000290b |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
KANADAI PRICE10 CENTS i _ r g jőni fog "A ml vtvnk magytnig l]t m It lltonllni Mvtn tr iM - eh után multwnkhíi ncmttti tradiciinkh! K ktrttiUny viMgniittnck epedez krílilutl Igmigcknik gywnk kíviíl MrdtiP iii~~i (A (toll Id4ll Kri f tillU le-urosmany pünk lti liimibtn mgjlnl b-kiu-titt cikkibtl !) ÁRA: 10 CENT crndUa5SAiau fn"- - rznment Ottawa fi V--- — jjerfohsm "4 szám n-v- -r kiadóhivatal R ad Toronto [I TELEFfA ir-- 6-03- 33 Kariad LAPJA t Az Egyesült Nemietek Szövetségében most folyó hosszadalmas etstges eredményű tárgyalások minden nehézség ellenére azt tjak hogy lassan de biztosan kialakulóban van egy külön t UNOtekmtély Igaz hogy a nagyhatalmak közvetlen viszo an tt a tekintély nem sokat ér de az is igaz hogy azokban Kitekben amikor a nyugaUkeleti világfelfogás közötti ellentét lését valamilyen konkrét ügyben — jelen esetben a közelkeleti en — el lehet mellőzni az UNO megfelelő fórumnak látszik yilísokra szerencsés esetben egyesség kötésére is A kis or sk sorsa általiban a kapcsolatos helyzetüktől i nagyhatalmak (ezek ma csupán az Egyesült Államok Ang-- i a Szovjet a sajít politikájukat követik azonban a KÖZÉP iMIMAK tehít azok az országok amelyek túlnagyok ahhoz nekik dirigálni lehessen de túlkicsinyek ahhoz hogy az ér It nagyhatalommal ellentétes politikát folytassanak mindenek tt érdekelve vannak abban hogy az UNO tekintélye megérő el Ezek közül az úgynevezett középhatalmak közül Kanada sze kiemelkedik mert stratégiai helyzeténél természeti kin 'él és tiszta demokratikus szelleménél fogva nincs a világon ország sem amelynek a pozíciója fontosabb i a távoli jövőre nézve KANADA KÖZÉPHATALMI HELYZETÉNÉL FOGVA minden erő-izUN- Ot kell hogy támogassa Ha az UNO felbomlana — bármikor bekövetkezhet — Kanada tényleges önállósága meg- - nék aminthogy megszűnnének önállóak lenni a többi hasonló ü középhatalmak is mint például Franciaország India Olasz igitb Ezért természetes hogy Kanada minden más országnál n igyekszik a nemzetközi kérdésekben olyan propoziciókat i melyek az UNO sajátos tekintélyét öregbítik s az UNO fótit 'iának egyre fontosabb feladatokat adnak Az ilyen propozi iskolapéldája volt az 1956-o- s a szuezi nem izi rendőrség felállítására s a most folyó qesztett úgynevezett norvégkanadai javaslat amelynek szö itMr Engen norvég külügyi államtitkár és dr Smith kanadai gyminiszter közösen fogalmazták meg és terjesztették elő MOOCMOC-ÍKXSOOO- C VOR 5 V ( : 3 -- : " 3J'í ' ] í i_-- - "i - '-- 4 POS TAMfi 3 - '' cja'o r a a' " er--' s rragj az a'dt c £ „eet bénéie é'dekebe'" KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR a szerepe a vsia sakktábláján nagyhatalmakkal végeredményben Pearsonjavaslat UNOközgyülésen OSS HITI i ' o 3 e a e v a urr &rt hagy tág teret mar s erezhe'oe va't a _ a világ egy másik részen Voroskma tárna Kma egy kit szigete amely a'ig né- - a kínai szárazföldtől Quenoy szigttét több -- áztak a MiG—17es tipusú orosz lökhajtésos o'osok majd több órán át az ellentétes per adottak a ki nemzeti szigetet A tüzet a nem -- ciózták $ a vörösöknek nem sikerült a szige- - a k sebb hejoegységekkel többször is kísérle- - a-r-an e a Formosa és a kínai szárazföld közötti ten néhány mérföldre csupán a szárazföldtől re'Tiérfotd és jelentősége csupán annyi hogy e enfir M6W a kínai s7árazfo'd párta sót non örül mégis robbanak a bombák s"ek hogy az UNO közgyűlésének egyhangú 'r-T-- et váltott ki az egész országban Altalános :"seg afelett hogy végre béke fog beállni az -- anom felkelek részéről ugyancsak megnyílva-"-- T ennek azonban furcsa módon adtak kifeje-- c 'eszében így a fővárosban is számos kisebb ezek azonban lényeges kárt nem okoztak -- 3 mondják a libanoni kormány köreiben Az - vet a több mint báromhónepos viszálynak B - ' Arab Köztársaság között Cheheb ó elnök ?sz át hivatalét addig minden biztonsági in "arad mivel a felkelők nem tette te a fegy--3 getólegos-a- n elfogadott fegyverszünet ural-- Vagjk a felkelők állftják hogy az elvetve rob 5'czt-etetle- n elemek robbantak s ezt semmi-"- t e o rovására ím Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ B A NORVÉGKANADAI JAVASLAT SZERINT a közgyűlés meg bízza a főtitkárt hogy "tegye meg a szerinte fontos intézkedéseket abból a célból hogy Libanon és Jordán kérdésében az Alapok-mány elvei és céljai megvalósuljanak különös tekintettel azokra a tényállásokra hogy e két ország ellen az Egyesült Arab Köztár sasig részéről indirekt agresszió van folyamatban Megbízza to vábbá a közgyűlés a főtitkárt hogy tegyen javaslatot egy felállí tandó állandó UNOhadsereg tekintetében" HA A JAVASLAT KERESZTULMENNE amihez kétharmad több ség szükséges akkor az USA és Nagybritannia emelt fővel ren-delhetné el csapatainak fokozatos kivonását mert ezzel el volna ismerve hogy a két nagyhatalom az UNO által felállítandó had sereg előőrseként szerepelt és ténykedett Egyúttal a főtitkár olyan hatalmat kapna a kezébe amely adott esetben meghaladná bármelyik nagyhatalom kormányelnökének a hatáskörét is Más kérdés hogy a kanadainorvég javaslat keresztül foge menni? Majdnem bizonyos hogy nem A Nasserfelé hajló arab országok nem fogják elfogadni mert akadályozza az arab biro dalom álmának megvalósulását A szovjet blokk ellene fog sza-vazni mert nem bélyegzi meg az angolszász nagyhatalmakat In dia és a köréje csoportosuló afrikaiázsial blokk szintén a javas lat ellen fog szavazni mert ezek az országok bizalmatlanul fogad nak minden olyan pacifikálást eljárást amelyben fehér emberek határoznak színeseket érdeklő kérdésekben a nyugati kon tinens országaiban is sok helyen az a vélemény hogy a katonai beavatkozás még akkor is helytelen ha valamely érdekelt kor-mány kérésére történik Ezekben az országokban arra hajlik a köz vélemény hogy a közgyűlésnek egyenesen fel kell hívnia az USAt és Nagybritanniát a csapatok visszavonására akár kéri ezt Libanon és Jordán akár nem EGYIK KORÁBBI CIKKÜNKBEN MÁR RÁMUTATTUNK irra hogy amennyire helyes indokolt sőt kötelező volt az angolszász partraszállás a hat héttel ezelőtti forró pillanatokban annyira ve szedelmes precedenst teremthet esetleg a jövőre nézve A véle a ir 'Cier t't e ellen Még SOOOOCOOOOOOOC-3- C NA z -- oze edo haioat Az a'at'orros voros támadás ame'y ugy !a':zik ugyancsak a kommün sták békevédelmi harcának egyik fázisa felháborodást keltett amerikai körökben Oulles külügyi államtitkár értesítette a vörös kínaiakat hogy bérmilyen további aggresszió kísérlet a bé két veszélyezteti a világ %zn réssében ami annyit jelent hogy támadás esetén Amerika eleget fog tenni a nemzeti Kínával szem ben vállalt megsegítési kötelezettségének és megvédi a nemzeti Kína területi sérthetetlenségét a vörös támadások elten A figyel-meztetésre a kínai vörösök még nem reagéltak A vörös aggresszkó szóba került a knd parlamentben is Kanada a vörös támadással szemben még nem foglelt állást ez azonban nem lehet kétséges bár az el'enzék így Pearson volt kulugymimszter is ellenezné az nterveneó? a vörösök további fegyveres támadása esetén ocoooo Ciprus szigetén az angol hatóságok elrendelték mintegy 2000 ember ometbevéteJét köztük 700 görög it ven Ezeket az angol katonai parancsnokság terrorista cselekmények elkövetésével vagy előkétzftéeével vádolja A 700 fogva tartott görög internált éhség sztrjékba kezdett mert fogvetartáewkat alaptalannak és törvényelle-nesne- k tartják A görögő beadvennyal fordultak Sr Hugh Foot angol kormányzóhoz amelyben bejelentik éhségjzfeáákjuket s azt Írják hogy s sztrájkot mindeddig fofytetiék amíg stebadon nem bocséjtjék őket A görög szebedségharcos szövetség u EOKAstervezet röp-lapokat osztogatott a szigeten amelyben azt állftja hogy a sziget 430000 görög lakója nem fogadia el az angolJörök Vompromisszu mot a sziget felosztásáról s mindaddig nem nyugszik amíg Ciprust nem csatollak Góögonzghoz V gpol B B itika menyek megoszolhatnak s a nyilt vita csak üdvös eredményeket hozhat AZ ELLEN AZONBAN TILTAKOZNUNK KELL hogy a kanadai sajtó egy része s annak nyomán néhány nemzetiségi lap is ilyes fajta címeket adjon a kanadai-norvé- g javaslat tárgyalásáról adott riportoknak: "Kanada kitessékeli az amerikai és angol csapatokat a Közeikeletről" Emögött a fogalmazás mögött s a hasonló jellegű kijelentések és cikkek mögött az a fejvesztett őrültség húzódik meg amely főcéljául tekinti az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni gyűlöletet csak azért mert Kanada — mint a világ csak nem minden szabad országa — csaknem kizárólag Amerikának köszönheti hogy egyáltalán létezik Ugylitszik hogy ezek a körök elfelejtik hogy Kanada csak azért nincs máris megszállva a szovjet csapatok által mert hazánkat az USA hadsereg az USA atombom bák az USA rakéták az USA védelmi rendszer védi: elfelejtik hogy míg az amerikai ifjúság béke idején is egykét évet tölt katonai szolgálatban s a legkisebb háború esetén ezróvel áldoz za vérét a világ szabadságáért s amíg az amerikai adófizető jö védelmének Igen tekintélyes részét arra áldozza hogy más or-szágokat védjen s más országokat támogasson a világbéke érdé kében — addig Kanadában nincs kötelező katonáskodás s a ka nadai honvédelem amerikai segítség nélkül még órákig sem volna képes népének szabadságát biztosítani egy ofoii ti'rt& ctel Amerika nem kíván köszönetet ezért a világtörténelemben példa nélkül álló az egész világra szóló segítségért mert t ilyesmit megköszönni vagy visszafizetni nem lehet: de azt joggal elvár hatja minden amerikai minden egyes kanadaitól és minden angol s a kanadai testvérnemzet minden tagjától hogy ne kívánja meg bélyegezni támadóként azokat a katonákat akik a világ békéje — Kanada békéje — érdekében teljesítik missziójukat Azok az új ságírók és más személyek akik imperialista agressziónak nevezik a libanoni és jordáni békementő beavatkozást a kommunista hó-dítás eszközéül szegődnek s elsősorban nem az amerikai népet gyengítik hanem Kanada pozícióját teszik erkölcsileg és katonai lag tarthatatlanná ' C-=-SOa=-C-=3C500C-SOOOOOOC-OOOOC- -=w=p=-3-=OOC ELLEN Éhségsztrájk Ciprusban Halálos kisugárzási jelent a mesterséges bolygó Cape Canaveral — Az Explorer 17 nevű amerikai mestersé-ges bolygóról a tudósok igen érdekes radióietentéseket fognék A világűr távolabb esó szféráiban ugyanis az Explorer műszereinek megállapításé szerint olyan rádióaktív sugárzás van amely ez em béri szervezetre halálos A tudomány szempontjából ez igen rossz hír mert újabb problémák elé állítja azokat akik emberi lénynek a világűrbe vétó kilövésével fogletkoznek Ennek előfeltétele lenne természetesen az hogy előbb a radioaktív sugárzás káros hatását kellene a világűrbe küldendő rakétában kiküszöbölni A jelentést Georg Ludwig az towei egyetem fizketenára tette aki közreműködött ec Explorer IV műszereinek készítésében Mr Ludwig az Explorer IV mesterséges bolygóval nagyon meg ven elé-gedve műszerei meg mindig kifogástalanul működnek adásait na gyón jól lehet a Földön fogni' A bolygó változatlanul 1 10 perc alatt teszi meg az utat a Föld körül pélyéja természetesen nem egyen letes legkisebb távolsága a Földtől 178 mérföld a legnagyobb m gasség amit pályafutásán elér 1368 mérföld a sztratoszférában Az Explorer IV bolygót júl'us 27-é- n lőtték ki a Cape Cana veral-- i bázisról a számítások szerint körülbelül 5 évig fog a Föld körül keringeni összsúlya 371 font tehát kereken 15 kilogramm Mr Ludwig már azt is megél lapította hogy 1200 mérföldön túl a szervezetre veszélyes rádoaktiv kisugárzás veszélybe hozza a hengeraiakú rakétába elhelyezett műszerek működését úgy hogy idővel ezek elromlásával kell számítani Az Explorer IV-r- ől kapott megállapítások eddig a legfontosabb adatok amelyeket valaha is mesterséges bolygóról l'etve a világűrbe' kaptunk Rálőttek a francia konzulra A beiruti francia helyette! konzult autójában súlyosan rretrwUfítette esrv erdőből kilőtt fréppisztojyjrolyó A konzul vidéki útjáról hazafe-lé tartott és Keirut előtt egy erdőn áthaladva érte a tá-ma- dá A konzult két úti-társa a kórházba rzállította ahol vérátömlesztést én mű-tétet hajtottak rajta véjrir Állapota kritikus A golyót a támadó nyilván nem a fran-cia konzulnak szánta mon-dották a felkelők körében én mélyéiTeen sajnálják hogy az ártatlan konzul lett az el-tévedt golyó áldozata Toionto 1938 aug 30 szombat Edited and Published at 990 Dovercourt Koad Toronto Pl IONÉ LE G0333 MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ AMERIKAI FEGYVER- - SZALLITMANY IRAKBA Iiugriulbol ji'lentik Az el-ső katonai segítség ami a forradalom óta USA-b- ól Irakba lett irányítva meg-érkezett llairába Karini Kassem miniszterelnök az USA iraki követének kijelen-tette hogy Irak sziveién lát katonai segítséget minden barátjától (Tallman amerikai követ közölte Kassemmel hogy egy második hajórako-mány is útban van Hasra felé amely najwkon hol ül meg fog érkezni Kassem iraki miniratcrclnUk utalást tett arra hogy Irak-nak csak javára szolgálna ha katonai megsegítést tudna biztosítani magának a nyu-gati hatalmaktól ugyanúgy mint a régi rezsimnek is volt ilyen szerződése Angliával és Töiükortwággal „Meg va-gyok jrv"5""lvo arról hogy amint nz amerikai cwapatok elhagyják Libanont é Jor-dániát az (kgftzes függő kér-d'sek- ot mindkét fél megelé-gedettségére lehet majd megoldani" — mondotta vé-gül Kassem iraki miniszter-elnök A JORDÁNIAI KIKAlaY NBM VBTT ISSZUK KXYIIMAST Az Associated Press m-m- ani Jelentéséből kitflnőleg llussein jordániai király egv sajtókonferencián úgy nyi-latkozott hojry at UNO ha-tározatában elfogadott köl-csönös l€ nem avatkozás elv gyakorlati következmé-nyeiről métr időelőtti lenne ténymegállapításokat tenni ő a magg részéről még nem vette észre hogy az Kgye-su- lt Arab Köntársaaág és Szíria felől jövő ellenséges rádiópropagandát beszüntet-ték volna A király elvárja -- mondotta — hogy Naeaerék ia betartják mindazt amit az UNO előtt vállaltak AZ AKAI! MKNKKtUTKK IJCYK — A IifiKfillKZ VKZKTfi KULCS Egyeaült Nemzetek — Di Izzat Tanous a newyorki pa-lesztinai menekültek intéző-irodájának igazgatója ma felszólalt az UNO-ha- n és sür-gette a palesztinai arab me-nekültek ügyének valamilyen módon való remlezéaét „A köeépkeleti nyugtalanság egyik legfőbb oka az hogy Palesztinából sokszázezer arabot üldöztek el otthonaik-ból ezeknek vkmx kell térni hazájukba ( az otiartócko-dá- s jogát viasza kell nekik adni" — mondotta Izzat Ta-nous Olyan rendezés amely ezt a legégetőbb kérdést nem oldja meg nem lesz tartós és csak úlyobítja a Közeikelet problémáit
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, August 30, 1958 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1958-08-30 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000125 |
Description
Title | 000290b |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | KANADAI PRICE10 CENTS i _ r g jőni fog "A ml vtvnk magytnig l]t m It lltonllni Mvtn tr iM - eh után multwnkhíi ncmttti tradiciinkh! K ktrttiUny viMgniittnck epedez krílilutl Igmigcknik gywnk kíviíl MrdtiP iii~~i (A (toll Id4ll Kri f tillU le-urosmany pünk lti liimibtn mgjlnl b-kiu-titt cikkibtl !) ÁRA: 10 CENT crndUa5SAiau fn"- - rznment Ottawa fi V--- — jjerfohsm "4 szám n-v- -r kiadóhivatal R ad Toronto [I TELEFfA ir-- 6-03- 33 Kariad LAPJA t Az Egyesült Nemietek Szövetségében most folyó hosszadalmas etstges eredményű tárgyalások minden nehézség ellenére azt tjak hogy lassan de biztosan kialakulóban van egy külön t UNOtekmtély Igaz hogy a nagyhatalmak közvetlen viszo an tt a tekintély nem sokat ér de az is igaz hogy azokban Kitekben amikor a nyugaUkeleti világfelfogás közötti ellentét lését valamilyen konkrét ügyben — jelen esetben a közelkeleti en — el lehet mellőzni az UNO megfelelő fórumnak látszik yilísokra szerencsés esetben egyesség kötésére is A kis or sk sorsa általiban a kapcsolatos helyzetüktől i nagyhatalmak (ezek ma csupán az Egyesült Államok Ang-- i a Szovjet a sajít politikájukat követik azonban a KÖZÉP iMIMAK tehít azok az országok amelyek túlnagyok ahhoz nekik dirigálni lehessen de túlkicsinyek ahhoz hogy az ér It nagyhatalommal ellentétes politikát folytassanak mindenek tt érdekelve vannak abban hogy az UNO tekintélye megérő el Ezek közül az úgynevezett középhatalmak közül Kanada sze kiemelkedik mert stratégiai helyzeténél természeti kin 'él és tiszta demokratikus szelleménél fogva nincs a világon ország sem amelynek a pozíciója fontosabb i a távoli jövőre nézve KANADA KÖZÉPHATALMI HELYZETÉNÉL FOGVA minden erő-izUN- Ot kell hogy támogassa Ha az UNO felbomlana — bármikor bekövetkezhet — Kanada tényleges önállósága meg- - nék aminthogy megszűnnének önállóak lenni a többi hasonló ü középhatalmak is mint például Franciaország India Olasz igitb Ezért természetes hogy Kanada minden más országnál n igyekszik a nemzetközi kérdésekben olyan propoziciókat i melyek az UNO sajátos tekintélyét öregbítik s az UNO fótit 'iának egyre fontosabb feladatokat adnak Az ilyen propozi iskolapéldája volt az 1956-o- s a szuezi nem izi rendőrség felállítására s a most folyó qesztett úgynevezett norvégkanadai javaslat amelynek szö itMr Engen norvég külügyi államtitkár és dr Smith kanadai gyminiszter közösen fogalmazták meg és terjesztették elő MOOCMOC-ÍKXSOOO- C VOR 5 V ( : 3 -- : " 3J'í ' ] í i_-- - "i - '-- 4 POS TAMfi 3 - '' cja'o r a a' " er--' s rragj az a'dt c £ „eet bénéie é'dekebe'" KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR a szerepe a vsia sakktábláján nagyhatalmakkal végeredményben Pearsonjavaslat UNOközgyülésen OSS HITI i ' o 3 e a e v a urr &rt hagy tág teret mar s erezhe'oe va't a _ a világ egy másik részen Voroskma tárna Kma egy kit szigete amely a'ig né- - a kínai szárazföldtől Quenoy szigttét több -- áztak a MiG—17es tipusú orosz lökhajtésos o'osok majd több órán át az ellentétes per adottak a ki nemzeti szigetet A tüzet a nem -- ciózták $ a vörösöknek nem sikerült a szige- - a k sebb hejoegységekkel többször is kísérle- - a-r-an e a Formosa és a kínai szárazföld közötti ten néhány mérföldre csupán a szárazföldtől re'Tiérfotd és jelentősége csupán annyi hogy e enfir M6W a kínai s7árazfo'd párta sót non örül mégis robbanak a bombák s"ek hogy az UNO közgyűlésének egyhangú 'r-T-- et váltott ki az egész országban Altalános :"seg afelett hogy végre béke fog beállni az -- anom felkelek részéről ugyancsak megnyílva-"-- T ennek azonban furcsa módon adtak kifeje-- c 'eszében így a fővárosban is számos kisebb ezek azonban lényeges kárt nem okoztak -- 3 mondják a libanoni kormány köreiben Az - vet a több mint báromhónepos viszálynak B - ' Arab Köztársaság között Cheheb ó elnök ?sz át hivatalét addig minden biztonsági in "arad mivel a felkelők nem tette te a fegy--3 getólegos-a- n elfogadott fegyverszünet ural-- Vagjk a felkelők állftják hogy az elvetve rob 5'czt-etetle- n elemek robbantak s ezt semmi-"- t e o rovására ím Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ B A NORVÉGKANADAI JAVASLAT SZERINT a közgyűlés meg bízza a főtitkárt hogy "tegye meg a szerinte fontos intézkedéseket abból a célból hogy Libanon és Jordán kérdésében az Alapok-mány elvei és céljai megvalósuljanak különös tekintettel azokra a tényállásokra hogy e két ország ellen az Egyesült Arab Köztár sasig részéről indirekt agresszió van folyamatban Megbízza to vábbá a közgyűlés a főtitkárt hogy tegyen javaslatot egy felállí tandó állandó UNOhadsereg tekintetében" HA A JAVASLAT KERESZTULMENNE amihez kétharmad több ség szükséges akkor az USA és Nagybritannia emelt fővel ren-delhetné el csapatainak fokozatos kivonását mert ezzel el volna ismerve hogy a két nagyhatalom az UNO által felállítandó had sereg előőrseként szerepelt és ténykedett Egyúttal a főtitkár olyan hatalmat kapna a kezébe amely adott esetben meghaladná bármelyik nagyhatalom kormányelnökének a hatáskörét is Más kérdés hogy a kanadainorvég javaslat keresztül foge menni? Majdnem bizonyos hogy nem A Nasserfelé hajló arab országok nem fogják elfogadni mert akadályozza az arab biro dalom álmának megvalósulását A szovjet blokk ellene fog sza-vazni mert nem bélyegzi meg az angolszász nagyhatalmakat In dia és a köréje csoportosuló afrikaiázsial blokk szintén a javas lat ellen fog szavazni mert ezek az országok bizalmatlanul fogad nak minden olyan pacifikálást eljárást amelyben fehér emberek határoznak színeseket érdeklő kérdésekben a nyugati kon tinens országaiban is sok helyen az a vélemény hogy a katonai beavatkozás még akkor is helytelen ha valamely érdekelt kor-mány kérésére történik Ezekben az országokban arra hajlik a köz vélemény hogy a közgyűlésnek egyenesen fel kell hívnia az USAt és Nagybritanniát a csapatok visszavonására akár kéri ezt Libanon és Jordán akár nem EGYIK KORÁBBI CIKKÜNKBEN MÁR RÁMUTATTUNK irra hogy amennyire helyes indokolt sőt kötelező volt az angolszász partraszállás a hat héttel ezelőtti forró pillanatokban annyira ve szedelmes precedenst teremthet esetleg a jövőre nézve A véle a ir 'Cier t't e ellen Még SOOOOCOOOOOOOC-3- C NA z -- oze edo haioat Az a'at'orros voros támadás ame'y ugy !a':zik ugyancsak a kommün sták békevédelmi harcának egyik fázisa felháborodást keltett amerikai körökben Oulles külügyi államtitkár értesítette a vörös kínaiakat hogy bérmilyen további aggresszió kísérlet a bé két veszélyezteti a világ %zn réssében ami annyit jelent hogy támadás esetén Amerika eleget fog tenni a nemzeti Kínával szem ben vállalt megsegítési kötelezettségének és megvédi a nemzeti Kína területi sérthetetlenségét a vörös támadások elten A figyel-meztetésre a kínai vörösök még nem reagéltak A vörös aggresszkó szóba került a knd parlamentben is Kanada a vörös támadással szemben még nem foglelt állást ez azonban nem lehet kétséges bár az el'enzék így Pearson volt kulugymimszter is ellenezné az nterveneó? a vörösök további fegyveres támadása esetén ocoooo Ciprus szigetén az angol hatóságok elrendelték mintegy 2000 ember ometbevéteJét köztük 700 görög it ven Ezeket az angol katonai parancsnokság terrorista cselekmények elkövetésével vagy előkétzftéeével vádolja A 700 fogva tartott görög internált éhség sztrjékba kezdett mert fogvetartáewkat alaptalannak és törvényelle-nesne- k tartják A görögő beadvennyal fordultak Sr Hugh Foot angol kormányzóhoz amelyben bejelentik éhségjzfeáákjuket s azt Írják hogy s sztrájkot mindeddig fofytetiék amíg stebadon nem bocséjtjék őket A görög szebedségharcos szövetség u EOKAstervezet röp-lapokat osztogatott a szigeten amelyben azt állftja hogy a sziget 430000 görög lakója nem fogadia el az angolJörök Vompromisszu mot a sziget felosztásáról s mindaddig nem nyugszik amíg Ciprust nem csatollak Góögonzghoz V gpol B B itika menyek megoszolhatnak s a nyilt vita csak üdvös eredményeket hozhat AZ ELLEN AZONBAN TILTAKOZNUNK KELL hogy a kanadai sajtó egy része s annak nyomán néhány nemzetiségi lap is ilyes fajta címeket adjon a kanadai-norvé- g javaslat tárgyalásáról adott riportoknak: "Kanada kitessékeli az amerikai és angol csapatokat a Közeikeletről" Emögött a fogalmazás mögött s a hasonló jellegű kijelentések és cikkek mögött az a fejvesztett őrültség húzódik meg amely főcéljául tekinti az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni gyűlöletet csak azért mert Kanada — mint a világ csak nem minden szabad országa — csaknem kizárólag Amerikának köszönheti hogy egyáltalán létezik Ugylitszik hogy ezek a körök elfelejtik hogy Kanada csak azért nincs máris megszállva a szovjet csapatok által mert hazánkat az USA hadsereg az USA atombom bák az USA rakéták az USA védelmi rendszer védi: elfelejtik hogy míg az amerikai ifjúság béke idején is egykét évet tölt katonai szolgálatban s a legkisebb háború esetén ezróvel áldoz za vérét a világ szabadságáért s amíg az amerikai adófizető jö védelmének Igen tekintélyes részét arra áldozza hogy más or-szágokat védjen s más országokat támogasson a világbéke érdé kében — addig Kanadában nincs kötelező katonáskodás s a ka nadai honvédelem amerikai segítség nélkül még órákig sem volna képes népének szabadságát biztosítani egy ofoii ti'rt& ctel Amerika nem kíván köszönetet ezért a világtörténelemben példa nélkül álló az egész világra szóló segítségért mert t ilyesmit megköszönni vagy visszafizetni nem lehet: de azt joggal elvár hatja minden amerikai minden egyes kanadaitól és minden angol s a kanadai testvérnemzet minden tagjától hogy ne kívánja meg bélyegezni támadóként azokat a katonákat akik a világ békéje — Kanada békéje — érdekében teljesítik missziójukat Azok az új ságírók és más személyek akik imperialista agressziónak nevezik a libanoni és jordáni békementő beavatkozást a kommunista hó-dítás eszközéül szegődnek s elsősorban nem az amerikai népet gyengítik hanem Kanada pozícióját teszik erkölcsileg és katonai lag tarthatatlanná ' C-=-SOa=-C-=3C500C-SOOOOOOC-OOOOC- -=w=p=-3-=OOC ELLEN Éhségsztrájk Ciprusban Halálos kisugárzási jelent a mesterséges bolygó Cape Canaveral — Az Explorer 17 nevű amerikai mestersé-ges bolygóról a tudósok igen érdekes radióietentéseket fognék A világűr távolabb esó szféráiban ugyanis az Explorer műszereinek megállapításé szerint olyan rádióaktív sugárzás van amely ez em béri szervezetre halálos A tudomány szempontjából ez igen rossz hír mert újabb problémák elé állítja azokat akik emberi lénynek a világűrbe vétó kilövésével fogletkoznek Ennek előfeltétele lenne természetesen az hogy előbb a radioaktív sugárzás káros hatását kellene a világűrbe küldendő rakétában kiküszöbölni A jelentést Georg Ludwig az towei egyetem fizketenára tette aki közreműködött ec Explorer IV műszereinek készítésében Mr Ludwig az Explorer IV mesterséges bolygóval nagyon meg ven elé-gedve műszerei meg mindig kifogástalanul működnek adásait na gyón jól lehet a Földön fogni' A bolygó változatlanul 1 10 perc alatt teszi meg az utat a Föld körül pélyéja természetesen nem egyen letes legkisebb távolsága a Földtől 178 mérföld a legnagyobb m gasség amit pályafutásán elér 1368 mérföld a sztratoszférában Az Explorer IV bolygót júl'us 27-é- n lőtték ki a Cape Cana veral-- i bázisról a számítások szerint körülbelül 5 évig fog a Föld körül keringeni összsúlya 371 font tehát kereken 15 kilogramm Mr Ludwig már azt is megél lapította hogy 1200 mérföldön túl a szervezetre veszélyes rádoaktiv kisugárzás veszélybe hozza a hengeraiakú rakétába elhelyezett műszerek működését úgy hogy idővel ezek elromlásával kell számítani Az Explorer IV-r- ől kapott megállapítások eddig a legfontosabb adatok amelyeket valaha is mesterséges bolygóról l'etve a világűrbe' kaptunk Rálőttek a francia konzulra A beiruti francia helyette! konzult autójában súlyosan rretrwUfítette esrv erdőből kilőtt fréppisztojyjrolyó A konzul vidéki útjáról hazafe-lé tartott és Keirut előtt egy erdőn áthaladva érte a tá-ma- dá A konzult két úti-társa a kórházba rzállította ahol vérátömlesztést én mű-tétet hajtottak rajta véjrir Állapota kritikus A golyót a támadó nyilván nem a fran-cia konzulnak szánta mon-dották a felkelők körében én mélyéiTeen sajnálják hogy az ártatlan konzul lett az el-tévedt golyó áldozata Toionto 1938 aug 30 szombat Edited and Published at 990 Dovercourt Koad Toronto Pl IONÉ LE G0333 MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ AMERIKAI FEGYVER- - SZALLITMANY IRAKBA Iiugriulbol ji'lentik Az el-ső katonai segítség ami a forradalom óta USA-b- ól Irakba lett irányítva meg-érkezett llairába Karini Kassem miniszterelnök az USA iraki követének kijelen-tette hogy Irak sziveién lát katonai segítséget minden barátjától (Tallman amerikai követ közölte Kassemmel hogy egy második hajórako-mány is útban van Hasra felé amely najwkon hol ül meg fog érkezni Kassem iraki miniratcrclnUk utalást tett arra hogy Irak-nak csak javára szolgálna ha katonai megsegítést tudna biztosítani magának a nyu-gati hatalmaktól ugyanúgy mint a régi rezsimnek is volt ilyen szerződése Angliával és Töiükortwággal „Meg va-gyok jrv"5""lvo arról hogy amint nz amerikai cwapatok elhagyják Libanont é Jor-dániát az (kgftzes függő kér-d'sek- ot mindkét fél megelé-gedettségére lehet majd megoldani" — mondotta vé-gül Kassem iraki miniszter-elnök A JORDÁNIAI KIKAlaY NBM VBTT ISSZUK KXYIIMAST Az Associated Press m-m- ani Jelentéséből kitflnőleg llussein jordániai király egv sajtókonferencián úgy nyi-latkozott hojry at UNO ha-tározatában elfogadott köl-csönös l€ nem avatkozás elv gyakorlati következmé-nyeiről métr időelőtti lenne ténymegállapításokat tenni ő a magg részéről még nem vette észre hogy az Kgye-su- lt Arab Köntársaaág és Szíria felől jövő ellenséges rádiópropagandát beszüntet-ték volna A király elvárja -- mondotta — hogy Naeaerék ia betartják mindazt amit az UNO előtt vállaltak AZ AKAI! MKNKKtUTKK IJCYK — A IifiKfillKZ VKZKTfi KULCS Egyeaült Nemzetek — Di Izzat Tanous a newyorki pa-lesztinai menekültek intéző-irodájának igazgatója ma felszólalt az UNO-ha- n és sür-gette a palesztinai arab me-nekültek ügyének valamilyen módon való remlezéaét „A köeépkeleti nyugtalanság egyik legfőbb oka az hogy Palesztinából sokszázezer arabot üldöztek el otthonaik-ból ezeknek vkmx kell térni hazájukba ( az otiartócko-dá- s jogát viasza kell nekik adni" — mondotta Izzat Ta-nous Olyan rendezés amely ezt a legégetőbb kérdést nem oldja meg nem lesz tartós és csak úlyobítja a Közeikelet problémáit |
Tags
Comments
Post a Comment for 000290b