Kanadai Magyarsag, October 20, 1962

              fég j5nl keli még 5nl fog
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedes
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authoriied as Second Class Mail
by the Post Office Department
Ottawa and for payment of
postage in cash
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone: LE 6-03- 33
iw - M „„TI I
XII évfolyam 41 szám Vol XII No 41
ÖSSZEFOGVA
Hat esztendővel ezelőtt
csoda történt Magyarország-on!
Csoda amely egy-eg- y
nemzedék életében csak rit-kán
szokott megtörténni Ki-íufcb-ant
a magyar szabadságh-arc!
Feldarabolt országunk
répe fegyvert fogott igazs-ágának
győzelemre juttat-ásáért!
Kegyetlenül megbüntetett
nemzetünk szembeszállt hat-almas
elnyomójával szabads-ágának
visszaszerzéséért !
Egymással szembeállított
társadalmi osztályaink ösz- -
szefogtak a győzelem kiharc-olásáért
!
Vallásuktól megfosztani
skart magyarjaink együtt
harcolták meg a XX-i- k szá-za- d
modern kereszteshadjár-atát
az istentelenség erői
ellen
Fiatalságunk átesett a
történelmi tűzkeresztségen
éppen olyan hősiesen mint
a testvérek és az apák az el-ső
és a második világhábor-ú
folyamán !
Az elmúlt hót esztendő
során — magyarok és nem
(agyarok —: sokat „beszél
te és sósai irta a magyar
szabadságharc okairól es
következményeiről Sokan
fal éltek a szabadságharc
alatt szerzett állítólagos ba-bérokból
és sokan visszaélt-ek
a szabadságharc nevé-e- l
Tanulni azonban senki
nem akar a magyar szabad- -
ssgnarcbol !
A magyar szabadságharc
rem 1956 október 23-á- n
kezdődött hanem azon a
"apón amikor a magyarság
egymássá] szembeállított
társadalmi rétegei rádöb-wnte- k
arra hogy előbb
gy utóbb mindnyájan a
Kommunizmus áldozatai
'esznek !
A magyar szabadságharc
2or kezdődött meg amit-or
az addig külön utat já-[- °
egyházak vezetői és tag-I- 3' rádöbbentek arra hogy
a kicsiket és a nagyokat
f3yformán elnyeli az ateista
timunizmus
A magyar szabadságharc
?or kezdődött meg ami-zellenűn- k
inek is ráuóstzteítkott naermra-
9y a magyarság szaba-dival
együtt ók is elveszi-- k szabadságukat és ezt ' a magyarság szabad-=3an- a visszaszerzésével
-s-ezh- etik vissza !
A? ma9yar szabadságharc
lo- -
ezaod°tt meg ami- -
' a Kommunista népfront
járuló elemeivel szem- -
megszületett a Hazához
magyarság nemzeti egy- -
-- 3'rantja!
Amikor a Petőfi-körö- s 'ailn es Lenin-díja- s irodal- -
j Partpapagáyok helyett
e-nze-ttal
együttszenvedó S™ me3béyegzett lSf értelmiség vette ke- -
hTr skerOIt a buda- -
Kommunistákat felvo-'4'- f
rri0s2lv3i kornmu-- i
en és Na9y Imrével
t-- 'í
rel gbuktatni
hlytj ' Gs'&t és Farkas Mi- -
%or a legkegyetlenebb
n e3megbzhatóbb kom-jj'- a
Párthadsereg az
r"e£rnbe'f fűlt a Vörös
nC'es te'jesen megzava-- -'
egységeivel!
feiir "°s magyar sza-ti3T- -c a'kor kezdődött tíC?'0"r a Ne™zet ösz-h- u a kommunisták VÍTtté forgatott ke-£- & Vtorténelemné¥'éqv
-F- -ii ií '— 'iáf
ELŐRE!
hatalmas nekirugaszkodás-sal
visszafordította : Előre !
A Nemzet összefogásának
és előrelépésének a pillana-tában
egyszerre reményte-lenné
vált a kommunisták
sorsa !
Ez az amit hat év után
sem tanultunk meg az emig-rációban
!
Ahol még mindig na-gyobb
a társadalmi szétvá-iaszt- ó
erő mint a nemzeti
összetartó kapocs!
Ahol még mindig leérté-keljük
a másik magyart ha
az nem a mi vallásunkhoz
tartozik!
Ahol még mindig nem lát
juk elég világosan hogy
mindannyian a kommuniz-mus
áldozatai vagyunk és
holnap újra ennek a kommu-nizmusnak
a közös áldozatai
lehetünk !
Ahoj még mindig nem tu-dun- k
összefogni a másik ma-gyarral
ha az nem a mi
egyesületünkhöz vagy szö-vetségünkhöz
tartozik!
Az emigráció még nem
érte el a Nemzet nagyságát
a politikában sem!
Nem mi állítjuk szembe a
különböző kommunista cso
portokat egymással hanem
ők ugratnak bennünket egy-másnak
semmiségeken!
Nincs összefogás! Nincs
előbbrejutás!
A történelem 'kereke pe-dig
nem áll meg ! Ha mi nem
forgatjuk előre akkor a
kommunisták forgatják hát-ra!
Valakinek győzni kel 1 1
Vagy nekünk vagy nekik!
A magyar szabadságharc
hatodik évfordulóján nem
elég szónokolni ! Nem elég
ünnepelni! Nem elég külön-külö- n
eleget tenni magyar-ságunknak
vallásosságunk-nak
vagy társadalmi köte-lezettségünknek!
Nem elég
koporsókat felvonultatni és
a halottakra gondolni!
A magyar szabadságharc
hatodik évfordulóján követ-ni
kell az 1956-o- s hősöket!
Életáldozattal! Nagy fel
=aesesse
adatok végrehajtásával! Ma-gyar
összefogással ! Győzel-mes
támadási terv kidolgo-zásával
! A Nemzet jövendő-iének
kiharcolásával A Ha-za
minden egyes elrabolt
területének visszaszerzésé-vel!
A szabadságharc folyik
tovább! Odahaza és az
emigrációban egyaránt I
A hatodik évfordulón
tisztelettel gondolok az Ott
hon magyarságára és az
emigráció magyarságára
Azokra akik folytatják a
harcot! Akik minden egyéni
csalódás és kiábrándulás
után is tudnak áldozatot
hozni a Jövendőért ! Akik
felülemelkednek az elválasz-tó
határokon és nem esnek
bele az ellenség rejtett csap-dáiba
! Akik nem a rágal-maknak
és a hazugságok-nak
hisznek hanem a té-nyeknek
és a tetteknek!
Vannak még magyarok!
Vannak még szabadsághar-cosok
I Akik ezer mérfölde-ket
gyalogolnak Magyaror-szág
szabadságáért az ezer-éves
magyar határokat mel-lük- re tűzve! Akik saját pén-zükből
folytatnak az egész
világra kiterjedő magyar-barát
propagandát! Akik
hónapokra ott hagyják csa-ládjukat
hogy a magyarság
ügvét szoigáljak! Akik ado-mányaikkal
támogatják az
első vonalban harcolókat!
Vannak még magyarok
akik magyarként születtek
magyarként élnek és egyet-len
vágyuk hogy magyar-ként
halhassanak meg egy
szabad és Nagy-Magyarország- on
!
Ezért a célért kell él-nünk
dolgoznunk és kó-romszakadtig
küzdenünk!
Csak ugy mehetünk elő-re
ha összefogunk! Csak
ugy mehetünk haza ha győ-zünk!
És igy leszünk mind-annyian:
magyar szabadság-harcosok
!
Nt Dömötör Tibor
Bidlmmím
n=s=a32s
Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
yygatnémet csapatokat
vezényelne!! Berlinbe
Az USA jegyzéket inté-zett
a nyugatnémet kor-mányhoz
azzal a célzattal
hogy a Nyugat-Berli- nt védő
szövetséges csapatokat egé-szítsék
ki jelentékeny nyu-gatnémet
katonai egységek-kel
amelyek az Északatlanti
Egyezmény keretében telje-sítenének
szolgálatot A
nyugatnémet kormány még
nem válaszolt a jegyzékre
amelynek a 'kívánsága ugyan
megegyezik az egész német-ség
vágyaival de amely
egyúttal az eddigieknél su-losa- bb
problémákat vet fel
Ameddig ugyanis orosz és
amerikai katonaság áll egy-mással
szemben a berlini
szégyenfal két oldalán ad-dig
egy fegyveres konflik-tus
kitörése automatikusan
egyet jelentene egy atomhá-ború
kitörésével — s ép-pen
ezért egyt ilyen konflik-tus
soha nem törhet ki Ha
azonban nyugat- - és kelet-német
katonák között törne
ki harc ez a NATO hatalma-ka- t
illetve az USA-- t csak
Anyja szemeláttára agyon
a berlini falaknál
Egy keletnémet fiatalem
ber Nyugat-Berli- n határán a
Spree folyóba vetette ma
gát hogy átmeneküljön any
jahoz a szabad varosba A
viszontlátás után sóvárgó
anya a folyó nyugati part-ján
várta gyermekét s ott
kellett meghasadó szívvel
végignéznie amint a ikom-munis- ta
határőrök fiát gép-fegyvert- üz
alá vették s a
folyó vizében megölték
Ezen a napon két kelet-német
'kísérelte meg hogy
átússzon a szabadságba
mindkettő halállal fizetett
vállalkozásáért
Talán a világtörténelem
folyamán még sohasem for-dult
elő a 'kegyetlen politi-kai
gyilkosságoknak ilyen
szörnyű sorozata mint itt a
berlini szégyenfalak tóvé- -
mm iSűWiVh IWMs
ffi-¥H-CB
őz-s- í- tar íui&ras-- w k w" '- -jvv iwy
WWfWiW isi
g&%gg?f&mW%iM&xL ' ryvtrw y~Z &m
KANADAI ÚJSÁGPAPÍRT raknak be a new-brunswi- cki Saint John kikötőjében
állomásozó hajóra A világ újságainak majdnem felét kanadai fából készült pa-píron
nyomják Évi sok millió tonnára rug exportunk e téren
„ Toronto Telegram photo
mint szövetségest involválná
Ilyen esetben tehát az atom-háború
csak még egy ujabb
háborús lépés alakjában tör-ne
ki — nevezetesen ugy
hogy akár a szovjet csapa-tok
akár az amerikai csa-patok
a németek egyik
vagy másik oldalán beavat-koznának
Más szavakkal a
kelet-nyuga- ti németek kö-zötti
harc nem automatiku-san
hanem csak külön
ujabb lépések után alakul-na
át atomháborúvá Ezért
lehet hogy az ilyen konflik-tustól
a szovjet nem fél any-nyir- a
mint amennyire az
amerikai katonák elleni köz
vetlen támadástól fél
Nagy kérdés tehát sza
bad-- e Nyugat-Berli- n védel-mét
német katonákra bizni?
'A megoldás valószínűleg az
lesz hogy a berlini garni-zon- t
rriegerősitik nyugatné-met
Bundeswehr-katonákk- al de ezek mint NATO-egysé-ge- k
az amerikai parancsnok
alá fognak tartozni
lőtték
J3gMfe%gS%g''--- -
ben A szabadságot kereső
emberiség felelősségre fogja
vonni a szovjet gyilkosokat
Minden jel arra mutat
hogy a szovjet a nemzetkö-zi
politikában is ujabb meg-lepetést
készit elő erre az
őszre Róbert F Kennedy
amerikai állami főügyész
Las Vegasban az Amerikai
Légió 44-i- k nemzeti konven-cióján
azt mondta hogy az
Egyesült Államok katonai
ereje olyan erős amely biza
lommal nez szembe minden
fegyveres szovjet fenyege-téssel
Soha a történelem
folyamán nem készültünk
még fel katonailag ilyen
erősen a szabadság védel-mére
Nikita Hruscsov bizonyá-ra
nagyon jól tudja — foly-tatta
Kennedy főügyész —
hogy Berlinben is tökéletes
katonai erő áll rendelkezé-sünkre
mely képes lesz
megvédelmezni saját érde-keinket
és a nyugati világ
szabadságát
Ugyancsak súlyos berlini
krízist jósol a közeli hetekre
Lucius D Clay tábornok
aki Kennedy elnöknek sze-mélyes
képviselője volt Ber--
inben 1961 évben Róbert
S McNamara amerikai hon-védelmi
miniszter szerint
nyugodtan nézünk elébe
minden berlini támadásnak
A 87 éves de tetterős
Konrád Adenauer német kan-cellár
azt mondta a bonni
parlament előtt hogy Nyugat-Ném-etország
nem ra- gadj magához a kezdemé-nyezést
a nyugat-kele- ti vitá-ban
mindaddig amig a szov-jet
a kettéosztott Németor-szág
és a leigázott Berlin
álláspontján van Adenauer
visszautasítja a parlamenti
ellenzéknek és az ország
külföldi szövetségeseinek
köztük az Egyesült Államok-nak
is azt a kérését hogy
kíséreljenek meg egyezséget
létrehozni a szovjettel Kelet-Né-metország
és Berlin
kérdésében
A kancellár igy foglalta
szavaKba nézeteit a parla-ment
előtt: "Mindaddig
mig a szovjet a kettéosztott
Németország s a visszahódí-tandó
Berlin szándékát hir-deti
s Nyuoat-Németorsz- á-got
semleges állammá akar-ja
átalakítani mindaddig
oktalanságnak tartanék min
den egyezkedési kísérletet"
5vnW
fi SS Vatikáni Egyetemes Zsinat
1962 október 11-é- n nyílt
meg Rómában a II Vatikáni
Egyetemes Zsinat 3 és fél
évi gondos előkészítés' után
A Zsinat résztvevői: XXIII
János pápa s a római kato-likus
egyház valamennyi bí-borosa
érseke és püspöke
számszerint mintegy 2500-a- n
Résztvesz a Zsinaton
megfigyelő minőségben
50 más egyház kikü-ldötte
éspedig a protestáns
egyházak képviselői vala-mint
a nem-róm- ai katolikus
egyházak mint a kopt-katolik- us
az ethíóp-katoliku- s a
szir-katolik- us és a szabad
orosz egyház kiküldöttei A
szovjet kormány nem en-gedte
meg hogy kiküldöttei
resztvegyenek a Zsinaton
de ket megfigyelő utazásá-hoz
megadta az engedélyt
A Zsinat nagyszerű külső-ségek
mellett nyílt meg a
római Szent Péter Baziliká-ban
A hordozható széken
trónoló 80 éves Pápa hosz--
szabb latinnyelvu beszéd-ben
üdvözölte a Zsinat részt-vevőit
A Zsinat célját ugy
jelölte meg hogy az újra le
lógja fektetni az egyház ta- -
nitasainaK orokKevalo ere
jét — be fogja mutatni a
mai kor emberének hogyan
működik az Egyház s fog-lalkozni
fog a modern kor
tévelygéseivel szükségletei-vel
és lehetőségeivel Sajná-latát
fejezte ki afelett hogy
annyi püspök nem vehet
részt a Zsinaton mert őket
fogva tartják Krisztussal
szemben kifejezett hűségük
miatt Kijelentette hogy a
Katolikus Egyház kötelessé-gének
érzi mjnden keresz-tény
egyház egyesítését va
Mongólia Eíinához
csatlakozni
Tanúi vagyunk a bomlási
folyamatnak mely a Szov-jetunió
végső bukását készí-ti
elő Láttuk hogy Jugosz-lávia
miként liánjt fricskát
a véreshata'mu Sztálinnak
s hogy napjainkban a kisiAl-báni- a miként rúgott bele
Hruscsov puffadt testébe
Ugy látszik Mongólia lesz
a harmadik mely nem bírja
tovább a szovjet
Ez az óriási ország
közvetlenül határos Vóros-kináv- al
azonos a múltjuk
történelmük kultúrájuk a kí-naiakkal
érthető tehát ha
lobogó nemzeti érzésük meg
akarja változtatni a mai erő
szakos politikai határokat
Mas szóval: felmondják
ainoK barátságot a szovie' i _i i_ i i „i
az i
ne eiszaK-aana- K toie es
csatlakoznak Kinához
Hruscsov persze elkesere-detten
védekezik s most
még sikerült neki a mongol
nacionalista vezetőket eltá
volítani a közéletből
Tumurocsirt 1962 január-jában
választották meg a
mongol kommunista párt
politikai bizottságának tag
lova es c --Központi Dizottsag titkárává Igy a legfonto-sabb
kulcsszemélyisége lett
a mongol köztársaságnak
Tekintélyét és befolyását ar-ra
használta fel hogy a K-inához
csatlakozás szükség-szerűségét
hirdesse Moszk
vában azonnal kimondták
halálos ítéletét
Ki van dolgozva már er-re
a megszokott eljárási
mód Személyi kultusz üzé- - séel vádolják mely saját
karrierista céljait" 'szolgálja
s így aláássa a pártvezetés
tekintélyét Azt£ állítják j
lamint a kereszténység taní-tásainak
az egész világon
való elterjesztését és tanítá-sát
de ebben a
a megértés s a meg- -
qyozes teqyveret toqia al
kalmazni nempedig az elté-velyedések
régi eszközét
A Katolikus Egyház —
mondotta — mindenkor kö-zösen
fog imádkozni s min-denkor
egységre fog töre-kedni
azokkal a kereszté-nyekkel
akik nem tartoznak
a római Szentszék alá s min-denkor
tiszteletben tartja
mindazoknak a vallását
akik nem a keresztény hit- -
nez tartoznaK A Papa szo-morúságát
fejezte ki afelett
'hogy az emberiség nagyob-bik
fele — bár Krisztus
szent vére
megváltására folyt — még
nem' részesül a Katolikus
Egyház malasztjában Végül
kijelentette XXIII János pá-pa
hogy nem ért egyet
azokkal aki'k1 az emberiség
pusztulását vagy a világ vé
gét jósolják vagy azt állít-ják
hogy a korábbi egyete-mes
zsinatok korában a ke-reszténység
ereje nagyobb
volt mint napjainkban
A Zsinat hosszü ideig le-het
hogy egy-k- ét évig is el
fog tartani s annak során
meg fogják tárgyalni a hitet
és a érdek-lő
összes kérdést éspedig
egészen gyakorlati kérdése-ket
is mint a papok ruhavi
seletét a papok házasságá-nak
ügyeit a házasságok
felbontását és igy tovább
A Zsinat általában titkos
üléseken bizottságok for-májában
tárgyal de a hatá-rozatok
nyilvánosak
akar
rabszolga-ságot
mindannyiunk
hogy demagóg fogásokkal
ellenséges hangulatot ke-ltett
a szovjet iránt a lakos-ság
körében és
a nacionalista szen-vedélyeket
Ejrért Tumuro-csirt
megfosztották a párt-ban
viselt tisztségeitől amj
a szovjet belpolitika nyelvén
halált jelent
Ha Vőröskina nyíltan Mon-gólia
mellé áll a szovjettől
való elszakadást semmi ha-talom
sem akadályozhatja
meg mintahogy Albánia is
kivédhetetlenül kinai csat-lós
lett
msmmaBascMLA
PAUL ! TREMBLAY az idei
UNO delegáció vezetője
New Yorkban-M- r Tremblay
azelőtt Chilében volt nagy- követ és most Kanada nagy- követe az Egyesült Nemze
teknél Charles S A Ritchie
'helyébe lépett aki most
washingtoni! nagyköveti
PRICE 10 CEMT©
Ganada's Largest
and Oldest
eekly in the
Hungárián
Language
ARA : 10 CEMT
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE 6-03- 33
wigwr'nL'JiLnwwiAJJLJU!llJTlaTiaJl'iagnl
tevékenysé-gében
megbélyegzésé-nek
kereszténységet
lángralob-bantotta
Toronto 1962 október 20 szombat
Emlékezés
és üzenet
a hazaárulóknak
Az 1956-o- s Októberi For-radalom
6 évfordulóján fá-jó
szivvel emlékezünk arra
a 30 ezer halottra megszám-lálhatatlan
sebesültre és be-börtönzö- ttre
akik áldozatul
estek a vörös zsarnokság-nak
a szovjet imperializ-musnak
1956 októberének dicső
hősei megmutatták a kétszí-nű
és még ma is tétovázó
nyugati világnak hogyan
vélekednek a magyar nép el-nyomóiról
a Kreml ma-gyarnyelvű
cselédeiről akik
a Nyugat segítségével a
nyakára ültek
A 30000 magyar halott
mártíromsága örök vád ma
rad a ma még szabadon lé- -
Jegző de már is lidércnyo
más alatt elo Nyugat egyes
geinctelen vezetői ellen
akik nagy szavaknál egye-bet
nem mertek nyújtani a
szabadságért harcoló ma
gyar népnek
De vádolja ez a harminc-ezer
halott azokat is akik
''szabad földre" érvetelárul-ták
azt az eszmét amiért
azok meghaltak akik gyá-vaságból
vagy butaságból
ma itt kint éppen azoknak a
szekerét tolják akik a le-gyilkolt
testvéreik gyilko-sainak
a zsoldjából élnek és
akik itt szabad földön is to
vább árulják a hazát mocs-koljá- k
mártírjaink emlékét
Itt gondolunk elsősorban a
Kanadában és más szabad
országban megbujt kommu-nistákra
ezekre a régi hét-próbás
szemét hazaárulókra
akikhez egy pár elvetemült
56-o- s magyar is csatlakozott
A szabad földön megjele-nő
kommunista szennyla-pok
mint amilyen a Kana-dai
"Magyar" Munkás is
csak azért uszíthatnak még
ma is a magyar nép szabad-ságáért
küzdő becsületes új
ságírók és politikusok ellen
mert Kanadában az Egyesült
Államokban vagy másutt
vannak még olyan magyar-nak
nem nevezhető szemét-embrtc- k
akik anyagi támo-gatást
adnak nekik
Ezek a srsbad földön "dol-gozó"
kommunisták a leg-elvetemültebb
ellenségei a
magyar népnek Ezek a ma-gyár- ul beszelő bitangok —
akiket egyébként maga a
befogadó nép is utál nem
ad nekik állampolgárságot
sem sőt gyermekeiket is
kidobják minden állami ál-lásból
ha megtudják hogy
a szüleik kommunisták vagy
kommunista lapot olvasnak
a legmocskosabb szájjal
gyalázzák az 1956-o- s sza-badságharcban
elesett hő-seinket
Ezek elnémitása — a tör-vény
keretein belül — a mi
kötelességünk Nem volnánk
méltók a rabsáqba döntött
magyar nép becsülésére ha
tovább tűrnénk ezeknek a
halottgyalázóknak népelle-nes
bűneit
Mi szabad földön előma-gyarok
tegyünk fogadalmat
hogy méltók leszünk azok-- 1
hoz az eszmékhez ideáloké
hoz amelyekért 1- - a magyar
nép fiai 1956-ba- n az életü-ket
adták Mert' ne felejtsük
el hogy á bolsevista v zsar-nokság
dicső forradalmunkat
esak legázolni tudtade7el-temet- ni nem }Ar Igazság
előbb-utób- b győzedelmes
kedik a hazugíág"felett7A
arnolágotpedicJT!egyCri!
majd népkrízabaaíáejva--
Hy- - £„ l?wL a w ?- - ti- -
"7
i
f ii
r
ÍV
{Sí