Kanadai Magyarsag, September 26, 1964

              Uí
'
F 1'
L'--
í'
' „r i V- - %f ' '- - l ' " ' ' ~r -- „
j r yx (j t -- '' ']- - ku-["- f % tl I
4 oMal 1964 szept 26 (39)' KANADAI MAGYARSÁG
MOSOLY NŐVÉRKE
Éneklő apáca a Rivaldafényben
Két évvel ezelőtt történt
Brüsszelben a Philips Gramofon-Tá-rsaság
központi irodá-jában
két apáca jelent meg
A Fichermonti kolostor két
domonkos-rend- i apácája Ked-ves
egyszerűséggel mondták
el jövetelük célját Egy nő
vérke Luc Gabriella él a ko-lostorban
és olyan kedves da-lokat
komponál hogy szeret-nék
azokat hanglemezre ve-tetni
Csupán 100 darab hang-lemezről
van szó és ezt a 100
hanglemezt természetesen ők
a megrendelők fizetik
A brüsszeli Philips központ
üzletembereinek egyike ud-variasan
meghallgatta a két
apácát de végül is közölte( —
hogy sajnos ilyen üzletet a
vállalat nem köthet És a
két apáca dolgavégezetlenül
tért vissza a kolostorba De a
rendház főnöknője ezután ke-zébe
vette az ügyet és a Phi-lips
is végül megadta magát
Rövidesen megjelent a brüsz-sze- li
stúdióban Luc Gabriel-la
nővér kezében egy gitár-ral
négy apácatársával Luc
Gabriella felemelte gitárját és
játszani kezdett a mikrofon
előtt Majd énekelt A négy
apáca kísérte
vevőinkel!
SZÉP LESZ A KERTJE ÉS
BOLDOG LESZ A SZIVE
HA
LEGJOBB MINŐSÉGŰ
VASÁRÓL
Queen
akarnak
méltányos árakkal állunk
kedves vevőink rendelke-zésérc
384 AVENUE
Telefon:
ruhák
IRODAI
CIKKEK NAGY
Több felvétel is készült
Valamennyit Luc Gabriella
nővér komponálta szöveget
is ő irt hozzá valamennyit
ő énekelte el saját gitár-kísérett- el
SOEUR SOUItmE
MEGHÓDÍTJA
A SZIVEKET
Felvétel után a nővérek
megkérdezték
mennyit kell a
préselt lemezért Mert — úgy
gondolták — a ta-nuló
leányoknak jó munkáju-kért
ajándéknak szánják a le-mezeket
Hiszen a lányok oly-annyira
szeretik Luc Gabriel
la nővért a kolostor isko-lájában
— rajztanárnö
Nos az apácáknak
kellett semmit fizetniök
Vagy lemezt ingyen kap-lak
a társaságtól
a Philips szerződést kötött a
Domonkos renddel A
pedig megjelentek a
piacon
A lemezen természetesen
olvasható a Fichermonti
kolostor apácájának a neve
Luc Gabriella helyett csak ez
a felirat Soeur
Sourire" — Mo-soly
nővérke És Soeur Souri- -
Akkor ültessen bokrokat
és virágokat
már mos
szolgáljuk a legnagyobb megelégedéssel magyar
Sheridantői
BOKROKAT
Golden Forsythia-Aranyesö- k illatos Lilacs-Or-gon- ák Mock Orange — Snowballs-Hólabdaró-zs- ák gyönyörű virággal SHEPJDAN KERTÉ-
SZET a legnagyobb egész Kanadában és 200-n- ál több legkülönbözőbb virágzó és örökzöld bokro-kat
és fákat tart állandóan kertészetében
1964 ÉVI KATALÓGUST
Magyar kertészek
Ez a hely ahol legolcsóbban nagyban vásárolhat
2S27 YONGE STREET TORONTO
Nyitva: hétfőtől-pénte- k este 9-- ig szomb 5-- ig
100 SHERWAY DEIVE ETOBICOKE ONT
a 2-- es Elizabeth Way Haig2h7wHayig—hwCalyarkmsoenlleétts ae két
kertészet nyitva minden este 9 óráig
HA OLCSÓN
vásárolni
óriási
választékkal
újonnan átalakított
üzletünkben
Sales Genfre
SPADINA
EM 6-50- 33
őszi kosztümök
gyermekholmik fehérne-műk
és ágynemük
IRÖ- - ÉS SZÁMOLÓGÉPEK
ELADÁSA BÉRBEADÁSA
JAVÍTÁSA BÚTO-ROK
ÉS FELSZERELÉSI
VÁLASZ-TÉKA
és
szerényen
fizetniök 100
kolostorban
aki
nem
100
gramofon és
felvé-telek
nem
olvasható:
magyarul:
figyelem!
Lakeshore
csak elsőrendű
szakemberrel
végeztessen
közjegyző
v budapesti
ügyvéd Kanada
egyetlen magyar
törvényszéki hites
tolmácsa
Hiteles irodalmi és tech-nikai
fordítások szabadalmi
leírások közjegyzői okira-tok
fotókópiák házassági
ügyek stb
341 Bloor St W Toronto
Telefon: WA 1-71- 85
HA PONTOS FIGYELMES ÉS GYORS
KISZOLGÁLÁST AKAR AKKOR CSAK HÍVJA
YORK
Jm
ll
BUSINESS
MACHINES LTD
605 Yongc St Toronto WA 5-24- 91
re lassankint fogalom lett
Nyugat-Európába- n
Itt-o- tt fel is lépett és min-denütt
szívesen hallgatták A
Fichermont-kolostorb- a újság-írók
riporterek kértek egy-másután
bebocsátást hogy
megtekintsek: hogyan el az
éneklő apáca
A SIKER TITKA
A világsajtóban egyre több
cikk jelent meg a szemüve-ges
rajztanárnüről aki rend-jének
fehér ruhájában feke-te
fátylában időnkint gitárját
pengetve kis dalokat kompo-nál
Elsősorban vallásos té-májú
dolgokat melyeknek
egyszerű kedvcsen humoros
szövege hihetetlen életerőről
és optimizmusról valamint
könnyedségről tanúskodik
Eddig vagy 30 kis dalt
komponált A kolostorba el-látogató
újságírók a siker tit-kát
kutatták „Nincs titok
— mondotta egy alkalommal
Gabriella nővér — Milyen ti-tok
lenne? Mi itt a kolostor-ban
nem élünk a világtól tá-vol:
van rádiónk van lemez-játszónk
sőt televíziónk is
Véleményünk szerint ismerni
ke azt a világot amelyet
nevelni formálni akarunk
Elsőszámú feladatunk pedig
fiatal lányok nevelése Ezért
a korral együtt élünk és nem
a 19 században — mint
ahogy ezt néhányan gondol-ják
r
A Fichermont-- i kolostor
apácájának „Dominique"
(Domonkos) című lemezét
időközben egyre több ameri-kai
rádióállomás játszotta
eredeti francia-verzióba- n az-zal
a szöveggel amely a rend
alapítójának szent Domon-kos
életének néhány kis epi-zódját
mondja el
AZ AMERIKAI
SLÁGER-LIST- A ÉLÉN
A rádió-állomáso- k pedig
azért játszották a hangle-mezt
mert a hallgatók kíván
ták Éspedig annyian hogy
a „Dominique" című dal egy
szeriben az amerikai sláger
parádé élére került Elvis
Presley Paul Anka Pat
Boone Chuby Checker és a
többi énekes világsztár és
sztáregyüttes Mosoly nővér-ke
mögé került az amerikai
slágerlistán
Eddig több mint egymillió
lemeze fogyott el Ameriká
ban A lemez jövedelmét a
domonkos-ren- d kapja És a
rend a befolyó összegekből
rendházakat létesít Afriká
ban elsősorban Kongóban
Legutóbb egy amerikai új-ságíró
járt a belgiumi Do-monkos-re-nd-
i
kolostorban
hogy interjút készítsen az
éneklő apácával A konyhá-ban
találta őt s éppen répát
szeletelt Az újságírók kérdé-sére
csak ennyit mondott:
„Világsiker? milliók? — ez
már nem az én dolgom "
v
Wass AJÜbcrt:
(Ötvenedik folytatás)
Próbáltak a lelkére beszélni hazafiassá-gára
hivatkoztak hatalmas pénzösszege-ket
ígértek De Habicht professzor néma
maradt Büntetőzárkát kapott kemény
büntetésekkel sújtották éhczteléssel pró-bálták
megtörni „Nem árulom el a tudo-mányt
és az emberiséget" mondta a jó-akarattal
közbenjáró kollégáknak „ha
négybe vágnak akkor sem" Egészsége
megrongálódott legyengült és megörege-dett
Többször kellett a rabkórházba vi
gyék mert már állani sem tudott a lábán
A felesége levelét is ott kézbesítették neki
az egyetlen levelet amit letartóztatása óta
a felségétől kapott „Herbert Habicht haza-árulónak"
ez állt a borítékon „Tudomá-sára
hozom hogy a válópert beadtam" írta
Adele energikus szálkás betűivel „egy-idejűleg
kértem hogy a három gyerek az
én leánynevemet viselhesse mivel egy ha-zaáruló
neve szégyenbe ölné egész életü-ket
Adele Heimsich" Keserű mosoly ár-nyéka
suhant keresztül a meggyötört ar-con
Aztán összehajtogatta a levelet és oda-adta
az ápolónőnek Kérem legye a hol-mim
kózé Meg szeretném őrizi1' emlék-nek"
Négy év alatt megkopaszodolt és a fo-gai
kihulltak De egyetlen panaszos szó
nem hagyta el a száját négy év alatt Ha
esténként a nehéz és primitív munkától
elcsigázottan sajgó tagokkal végignyúlt a
kemény deszkapriccsen lehunyta gyulladt
szemhéjait és a várost látta maga előtt a
kedves régi várost és arra gondolt: érted
tettem és a többi városokért szerte a föl-dön
Es az emberekért akik a városokban
élnek a németekért és nem németekért
fehérekért sárgákért feketékért és
nem bántam meg hogy így cselekedtem
Négy évet töltött a gyujtőtáborban Ak-kor
egyszerre úgy látszott mintha véget
ért volna a háború Angol katonai kórház-ba
vitték ahol néhány hét alatt megerő-södött
újra Ekkor vissza akart menni Kö-nigsberg- be
De kiderült hogy a város az
ő városa nem az övé többé Königsbergbe
nem mehetett többé az aki német volt
Hannover külső negyedében utaltak ki
számára egy nyomorúságos kis szobát A
segélyből élt amit a munkanélkülieknek
fizetett a város Egy darabig próbálkozott
állást találni de a feldűlt országban senki
sem törődött vele Egy volt a sok százezer
hajléktalan között akiket a háború szét-szórt
az országutakra Dobbenve nézte a
megváltozott világot és nem értette hogy
mi történt Éhezett fázott egyetlen rossz
kopott ruhája volt csupán és egy lyukas-talpú
cipője
Egy fél év múlva angol tisztek keresték
föl Tolmácsot is hoztak magukkal „ön
a Habicht professzor aki valamilyen hadi- -
fontosságú fölfedezés miatt börtönbe ke-rült?"
„Habicht professzor én vagyok" fe-lelte
de nem volt soha semmiféle fölfe-dezésem"
Az angolok mosolyogtak ami-kor
a tolmács lefordította nekik a szavait
Aztán gépkocsiba ültették és elvitték ma-gukkal
Hiába tiltakozott ellene: vállvere-getv- e
megdicsérték amiért a találmányát
nem akarta a náciknak átadni és kijelen-tették
hogy most már elárulhatja bátran
a titkát Laboratóriumot kap Angliában
magas fizetést és ha a találmány haditecn- -
Olaszország új 1000 lírásokat bocsátott ki amelyek jóval
kisebbek a volt „lepedő" ezresektől Barbara Deckord kis-asszony
a New York-- i Bankjegy Múzeum alkalmazottja
egjütt mutatja be a két 1000 lírást a régit és az újat
Váracly Imre előadása
a mai hazai irodalomról
A torontói Szent Erzsébet
r kat egyház színháztermé-ben
szeptember 15-e- n este dr
Várady Imre a bolognai
egyetem tudós professzora
előadást tartott a mai hazai
irodalomról A színházterem
meglelt lelkes közönséggel
akik a hazai hírek igézetével
hallgatták a szellemes és for
mailag is művészi előadást
melyet az érdeklődő közönség
gyakran lelkes tapssal szakí-tott
meg
Az estet dr Sass-Korlsá- k
Endre a Magyar Helikon Tár-saság
elnöke nyitotta meg
majd dr Nagy György a Ka-nadai
Magyar Szövetség fő-titkára
mulatta be dr Várady
Imre professzori röviden
összefoglalva életének pályá
m
nikallag valóban olyan nagyjelentőségű
mint ahogy suttogják akkor az angol kor-mány
jó árat fog fizetni éite „Nincs sem-miféle
találmányom" hajtogatta a profesz-szo-r
konokul „ezt megmondtam annak ide-jén
is de nem hitték cl Remélem önök
elhiszik" De nem hitték cl az angolok
sem Hónapokig tartották felügyelet alatt
Végül felajánlottak egy félmillió fontot ha
átadja a találmányt Mikor erre is csak a
fejét rázta '" megnyugodtak Olyan őrült
nincs gondolták aki egy ekkora vagyont
eldobjon magától és inkább a nyomort vá-lassza
Azzal vállat vontak és visszaenged-ték
a nélkülözésbe Egy ideig még megfi-gyelés
alatt tartották de semmi gyanúsat
nem tapasztaltak körülötte Egy félig rom-ba
dőlt ház pinceszobájában lakolt napon-ta
egyszer evett olyankor is többnyire csak
egy tányér főtt krumplit Aztán váratlanul
világgá küi tölték a hírt hogy amerikai tu-dósok
egy minden eddiginél rettenetesebb
hatású csodafegyvert találtak fol A talál-mány
ugyanaz volt amellyel annak idején
Habicht professzort gyanúsították Ezzel
a kérdés megoldódott és Herbert Habicht
személye egyik napról a másikra érdekte-lenné
vált
A professzor egy tiszta békés nyári dél-előttön
tudta meg hogy mások is rájöttek
a nagy titokra és hogy ezek a mások meg-tették
azt amit ő nem volt képes megten-ni:
a pusztítás szolgálatába állították a tu-dományt
Nyár volt egy évvel a háború
befejezése után A professzor egy romház
kettéhasadt kőlépcsőjén ult soványan ko-pottan
és süttette magát a jó meleg dél-előtti
nappal Fejét kissé hátra hajtotta és
félig lehunyta a szemeit Rongyos vászon-cipőjéből
kikandikált a nagylábujja de a
romok között különös vadvirágok nyíltak
vadméhek döngtek a virágokon és gyíkok
zöld háta csillogott a törmelék között
Hátul a romokban egy fiatal gépész-mérnök
turkált ingujjra vetkőzve mezít-láb
Magagyártotta primitív csákánnyal
verte szét a téglahulladékot és bádog után
kutatott Néha rezet is talált: egy-eg- y ki-lincset
vagy kábeldarabot Ezeket külön
halomba gyűjtötte A gépészmérnök abból
élt hogy mindenféle hasznos cikket gyár-tott
ezekből az előkotort értékekből: ha-mutartót
poharat cipöhúzöt gombot gye-reksípot
virágvázát Később beleunt a ke-resésbe
elöcammogott és leült a kettéha-sadt
lépcső másik kövére a professzor
mellé Kopott aktatáskájából elővette az
ebédjét: egy darab újságpapírba csomagolt
kenyeret és rágni kezdte A foltos össze-gyűrt
újságlapot meglebbentette a szél
„Szabad?" kérdezte a professzor és az új-ságra
nézett „Tessék" felelte a gépész-mérnök
anélkül hogy abba hagyta volna a
kenyérrágást A professzor fölvette az űj-ságla- pot
elsimította a térdén és olvasni
kezdett A harmadik hír ami szemébe öt-lött
az amerikai tudósok találmánya volt
Görnyedt dereka megrándult és kiegye-nesedett
Elolvasta a hírt Kétszer is Az-tán
letette az újságot maga mellé és el-gondolkozva
nézegetett egy lába előtt
mászkáló hangyát Sokáig ült így mozdu-latlanul
maga elé bámulva „Látja" mond-ta
egy idő múlva amikor a mérnök vég-zett
a kenyérrel „hiába akarja egy-eg- y em-ber
megmenteni a világott ha mások nem
jának és tudományos sikerei-nek
történetét
Várady Imre tökéletes is-merője
a legújabb idők hazai
irodalmi törekvéseinek kitá-rultak
előttünk a tudós vilá-gos
fogalommeghatározásaii a
jellemző példák bő változa-tossága
a kommunizmus ful
lasztó járma mely megölte az
irodalomban a művészetet
Másfél évtized irodalmi
nyomorúsága pergett le előt-tünk
Várady Imre előadásá-ban
1948-tó- l a kommunista
hatalomátvételtől — napjain-kig
Ezt a másfél évtizedet az
56-o- s szabadságharc osztja
kél egyenlő részre E szomo-rú
korszak azzal a háromköte-tes
index-sze- l kezdődik mely
MM&ff"? rntMtm
valóságos hóhéri kegyetlen
séggel sorolja fel azokat a
műveket melyeket öntudatos
kommunistáknak nem szabad
olvasniok Szinte semmi sem
maradt meg a könyvtárak-ban
a múlt irodalmi dicsősé-gét
máglyára dobálták
Az irodalom pártosságának
elvét hirdették Marxot Le-nint
és Sztálint dicsőítették s
ez utóbbinak a szovjet írók
sorában elrendelt vérengzé-sét
csak „a tisztulási folyamat
gyorsításának" nevezték Ha-zánkban
Rákosi Mátyás be-szédeit
adták ki sok tízezres
bőrkötéses példányban meg-vásároltatták
minden gyári
munkással s az árát részletek-ben
vonták le fizetésükből
Rákosi idétlen és magyarta-lan
kifejezéseit minden hasáb
nyi irasmüben olvashattuk
az egész ország „viszolygott"
ami Rákosinak gyakran visz-szaté- rő
utálatos modorossága
volt
Bevezették a haladó hagyo-mányok
irodalomtörténeti fo-galmát
mellyel szalonképes-sé
igyekezték tenni sok nem-zeti
jellegű írónkat Antoló-giák
jelentek meg melyek
nagy műgonddal kiválogatott
szemelvényeket mutattak be
a magyar líra vagy próza re-mekeiből
s azokat kommunis
ta magyarázatokkal kísérték
az osztályharc s a szocializ-mus
építése szempontjából
Hasznos volt ez mert a gyűj-temény
a magyar szellemi ter-mény
Jókai és Madách ma-mé- s
legjavát nyújtotta ami-hez
már seholsem lehetett
hozzájutni a kommunista
teszik ugyanezt Itt vannak ezek a felelőt-len
amerikai tudósok előjönnek egy olyan
találmánnyal " „Lett volna csak meg
nekünk ugyanaz két évvel ezelőtt" szólt
közbe a mérnök most nem ülnénk itt me-zítláb
a romok közt hanem mi lennénk a
megszállók Amerikában!" A professzor el-gondolkozva
bólogatott „Vajon akkor jobb
lenne? Ugy értem az emberiségnek?"
„Nekem mindenesetre jobb volna és való-színűleg
magának is" felelte a mérnök és
felállt „a többi pedig nem érdekel Más-nak
sem fáj a feje miattam" Azzal vissza-ment
a romok közé pléhet gyűjteni
A professzor sokáig ült még ott a lép-csőn
Nézte a szétdúlt kopár városrészt az
összedőlt kőrengeteget és arra gondolt: itt
valamikor utcák voltak s az utcákon játszó
gyermekek Itt valamikor házak voltak és
sok-so- k otthonban sok-so- k ember Sokezer
ember sokezer élet sokezer cél remény-ség
szándék Sokezer gond és sokezer
öröm Házak kertek virágok fák embe-rek
Kacagás sírás Valamikor És most
csak kő üres kőhalmaz más semmi ' Kő-halm- az
kőhalmaz mellett itt-o- tt néhány
megtépett rongyos ember kutatgat köz-tük
valami után És arra gondolt: mindezt
a tudomány okozta Az áruló tudomány Az
erkölcstelen tudomány És arra gondolt:
mégis csak jobb hogy itt úlok most lyukas
cipőben ezen a kövön és nem egy előkelő
villa teraszán valahol mert legalább éjsza-ka
nyugodtan alszom s nem zavarnak a kí-sértetek
Nem én okoztam mindezt
Sokáig ült még ott ós egy rigócsaládot
figyelt mely ott fészkelt a szemközt lévő
házrom lecsüngő párkányán A rigófiúk
már tollasok voltak és kiültek a párkány
szélére de repülni nem mertek még A
ház belsejéből öles dudvák emelkedtek ki
és a csonkán felmeredő falon ott állt még
egy horpadt cégtábla és olvasni lehetett
rajta az elmosódott írást: „Vendéglő a vi-dám
dragonyoshoz" Később mikor a nap
kezdett aláhajolni összehajtogatta az új-ságlapot
és betette a zsebébe Aztán föl-állt
a kőlépcsőről megropogtatta a dere-kát
és lassan elindult haza Nem kellett
messze menjen A romutca végében egy fé-lig
ép ház pincéjében lakott A pincét egy
Sziléziából menekült kereskedő családjával
osztotta meg Három pinceablak jutott a
kereskedőnek egy pinceablak elég volt
neki A választófalat a kereskedővel közö-sen
emelték hulladéktéglából Világítás
persze nem volt de ezzel szemben a pince-lejáróban
működött a vízvezeték Fölöltük
nem lakott senki pedig a ház földszintje
aránylag elég ép folt Éppen csak hogy
kiégett belőle minden és hiányzott a szo-bák
fölött a mennyezet
Azon az estén a kereskedőnél ünnepi va-csora
volt: amerikai húskonzerv főtt
krumplival és utána zabpehely-pogács- a
A kereskedőnek volt egy ismerőse a lengyel
DP-táborb- an és ennek az ismerősnek a ré-vén
sikerült néhány feketeüzletet lebonyo-lítania
A vacsorára meghívták a profesz-szo- rt
is mihelyt hazaérkezett A romok kö-zül
kimentett rozoga konyhaasztal körül
ültek deszkaládákon a kereskedőék pin-cerészében
A három gyerek már ágyban
volt Az asztal közepén petróleumlámpa
égett s az emberek árnyékát torzán és fe-ketén
vetette rá a szürke betonfalakra Va--
megjegyzéseket pedig egysze-rűen
senki sem olvasta el
Az 56-o- s szabadságharc
után felszabadulás kezdődött
ami elsősorban az indexre tett
írók műveinek kiadásában je-lentkezett
Egymást követték
például Krúdy Gyula regé-nyei
és elbeszélései melyek
valójában egy gyönyörű le-tűnt
kor színes rajzai voltak
amikor még Deák Ferenc ül-dögélt
Ráth Mór könyvesbol-tjában
Most Sőtér István tart se-regszemlét
a „Világos utáni
magyar irodalom" művelői fe-lett
Azt állítja hogy mind-annyian
politikai és szellemi
elnyomás alatt éltek Arany
Tompa Vajda Eötvös Ke-gukb-an
hordozták az „eszmei
vargabetűkkel" teli társadal-mi
fejlődés ellentmondásait
„A társadalmi tartalomtól
megfosztott patriotizmus na
cionalizmussá süllyedt" — ír
ja a mélyen elfogult Sőtér
A nemzeti klasszikusok
megjelenése soha nem látott
könyvsikert eredményezett
50—60 ezer példányban fogy-tak
el Jókai Mikszáth Krúdy
regényei A kiéhezett magyar
olvasó mohón kapott nemzeti
múltunk gyönyörű történetei
után
A toronlói Magyar Helikon
Társaság lelkes közönsége
szűnni nem akaró vastapssal
fejezte ki elragadtatását és
háláját dr Várady Imre pro-fesszor
nagyszerű előadásáért
Idézzük mi is Várady Imrével
a költő szavait ez az előadás
„jó mulatság férfi munka
volt"
csora után a kereskedő előszedett az ágy
1 XI nnn " 1 A J: _ tuui cyy uvug vaiuui rupajjuant:i_i_Ki_JaEAi auneri-- i
A professzor eleinte nem akart inni de-r- -j
aztán a kereskedő és a felesége addig erő-szakoskodtak
amíg nem térhetett ki előle
A második pohár után csillogni kezdett a "
szeme Aztán elkezdett beszélni Königs- -
bergről A kereskedő és felesége lehajtott --
fejjel hallgatták Megszokták már hogy az
emberekből kikívánkozik az otthon emlé- -
ke de a professzor még eddig soha sem íj
beszélt az otthonáról és ezért tisztelettel '!
és kissé meghatódottan hallgatták a tőre-- !
dezett szavakat az elkalandozó emlékezést J
a városról nekik is volt valahol egy vá
rosuk minden menekültnek volt valahol
egy városa A hazatérésre!" szólalt meg '
hirtelen a kereskedő és fölemelte a poha- - s rát Az asszony sóhajtott és a pohár után i
nyúlt ő is A professzor elhallgatott egy J
pillanatig döbbenve nézte az elfogódott ar-cokat
maga körül mint aki valami messzi
szép álomból ébred aztán fölemelte ő is --I
a poharát és szó nélkül itta fenékig a ke-- ~j
serű répaszeszt Mikor újra leengedte a ke-zét
a zsebében megzördült az újságlap
Hirtelen felkacagott torz elcsukló ka- - j
cagással két sovány könyökét föltámasz- -
lotta az asztalra kezei közé fogta a fejét
és kacagott A kereskedő és a felesége
ijedten néztek rá Még sohasem látták 3
ilyennek a csöndes komoly professzort j
„Habicht úr" kérdezte az asszony „valami h
baja van?" „Csak arra gondoltam" felelte
elcsukló nevetés közt a professzor „arra
gondoltam hogy ezek az amerikai kollégák]
bizonyára előkelő házakban laknak és min
den nap húst esznek ebédre még édes
tésztát " A kereskedő-házaspá- r összené-zett
A professzor már nem kacagott ak-kor
Valami gúnyos keserű vonás torzítot-ta
el az arcát amikor az újságlapot előhúz-ta
a zsebéből „Olvasták ezt?" kérdezte A
kereskedő egy pillantást vetett a vastagbe- -
tus hírre ahová a professzor csontos ujja
mutatott és bólintott „Az új fegyver?
Igen Ha ezt nálunk találták volna föl
most otthon lennének s nem itt " A pro- - ~"
fesszor arca elsötétült Néhány pillanatig
maga elé nézett aztán tompa hangon meg-kérdezte:
És ha én most azt mondanám
magának hogy ezt a találmányt amit ezek
a híres amerikai kollégák ma meghirdet-nek
itt nálunk már öt évvel ezelőtt felfe-dezte
valaki ? Csak nem engedte a lelki-ismerete
hogy hadicélokra adja ezt a ret-tenetes
titkot ?" A kereskedő hitetlenül
nézett rá aztán megcsóválta a fejét „Ne
haragudjon Habicht úr ezt nem hiszem
el Ha egy német tudósnak kezében lelt
volna a lehetőség hogy a háború sorsát a
mi javunkra eiaontse es bármilyen ok miatt
is elmulasztotta volna ezt akkor az az
ember őrült kellett volna legyen vagy
vagy felelőtlen álmodó de semmieselre
sem hazafias gondolkodású német !" A
professzor néhány másodpercig meredten
nézett a beszélőre a szeme kidülledt mint-ha
valami szörnyűséget látott volna Fo-gatlan
szája kissé megnyílt mintha a ki-mondott
szavak után figyelne Aztán las-san
lehajtotta a fejét „Az az ember én
voltam " mondta halkan tompán
en
(Folytatjuk)
O
h