000563 |
Previous | 1 of 13 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokasát : hanem Ultit t szabad nfp tesz csuda doliolat Lrjfl laJrprnttt at MAGYARÉ OuJua 1 crlly ZIKZStNYI la li Ilung vu laapuft Vyol w25 Nwo 46wXX xtuham 46 zam Ara: 20 cent wm w w wm l''''t'11 QJ oj ojaai m w mwmm o- - !__ kataatoahhakahtaahahakftkakahAAaakaakaaaakssl A kanadai J 09:109 választási zsákutca" Választások előtt Kel fténiclország az ENSZ-ben- ? Csaknem 2 es félmillió font légibombával szórták meg a II—52 gépek 24 óra alatt azokat az cszak-vletna- mi csapatüsszconasokat mcl)ckkcl a Vict Cong a tűzszünet aláírása clutt bizonyos területi clonvt akart kicsikarni — A Ncgy ag hatalom" fontos előkészületi tanácskozásokat tartott ab-ból a célból bog) kiéhezze Nugat- - és Kelet-Németországn- ak az Egvcsiilt Nemzetek Szervezetébe aló belépését! — Kürt Waldbclm az ENSZ főtit-kára az egesz világ kóz élemén) et felhívta a „ álságos bunhullám" leküzdé-sére mel ellenőrizhetetlen méreteket kezd ölteni — Xuan Thuy Észak-Vietna- m békcdclcgáclojanak fomcgblzottja kijelentette Párizsban hogy „haj-landó" ujabb megbeszéléseken részt cnnl feltée ha az Egvesiilt Államok szándéka „komoly" — Nixon clone a közélemen kutatások szerint 48 százalék! — A HALKAN légitársaság bolgár gépe Szófiától nem messze 27 utassal lezuhant — UJ-Zélandb- an zavargások törtek ki a diákság és a rend-fenntartó hatóságok közötti összecsapásnak számos sebesültje an — Nixon Kaliforniában míg McGovcrn Illinoisban fejezte be az elnökválasztási kam-pány hivatalos részét — Torontóban az eddig nvilvántartott legnagyobb ká-bítószercsempész-ba-ndát leplezte le a rendőrség: az elkobzott 7 kiló heroin feketepiaci érteke több mint 2 és félmillió dollár — Az USA háború utáni tervel közé tartozik a dcl-victna- mi légierőknek 2000 repülőgéppel való ellá-tása (Jelenleg a déliek mintegy 400 új repülőgépet kaptak közöttük F—5 i—37 A— 1 harcigépeket Chlnook helikoptereket és nég) motoros C— 130 szállítógépeket) A KANADAI VAI-ASZTASO-K UTÁN Mint tudjuk a libcruliv konzervatív „döntetlen" a választási urnák eted me-ny ét csak arra tette alkal-massá litigv a többség (132 imuuUitum) hianvában át-meneti megoldásokkal Idő-szakos koalíciós összefogá-sokkal kormán) ózzák az országot ami távolról sem eszményi állapot Uiabb Választás kiírása egvelore féléves vagv éppen egv-éve- s perspektívát mutat azonban a kanadai adofle-l-ö polgárt a rendkívül ma-p- H Választási költsétek ÚJWj bekövetkezése távol-tól sem teszi boldoggá Va-ló Igaz liogv a liberális he gemónia Ontarióban — mely eg harmadát adja íz összes pailamenll inandá-iumokua- k — megszűnt ttgvatwkkor a konzerxatí- - l)k Quebevben IK'ITI Mik babéit arattak Igv tulaj-tttM- k éppen egvlk páti s-- mi tlHHkálhatta magának M ciyettttli ttdvozfto párt #e n-p- ét A M1KTlLMRIl!ltVAS VALWSZT Al) A választások utáni „le-temrebíva- s" során a köcvé-lettté- m kutatok kiderítet-lé- k hugv az állag kanadai xáfoaetoptdgárt főleg az Infláció és közvetlenül utána u munkanélküliség meg oldatlan pi obiéinál ag-gasztották Mivel ezekre az égető kér-désekre a volt többségi kormánypárt nem adott megnyugtató választ a sza-vazók nagyrésze elfordult a liberálisoktol s a döntet-len eredmény a két vezető A SYSTEM A világ fegv veres késrle-te- t tárgyilagos tükrében nyilvántartó szak-lap: a JAN'E'S WEAPON SISTUM (Jane-íél- e fegv-vtr-retHlsz- er szerint Kína rendületlenül Ifatad az atomenergia ter-melés fejlesztése és a Iwdl-iparba- n alu alkalmazása utján azzal a céllal Inigy a soroMkov étkező elömösebb tár Nytsztor Zoliim: Növekvőben kínai alomerö Iratárvi-sfáhokba- n gyalófélként léphessen Szovjelunknat vemben A szak-kimutat- ás szerint Kínában egvclőrc még min-dig amerikai komputer- - és Jpá mftszethiánv mutat-kozik ezért ugrásszertí nukleáris fejlődés még nem várható Ugyanakkor azonban aí USA— USSR ht4cgbiMiJ Aívaéko-MvaW-" vtAém Jien kh-scakábt-m lVkm# mltnlen arra törekszik párt között „míg a kettő crekszik a harmadik nc-rckszl- k" alapon a NDP-- t 30 mandátumhoz juttatta bár Kanada népe ezúttal is iKtngsúlyos kifejezést adott arra a kérdésre hogv nem óhajt i szocializmus to-vábbi „áldásaiból" imi kü-lönösképpen a jelenlegi an-- JANTS WEAPON SZERINT: a statisztikák kimutatás) fel eko#el Ime nukleáris kapacitását elégséges szintre emelhes-se a várható szovjet— kínai konfiuntáciok alkalmával A ielenlepi jelek azt mu-tatlak hogy éppen a na-ftolj- b feilestési sel-eNf- c etéréM céljából mutatko-zik Kína emwtJéken))-m'-k Amerikával é Ja-pánnal vak) kapcsolatait il-letően „Az vmeUkv nem álltató — fol) tatja a saknvihántartás — iMtfty t USA és Japán el-látja Pekinget a szüksé git twkleáris elméleti és ftvakurlati setrítséniel aon-bat- i a rukim-ttHkHnánvuk-ba- n mint t elektromos-sá- f M elektronlka és jie-péwmérn- ökl elmélet tertl-letér- t h új tolt segély két-séfkívt- tl je+enloeb+i lemW-lete- t shA itMM Pekitig at4m-fi)rMriitwM- il ffvfffltwA nak 9yvfst4t fkMÍ' hoz" Nvm kétséges hugv akik II evvel czilott At Luiopai Lgxe-s4M- l Államok gundoiatát felvetették minOvn gazdasági es poiiti-kfl- l etgomMáwn innen es tői kfeaJMák voltak akik hittek M ttj CTtmemben és megxaMMtásAén minden áldozatra hajlamtők vo lak tk nem h leheléit másképpen! U eszménxt feldubni és act hnmni nemzetek kőctwdMtáha nem gyerek láték és a vtW Ját remenxek msllett lemomiásokkai és áldozatokkal is ámoi( kell Kezdvthen ez a fohamat simán ment az eWmok kkgvenM-lelte- k ac áWocatokat és a nagxllág hamarosan arra ébredt hwgy Hnrapáxal mint egx ui gazdasági hatalommal kell számolni A gazdasági siker alátámasztotta az liuropfizrrois mocgat-má- t meH mar suropai parlamentet — egsekire lorxémvs kőleiv-z- ő klk--g nélkül — és kiikmhőző kulturális szeneket húzott lét-re I gx látszott hogs minden simán és zökkenő nétMM halad végw ed az Európai Egyesült Államuk felé Vonzó ereje akkora volt hug az addig habozó vagy ellenálló lobbi európai országút I magasai rántotta fokent mikor Anglia is elhatározta hupre feladta százados különállását (splemJU Kilathin) es xégfeg €+ bkocik az ui európai eszményhez A gxozvtmi ének azonban korai volt A tömeges jelentkezés (AngHa Írország Dánia Norvégiát nem ment ohran simán mint a megindulás Mar Vnglia csatlakozása K kínos es hosszas tár-gyalÉso- k húza-von-a engedmenx-e- k és kegxxiiiak után jött létre es a kuzhen efW-nzékh-v szxruli Munkáspárt meg mindig a mrg-rgxva-rs femuritasasal fenxeyetorik IV még nagxohti meglepetést es kínos megdobhenrst okozott Norvégia meh általános népsza-vacáss-al s-g-x szerűen kscaxacta a már kéc nsvgallapuuast és fgy a csatlakozási é% utána Dáma h csak éppen hugy megaaciMjette ac eurups izmus bőrét Soumuruan keR mcaétlapttanunk hugy ezek a példák beM-anwyttott- ák nagy ac európai nemactekDen nincs mar McaNcmits és hogy a csat lakuras vagy nem nattolmeái kérdése lisctáit udett lett HUNGÁRIÁM LIFE er s 48 gol „galoppierentle" inllacio-ba-n njilvánul meg Nnifa-to- n míg Délen a kubai és chilei csődtömegben (A keleti szocializmus „bás-tyája" a Szovjetunió a na-pokban jelentette be hoy búzatermése 32 mMlki ton-nával kevesebb az előírt-nál!) MIT VÁRHATUNK? A jelek szerint Trudcau marad és vele egvutt a ta-lálgatások egész sora raj-zi- k fel a szemlélő agvában hisz a spekulatív változa-tok mindenféle kombiná-ciót felölelnek a árható koalíciós összefofásokra vonatkozóan Jellemző hogy a New Democratic Partv vezére Dávid Lcwis nemrég kijelentette hogy „hajlandó" a liberálisokat támogatni feltéve lw „progresszív" iránvban dol-goznak a közeljövőben Trudeau pártvezéri szerepe is meginogni látszik s erre a kérdésre az első választás-- utáni konvenció ad majd feleletet amikor — a párt alkotmán)a szerint —- titkos szava zással döntenek a párt-vezér személye traiitl bizalmat illetően A munkanélküliség volt tt egvik legfőbb ellenzéki jel-szó — s a vicclapra ok a miniszterelnököt ábrázol-ja amint nyakáig fcllmva bovnadrágjál a ringben arra kéri két ellenretét logy „öv (mi akii" ne üsté-nek HGYUNIIS VAI-X- SZ AZ USA 11AN Déli szomszédunk válasz-tásai távoltvl sem ígérkez-nek olv „ftHoünis" Izga-lmakban bovelkedoknek mint a kanadai volt Vala-hány közv elemén) kutató mmmmmmmmmmmmmmmmmmm után Nixoni államban jósolják elsírnék fonsterling-zuhanasba- n elsöprő Nlon-g- ) özeimet Jósol s a MtGosern-tábo- r nemréf keserűen vette tu-domásul hogv a politikai „időjósok" csupán három államban latiak a demok-rata ív özeimet biztosított nak éspedig Massachusctts West Virginia es W'lscon-si- n államokban Ha Nixon 50 --illámban g)ozne akkor ez rekor-dot Jelentene az USA politikai történetében Ugvanakkor ugv tűnik Itog) a demokraták mégis megtartják a szenátusi és parlamenti többségüket mert az alsóházban is csak 15—20 mandátum-veszteségge- l számolnak a demok-raták ami még mindig nem elég a republikánus több-ség eléréséi ez LAPZÁRTAKOR: A népszerűségi szavazat szerint a mérleg melve meg jobban a republikánu-sok fele billen mert egves v idekeken 60 szaakkot ho-zott ki a kbivéleménv kuta-tás Nixon javára „Last but not least" — a „szaaMtnélkuH" kiilfökl is Nixon párti beleérne a nyugati demokráciáktól kérdve a távol-kelet- i sárga óriásig: Pekingben nemrég hangzott el Csu Hn-la- j mi-niszterelnök szálából bogs „Nixon az a férfi akivel le-het bevélni" ugvanakkor a kínai sajtó még csak em-lítést sem tese McGusern szemelvéről NIXON UT01JARA JIILM11KTI MRAT? McOovcrn lapzártakor gunvosan nvllatkozott a NLW YORK TIMES knl tárol miszerint Nixon 50 államban arat elsöprő győ-zelmet ugxanakkor Nixon a kaliforniai San Ck-men- - ( Tolj tatás a 4 Ik oldalon) FICYEIBI! A kandal választásokkal kapcsolatban és mt ettél Járe relleményekrol a kno bet tol kezdve fotvtatóUf san beszámolókat ismertetéseket adunk a Magsar Elet-be- n Európa a spekuláció hátán Crdemcs elgondolkozni mind a ket temen Nincs idealizmus! Azaz nimenek nagy csernek és eszme nyék amelyekért — mint légibben — barrikádokra mennének a népek Ma is akadnak ugyan barrlkádok de azokat már nem a feMpts nép hanem a nép salakja szemetje emeli és nem egy eszmém-- megvalósításáért hanem minden CMménv lerombolásá-ra ÍM tan a francia forradalom eszmevilága meh a szabadság egyenlőség és testvériség meghirdetésese! egész Európát lázba hozta az abszolutizmust megdöntötte a nemzeti államok kiala-kulását elősegítette sőt még me akkor először megmozdult Del-Amerik- át is megtermékemf tette? S hol van a liberalizmus melv a gazdasági erőket felszabadította csatasorba állította es cgx ige-xete- s fejlődés út lát kikövezte? Ehelyett a materializmus lett úrrá a k-lkek-en Ma mar csak statisztikák szindikátusok nagyhatalmak érdekszférák rakéta-fegyverek atom- - és huJtugénbombák akarlak eldönteni a népek nemzetek sut ac égése fúld sorsát Ami azokon kfxül xan nem oszt és nem szoroz kvglobh esetben szmpad es szónoki emelxenx méhen Jő és rossz színészek és a legrosszabb szónokok váltakoz-nak Ez a minden eszmémtől megfosztott komxezet nulx mint egy légmentes üxegbura tetepexiett ránk a spekulációt tette úrrá a népek lelkületeben is mintahogx azt kísértetiesen a európai köaüssegvrt elrendelt népszavazások megmutattak Most mar szu shses ac europeunnus nagx és idcalts gondolatárol hanem kgtel-Jcb- b a „koros piacról " a sarki boltosok filléres számításairól c cutóuai kozusrg nagx gondolatásal szemben csak egx sZA-mpo- nt éiséwyestH- - mit kelt adnom és cserebe mtt kapok érte1 Feler--e ac áhtorat a iiHuwfggl és nem trsc-- c ac turópal koeösseg pat-kányfogó mérvben ege Kiharapott szakjnna-darabkáe- rt fogxa ma-rad maga a nemzet? Nem akarunk tálcáiba esni azért csak annvit áNapőunk mrg Jmgy igenfs vannak nemcetek amdxek nem méltók ac euró-pa- t Myasafhoci I 1:LI)()NTLTII:N KANADAI AISZTASOK LRCD1INYC! lg) volt ez a „Nagy üreg" idejeben is Kérdés vajon Stanfield el fog Ja-- e eml ug)anezt a következő választásokon: az elsöprő mandátumtőbbsegel? mwuoaiMMWimttimiMRMHnMttmiiMii 'iiinmiNiiiiMiiiiHMf! mmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmtm Ka pitaiista - kommunista vaiázassán (f a) — Jugoszlávia kommuuisia all-i-m de ilt a szocializmus vadliazasviyban cl g fajta kiskapitalizmussal tíz a relemás remlszer ugv alakult ki hogy a Tito és Sztálin közti vakitásig te-hát l4gfg Jugoszlávia éji olyan í+wie-ve- ti ragaszkodott a kommunista termeié-s- l rendszerhez mint a Szovjetunió Ae Jt-ven- es évek elejéit awmtwH kezdett kifej-lodn- i mi amit a kommtmktmMtőt vtM ti-hajlásn- ak neveznek A légi és ac u] I'Iuhic A Jegtöbb gazdának visszaadták a föld-jét ac ipari terxgaHlálkodás primitív orosz modsA'ién lazítottak es a mester-embernek megengedték hugv műhelyt boltot vendéglőt nyisson ha családtag-jain kivül csak néhány alkalmazottat tart Ilven magántulajdonban kvu üzem a ma cnénves szabályok szerint ktfötjehb őt idegennek adhat munkát De augusztusig — amikor a horvát válság kkHetudéac nap-világra kerttit és Tito kezdett visszaka-nyarodni Moszkva felé — sokan számítot-tak még arra hugy a nem-roko- n alkalma-zottak számát tízre fogják emelni Fontos megszorítás hogv mmdenkl csak act adhatja el a boltiában amit ő maga állított elő Kereskedni nem engednek senkit Ec a korlátozás annál inkább nyo-masztja a jugoszláv közgaada ságot mert kemmtmlcmusban mindig at áruetusttás okocza a kgtubb gazdasági bajt Jugoszláviában Is látja ac ember hugv szocializmusban csak ac működik M ami-tol a rezsim kte függ Ezért dolgozik gyor-san és alaposan a politikzl rendőrség Lzert Jó a hadiipar A fogyasztási cikkek gxarlása nehézségekkel küzd de az eseml igényeket azért így is ki tud iák elégiteni Elvégre ha a cipó vagy a kiMncs Mán minőségű is megveszik mert más nincs Allandu és gyógyíthatatlan bénaság két xitális tetiUeten kíséri a scwianzmMst: s kullekth mezugazdasághan és a kereske-delmi funkciuk ellátásában Mlnthugx a gazdaságok k4kklhizálása nagyrészt megszőni a iiuíOgaíJaiágl ba-jai már csak ac elosztásban vannak l(a Például az állami satudat a telet nem sze di ossza-- ideiéhen s ac megsavanyodik ak-kor a gazda néhány fillért kap csak akár-hány mer tejet hagytak is a nvakán Azon-ban nem csak ac éWmésacr-ellátásbo- t cár-Ja-k ki a magámáflatkocoka! hanem ac ipari nversanvag és a fogyasztási cHtkek elosctÉiábol K Hogv ec hogyan nehetiti és aYugftpa meg a gsárák mtmkafatt act ac acegeit nem lát fa ac nvesmt mmuen kommunista ál-lamban utxan Itaatottan oreütt haditlsok akár a secérkar fchuimlád tervei A tá-ris- ta csak anmit lát amennsit mmden fugvaaftlÉ a maga boréit tapasctal nev-cc- e tcseM hugy nincs tel vagy nincs citrom Fettánő és a déHztáx népek hecsüsetere váük hogy ami bajjal lalámatlk ac em-- Imi kalmazottak iuindulatán lífttWfti fíúíj§ a rendszeren muhk A szálkául alkfllniít 7ott a boltusseged a pincéf ji]dncm mindig kedves szolfalatkés és tigJXíí Is De amint egv messziről Irón Holt íllíaml üeHi részeiként kell dolaoniok lú# rendetlenné álltak Vkzot lm akár mmt tVJdofM akár mint magánatkalmazott a tnapH li##öA ni dolgozik valaki vagyis tudja hu§y a haszna vagx bére arámban Ali M eh᧠Mit munkával akkor gvorsabban és fö kg Jobban dolgozik Ugv kis hatastkikotoben ahoi l emt rek nem állami tizemnek hanem maglik nak dolgoznak általában mindenki stf galmas minden szerszámnak még o-lyo- tt kis darab főidnek is megvan a HtagA ti-deltelé- se szerepe Ewel szendjen a s#ép nagv fiuínel kikötőben — el ég Ma-gyarország értííelte ki — az epéM klUJlü nagvobbfészt autók szántára rkotóhet$' nek használják Hent a xárosbtm Is kmliu M ellentét a „szocialista xifesaft" és (t M Ját magával torodo salát magáért fcleW) ember magatartása koWHt A csaíádi M Mtk tiszták és gondozottak A béthájsk visaont behU a szo szoros érthnáh) I mucskusak ulsan rumosak" mhlt a pes I ti házak voltak az ostrom utátt pMt i I'kime nem volt hadszíntér I Hugv a kommunista köpönveg ftlatt (legalább Is eddig milyen bátran tr]s2 kedett a magánkapiíinMis azt a IT+Hné-- ban „La Voce del íopoki" (magyatl N# mi) címmel megjelenő oias kuMlHM' nista napilapból is láttuk i Itt egv rarenzoból datált ekt--é eí mondta hugv Isztriában uJ fafcrt ## kéből" A település házaiban 3tJm fmVr amat majd Mmden házat uhrattsk #pft-- I tétnek akik csak szeptembertől fliiTltilf használnák hétvégi kirándvdásra vafV akár állandó uttlakásra a házukat vny a lakásukat Eceket ugyanis a két márt fcá napban hlliushan és augusztusban Htefe ! táknak lértsd- - dollárt vagy markát m#£Ó idegeneknek) adnák bérbe Érdekes hogs a kukmben anamMPNit marxista frázisukat szalkózó umoittsiitfl kommunista párt közlőn v annvtra hssk szik wfvawii rábcszetnl ae falu fthUiBI sere hugv a rövid tudósításban kéUzcf h hangoctatia: a villák és öröklakáwtk tjpi tésl költségeit nvaaántőkéből IcőVéIÍ 4b Kétemeletes aíaUzmus A paidasagi étet tehát vatubatt Mt Cfpjgi Irtcn fohik JjoszJa1ábatt A fcKwi a J femHartutt adat nem flrctu nagy áfa imk MrWiák el Vc alsót pemg a klumfctutt vereitékes munka iával fcsépitcit és Ham lmokat flcető krsttzemrk teszik ki Ezt a két emeleiet akarva mm atmtm folyton osscefiasmiíta ac emwer metg ac Hyesmire nem I igv elő turista Is Maasagni Tzcht olyan nagv és — úgysauhán tidjti a i-H-c eWaíenJ I I !
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, November 11, 1972 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1972-11-11 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000599 |
Description
Title | 000563 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokasát : hanem Ultit t szabad nfp tesz csuda doliolat Lrjfl laJrprnttt at MAGYARÉ OuJua 1 crlly ZIKZStNYI la li Ilung vu laapuft Vyol w25 Nwo 46wXX xtuham 46 zam Ara: 20 cent wm w w wm l''''t'11 QJ oj ojaai m w mwmm o- - !__ kataatoahhakahtaahahakftkakahAAaakaakaaaakssl A kanadai J 09:109 választási zsákutca" Választások előtt Kel fténiclország az ENSZ-ben- ? Csaknem 2 es félmillió font légibombával szórták meg a II—52 gépek 24 óra alatt azokat az cszak-vletna- mi csapatüsszconasokat mcl)ckkcl a Vict Cong a tűzszünet aláírása clutt bizonyos területi clonvt akart kicsikarni — A Ncgy ag hatalom" fontos előkészületi tanácskozásokat tartott ab-ból a célból bog) kiéhezze Nugat- - és Kelet-Németországn- ak az Egvcsiilt Nemzetek Szervezetébe aló belépését! — Kürt Waldbclm az ENSZ főtit-kára az egesz világ kóz élemén) et felhívta a „ álságos bunhullám" leküzdé-sére mel ellenőrizhetetlen méreteket kezd ölteni — Xuan Thuy Észak-Vietna- m békcdclcgáclojanak fomcgblzottja kijelentette Párizsban hogy „haj-landó" ujabb megbeszéléseken részt cnnl feltée ha az Egvesiilt Államok szándéka „komoly" — Nixon clone a közélemen kutatások szerint 48 százalék! — A HALKAN légitársaság bolgár gépe Szófiától nem messze 27 utassal lezuhant — UJ-Zélandb- an zavargások törtek ki a diákság és a rend-fenntartó hatóságok közötti összecsapásnak számos sebesültje an — Nixon Kaliforniában míg McGovcrn Illinoisban fejezte be az elnökválasztási kam-pány hivatalos részét — Torontóban az eddig nvilvántartott legnagyobb ká-bítószercsempész-ba-ndát leplezte le a rendőrség: az elkobzott 7 kiló heroin feketepiaci érteke több mint 2 és félmillió dollár — Az USA háború utáni tervel közé tartozik a dcl-victna- mi légierőknek 2000 repülőgéppel való ellá-tása (Jelenleg a déliek mintegy 400 új repülőgépet kaptak közöttük F—5 i—37 A— 1 harcigépeket Chlnook helikoptereket és nég) motoros C— 130 szállítógépeket) A KANADAI VAI-ASZTASO-K UTÁN Mint tudjuk a libcruliv konzervatív „döntetlen" a választási urnák eted me-ny ét csak arra tette alkal-massá litigv a többség (132 imuuUitum) hianvában át-meneti megoldásokkal Idő-szakos koalíciós összefogá-sokkal kormán) ózzák az országot ami távolról sem eszményi állapot Uiabb Választás kiírása egvelore féléves vagv éppen egv-éve- s perspektívát mutat azonban a kanadai adofle-l-ö polgárt a rendkívül ma-p- H Választási költsétek ÚJWj bekövetkezése távol-tól sem teszi boldoggá Va-ló Igaz liogv a liberális he gemónia Ontarióban — mely eg harmadát adja íz összes pailamenll inandá-iumokua- k — megszűnt ttgvatwkkor a konzerxatí- - l)k Quebevben IK'ITI Mik babéit arattak Igv tulaj-tttM- k éppen egvlk páti s-- mi tlHHkálhatta magának M ciyettttli ttdvozfto párt #e n-p- ét A M1KTlLMRIl!ltVAS VALWSZT Al) A választások utáni „le-temrebíva- s" során a köcvé-lettté- m kutatok kiderítet-lé- k hugv az állag kanadai xáfoaetoptdgárt főleg az Infláció és közvetlenül utána u munkanélküliség meg oldatlan pi obiéinál ag-gasztották Mivel ezekre az égető kér-désekre a volt többségi kormánypárt nem adott megnyugtató választ a sza-vazók nagyrésze elfordult a liberálisoktol s a döntet-len eredmény a két vezető A SYSTEM A világ fegv veres késrle-te- t tárgyilagos tükrében nyilvántartó szak-lap: a JAN'E'S WEAPON SISTUM (Jane-íél- e fegv-vtr-retHlsz- er szerint Kína rendületlenül Ifatad az atomenergia ter-melés fejlesztése és a Iwdl-iparba- n alu alkalmazása utján azzal a céllal Inigy a soroMkov étkező elömösebb tár Nytsztor Zoliim: Növekvőben kínai alomerö Iratárvi-sfáhokba- n gyalófélként léphessen Szovjelunknat vemben A szak-kimutat- ás szerint Kínában egvclőrc még min-dig amerikai komputer- - és Jpá mftszethiánv mutat-kozik ezért ugrásszertí nukleáris fejlődés még nem várható Ugyanakkor azonban aí USA— USSR ht4cgbiMiJ Aívaéko-MvaW-" vtAém Jien kh-scakábt-m lVkm# mltnlen arra törekszik párt között „míg a kettő crekszik a harmadik nc-rckszl- k" alapon a NDP-- t 30 mandátumhoz juttatta bár Kanada népe ezúttal is iKtngsúlyos kifejezést adott arra a kérdésre hogv nem óhajt i szocializmus to-vábbi „áldásaiból" imi kü-lönösképpen a jelenlegi an-- JANTS WEAPON SZERINT: a statisztikák kimutatás) fel eko#el Ime nukleáris kapacitását elégséges szintre emelhes-se a várható szovjet— kínai konfiuntáciok alkalmával A ielenlepi jelek azt mu-tatlak hogy éppen a na-ftolj- b feilestési sel-eNf- c etéréM céljából mutatko-zik Kína emwtJéken))-m'-k Amerikával é Ja-pánnal vak) kapcsolatait il-letően „Az vmeUkv nem álltató — fol) tatja a saknvihántartás — iMtfty t USA és Japán el-látja Pekinget a szüksé git twkleáris elméleti és ftvakurlati setrítséniel aon-bat- i a rukim-ttHkHnánvuk-ba- n mint t elektromos-sá- f M elektronlka és jie-péwmérn- ökl elmélet tertl-letér- t h új tolt segély két-séfkívt- tl je+enloeb+i lemW-lete- t shA itMM Pekitig at4m-fi)rMriitwM- il ffvfffltwA nak 9yvfst4t fkMÍ' hoz" Nvm kétséges hugv akik II evvel czilott At Luiopai Lgxe-s4M- l Államok gundoiatát felvetették minOvn gazdasági es poiiti-kfl- l etgomMáwn innen es tői kfeaJMák voltak akik hittek M ttj CTtmemben és megxaMMtásAén minden áldozatra hajlamtők vo lak tk nem h leheléit másképpen! U eszménxt feldubni és act hnmni nemzetek kőctwdMtáha nem gyerek láték és a vtW Ját remenxek msllett lemomiásokkai és áldozatokkal is ámoi( kell Kezdvthen ez a fohamat simán ment az eWmok kkgvenM-lelte- k ac áWocatokat és a nagxllág hamarosan arra ébredt hwgy Hnrapáxal mint egx ui gazdasági hatalommal kell számolni A gazdasági siker alátámasztotta az liuropfizrrois mocgat-má- t meH mar suropai parlamentet — egsekire lorxémvs kőleiv-z- ő klk--g nélkül — és kiikmhőző kulturális szeneket húzott lét-re I gx látszott hogs minden simán és zökkenő nétMM halad végw ed az Európai Egyesült Államuk felé Vonzó ereje akkora volt hug az addig habozó vagy ellenálló lobbi európai országút I magasai rántotta fokent mikor Anglia is elhatározta hupre feladta százados különállását (splemJU Kilathin) es xégfeg €+ bkocik az ui európai eszményhez A gxozvtmi ének azonban korai volt A tömeges jelentkezés (AngHa Írország Dánia Norvégiát nem ment ohran simán mint a megindulás Mar Vnglia csatlakozása K kínos es hosszas tár-gyalÉso- k húza-von-a engedmenx-e- k és kegxxiiiak után jött létre es a kuzhen efW-nzékh-v szxruli Munkáspárt meg mindig a mrg-rgxva-rs femuritasasal fenxeyetorik IV még nagxohti meglepetést es kínos megdobhenrst okozott Norvégia meh általános népsza-vacáss-al s-g-x szerűen kscaxacta a már kéc nsvgallapuuast és fgy a csatlakozási é% utána Dáma h csak éppen hugy megaaciMjette ac eurups izmus bőrét Soumuruan keR mcaétlapttanunk hugy ezek a példák beM-anwyttott- ák nagy ac európai nemactekDen nincs mar McaNcmits és hogy a csat lakuras vagy nem nattolmeái kérdése lisctáit udett lett HUNGÁRIÁM LIFE er s 48 gol „galoppierentle" inllacio-ba-n njilvánul meg Nnifa-to- n míg Délen a kubai és chilei csődtömegben (A keleti szocializmus „bás-tyája" a Szovjetunió a na-pokban jelentette be hoy búzatermése 32 mMlki ton-nával kevesebb az előírt-nál!) MIT VÁRHATUNK? A jelek szerint Trudcau marad és vele egvutt a ta-lálgatások egész sora raj-zi- k fel a szemlélő agvában hisz a spekulatív változa-tok mindenféle kombiná-ciót felölelnek a árható koalíciós összefofásokra vonatkozóan Jellemző hogy a New Democratic Partv vezére Dávid Lcwis nemrég kijelentette hogy „hajlandó" a liberálisokat támogatni feltéve lw „progresszív" iránvban dol-goznak a közeljövőben Trudeau pártvezéri szerepe is meginogni látszik s erre a kérdésre az első választás-- utáni konvenció ad majd feleletet amikor — a párt alkotmán)a szerint —- titkos szava zással döntenek a párt-vezér személye traiitl bizalmat illetően A munkanélküliség volt tt egvik legfőbb ellenzéki jel-szó — s a vicclapra ok a miniszterelnököt ábrázol-ja amint nyakáig fcllmva bovnadrágjál a ringben arra kéri két ellenretét logy „öv (mi akii" ne üsté-nek HGYUNIIS VAI-X- SZ AZ USA 11AN Déli szomszédunk válasz-tásai távoltvl sem ígérkez-nek olv „ftHoünis" Izga-lmakban bovelkedoknek mint a kanadai volt Vala-hány közv elemén) kutató mmmmmmmmmmmmmmmmmmm után Nixoni államban jósolják elsírnék fonsterling-zuhanasba- n elsöprő Nlon-g- ) özeimet Jósol s a MtGosern-tábo- r nemréf keserűen vette tu-domásul hogv a politikai „időjósok" csupán három államban latiak a demok-rata ív özeimet biztosított nak éspedig Massachusctts West Virginia es W'lscon-si- n államokban Ha Nixon 50 --illámban g)ozne akkor ez rekor-dot Jelentene az USA politikai történetében Ugvanakkor ugv tűnik Itog) a demokraták mégis megtartják a szenátusi és parlamenti többségüket mert az alsóházban is csak 15—20 mandátum-veszteségge- l számolnak a demok-raták ami még mindig nem elég a republikánus több-ség eléréséi ez LAPZÁRTAKOR: A népszerűségi szavazat szerint a mérleg melve meg jobban a republikánu-sok fele billen mert egves v idekeken 60 szaakkot ho-zott ki a kbivéleménv kuta-tás Nixon javára „Last but not least" — a „szaaMtnélkuH" kiilfökl is Nixon párti beleérne a nyugati demokráciáktól kérdve a távol-kelet- i sárga óriásig: Pekingben nemrég hangzott el Csu Hn-la- j mi-niszterelnök szálából bogs „Nixon az a férfi akivel le-het bevélni" ugvanakkor a kínai sajtó még csak em-lítést sem tese McGusern szemelvéről NIXON UT01JARA JIILM11KTI MRAT? McOovcrn lapzártakor gunvosan nvllatkozott a NLW YORK TIMES knl tárol miszerint Nixon 50 államban arat elsöprő győ-zelmet ugxanakkor Nixon a kaliforniai San Ck-men- - ( Tolj tatás a 4 Ik oldalon) FICYEIBI! A kandal választásokkal kapcsolatban és mt ettél Járe relleményekrol a kno bet tol kezdve fotvtatóUf san beszámolókat ismertetéseket adunk a Magsar Elet-be- n Európa a spekuláció hátán Crdemcs elgondolkozni mind a ket temen Nincs idealizmus! Azaz nimenek nagy csernek és eszme nyék amelyekért — mint légibben — barrikádokra mennének a népek Ma is akadnak ugyan barrlkádok de azokat már nem a feMpts nép hanem a nép salakja szemetje emeli és nem egy eszmém-- megvalósításáért hanem minden CMménv lerombolásá-ra ÍM tan a francia forradalom eszmevilága meh a szabadság egyenlőség és testvériség meghirdetésese! egész Európát lázba hozta az abszolutizmust megdöntötte a nemzeti államok kiala-kulását elősegítette sőt még me akkor először megmozdult Del-Amerik- át is megtermékemf tette? S hol van a liberalizmus melv a gazdasági erőket felszabadította csatasorba állította es cgx ige-xete- s fejlődés út lát kikövezte? Ehelyett a materializmus lett úrrá a k-lkek-en Ma mar csak statisztikák szindikátusok nagyhatalmak érdekszférák rakéta-fegyverek atom- - és huJtugénbombák akarlak eldönteni a népek nemzetek sut ac égése fúld sorsát Ami azokon kfxül xan nem oszt és nem szoroz kvglobh esetben szmpad es szónoki emelxenx méhen Jő és rossz színészek és a legrosszabb szónokok váltakoz-nak Ez a minden eszmémtől megfosztott komxezet nulx mint egy légmentes üxegbura tetepexiett ránk a spekulációt tette úrrá a népek lelkületeben is mintahogx azt kísértetiesen a európai köaüssegvrt elrendelt népszavazások megmutattak Most mar szu shses ac europeunnus nagx és idcalts gondolatárol hanem kgtel-Jcb- b a „koros piacról " a sarki boltosok filléres számításairól c cutóuai kozusrg nagx gondolatásal szemben csak egx sZA-mpo- nt éiséwyestH- - mit kelt adnom és cserebe mtt kapok érte1 Feler--e ac áhtorat a iiHuwfggl és nem trsc-- c ac turópal koeösseg pat-kányfogó mérvben ege Kiharapott szakjnna-darabkáe- rt fogxa ma-rad maga a nemzet? Nem akarunk tálcáiba esni azért csak annvit áNapőunk mrg Jmgy igenfs vannak nemcetek amdxek nem méltók ac euró-pa- t Myasafhoci I 1:LI)()NTLTII:N KANADAI AISZTASOK LRCD1INYC! lg) volt ez a „Nagy üreg" idejeben is Kérdés vajon Stanfield el fog Ja-- e eml ug)anezt a következő választásokon: az elsöprő mandátumtőbbsegel? mwuoaiMMWimttimiMRMHnMttmiiMii 'iiinmiNiiiiMiiiiHMf! mmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmtm Ka pitaiista - kommunista vaiázassán (f a) — Jugoszlávia kommuuisia all-i-m de ilt a szocializmus vadliazasviyban cl g fajta kiskapitalizmussal tíz a relemás remlszer ugv alakult ki hogy a Tito és Sztálin közti vakitásig te-hát l4gfg Jugoszlávia éji olyan í+wie-ve- ti ragaszkodott a kommunista termeié-s- l rendszerhez mint a Szovjetunió Ae Jt-ven- es évek elejéit awmtwH kezdett kifej-lodn- i mi amit a kommtmktmMtőt vtM ti-hajlásn- ak neveznek A légi és ac u] I'Iuhic A Jegtöbb gazdának visszaadták a föld-jét ac ipari terxgaHlálkodás primitív orosz modsA'ién lazítottak es a mester-embernek megengedték hugv műhelyt boltot vendéglőt nyisson ha családtag-jain kivül csak néhány alkalmazottat tart Ilven magántulajdonban kvu üzem a ma cnénves szabályok szerint ktfötjehb őt idegennek adhat munkát De augusztusig — amikor a horvát válság kkHetudéac nap-világra kerttit és Tito kezdett visszaka-nyarodni Moszkva felé — sokan számítot-tak még arra hugy a nem-roko- n alkalma-zottak számát tízre fogják emelni Fontos megszorítás hogv mmdenkl csak act adhatja el a boltiában amit ő maga állított elő Kereskedni nem engednek senkit Ec a korlátozás annál inkább nyo-masztja a jugoszláv közgaada ságot mert kemmtmlcmusban mindig at áruetusttás okocza a kgtubb gazdasági bajt Jugoszláviában Is látja ac ember hugv szocializmusban csak ac működik M ami-tol a rezsim kte függ Ezért dolgozik gyor-san és alaposan a politikzl rendőrség Lzert Jó a hadiipar A fogyasztási cikkek gxarlása nehézségekkel küzd de az eseml igényeket azért így is ki tud iák elégiteni Elvégre ha a cipó vagy a kiMncs Mán minőségű is megveszik mert más nincs Allandu és gyógyíthatatlan bénaság két xitális tetiUeten kíséri a scwianzmMst: s kullekth mezugazdasághan és a kereske-delmi funkciuk ellátásában Mlnthugx a gazdaságok k4kklhizálása nagyrészt megszőni a iiuíOgaíJaiágl ba-jai már csak ac elosztásban vannak l(a Például az állami satudat a telet nem sze di ossza-- ideiéhen s ac megsavanyodik ak-kor a gazda néhány fillért kap csak akár-hány mer tejet hagytak is a nvakán Azon-ban nem csak ac éWmésacr-ellátásbo- t cár-Ja-k ki a magámáflatkocoka! hanem ac ipari nversanvag és a fogyasztási cHtkek elosctÉiábol K Hogv ec hogyan nehetiti és aYugftpa meg a gsárák mtmkafatt act ac acegeit nem lát fa ac nvesmt mmuen kommunista ál-lamban utxan Itaatottan oreütt haditlsok akár a secérkar fchuimlád tervei A tá-ris- ta csak anmit lát amennsit mmden fugvaaftlÉ a maga boréit tapasctal nev-cc- e tcseM hugy nincs tel vagy nincs citrom Fettánő és a déHztáx népek hecsüsetere váük hogy ami bajjal lalámatlk ac em-- Imi kalmazottak iuindulatán lífttWfti fíúíj§ a rendszeren muhk A szálkául alkfllniít 7ott a boltusseged a pincéf ji]dncm mindig kedves szolfalatkés és tigJXíí Is De amint egv messziről Irón Holt íllíaml üeHi részeiként kell dolaoniok lú# rendetlenné álltak Vkzot lm akár mmt tVJdofM akár mint magánatkalmazott a tnapH li##öA ni dolgozik valaki vagyis tudja hu§y a haszna vagx bére arámban Ali M eh᧠Mit munkával akkor gvorsabban és fö kg Jobban dolgozik Ugv kis hatastkikotoben ahoi l emt rek nem állami tizemnek hanem maglik nak dolgoznak általában mindenki stf galmas minden szerszámnak még o-lyo- tt kis darab főidnek is megvan a HtagA ti-deltelé- se szerepe Ewel szendjen a s#ép nagv fiuínel kikötőben — el ég Ma-gyarország értííelte ki — az epéM klUJlü nagvobbfészt autók szántára rkotóhet$' nek használják Hent a xárosbtm Is kmliu M ellentét a „szocialista xifesaft" és (t M Ját magával torodo salát magáért fcleW) ember magatartása koWHt A csaíádi M Mtk tiszták és gondozottak A béthájsk visaont behU a szo szoros érthnáh) I mucskusak ulsan rumosak" mhlt a pes I ti házak voltak az ostrom utátt pMt i I'kime nem volt hadszíntér I Hugv a kommunista köpönveg ftlatt (legalább Is eddig milyen bátran tr]s2 kedett a magánkapiíinMis azt a IT+Hné-- ban „La Voce del íopoki" (magyatl N# mi) címmel megjelenő oias kuMlHM' nista napilapból is láttuk i Itt egv rarenzoból datált ekt--é eí mondta hugv Isztriában uJ fafcrt ## kéből" A település házaiban 3tJm fmVr amat majd Mmden házat uhrattsk #pft-- I tétnek akik csak szeptembertől fliiTltilf használnák hétvégi kirándvdásra vafV akár állandó uttlakásra a házukat vny a lakásukat Eceket ugyanis a két márt fcá napban hlliushan és augusztusban Htefe ! táknak lértsd- - dollárt vagy markát m#£Ó idegeneknek) adnák bérbe Érdekes hogs a kukmben anamMPNit marxista frázisukat szalkózó umoittsiitfl kommunista párt közlőn v annvtra hssk szik wfvawii rábcszetnl ae falu fthUiBI sere hugv a rövid tudósításban kéUzcf h hangoctatia: a villák és öröklakáwtk tjpi tésl költségeit nvaaántőkéből IcőVéIÍ 4b Kétemeletes aíaUzmus A paidasagi étet tehát vatubatt Mt Cfpjgi Irtcn fohik JjoszJa1ábatt A fcKwi a J femHartutt adat nem flrctu nagy áfa imk MrWiák el Vc alsót pemg a klumfctutt vereitékes munka iával fcsépitcit és Ham lmokat flcető krsttzemrk teszik ki Ezt a két emeleiet akarva mm atmtm folyton osscefiasmiíta ac emwer metg ac Hyesmire nem I igv elő turista Is Maasagni Tzcht olyan nagv és — úgysauhán tidjti a i-H-c eWaíenJ I I ! |
Tags
Comments
Post a Comment for 000563