiadóját három évi kényszermunkára ítéltek — Törökországban két gerillát — egy jobb- - és egy baloldalit — fel-akasztottak akik politikai merényletben vettek részt — Washingtonban az ötvenes évek térnek vissza Reagan-na- l: újból divatba jött a nyakkendő vise-lése — Sem az Egyesillt Államok sem Egyiptom nem ismeri el a trónkövetelő Reza herceg (az elhunyt sah fia) jogát az iráni trónra Szádat kijelentette hogy a sah családja — míg ö cl — Egyiptomban maradhat — Teheránban azoknak az államnál alkalmazott nőknek akik nem viselnek izlám-öltözék- et büntetésből megvonják a fizetésüket — Kanada megállapodott Szaúdi Arábiá-va- l hogy napi százezer hordó ólakat kap — Iránból eddig csaknem egymillió ember menekült el a terror elől — Nyugat-Németországba- n — pótlólag — fel-emelték a jövő évi védelmi költségvetést amely így eléri a 208 billió dollárt — Venezuelában megkezdték az idegenek deportálását akik illegálisan tartózkod-nak az országban — Felhívták a Szovjetunió minden lakóját hogy év végéig szerezzenek be „belföldi útlevelet" amely arra jogosít hogy az ország terüle-tén valaki utazhasson (Néhány évvel ezelőtt ezt eltörölték most újra vissza-állítják) „QUO VADIS CANADA?" Hivatalosan az infláció elérte a 13%-o- t de e szá-mításban benne van a jég-szekrény és a TV-készülék- ek Jira is amiket nem ve-szünk' minden héten Viszont húst' zöldséget gyümölcsöt igen aminek az ára' 30—35 %-a- í növekedett az év eleje óta A munkanélküliség már 8 és íél százalék körül jár és — főleg a sztrájkok miatt — folytonosan emelkedő irányt mutat 'Az országot ugyanis hat hétig tartó po's-tássztrá- jk sújtotta ehhez járul az acélmunkások a Wardair-repülőtársasá- g a CBC-specialistáin- ak és a TTC ) várható sztrájkja A bankkölcsönre fizetendő ka-mat a hét folyamán elérte a 23%-- ot a házak jelzáloga a 21%-o- t A kanadai dollár értékcsökken'ése rekordot HELLElt ÁGNES: állított fel: ma már a ka-nadai dollár alig 'ér többet 80 am'erikai centnél A gazda'sági szakértők egyöntetű véleménye: „Az ország gazdasági ka-tasztrófa felé halad!" És mit tesz a kormány? Semmit! — Ez nem azt jelenti hogy nem tud sem-rni- it sem tenni hanem —"c-inikusan — nem is akar Pe-dig példáért nem is kellene messzire mennie Trudeau-nak- : csak Washingtonig Reagan elnök erélyes fellé-pése letörte a légiforgalmi irányítók sztrájkját Nem le-hetne ilyen törvényes hatal-mi szóval véget vetni Ka-nadában is az állami i alkal-mazottak állandó sztrájkjai-nak?! Trudeau tudja hogy igen hiszen két évvel ezelőtt ő rendeltette vissza a parla-menttel a sztrájkoló postáso-kat és küldte börtönbe a Szádat po'alás szakszervezet vezető-jét — Most azonban „ki akarta éheztetni" a sztráj-koló postásokat — közben nem gondolt arra hogy hat hét alatt a kisvállalatok szá-zai mentek tönkre a dolgo-zók tízezrei váltak munka-nélkülivé REAGAN NEM ENGED ' A 'mosolygós" Reagan elnökről munkatársai ellen-felei szövetségesei és az amerikai n'ép eddig is tudta hogy „kemény legény" ügy külpolitikai (felsze-relés) mint belpolitikai vonalon (költségvetés) be-bizonyította hogy válasz-tási kampánya során tett ígéreteit teljesíti Most került ellentétbe először nyíltan az Egyesült Államok egyik nagyhatalmá-val: a szakszervezetekkel sztálini legitimáció és ami utána következik (Magyarországról való kényszerű távozása óta (1978) Hcller Ág-nes egy ausztfáliai egyetemen tanít filozófiát Az utóbbi években több könyve jelent meg angolul németül olaszul és más nyelve-ken Az alábbi szöveg egy készülő munka része) Ha egy társadalmi rendszer sokáig fennáll akkor felmerül a rend-szer legitimitásának kérdése Max Weber egyik megfogalmazása sze-rint egy társadalmi rendszernek akkor van legitimitása ha a népes-ségnek legalábbis egy része mint példásat és kötelezőt ismeri el s ha a lakosság má'sik része nem állít vele szembe egy példásnak tekintett alternatív rendszer Ezért nem számit hányan vannalrakik egy adott rendszert legitimálnak ha a tömegek akik ugyan nem tekintik a rend-szert példásnak pusztán elégedetlenek Ez különösen jellemző a különböző nem demokratikus rendszerekre ahol az elégedetlenség nem juthat kifejezésre legalábbis nem állandóan és a legitimáció hiánya rejtve marad Ha hébe-hób- a kitörnek az indulatok ezekkel az uralkodó elit könnyen el tud bánni A kelet-európ- ai országokban első-Sorb- an Csehszlovákiában Lengyelországban és Magyarországon nem-csak nagyon alacsony a rendszert legitimnek tekintő alattvalók szá-ma (lényegileg magára az uralkodó elitre szorítkozik) hanem a ía-koss-ág túlnyomó többségének van elképzelése egy alternatív rendről — a nyugat-európ- ai vagy észak-amerik- ai liberális jogállamról — mé-lyet példásnak fogad el llymódon a kelet-európ- ai társadalmak — első-sorban a fent említett három — állandó folytonos legitimációs válság-ban élnek Ez Magyarországra 'éppúgy érvényes mint Lengyelország-ra vágy Csehszlovákiára a jelenlegi kormánynak nyújtott népi támo-gatás ellenére Legitimáción ugyanis nem a kormány hanem a ha-talmi forma értendő s a magyar kormánynak azért van része 'viszonylag széleskörű támogatásban mert az egyébként elvetett hatalmi formát elviselhetőbb módon valósítja meg mint imis orszá-gok :" Egy elhúzódó legitimációs válságból nem következik azonban el-kerülhetetlenül a társadalmi rend összeomlása Még ha eltekintünk' is' egy pillanatra a kelet-európ- ai országok függő helyzetétől és a iszovjet Jiadseregjelenlététöl területükön struktúrájuk fennmaradása ha nem valószínű is de azért elkepzelhetö) Egy válság ugyanis csak: akkor vezet elkerülhetetlen összeomlásra ha a legitimáció mindkét pillére megrendül azaz ha a párttagok vagy a párt vezető testületeinek tag-jai elvesztik a rend példás jellegébe "vetett hitüket Sja rendszert nem "találtjai többé kötelezőnek vagy teljesen kölelezöuekTÍEz történt Ma- - A nagy szakszervezetek ugyanils a sztrájkoló légi- - forgalom-irányító- k imögé álltak Reagant ez sem ijesztette meg: a sztrájko-Iókna- k felmondott sőt egy pár szakszervezeti vezetőt börtönbe küldött (Az elnöknek 'most sze-mére vetik hogy diktátori hajlamai vannak külpoliti-kája mereven szovjetellenes és pénzügyi intézkedései an-tiszociáü- sak — A harc még folyik: nem tudjuk mi le'sz a légiforgalmisták sztrájkjá-nak a vége mit hoznak ősz-szel a leszerelési tárgyalá- - sok és hogy az új költségve-tés imilyen hatást gyakorol a pénzügyi életre Egyet azonban már most látunk: Reagan erélyes konzek vens magatartása meg-nyerte szövetségesei bizal-mát respcktusl ébresztett ellenségeiben — s ami a legfontosabb: elnyerte úgy az amerikai nép mint a külföld elismerését Az eredmények már lát-hatók: Moszkva Reagan el-nöksége óla egy lépést sem mert tenni világhódító ter-vei megvalósítása terén sőt Lengyelországban még en-gedményekre is kényszerült Az amerikai infláció meg-állt a munkanélküliség csökkeni a termelékenység nőtt 'a dollár értéke fel-ment Metternich mondotta: „A politikus első köteles-sége: bizalmat ébreszteni még pedig úgy hogy k-itart elvei mellett: barátai és ellenségei lássák: szá-míthatnak rá van irány-vonala" (Ez hiányzik Trudeau- - oiál: senkinek sincs mia már bizalma benne Ezért mene-kül az országból a külföldi tőke ezért nem invesztál a belföldi — ezért van munka-nélküliség pénzelértéktele-nedés ezért szöknek az égig a kamatlábak) REAGAN LEGÚJABB „BuNE" Az elnök ellenségei már eddig is szemére vetették hogy fokozza a „háborús fe-szültséget" felszerelési ter-veivel azzal hogy atomra-kéták- al akar elhelyezni Nyugat-Eu-rópában amelyek el-lensúlyoznák a szovjet „SS— fe-nyegetését — Most azonban minden eddigi „hünére" rá-tette a koronát: elrendelte a neutronbomba gyártását! Ez ívz a fegyver 'amely képes' hadseregeket meg-semmisíteni anélkül hogy tárgyakban 'épületekben kárt tenne — amelyet Car-le- r v elnök idejében már gyártani akartak de aztán Oarter — szokása szerint — meghátrált a szovjet nyo-mására Szerintünk: a neutronbom-ba gyártásának elrendelé-se nemhogy szaporítaná Reagan „bunlajstromát" hanem szervesen illeszke-dik abba az eddig bevált külpolitikai elgondolásba hogy a Szovjettel csak Az erő helyzetéből lehet ered-menyes-en tárgyalni SZÁDAT JAVASLATA Szádat egyiptomi etoiök Washingtonban tárgyalt El-érkezett az ideje ugyanis (folytatás a 2-- ik oldalon) A legitimációja 20"-atomrakét- ák gyarországon 1956-ba- n A legtöbb kelet-európ- ai ország többé-kevésb- é hosszú ideig jogállam volt és a lakosság kész arra hogy a demokrá-ciái vagy legalább a demokráciái is saját hagyománynak tekintse Ezeknek az országoknak alattvalói rendszerint hozzájutnak könyvek-hez es információkhoz a „másik világból'' vannak személyes kap-csolataik es tapasztalataik is De mi történik akkor ha nyíltan kife-jezésre jutna a véleményeltérés a pártban vagy a párt vezetői kö-zött? Ezesetben előfordulhat hogy a lakosság körében táplált igények egybeesnek a párt valamelyik frakciójának törekvéseivel Ezért van az hogy a párt tisztaságának jelszava és minden nyílt véleményelté-rés kiiktatása nem egyszerűen ideológia vagy neurózis hanem nagy-mertekb- en racionális a társadalmi rend szempontjából Azok a kom-munisták gyakran a legbecsületesebbek akik a párton belüli demok-ráciát követelik nem értették meg saját társadalmi rendszerük log-ikáját A kelet-európ- ai egypárl-rendszérekbe- n a párt több funkciót tölt be Egyik funkciója éppen a fennálló társadalmi rendszer legitimáció-ja A pártba azok vehetők fel akik megfelelnek ennek a követelmény-nek A termelesben a kultúrában vagy az igazgatásban elért teljesít-mény nem elég csak a legitimációra való hangsúlyozott készség iga-zolja a pártba való felvételt Ez aztán önmagában is elegendő egyéb teljesítmények inelkül is A párttagnak nemcsak el kell fogadnia a fenn-álló rendszert hanem hinnie is kell annak abszolút érvényességében vagyis nem szabad egyetlen más társadalmi rendszert — akárcsak viszonylagosan is — elfogadnia A valóságban persze inem mindig van igy de a párttagoknak úgy kell tenniök mintha így volna A legitimációnak a kelet-európ- ai országokban kialakult típusai úgy foghatók fel mint a szovjet modell miniatürizált utánzatai idő-rendi eltolódásokkal és különböző Változatokkal Mindamellett van egy el nem hanyagolható alapvető eltérés Némelyik kelet-európ- ai országban — mindenekelőtt Lengyelországban Magyarországon ké-sőbb Csehszlovákiában — a legitimáció tömegbázisa sohasem volt olyan' széles mint a Szovjetunióban Sztálin haláláig nagyjából meg egyezett a párttagok körevei azóta azonban egy fontos változás fi gyelhetőmeg?Már említettük hogy a párttagság egyik legfőbb funk-ciója a rendszer legitimálása párttagok azok lehetnek akik vakon bíznak a rendszerben azt példásnak és kötelezőnek fogadják el A kelet-európ- ai országokban azonban mindez elveszítette funkcióját A (Folytatás az ötödik oldalon) Szent István az első magyar király Dümmcrth Dezső hazai történész írja Az Árpádok nyomában" c müvében: — Az esztergomi várhegyen 'magasodó fejedelmi lakban született Géza fia a „má-sodik Álmos": a keresztény rex" (király) cimet megszerző Szent István A legendák szerint ugyanis születését' éppúgy álom előzte meg mint ősapjáét Álmosét az el-ső magyar fejedelemét Már apja Géza 'nagyfejedelem elhagy-ta ősei hitét s formailag megkeresztelke-dett de lélekben igazi kereszténnyé m'ég nem lett Az anyja Sarolta már születé-sétől keresztény volt ugyan a görögök bi-zánci rítusa szerint de életstílusa még az ösmagyarokehoz hasonlított Mindennél fon-tosab- b volt hogy Géza és Sarolta energi-kusak voltak meg nem ingók es követke-zetesek abban az új politikában melyet Magyarország számára választottak: a keresztény kultúrközösségbe való beillesz-kedés akaratában A korabeli Európában ugyanis — köz-tudomásúan — a kereszténység nem csu-pán vallási fogalom hanem politikai és kultúramcghatározó tényező volt elsősor-ban Az antik kultúra örököseként a maga-sabb állami jogrendet a humánumot a tudományt és művészetet közvetítette a „barbárnak" nevezett új népeknek melyek a népvándorlás korában foglalták el mai helyüket Európában — Mint ismeretes e jövevények közül a magyarok érkeztek utolsónak Géza fejedelem fellépéséig azon-ban már csaknem egy 'évszázad telt el az új hazában így Szent István már „bele-nőtt" az apjától nagy vonalakban kialakí-tott új keresztény és európai rendbe Ami Szt István királlyá való koronázá-sát illeti Thiotmár német krónikás úgy irja hogy a pápa III Ottó német— római császár biztatására küldte Szt Istvánnak' a koronát A német—római császár ugyanis nem küldhetett senkinek koronát Korona-küldé- si joga egyedül a bizánci császárnak volt még a Nagy Konstantin-fél- e Rómá-ból átszármaztatott jog lalapján De a la-tin szertartású egyházban ez a jog Róma püspökét a pápát iWette meg szintén a Nagy Konstantin-fél- e hagyományra hivat-kozva — Mikor tehát II Szilveszter pápa wMwtuwwtmimmMnvmw Lengyelország visszanyerte nemzeti méltóságát Frey András Ha az ember Európára néz két orszá-gon átad meg most a szeme Lengyelor-szágon amely a sz'abad népeknek 'ad lec-két abból hogy a kényelemszeretetnél fon-tosa- bb dolgok is vannak a világon és Ang-lián amely a legcivilizáltabb ország s en-nek ellenére majdnem olyan tehetetlenül nézi az erósz'ak utcai orgiáit mintha Ugan-dában volnánk Tüntetnek gyújtogatnak rabolnak Ez a 'kel ország nem' csak 'azért 'érde-mel figyelmet mert nagy kérdések dol-ne!- k el ott Lengyelországban az hogy med-dig lehet 'az emberi akaratot puskával le-bírni Angliában pedig hogy kik eröseb-be- k 'az Íróasztal és gép mellett dolgozó békés polgárok-- e vagy a világ gyors' meg-váltásáról álmodozó intellektuelek 'akik azt hirdetik hogy Istenadta emberi jog tüntetni gyújtogatni és rabolni ha valaki úgy érzi hogy ő jobb sorsot érdemel Mindezt ezúttal nem abból a (szempont-ból vesszük számba hogy hogyan befolyá-solhatják az európai események menetét Nem i's abból hogy ha Thatcher-n- é az angol miniszterelnök erélyt mutat akkor az megmenti-- e vajon a konzervatív pártot vagy épp' ez fogja a nép dühét ellene for-dítani és pártját a legközelebbi választáson megbuktatni Annak latolgatását is más-korra hagyjuk tudják-- e magukat a lengye-lei- k továbbra is ahhoz az eddig fényesen bevált taktikához tartani hogy ne egysze-ri rohammal 'akarják az oroszokat az'or-szágb- ól kiszorítani (ami nem megy) 'ha-nem lépésről-lépésr- e ami úgyiátszik nem is olyan leheletlen mint ahogy még tavaly ilyenkor hittük " Figyelmünket a fiatalság magatartása vonja magára a 'különbség 'ami a viszony-- i mmmk-- 1000:ben elküldi Szt Istvánnak a királyi ko-ronát ez Róma püspökének lelki-hatal- mi de minden politikai nyomástól mentes ak-tusa volt Bizonyos hogy mindehhez III Ottó császár hozzájárulása szükséges volt A magyar történet további alakulásának szempontjából azonban az fa döntő hogy e császári hozzájárulásból nem alakult ki hűbéri függőség mint a többi kelet európai államokban A magyar király zseniális po-litikai meglátása hogy 'a Nyugat és Kelet két nagyhatalma közé ékelődött országa eseteben sem az egyikhez sem a másik-hoz nem fordult koronáért — hanem a római pápához — s ezzel nemcsak meg-mentette országa függetlenségét hanem évszázadokra utat mutatott Magyarország jövendő politikai irányvonala megválasztá-sa kérdésében Ezzel a cselekedetével Szt István „dön-tött" Pontosabban: apjának Gézának „döntését" szilárdította tovább aki az eu-rópai (keresztény sorsközösséget választot-ta Ezzel — term'észetescn — országát nem'aklarta elzárni a 'keletről jövő hatások elöl A politikai okosság tanácsolta ezt a „döntést" hogy a Nyugathoz a pápához fordult koronáért — hiszen ellenségei a vele szemben álló rivális magyar nagy-urak mind bizánci keresztények voltak: az erdélyi Gyula és a délvidéki Ajtony aki-ket — az ősvalláson maradó Koppánnyal együtt — le kellett győznie Nem is keres-hetett tehát ott segítséget — Bizáncban — ahol ellenségei már megelőzték Így lelt Magyarország az utolsó euró-pai állam keleti irányban amely még tel-jesen az európai nyugati keresztény közös-ségbe tartozik de ahová viszont a német birodalom hűbéri hatalma-má- r nem terjedt ki Nemcsak politikailag maradt független a szenUstváni Magyarország a német biro-dalomtól "de szelemben "művelődésben is Szt István erősen igénybe vette ugyan a németek segítségét de mindig ő maradt az irányító és gondoskodott róla hogy ez a német hatás ne váljék egyoldalúvá A né-meteket („idegeneket") befogadja de meg-követeli hogy nyelvben 'és főleg lélekben magyarokká váljanak elvágva összekötte-téseiket a német birodalommal Irta lag jólétben biztonságban szabadságban nevelkedett 'angol — és a szemellenzőkkel nélkülözésben létbizonytalanságban felnőtt lengyel fiatalok viselkedése közt uralkodik Az Operaház és a kuglizó 'A párhuzam csak azért igazságtalan mert 'ami 'az angol városokban folyik 'az az ottani ifjúságnak csak egy részét jel-lemzi A Lengyelországból jövő hírek vi-szont egy egész nemzedék portréját adják Voltaképpen tehát a nyugata' fiatalok sa-lakját aiasonlítjuk össze a Szovjetunió ár-nyékában fölnevelt' ifjúsággal Az ellentét szembeszökő kivált ha meggondoljuk hogy a fiatalok Hollandiá-ban Nyugat-Németországba- n Svájcban is épp' olyan' jeleit mutatják az elvadultság-n'a- k mint Angliában „ Nyugat-Európába- n csalk egy vigasztaló tünetet látni Azt hogy míg a hatvanas évek-ben a fiatalok politikai szitkozódással borí-tották föl ''a rendét és --szélsőbaloldali majd-nem mindig kommunista ügy mellett áll-t'a- k ki most gyakran nem-politik- ai nem-kommunista jelszavakkal vonulnak fel és nem is'á nagyon gazdagok hanem egysze-rűen csak a kezük ügyébe eső kényelme-sen elérhető valamivel jobbmódú'ak elleni düh vezeti őket "' Zürichben például ahol a nyomornegye-dekben isimagas aránylag-a- z életszínvonal azt követelik'-hog- y a város az opera he-lyett lkuglizó vagy ehhez hasonló — és ilyen nívójú — szórakozó helyek fenntartá-sához 'járuljon hozzá Ilyen demonstrációk folynak hónapok óta Amszterdamban is Nyugat-Berli- n az egyetlen nagyváros jelenleg Nyugat-Európáb- an ahol a tüntetéseknek politikai és pro-kómmuni- sta helyertkint kifejezetten oroszbarát szinezete van (Folytatás a negyedik oldalon) it ékV fi |
Tags
Comments
Post a Comment for 000373