000058 |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
fSF&e a ? m ' r„ $1 v'w ~m'!M r 'M! ' — ' rr HiwmxiAM LIFE r Nem sokaság Kiadóhivatal ' hanem Lélek Szerkesztőség A 361 Spadina Avc r s csuda szabad dolgokat 'BERZSENYI nép tesz MAGYAR §11 ti I Tel: Évi Toronto előfizetés: EMpirc Ont 8-81- 62 $500 Vol 10 No 8 X cví 0 sz Torontó 1958 február 22 Ara 10 cent -- I A KOMMUNIZMUSSAL SZEMBEN ? Aki előbb üt annak van meg egy előnye: előre tudja Nemcsak a szakirodalomban az amerikai közvélemény részérc Irt folyóiratokban Is egyre jobban az előtérbe kerül a nagy kérdés a first blow" Magyarul rajta-ütésnek orvtámadásnak mondjuk amit a „first blow" kifejez Olyan támadásnak mely az ellenfelet teljesen váratlanul éri Az ameri-kai szakemberekben és katonák-ban régóta érlelődik a gyanú hogy a kommunizmus vezetői Ilyen rajtaütésre készülnek Ame-rika elícn A lapok hosszan fejtegetik mit Is jelentene a váratlanul kirobba-nó támadás a hidrogénbomba kor-szakában Talán percek alatt meg-semmisülnének a vlsszaütés felté-telei Is A szovjet ntomtolvajlás lehetővé tette hogy az USA fegy-verkezésével szemben a Szovjet-unió Is felvegye n versenyt Ettől kezdve reálisan számítani lehet arra hogy ndolt pillanatban Moszkva nem riad meg a háborü legkegyetlenebb formájától eset-leg városok elpusztításától sem Ezt a szándékot inasuk a szov-jet vezetők nem egyszer megerősí-tetté- k A Szovjet rakéta-fegyverkezésén- ek üteme és Iránya is azt mutatja hogy a szovjet Ilyen mcglcpctéscs támadásra készül Nyugat ellen s nem kétséges hogy meg Is teszi amint biztosít-va látja hogy nz USA nem tud a támadásra hatásos ellentámadás-sa- l válaszolni A tervet annyira ncrn titkolja n Szovjet- - hogy nzt a kálónál folyóiratokban évek óla nyíltan tárgyalják De nem kell llycnmcssze menni a szovjet szándékok klpuhatolására Az utolsó esztendőben a Szuezért kir-obbant- krizls óta a vörös diplo-mácia Is besorolta kellékei közé n totális mcgscmmlsltéí való fenyegetést Az amerikai szakértők szerint a komoly hadászok Washington-ban is Moszkvában Is félnek az Ilyen „első ütés" következményei-től Ha ugyanis ez az fis6 tltés" mint elv létjogosultságot nyer nem lehet tudni ki lesz aki a raj-taütést azaz a meglepő támadást végrehajtja Az orosz stratégia ősi hagyo-mánya az volt hogy ki kell állni a támadást nz ellenséget be kell csalogatni Oroszországba ahol az-tán a távolság n sár a hideg fel-emészti a támadó erejét Ebbe Tokió február ll Bármennyire leköti az emberi-ség figyelmét a moszkvai politikai játszma a közel-kelet- i zajlás és maga a világűr a megfigyelők Indonézia szigetvilágán tartják félszcmllkct A jávai kommunista kormány és az indonéz szigetek nntikqmmunista vezetői közölt még nincs ugyan fegyveres ösz- - szecsapás de egyre kevesebb a valószínűség rá hogy a kettésza-kadt szigetországban nem lángol fel a polgárháború tüze A vihar-ba került hajón hiányzott a pa rancsnok Sukarno a fiatal köz-társaság elnöke szabadságra uta-zott Állítólag az ellene elkövetett merénylet óta életét félti s a za-varos időkre Japánba utazott hat heti „pihenésre" Tokióban játszódott le a kalan dor-filmbe- n illő izgalmas jelenet: a Johann Warow ezredes pekingi indonéz attasé kíséretében tartóz-kodó indonéz elnök ultimátumot kapott az antikommunista sziget-világ fiatal tisztjeitől: tessék ab-bahagyni a kommunistákkal való játékot vagy fez a három pont fejezte be az üzenetet amelyet Vesztje Sumual vezérkari ezredes az egyik fel "-3ÜSL1- U1UW iA!p um rm pusztult el Napóleon és Hitler had-serege A szovjet stratégia akkor változott meg amikor ráálltak a rakéta-fegyverkezés- re A régi elv akkor lett végleg a múlté amikor megszületett a Hruscsov-doktrín- a Az új diktátor a „first blow" ter-vét n szovjet stratégiai tengelyébe állította s billiókat költ a meg-előző háború céljára Washingtonban a stratégiai elv a következő Hadiipari szétszórja a védelemre s visszaütésre ké-szül azonban Ameri-kában is felvetődik az nvjvár-ni- ? va-gyon- át a kockázattal Á szovjet fenyegetések naptára Alihoz hogy a Szovjetunió rászánja magát arra hogy vá-ratlanul megtámadja a világot fosztania az USA-- t külföldi bázisaitól vagy legalább azok rcszctől természetesen' akadályozni hogy Amerika új bázi-sokra tegyen szert Az orvtámadisra beállított szovjet stratégia akkor lehet valóban eredményes ha az cImí csapás várhat megtorlást Ha Moszkva az amerikaiak hatalmas bázis-rendszer- ét egészen részben kikapcsolja a szovjet rajtaütés lényegesen leegyszerűsödik a szándék irányítja a svovjct fenyegetést akcióját Nézzük végig ezt a hadjáratot melynek egyes elárulják az orvtámadás gondolatát is 1957 A P H 1957 M A J 1957 V A Szovjetunió figyelmezteti Dániát Dclgiumot Hollandiát Olaszországot ne engedjék meg hogy területükön az USA rakéta-bázi- st lélcsitscn Moszkva ugyanakkor „nukleáris megsemmisítéssel" fenyegeti Észak-Afrik-át ha ott az USA rakéta-kilüv- ő tclcj)ckct épil NO USA kell egy kell Norvégia jegyzéket-ka- p az oroszoktól: ha a norvé-gek megengedik hogy országukban rakéta-bázi- st építsen az „Norvégia léte forog vcszélylrcn" ' ' " '"' t A Kreml hivatalos jegyzékben' hívja fel Svájc fi-gvcln- iét' „az atomháború' veszélyeire" melyek Svájcot érinteni fogják ha beengedik tükre amerikaiakat 1957 I Szovjet jegyzéksorozat figyelmezteti l'ranciaorszá-1- ) E C I gót Angliát Nyugat-Németország- ot: ha területű-- 1 kön rakéta-bázi- st adnak Amerikának „szörnyű megtorlásban" részesülnek Madrid is figyelmeztetést 1958 II A Szovjetunió figyelmezteti Japánt ha beengedik J N I területükre az amerikai rakcia-fcgyvcrck- ct szá- - mithatiiak a „szörnyű megtorlásra" — Moszkva ugyanilyen fenyegetést küldött Törökországnak a közép-keleti országoknak M1ALV1T A KENYKGETÉSI HADJÁRAT TAR-TO'I- T A SZOVJETUNIÓ KELÁLLlTOTTA RAKÉTA-HÁ7ISA1- T A NEKI KISZOLGÁLTATOTT EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A SZOVJETUNIÓT NEM FÉNYE-GE'IT- E SENKI ! ELLENKORMANY kelő hadsereg tisztje hozott Su-matráb- ól' Sumual álnéven érke-zett Japánba üzenetét Warouw ezredes juttatta cl a tétovázó el-nöknek akinek úgy látsziki tet-szik a kommunizmus de azért még sem mer határozottan kom-munista oldalra állni Jávában Az Indonéz szigetekről hozott üzenet arra kéri Sukafnot szakít-son a kommunistáktel akikre most jávai kormánya támaszkodik Ha erre nem hajlandó az antikom-munlst- a tisztek tekintélyes szov-jctellen- cs politikusokkal együtt felállítják új 'kormányt Sukarno habozott s másnap Su-matrá- ból már jelentették az cllcn- - kormlny clökészülctclL Mióta ez megtörtént a sziget ország izzó levegőjében ott lóg a polgárháború A felkelő tiszteknek ugyan pénzük de a leszá-molásra elszántan készülődnek Van egy szervezetük Singapurban amely cinket rezet és egyéb anyagokat ad el egy másik útban van Nyugat-Németorszá- g felé A jávai kommunista kor czidcig volt Az megvárja az első ütést Fel is készül erre köz-pontjait és az azt követő fel Ma már a gondolat: szabad-- e „első ütést" Szabad-- e milliók életét hagyni elpusztulni azzal hogy aztán majd jön nyugati cltib meg S meg csak után 'nem vagy ív állomásai meg USA is terüle az I kapóit A és az nincs gumit mány ellen fellázadó katonák leg-főbb támogatója a volt pénzügy-miniszter A zilált gazdasági ne-hézségeken ö próbálja átsegíteni a felkelőket Természetesen abban 's reménykednek hogy Amerika segítséget nyuit nekik A szabad 'világ szempontjából nem közöm-bös hogy ezen a fontos straté-giai ponlon — Dél-Ázs- ia és Ausztrália között megveti-- e a lá-bát a világkommunizmus A belső erőviszonyok megítélé-sére a megfigyelők nem vállalkoz-nak Csupán azt emlegetik ha Su-karno szembeszáll az antikom-munista erőkkel nemcsak a szige-teken Jávában is ellenállásra ta-lál Fegyveres összetűzés esetén a fővárosban Yakartában is megle-petések érhetik Sukarnot Sok ka-tonai parancsnok nézi rossz szemmel u kommunisták jávai győzelmét Ezek adott esetben megtagadják az engedelmességet s ez Yakartában is kirobbanthatja a forradalmat Pénzügyi háború Sukarno meg akarja elózni a polgárháborút Terve nem látszik célravezetőnek: az a szándéka üt rá az a visszavágás A hadiipar 'szak-emberei egyre inkább azon az állásponton vannak' hogy --agy ilyen visszaütésre csetlegrncm ke-rülhet sor mert halálos sebet kaphat az USA Nem mondják ki — ezt az amerikai demokráciában nehéz kimondani — de a kétségek között már ott bujkál az a ictictö- - 1' i:# --- __ _ t A francia légierőnek az a 25 bombázója amely múlt héten bombákkal és géppuskatűzzel á-raszt-otta cl Saklct-Sidí-Jouss- cf tu-néziai határvároskát' a jclckjszc-rin-t egyúttal érdekeinek ártott legsúlyosab-ban A nemzetközi felháborodás hullámai véglsöpörtck az' egész világon és nem csupán a két űrö között ingadozó színes népeket állítja szambc Párizzsal hanem nyugati szövetségeseiig részére Is lehetetlenné teszik hogy politiká jának védelmében szót emeljenek Dulbs külügyminiszter azonnal kijelentette hogy Nyugat ncin tá-mogatja Franciaországot az arab világ elleni fellépésében és ez' a politika nemcsak veszedelmesen megbontja Európa' egységét ha- - nem egyúttal a szovjet terjeszke-dést is elősegíti Észak-Afrikában- 1 „Még' néhány hét és az oroszok annyira arab" vlíágbáT hogy cgcscddígt politikánk hiábavalóvá Válik és a franciák harcolhatnak egyedül és elvérezhetnek Algírban" — mon-dotta-Dul- lcs TUNISZ ELNÖKE - KÖVETELTE ELŐSZÖR A VÖRÖS MEGSZÁLLÓK KIVONULÁSÁT HAZANKhÓL Ilyen körülmények :kzött a vi-lág figyelme Hablb Bourguibára Tunézia köztVrsasági elnökére tc relödik Bourgulba nz arab tömb leginkább nyugatbarát vezetője volt Országának függetlensége alig két esztendős' és bár ez az időszak is a francia csapatokkal való állandó súrlódásban telt cl mégis többször tett hitet a nyu-gati hatalmakkal való szoros e-gyüttmük-ödéstl szándékáról és or-r- ól hogy az arab országok jövő-jének legsúlyosabb veszélyeztető- - hogy kiéheztesse a „lázadókat" A gyenge indonéz tengerészeire támaszkodva Jgyckszik ' elzárni az antikommunista egységek csere-kereskedelmét- Ez semmi esetre sem lehet credménves egy olyan nyitott fronton mint amit az In-donéz szigetvilág jelent- - Egyelőre Moszkva vészjóslóan hallgat Pe dig már rég megkapták a Kreml ben azt az özenetst" amit a Ja-pánban „üdül&'í Sukarno Warouw ezredessel küldőit Pekingen ke- - í rvsiiui Hogy tml volt ebben az üzenetben senki nem tudja nyu- - gáton pedig valószínű" ez dönti cl a további fejleményeket LEGŰJABBi-- tvníciiffKi '5-ni- l nv Február 16-á- n la Tscw York Tl- - i mcs levelezője jelentette Indonét zlából hogy az ellcnkormány megalakult A forradalmi tanács jóváhagyását Ahmed Husscln Su-mat- ra katonai parancsnoka jelen-tette be ö Is ama vezetők közé tartozik akik ellen a jakartal kom-munista kormány elfogatóparan-csot adott kL Az antikomniunista kormány elnöke Dr Sjafruddin J a Moslim Párt 47- - éves vezetője !A kormány tagjai Sumatra Ccle-- t blow hogy mikor vissza ellenség EGYGYARMA TBIR0DALOM Francíaorszá(táfri-ka- i rtWészkellk'magukaaz gyűlnek-a-viharfelhő- k „fibst — — - — ség Is: ml lenne ha nem várnánk meg az clsö ütést hanem mi üt-nénk először? Moszkvában már régen döntöttek c kérdésben Épp ezért nagyon fi-gyelemre méító hogy az új csúcs-konferencia pontjai közé odabigy-gycszlctté- k a moszkvai alkuszo': a kölcsönös megegyezést mely _ iv 1v— - - jét a bolsevista terjeszkedésben látja Bourguiba Inök minden szom-baton! rádióbeszédet tart Tunézia népénik amelyben beszámol a heti politikai eseményekről 1056 november 3-á- n a következőket mondotta: „Teljes együttérzésünk-ről biztosítjuk a szabadságáért hő-siesen küzdő magyar népet s tisz-ta szívből Örülünk sikereinek De mi akik megismertük az imperi-alisták' módszereit bizonyos ag-gályokkal szemléljük a magyar eseményeket Ezért javasoljuk úgy a nyugati nagyhatalmaknak mint a Bandungi Egyezmény or-szágainak szólítsák fel a' Szovjet-uniót hogy a huza-von- át meg-szüntetve azonnal és teljes lét-számmal vonja ki csapatait Ma-gyarországról" Ezzel a kijelen-tésével Bourgulba vált clsö felelős politikussá aki teljes határozott-sággal álltak jri amagyarUgy mel-lett a szovjet agresszió ellen Néhány hónappal később igy nyilatkozott egy Tunisban Járó magyar szabadságharcos delegá-ciónak: „A szovjet Imperializmus nem jobb de félek hogy nem nem is sokkal rosszabb azoknál a mód-szereknél amelyeket a franciák alkalmaztak és alkalmaznak ma Is Algírban 'A magyar forrada-lom bukásának egyik oka az volt hogy hittek a nyugati segítségben Mi jól tudjuk hogy egy ország függetlenségének kivívásában csak kis nemzetek segítségére vagy olyan népekre számíthat akik csak nemrég vívták ki rrmzetl ün-állóságuk-at" ''b'oűrguiba KIÁBRÁNDUL BoiirguibV ennek ellenére Is a aifránciákka! való megbékélés lií-v- e volt-'ós- 1 az arab blokkon belül állandó "harcot vívott Nasscrral bcs és Jáva Ismert katonai és po-litikai vezetőiből áll Új fordula-tot' adott az eseményeknek hogy az"' Indonéz légierő nagy része át-állt és átvette Sumatrában a még Sukarnóék kezén lévő Padang-- I lé-gikikötőt s a kifutópályákat elba-rikádozta Sukarno beszédében múló zűr-zavarnak nevezte a „lázadók" kor-mányának' megalakulását ♦A jelentések Kelet-Jáváb- ól is megmozdulásokat jelentenek s va-lószln- O' '- - hogy a moslim hívők ge rilla-harc- ot kezdenek Yakartában is a kommunista kormány csapa ta] ellen Dr Sjafruddin miniszterelnök hangsúlyozta első megnyilatkozá-siban hogy harcuk független min-de- n' külső hatalomtól és remélik hogytncm -- okoz konfliktust a szemben álló vllághatalmak közt '-- Az vcllcnkormány különböző gazdasági intézkedéseket tetL Ti-zenhét! ország 40 bankját szólíto-tták' fci"fhogy szüntessék' meg a kifizetéseket a vakartál kommu-nista kormánynak Hasonló felhí-vást kaptak az olajvállalatok !?-- Lapzártéig az indonéziai ese-mények1 világvisszhangjáról nem érkczettijelentés INDONÉZIÁBAN ! Sjafruddin a smmílrai miniszterelnök - A légi erő átállbrizrúj kormányhoz Ellenzék ben mindkét fél ünnepélyesen le-mond a rajtaütésről a megelőző (preventív) háború megindításá-ról Moszkva ezt könnyen aláírja tekintve hogy éppen erre a lépés-re készül csak még a biztonságot várja hozzá A Pentagonban a „vlsszaütés" hívei azzal térnek ki a megelőző háború' gondolata elől hogy a Szovjetunió úgysem meri megkí-sérelni az „clsö ütést" ha tudja hogy utána visszaütés következik A szovjet katonai körei azonban azt vallják hogy a H-böm- ba bir-tokában nem igen lehet tartani komoly visszaütéstöl Az atom-há-honiba- n — ezt sem titkolják — riindcn másodperc számít s nz t—~ — — — h mm mm akit a vörös érdekek b:csempé-szőjene- k tartott Afrikában A nyugati politika teljes csődjének újabb bizonyítéka ha ugyanez a politikus egy évvel később ezt kell hogy mondja: „Le kell von-nunk azt a tanulságot hogy amíg Nyugat uszályába kapaszkodunk csak megaláztatásokat kapunk Ahhoz hogy udvariasan bánjanak velünk legalább is Nasscrnak Ti-tón- ak vagy Nchrunak kell lenni" így veszti el egy ostoba és In-gatag politikai vonalvezetés előbb a délkelet-európ- ai népek hitét és bizalmát mald hídfőállásait n vi-lágpolitika kUzdőlcréhek egyik fő színterén Észak-Afrikába- n kiterjedhet-- e az algíri háború? Sidi-Jouss- cf bombázása során majdnem százan — és még több a súlyosan sebesültek száma Fran-cia? hivatalos ivélcmény szerint cr-r- o az akcióra azért került sor mert algíri felkelők a városkába menekültek az üldöző francia csa-patok elöl Különben is — mond-ja a francia Indokolás — az al-gfrial- ak rendszeresen tuniszi tá-maszpontokról Indultak ki és on-nét kapták utánpótlásukat is Va-lószínűleg van ebben némi Igaz-ság Azonban tuniszi tcrülst bom-bázásával megdőlt az a francia beállítás hogy az északafrlkal küzdelem — mivel az kizárólag Algírra korlátozódik — kimondot-tan francia belügy Ettől a pilla-nattól kezdve az északafrikai arab államok nyíltan is támogatni fog-ják az nlglrialakat hacsak a fran-ciák nem teljesítik azokat a kö-veteléseket melyek még az algi-rín- ál is sokkal súlyosabb presz-tízsveszteségeket Jelentenek Ezek pedig a következők: az összes francia csapatok kivonása Tunisz-ból így többek között az Igen fontos bisertal hadi támaszpont yJmWlL Nv--4 'mmmm$fcz~ J mmmmmmmmmWmmmTÁ'Amm Í-mmmmmmmmmmmmWmmm-mfíu4iiíÍíÍ &JílmWmmmmmmmmmm%" mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmOmTm' J világ leggyorsabb embere"' Annakioeén aB_--elx-_- z tpusu fokozottabb gjorsasággal Ha a van előnyben aki a másikat meg-előzi Ezt az elméletet amerikai kato-nai vélemény így egészíti ki: Aki előbb üt annak van még egy előnye: tudja hogy mikor ül vissza a másik Aki tehát erre a visszaütésre lelkiismeretesen fel-készül az nyugodtan üthet A mai világhelyzetre jellemző hogy erről a kérdésről Ameriká-ban is ennyit beszélnek a nyilvá-nosság ciött A szovjetben már J950 óta jelszó lett főleg a hadse-regen belül hogy állandóan ké-szenlétben kell lenni „az imperia-listák támadására" s adott időben ezt feltétlen meg kell előzni A „first blow" kérdésében ter-mészetesen előnyben van a dikta VÉGÓRÁI ról is teljes függetlenség Algír-nak és az eddiginél is sokkal en-gedékenyebb politika Marokkóval szemben EMBERSÉGES OSTKOMZAlt A FRANCIAK ELLEN Nem valószínt! hogy a rövid-látó frania gyarmati politika haj-landó legyen Ilyen engedmények-re Legalább Is Tunisz követelését a francia csapatok kivonásáról különböző cllenjavaslatokkal Igye-keznek ellensúlyozni Például az-zal hogy a franciák kivonulása esetén NATO-csapato- k vonuljanak be n tuniszi támaszpontokra Bár 'Anglia' támogatja ezt a javasla-tot Washington határozottan elle-ne foglal állást ! Különben sem valószínű hogy a tuniszi kormány Ilyen megoldás-ba beleegyezzék A Bisertában ál-lomásozó francia csapatokat a tu-niszi hadsereg blokád alá vette Az egyetlen sábndoh hagyott úton csak élelmiszert engednek át és az erődben lévtf katonák hozzátartozóinak hetenklnt egy-szer engedélyeznek rövid látoga-tást El kell Ismerni hogy tv a mód legcmberségcscbb a eddigi ostromzárak történetében de mé-gis csak harci cselekmény jelle-ge van Tuniszban még Bourgul-ba mérsékelt sellemc az Irány-adó A város utcáin a francia polgári lakosság még bántatla-nul közlekedik a tárgyalások útja még nyitva van De kérdés hogy meddig? A puskaporos hordó alatt már ég a kanóc Es ha n franciák nem hajlandók kivonulni Blscrtából Bourguidának két választása van: vagy maga áll n függetlenségi harc élére vagy őt is elsodorja a tuniszi nép haragja és át kell hogy adja helyét egy új Nasscr-nak Ebben az esetben a harc még sokkal súlyosabb és kegyetlenebb i-'v-V ™-J- --£ túra a hadi kiadások előteremté-sében éppen úgy mint az orvtá-madásban Éppen ezért ma már nem csak az USA katonai körei-ben de á Szenátusban Is többen vannak akik ezt a kérdést lét-fontosságúnak tekintik Ügy tűnik elmúlt az az idő amikor a szabályok betartására a tisztességre a fair play-r- e való hivatkozással kitegye magát a pusztulásnak egy ország olyan gátlástalan hatalommal szemben amely nem ismeri ezeket a fogal-makat Nem kétséges ha a kom-munizmus győzne azonnal elta posna minden tisztességet Van-- c hát vele szemben helye az erköl csi meggondolásnak? Ezt kell cl- - dilntcni! n megegyezés még kilátástalanabb] és n vörös Infiltráció még eröscbbl icsz Franiaország cbb:n a harcban I nem számíthat szövetségesei se- - gltségérc Ami pedig nem sikcrilltl a gyengén szervezett algíri felks-f- l lők ellen még kevésbé képzclhe-- J tő el a megszervezett arab álla- - mokkái szemben AMIT MOST NYUGAT TUNISZBAN TANUL Az évek óta húzódó algíri 'hd-- J ború eddig Is rendkívül népszerűt len volt n francia nép körébcnl Kormányok egész sora bukott be-le n kérdés rendezetlenségébe Bár- - Pincaut külügyminiszter kije-lentette hogy a kormány nem tu dott előzetesen a bombázásról ósl ezzel részben n katonai veetésrcJ részben Lacost-r- a hárította n fele lősséget mégsem valószínű hogyj 11 Galllard-kormán- y átvészelheti m randa nemzetgyűlés legközeleb-bi vitáját Különösen -a- ltkor nem ha erre a vitára a Biztonsági TaJ liács ülése után kerül sor A Biztonsági Tanács soros cI-- J nölco Jelenleg Soboljev a sovjetl orosz delegátus Mivel pedig Bltonságl Tanács ügyrendje aj elnöknek Igen nagy hntáskörti biztosít és mert a nyugati ha-talmak nem Igen állhatnak ki szö vetségesük védelmében Franc országot valószínűleg agresszor- - nak fogják bélyegezni Kérdés ml várhat l'rnnclaor-- l szagra ha az Egyesült Államok! nem támogatja tovább? Ez az szag eddig is a nyugati védelrr közösség leggyengébb pontja A többi európai államokban ugyail egyre erősödik egy Amerikától független út gondolata de nenl valószínű hogy ennek első gyxJ kortatl megnyilvánulásaként hal Jandók lennének Párizst nz hnp'jj rialista háború ballasztjával men (Folytatás a 2 oldalon! rr i i" í V ]r i í - --"— " ki i7 MÍr ín -- i 1 '-~- w-" - 7 Hírli-- Miá - ' -- í = ' mmmmmmmmmmM-4lliUWl'WÍíM- j " Y iiiiiKIHk-liilrMliiill'- i AwM 0mtm -- ' XííHÍ-- i ti i M#íá w4ííií 1 I'T-il- i VÍtí'Víllf : 'tttUtAJlliWÉM uhr%&4fzí S&íMfAtf$fiWM£W%lí'MZtéWT$)$ HiiiiiiBiSiHiSiSKPÉIIilS mmmmmmmmmWmmmmmmmmmmmWpMmmmmmmmmmmmmmmWWmW'ímWiym í € ft-Mlf- l MmUWM mmmmmmmmmmW3mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmW$S mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmYmmWmmmmmmmmmmm'-'mmmmmmm- É ' (íöl ' '['J &íí''mW%&WW3M§MmMáí mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmKmmmSmm9M'ÉmmmmmmmmW )H ffl&'&WM%:WPJw iimmjmimimiHmmHBSmhWmmimiimmHimmimmÍmlmÜmiWSlmSmmimimimimimimimimimiBmmimmTmlmmtmlWfJi&jrW'M'Ir%f$'xWÚí:$M%% mmmmmmmmmWmWmBSmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm}mmmmmM t-- ' f'-W%f%P- ? cinict kap'ta'még 1952-be- n az amerikai Iván Kinchcloc bcrcnülő-nilo- í - nnn HL I III II t _Jtr# Hint-- CTPrinl l7 kflril geppe belül 35 kilométer magassagnaK leiéi meg ívmcnciou Kaun-uji-j mim uw™ - " "~" r í ' n? - j- -i a tl_l n lnrsl c-rort-nt min natrvnhh maSOSSaCOt IOZ elCml kísérlet sikerül I Kinchcloe „a világ legeslcggyorsabb embere leszi tKMU „W'ift HJ „THr'J ?:tTwita'jvWiWaaiiaTggtjjü-j-tJiii)'jjjJuaj- Mi III III" I „ !! MJWBU-HJjU- a lUAMüuitiamnm pMwpujJUimiaiiimjuíiAiHi mi J'-IJI!—l!i-!ilJ-- IJ _-- I fi' I
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 22, 1958 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1958-02-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000008 |
Description
Title | 000058 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | fSF&e a ? m ' r„ $1 v'w ~m'!M r 'M! ' — ' rr HiwmxiAM LIFE r Nem sokaság Kiadóhivatal ' hanem Lélek Szerkesztőség A 361 Spadina Avc r s csuda szabad dolgokat 'BERZSENYI nép tesz MAGYAR §11 ti I Tel: Évi Toronto előfizetés: EMpirc Ont 8-81- 62 $500 Vol 10 No 8 X cví 0 sz Torontó 1958 február 22 Ara 10 cent -- I A KOMMUNIZMUSSAL SZEMBEN ? Aki előbb üt annak van meg egy előnye: előre tudja Nemcsak a szakirodalomban az amerikai közvélemény részérc Irt folyóiratokban Is egyre jobban az előtérbe kerül a nagy kérdés a first blow" Magyarul rajta-ütésnek orvtámadásnak mondjuk amit a „first blow" kifejez Olyan támadásnak mely az ellenfelet teljesen váratlanul éri Az ameri-kai szakemberekben és katonák-ban régóta érlelődik a gyanú hogy a kommunizmus vezetői Ilyen rajtaütésre készülnek Ame-rika elícn A lapok hosszan fejtegetik mit Is jelentene a váratlanul kirobba-nó támadás a hidrogénbomba kor-szakában Talán percek alatt meg-semmisülnének a vlsszaütés felté-telei Is A szovjet ntomtolvajlás lehetővé tette hogy az USA fegy-verkezésével szemben a Szovjet-unió Is felvegye n versenyt Ettől kezdve reálisan számítani lehet arra hogy ndolt pillanatban Moszkva nem riad meg a háborü legkegyetlenebb formájától eset-leg városok elpusztításától sem Ezt a szándékot inasuk a szov-jet vezetők nem egyszer megerősí-tetté- k A Szovjet rakéta-fegyverkezésén- ek üteme és Iránya is azt mutatja hogy a szovjet Ilyen mcglcpctéscs támadásra készül Nyugat ellen s nem kétséges hogy meg Is teszi amint biztosít-va látja hogy nz USA nem tud a támadásra hatásos ellentámadás-sa- l válaszolni A tervet annyira ncrn titkolja n Szovjet- - hogy nzt a kálónál folyóiratokban évek óla nyíltan tárgyalják De nem kell llycnmcssze menni a szovjet szándékok klpuhatolására Az utolsó esztendőben a Szuezért kir-obbant- krizls óta a vörös diplo-mácia Is besorolta kellékei közé n totális mcgscmmlsltéí való fenyegetést Az amerikai szakértők szerint a komoly hadászok Washington-ban is Moszkvában Is félnek az Ilyen „első ütés" következményei-től Ha ugyanis ez az fis6 tltés" mint elv létjogosultságot nyer nem lehet tudni ki lesz aki a raj-taütést azaz a meglepő támadást végrehajtja Az orosz stratégia ősi hagyo-mánya az volt hogy ki kell állni a támadást nz ellenséget be kell csalogatni Oroszországba ahol az-tán a távolság n sár a hideg fel-emészti a támadó erejét Ebbe Tokió február ll Bármennyire leköti az emberi-ség figyelmét a moszkvai politikai játszma a közel-kelet- i zajlás és maga a világűr a megfigyelők Indonézia szigetvilágán tartják félszcmllkct A jávai kommunista kormány és az indonéz szigetek nntikqmmunista vezetői közölt még nincs ugyan fegyveres ösz- - szecsapás de egyre kevesebb a valószínűség rá hogy a kettésza-kadt szigetországban nem lángol fel a polgárháború tüze A vihar-ba került hajón hiányzott a pa rancsnok Sukarno a fiatal köz-társaság elnöke szabadságra uta-zott Állítólag az ellene elkövetett merénylet óta életét félti s a za-varos időkre Japánba utazott hat heti „pihenésre" Tokióban játszódott le a kalan dor-filmbe- n illő izgalmas jelenet: a Johann Warow ezredes pekingi indonéz attasé kíséretében tartóz-kodó indonéz elnök ultimátumot kapott az antikommunista sziget-világ fiatal tisztjeitől: tessék ab-bahagyni a kommunistákkal való játékot vagy fez a három pont fejezte be az üzenetet amelyet Vesztje Sumual vezérkari ezredes az egyik fel "-3ÜSL1- U1UW iA!p um rm pusztult el Napóleon és Hitler had-serege A szovjet stratégia akkor változott meg amikor ráálltak a rakéta-fegyverkezés- re A régi elv akkor lett végleg a múlté amikor megszületett a Hruscsov-doktrín- a Az új diktátor a „first blow" ter-vét n szovjet stratégiai tengelyébe állította s billiókat költ a meg-előző háború céljára Washingtonban a stratégiai elv a következő Hadiipari szétszórja a védelemre s visszaütésre ké-szül azonban Ameri-kában is felvetődik az nvjvár-ni- ? va-gyon- át a kockázattal Á szovjet fenyegetések naptára Alihoz hogy a Szovjetunió rászánja magát arra hogy vá-ratlanul megtámadja a világot fosztania az USA-- t külföldi bázisaitól vagy legalább azok rcszctől természetesen' akadályozni hogy Amerika új bázi-sokra tegyen szert Az orvtámadisra beállított szovjet stratégia akkor lehet valóban eredményes ha az cImí csapás várhat megtorlást Ha Moszkva az amerikaiak hatalmas bázis-rendszer- ét egészen részben kikapcsolja a szovjet rajtaütés lényegesen leegyszerűsödik a szándék irányítja a svovjct fenyegetést akcióját Nézzük végig ezt a hadjáratot melynek egyes elárulják az orvtámadás gondolatát is 1957 A P H 1957 M A J 1957 V A Szovjetunió figyelmezteti Dániát Dclgiumot Hollandiát Olaszországot ne engedjék meg hogy területükön az USA rakéta-bázi- st lélcsitscn Moszkva ugyanakkor „nukleáris megsemmisítéssel" fenyegeti Észak-Afrik-át ha ott az USA rakéta-kilüv- ő tclcj)ckct épil NO USA kell egy kell Norvégia jegyzéket-ka- p az oroszoktól: ha a norvé-gek megengedik hogy országukban rakéta-bázi- st építsen az „Norvégia léte forog vcszélylrcn" ' ' " '"' t A Kreml hivatalos jegyzékben' hívja fel Svájc fi-gvcln- iét' „az atomháború' veszélyeire" melyek Svájcot érinteni fogják ha beengedik tükre amerikaiakat 1957 I Szovjet jegyzéksorozat figyelmezteti l'ranciaorszá-1- ) E C I gót Angliát Nyugat-Németország- ot: ha területű-- 1 kön rakéta-bázi- st adnak Amerikának „szörnyű megtorlásban" részesülnek Madrid is figyelmeztetést 1958 II A Szovjetunió figyelmezteti Japánt ha beengedik J N I területükre az amerikai rakcia-fcgyvcrck- ct szá- - mithatiiak a „szörnyű megtorlásra" — Moszkva ugyanilyen fenyegetést küldött Törökországnak a közép-keleti országoknak M1ALV1T A KENYKGETÉSI HADJÁRAT TAR-TO'I- T A SZOVJETUNIÓ KELÁLLlTOTTA RAKÉTA-HÁ7ISA1- T A NEKI KISZOLGÁLTATOTT EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A SZOVJETUNIÓT NEM FÉNYE-GE'IT- E SENKI ! ELLENKORMANY kelő hadsereg tisztje hozott Su-matráb- ól' Sumual álnéven érke-zett Japánba üzenetét Warouw ezredes juttatta cl a tétovázó el-nöknek akinek úgy látsziki tet-szik a kommunizmus de azért még sem mer határozottan kom-munista oldalra állni Jávában Az Indonéz szigetekről hozott üzenet arra kéri Sukafnot szakít-son a kommunistáktel akikre most jávai kormánya támaszkodik Ha erre nem hajlandó az antikom-munlst- a tisztek tekintélyes szov-jctellen- cs politikusokkal együtt felállítják új 'kormányt Sukarno habozott s másnap Su-matrá- ból már jelentették az cllcn- - kormlny clökészülctclL Mióta ez megtörtént a sziget ország izzó levegőjében ott lóg a polgárháború A felkelő tiszteknek ugyan pénzük de a leszá-molásra elszántan készülődnek Van egy szervezetük Singapurban amely cinket rezet és egyéb anyagokat ad el egy másik útban van Nyugat-Németorszá- g felé A jávai kommunista kor czidcig volt Az megvárja az első ütést Fel is készül erre köz-pontjait és az azt követő fel Ma már a gondolat: szabad-- e „első ütést" Szabad-- e milliók életét hagyni elpusztulni azzal hogy aztán majd jön nyugati cltib meg S meg csak után 'nem vagy ív állomásai meg USA is terüle az I kapóit A és az nincs gumit mány ellen fellázadó katonák leg-főbb támogatója a volt pénzügy-miniszter A zilált gazdasági ne-hézségeken ö próbálja átsegíteni a felkelőket Természetesen abban 's reménykednek hogy Amerika segítséget nyuit nekik A szabad 'világ szempontjából nem közöm-bös hogy ezen a fontos straté-giai ponlon — Dél-Ázs- ia és Ausztrália között megveti-- e a lá-bát a világkommunizmus A belső erőviszonyok megítélé-sére a megfigyelők nem vállalkoz-nak Csupán azt emlegetik ha Su-karno szembeszáll az antikom-munista erőkkel nemcsak a szige-teken Jávában is ellenállásra ta-lál Fegyveres összetűzés esetén a fővárosban Yakartában is megle-petések érhetik Sukarnot Sok ka-tonai parancsnok nézi rossz szemmel u kommunisták jávai győzelmét Ezek adott esetben megtagadják az engedelmességet s ez Yakartában is kirobbanthatja a forradalmat Pénzügyi háború Sukarno meg akarja elózni a polgárháborút Terve nem látszik célravezetőnek: az a szándéka üt rá az a visszavágás A hadiipar 'szak-emberei egyre inkább azon az állásponton vannak' hogy --agy ilyen visszaütésre csetlegrncm ke-rülhet sor mert halálos sebet kaphat az USA Nem mondják ki — ezt az amerikai demokráciában nehéz kimondani — de a kétségek között már ott bujkál az a ictictö- - 1' i:# --- __ _ t A francia légierőnek az a 25 bombázója amely múlt héten bombákkal és géppuskatűzzel á-raszt-otta cl Saklct-Sidí-Jouss- cf tu-néziai határvároskát' a jclckjszc-rin-t egyúttal érdekeinek ártott legsúlyosab-ban A nemzetközi felháborodás hullámai véglsöpörtck az' egész világon és nem csupán a két űrö között ingadozó színes népeket állítja szambc Párizzsal hanem nyugati szövetségeseiig részére Is lehetetlenné teszik hogy politiká jának védelmében szót emeljenek Dulbs külügyminiszter azonnal kijelentette hogy Nyugat ncin tá-mogatja Franciaországot az arab világ elleni fellépésében és ez' a politika nemcsak veszedelmesen megbontja Európa' egységét ha- - nem egyúttal a szovjet terjeszke-dést is elősegíti Észak-Afrikában- 1 „Még' néhány hét és az oroszok annyira arab" vlíágbáT hogy cgcscddígt politikánk hiábavalóvá Válik és a franciák harcolhatnak egyedül és elvérezhetnek Algírban" — mon-dotta-Dul- lcs TUNISZ ELNÖKE - KÖVETELTE ELŐSZÖR A VÖRÖS MEGSZÁLLÓK KIVONULÁSÁT HAZANKhÓL Ilyen körülmények :kzött a vi-lág figyelme Hablb Bourguibára Tunézia köztVrsasági elnökére tc relödik Bourgulba nz arab tömb leginkább nyugatbarát vezetője volt Országának függetlensége alig két esztendős' és bár ez az időszak is a francia csapatokkal való állandó súrlódásban telt cl mégis többször tett hitet a nyu-gati hatalmakkal való szoros e-gyüttmük-ödéstl szándékáról és or-r- ól hogy az arab országok jövő-jének legsúlyosabb veszélyeztető- - hogy kiéheztesse a „lázadókat" A gyenge indonéz tengerészeire támaszkodva Jgyckszik ' elzárni az antikommunista egységek csere-kereskedelmét- Ez semmi esetre sem lehet credménves egy olyan nyitott fronton mint amit az In-donéz szigetvilág jelent- - Egyelőre Moszkva vészjóslóan hallgat Pe dig már rég megkapták a Kreml ben azt az özenetst" amit a Ja-pánban „üdül&'í Sukarno Warouw ezredessel küldőit Pekingen ke- - í rvsiiui Hogy tml volt ebben az üzenetben senki nem tudja nyu- - gáton pedig valószínű" ez dönti cl a további fejleményeket LEGŰJABBi-- tvníciiffKi '5-ni- l nv Február 16-á- n la Tscw York Tl- - i mcs levelezője jelentette Indonét zlából hogy az ellcnkormány megalakult A forradalmi tanács jóváhagyását Ahmed Husscln Su-mat- ra katonai parancsnoka jelen-tette be ö Is ama vezetők közé tartozik akik ellen a jakartal kom-munista kormány elfogatóparan-csot adott kL Az antikomniunista kormány elnöke Dr Sjafruddin J a Moslim Párt 47- - éves vezetője !A kormány tagjai Sumatra Ccle-- t blow hogy mikor vissza ellenség EGYGYARMA TBIR0DALOM Francíaorszá(táfri-ka- i rtWészkellk'magukaaz gyűlnek-a-viharfelhő- k „fibst — — - — ség Is: ml lenne ha nem várnánk meg az clsö ütést hanem mi üt-nénk először? Moszkvában már régen döntöttek c kérdésben Épp ezért nagyon fi-gyelemre méító hogy az új csúcs-konferencia pontjai közé odabigy-gycszlctté- k a moszkvai alkuszo': a kölcsönös megegyezést mely _ iv 1v— - - jét a bolsevista terjeszkedésben látja Bourguiba Inök minden szom-baton! rádióbeszédet tart Tunézia népénik amelyben beszámol a heti politikai eseményekről 1056 november 3-á- n a következőket mondotta: „Teljes együttérzésünk-ről biztosítjuk a szabadságáért hő-siesen küzdő magyar népet s tisz-ta szívből Örülünk sikereinek De mi akik megismertük az imperi-alisták' módszereit bizonyos ag-gályokkal szemléljük a magyar eseményeket Ezért javasoljuk úgy a nyugati nagyhatalmaknak mint a Bandungi Egyezmény or-szágainak szólítsák fel a' Szovjet-uniót hogy a huza-von- át meg-szüntetve azonnal és teljes lét-számmal vonja ki csapatait Ma-gyarországról" Ezzel a kijelen-tésével Bourgulba vált clsö felelős politikussá aki teljes határozott-sággal álltak jri amagyarUgy mel-lett a szovjet agresszió ellen Néhány hónappal később igy nyilatkozott egy Tunisban Járó magyar szabadságharcos delegá-ciónak: „A szovjet Imperializmus nem jobb de félek hogy nem nem is sokkal rosszabb azoknál a mód-szereknél amelyeket a franciák alkalmaztak és alkalmaznak ma Is Algírban 'A magyar forrada-lom bukásának egyik oka az volt hogy hittek a nyugati segítségben Mi jól tudjuk hogy egy ország függetlenségének kivívásában csak kis nemzetek segítségére vagy olyan népekre számíthat akik csak nemrég vívták ki rrmzetl ün-állóságuk-at" ''b'oűrguiba KIÁBRÁNDUL BoiirguibV ennek ellenére Is a aifránciákka! való megbékélés lií-v- e volt-'ós- 1 az arab blokkon belül állandó "harcot vívott Nasscrral bcs és Jáva Ismert katonai és po-litikai vezetőiből áll Új fordula-tot' adott az eseményeknek hogy az"' Indonéz légierő nagy része át-állt és átvette Sumatrában a még Sukarnóék kezén lévő Padang-- I lé-gikikötőt s a kifutópályákat elba-rikádozta Sukarno beszédében múló zűr-zavarnak nevezte a „lázadók" kor-mányának' megalakulását ♦A jelentések Kelet-Jáváb- ól is megmozdulásokat jelentenek s va-lószln- O' '- - hogy a moslim hívők ge rilla-harc- ot kezdenek Yakartában is a kommunista kormány csapa ta] ellen Dr Sjafruddin miniszterelnök hangsúlyozta első megnyilatkozá-siban hogy harcuk független min-de- n' külső hatalomtól és remélik hogytncm -- okoz konfliktust a szemben álló vllághatalmak közt '-- Az vcllcnkormány különböző gazdasági intézkedéseket tetL Ti-zenhét! ország 40 bankját szólíto-tták' fci"fhogy szüntessék' meg a kifizetéseket a vakartál kommu-nista kormánynak Hasonló felhí-vást kaptak az olajvállalatok !?-- Lapzártéig az indonéziai ese-mények1 világvisszhangjáról nem érkczettijelentés INDONÉZIÁBAN ! Sjafruddin a smmílrai miniszterelnök - A légi erő átállbrizrúj kormányhoz Ellenzék ben mindkét fél ünnepélyesen le-mond a rajtaütésről a megelőző (preventív) háború megindításá-ról Moszkva ezt könnyen aláírja tekintve hogy éppen erre a lépés-re készül csak még a biztonságot várja hozzá A Pentagonban a „vlsszaütés" hívei azzal térnek ki a megelőző háború' gondolata elől hogy a Szovjetunió úgysem meri megkí-sérelni az „clsö ütést" ha tudja hogy utána visszaütés következik A szovjet katonai körei azonban azt vallják hogy a H-böm- ba bir-tokában nem igen lehet tartani komoly visszaütéstöl Az atom-há-honiba- n — ezt sem titkolják — riindcn másodperc számít s nz t—~ — — — h mm mm akit a vörös érdekek b:csempé-szőjene- k tartott Afrikában A nyugati politika teljes csődjének újabb bizonyítéka ha ugyanez a politikus egy évvel később ezt kell hogy mondja: „Le kell von-nunk azt a tanulságot hogy amíg Nyugat uszályába kapaszkodunk csak megaláztatásokat kapunk Ahhoz hogy udvariasan bánjanak velünk legalább is Nasscrnak Ti-tón- ak vagy Nchrunak kell lenni" így veszti el egy ostoba és In-gatag politikai vonalvezetés előbb a délkelet-európ- ai népek hitét és bizalmát mald hídfőállásait n vi-lágpolitika kUzdőlcréhek egyik fő színterén Észak-Afrikába- n kiterjedhet-- e az algíri háború? Sidi-Jouss- cf bombázása során majdnem százan — és még több a súlyosan sebesültek száma Fran-cia? hivatalos ivélcmény szerint cr-r- o az akcióra azért került sor mert algíri felkelők a városkába menekültek az üldöző francia csa-patok elöl Különben is — mond-ja a francia Indokolás — az al-gfrial- ak rendszeresen tuniszi tá-maszpontokról Indultak ki és on-nét kapták utánpótlásukat is Va-lószínűleg van ebben némi Igaz-ság Azonban tuniszi tcrülst bom-bázásával megdőlt az a francia beállítás hogy az északafrlkal küzdelem — mivel az kizárólag Algírra korlátozódik — kimondot-tan francia belügy Ettől a pilla-nattól kezdve az északafrikai arab államok nyíltan is támogatni fog-ják az nlglrialakat hacsak a fran-ciák nem teljesítik azokat a kö-veteléseket melyek még az algi-rín- ál is sokkal súlyosabb presz-tízsveszteségeket Jelentenek Ezek pedig a következők: az összes francia csapatok kivonása Tunisz-ból így többek között az Igen fontos bisertal hadi támaszpont yJmWlL Nv--4 'mmmm$fcz~ J mmmmmmmmmWmmmTÁ'Amm Í-mmmmmmmmmmmmWmmm-mfíu4iiíÍíÍ &JílmWmmmmmmmmmm%" mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmOmTm' J világ leggyorsabb embere"' Annakioeén aB_--elx-_- z tpusu fokozottabb gjorsasággal Ha a van előnyben aki a másikat meg-előzi Ezt az elméletet amerikai kato-nai vélemény így egészíti ki: Aki előbb üt annak van még egy előnye: tudja hogy mikor ül vissza a másik Aki tehát erre a visszaütésre lelkiismeretesen fel-készül az nyugodtan üthet A mai világhelyzetre jellemző hogy erről a kérdésről Ameriká-ban is ennyit beszélnek a nyilvá-nosság ciött A szovjetben már J950 óta jelszó lett főleg a hadse-regen belül hogy állandóan ké-szenlétben kell lenni „az imperia-listák támadására" s adott időben ezt feltétlen meg kell előzni A „first blow" kérdésében ter-mészetesen előnyben van a dikta VÉGÓRÁI ról is teljes függetlenség Algír-nak és az eddiginél is sokkal en-gedékenyebb politika Marokkóval szemben EMBERSÉGES OSTKOMZAlt A FRANCIAK ELLEN Nem valószínt! hogy a rövid-látó frania gyarmati politika haj-landó legyen Ilyen engedmények-re Legalább Is Tunisz követelését a francia csapatok kivonásáról különböző cllenjavaslatokkal Igye-keznek ellensúlyozni Például az-zal hogy a franciák kivonulása esetén NATO-csapato- k vonuljanak be n tuniszi támaszpontokra Bár 'Anglia' támogatja ezt a javasla-tot Washington határozottan elle-ne foglal állást ! Különben sem valószínű hogy a tuniszi kormány Ilyen megoldás-ba beleegyezzék A Bisertában ál-lomásozó francia csapatokat a tu-niszi hadsereg blokád alá vette Az egyetlen sábndoh hagyott úton csak élelmiszert engednek át és az erődben lévtf katonák hozzátartozóinak hetenklnt egy-szer engedélyeznek rövid látoga-tást El kell Ismerni hogy tv a mód legcmberségcscbb a eddigi ostromzárak történetében de mé-gis csak harci cselekmény jelle-ge van Tuniszban még Bourgul-ba mérsékelt sellemc az Irány-adó A város utcáin a francia polgári lakosság még bántatla-nul közlekedik a tárgyalások útja még nyitva van De kérdés hogy meddig? A puskaporos hordó alatt már ég a kanóc Es ha n franciák nem hajlandók kivonulni Blscrtából Bourguidának két választása van: vagy maga áll n függetlenségi harc élére vagy őt is elsodorja a tuniszi nép haragja és át kell hogy adja helyét egy új Nasscr-nak Ebben az esetben a harc még sokkal súlyosabb és kegyetlenebb i-'v-V ™-J- --£ túra a hadi kiadások előteremté-sében éppen úgy mint az orvtá-madásban Éppen ezért ma már nem csak az USA katonai körei-ben de á Szenátusban Is többen vannak akik ezt a kérdést lét-fontosságúnak tekintik Ügy tűnik elmúlt az az idő amikor a szabályok betartására a tisztességre a fair play-r- e való hivatkozással kitegye magát a pusztulásnak egy ország olyan gátlástalan hatalommal szemben amely nem ismeri ezeket a fogal-makat Nem kétséges ha a kom-munizmus győzne azonnal elta posna minden tisztességet Van-- c hát vele szemben helye az erköl csi meggondolásnak? Ezt kell cl- - dilntcni! n megegyezés még kilátástalanabb] és n vörös Infiltráció még eröscbbl icsz Franiaország cbb:n a harcban I nem számíthat szövetségesei se- - gltségérc Ami pedig nem sikcrilltl a gyengén szervezett algíri felks-f- l lők ellen még kevésbé képzclhe-- J tő el a megszervezett arab álla- - mokkái szemben AMIT MOST NYUGAT TUNISZBAN TANUL Az évek óta húzódó algíri 'hd-- J ború eddig Is rendkívül népszerűt len volt n francia nép körébcnl Kormányok egész sora bukott be-le n kérdés rendezetlenségébe Bár- - Pincaut külügyminiszter kije-lentette hogy a kormány nem tu dott előzetesen a bombázásról ósl ezzel részben n katonai veetésrcJ részben Lacost-r- a hárította n fele lősséget mégsem valószínű hogyj 11 Galllard-kormán- y átvészelheti m randa nemzetgyűlés legközeleb-bi vitáját Különösen -a- ltkor nem ha erre a vitára a Biztonsági TaJ liács ülése után kerül sor A Biztonsági Tanács soros cI-- J nölco Jelenleg Soboljev a sovjetl orosz delegátus Mivel pedig Bltonságl Tanács ügyrendje aj elnöknek Igen nagy hntáskörti biztosít és mert a nyugati ha-talmak nem Igen állhatnak ki szö vetségesük védelmében Franc országot valószínűleg agresszor- - nak fogják bélyegezni Kérdés ml várhat l'rnnclaor-- l szagra ha az Egyesült Államok! nem támogatja tovább? Ez az szag eddig is a nyugati védelrr közösség leggyengébb pontja A többi európai államokban ugyail egyre erősödik egy Amerikától független út gondolata de nenl valószínű hogy ennek első gyxJ kortatl megnyilvánulásaként hal Jandók lennének Párizst nz hnp'jj rialista háború ballasztjával men (Folytatás a 2 oldalon! rr i i" í V ]r i í - --"— " ki i7 MÍr ín -- i 1 '-~- w-" - 7 Hírli-- Miá - ' -- í = ' mmmmmmmmmmM-4lliUWl'WÍíM- j " Y iiiiiKIHk-liilrMliiill'- i AwM 0mtm -- ' XííHÍ-- i ti i M#íá w4ííií 1 I'T-il- i VÍtí'Víllf : 'tttUtAJlliWÉM uhr%&4fzí S&íMfAtf$fiWM£W%lí'MZtéWT$)$ HiiiiiiBiSiHiSiSKPÉIIilS mmmmmmmmmWmmmmmmmmmmmWpMmmmmmmmmmmmmmmWWmW'ímWiym í € ft-Mlf- l MmUWM mmmmmmmmmmW3mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmW$S mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmYmmWmmmmmmmmmmm'-'mmmmmmm- É ' (íöl ' '['J &íí''mW%&WW3M§MmMáí mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmKmmmSmm9M'ÉmmmmmmmmW )H ffl&'&WM%:WPJw iimmjmimimiHmmHBSmhWmmimiimmHimmimmÍmlmÜmiWSlmSmmimimimimimimimimimiBmmimmTmlmmtmlWfJi&jrW'M'Ir%f$'xWÚí:$M%% mmmmmmmmmWmWmBSmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm}mmmmmM t-- ' f'-W%f%P- ? cinict kap'ta'még 1952-be- n az amerikai Iván Kinchcloc bcrcnülő-nilo- í - nnn HL I III II t _Jtr# Hint-- CTPrinl l7 kflril geppe belül 35 kilométer magassagnaK leiéi meg ívmcnciou Kaun-uji-j mim uw™ - " "~" r í ' n? - j- -i a tl_l n lnrsl c-rort-nt min natrvnhh maSOSSaCOt IOZ elCml kísérlet sikerül I Kinchcloe „a világ legeslcggyorsabb embere leszi tKMU „W'ift HJ „THr'J ?:tTwita'jvWiWaaiiaTggtjjü-j-tJiii)'jjjJuaj- Mi III III" I „ !! MJWBU-HJjU- a lUAMüuitiamnm pMwpujJUimiaiiimjuíiAiHi mi J'-IJI!—l!i-!ilJ-- IJ _-- I fi' I |
Tags
Comments
Post a Comment for 000058