000424 |
Previous | 11 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
KANADAI MAGYARSÁG 1954 szept 26 '(39)' 11 oldal
Miska János Pál:
A viláarkiélliíásoe
A newyorki nemzetközi ki-állításról
még nagyon sokat
fognak írni Bizonyára lesz-nek
olyan lapok amelyek az
emberiség összefogásának bé-kés
igyekezetét keresik ben-ne
Aztán lesznek olyan folyó-iratok
is amelyek a modern
tudományok összegezését tu-lajdonítják
annak De az sem
lesz meglepő ha némelyek
egyszerűen az amerikai nagy-vállalatok
a Kodak Coca-Col- a
I B M és más kompá-niák
ipari népszerűsítésének
találják az egészet
Valóban ez a kiállítás kis-sé
vegyes érzelmeket vált ki
Nyíregyházy Pál:
az emberből A hatalmas pa-vilonok
és csillagászati forrá-sok
között járva úgy tűnik
hogy a látogatók véleménye
fölötte megoszlik Ez részben
talán azzal magyarázható
hogy a nemzetközi kiállítások
manapság olyan általánosság
számba mennek mint a hag-yományos-
olimpiai rendez-vények
Alig egy évtized le-forgása
alatt 1958—1967
négy világkiállításnak lehe-tünk
szemtanúi: a brüsszeli a
seattlei a jelen newyorki és
a közelgő montreali kiállítás-nak
Az olimpiával párhuzamos
Hétköznapok a Szamos mentén
Esztendeje már hogy Szamosszegen
eltemették Ami Lajost akit a kommu-nista
világ nagy magyar mesemondónak
nevezett ki Kitüntetést kapott a kor-mánytól
A néphagyományok ápolása
terén kifejtett munkássága elismerése-képpen
„a népművészet mestere" címet
adományozták a mesélő öregnek
Múzeumi kiküldöttek 32 kilométer
magnetofon szalagra vették fel 282 me-séjét
melyekben megelevenedtek tün-dérek
és boszorkányok pusztai betyárok
és szabadsághősök szegény juhászbojtá-rok
és a nép közé aranyat szóró király-fiak
különös történetei
Kis pipájából füstfelhőket eregetve
buszkén mormolta a meséket szobája
megtelt kíváncsi falusi vendégekkel de
a pálmát mindig a magnetofon vitte el
mert nem győzték csodálni a mesét hűen
ismétlő masinát 'Senki sem próféta sa-ját
hazájában Szamosszegen tréfát csi-náltak
Ami nevéből:
— Az öreg „ámító" csak bolondságo-kat
beszél
S ha meséi nem is igazodtak a lenini
elvekhez a párttitkár utólag kommu-nista
hőst faragott belőle:
— Szamosszegen Ami Lajos volt az
egyetlen ember aki bámulatos cmléke-zőlehetségg- el
el tudta mondani az 1919-e- s
párttagok és tanácstagok névsorát es
szószerint elismételte a budapesti kikül-dött
előadását
Kedvenc meséje Pálinkás Jánosról
szólt melynek alkoholista figurája a
mámorba menekülő ország toizképc
volt A hazai írók így örökítik meg a
kocsmákban fehér pálinkát fogyasztó
népünk tragédiáját:
— Az öreg Józsi bácsi felakasztotta
magát — mondja természetesen egy vas-utas
— Alig tudjuk elhinni hiszen az
este még itt ivott velünk
— A Péterek háza is leégett — mond-ja
a másik
—Azt maga Péter gyújtotta fel — bi-zonykodik
a fuvaros aki ostorától még
itt sem vált meg — Részeg volt nagyon
meg akarta ölni a feleségét a nagyobbik
fia kidobta hát bosszúból felgyújtotta a
házat
— A Jóska bácsi is részeg volt — né-zegette
üres pálinkás poharát a fiatal
vasutas — hallottuk éjszaka hogy na-gyon
veszekedett Anna nénivel Hajnal-ban
azután nagy sikoltozásra mentem
ki hát ott csüngött az öreg a szilvafán
de már meg volt kékülve
A valóság szörnyűbb mesemondó ma
a Szamos mentén mint a pipázó Ami La-jos
volt
A termelőszövetkezeteket a szociális
élet új feladataira kényszeríti A Sza-mos
holtágaiban kacsát nevelnek Mivel
a kommunizmusban a beruházás a fon-tos
a Megyei Építőipari Vállalattal cpy
millió forint költséggel kacsanevelő épü-letet
emeltettek Az átadástól számított
hat hónap múlva a mennyezet leszakadt
háromszáz kacsa elpusztult
Ki a felelős? — kérdik vérfagyasztó
komolysággal De aztán a sok bába kö-zött
elvész a gyerek A beruházó válla-lat
nem bocsátott elfogadható terveket
az építők részére A kivitelező nem az
előírt horganyhuzalt használta a nád-padlók
felerősítésére és sokkal vasta-gabb
malter és beton réteggel terhelte
meg a nádpallókat mint amennyi súlyt
az elbírt Az ellenőrzés sem munka köz-ben
sem átadáskor nem vette észre a
nyilvánvaló hibákat
A „szakemberek" tehát megállapítot-ták
hogy a szerák nem bírják el a ne-héz
beton és malter mennyezetet köny-nyeb- b
anyagból perlitből kell azt készí-teni
A javítást már ezzel az új módszer-rel
vé-'- k el s a fe1-1ő:- s" kérését el-teme- tfk
p -- —v-'"-z k?c"?"al eTitt
a romok "Iá
Az építőkari vállalatoknál - hibák el-lenére
is lázas munka folyik Miniszteri
utasításra szombaton és vasárnap is
dolgoznak A vasárnapi munkát az egy-házak
elleni gyűlölet miatt szorgalmaz-zá- k
nem sajnálják a kétszeres tűlóradí--
hasonlat azért is helytálló
mert a világkiállítások célja
az olimpiához hasonlóan a
világ népeinek a békés össze-fogása
Az 1958-a- s brüsszeli
kiállításra például elhozta
kulturális és tudományos
eredményei legjavát a föld-kerekség
majdnem minden
népe Az 1967-be- n megrende-zendő
montreali kiállításon
pedig az ember egyetemes
fejlődésének a témáját dol-gozza
fel a nagyvilág
Ami a newyorki kiállítást
illeti) nem is annyira a téma-választásban
van hiba ha-nem
a kiállítás egészében E
jakat Ki félti az állam kasszáját? Pedig
a kubikosok vasárnap már fáradtak
ilyenkor pihenésre vár az ember szer-vezete
— Hát még mennyire vár minket ott-hon
a család — mondja a kubikosbrigád
vezetője — De nem lehet ellazsálni a
hétvégét különösen ilyen cudar időjá-rású
esztendőben Fogcsikorgatva vállal-tuk
a vasárnapi munkát de hiába na
jól jön mindenkinek a több kereset
Aztán a vasárnapi munkaidő befejez-tével
felkapnak a biciklikre és hazáig
végigkarikáznak 38 kilométert Hétfőn
hajnalban pedig vissza Mit ér az olyan
fáradt emberek munkája? Ezért szakad
le a mennyezet a kacsancvelö épület-ben
Ami Lajos mesemondó szenvedélye
lobban fel a falusi emberben ha meg-kérdezik
tőle milyen volt itt régen az
élet?
— Régen? — ismétli a kérdést egy
meggyötört asszony — csordapásztor
volt az uram Nagyon nehéz élet volt
Most tíz éve már hogy elkezdtük a Dó-zsában
de ez még nehezebb Az öttagú
család sok gondot jelent Hajlék kell
élni ruházkodni A szobánk üres bútort
szeretnénk vásárolni
Az apa most állatgondozó ma nem
szégyellhet! foglalkozását csak a régi
csordapásztor volt megbélyegző
— Két iskolám volt a gyerekek lepi-páltak
A fiúk hatodikba hetedikbe
mennek Rozi már ondolálni is tud szak-mája
lesz Engem mindig megbüntet-nek
hogy tehenészeti dolgozó létemre
nem jelenek meg a rendszeres orvosi
vizsgálaton és a fejeshez nem veszem fel
a kulón munkaruhát
Naponta ámítanak" ilyen különös me-sékkel
Tanyasi sötét szobában a háború vé-gén
sovány asszony vívta utolsó harcát
a halállal Hét gyermeke volt tizennyolc
éves a legidősebb A haldokló anya gör-csösen
ragadta meg a béna Margitkát
szerette volna őt is a sírba vinni magá-val
de keze élettelenül hanyatlott vissza
Megkondult a lélekharang mely hírül
adta a tanyasiaknak hogy egy szegény
beteg asszony elköltözött az élők sorá-ból
A gyerekek átkozták a kegyetlen
nyomorúságot mely elvelte tőlük édes-anyjukat
— A háború után aztán kiosztották a
földet — mondja a béna epilepsziás
Margit — de újra csak anyagi gondokkal
kúzkddtÜHk Apám erősen alkoholista
lelt nehéz volt a helyzetem a lábam
béna a járás fárasztó Állami gondozás-ba
vetlek (az ilyen beteg árvákból neve-lik
a janicsárokat) Budapestre küldtek
a klinikára hogy meggyógyítsák parali-zisem- et
Közben érettségiztem és most
orvostanhallgató vagyok Ember szeret-nék
lenni Kommunista!
Az egész magyar fiatalságot azonban
nem vihetik állami gondozásba hot
megmételyezzék a lelkét
A szovjet hódoltság előtti Ínségről
munkanélküliségről koldusinvázióról be-szélnek
Idézni szokták a régi újságokat
s nem tudom mi szégyen van abban
hogy engem így bélyegeznek meg? „A
polgármester összehívta a szociális gon-dozás
impozáns táborát azokat a lelkes
hölgyeket és férfiakat akik éveken át
elszántan önzetlenül harcoltak a nagy
rém az ínség ellen"
Aztán az epilepsziás Margittal elmon-datják
anyja könyörgését: „Nagyságos
úr tessék nekem egy kiló zsírt adni
Nincs mit enni a gyermekeimnek" A
nagyságos úr elfordította a fejét és
megvetően válaszolt: „Nem bírom a cse-lédszagot!
Na de nem bánom kaphat
egy kiló bélzsírt" Az asszony nem forr-
-'1 el az alamizsnát
A bTC n°~i s-'- lnt '"e" mi sem hpqy-ju- k
mrgiinkat a lazítás propafTdíjával
„ámítani' ahogy a szamosszegi szegény
nép gúnyolódott a népművészet meste-rével
Amíg a magnetofon szabadságról
és jólétről ordít addig a szovjet korbács
véres csíkot vág a szamosmenli magya-rok
hátán
kiállítás eszmei mondandója
éppen olyan nemes és sokat
ígérő mint a korábbi kiállí-tásoké
Az ember szolgálatát
a béke fontosságát és a tudo-mányok
áldásos hasznosítását
talán egyetlen kiállítás sem
hangsúlyozta nagyobb nyoma-tékkal
mint a newyorki Sőt
még azt is el lehet mondani
hogy a kiállítás alaptónusa
tele van a jövőbe vetett biza-lommal
a dolgok mai állapo-tának
pozitív jellemzésével és
az ember alkotó géniuszának
dicséretével
A modern tudományokat
iniertető pavilonokban szin-te
gyerekes derűvel beszél-nek
a kiegyensúlyozott máról
éz egy ragyogónak ígérkező
jövőről A hidegháború és
zord faji gyűlölködések eme
előrehaladott fázisában az
ember jóérzéssel veszi tudo-másul
hogy ma minden a le-hető
legnagyobb rendjén van
s hogy az ember soha nem re-mélhetett
annyi bőkezűséget
a tudományoktól és techniká-tól
mint amennyit valójában
kapott
Igen az embernek nincs
többé oka a természet rakon-cátlanságát- ól
való félelemre
Végre a maga kezébe vélte
sorsának irányítását s ma
már nem okozhat problémát
még olyan fenomenális ter-mészeti
eiő sem mint a nap
energiája mert az ember
ígv ígérik a tudósok még ezt
is pótolni tudja idővel hála a
tudományos eredményeknek
Történelmi fejlődés Időt-álló
perspektíva Világbéke
és ezekhez hasonló jelszavak
röpködnek a levegőben Ha-ladás
előremozgás és álmodo-zás
ezek valának a kulcs-fogalma- k
amelyek ott kavarog-nak
az ember fejében a kiál-lítás
ez irdatlan tömegében
A dolgokat a maguk dinami-kus
fejlődésében az előre-mozgás
hét mérföldes ütemé-ben
mutatják Előveszik a
múltat úgy tűnik csak azért
hogy a jelen glóriáját és a
jövő igéjét történelmileg iga-zolhassák
A kiállítás egésze azonban
mint" korábban is emliletlemV
kissé vegyes érzelmeket kelt
az emberben Ennek egyik
okozója talán az a felismerés
hogy a nemzetek nagy több-ségének
a kiállításhoz való
viszonya korántsem olyan ön-zetlen
és együttműködéses
mint a korábbi brüsszeli
vagy seattlei kiállításokról
feljegyezték volt Az imént
említett hangzatos elvi jel-szavak
a gyakorlatban vala-hogy
nem fejeződnek ki vagy
legalábbis elvesznek ebben a
nagyvásári tumultusban mely
úgy rányomja az egészre a
bélyegét
Nagyon sok nemzeti lobo-gó
az egyébként csinos és íz-léses
pavilonok felett egyá-ltalán
nem az illető nemzetek
egészét képviseli hanem azok
korlátozót kereskedelmi ér-dekeit
A hong-kon- gi népes
pavilont például inkább le-hetne
egy vasvillával összc-dobá- lt
filléres bazárnak ne-vezni
"'
v egy évezredes
kultúrával rendelkező nép
képviseleti fórumának Ha-sonló
üzleti szpllemről és dol
lárszerzési mániáról tanús
kodik a svéd a dán a hawaii
pavilon hogy magáról a házi-úrr- ól
az amerikaiakról ne is
szóljunk
A körülményeket véve ala-pul
az embernek úgy tűnik
hogy a hangzatos jelszavak és
erőszakos rábeszélések egy-általán
nem meggyőzőek sőt
A Kanadai Kulturális Inté-zet
előterjesztést tett az otta-wai
kormányhoz hogy az or-szágban
egymás mellett élő
különböző nemzetiségi cso-portok
között kapcsolatot lé-tesítsen
A javaslat már két
éve fekszik a „Bilíngualism
and Biculturalism" királyi
bizottsága előtt
A javaslat alapján történel-mi
és szociológiai tanulmá
nyok indultak meg a nemze
tiségi csoportok kultúrájáról
Karadában e téren nemcsak
angol és francia tanulmá
nyokat kell folytatni mert
hiszen a bevándorlók is ma-gukkal
hozták hazájuk ősi
kultúráját
nem is őszinték „A -- dolgok
soha nem lehetnének meg-nyugtatóbb- ak
mint ma" és a
hasonló jelszavak valóságos
porhintésnek számítanak ha
megfontoljuk azt a tényt
hogy Ciprusban és Vietnám-ban
harcok dúlnak hogy a
hamis ideák és kicsinyes ön-zések
fegyverei ma is ott vil-lognak
a nagyvilágban hogy
erre a kiállításra a világ
egyik felének a szellemi tá-bora
a vasfüggöny mögötti
országok egyáltalán nem
küldtek képviselőket de leg-inkább
az a tény hogy az
ember irtózattal lép ki New
York utcáira attól félvén
hogy a faji gyűlölködések
egy-eg- y eltévedt sörös üvege
vagy megbokrosodott gumi-botja
bármelyik percben le-terítheti
Hogy mennjire nin-csenek
rendjén a dolgok mu-tatja
ennek a kiállításnak az
északi csúcskén bemutalott
hatalmas rakétabázis- - és a
heves készülődések a végső
leszámolásra
Legfeltűnőbb azonban az a
tény hogy a kiállítás rende-zői
a világ dialektikus fejlő-dése
hangsúlyozásában kissé
megfeledkeznek az egyéni 51
mint önálló sejtről A filmek
és utazásos képes bemulalók
a korszakok és világok prob-lémáival
foglalkoznak A né-pek
ezrei és milliói eleve-nednek
meg előttünk amint
kemény harcok és gigászi
erőfeszítések mindent felfor-gató
igyekezetével haladnak
előre szeműket a mára az
alomhasadásos űrhajózás és
eleklromos-konyhá- s jelenre
szegezve
Az ember csak áll a haladá-sért
vívott küzdelem eme za-jos
színterén gyáván és bá-tortalanul
A tudományok és
technika bonyolult gépezete
teljesen kinőtt a kezéből s
meghaladja még képzelő ere-jét
is s úgy érzi ebben a ro-hanó
áradatban hogy a mai
világban az egyén sámára
nincsen egy talpalatnyi hely
ahol megnyugodhatna s nin-csen
egy nyugalmas pillanat
hogy felszínre bukkanjon és
körülnézzen magán hogy
merre tart mi lett belőle és
hogyan kell felkészülnie az
új kor rája szabott felelőssé-geire
Van egy nemzetközi bizott-ság
melynek az a feladata
hogy az ilyen kiállításokat
osztályozza Ez a bizottság a
brüsszelit elsöoszlályúnak a
seattleit másodosztályú kiállí-tásnak
a newyoikit pedig
harmadosztályúnak minősítet-te
Sőt kezdetben még olyan
javaslatok is elhangzottak
hogy ez egyáltalán nem világ-kiállítás
Hát ezt valóban ne-héz
eldönteni Egy világkiállí-tásnak
nem az a feladata
hogy agitáljon hogy rcbe-széljc- n
s főleg nem az hogy
a kor igazi problémáiról elte-relve
a figyelmet port hint-sen
az emberek szemébe és
rózsaszínre fesse az életet
hanem az hogy tanítson hogy
a népeket az önzetlen ver-senyszellemre
és együttmű-ködésre
nevelje A brüsszeli
kiállítást még ma is úgy em-legetik
mint a nemzetek je-les
olimpiáját
Ez a kiállítás pedig egy
kissé egyoldalúan amerikai
Filozófiájában tónusában és
megnyilvánulásában Vagy ez
csupán azt a látszatot erősíti
meg hogy a világ egyre job-ban
amerikanizálődik? Saj-nos
ebben semmi újság nin-csen
A nemzetiségi kultúra
Kanadában
i
Az így felállítandó- - központ
művészeti kiállításokat színi-előadások- at
és koncerteket
rendezne valamint összekö-ttetést
tartana fenn a külön-böző
nemzetiségi újságokkal
E működésével kulturális
egységet teremtene Kanada
valamennyi lakosa között te-kintet
nélkül eredetükre
Az Intézet elnöke a toron-tói
John Grudeff a fiatalko-rúak
törvényszékének nyugal-mazott
bírája és tiszteletbeli
elnökei: dr Vatson Kirkcon-ne- L
az Acadia Egyetem
(Wolfvffle N S) elnöke és
Hon J T Thorson a Kana-dai
Kincstári Bíróság-nyugalmazo- tt
elnöke
Válasz egy puli panaszaira
Azt írod hogy nehéz ma
pulinak lenni Magyarorszá-gon
Tévedsz kedves puli
sporttárs Ma mindenképpen
nehéz kutyának lenni Magyar
országon Igaz ugyan hogy
sok barátunk van de sokan
utálnak minket kutyákat
Nem szabad itt sétálni tilos
ott sétálni pl a Bástyasétá-nyon
nagy tábla hirdeti hogy
ezer forint pénzbüntetést fi-zet
az a gazdi aki ide viszi
a kutyáját Jó nem megyünk
a bástyára többé De úgy néz
ki a helyzet hogy Nemzetkö-zi
Kutyakiállításra sem taná-csos
elmenni
Én a húsvéti állatkerti ku-lyakiállítás-on
kék szalagot
HP f-r-r- n-nyertem
Magyar bíró bírált
Alegjobb-volta- m agyba-föb- e
dicsértek gazdiék nagyon bol-dogo- k
voltak Beneveztek a
nyári Nemzetközi Kutyakiál-litásr- a
is És itt jött a pofon
a csalódás Ezúttal külföldi
venaégbíró bírált Lepocs-kondiáztak
a sárga földig és
szégyenszemre egy sárga sza-laggal
távozhattam Fajtám-nál
fogva nagyon értelmes
kutyának tartanak De még-sem
tudom sehogyan sem
megérteni hogy húsvétkor
kitűnő voltam most nyálon
már csak egy vacak sárga-szalagos
eb S nem én vol-tam
az egyedüli aki így járt
MEBHIVÖ
965 ɥI
Ll
hzek szerint vagy a ma-gyarorsz- ági
bírák nem érte-nek
a kutyához s akkor el
kell őket küldeni vagy olyaí1
jószívűek vagyunk hogy min
den díjat átengedünk '"a kúl-- J
földi
i
Van azonban egy javasla- -
tom a jövőre nézve kedves'
puli sporttárs Rendezzen a
Magyar Ebtenyésztők Orszá-gos
Egyesülete jövőre is nem-zetközi
kutyakiállitást — de
csak külföldi kutyák részére
Gazdáink sok bosszúságot
sok fáradozást és kiadást fog-nak
megtakarítani ha min-ket
szépen otthon hagynak
házal őrizni
Tiszteletteljes vakkanlás-sa-l
egy másik fajtiszta pesti
kutyus
Kedves magyar barátainknak ismerőseinknek és vcőinknck
szíves tudomására hozzuk hogy a G M csodálatosan szép íij
autói cégünk telepére megérkeztek
Ezeket az autókat a legképzettebb szakemberek fogják Önnek
bemutatni és ön is személj csen czcthcti ha részi csz az
© PONTIACK
© ¥AUXHALl aniók
1954 év szeptember 24 25 és 26-á- n
csütörtök péntek és szombaton
megtartandó ünnepélyes bemutatóján
Mi biztosan tudjuk hogy egy kellemes
estet fog eltölteni velünk szeretettel
várjuk
%ffl U %& W v& íl e a e ű S ti t& kaja ö Wu ©
phone: 8-1- 381
vendég-kutyáknak- ?
!ST HAMILTON
iímMSúíMMi$íMáf3M4
Cégünk elnöke és vezetősége ünnepélyesen
meghívja a Hamilloii és környékén lakó
magyarságot a leljcs új modellü
1965 ÉVI
©FORD -
@ THÜNDERBSRD
©FALCON
autóinak az
964 EV SZEPTEMBER 25-E- N
pénteken megnyíló bemutatójára
H egy kellemes cslél akar eltölteni akkor
hozza magával családját és barátait mi
szeretettel várjuk
210 MMU S1ÜEET EAST HMÜITON ONT
PHONE: JA 8-6-
751
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, September 26, 1964 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1964-09-26 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Kanad000300 |
Description
| Title | 000424 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | KANADAI MAGYARSÁG 1954 szept 26 '(39)' 11 oldal Miska János Pál: A viláarkiélliíásoe A newyorki nemzetközi ki-állításról még nagyon sokat fognak írni Bizonyára lesz-nek olyan lapok amelyek az emberiség összefogásának bé-kés igyekezetét keresik ben-ne Aztán lesznek olyan folyó-iratok is amelyek a modern tudományok összegezését tu-lajdonítják annak De az sem lesz meglepő ha némelyek egyszerűen az amerikai nagy-vállalatok a Kodak Coca-Col- a I B M és más kompá-niák ipari népszerűsítésének találják az egészet Valóban ez a kiállítás kis-sé vegyes érzelmeket vált ki Nyíregyházy Pál: az emberből A hatalmas pa-vilonok és csillagászati forrá-sok között járva úgy tűnik hogy a látogatók véleménye fölötte megoszlik Ez részben talán azzal magyarázható hogy a nemzetközi kiállítások manapság olyan általánosság számba mennek mint a hag-yományos- olimpiai rendez-vények Alig egy évtized le-forgása alatt 1958—1967 négy világkiállításnak lehe-tünk szemtanúi: a brüsszeli a seattlei a jelen newyorki és a közelgő montreali kiállítás-nak Az olimpiával párhuzamos Hétköznapok a Szamos mentén Esztendeje már hogy Szamosszegen eltemették Ami Lajost akit a kommu-nista világ nagy magyar mesemondónak nevezett ki Kitüntetést kapott a kor-mánytól A néphagyományok ápolása terén kifejtett munkássága elismerése-képpen „a népművészet mestere" címet adományozták a mesélő öregnek Múzeumi kiküldöttek 32 kilométer magnetofon szalagra vették fel 282 me-séjét melyekben megelevenedtek tün-dérek és boszorkányok pusztai betyárok és szabadsághősök szegény juhászbojtá-rok és a nép közé aranyat szóró király-fiak különös történetei Kis pipájából füstfelhőket eregetve buszkén mormolta a meséket szobája megtelt kíváncsi falusi vendégekkel de a pálmát mindig a magnetofon vitte el mert nem győzték csodálni a mesét hűen ismétlő masinát 'Senki sem próféta sa-ját hazájában Szamosszegen tréfát csi-náltak Ami nevéből: — Az öreg „ámító" csak bolondságo-kat beszél S ha meséi nem is igazodtak a lenini elvekhez a párttitkár utólag kommu-nista hőst faragott belőle: — Szamosszegen Ami Lajos volt az egyetlen ember aki bámulatos cmléke-zőlehetségg- el el tudta mondani az 1919-e- s párttagok és tanácstagok névsorát es szószerint elismételte a budapesti kikül-dött előadását Kedvenc meséje Pálinkás Jánosról szólt melynek alkoholista figurája a mámorba menekülő ország toizképc volt A hazai írók így örökítik meg a kocsmákban fehér pálinkát fogyasztó népünk tragédiáját: — Az öreg Józsi bácsi felakasztotta magát — mondja természetesen egy vas-utas — Alig tudjuk elhinni hiszen az este még itt ivott velünk — A Péterek háza is leégett — mond-ja a másik —Azt maga Péter gyújtotta fel — bi-zonykodik a fuvaros aki ostorától még itt sem vált meg — Részeg volt nagyon meg akarta ölni a feleségét a nagyobbik fia kidobta hát bosszúból felgyújtotta a házat — A Jóska bácsi is részeg volt — né-zegette üres pálinkás poharát a fiatal vasutas — hallottuk éjszaka hogy na-gyon veszekedett Anna nénivel Hajnal-ban azután nagy sikoltozásra mentem ki hát ott csüngött az öreg a szilvafán de már meg volt kékülve A valóság szörnyűbb mesemondó ma a Szamos mentén mint a pipázó Ami La-jos volt A termelőszövetkezeteket a szociális élet új feladataira kényszeríti A Sza-mos holtágaiban kacsát nevelnek Mivel a kommunizmusban a beruházás a fon-tos a Megyei Építőipari Vállalattal cpy millió forint költséggel kacsanevelő épü-letet emeltettek Az átadástól számított hat hónap múlva a mennyezet leszakadt háromszáz kacsa elpusztult Ki a felelős? — kérdik vérfagyasztó komolysággal De aztán a sok bába kö-zött elvész a gyerek A beruházó válla-lat nem bocsátott elfogadható terveket az építők részére A kivitelező nem az előírt horganyhuzalt használta a nád-padlók felerősítésére és sokkal vasta-gabb malter és beton réteggel terhelte meg a nádpallókat mint amennyi súlyt az elbírt Az ellenőrzés sem munka köz-ben sem átadáskor nem vette észre a nyilvánvaló hibákat A „szakemberek" tehát megállapítot-ták hogy a szerák nem bírják el a ne-héz beton és malter mennyezetet köny-nyeb- b anyagból perlitből kell azt készí-teni A javítást már ezzel az új módszer-rel vé-'- k el s a fe1-1ő:- s" kérését el-teme- tfk p -- —v-'"-z k?c"?"al eTitt a romok "Iá Az építőkari vállalatoknál - hibák el-lenére is lázas munka folyik Miniszteri utasításra szombaton és vasárnap is dolgoznak A vasárnapi munkát az egy-házak elleni gyűlölet miatt szorgalmaz-zá- k nem sajnálják a kétszeres tűlóradí-- hasonlat azért is helytálló mert a világkiállítások célja az olimpiához hasonlóan a világ népeinek a békés össze-fogása Az 1958-a- s brüsszeli kiállításra például elhozta kulturális és tudományos eredményei legjavát a föld-kerekség majdnem minden népe Az 1967-be- n megrende-zendő montreali kiállításon pedig az ember egyetemes fejlődésének a témáját dol-gozza fel a nagyvilág Ami a newyorki kiállítást illeti) nem is annyira a téma-választásban van hiba ha-nem a kiállítás egészében E jakat Ki félti az állam kasszáját? Pedig a kubikosok vasárnap már fáradtak ilyenkor pihenésre vár az ember szer-vezete — Hát még mennyire vár minket ott-hon a család — mondja a kubikosbrigád vezetője — De nem lehet ellazsálni a hétvégét különösen ilyen cudar időjá-rású esztendőben Fogcsikorgatva vállal-tuk a vasárnapi munkát de hiába na jól jön mindenkinek a több kereset Aztán a vasárnapi munkaidő befejez-tével felkapnak a biciklikre és hazáig végigkarikáznak 38 kilométert Hétfőn hajnalban pedig vissza Mit ér az olyan fáradt emberek munkája? Ezért szakad le a mennyezet a kacsancvelö épület-ben Ami Lajos mesemondó szenvedélye lobban fel a falusi emberben ha meg-kérdezik tőle milyen volt itt régen az élet? — Régen? — ismétli a kérdést egy meggyötört asszony — csordapásztor volt az uram Nagyon nehéz élet volt Most tíz éve már hogy elkezdtük a Dó-zsában de ez még nehezebb Az öttagú család sok gondot jelent Hajlék kell élni ruházkodni A szobánk üres bútort szeretnénk vásárolni Az apa most állatgondozó ma nem szégyellhet! foglalkozását csak a régi csordapásztor volt megbélyegző — Két iskolám volt a gyerekek lepi-páltak A fiúk hatodikba hetedikbe mennek Rozi már ondolálni is tud szak-mája lesz Engem mindig megbüntet-nek hogy tehenészeti dolgozó létemre nem jelenek meg a rendszeres orvosi vizsgálaton és a fejeshez nem veszem fel a kulón munkaruhát Naponta ámítanak" ilyen különös me-sékkel Tanyasi sötét szobában a háború vé-gén sovány asszony vívta utolsó harcát a halállal Hét gyermeke volt tizennyolc éves a legidősebb A haldokló anya gör-csösen ragadta meg a béna Margitkát szerette volna őt is a sírba vinni magá-val de keze élettelenül hanyatlott vissza Megkondult a lélekharang mely hírül adta a tanyasiaknak hogy egy szegény beteg asszony elköltözött az élők sorá-ból A gyerekek átkozták a kegyetlen nyomorúságot mely elvelte tőlük édes-anyjukat — A háború után aztán kiosztották a földet — mondja a béna epilepsziás Margit — de újra csak anyagi gondokkal kúzkddtÜHk Apám erősen alkoholista lelt nehéz volt a helyzetem a lábam béna a járás fárasztó Állami gondozás-ba vetlek (az ilyen beteg árvákból neve-lik a janicsárokat) Budapestre küldtek a klinikára hogy meggyógyítsák parali-zisem- et Közben érettségiztem és most orvostanhallgató vagyok Ember szeret-nék lenni Kommunista! Az egész magyar fiatalságot azonban nem vihetik állami gondozásba hot megmételyezzék a lelkét A szovjet hódoltság előtti Ínségről munkanélküliségről koldusinvázióról be-szélnek Idézni szokták a régi újságokat s nem tudom mi szégyen van abban hogy engem így bélyegeznek meg? „A polgármester összehívta a szociális gon-dozás impozáns táborát azokat a lelkes hölgyeket és férfiakat akik éveken át elszántan önzetlenül harcoltak a nagy rém az ínség ellen" Aztán az epilepsziás Margittal elmon-datják anyja könyörgését: „Nagyságos úr tessék nekem egy kiló zsírt adni Nincs mit enni a gyermekeimnek" A nagyságos úr elfordította a fejét és megvetően válaszolt: „Nem bírom a cse-lédszagot! Na de nem bánom kaphat egy kiló bélzsírt" Az asszony nem forr- -'1 el az alamizsnát A bTC n°~i s-'- lnt '"e" mi sem hpqy-ju- k mrgiinkat a lazítás propafTdíjával „ámítani' ahogy a szamosszegi szegény nép gúnyolódott a népművészet meste-rével Amíg a magnetofon szabadságról és jólétről ordít addig a szovjet korbács véres csíkot vág a szamosmenli magya-rok hátán kiállítás eszmei mondandója éppen olyan nemes és sokat ígérő mint a korábbi kiállí-tásoké Az ember szolgálatát a béke fontosságát és a tudo-mányok áldásos hasznosítását talán egyetlen kiállítás sem hangsúlyozta nagyobb nyoma-tékkal mint a newyorki Sőt még azt is el lehet mondani hogy a kiállítás alaptónusa tele van a jövőbe vetett biza-lommal a dolgok mai állapo-tának pozitív jellemzésével és az ember alkotó géniuszának dicséretével A modern tudományokat iniertető pavilonokban szin-te gyerekes derűvel beszél-nek a kiegyensúlyozott máról éz egy ragyogónak ígérkező jövőről A hidegháború és zord faji gyűlölködések eme előrehaladott fázisában az ember jóérzéssel veszi tudo-másul hogy ma minden a le-hető legnagyobb rendjén van s hogy az ember soha nem re-mélhetett annyi bőkezűséget a tudományoktól és techniká-tól mint amennyit valójában kapott Igen az embernek nincs többé oka a természet rakon-cátlanságát- ól való félelemre Végre a maga kezébe vélte sorsának irányítását s ma már nem okozhat problémát még olyan fenomenális ter-mészeti eiő sem mint a nap energiája mert az ember ígv ígérik a tudósok még ezt is pótolni tudja idővel hála a tudományos eredményeknek Történelmi fejlődés Időt-álló perspektíva Világbéke és ezekhez hasonló jelszavak röpködnek a levegőben Ha-ladás előremozgás és álmodo-zás ezek valának a kulcs-fogalma- k amelyek ott kavarog-nak az ember fejében a kiál-lítás ez irdatlan tömegében A dolgokat a maguk dinami-kus fejlődésében az előre-mozgás hét mérföldes ütemé-ben mutatják Előveszik a múltat úgy tűnik csak azért hogy a jelen glóriáját és a jövő igéjét történelmileg iga-zolhassák A kiállítás egésze azonban mint" korábban is emliletlemV kissé vegyes érzelmeket kelt az emberben Ennek egyik okozója talán az a felismerés hogy a nemzetek nagy több-ségének a kiállításhoz való viszonya korántsem olyan ön-zetlen és együttműködéses mint a korábbi brüsszeli vagy seattlei kiállításokról feljegyezték volt Az imént említett hangzatos elvi jel-szavak a gyakorlatban vala-hogy nem fejeződnek ki vagy legalábbis elvesznek ebben a nagyvásári tumultusban mely úgy rányomja az egészre a bélyegét Nagyon sok nemzeti lobo-gó az egyébként csinos és íz-léses pavilonok felett egyá-ltalán nem az illető nemzetek egészét képviseli hanem azok korlátozót kereskedelmi ér-dekeit A hong-kon- gi népes pavilont például inkább le-hetne egy vasvillával összc-dobá- lt filléres bazárnak ne-vezni "' v egy évezredes kultúrával rendelkező nép képviseleti fórumának Ha-sonló üzleti szpllemről és dol lárszerzési mániáról tanús kodik a svéd a dán a hawaii pavilon hogy magáról a házi-úrr- ól az amerikaiakról ne is szóljunk A körülményeket véve ala-pul az embernek úgy tűnik hogy a hangzatos jelszavak és erőszakos rábeszélések egy-általán nem meggyőzőek sőt A Kanadai Kulturális Inté-zet előterjesztést tett az otta-wai kormányhoz hogy az or-szágban egymás mellett élő különböző nemzetiségi cso-portok között kapcsolatot lé-tesítsen A javaslat már két éve fekszik a „Bilíngualism and Biculturalism" királyi bizottsága előtt A javaslat alapján történel-mi és szociológiai tanulmá nyok indultak meg a nemze tiségi csoportok kultúrájáról Karadában e téren nemcsak angol és francia tanulmá nyokat kell folytatni mert hiszen a bevándorlók is ma-gukkal hozták hazájuk ősi kultúráját nem is őszinték „A -- dolgok soha nem lehetnének meg-nyugtatóbb- ak mint ma" és a hasonló jelszavak valóságos porhintésnek számítanak ha megfontoljuk azt a tényt hogy Ciprusban és Vietnám-ban harcok dúlnak hogy a hamis ideák és kicsinyes ön-zések fegyverei ma is ott vil-lognak a nagyvilágban hogy erre a kiállításra a világ egyik felének a szellemi tá-bora a vasfüggöny mögötti országok egyáltalán nem küldtek képviselőket de leg-inkább az a tény hogy az ember irtózattal lép ki New York utcáira attól félvén hogy a faji gyűlölködések egy-eg- y eltévedt sörös üvege vagy megbokrosodott gumi-botja bármelyik percben le-terítheti Hogy mennjire nin-csenek rendjén a dolgok mu-tatja ennek a kiállításnak az északi csúcskén bemutalott hatalmas rakétabázis- - és a heves készülődések a végső leszámolásra Legfeltűnőbb azonban az a tény hogy a kiállítás rende-zői a világ dialektikus fejlő-dése hangsúlyozásában kissé megfeledkeznek az egyéni 51 mint önálló sejtről A filmek és utazásos képes bemulalók a korszakok és világok prob-lémáival foglalkoznak A né-pek ezrei és milliói eleve-nednek meg előttünk amint kemény harcok és gigászi erőfeszítések mindent felfor-gató igyekezetével haladnak előre szeműket a mára az alomhasadásos űrhajózás és eleklromos-konyhá- s jelenre szegezve Az ember csak áll a haladá-sért vívott küzdelem eme za-jos színterén gyáván és bá-tortalanul A tudományok és technika bonyolult gépezete teljesen kinőtt a kezéből s meghaladja még képzelő ere-jét is s úgy érzi ebben a ro-hanó áradatban hogy a mai világban az egyén sámára nincsen egy talpalatnyi hely ahol megnyugodhatna s nin-csen egy nyugalmas pillanat hogy felszínre bukkanjon és körülnézzen magán hogy merre tart mi lett belőle és hogyan kell felkészülnie az új kor rája szabott felelőssé-geire Van egy nemzetközi bizott-ság melynek az a feladata hogy az ilyen kiállításokat osztályozza Ez a bizottság a brüsszelit elsöoszlályúnak a seattleit másodosztályú kiállí-tásnak a newyoikit pedig harmadosztályúnak minősítet-te Sőt kezdetben még olyan javaslatok is elhangzottak hogy ez egyáltalán nem világ-kiállítás Hát ezt valóban ne-héz eldönteni Egy világkiállí-tásnak nem az a feladata hogy agitáljon hogy rcbe-széljc- n s főleg nem az hogy a kor igazi problémáiról elte-relve a figyelmet port hint-sen az emberek szemébe és rózsaszínre fesse az életet hanem az hogy tanítson hogy a népeket az önzetlen ver-senyszellemre és együttmű-ködésre nevelje A brüsszeli kiállítást még ma is úgy em-legetik mint a nemzetek je-les olimpiáját Ez a kiállítás pedig egy kissé egyoldalúan amerikai Filozófiájában tónusában és megnyilvánulásában Vagy ez csupán azt a látszatot erősíti meg hogy a világ egyre job-ban amerikanizálődik? Saj-nos ebben semmi újság nin-csen A nemzetiségi kultúra Kanadában i Az így felállítandó- - központ művészeti kiállításokat színi-előadások- at és koncerteket rendezne valamint összekö-ttetést tartana fenn a külön-böző nemzetiségi újságokkal E működésével kulturális egységet teremtene Kanada valamennyi lakosa között te-kintet nélkül eredetükre Az Intézet elnöke a toron-tói John Grudeff a fiatalko-rúak törvényszékének nyugal-mazott bírája és tiszteletbeli elnökei: dr Vatson Kirkcon-ne- L az Acadia Egyetem (Wolfvffle N S) elnöke és Hon J T Thorson a Kana-dai Kincstári Bíróság-nyugalmazo- tt elnöke Válasz egy puli panaszaira Azt írod hogy nehéz ma pulinak lenni Magyarorszá-gon Tévedsz kedves puli sporttárs Ma mindenképpen nehéz kutyának lenni Magyar országon Igaz ugyan hogy sok barátunk van de sokan utálnak minket kutyákat Nem szabad itt sétálni tilos ott sétálni pl a Bástyasétá-nyon nagy tábla hirdeti hogy ezer forint pénzbüntetést fi-zet az a gazdi aki ide viszi a kutyáját Jó nem megyünk a bástyára többé De úgy néz ki a helyzet hogy Nemzetkö-zi Kutyakiállításra sem taná-csos elmenni Én a húsvéti állatkerti ku-lyakiállítás-on kék szalagot HP f-r-r- n-nyertem Magyar bíró bírált Alegjobb-volta- m agyba-föb- e dicsértek gazdiék nagyon bol-dogo- k voltak Beneveztek a nyári Nemzetközi Kutyakiál-litásr- a is És itt jött a pofon a csalódás Ezúttal külföldi venaégbíró bírált Lepocs-kondiáztak a sárga földig és szégyenszemre egy sárga sza-laggal távozhattam Fajtám-nál fogva nagyon értelmes kutyának tartanak De még-sem tudom sehogyan sem megérteni hogy húsvétkor kitűnő voltam most nyálon már csak egy vacak sárga-szalagos eb S nem én vol-tam az egyedüli aki így járt MEBHIVÖ 965 É¥I Ll hzek szerint vagy a ma-gyarorsz- ági bírák nem érte-nek a kutyához s akkor el kell őket küldeni vagy olyaí1 jószívűek vagyunk hogy min den díjat átengedünk '"a kúl-- J földi i Van azonban egy javasla- - tom a jövőre nézve kedves' puli sporttárs Rendezzen a Magyar Ebtenyésztők Orszá-gos Egyesülete jövőre is nem-zetközi kutyakiállitást — de csak külföldi kutyák részére Gazdáink sok bosszúságot sok fáradozást és kiadást fog-nak megtakarítani ha min-ket szépen otthon hagynak házal őrizni Tiszteletteljes vakkanlás-sa-l egy másik fajtiszta pesti kutyus Kedves magyar barátainknak ismerőseinknek és vcőinknck szíves tudomására hozzuk hogy a G M csodálatosan szép íij autói cégünk telepére megérkeztek Ezeket az autókat a legképzettebb szakemberek fogják Önnek bemutatni és ön is személj csen czcthcti ha részi csz az © PONTIACK © ¥AUXHALl aniók 1954 év szeptember 24 25 és 26-á- n csütörtök péntek és szombaton megtartandó ünnepélyes bemutatóján Mi biztosan tudjuk hogy egy kellemes estet fog eltölteni velünk szeretettel várjuk %ffl U %& W v& íl e a e ű S ti t& kaja ö Wu © phone: 8-1- 381 vendég-kutyáknak- ? !ST HAMILTON iímMSúíMMi$íMáf3M4 Cégünk elnöke és vezetősége ünnepélyesen meghívja a Hamilloii és környékén lakó magyarságot a leljcs új modellü 1965 ÉVI ©FORD - @ THÜNDERBSRD ©FALCON autóinak az 964 EV SZEPTEMBER 25-E- N pénteken megnyíló bemutatójára H egy kellemes cslél akar eltölteni akkor hozza magával családját és barátait mi szeretettel várjuk 210 MMU S1ÜEET EAST HMÜITON ONT PHONE: JA 8-6- 751 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000424
