000542 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ÍV ff -- — $ - flBaaBaag&sararer fM opn™ XXVI évf 46 szám iÉÉItl ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 26 No 46 SifJiiraFTiffTYiír 11 412 Bloor St W 1976 november 13 ' ?ffi2ía!4SisS2SSa ST-- iJ - g V fl U l fcte3 ra H i K B WBM lJ Ö-H- I SOu t'iS&Pfffifca WffJHSS Tnrnntn nn arn fannrisi Second Class Mail 'pltiffjlyl M5S 1X5 r__- - 1_-- i- 1 nnr iíÜBcSlíS'dj LÍ6feYaJA4%JLvktJFlfcflífl'aB1fattJ'U'1 ÉA'a negisiraiiun numuei iou toííim í £&J U é -- 021 vi 2i vi vTA ♦ ♦ a i fíi iVYJsjfOiGSim Tel: (416) 924-835- 3 lyC5í?l:''S11WvTr:5?:£ Ára 30 cent jMyjT:K"Mjg?TjAfkTwiiwi? ulitiláOTÍWirnéíi V £JulXS ÜnmAM igTTTírgrim'? t"JÉ"l'rtHiJiJ3w arter egyetlen erénye hogy nemi Kissimger le§s a külügyminisztere A magyar forradalom évfordulóján Londonban bolsevista „orgyilkost" ünnepeltek — Miért ütötték el Teller Edét a Nobel-díjt- ól —- Atomfegyverek gyártására felhasználható számítógépeket ad Amerika a Szovjetnek és Kínának — Peking amerikai-oros- z összjátékot lát az egymást kiegészítő Brezsnyev-doktrinába- n és a Sonnenfeldt-elvbe- n — A kí-naiak újra elutasították a szovjet közeledését — Ha takarékoskodásra kényszerítik az angol munkáspárt csökkenti katonai együttműködését a NÁTO-va- l — Veszélyesen romlik a viszony Nyugat- - s Kelet-Németorsz- ág között Anglia politikai zsarolással akar enyhe pénzügyi feltételeket kicsikarni Washingtontól és Bonntól Frey András írja az Carter megválasztása következtében az amerikai külpolitika vezetése — vég-re! — új kezekbe kerül Ez részben megnyugta-tó részben azonban nagy aggodalomra ad okot Ki lesz az új külügyminiszter? A jó benne az hogy Kis-sing értől megszabadulunk (mert bárkit állít Carter a külügyi hivatal élére az biztos hogy Kissingeren senki sem tehet túl a Szov-jetunió európai érdekeinek a kiszolgálásában) és hogy egy demokrata-párt- i el-nökkel nem fog állandóan marakodni egy demokrata többségű kongresszus Más szempontból viszont Carter elnöksége nagyon is aggasztó Mert amíg Ford ül a Fehér Házban addig a détente-politik- a megszállottjai csak az orosz vonalhoz hozzákötö-döt- t Kissingeren és a szov-jet hatalmától megbabo-názott Sonnenfeldten ke-resztül tudják befolyásol-ni az elnököt A demokrata-párt- i Car-ter-h- ez azonban szabadabb bejárása lesz az egész bal-oldalnak És elvakultabb baloldali ajtó-nyitogat- ót nehéz elképzelni mint amilyennek Mondale alel-nök ígérkezik Ennek kül-politikai következményei-től csak az menthetné meg Amerikát (és a Nyugatot) ha Carter nem a demokrata-- pártban nyüzsgő fan-taszta intellékluelek kö-zül választaná ki külügy-miniszterét hanem olyan komoly demokrata-párt- i szakemberre bízná a State Department vezetését mint amilyen például Ge-orge Ball a volt külügy-miniszterhelyettes Akiről — szerencsére — azt mondják hogy Carter jelöltjei közé tartozik Carter parányi többsége azt mutatja hogy a vá-lasztást — és vele Ameri-ka s talán a Nyugat sor-sát is — valószínűleg ki-sebbségi szavazók döntöt-ték el Ezek nem mindig Amerika és a Nyugat ér-dekeit tartják szem előtt A szovjet brutalitását Amerika óriási szívességgel viszonozza Amerika eddigi külpo-litikájára különben jellem-„z- ő ami az elnökválasztás előtt játszódott le Washing-ton és Moszkva között Ennek hátteréhez tar c ENSz székhelyéről: tozik hogy a Szovjetunió évtizedek óta főleg két dol-got akart megkapni Ame-rikától A keleteurópai orosz birodalom formális elismeré-sét és az ipari elsősorban katonai szempontból fon-tos nyugati technológiát legfőképpen pedig ameri-kai számítógépet (com-putert) A logika elemi szabá-lyai — úgy is mondhatnók a józan ész — azt'kívánná" hogy az ember az ellensé-gének potenciális ellensé-gének se adjon semmit in-gyen Természetes lett vol-na tehát hogy Amerika ezt a két nagy szolgálatot csak viszontszolgálat elle-nében tegye meg Nem ez történt Arra hogy Kelet-Európ- a a szovjet jogos birtoka a Nyugat Helszinki-be- n ütötte rá a pecsétet — be nem tartott ígéretek ellenében tehát ingyen Tényleg nem kapott érte semmit Ugyanez ment végbe a számítógép ügyében Mint a múlt hétén kiderült Kis-sing- er mindjárt az 1975 augusztusában kiadott hel-szinki- -i nyilatkozat után el-kezdett tárgyalni Moszk-vával arról hogy Ameri-ka számítógépet szállítson a Szovjetuniónak Az ember azt hihetné hogy ez alatt az idő alatt a tárgyalás előmozdítása céljából az oroszok tart-ózkodtak Amerika provo-kálását- ól Ennek az ellen-kezője történt 1975 őszén kezdtek az oroszok kubai csapatokat szállítani Angolába 1976 júliusában pedig az egész világot olyan rádiósuga-rakkal kezdték elárasztani melyek a helyi rádió-adások- at nem zavarják de az egymástól messze eső pon-tok közti rádióérintkezést megbénítják sokhelyütt hosszú időre lehetetlenné teszik v Az Egyesült Államokon belül és Amerikának Ausztráliával Németor-szággal Skandináviával s más földrészekkel való távirati érintkezésében a rádiójelek napokon gyakran heteken át érthe-tetlenek a rádió-berendez- és készülékei egy időre süketnémává válnak Augusztus 25-ik- e óta az amerikai kormány négy-szer az angol kormány legalább egyszer tiltako-zott Moszkvában E pana-szokat az orosz kormány vá-laszra sem méltatta Erre a július óta tartó brutalitásra és az augusz-tus óta elhangzott tiltako-zásoknak orosz részről való ignorálására az ame-rikai kormány azzal felelt hogy most szeptember 30-ik- án engedélyezte a számí-tógépek Oroszországba október 12-ik- én pedig Kí-nába való exportálását A Pentagon rácáfolt a State Departmentre Mindezt mostanáig titok-ban tartották Hogy a vi-lág rádiószolgálatát a arról Washing-tonban csak csütörtökön kezdtek beszélni Hogy pe-dig a számítógépek eladá-sát engedélyezték annak másnap pénteken pattant ki a híre Persze mindjárt aznap megkezdődött a mosako-dás és a magyarázkodás A State Departmentben ki-jelentették hogy a számí-tógépet nem lehet katonai-lag felhasználni s hogy a szovjetkormány külön-ben is kötelezettséget vál-lalt arra hogy a gépet kizárólag polgári célokra fogja igénybe venni A honvédelmi miniszté-riumban azonban meg-mondták az igazat Elismer-ték hogy a számítógépet atomfegyverek és radar-szolgálat fejlesztésére vagyis katonai célokra is lehet alkalmazni Az amerikai vezérkari fő-nökök ellenezték hogy a oroszoknak módot nyújtsa-nak az övékénél összeha-sonlíthatatlanul fejlettebb amerikai számítógépek felhasználására és gyár-tási titkaik kifürkészésére s ezen a réven gyártásuk lemásolására Kissinger azonban ragaszkodott az en-gedély megadásához és vé-gül is — mint mindig — Kissinger bizonyult az ere-sebbnek A détente-politik- a tehát változatlanul folyik to-vább S a jellege is válto-zatlan Egyoldalú ameri-kai engedményekből áll Brezsnyev politikai menekültekre vadászik A détente Európában is ilyen egyoldalú Miközben Bonn kínos gonddal betart-ja a Kelet-Berlinn- el és Moszkvával kötött szer-ződéseket az oroszok és keletnémetek megint nyo-mást gyakorolnak Nyugat-Berlinr- e Ez oly messzemenő hogy még a szocialista ve-zetés alatt álló nyugatné-met kormány emberei is panaszkodnak az oroszok-ra így például — mint a lon-doni Daily Telegraph" je-lentéséből kitűnik — a hon-n- i külügyi hivatalnak egy vezető tisztviselője újság-írók előtt is azzal vádolta Moszkvát hogy egyre erő-szakosabban igyekszik Nyugat-Berli- nt elszigetelni Nyugat-Németországt- ól A Hamburgban megje-lenő „stern" szerint pedig a bonni kancellán hiva-talban bizalmas jelentés ' készulf 'a NyifgSV s Kelet-Németorsz- ág közti viszony veszélyes méreteket öltő romlásáról Bonnban attól tartanak hogy az oroszok határin-cidensekkel fegyveres ösz-szetiiz- ést akarnak előidézni a nyugatnémet és a kommu-nista határörök között Prágából Bonnba érkező értesülések szerint Moszk-va azért akarja a nyugat-német kormányt nyomás alá helyezni hogy Brezs-nyev — aki valószínűleg még az év vége előtt ellá-togat Bonnba — minél több engedményt tudjon a német kancellártól Hel-mut Schmidt-tő- l kicsikar-ni Brezsnyev egyik célja hír szerint az hogy Bonn olyan főleg magyar szlovák és cseh menekültek kiada-tását kérje az Egyesült Ál-lamoktól akik orosz kézben lévő jegyzőkönyvek sze-rint nyugatnémet terüle-ten háborús bűnöket követ-tek el Erre a közelgő Brezs-nyev-Schmi- dt találkozóra tette egy Bonnban dolgozó cseh újságíró azt a re-ménykedő megjegyzést hogy „szocialista kéz szo-cialista kezet mos" Ez igaz is lehetne ha még mindig a német szo-cialisták balszárnyához tartozó Brandt volna a kan-cellár Schmidt azonban sokkal józanabb Őt nem lehet — mint lehetett Brandt-o- t — marxista szó-lamokkal meghatni Úgy hogy Schmidt-te- l nem lesz könnyű dolga Brezsnyevnek Az angol baloldal nem a helyzet megoldására hanem a felborítására törekszik Angliában viszont jól működik a szocialista mo-tor mely a munkáspárt balszárnyát mozgatja s az államot a fizetésképtelen-ség felé sodorja Az ettől való félelemnek egyik ki-fejezője az angol font esé-se hdpWwWfcJftTWa' Az angol kincstárnak 4 milliárd dolláros „gyors-segélyre" van szüksége és ezt formailag a Nemzetkö-zi Pénzügyi Alap (gyakor-latilag Amerika és Nyugat-Ném-etország) tudja csak előteremteni A pénz-adóknak azonban megvan az a rossz szokásuk hogy a pénzüket szeretnék visz-szakap- ni és ha olyan em-ber kér kölcsönt akit a pa-zarlás hozott bajba attól azt kérik hogy próbáljon kevesebbet költeni Minthogy az-ang- ol pénz-ügyi egyensúlyt a ráfizetés-sel járó szocializálás és az ország anyagi erejéhez ké-pest túl sok pénzt fölemész-tő jóléti intézmények költség-vetési hiánya bontotta meg s ez fokozza az inflációt a pénzadók egy kis takaré-koskodást javasolnak Ezt a feltételt Callaghan munkáspárti miniszter-elnök úgy akarja enhíte-n- i hogy — ha szabad ne-vén nevezni a gyermeket — zsarolással fenyegetőd-zi- k Azt mondja hogy ha csökkenteni kell a jóléti ki-adásokat akkor ő az Atlanti-szövetsé-ghez fűződő an-gol kötelékeket meg fog-ja lazítani — akár azon az áron is írta a „Daily Teleg-raph" hogy a Nyugat biz-tonságát veszélyeztesse A baj az hogy miköz-ben a munkáspárt zömét képviselő miniszterelnök meg akarja oldani a prob-lémát (úgy hogy azt a NÁTÓ vezetői finanszír-ozzák) a párt balszárnya nem megoldást hanem fel-fordulást akar Ezt nem csak magunk-fajta „reakciósok" látják így hanem a legelterjed-tebb német politikai heti-lapnak a baloldali „Die Zeit"-ne- k is ez a vélemé-nye A baiszárny célja írja a „Die Zeit" nem az hogy normális és stabilis hely- - zetet teremtsen hanem szándékosan gazdasági káosz felidézésére törek-szik hogy megdönthesse a demokratikus és kapitalista rendszert" 56-o- s gyászfátyol A munkáspárt balszár-nyának befolyását mutatja az is hogy Sztálin híres pribékje Ponomarev most a párt meghívására ment Angliába A londoni „Sun-da- y Express" erről ezt írta: Micsoda szégyen hogy most van húsz éve a magyar forradalom-nak és hogy a mun-káspárt tisztelettel öve-zett vendégeként Bo- - ' VarMQMPAMwn i+mj'mmmi&tmv]4 mi risz Ponomarev Orosz-ország egyik vezető or-gyilkosa ezen a héten Angliában tartózkodik Milyen tövises gyász-fátyol ez az elejétől fog-va bukásra ítélt magyar szabadságharcosoknak a sírján! A magyar forradalom évfordulóján megtartott new-yor- ki összejövetelről különben már írtunk Ar-ról is hogy ott dr Habs-burg Ottó és dr Teller Ede beszélt --Teller- Angliából Kali-- k forniába való utaztában állt meg New Yorkban s a véletlen úgy akarta hogy ezt megelőzően került szó-ba Londonban és Ottawá-ban a kérdés: mi lehet az oka annak hogy ez a nem-zetközi tekintélynek örven-dő atomfizikus aki a vi-lág köztudatába mint „a hidrogénbomba atyja" vonult be nem kapott Nobe-l- dijat A válasz az hogy ezt a tudományos fórumot nem csak szellemi hanem vi-lágnézeti szempontok is ve-zetik Teller pedig elkövet-te azt a politikai bűnt hogy távoltartotta magát attól a titkos megállapodástól mely a második világhá-ború végén jött létre az atomfizikusok között Teller Ede A megegyezés alapgon-dolata az volt hogy az atomkutatásnak két egy-mástól elválaszthatatlan célja volt: egyrészt atom-robbantásból merített s bé-kés célokat szolgáló vil-lanye- rö másrészt pedig fegyverként használható atombomba kifejlesztése Ennek pedig csak addig volt erkölcsi jogosultsága amíg a bombával Hitler el-len akartak védekezni A nemzeti-szocialist- a rezsim elsöprése óta azon-ban nincs szükség atom-fegyverre úgy hogy ennek további fejlesztését ab-ba kell hagyni Annál is in-kább mert a kutató mun-ka legközelebbi eredmé-nye az atombombánál is pusztítóbb erejű hidrogén-bomba lenne — ettől pedig meg kell menteni az em-beriséget De mert a politikusok-kal — akkor Churchill-le- l és Trumannal — ezt nem lehetett volna megértetni az atomfizikusok számára az volt az egyetlen lehetséges megoldás hogy elhatároz-ták: a további kutatást csöndben elszabotálják Erről gyorsan meg is tudták győzni egymást a vezető tudósok közül egye-dül Teller nem állt kötélnek Őt az vezette hogy a pasz-szívitás- ra irányuló szövet-kezés csak akkor érhetné el célját ha a világ min-den atomfizikusára kiter-jedne Mivel azonban az orosz atomfizikusok akarva sem tudnának ebben a szabo-tázsba- n résztvenni a nyu-gati világ katonai bizton-ságát nem szabad kockára tenni nem szabad annak a lehetőségnek kitenni hogy egyedül a Szovjetuni-óban folytassanak nukleáris kutatást Ez lehetett az oka hogy nem mások nem más ha-nem Teller fejtette meg a hidrogénbomba titkát És ez az amit pacifista kol-légái máig nem bocsájtottak meg neki Az ö szempontjukból iga-zuk is van Mert ha csak a Szovjet-uniónak volna hidrogén-bombája akkor valóban teljes béke uralkodnék a földön D OKTÓBER 30 SZOMBAT — A szovjetkormány to-vább folytatja közeledési kísérleteit Peking felé de a kínaiak az oroszok legutóbbi próbálkozását is elutasí-tották Arra a hírre hogy Hua államelnököt a kínai kommunista párt elnökévé is kinevezték Brezsnyev most üdvözlő üzenetet intézett „Hua elvtárshoz" Az üzenetet azonban a kínaiak átvenni sem voltak hajlan-dók ezt is nyomban visszaadták és válasz nélkül hagy-ták Mint ahogy azt a Moszkvából jött részvét:táviratot sem fogadták el amelyet Mao halála után küldött a szovjet kommunista párt a kínai kommunista párt ve-zetőségéhez " o Az ENSz közgyűlésének ülésén Hua kínai nagykövet azzal vádolta a Szovjetuniót hogy politikája „támadás és terjeszkedés" céljait szolgálj? A kínai diplomata kijelentette hogy a szocialista államok korlátozott szu-verenitásáról szóló Brezsnyev-doktrin- a és az amerikai Sonnenfeldt-el- v amely az eddiginél is szorosabb kapcso-latot akar létrehozni a Szovjetunió keleteurópai csatló-sai között kiegészítik egymást s hogy a két elv hason-lósága mögött amerikai-oros- z összjáték húzódik meg (Folj tatás a 2 oldalon) +
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, November 13, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-11-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000355 |
Description
Title | 000542 |
OCR text | ÍV ff -- — $ - flBaaBaag&sararer fM opn™ XXVI évf 46 szám iÉÉItl ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 26 No 46 SifJiiraFTiffTYiír 11 412 Bloor St W 1976 november 13 ' ?ffi2ía!4SisS2SSa ST-- iJ - g V fl U l fcte3 ra H i K B WBM lJ Ö-H- I SOu t'iS&Pfffifca WffJHSS Tnrnntn nn arn fannrisi Second Class Mail 'pltiffjlyl M5S 1X5 r__- - 1_-- i- 1 nnr iíÜBcSlíS'dj LÍ6feYaJA4%JLvktJFlfcflífl'aB1fattJ'U'1 ÉA'a negisiraiiun numuei iou toííim í £&J U é -- 021 vi 2i vi vTA ♦ ♦ a i fíi iVYJsjfOiGSim Tel: (416) 924-835- 3 lyC5í?l:''S11WvTr:5?:£ Ára 30 cent jMyjT:K"Mjg?TjAfkTwiiwi? ulitiláOTÍWirnéíi V £JulXS ÜnmAM igTTTírgrim'? t"JÉ"l'rtHiJiJ3w arter egyetlen erénye hogy nemi Kissimger le§s a külügyminisztere A magyar forradalom évfordulóján Londonban bolsevista „orgyilkost" ünnepeltek — Miért ütötték el Teller Edét a Nobel-díjt- ól —- Atomfegyverek gyártására felhasználható számítógépeket ad Amerika a Szovjetnek és Kínának — Peking amerikai-oros- z összjátékot lát az egymást kiegészítő Brezsnyev-doktrinába- n és a Sonnenfeldt-elvbe- n — A kí-naiak újra elutasították a szovjet közeledését — Ha takarékoskodásra kényszerítik az angol munkáspárt csökkenti katonai együttműködését a NÁTO-va- l — Veszélyesen romlik a viszony Nyugat- - s Kelet-Németorsz- ág között Anglia politikai zsarolással akar enyhe pénzügyi feltételeket kicsikarni Washingtontól és Bonntól Frey András írja az Carter megválasztása következtében az amerikai külpolitika vezetése — vég-re! — új kezekbe kerül Ez részben megnyugta-tó részben azonban nagy aggodalomra ad okot Ki lesz az új külügyminiszter? A jó benne az hogy Kis-sing értől megszabadulunk (mert bárkit állít Carter a külügyi hivatal élére az biztos hogy Kissingeren senki sem tehet túl a Szov-jetunió európai érdekeinek a kiszolgálásában) és hogy egy demokrata-párt- i el-nökkel nem fog állandóan marakodni egy demokrata többségű kongresszus Más szempontból viszont Carter elnöksége nagyon is aggasztó Mert amíg Ford ül a Fehér Házban addig a détente-politik- a megszállottjai csak az orosz vonalhoz hozzákötö-döt- t Kissingeren és a szov-jet hatalmától megbabo-názott Sonnenfeldten ke-resztül tudják befolyásol-ni az elnököt A demokrata-párt- i Car-ter-h- ez azonban szabadabb bejárása lesz az egész bal-oldalnak És elvakultabb baloldali ajtó-nyitogat- ót nehéz elképzelni mint amilyennek Mondale alel-nök ígérkezik Ennek kül-politikai következményei-től csak az menthetné meg Amerikát (és a Nyugatot) ha Carter nem a demokrata-- pártban nyüzsgő fan-taszta intellékluelek kö-zül választaná ki külügy-miniszterét hanem olyan komoly demokrata-párt- i szakemberre bízná a State Department vezetését mint amilyen például Ge-orge Ball a volt külügy-miniszterhelyettes Akiről — szerencsére — azt mondják hogy Carter jelöltjei közé tartozik Carter parányi többsége azt mutatja hogy a vá-lasztást — és vele Ameri-ka s talán a Nyugat sor-sát is — valószínűleg ki-sebbségi szavazók döntöt-ték el Ezek nem mindig Amerika és a Nyugat ér-dekeit tartják szem előtt A szovjet brutalitását Amerika óriási szívességgel viszonozza Amerika eddigi külpo-litikájára különben jellem-„z- ő ami az elnökválasztás előtt játszódott le Washing-ton és Moszkva között Ennek hátteréhez tar c ENSz székhelyéről: tozik hogy a Szovjetunió évtizedek óta főleg két dol-got akart megkapni Ame-rikától A keleteurópai orosz birodalom formális elismeré-sét és az ipari elsősorban katonai szempontból fon-tos nyugati technológiát legfőképpen pedig ameri-kai számítógépet (com-putert) A logika elemi szabá-lyai — úgy is mondhatnók a józan ész — azt'kívánná" hogy az ember az ellensé-gének potenciális ellensé-gének se adjon semmit in-gyen Természetes lett vol-na tehát hogy Amerika ezt a két nagy szolgálatot csak viszontszolgálat elle-nében tegye meg Nem ez történt Arra hogy Kelet-Európ- a a szovjet jogos birtoka a Nyugat Helszinki-be- n ütötte rá a pecsétet — be nem tartott ígéretek ellenében tehát ingyen Tényleg nem kapott érte semmit Ugyanez ment végbe a számítógép ügyében Mint a múlt hétén kiderült Kis-sing- er mindjárt az 1975 augusztusában kiadott hel-szinki- -i nyilatkozat után el-kezdett tárgyalni Moszk-vával arról hogy Ameri-ka számítógépet szállítson a Szovjetuniónak Az ember azt hihetné hogy ez alatt az idő alatt a tárgyalás előmozdítása céljából az oroszok tart-ózkodtak Amerika provo-kálását- ól Ennek az ellen-kezője történt 1975 őszén kezdtek az oroszok kubai csapatokat szállítani Angolába 1976 júliusában pedig az egész világot olyan rádiósuga-rakkal kezdték elárasztani melyek a helyi rádió-adások- at nem zavarják de az egymástól messze eső pon-tok közti rádióérintkezést megbénítják sokhelyütt hosszú időre lehetetlenné teszik v Az Egyesült Államokon belül és Amerikának Ausztráliával Németor-szággal Skandináviával s más földrészekkel való távirati érintkezésében a rádiójelek napokon gyakran heteken át érthe-tetlenek a rádió-berendez- és készülékei egy időre süketnémává válnak Augusztus 25-ik- e óta az amerikai kormány négy-szer az angol kormány legalább egyszer tiltako-zott Moszkvában E pana-szokat az orosz kormány vá-laszra sem méltatta Erre a július óta tartó brutalitásra és az augusz-tus óta elhangzott tiltako-zásoknak orosz részről való ignorálására az ame-rikai kormány azzal felelt hogy most szeptember 30-ik- án engedélyezte a számí-tógépek Oroszországba október 12-ik- én pedig Kí-nába való exportálását A Pentagon rácáfolt a State Departmentre Mindezt mostanáig titok-ban tartották Hogy a vi-lág rádiószolgálatát a arról Washing-tonban csak csütörtökön kezdtek beszélni Hogy pe-dig a számítógépek eladá-sát engedélyezték annak másnap pénteken pattant ki a híre Persze mindjárt aznap megkezdődött a mosako-dás és a magyarázkodás A State Departmentben ki-jelentették hogy a számí-tógépet nem lehet katonai-lag felhasználni s hogy a szovjetkormány külön-ben is kötelezettséget vál-lalt arra hogy a gépet kizárólag polgári célokra fogja igénybe venni A honvédelmi miniszté-riumban azonban meg-mondták az igazat Elismer-ték hogy a számítógépet atomfegyverek és radar-szolgálat fejlesztésére vagyis katonai célokra is lehet alkalmazni Az amerikai vezérkari fő-nökök ellenezték hogy a oroszoknak módot nyújtsa-nak az övékénél összeha-sonlíthatatlanul fejlettebb amerikai számítógépek felhasználására és gyár-tási titkaik kifürkészésére s ezen a réven gyártásuk lemásolására Kissinger azonban ragaszkodott az en-gedély megadásához és vé-gül is — mint mindig — Kissinger bizonyult az ere-sebbnek A détente-politik- a tehát változatlanul folyik to-vább S a jellege is válto-zatlan Egyoldalú ameri-kai engedményekből áll Brezsnyev politikai menekültekre vadászik A détente Európában is ilyen egyoldalú Miközben Bonn kínos gonddal betart-ja a Kelet-Berlinn- el és Moszkvával kötött szer-ződéseket az oroszok és keletnémetek megint nyo-mást gyakorolnak Nyugat-Berlinr- e Ez oly messzemenő hogy még a szocialista ve-zetés alatt álló nyugatné-met kormány emberei is panaszkodnak az oroszok-ra így például — mint a lon-doni Daily Telegraph" je-lentéséből kitűnik — a hon-n- i külügyi hivatalnak egy vezető tisztviselője újság-írók előtt is azzal vádolta Moszkvát hogy egyre erő-szakosabban igyekszik Nyugat-Berli- nt elszigetelni Nyugat-Németországt- ól A Hamburgban megje-lenő „stern" szerint pedig a bonni kancellán hiva-talban bizalmas jelentés ' készulf 'a NyifgSV s Kelet-Németorsz- ág közti viszony veszélyes méreteket öltő romlásáról Bonnban attól tartanak hogy az oroszok határin-cidensekkel fegyveres ösz-szetiiz- ést akarnak előidézni a nyugatnémet és a kommu-nista határörök között Prágából Bonnba érkező értesülések szerint Moszk-va azért akarja a nyugat-német kormányt nyomás alá helyezni hogy Brezs-nyev — aki valószínűleg még az év vége előtt ellá-togat Bonnba — minél több engedményt tudjon a német kancellártól Hel-mut Schmidt-tő- l kicsikar-ni Brezsnyev egyik célja hír szerint az hogy Bonn olyan főleg magyar szlovák és cseh menekültek kiada-tását kérje az Egyesült Ál-lamoktól akik orosz kézben lévő jegyzőkönyvek sze-rint nyugatnémet terüle-ten háborús bűnöket követ-tek el Erre a közelgő Brezs-nyev-Schmi- dt találkozóra tette egy Bonnban dolgozó cseh újságíró azt a re-ménykedő megjegyzést hogy „szocialista kéz szo-cialista kezet mos" Ez igaz is lehetne ha még mindig a német szo-cialisták balszárnyához tartozó Brandt volna a kan-cellár Schmidt azonban sokkal józanabb Őt nem lehet — mint lehetett Brandt-o- t — marxista szó-lamokkal meghatni Úgy hogy Schmidt-te- l nem lesz könnyű dolga Brezsnyevnek Az angol baloldal nem a helyzet megoldására hanem a felborítására törekszik Angliában viszont jól működik a szocialista mo-tor mely a munkáspárt balszárnyát mozgatja s az államot a fizetésképtelen-ség felé sodorja Az ettől való félelemnek egyik ki-fejezője az angol font esé-se hdpWwWfcJftTWa' Az angol kincstárnak 4 milliárd dolláros „gyors-segélyre" van szüksége és ezt formailag a Nemzetkö-zi Pénzügyi Alap (gyakor-latilag Amerika és Nyugat-Ném-etország) tudja csak előteremteni A pénz-adóknak azonban megvan az a rossz szokásuk hogy a pénzüket szeretnék visz-szakap- ni és ha olyan em-ber kér kölcsönt akit a pa-zarlás hozott bajba attól azt kérik hogy próbáljon kevesebbet költeni Minthogy az-ang- ol pénz-ügyi egyensúlyt a ráfizetés-sel járó szocializálás és az ország anyagi erejéhez ké-pest túl sok pénzt fölemész-tő jóléti intézmények költség-vetési hiánya bontotta meg s ez fokozza az inflációt a pénzadók egy kis takaré-koskodást javasolnak Ezt a feltételt Callaghan munkáspárti miniszter-elnök úgy akarja enhíte-n- i hogy — ha szabad ne-vén nevezni a gyermeket — zsarolással fenyegetőd-zi- k Azt mondja hogy ha csökkenteni kell a jóléti ki-adásokat akkor ő az Atlanti-szövetsé-ghez fűződő an-gol kötelékeket meg fog-ja lazítani — akár azon az áron is írta a „Daily Teleg-raph" hogy a Nyugat biz-tonságát veszélyeztesse A baj az hogy miköz-ben a munkáspárt zömét képviselő miniszterelnök meg akarja oldani a prob-lémát (úgy hogy azt a NÁTÓ vezetői finanszír-ozzák) a párt balszárnya nem megoldást hanem fel-fordulást akar Ezt nem csak magunk-fajta „reakciósok" látják így hanem a legelterjed-tebb német politikai heti-lapnak a baloldali „Die Zeit"-ne- k is ez a vélemé-nye A baiszárny célja írja a „Die Zeit" nem az hogy normális és stabilis hely- - zetet teremtsen hanem szándékosan gazdasági káosz felidézésére törek-szik hogy megdönthesse a demokratikus és kapitalista rendszert" 56-o- s gyászfátyol A munkáspárt balszár-nyának befolyását mutatja az is hogy Sztálin híres pribékje Ponomarev most a párt meghívására ment Angliába A londoni „Sun-da- y Express" erről ezt írta: Micsoda szégyen hogy most van húsz éve a magyar forradalom-nak és hogy a mun-káspárt tisztelettel öve-zett vendégeként Bo- - ' VarMQMPAMwn i+mj'mmmi&tmv]4 mi risz Ponomarev Orosz-ország egyik vezető or-gyilkosa ezen a héten Angliában tartózkodik Milyen tövises gyász-fátyol ez az elejétől fog-va bukásra ítélt magyar szabadságharcosoknak a sírján! A magyar forradalom évfordulóján megtartott new-yor- ki összejövetelről különben már írtunk Ar-ról is hogy ott dr Habs-burg Ottó és dr Teller Ede beszélt --Teller- Angliából Kali-- k forniába való utaztában állt meg New Yorkban s a véletlen úgy akarta hogy ezt megelőzően került szó-ba Londonban és Ottawá-ban a kérdés: mi lehet az oka annak hogy ez a nem-zetközi tekintélynek örven-dő atomfizikus aki a vi-lág köztudatába mint „a hidrogénbomba atyja" vonult be nem kapott Nobe-l- dijat A válasz az hogy ezt a tudományos fórumot nem csak szellemi hanem vi-lágnézeti szempontok is ve-zetik Teller pedig elkövet-te azt a politikai bűnt hogy távoltartotta magát attól a titkos megállapodástól mely a második világhá-ború végén jött létre az atomfizikusok között Teller Ede A megegyezés alapgon-dolata az volt hogy az atomkutatásnak két egy-mástól elválaszthatatlan célja volt: egyrészt atom-robbantásból merített s bé-kés célokat szolgáló vil-lanye- rö másrészt pedig fegyverként használható atombomba kifejlesztése Ennek pedig csak addig volt erkölcsi jogosultsága amíg a bombával Hitler el-len akartak védekezni A nemzeti-szocialist- a rezsim elsöprése óta azon-ban nincs szükség atom-fegyverre úgy hogy ennek további fejlesztését ab-ba kell hagyni Annál is in-kább mert a kutató mun-ka legközelebbi eredmé-nye az atombombánál is pusztítóbb erejű hidrogén-bomba lenne — ettől pedig meg kell menteni az em-beriséget De mert a politikusok-kal — akkor Churchill-le- l és Trumannal — ezt nem lehetett volna megértetni az atomfizikusok számára az volt az egyetlen lehetséges megoldás hogy elhatároz-ták: a további kutatást csöndben elszabotálják Erről gyorsan meg is tudták győzni egymást a vezető tudósok közül egye-dül Teller nem állt kötélnek Őt az vezette hogy a pasz-szívitás- ra irányuló szövet-kezés csak akkor érhetné el célját ha a világ min-den atomfizikusára kiter-jedne Mivel azonban az orosz atomfizikusok akarva sem tudnának ebben a szabo-tázsba- n résztvenni a nyu-gati világ katonai bizton-ságát nem szabad kockára tenni nem szabad annak a lehetőségnek kitenni hogy egyedül a Szovjetuni-óban folytassanak nukleáris kutatást Ez lehetett az oka hogy nem mások nem más ha-nem Teller fejtette meg a hidrogénbomba titkát És ez az amit pacifista kol-légái máig nem bocsájtottak meg neki Az ö szempontjukból iga-zuk is van Mert ha csak a Szovjet-uniónak volna hidrogén-bombája akkor valóban teljes béke uralkodnék a földön D OKTÓBER 30 SZOMBAT — A szovjetkormány to-vább folytatja közeledési kísérleteit Peking felé de a kínaiak az oroszok legutóbbi próbálkozását is elutasí-tották Arra a hírre hogy Hua államelnököt a kínai kommunista párt elnökévé is kinevezték Brezsnyev most üdvözlő üzenetet intézett „Hua elvtárshoz" Az üzenetet azonban a kínaiak átvenni sem voltak hajlan-dók ezt is nyomban visszaadták és válasz nélkül hagy-ták Mint ahogy azt a Moszkvából jött részvét:táviratot sem fogadták el amelyet Mao halála után küldött a szovjet kommunista párt a kínai kommunista párt ve-zetőségéhez " o Az ENSz közgyűlésének ülésén Hua kínai nagykövet azzal vádolta a Szovjetuniót hogy politikája „támadás és terjeszkedés" céljait szolgálj? A kínai diplomata kijelentette hogy a szocialista államok korlátozott szu-verenitásáról szóló Brezsnyev-doktrin- a és az amerikai Sonnenfeldt-el- v amely az eddiginél is szorosabb kapcso-latot akar létrehozni a Szovjetunió keleteurópai csatló-sai között kiegészítik egymást s hogy a két elv hason-lósága mögött amerikai-oros- z összjáték húzódik meg (Folj tatás a 2 oldalon) + |
Tags
Comments
Post a Comment for 000542