Magyar Elet, April 01, 1989

              HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaság
$
hntmUUk
tubád nép ttu i
ctuda dolgokat i lágert Intkpeotlael
szsziom MAGYAR ELET CtruHlm TtdJy
Vol 42 13 KLII évfolyam 13 szám 1989 -- április 1 szombat Ara: 75 cent
A szovjet választásokon a reformisták elsöprő győzelmet arattak
w
nizmii
zotl a Szovj
Polgárháborús veszély Jugoszláviában ® Sorozatos letartóz latások Romániában
Pozsgay Imre állammiiiiszlert fogadta 'a Szentatya hogy az 1991 szeptemberére
kitűzött magyarországi pápai látogatást megbeszéljék — A hat tekintélyes ro-mán
politikust akik nyílt levélben megkísérelték a nacionalizmus mentéjét le-rántani
Ceausescu válláról rendőri felügyelet alá helyezték A bukaresti utcá-kon
ielttínóen megszaporodott a karhalalmi jelenlét — Az Európai Parlament
emberi jogi bizottságának elnöke Lord Belhell javasolta hogy fosszák meg a
román diktátort az angol Bath Rend Nagykeresztje és a francia Becsületrend
Nagykeresztje legmagasabb kitüntetésektől — A forint árfolyamát március
utolsó hetében a nyugati valutákhoz képest C°o-k- al leértékelték — Letartóztat-ták
Dinescut a Románia Libera c hetilap szerkesztőjét aki a francia Libéra-tionba- n
közöli egy Ceauscscut bíráló cikket — Egy szovjet folyóirat közölte a
száműzött Szolzsenyicin 1974-be- n írt Felhívását melyben elhangzik: „Egy tisz-tességes
ember nem szavaz olyan személyre akit méltatlannak ítél vagy aki-ben
nem bízik" — Takakazu japán külügyminiszter-helyette- s nem fogadta el a
szovjet érvelést miszerint „a Kurili-szigetekc- n állomásozó szovjet csapatok
nem jelentenek veszélyt Japánra nézve'' — Anna hercegnő II Erzsébet leánya
a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökeként Magyarországra látogatott — Kiirt
Waldlicim osztrák államfő négynapos látogatásra Abu Dhabiba az Egyesült
Arab Emírségek fővárosába érkezett — Az újvidéki Magyar Szól idézzük: Az
önkényre nepotizmusra bcsúgóhálózatra épült rendszer eresztékei recsegnek-ropognak- "
— Az USA adóhivatalnokainak szolgálati szabályzatához nemrég
csatoltak új fejezetet mely egy nukleáris támadás után 30 nappal az adóbehaj-tás
módozatait írja elő Ezt hívják Pesten „pihent agyú" bürokratának bárki
találta is ki — Mi a különbség a magyar és a norvég kommunista párt között?
— Semmi! — ??? — Mind a kettő oszlóban van
SZOVJET
HATALMASSÁGOK
ALKONYA: A NÉP
SZAVA ELSŐ ÍZBEN JUT
ÉRVÉNYRE
Csapkod a mennykő melyet
ezúttal a Vox Populi a nép
szava jelképez:
a hét évtizede „eszi-nc- m
eszi-ne- m kap-más-t" egyet-len
jelöltre adható válasz-tási
komédiái csaknem
szadisztikus örömmel mel-lőző
szovjet polgárok egy-másután
buktatták meg a
párt magasrangú nacsal-nyikja- it
akikkel párhuzamosan más
jelöltek is indulhattak úgy-hogy
oly nagyvárosok mini
Leningrád Kicv pártfőlitká-ra- i
véres orral vették tudo-másul
hogy a PRAVDA ez-úttal
az első oldalon megír
Stirling György:
ta róluk az igazfltrAve
loltek komoly ipróba előtt áll-tak
— és számosan elbuk-tak"
— hangzott
A Baltikum három államá-ban
az ellenjelöltek túlszár-nyalták
a hivatalos kurzu
kandidátusait úgyhogy a
szovjet országos választások
egyben a reformista jelöl-tek
elsöprő győzelmét hoz-ták
— Magyarra fordítva —
máris megjelenik az írás a
falon:
Ha a nép a voksok révén
kimutathatja igazi szándc
kát hogy milyen rendszer
alatt óhajt élni azesetbcu
félreérthetetlen az üzenet
a Dunapartra is: a ma-gyar
választások a jövő-ben
a többpártrendszer é-gi- szc
alatt bizonyára a
koalíciós idők kb 17%-á- l
fogja -- (esetleg) nyújtani a
kommunista pártnak
Ha a párt 40 év alatt nem
jólétet hanem többgenerá-ciós
eladósodást teremtett
most hagyják szóhoz jutni
végre a pártonkívulieket! A
Politbüroból kiebrudalt sza-badszájú
Borisz Jelcsin egy
ben kegyvesztett moszkvai
párttitkárt — mert meré-szen
támadta a Kreml-e- t —
a nép nagy többséggel meg-választotta
viszont a fővá-ros
polgármestere Valerij
Sajkin hatalmasat bukott
Félreértés ne essék: a
Kongresszus 2250 mandá-tumából
ezúttal mindösz-sz- c
1500 volt „vitatható"
amikoris több jelölt indul-hatott
A maradék 750
mandátumot a párt és az
állam képviselőinek juttat
A Történelmi Igazságtétel Bizottsá
Legutóbb a 301-e- s parcella halottainak exhumálásáról intézkedő
kormányhatározatot ismertettük és pár szóban érintettük a múlt év
nyarán alakult Történelmi Igazságtétel Bizottság munkáját Az aláb-biakban
bővebben kívánunk szólni e bizottságról melynek nem kis ré-sze
volt abban hogy INagy Jmre és az 1956 utáni bosszúkorszak többi
kivégzett áldozatai három évtized után végre a humánum parancsai-nak
megfelelő temetést kaphatnak és jeltelen sirban fekvő földi ma-radványaikat
kihantolják hogy megadják nekik a minden embert min-den
elhunytat megillető végtisztességet
Bevezetőül hadd adjunk közre egy nyilatkozatot amelyet a IMagyar
Nemzet közvetlenül a kormányszóvivő Nagy Imre temetéséről szóló
sajtótájékoztatója után hozott a lap január 27--i számának 5 oldalán
Mielőtt a bizottság tevékenyssgével foglalkoznánk ezt a nyilatkozatot
feltetlenül cl kei! olvasni mert abban sűrítve kapjuk a lényeget és
megismerhetjük a szellemet ami a bizottság egész munkáját áthatja
Nyilatkozat
A Történelmi Igazságtétel Bizottság üdvözli a kormány elhatározá-sát
hogy a bizottság felhívása és a hazai valamint a nemzetközi köz-vélemény
hatására harminc cv késéssel bár de lehetővé teszi Nagy
Jmre és társai — Malátár Pál Gimes Miklós Losonczy Géza és Szilá-gyi
József — jeltelenül elföldelt holttestének azonosítását s emberhez
méltó nyilvános eltemettetéséi
Ezzel kapcsolatban bizottságunk a leghatározottabban leszögezi
hogy ezt csupán első lépésnek tekinti: '55 forradalmának minden meg-torlásul
kivégzett áldozatát emberi végtisztesség illeti megköveteli te-hát
hogy a kormány több mint harminc év múltán tegye végre közzé
a kivégzettek teljes névsorát hogy emléküknek hozzátartozóik ember-hez
méltó s nevüket viselő sírok elölt adózhassanak hogy emlékeze-tüket
nyugvóhelyükön valamennyiük nevét feltüntető közös emlékmű
őrizze meg az utókor számára
Meggyőződésünk hogy Magyarország mindaddig nem nevezheti
jogállamnak niagát amíg végleg íel nem számolja aJiázánk Közelmúlt--
í
# &
ü m i
ták (A Politbiiróban bi-zonyára
sejtették hogy
egy igazi népszavazás a
párt védősáncának szánt
750-- cl is elsöpörné a kibon-takozás
útjából)
OSTROMÁLLAPOT ÉS
VÉRES ZAVARGÁSOK
KOSZOVÓBAN 5
i
A tények: A szerb hor--
vát bosnyák szlovén ma
cedón és albán nemzetisége'
ket az Antanthatalmak ös'-szefércel-ték
egy müállam- -
má melynek jelenleg 21
milliárdot tesz ki a külföldi
adóssága ráadásul az inflá-ciós
ráta 250°o! — A hal
köztársaság 'és a két auto-nómnak
nevezett tartomány
jugoszláv államszövetségé-nek
szálai ma lazábbak
mint valaha mert pl a
munkanélküliség most már
minden ötödik jugoszláv po-lgárt
elért
--i i
Koszovónak az albánlak-ta
tartománynak a lakossá-ga
két millió s bár ennek
csak 'lOíó-- a szerb mégis a
szerb központi kormány nem
veszi tudomásul hogy az al-bán
azaz a harmadik leg-nagyobb
számú kisebbség is
köztársasági rangra szeret-né
emelni Koszovói Ennek
ellenére Belgrád „megszen-telt
ősi szerb területnek"
kiáltotta ki Koszovói mely-nek
albán lakosságát oly ké-sőbbi
települőknek tartja a-kikn- ek
egyetlen célja a szer-bek
kiűzése Koszovóból és a
szomszédos Albániával való
egyesülés
Ezért a szerb Milosevics
vezette kormány a mozlim
albánokat kiáltotta ki a
jugó köztársaság minden
bajainak bűnbakjául és —
az albánok sorozatos nyilt
zendülési jelleget mutató
ellenállásával nem
törődve alkotmányos mó-dosítások
révén megfosz-totta
Koszovó albán 'tar-tományt
az igazságügyi
honvédelmi és belügyi
rendtartás tárcáitól
Ezt egyben azt :s jelenti
hogy a Broz Tito által 1974-be- n
autonóm tartományi
rangra emelt Koszovó poli
likai és kulturális hatáskö
rét Belgrád jelenlegi albán
ellenes irányzatú vonalveze
tése jelentősen megnyirbál-ta
Emiatt aztán nem csoda
hogy tucatnyi albánlakta he
lyiségben lángolt fel a fegy
veres ellenállás Podujevo-ba- n
Jetulah Kucsi rendőrfő-nököl
lelőtték az albánok to-vább- i
harminc személy vesz
telte életét a zavargások so
rán melyet az évtized leg-súlyosab- b
polgárháború
tüneteket mutató hetek óta
tartó ellenállásának larta-na- k
Csaknck 2U0 albánt letar
tóztattak 78-- at máris eli-téltek
Megjegyzendő:
Belgrád bűnének 'számít
hogy Koszovóban a mun-kanélküliség
30°o-os- !
MAGYAR1
UTASSZALITÓ GÉP
ELRABLÁSA
Kél csehszlovákiai kamasz
kölyök egyik 15 a másik
16 éves — fegyverrel kény-szerítették
a MALÉV piló-tát
hogy Amszterdam he-lyett
gépét Ny Németor-szágba
irányítsa A két vak- -
— Folytatás a 2 oldalon —
jában elkövetett valamennyi embertelensúg és jogsértés utolsó még
orvosolható nyomát is és nem szolgál ünnepélyes törvénybe foglalt
elégtétellel mindazoknak s mindazok utódainak akik a tömeges meg-aláztatások
üldöztetések koholt perek vétlen áldozatai voltak
A Történelmi -- Igazságtétel Bizottsága
Példátlan megtorló hadjárat
Ebből a nyilatkozatból érzékelhetjük a bizottság céljait melyeket
a legutóbb közölt hosszabb felhívás részletesen is kifejt A felhívásra
visszatekintve érdemes felidézni annak azokat a mondatait amelyek
megállapítják hogy az 1958-o- s forradalmi szabadságharc leverését kö-vető
megtorlás példa nélkül áll a magyar történelemben noha Kádár
uralomrajutása után azt ígérte: az eseményekben való részvétel miatt
senki sem vonható felelősségre Aíelhivás leszögezi: itt az ideje annak
hogy a megtorlás áldozatai halottak és élők teljes erkölcsi politikai
és jogi rehabilitációban részesüljenek De ugyanígy felül kell vizsgálni
az 1945 és 1955 között lefolytatott konstrukciós pereket is a Rajk-per-t- öl
a Magyar Közösségi és más pereken át a'Mindszenty- - és a Grősz-peri- g
mert ezekben jórészt árlatlan embereket itáltek el rágalmaztak
s a perek anyaga még máig sem került nyilvánosságra — „Az 1945
utáni magyar demokráciát megalapozó ártatlanul bebörtönzött kis-gazdapárti
parasztpárti polgári szociáldemokrata keresztény poli-tikusok
százai hazug vádak alapján elitéit szakemberek ezrei máig se
kaptak politikai és erkölcsi jóvátételt" — olvassuk a felhívásban mely
végül a magyar társadalomhoz fordul hogy követelje a kivégzettek
méltó eltemelését és a sztálinista önkény áldozatainak emlékét meg-örökítő
emlékmű felállítását
Mindezek után a „Magyarnemzet február 8- -i számában látott nap- -
világol egy interjú amelyet az újságíró Vásárhelyi Miklóssal a Nagy
Imre-pe-r utolsó otthon elő vádlottjával a Történelmi Igazságtétel Bi-zottságának
egyik létrehozójával folytatolt A beszélgetés során Vásár-helyi
Miklós elmondja hogy a bizottság a múlt év nyarán alakult meg
(Folytatása a 4 oldalon)
í
Űj alkotmány ké
lilagyarorszá
Az alkotmány a legtöbb nemzet alap
törvénye amelyen a jog és államszerve-zet
az emberi szabadság és a politikai in-tézményrendszer
alapul Magyarországnak
nem volt írott alkotmánya egészen 1949-i- g
amikor lényegében az 1936-o- s sztálini alkot-mányt
néhány hét alatt lefordíttatták és el-fogadtatták
az országgyűléssel
Kossuth Lajosnak az volt a véleménye
hogy az írott (kodifikált) alkotmány a hala-dás
útjában áll A New York-- i ügyvédek
előtt tartott beszédében arra mutatott rá
Unfi rt íftrtMnlr 1rt-An4- - lrtll 4-- 1 fr 1 ! rt ru ívitnn
I uugjr a juguan icicsi iych icu icnua aii uuc£- -
menyek változó jellegével es a tudás fejlő-désével
Angliának ma sincs írott alkotmá-nya
Az amerikai alkotmány sem-marad- t
meg eredeti formájában Mióta 1787-be- n
megalkották huszonhat módosítással és ki-egészítéssel
(amendment) látták el
Szinte magától értetődik hogy a kodi-fikált
alkotmány nem lehet szolgai fordítá-sa
egy másik ország alkotmányának ha-nem
tükröznie kell a nemzet történeti ha-gyományait
iés gondolkodásmódját A több-ség
véleményét nem nehéz megtudni par-lamenti
viták szabad választások és — mi-kor
kivételesen fontos ügyről van szó —
népszavazás révén
Ma Magyarország politikai és gazdasá-gi
keresztúton áll 'Az idö megérett alapve-tő
változásokra Csak a nemzet egésze
döntheti el hogy mit kell megtartani és el-vetni
Az 1222-be- n kibocsátott Aranybulla
azonos szabadságjogokat biztosított főne-mesnek
és köznemesnek Ma olyan alko-tmányra
van szükség ami „számot vet a
XX század végének társadalmi-gazdasá- gi
realitásaival" biztosítja az egyéni szabad-ságjogokat
és nem akadályozza meg az
egsszséges irányú kibontakozást"
Az idézeteket a budapesti Igazságügy-minisztériu- m
1988 november 30-- i dátum-mal
ellátott alkotmánytervezetéből vettük
át 'ami rámutat a „több mint ezer éves
magyar államiság szerepének egyoldalú ér-tékelése
körüli tévedésekre Ez az egyolda-lúság
„nem állja meg a helyét államelmé-leti
szempontból nem felel meg a történet-tudomány
eredményeinek végül a magyar
nép történeti tudatának sem Korábbi álla-miságu-nk
lebecsülése sérti jelenlegi társa-dalmunkat
nemzeti erdekeinket torzítá-saival
nemzetközi „image"-ünke- t is
A népet nem lehet kirekeszteni
a hatalom gyakorlásából
A szerzők megállapítják hogy nem az
1919-e- s alkotmány foltozgatására hanem új
alkotmányra van szükség „Az elmúlt évti-zedekben
nálunk annyi alkotmánymódos-ításra
került sor hogy a hatályos alkot-mányszöveg
teljesen ekletikussá vált"más
szóval gyakorlati alkalmazása a végrehaj-ló
hatalom képviselőinek szájíze szerint tör-tént
„A korlátlan és korlátozhatatlan hata-lom
léte magában hordozza az önkényura-lommá
torzulás veszélyét Ezt hivatott ki-küszöbölni
a hatalmi ágak elválasztása il-letőleg
olyan korlátok — ha úgy tetszik: él-lensúl-yok
— kialakítása az államszerveze-ten
belül mint az alkolmánybiráskodás a
közigazgatási bíráskodás a kormánynak
az Országgyűlés által történő ellenőrzése
a bizalmatlansági indítvány stb"
Leszögezi a tervezet hogy „a népszu-verenitás
elvének megfelelően a népet nem
lehet kirekeszteni a hatalom közvetlen gya-korlásából
és a népszuverenitásból eredő
összes jogot nem szabad egyetlen szerv ke-zébe
adni"
Az új alkotmánynak magában kell fog-lalnia
a nemzetközi kapcsolatokra vonat-kozó
legfontosabb normákat is közöttük
„az ENSZ alapokmányában foglalt elveket
és szabályokat" iés az emberi jogok általá-nos
érvényű nemzetközi szabályait
A többpártrendszer elvének
érvényrejuttatása
Árról is szó van a tervezetben hogy „a
hazánkban kibontakozott politikai mozgáso-kat
figyelembe véve rövid jidőn bélül prog-nosztizálható
a többpártrendszer 'kialakulá
sa" ezért az alkotmány kidolgozásánál ez-zel
is számolni kell
' „Áz állami szervek gazdaságpolitikai
hatáskörét az államszervezett részbea Indo-kolt
megállapítani Az aílámpolgárok-gazj- !
na
dasági szociális jogairól így a szociális biz-tonsághoz
a munkához való jogról és a
sztrájkjogról" is rendelkezni kell
Különösen fontosnak látszik a szabad-ságjogok
felsorolása amik között szerepel
a „békés gyülekezéshez az egymással va-ló
szabad társuláshoz (egyesüléshez szak-szervezet
alakításához) nemzeti vallási
nyelvi kisebbséghez tartozáshoz a sajtó-szabadsághoz
a gondolat a lelkiismeret a
vallás és a véleménynyilvánítás szabadsá-gához
a magántitok és magánlakás sérthe-tetlenségéhez
a személyi adatok védelmé-hez
és a közérdekű információkhoz való
hozzájutás" körüli jog
A dzsungeljog megszüntetése
A büntetőeljárásban az ártatlanság vé-delmének
érvényesítése tér vissza a dzsun-gel
joga helyett ami lényegében a vádlot-tat
kötelezte arra hogy ártatlanságát bizo-nyítsa
Szó van az Országgyűlés szervezetéről
is A tervezet szerzői az egykamarás tör-vényhozás
mellett törnek lándzsát ami
persze erősen vitatható Nemrág a lengyel
kormány és a Szolidaritás képviselői a fel-sőház
újbóli bevezetésiét javasolták
A köztársasági elnök többek között
„nem tölthet be vezető párttisztséget és
nem lehet valamely párt vezető testületé-nek
tagja" Az alkotmánynak azt is ki kcil
mondani hogy „a biró a bíráskodás során
független csak a törvénynek van alávet-ve"
A bírói függetlenség megsírtését szi-gorúan
büntetni kell „A bírói függetlenség
kérdésével függ össze a bírák elmozdí'ha-tatlanság- a is"
„Az alkotmányvédelem különleges ré-sze
az Alkotmánybíróság amely a ha-gyományos
igazságszolgáltatási szervezet
tői elkülönülten önálló testüle'kánt műkö-dik
és bíráit az Országgyűlés választja"
Az elnök tisztségét
népszavazással kell betölteni
A 82 oldalas alkotmánytervezet sok po-zitív
javaslata mellett bőven akad megkér-dőjelezhető
és negatív javaslat is A köz-társasági
elnök hatáskörének kiterjesztése
teljesen indokolt de az nem hogy az Or-szággyűlés
válassza meg Ezl a fontos po-zíciót
csak országos választás útján lehet
megfelelően betölteni
A Minisztertanács javaslattételi joga
elnöki rendelet alkotására a rosszemlékű
rendelet útján való kormányzást hosszabbí-tan- á
meg Az Országgyűlés időnként né-hány
napra való összehívása helyett állan-dó
ülésezésre van szükség A törvényhozás
az Országgyűlés dolga nem a végrehajtó
szerveké
A javaslat szerint a képviselőknek egy-harmada
nem a területi választási elv szel
rint jutna mandátumhoz hanem „a politi-kai
jellegű társadalmi szervezetek érdekei-nek
célkitűzéseinek megjelenítőjeként" ke
rülne a parlamentbe Ilyesfajta „korporá-ciós"
képviselet a közigazgatási nyomással
párosult tekintélyuralomra jellemző
Annak dacára hogy a tervezett alkot-mány
szerint „az állam tulajdonosi jogai-nak
túlnyomó többségéről a vállalat javá-ra
lemond" a gazdasági élet „kulcspozí-cióival"
továbbra is az állam rendelkezik
Amig a lakosság túlnyomó többsége állami
kézben levő vállalatok és szervezetek alkal-mazottja
a függő viszony miatt nem lesz
könnyű a demokratikus képviselet alapsza-bályát
érvényre juttatni
A törvény végrehajtási módszere
döntő
Arra" Is rá kell mutatnunk hogy az 1949-e- s
alkotmány is biztosította papíron az
egyéni szabadságjogok nagy r'szét de as
aki élni akart alkotmányos jogaival hama-rosan
az AVH karmai között találta ma-gát
Az alkotmányos garanciák értékét nem
a szavak hanem a végrehajtás módszerei
szabják meg
Az általános törvényess-ég- i felügyeletet
elvben áz ügyészségeknek kellett volna gya-korolni
azy elmúlt évtizedekben is de a gya-korlatban
a LegESbb Ügyész éppúgy mint
alárendeltjei á mindenható állam engedel-mes
szolgái voltak Vitatható hogy átvál--
— Folytatás a 3 oldalon —
'f