000161b |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
rsí Még jönni fog még- - jönni kell Egy jobb kor mely után Buzgó imádság epedé? ffM3S!I Százeziek ajukán Voiooinaity I® iiiíí 1 ím Wi mm I irt 3I — —— Edited and Poblished at I 362 Bathurst St Toronto 3 évfolyam 41 szám Bgp fs1 — o- - i Az a relatív nyugalmi állapot amely Sztálin halála óta mutatkozott úgy látszik megszűnt A tiieszti események mutatják hogy Malenkov kormánya éppen olyan sátáni mun kát folytat mint elődei Mint lapunk elmúlt számában már közöltük az angol és amerikai csapatok néhány nap múlva kiürítik Trieszt "A" zónáját azaz a kikötó't és azt átadják Olaszországnak A meg-szálló hatalmak ugyanis azt javasolták Jugoszlávia és Olasz-ország kormányainak hogy az angol-amerik- ai katonai meg-szállás megszüntettésekor az "A" zónát Olaszország a "B" zónát pedig Jugoszlávia foglalja el Tito ezt a megoldást nem fogadta el kijelentette hogy az angol-amerik- ai csapatok kivonulását a Triesztre vonatkozó államközi szerződés megszegésének tekinti és az olasz csa-patok Trieszt városába való bevonulását fegyveres erővel fogja megakadályozni Fel is vonultatta a "B" zóna határára tankjait és gyalogságát Az olaszok a maguk részéről hozzá-járultak az angol-amerik- ai ajánlathoz de nem küldtek csa-patokat a város megszállására Az olasz kormány bölcs ön-mérséklettel azt az álláspontot foglalja el hogy ő nem kér-te a trieszti szerződés megváltoztatását sem az angolszász csapatok kivonulását viszont Jugoszláviának nincs törvényes joga sem bármiféle oka arra hogy egy nem-jugoszl- áv terü-letet fegyveresen megszálljon Az olaszok tehát — egyelőre---ne- m küldenek katonát1 Triesztbe amig nem látják biztosit- - vri Imrv nim Ipct: fl?pnllne " '" Tito az EgyesülFNemzetek közgyűlésétől és külön az Egyesült Nemzetek főtitkárától kért orvoslást azzal a fe-nyegetéssel hogy ha az Egyesült Nemzetek nem talál mego-ldást akkor a saját eszközeivel fog "rendet teremteni" Ezen a ponton avatkozott bele Moszkva Az orosz kor-mány váratlanul jegyzéket intézett az Egyesült Államok és Anglia követségeihez amelyben az angol és amerikai kor mányokat azzal vádolta hogy a trieszti kikötőt a szerződés megszegésével angol-amerik- ai támaszponttá alakította át Azt ugyan nem mondja az orosz jegyzék hogy a jelen pilla-natban a jugoszláv álláspontot támogatja — mégis bizonyos hogy a trieszti kikötőnek olasz csapatok által való megszál-lását — és így az Északatlanti szerződés által való védelmét ellenzi Oroszország érdeke az hogy a trieszti szabadállam-ban semmiféle katonaság ne legyen mert mint már bőven tapasztaltuk az oroszok mindenütt ott vannak ahol látszó-lag nincs senki az algolszász kormányokhoz intézett jegy-zék pedig azt mutatja hogy Oroszország meg fogja akadá-lyozni hogy az Egyesült Nemzetek Trieszt számára — a Ti-to-f- éle kérelem alapján — megoldást találjon (Ezt módjá-ban van megtenni a vétó-jo- g gyakorlása útján) így ugyanis remélhető hogy Triesztben zavarok lesznek s minden zavar egyenlő a kommunizmus győzelmével De Moszkva beavatkozása még egyebei is jelent Jelenti azt hogy Malenkov vissza akarja édesgetni Titot a Kremli táborába Nem tudjuk hogy az angol-jugoszl- áv szerződés milyen titkos garanciákat tartalmaz erre az esetre De a kér-désnek felvetése már magában is veszélyre mutat Minket magyarokat nem kérdeznek meg Trieszt ügyé-ben pedig úgy érezzük hogy volna egy-k- ét jó tanácsunk de jogunk is ebben az ügyben Hisz ez a város közel czeréven keresztül de legfőképp az Osztrák-Magy- ar Monarhcia ide-jén Középeurópa egyik legnagyobb forgalmú kikötője volt Sok magyar munka verejték de vér is hullot e város fenn-maradásáért Nem tudjuk mit hoz a jövő milyen lesz Közép-európa uj elrendezése de ha a világ e részén valaha is nyug-vó állapotot akarnak teremteni akkor annak előfeltétele hogy ismét vissza kell állítani azt a politikai egységet mely ben Trieszt városának oly fontos és gazdasági szempontból oly egészséges szerepe volt De amig ez az idő eljöhet addig is azt tanácsoljuk hogy az angol és amerikai katonák sem-mi esetre se hagyják el addig Triesztet amig Tito a bolse-vizmusn- ak ez az előretolt ügynöke gyujtókanócot tart a ke-zében mellyel a Kreml terveinek megfelelően lángba akarja borítani a világot Sem a jugoszlávok sem az olaszok nem fognak rájuk lőni hiszen mindketten az amerikai kegyelemkenyéren élnek De meg fogják akadályozni hogy az orosz ügynökök száll-ják meg Trieszt városát Mert mi tapasztalatból tudjuk: ahonnan az angolszászok kivonulnak oda bejönnek az oro-szok Lapzártakor értesülünk hogy Október 16-á- n három-hatalmi értekezlet lesz a fenti ügyben Itt emiitjük meg hogy- - Oroszország ugyancsak jegyzékben kérte hogy Trieszt-be nevezzenek ki semleges kormányzót Molotov jegyzéke hivatkozik a 47-b- en létre jött négyha-talmi megállapodásra miszerint Trieszt "Szabad kikötő lesz" l v fl W 4 ra 1 i ii t ft - 153 ' " I - 'i Szerkeszti : I KENESELF LÁSZLÓ Ara : 10 AZ ANGOL BIRODALOM ERŐI MUTAT Néhány évtizeddel ezelőtt gúnyolódásnak -- vagy illetlen megjegyzésnek tekintette vol na mindenki ha egy újság a Brit Birodalom erejéiól beszélt volna mikor csak anól van szó hogy egy csekély lakosságú tropikus gyarmaton ideiglenesen elfojtottak egy mes-terségesen szított lázadást Csakhogy azóta a fegyveies erőre és a távoli országok kin- - csehiek kiaknázására alapított Brit Gyar-matbirodalom átalakult egy sokkal lazább államközösséggé amit az uralkodó szemelje a közös nyelv az azonos ideálok és a közös l ellenség tartanak csupán össze Ez a közös ellenség a kommunizmus és most örömmel tapasztalhatjuk hogy az an- - ' gol politika amely olyan gyengeséget és té- - i továzást mutatott Iránban Egyptomban " Kashmirban Burmában ahol a lokális na- - cionaíista eszmékkel kellett szembenállnia most amikor Guyanában félreismerhetetle-nül kommunista lázadásról van szó végre erélyesen gyorsan a helyzet által megkí-vánt kíméletlenséggel cselekszik Október 9-é- n Lyttleon angol gyarmatügyi miniszter bejelentette hogy a királnyő és kormánya kétségtelenül meggyőződtek arról hogy Jagan guyanai miniszterelnök az orszá-got parancsuralmi kommunista állammá ki- - yánta átalakítani évl Miért éppen annak a az táborokban V3 célja --m-a voltr hogy volt?] parancsának rendelje alá s így a nyugati fél-tekén a kommunizmus számára ugródeszkát létesítsen "Az angol államközösség területén nem lesz kommunista állam" — Lyttle-to- n — "erre összes barátaink számithatnak ellenségeink pedig levonhatják ebből mind-azokat a következtetéseket 'amiket jónak látnak" Ez a kijelentés erélyes hangja ellenére sem jelentene sokat egymagában De már ezt meg előzően angol hadihajók és csapatok érkez-tek Georgétownba a British Guyanai fővá-rosba Október 10-é- n pedig az angol kormány elmozdította Jagan miniszterelnököt és ba-rátait feloszlatta a kommunista jellegű "Népi Haladó Párt"-o-t és felfüggesztette British Guyana hat hónapja megadott alko-tmányát azzal az Ígérettel hogy uj megfele-lőbb alkotmány tervezetet fog kidolgozni Legújabb hírek szerint Guyanában sztrájk kezdődött amely azonban úgy látszik in-kább demonstratív jellegű volt mert a sztrájkoló munkások már újra felvették a munkát A sztrájkot a volt Jagan kormány által irányított szakszervezet rendelte el de a másik szakszervezeti szövetség már nyilat-kozatot adott ki mely szerint az angol kor-mány mellett áll és nem engedi hogy kom-munista politika kompromittálja a tisztessé-ges szakszervezeti mozgalmat A kommunis-ta elem egyelőre úgy látszik Moszkva uta=i- - A%vA♦A-'- v A KANSASI o é-- Kansas City leggazdagabb lakosának 6 éves kisfiát Bobby Greenlease-- t az iskolából elcsalta egy jól öltözött hölgy azzal az ür-üggyel hogy a gyermek anyja rosszul lett és látni akarja A következő napon a kétségbe-esett apa egyébként 71 éves értesítést kapott hogy a fiút 600000 dollár váltságdíj ellenében Az apa a gyer-mekrablók minden feltételének eleget tett a fantasztikus összegű váltságdijat a rablók által megszabott helyen letette- - A rendőrség néhány órával később kézrekeritette a rab-lókat akiknek kertjében megtalálták a sze-gény kis 6 éves Bobby holttestét A nyomo-zás kiderítette hogy a kis áldozatot elrablá-sa után néhány órával már megölték A tet-tesek: Carl Hall egy többszörösen büntetett Cent taíára ai : az angol katonaság a maga ré-s-éi- ó! mindent megtesz hogy egy lázadást íijí általános sztrájkot leverjen s megszáll-- i taitia i ország fontos pontjait Időközben a Daily Woiker a Londonban 'n leveleim hivatalos kommunista napilap njolchasabos eéicikkben uszitja a guyanai kommunistákat az általános sztrájkra Ja-ja- n cios7ikn itszuhelyezésérc és az angol koi íiiám t elnyomónak béljegzi amely a güvanai nép spontán szabadságvágyát fegy-Veri- el fojtia ül A Daily YVorker ezenkívül "síkéit jósol a guyanai kommunistáknak és a nyugati félgömb többi kommunistáinak is Mi azonban akik Eiuópában évszázado-kon át szereztünk keseiü tapasztalatot arról hogy mit jelent egy kívülről szított hazaárul-ókkal íablógyilkosokkal szövetkező rend-szeie- s Iázitiis mi akik közül annyi ezren a saját kínszenvedésünk útján váltunk szak-éi tőkké a kommunizmus elleni harcban kény telének vagyunk az angol kormány ciélyes politikáját egy csendes megjegyzéssel fűsze rezni Miért kellett Guyana 50000 férfilako-sa közül éppen azt a Jagant miniszterelnök-ké kinevezni aki Moszkvában végzett agitá-loriskol- át s aki a bársonyszékbe egyenesen kommunista ifjúság romániai találkozója erőszakos iiüernáló ergató politikáfc-fo]ytotottjratíi3roeKT- W!í az British Guyanát-Moszkv- a' aMtKlcoíriíhunista párt ismert tagja mondotta GYERMEKRABLÁS visszakaphatja Miért kellett megengedni hogy a guyanai nagyrészt Írástudatlan hindu néger és kínai munkáslakosság között az a politikai párt folytathasson bizonyára jól megszervezett választási propagandát amely egyenest Moszkvából kapta a pénzt a programmot és az utasításokat? Lehet hogy az angol gyai'-matüg- yi minisztérium mindezt nem tudta? (Gondoljunk csak arra a nyomozásra ame-lyet a konzulok folytattak arról hogy egyes háború utáni bevándorló politikai-lag megbízható?) Vagy lehet hogy az angol kormány tudott a moszkvai munkáról Guya-nában de nem tartotta fontosnak? DeJ a guyanai eseményekkel kapcsolatban egy szerény kérdésünk volna a kanadai kor-mányhoz is Hány Jagan van Kanadában? Hány álnéven vagy saját nevén működő ag-itátor működik itt hogy adott pillanatban lá-zadást szítson? Ha már a kanadai kormány azon az elvi alapon áll hogy a kommunista párt törvényes — miért kell eltűrni hogy pontosan az urániumbányákat ellenőrző szakszervezetek kommunista vezetés elatt álljanak? Miért nem lehet a kommunistákat az ország termelésének gyújtópontjai- - roi eitavoutanir wiert Kell megvárni amig az események — a legjobb esetben — erősza-kos lépéseket tesznek szükségessé? Principiis obsta — mondja Horatius — azaz: állj ellen mindjárt kezdetben! Ez a guyanai események igazi tanulsága előéletű hivatásos zsaroló és tolvaj és barát-nője egy hajdani gangszterleány A tette-sek kétségbeejtő erkölcsi züllöttségére jel-lemző hogy már a gaztett megtervezésekor elhatározták hogy a kisfiút azonnal megölik Most előbb zsarolás miatt fogják őket elítél-ni azután kerül sor a gyilkosság és gyer-mekrablás tárgyalására Ha halálra ítélik őket úgy a gázkamrában fogják befejezni gyalázatos életüket A magyar olvasóközönségtől idegen a go-noszságnak ez az embertelen foka Itt emii-tjük meg hogy most folyik Torontóban a pe-nológus- ok (a letartóztatási intézetek és a bű-nösökkel való bánásmód tudósai) nemzetkö zi kongresszusa A szónokok különösen hang-sulyozt- ák hogy a fiatalkori bűnözés az egész világon de különösen Amerikában növekvő-ben van ff ' X C a n a d s largest A n t - C o m m u n s t weekly Hungárián language Autorizcd as Sccond Class Mail Poit Office Department Ottawa Toronto 1933 október H ttSZÖlíMÉNYl ENDRE: MINDEN KULTÚRA VESZÉLYBEN VAN o— A nyugati világ még mindig nem ismeri a bolsevizmus lényegét Kezdetben azt hitték "forradalom" aztán valami rossz párt de azóit mégis csak a demokrácia szerves része Kéööbb azt képzelték hogy mindez olyasvalami mint a nác-izmus olt Egy páil-reiidsz- er diktatúra tehát ugyanaz mint a hilleiiznuis A bolsevizmus azonban nem ez Egyik sem bolseviz-mus végső eredménye a homokba dzsungelbe temetett váro-sok kultúrák" civilizációk soisa Hogy tudjuk mi ezt megma-gyarázni a Nyugatnak? A kérdési e feleletet ad egy budapesti hír Eszerint az ele mi iskolákban gimnáziumokban száktanfolyamokon beve-zették a levelező-oktatá- st Az ötödik elemista nem felel számtanból hanem ehelyett egy levelet kap a tanító bácsi-tól Az orvostanhallgató és a mérnök levélben kapja meg a leninista professzor előadásait és ha tetszik válasz-level- et ír Most már tessék elképzelni mi lesz bármelyik országból -- a Jeggazdagabból és legműveltebből is amelyet egy( ilyen szellemi réteg irányit Az írók nem tudnak helyesen írni az operált beteg belehal a tyúkszem-vágásb- a a ház amelyet a mérnök elvtárs épít összeomlik az ipán aru silányabb lesz a föld kevesebbet terem a tehén kevesebb tejet ad A ní-vó a műveltség a civilizáció színvonala egyre lejjebb és lej-jebb száll Az ember felé a dzsungel-városo- k rém-sors- a int Mindig a butább a műveletlenebb a nagyszájúbb kerül fe lül miközben az értékesebb kuliura fenntartó elem kovet s ebből célból érkezve ült be? tör aki min-den ipari _wil-mfyfT- w AAUi v JlVill a' i i in the 17 A és ' beszédeOraWrzííffbaniP27óta'!saknemtizmillióval csök kent a tehenek szama A szarvasmarha-állomán- y egyetlen esztendő alatt 2200000-e- l fogyott és így tovább A megvá-ltott szovjet-proletá- r nem ismeri az órát ha csak el nem ra-bolja valakitől A kelet-németorszá- gi szovjet megszállók cso-dálkozó álmélkodással lopnak el egy-eg- y soha nem látott bi-ciklit hogy felülve rá húszszor is megszánkázzanak az orru-kon A Reader Digest arról számol be hogy az 'orosz utakon olig-ali- g látni autót s arról már a keleti arcvonal magyar har-cosai hoztak líireket hogy milyen kétszáz éves clmaradott-fágba-n él az orosz falvak népe A "felszabadító" szovjet-embere- k a klozet-csészébe- n mosták meg a halat s mikor rá-eresztették a vizet akkor dühöngve üvöltöttek a háziakra siratták az eltűnt halakat mondván hogy a magyaroknak zabráló gépeik vannak Az egyszerű grendin vagy tüll-függö-nyö- ket ronggyá tépték a magyar munkás-lakásokba- n mert ilyenekkel Oroszországban csak a burzsoák rendelkeztek va-lamikor Ezzel azonban még koránt sincs vége az emberiségre váró rémületnek Ilyen megbízható' amerikai statisztikák sze-rint a pompás zsíros orosz földön átlagban csak 4-- 5 marék búza terem Magyarországon már leszállt a termés-átla- g és a földeket legfeljebb 4-- 8 évenként fogják tudni trágyázni Bácskában a németek helyére a letelepített csemagorcok fel-fűtött- ék a szőlők karóit nem művelték az Istenadta jó föl-det és ma Európa Kánaánja egy rettentő nyomor-tany- a Ti-to paradicsomában A szudéta földről Európa egyik legősibb kulturterületéről kiűztek 3 és félimillió németet és ma éhező emberek ténferegnek ott ahol valóban paradicsom virágzott A Magyarországról kiűzött németek portáit felveti a gyom a békési kubikosok visszaköltöztek vándormunkásnak és ott hagyták az ingyen kapott házakat földeket Tokaj világhí-res szőlőtermelése tönkre ment a szőlők nagyrésze évek óta gondozatlanul áll Sopronban Móron feltüzelték a szőlők ka-róit és a virágzó szőlő-kultur- a egyszerűen meghalt nincs többé Siralmasabb írás aligha van mint ami most jelent meg a Budapesten járt nagy francia író Michel Maurois tollából Mit tettek ezzel a várossal? — jajdul fel a francia szellem finom képviselője A pesti utcákon rendőrök állnak Katona csizmában jár a női szépség a gyengéd ragyogás amelyről híresek voltunk A boltok üresek tisztességes árut nem le-het kapni az üres bolthelyiséget mág meg sem próbálják ki-adni Pesten a mi Budapestünkön ahol néha talán túlságo-san összefutott a nyugati világ minden szépsége raffinériá-j- a ma egy pusztaság van A munkás gyűléseken a felszaba-dított proletárral szemben ott állnak a bolseviki figyelők Aludni nem szabad Időnként helyeselni kell örülni tapsol-ni S közben a francia író azt kérdezi magyar barátjától: Hogy lehet így élni? S a felelet szörnyű megdöbbentő Min-den nap azt várják hogy Nyugatról repülőgépek jönnek s majd rájuk szórnak valami port amely megöli a gonoszo-kat és életben tartja a jókat Igen-igen- ! Ez álom rémkép szömy-vízi- ó de valamiben mégis hinni kell Közép-Európ- a fölött ott terjeng már a kelet-ázsi- ai in-diai városok sorsa A Pvákóczi úton még csak piszok van hol-nap gyom nő az aszfaltból az iskolai levelező tagok nem tud-ják elolvasni többé a Széchényi könyvtár kódexeit és a kol- - Folytatása a második oldalon L- -l ] 4C-3-Sía rai
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, October 17, 1953 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1953-10-17 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000041 |
Description
Title | 000161b |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | rsí Még jönni fog még- - jönni kell Egy jobb kor mely után Buzgó imádság epedé? ffM3S!I Százeziek ajukán Voiooinaity I® iiiíí 1 ím Wi mm I irt 3I — —— Edited and Poblished at I 362 Bathurst St Toronto 3 évfolyam 41 szám Bgp fs1 — o- - i Az a relatív nyugalmi állapot amely Sztálin halála óta mutatkozott úgy látszik megszűnt A tiieszti események mutatják hogy Malenkov kormánya éppen olyan sátáni mun kát folytat mint elődei Mint lapunk elmúlt számában már közöltük az angol és amerikai csapatok néhány nap múlva kiürítik Trieszt "A" zónáját azaz a kikötó't és azt átadják Olaszországnak A meg-szálló hatalmak ugyanis azt javasolták Jugoszlávia és Olasz-ország kormányainak hogy az angol-amerik- ai katonai meg-szállás megszüntettésekor az "A" zónát Olaszország a "B" zónát pedig Jugoszlávia foglalja el Tito ezt a megoldást nem fogadta el kijelentette hogy az angol-amerik- ai csapatok kivonulását a Triesztre vonatkozó államközi szerződés megszegésének tekinti és az olasz csa-patok Trieszt városába való bevonulását fegyveres erővel fogja megakadályozni Fel is vonultatta a "B" zóna határára tankjait és gyalogságát Az olaszok a maguk részéről hozzá-járultak az angol-amerik- ai ajánlathoz de nem küldtek csa-patokat a város megszállására Az olasz kormány bölcs ön-mérséklettel azt az álláspontot foglalja el hogy ő nem kér-te a trieszti szerződés megváltoztatását sem az angolszász csapatok kivonulását viszont Jugoszláviának nincs törvényes joga sem bármiféle oka arra hogy egy nem-jugoszl- áv terü-letet fegyveresen megszálljon Az olaszok tehát — egyelőre---ne- m küldenek katonát1 Triesztbe amig nem látják biztosit- - vri Imrv nim Ipct: fl?pnllne " '" Tito az EgyesülFNemzetek közgyűlésétől és külön az Egyesült Nemzetek főtitkárától kért orvoslást azzal a fe-nyegetéssel hogy ha az Egyesült Nemzetek nem talál mego-ldást akkor a saját eszközeivel fog "rendet teremteni" Ezen a ponton avatkozott bele Moszkva Az orosz kor-mány váratlanul jegyzéket intézett az Egyesült Államok és Anglia követségeihez amelyben az angol és amerikai kor mányokat azzal vádolta hogy a trieszti kikötőt a szerződés megszegésével angol-amerik- ai támaszponttá alakította át Azt ugyan nem mondja az orosz jegyzék hogy a jelen pilla-natban a jugoszláv álláspontot támogatja — mégis bizonyos hogy a trieszti kikötőnek olasz csapatok által való megszál-lását — és így az Északatlanti szerződés által való védelmét ellenzi Oroszország érdeke az hogy a trieszti szabadállam-ban semmiféle katonaság ne legyen mert mint már bőven tapasztaltuk az oroszok mindenütt ott vannak ahol látszó-lag nincs senki az algolszász kormányokhoz intézett jegy-zék pedig azt mutatja hogy Oroszország meg fogja akadá-lyozni hogy az Egyesült Nemzetek Trieszt számára — a Ti-to-f- éle kérelem alapján — megoldást találjon (Ezt módjá-ban van megtenni a vétó-jo- g gyakorlása útján) így ugyanis remélhető hogy Triesztben zavarok lesznek s minden zavar egyenlő a kommunizmus győzelmével De Moszkva beavatkozása még egyebei is jelent Jelenti azt hogy Malenkov vissza akarja édesgetni Titot a Kremli táborába Nem tudjuk hogy az angol-jugoszl- áv szerződés milyen titkos garanciákat tartalmaz erre az esetre De a kér-désnek felvetése már magában is veszélyre mutat Minket magyarokat nem kérdeznek meg Trieszt ügyé-ben pedig úgy érezzük hogy volna egy-k- ét jó tanácsunk de jogunk is ebben az ügyben Hisz ez a város közel czeréven keresztül de legfőképp az Osztrák-Magy- ar Monarhcia ide-jén Középeurópa egyik legnagyobb forgalmú kikötője volt Sok magyar munka verejték de vér is hullot e város fenn-maradásáért Nem tudjuk mit hoz a jövő milyen lesz Közép-európa uj elrendezése de ha a világ e részén valaha is nyug-vó állapotot akarnak teremteni akkor annak előfeltétele hogy ismét vissza kell állítani azt a politikai egységet mely ben Trieszt városának oly fontos és gazdasági szempontból oly egészséges szerepe volt De amig ez az idő eljöhet addig is azt tanácsoljuk hogy az angol és amerikai katonák sem-mi esetre se hagyják el addig Triesztet amig Tito a bolse-vizmusn- ak ez az előretolt ügynöke gyujtókanócot tart a ke-zében mellyel a Kreml terveinek megfelelően lángba akarja borítani a világot Sem a jugoszlávok sem az olaszok nem fognak rájuk lőni hiszen mindketten az amerikai kegyelemkenyéren élnek De meg fogják akadályozni hogy az orosz ügynökök száll-ják meg Trieszt városát Mert mi tapasztalatból tudjuk: ahonnan az angolszászok kivonulnak oda bejönnek az oro-szok Lapzártakor értesülünk hogy Október 16-á- n három-hatalmi értekezlet lesz a fenti ügyben Itt emiitjük meg hogy- - Oroszország ugyancsak jegyzékben kérte hogy Trieszt-be nevezzenek ki semleges kormányzót Molotov jegyzéke hivatkozik a 47-b- en létre jött négyha-talmi megállapodásra miszerint Trieszt "Szabad kikötő lesz" l v fl W 4 ra 1 i ii t ft - 153 ' " I - 'i Szerkeszti : I KENESELF LÁSZLÓ Ara : 10 AZ ANGOL BIRODALOM ERŐI MUTAT Néhány évtizeddel ezelőtt gúnyolódásnak -- vagy illetlen megjegyzésnek tekintette vol na mindenki ha egy újság a Brit Birodalom erejéiól beszélt volna mikor csak anól van szó hogy egy csekély lakosságú tropikus gyarmaton ideiglenesen elfojtottak egy mes-terségesen szított lázadást Csakhogy azóta a fegyveies erőre és a távoli országok kin- - csehiek kiaknázására alapított Brit Gyar-matbirodalom átalakult egy sokkal lazább államközösséggé amit az uralkodó szemelje a közös nyelv az azonos ideálok és a közös l ellenség tartanak csupán össze Ez a közös ellenség a kommunizmus és most örömmel tapasztalhatjuk hogy az an- - ' gol politika amely olyan gyengeséget és té- - i továzást mutatott Iránban Egyptomban " Kashmirban Burmában ahol a lokális na- - cionaíista eszmékkel kellett szembenállnia most amikor Guyanában félreismerhetetle-nül kommunista lázadásról van szó végre erélyesen gyorsan a helyzet által megkí-vánt kíméletlenséggel cselekszik Október 9-é- n Lyttleon angol gyarmatügyi miniszter bejelentette hogy a királnyő és kormánya kétségtelenül meggyőződtek arról hogy Jagan guyanai miniszterelnök az orszá-got parancsuralmi kommunista állammá ki- - yánta átalakítani évl Miért éppen annak a az táborokban V3 célja --m-a voltr hogy volt?] parancsának rendelje alá s így a nyugati fél-tekén a kommunizmus számára ugródeszkát létesítsen "Az angol államközösség területén nem lesz kommunista állam" — Lyttle-to- n — "erre összes barátaink számithatnak ellenségeink pedig levonhatják ebből mind-azokat a következtetéseket 'amiket jónak látnak" Ez a kijelentés erélyes hangja ellenére sem jelentene sokat egymagában De már ezt meg előzően angol hadihajók és csapatok érkez-tek Georgétownba a British Guyanai fővá-rosba Október 10-é- n pedig az angol kormány elmozdította Jagan miniszterelnököt és ba-rátait feloszlatta a kommunista jellegű "Népi Haladó Párt"-o-t és felfüggesztette British Guyana hat hónapja megadott alko-tmányát azzal az Ígérettel hogy uj megfele-lőbb alkotmány tervezetet fog kidolgozni Legújabb hírek szerint Guyanában sztrájk kezdődött amely azonban úgy látszik in-kább demonstratív jellegű volt mert a sztrájkoló munkások már újra felvették a munkát A sztrájkot a volt Jagan kormány által irányított szakszervezet rendelte el de a másik szakszervezeti szövetség már nyilat-kozatot adott ki mely szerint az angol kor-mány mellett áll és nem engedi hogy kom-munista politika kompromittálja a tisztessé-ges szakszervezeti mozgalmat A kommunis-ta elem egyelőre úgy látszik Moszkva uta=i- - A%vA♦A-'- v A KANSASI o é-- Kansas City leggazdagabb lakosának 6 éves kisfiát Bobby Greenlease-- t az iskolából elcsalta egy jól öltözött hölgy azzal az ür-üggyel hogy a gyermek anyja rosszul lett és látni akarja A következő napon a kétségbe-esett apa egyébként 71 éves értesítést kapott hogy a fiút 600000 dollár váltságdíj ellenében Az apa a gyer-mekrablók minden feltételének eleget tett a fantasztikus összegű váltságdijat a rablók által megszabott helyen letette- - A rendőrség néhány órával később kézrekeritette a rab-lókat akiknek kertjében megtalálták a sze-gény kis 6 éves Bobby holttestét A nyomo-zás kiderítette hogy a kis áldozatot elrablá-sa után néhány órával már megölték A tet-tesek: Carl Hall egy többszörösen büntetett Cent taíára ai : az angol katonaság a maga ré-s-éi- ó! mindent megtesz hogy egy lázadást íijí általános sztrájkot leverjen s megszáll-- i taitia i ország fontos pontjait Időközben a Daily Woiker a Londonban 'n leveleim hivatalos kommunista napilap njolchasabos eéicikkben uszitja a guyanai kommunistákat az általános sztrájkra Ja-ja- n cios7ikn itszuhelyezésérc és az angol koi íiiám t elnyomónak béljegzi amely a güvanai nép spontán szabadságvágyát fegy-Veri- el fojtia ül A Daily YVorker ezenkívül "síkéit jósol a guyanai kommunistáknak és a nyugati félgömb többi kommunistáinak is Mi azonban akik Eiuópában évszázado-kon át szereztünk keseiü tapasztalatot arról hogy mit jelent egy kívülről szított hazaárul-ókkal íablógyilkosokkal szövetkező rend-szeie- s Iázitiis mi akik közül annyi ezren a saját kínszenvedésünk útján váltunk szak-éi tőkké a kommunizmus elleni harcban kény telének vagyunk az angol kormány ciélyes politikáját egy csendes megjegyzéssel fűsze rezni Miért kellett Guyana 50000 férfilako-sa közül éppen azt a Jagant miniszterelnök-ké kinevezni aki Moszkvában végzett agitá-loriskol- át s aki a bársonyszékbe egyenesen kommunista ifjúság romániai találkozója erőszakos iiüernáló ergató politikáfc-fo]ytotottjratíi3roeKT- W!í az British Guyanát-Moszkv- a' aMtKlcoíriíhunista párt ismert tagja mondotta GYERMEKRABLÁS visszakaphatja Miért kellett megengedni hogy a guyanai nagyrészt Írástudatlan hindu néger és kínai munkáslakosság között az a politikai párt folytathasson bizonyára jól megszervezett választási propagandát amely egyenest Moszkvából kapta a pénzt a programmot és az utasításokat? Lehet hogy az angol gyai'-matüg- yi minisztérium mindezt nem tudta? (Gondoljunk csak arra a nyomozásra ame-lyet a konzulok folytattak arról hogy egyes háború utáni bevándorló politikai-lag megbízható?) Vagy lehet hogy az angol kormány tudott a moszkvai munkáról Guya-nában de nem tartotta fontosnak? DeJ a guyanai eseményekkel kapcsolatban egy szerény kérdésünk volna a kanadai kor-mányhoz is Hány Jagan van Kanadában? Hány álnéven vagy saját nevén működő ag-itátor működik itt hogy adott pillanatban lá-zadást szítson? Ha már a kanadai kormány azon az elvi alapon áll hogy a kommunista párt törvényes — miért kell eltűrni hogy pontosan az urániumbányákat ellenőrző szakszervezetek kommunista vezetés elatt álljanak? Miért nem lehet a kommunistákat az ország termelésének gyújtópontjai- - roi eitavoutanir wiert Kell megvárni amig az események — a legjobb esetben — erősza-kos lépéseket tesznek szükségessé? Principiis obsta — mondja Horatius — azaz: állj ellen mindjárt kezdetben! Ez a guyanai események igazi tanulsága előéletű hivatásos zsaroló és tolvaj és barát-nője egy hajdani gangszterleány A tette-sek kétségbeejtő erkölcsi züllöttségére jel-lemző hogy már a gaztett megtervezésekor elhatározták hogy a kisfiút azonnal megölik Most előbb zsarolás miatt fogják őket elítél-ni azután kerül sor a gyilkosság és gyer-mekrablás tárgyalására Ha halálra ítélik őket úgy a gázkamrában fogják befejezni gyalázatos életüket A magyar olvasóközönségtől idegen a go-noszságnak ez az embertelen foka Itt emii-tjük meg hogy most folyik Torontóban a pe-nológus- ok (a letartóztatási intézetek és a bű-nösökkel való bánásmód tudósai) nemzetkö zi kongresszusa A szónokok különösen hang-sulyozt- ák hogy a fiatalkori bűnözés az egész világon de különösen Amerikában növekvő-ben van ff ' X C a n a d s largest A n t - C o m m u n s t weekly Hungárián language Autorizcd as Sccond Class Mail Poit Office Department Ottawa Toronto 1933 október H ttSZÖlíMÉNYl ENDRE: MINDEN KULTÚRA VESZÉLYBEN VAN o— A nyugati világ még mindig nem ismeri a bolsevizmus lényegét Kezdetben azt hitték "forradalom" aztán valami rossz párt de azóit mégis csak a demokrácia szerves része Kéööbb azt képzelték hogy mindez olyasvalami mint a nác-izmus olt Egy páil-reiidsz- er diktatúra tehát ugyanaz mint a hilleiiznuis A bolsevizmus azonban nem ez Egyik sem bolseviz-mus végső eredménye a homokba dzsungelbe temetett váro-sok kultúrák" civilizációk soisa Hogy tudjuk mi ezt megma-gyarázni a Nyugatnak? A kérdési e feleletet ad egy budapesti hír Eszerint az ele mi iskolákban gimnáziumokban száktanfolyamokon beve-zették a levelező-oktatá- st Az ötödik elemista nem felel számtanból hanem ehelyett egy levelet kap a tanító bácsi-tól Az orvostanhallgató és a mérnök levélben kapja meg a leninista professzor előadásait és ha tetszik válasz-level- et ír Most már tessék elképzelni mi lesz bármelyik országból -- a Jeggazdagabból és legműveltebből is amelyet egy( ilyen szellemi réteg irányit Az írók nem tudnak helyesen írni az operált beteg belehal a tyúkszem-vágásb- a a ház amelyet a mérnök elvtárs épít összeomlik az ipán aru silányabb lesz a föld kevesebbet terem a tehén kevesebb tejet ad A ní-vó a műveltség a civilizáció színvonala egyre lejjebb és lej-jebb száll Az ember felé a dzsungel-városo- k rém-sors- a int Mindig a butább a műveletlenebb a nagyszájúbb kerül fe lül miközben az értékesebb kuliura fenntartó elem kovet s ebből célból érkezve ült be? tör aki min-den ipari _wil-mfyfT- w AAUi v JlVill a' i i in the 17 A és ' beszédeOraWrzííffbaniP27óta'!saknemtizmillióval csök kent a tehenek szama A szarvasmarha-állomán- y egyetlen esztendő alatt 2200000-e- l fogyott és így tovább A megvá-ltott szovjet-proletá- r nem ismeri az órát ha csak el nem ra-bolja valakitől A kelet-németorszá- gi szovjet megszállók cso-dálkozó álmélkodással lopnak el egy-eg- y soha nem látott bi-ciklit hogy felülve rá húszszor is megszánkázzanak az orru-kon A Reader Digest arról számol be hogy az 'orosz utakon olig-ali- g látni autót s arról már a keleti arcvonal magyar har-cosai hoztak líireket hogy milyen kétszáz éves clmaradott-fágba-n él az orosz falvak népe A "felszabadító" szovjet-embere- k a klozet-csészébe- n mosták meg a halat s mikor rá-eresztették a vizet akkor dühöngve üvöltöttek a háziakra siratták az eltűnt halakat mondván hogy a magyaroknak zabráló gépeik vannak Az egyszerű grendin vagy tüll-függö-nyö- ket ronggyá tépték a magyar munkás-lakásokba- n mert ilyenekkel Oroszországban csak a burzsoák rendelkeztek va-lamikor Ezzel azonban még koránt sincs vége az emberiségre váró rémületnek Ilyen megbízható' amerikai statisztikák sze-rint a pompás zsíros orosz földön átlagban csak 4-- 5 marék búza terem Magyarországon már leszállt a termés-átla- g és a földeket legfeljebb 4-- 8 évenként fogják tudni trágyázni Bácskában a németek helyére a letelepített csemagorcok fel-fűtött- ék a szőlők karóit nem művelték az Istenadta jó föl-det és ma Európa Kánaánja egy rettentő nyomor-tany- a Ti-to paradicsomában A szudéta földről Európa egyik legősibb kulturterületéről kiűztek 3 és félimillió németet és ma éhező emberek ténferegnek ott ahol valóban paradicsom virágzott A Magyarországról kiűzött németek portáit felveti a gyom a békési kubikosok visszaköltöztek vándormunkásnak és ott hagyták az ingyen kapott házakat földeket Tokaj világhí-res szőlőtermelése tönkre ment a szőlők nagyrésze évek óta gondozatlanul áll Sopronban Móron feltüzelték a szőlők ka-róit és a virágzó szőlő-kultur- a egyszerűen meghalt nincs többé Siralmasabb írás aligha van mint ami most jelent meg a Budapesten járt nagy francia író Michel Maurois tollából Mit tettek ezzel a várossal? — jajdul fel a francia szellem finom képviselője A pesti utcákon rendőrök állnak Katona csizmában jár a női szépség a gyengéd ragyogás amelyről híresek voltunk A boltok üresek tisztességes árut nem le-het kapni az üres bolthelyiséget mág meg sem próbálják ki-adni Pesten a mi Budapestünkön ahol néha talán túlságo-san összefutott a nyugati világ minden szépsége raffinériá-j- a ma egy pusztaság van A munkás gyűléseken a felszaba-dított proletárral szemben ott állnak a bolseviki figyelők Aludni nem szabad Időnként helyeselni kell örülni tapsol-ni S közben a francia író azt kérdezi magyar barátjától: Hogy lehet így élni? S a felelet szörnyű megdöbbentő Min-den nap azt várják hogy Nyugatról repülőgépek jönnek s majd rájuk szórnak valami port amely megöli a gonoszo-kat és életben tartja a jókat Igen-igen- ! Ez álom rémkép szömy-vízi- ó de valamiben mégis hinni kell Közép-Európ- a fölött ott terjeng már a kelet-ázsi- ai in-diai városok sorsa A Pvákóczi úton még csak piszok van hol-nap gyom nő az aszfaltból az iskolai levelező tagok nem tud-ják elolvasni többé a Széchényi könyvtár kódexeit és a kol- - Folytatása a második oldalon L- -l ] 4C-3-Sía rai |
Tags
Comments
Post a Comment for 000161b