Magyar Elet, July 07, 1962

              ífj fíL:8
i'jSü3íiíííf)-4'3HHMTrijíi-íij- j íji7'xi£1t!-':i''i=Tsftaí'iricíí'jvíe-ti-fi'-- r
bi-3íttl"iaií=i''í1-
-j'jí'Jíti &iíiAiJj'rtnJ:'v-v'-fi'íJi:íi-finf-£T- J' 'soj-iraii-í?ia-fi'T- vr 'jj- - íítí' :ifi_ i- -: vrsrrji"'!rAj3íJ"iKJtn--jiE-TWi'- r v-japis-
3'í 'iiíPdiitfeAKE'firi '-M-iwüír
hittj-x-e- h lAvtsniiiíitsfírf #j"r #s? ptjct jimafff ~ws tví-sr-w--
1II1?1S w jMjraí:ttisí mac-gk3mít- a -- TTif'A'Ktij s£jir'sfi4"£í-!rTJrt- i £=-- - V- ' - vr -'- ??-fc?Kr-s'Wí#
„- - - -- :%" - -~- irv'v-n-v--7--rr5- '-- - A- -
--
Vtlfflw?--- "-" - ":- - ''iv' : - v#!
s- - „ ' ' ' -- :' i'':%iiíaEtfe :':: í:' " ' 5 - - vf'¥p43fr--'1Í!K:p£- 5 -- '" - :- -
£sö fjp Nem' toknség '
l'Aáním Lélek
$ siábad'nép tesz
'suda dolgokat
BERZSENYI'
i Nő27 XIV évf 27
í '- - -
-
MAGYAR
SZINTI SZÖVETSE6 VÁGY
Budapestéi: is zavarja a
Rusk amerikai -- külügyminiszter európai körútját
egyetértésben tárgyalt a brit vezetőkkel 'mégis' itt derült ki leginkább hogy'
nierikának tekintettel kell" lennie az európai érdekekre Macmiilan miniszter-elnök
kifejtette hogy Anglia kívánja beolvasztani atömerejét egy ameri-kaiak
vezette NATO-b- a Ez a kijelentés de Gaulle mellett szólt viszont Adc-naucrn- ek
volt kedvező hogy a NATO atomerejét mégis mielőbb-fe- l kell állítani
Amerika Anglia Franciaország ehhez hozzá fog járulni -- Anglia tehát igazodik-a- z
európaiakhoz sincs más választása Európa árgus szem-mel
figyel minden közeledő angolszász lépésre: vájjon őszinte-c- ?
nerika védelmi miniszte-em'ré- g
jelentette "ki hogy
tomfegyverek szétlerjesz- -
meg kell akadályozni
)v professzor az ameri-uilügyminiszlériu- m
„táv-politik- ai
tervezője" szé-pedig
a Szovjetunióval
„lehet beszélni" fegy-azé- s
helyett inkább ba-szni
kell Moszkvával s a
gbéke biztositható
A nOSTW-PAPlI- i
ioslow nemrég 'elkészült
kos politikai tervezete alig-anem- a
legveszélyesebb iro-íán- y
Amerikában — mon-ott-a
róla a konzervatív Gold-ate-r
szenátor és nevetsége-ei- T
hamisnak jelentette ki azt
a tételt hogy a Szovjetunió-ban
olyan olvadás van amely-re
rá lehetne építeni a világ- -
békét
Mások Is nyugtalansággal
vették hírét a Itostow-„pa- -
pírnak" s a szenátus végül
iiWfcGsiio
befejezte Londonban
Laurénce Kuler tábornok
az északamerikai légvédelem
(NORAD) parancsnoka nagy-jelentőségű
előadást tartott az
Air Force Association konfe-renciáján
Colorado Springs--
ben Kuler tábornok hivatko-zott
Kármán Tivadar a világ-hírű
aeronautikus 1944 évi
jelentésére mely megjósolta
a rakétakutatás fejlődésének
állomásait
Kármán professzor híres
„reporT-jába- n csaknem 20
évvel ezelőtt megírta hogy
az aeronautika fejlődése lehe-tővé
fogja tenni földrészek
között közlekedő rakéták (IC
BM) viszonylag pontos belö-vését
6000 mérföldre levő cél-ba!
Ilyen rakéták ma már a
vasfüggönyön innen és túl
„' --- '' ifli"ít~ií rji2j! fT-ii-U- v rf í-'- r'-
msz: mmM
az
és
és Amerikának De
kihallgatta az oroszos nevű
"professzort
Rostow nem mutatta -- be ter-vezetét
de három órán ke-resztül
válaszolt a szenátorok
kérdéseire Dirksen republikánus-
-vezetőnek a szovjet „ol-vadást"
firtató' kérdéseire
azonban előbb Abram Chaves
külügyminiszteri jogtanácsos-sal
váltott szót' s végül nem
adott -- egyenes -- választ — írja
a New York Times! Dirksen
szerint az ügy" nem zárult le
ezzel a kihallgatással '
Európa közben tovább ha-lad
a maga útján Július' i-'é- n
új vámrendszer lépett' életbe
mely még szorosabbra ková-csolja
a hat nyugateurópai or-szág
gazdasági egységét A
vámok a kommunista orszá-gokat
is érintik melyek szí-vesen
vásárolnak nyugateuró-pai
gépeket Magyarország
évi külkercskedelmi'forgalma
is 250 millió
-- dollárt tesz ki
Nyugat-Európáva- l- A nyugat-német
ipar sok jó magyar
élelmiszert kap gépeiért Most
iíTOijWA-JELENTE- S
Észak-Amerik- a légvédelmi
egyaránt-vanna- k A Szovjet- -
unió' állítólag az ICBM-raké- -
ták ellenszerét is megtalálta
vagy dolgozik az elhárító
fegyveren A szabad világnak
nincs ICBM-elháritófegyve- re
az erre alkalmas Nike Zeus
rakéták legkorábban 1966-ba- n
küldhetők tüzelőállásba' -- Ilyen
rakéták gyártását sürgette
előadásában Kuter tábornok
A LÉGVÉDELEMNEK
NINCS ÁGYÚJA
A főparancsnok előadása
rövid áttekintést adott az
amerikai légvédelem fejlődé-séről
A második világháború
után Amerika egyeduralkodó
volt az atomkutatásban és óri-ási
fölényben volt bombázó
repülőgépeinek tipusát'és szá- -
A-vÜá- g egyik legforgalmasabb vízi kirándulőútja a Trenl
Watenvay Ontarióban A múlt évben 86000 vizijármfl
haladt át rajta Á víziút Trcntont köti össze a Georgián - Baj mentén levői Port SevernneL
ii iTH~irrnni r-mr-mnniini
i n
-
" ii
Közös Piac? # Még két önálló afrikai] ország
sem
Magyarországnak többet ' kell
majd fizetnie Több élelmi- -
szert
SZIBÉRIAI
ÖSSZEFÜGGÉSEK
Ausztriát is érinti Nyugat-Európ- a
fejlődése Gorbach
osztrák kancellár Kennedy el-nöknél
majd de Gaullenál is
járt hogy módot találjon az
Európai Közös Piachoz való
csatlakozásra Utoljára Moszk-vába
is ellátogatott ahol meg
is dicsérték az osztrák' sem-legességet
de hangoztatták
hogy
az Európai Közös Piac ag-resszív
szervezkedés- - amely-hez
semleges országnak
nem szabad csatlakoznia
Igaz hogy Ausztria forgalmá-nak
55 százalékát a nyugat-európai
országokkal bonyolít-ja
le és a Szovjetunióval csak
3 "százalékot a semlegességre
azonban vigyáznia kell Hogy
az „összefüggéseket" jól meg-értse
Gorbach kancellárt ki
parancsnoka figyelmeztél
mát tekintve is 1948-ba- n a-zon- ban
a kommunisták kezd-tek
agresszívek lenni Berlin-nél'
és hamarosan felrobban-tották
első atombombájukat
Közepes és nagy hatósugarú
bombázó flottát is építettek
majd 1953-ba- n hidrogénbom-bájuka- l
is kidolgozták (Eb-ben
természetesen a kémke-dések
és árulások is fontos
szerepet játszottak) Amerika
ezalatt fejlesztette légvédel-mét:
szuperszonikus „all-yea-the- r"
harci jei-flott- át állított
fel és ezt atomrakétákkal sze-relte
fel a-légvéde-lmi
tüzér-séget
is rakétákkal cserélte
le Az első „földről-levegőbe- "
légvédelmi rakétákat a Nike
Ájaxokat a második „generác-iós'-'
a Nike Herkules majd
a Bomárc követte Ágyú ma
már nincs az amerikai légvé-delemben
és a rakéták biztos
védelmet nyújtanak a bombá-zógépek
ellen De csak azok
ellen
1960-ba- n jelentkezett az új
feladat az amerikai légvéde-lem
előtt: a kommunisták
6500 mérföldre levő célba lőt-ték
ki ICBM-rakétájuk- at a
Csendes óceánon Az ameri
Havana Kubában egyre több
jele van az ellenállás terje-désének
Legutóbb szabadság-harcos
lap is megjelent „Res-cate- "
címmel A lap állítólag
egy havanai titkos nyomdá-ban
készült
Lima Peruban két héttel
az elnökválasztás után sem le-het
megállapítani hogy ki
győzött A választások előtt
Humphrey amerikai szenátor
bírálta a perui jobboldalt mi-re
a közvélemény felháboro-dott
s azóta feszült a légkör
A választáson Belaunde volt
elnök és Haya de la Tőrre bal-oldali
vezető kapta a-legtö-bb
szavazatot de'a végleges ered-mény
kiszámítása késik A
marxista és Castro-párt- i je-lölték
nem kaptak számotte-vő
támogatást
London A NATO tengeri
erűi nagyszabású gyakori to
mmmmmLim
wTovrontmó ht--t
'W
rándulni is elvitték — Szibé-riába
Kennedy' elnök' Mexikóba
látogatott Nagy ünneplés va-lódi
fiesta-hangul- at fogadta
De Mexikó továbbra is tar:
tózkodó Kuba ügyében Mate-o- s
elnök ugyan bátor anti-kommunista
de talán észre-vette
hogy Washington előtt
az antikommunistáknak nincs'
nagy tekintélyük így' ő is in- -'
kább „centrista": Ahogy Wa-shington'
középutat választott
a kommunizmus és az' ariti-kommunizm-us
között ' úgy
Mexikó is középutat választ'
a kommunizmus és Washing-toni
között Ennek a világpo-litikai
felezgetésnek azonban
sajnos az a vége hogy a tá-volság
mindig kisebb Mész
Moszkva félév
SZABADSÁG ÉS HALÁL
Algír elnyerte függetlensé-gét
Gardy tábornok és ter-rorista
törzse eltávozott Orán-b- ól
és az utolsó napokon' sok-ezer
fehér menekült el Észak-Afrikáb- ól
hogy átadja a ha-talmat
az araboknak De az
arabok máris vitatkoznak és
Algír jövője az önnállóság
melíett is bizonytalan Az al-gíri
válságnak csak első fel-vonulása
zárult le s ez is csak
részben igazolja de Gaulle
zsenijét
Algír többé nem tartozik
kai-kanad- ai radar-rendsz- er 15
perces felkészülési időt ad az
ilyen ellenséges rakéták köze-ledtére
i
SIETNI KELL!
De már előreveti árnyékát
a következő feladat is: az fir-hajó-ráké- ták
elhárítása Tyi-to- v
őrnagyról azt "állítják
hogy tizszer repült át'az Egye-sült
Államok területe felelt
„meglátogatta" Washingtont
Ottawát csakúgy mint a fő-parancsnokságokat
Omahát s
Colorado Springst Hruscsov
olyan -- „Global" űrhajó-rakétáv- al
kérkedik amelyet a kom-munisták
bárhová be' tudnak
célozni
Kuter tábornok előadása
ban nem foglalkozott az ame-rikaiak
támadó bombáival ra-kétáival
és űrhajóival Köztu-domású
hogy ezek kidolgozá-sa
terén az amerikaiak igye-keznek
előnyben 'maradni a
kommunistákkal szemben De
az amerikai légvédelem fej-lesztése
terén is fontos új fel-adatok
várnak megoldásra- - és
a Kármán-jelenté- s óta eltelt
évek arra figyelmeztetnek
hogy Amerikának sietnie kell
kát tartanak a skót partok és
Norvégia közötti vizeken A
„Fairwind Seven" gyakorla-ton
amerikai brit norvég
dán holland és német egysé-gek
vesznek részt A közös
vezénylési nyelv angol
Párizs Adenauer kancellár
és Schröder német külügymi-niszter
hivatalos látogatásra a
francia fővárosba érkezett A
két német állam-férfi
az európai
egységről folytat
tárgyalásokat de
Gaulle elnökkel
és Couve'de Mur-vill- e
külügymi-niszterrel
A pá-rizsiak
ünneplés-sel
fogadták Ade--
nauert ésjde Gaulle kijelen-tette
az Orly--i repülőtéren
hogy a német kormányfő
franciaországi látogatása „ö-rö- m
é megtissteltetes" _
A HÉT HÍREIBŐL
--£i=fc#ftá-Éfeiií!
S!Ösáa gi&tmi~_íy- - -- A#Eí-?_-ít-j IfcpH-- r
1962Í július
KÖZÉPÚT n
Európához — és ezt Moszk-- {
vaisígy akarta
Az algíri dráma újabb ha-lálos
mozzanata: Larminat tá-bornok
de Gaulle munkatár-sa
aki a katonai törvényszék
vezetésére kapott megbíza-tást
hogy újra tárgyalja Sa-lán
tábornok ügyét Larminat
öngyilkos lett
! Az afrikai demagógia szin-t- e
már nevetséges űjabbíej-leménycvégülk- ét
új „ország"
függetlenítése -- Az egykor né-met
majd belga gyarmat Ru-an'da-Urund-iból
mely a má
sodik világháború-ót- a ENSZ--
protektorátus volt két önálló
országot alkottak Rwandát és
Burundit
fx Szabadabbak lesznek Ma
gyarországnál és egyiittc-Tse- n
kétszer) annyi szavaza-tuk
lesz az ENSZ-be- n mint
az Egyesült Államoknak
ztrájbio
orvosok
Kanada idén is színpom-pás
külsőségek mellett ülte
meg nemzetiünnepét Otta-wában
testőr-parád- é volt
Windsorban az amerikai-kanad- ai
barátságot éltet-ték
Yukonban aranyásó
fesztivál Brit
Kolumbia feloldotta' az in-dián
szesztilalmat és a sok-nyelvű
Torontóban nemze-ífíségMáncoso- k' adtak un- -'
népi műsort Csak Saskat--chewa- n
nem ünnepelt
mert az ünnepnapon lépeti
hatályba az általános or-vosi
biztosítási törvény de
az orvosok tiltakozásul
sztrájkba léptek
Sztrájkoló orvos E kü-lönös
új tünemény azon-ban
mégsem nyer polgár-jogot
a modern világban
Hisszük hogy az emberek
gyógyítása hivatás marad
ésv nem csak érdek Hiva-tásamit- az
igazi orvos rab-ságben
élve üldöztetésben
sem tud abbahagyni és
nem érdek amiért a mások
egészségét is kockára le-het
tenni Pilis F- - a king-sto-ni
Register saskatchewa-n- l
tudósítója írja hogy az
orvossztrájk olyan amit
csak elveszteni lehet
Az általános orvosi el-látás
szükséges és igazsá-gos
Kanadában ugyanúgy
mint máshol Ez ellen ha-dakozni
méltatlan
ÉLET
Ima és
-- íny-
"Rusk- - külügyminiszter eu-- '
rópaíkörútjának' utolsó állo-mása
Lisszabon volt ahol nyil- -
yán kimért udvariasság jelle-mezte
tárgyalásait Portugál!
diákok közbens nagy- - tüntetést
rendezték a lisszaboni ame-rikai
követség előtt és azt kia-bálták
hogy Angolában ame-rikai
dolláron toborzott fel-- '
kelők öldösték le a portugál
telepeseket
DR RUSK ÉS
DR CHAPLIN
Hogy valóban mennyire ne-héz
eligazodni a világpolitika
összefüggésein azt Rusk ox-fordi
avatása is mutatta Az
amerikai külügyminisztert —
nyilván nem véletlenül és
nem akarata ellenére —
egyszerre avatták díszdok-torrá
egy amerika-ellene- s
művésszel aki kommunista
kapcsolatai miatt kenysze- -
rült elhagyni az Egyesült
Államokat: Chaplinnel
A tüntető ceremónia azonban
nem csupán a két világtábor
összeolvasztását hirdette de
menthetetlenül' a világpolitika
és a bohóckodás összeboroná-lásá-t
is
Özönlenek kommunista csapatok a
Formózával átellenben foly-tatódik
a kommunista kínai
csapatok összevonása A nagy
nyugati - hírszolgálati irodák
szerint a Kimoj és'Macu szi-gettel
szemben Fukicn tarto-mányban
összesűrített kom- -
jnunista!:erőkszámájiiáimár
GOOpOQ-r- e tehető ami „több
mint kétszerese az 1958 évi
létszámnak A gyaloghadosz-tályokhoz
közel 1000 tüzérsé:
gl löveg és többszázíMIC-típu-s- ú
szovjet harcirepülőgép is
járul
AMERIKAI
TERVEK
A kommunista csapatössze1
vonás oka egyelőre ismeret- -
len 1958-ba- n a kommunisták)
félmillió tüzérségi löyedéket
küldtek a partmenti Kimoj
szigetre Ezek a lövedékelc
azonban nem sok kárt tettek
és ma még kevesebbet tenné-nek
mert a sziklaszigeten köz
ben különféle óvintézkedések-re
került sor Kimoj bombázá-sának
nagyobb volt a politikai
hatása: „veszélyes" területet
képezett ahol a nyugatiak
esetleg engedményre kénysze-rülne- k
hogy megvédjék a bé
Az amerikai legfelsőbb bíróság kimond-ta
hogy az állami iskolákban a közös ima
törvénytelen
Az ügy Lawrence Roth newyorki gyár-igazgató
kezdeményezésére került bíróság
elé Roth kifogásolta hogy gyermekét a kö-vetkező
ima elmondására kötelezik: „Min-denható
Isten! Tudjuk hogy Tőled függünk
kérjük hogy áldj meg minket szüleinket
tanítóinkat és országunkat" A keresetet öt
család írta alá A legfelsőbb bíróság helyt
adott keresetüknek öt család miatt millió-kat
bántottak meg vallási érzületében
Black főbíró az indokolásban kifejtette
hogy az amerikai alkotmány különválasztja
a vallást az államtól s ennek megfelelően
az állam az iskoláiban semminemű vallás- -
gyakorlatra nem kötelezheti a gyermekeket
A legfelsőbb bíróság döntése az egész
ország területén szenvedélyes vitát keltett
Maga a főbíróság mondta ki egy korábbi
döntésében hogy az Egyesült Államok népe
istenfélő nép most mégis elitéi egy röpke
imát ugyanakkor'amikor egy másika z n a p i
döntésében arra kötelezte az amerikai pos-tát
hogy terjesszen három sajtóterméket
mely ferde hajlaműaknak készül' (a posta
meg akarta tagadni a terjesztést de a fő-bíróság
szerint a postának erre nincs joga)
Törvényhozók és papok egész sora emel-te
fel szavát a meghökkentő döntés ellen
'
i'lJJ l'nnifan !'& F
jí js: rarif
Ü ÖÍV
Ocean
Er-- V Madrid "X?
: rf T # -- íiWc j'ir VisEVS ~
?- -
r£?(" ALGÉRIA
: ' ' ::V- -
% "
- - niniu i)Co'-- - r
t
POSTAKÜRT
alkotmány
%
'
-- --
-- - m h
_ W m _
t — m mm m n mb w ~ -
-
!
-- — - i
Az-algí- ri válság első felvonása Algír elnyerte
függetlenségét ' kezdődik második felvonás: az
arabok vetélkedése a - Ha a
a biztonságát a francia be-avatkoznak
közölte Párizs
réíBH
két Eisenhowcr kormánya
ugyan nem volt hajlandó en-gedni
de az Í960évi '
kampányban
már megpendítette" a'kimóji
engedmény -- "öllétét Ma- - ugyan
1 v t-- a ftmjiffl&t w)iti-h- l
Csu En-Ia- j újból ancmzetközl
politika középpontjába került
Kína megint válságot provo-kál
Fonnózánál a vasfüggöny
mögötti világot riadóztatják
Hruscsov is segítséget ígért
de kérdés hogy Moszkva tény-leg
scgitcnc-- c
de a pojilikusnk véleménye langyos Hoowcr
volt elnök ugyan felháborodva nyilatkozott
Truman volt elnök azonban elismerte a
„jogászi" szempontokat Eisenhower
kijelentéseket lett elnök pe-dig
különös módon azt hogy ott-hon
és a templomban kell imádkozni
— többéi mint_ eddig És- - követni kell a
legfelsőbb bíróság döntéseit
Követni azonban elsősorban az Istent kell
és ha az emberek munkájuk iskolai órájuk
előtt imát akarnak' mondani és a közös ima
erejével akarják imádni a Teremlöt
akkor a szabad világban ennyi szabadságot
élvezniök kell A józan ész azt mondaná ha
a legfelsőbb bíróság vagy az alkotmány ezt
ellenzi akkor a legfelső bíróságot és az al-kotmányt
meg kell Manapság
azonban a világ sajnos nem olyan irányban
Halad hogy a bajokat kijavítsa hanem in-kább
úgy hogy a bajokhoz „igazodjék" Á
megalkuvásnak ebben a légkörében az
különösen Olyan „jogi"
okoskodások árnyékát veti előre amelyek
a vasfüggönyön túl jómei-le-k és amelyek
szerint végül a városok majd nem adnak
helyet templomnak mert az' állam és az egy-ház
különáll
Nem csoda ha Spellman newyorki bíbo-ros
ezt mondotta: Imádkozzunk Amerikáért
és imádkoHunk a legfelsőbb bíróságért 1
' --mi
ri
CmmiWw ffatUy
fa rite Bngma Ungaag
I
Ara: 10 eent
i-v- -
W 'zrm-í- xjviMI:I jvvr ín"-i'v0cztejc-v ! "!'riH
owedtc&rx'
IHlCTlllL'TLlI' i
ÁÍcItrs l&ói
TUNISIA
mtrlfoXi Viv LIBYA
: Sfe
'-- w rV7'- -N
fTT
végetért:
Most' a
hatalomért vetélkedés ve-szélyezteti
fehérek csapatok
—
lozoncii
a partvidékre
válasz-tású
Kennedy
homá-lyos
Kennedy
ajánlotta
—
nagyobb
változtatni
in-tézkedés
félelmetes
Washington újból szilárdnak
mutatkozik' a szabad szigetek
ügyében de Rostow profesz-szo-r
az amerikai külügymi-nisztérium
„távlati tervezőjé-nek"
legújabb terve szerint
állítólag a partmenti szigete-két
át kell adni akornmunis
tákríak és Pekinget el kell is-merni
NEGATÍV
BEAVATKOZÁS
Bizonyos fokú diplomáciai
kapcsolat már van I Wa-shington
és Peking között
John Moors Cabot az USA
varsói követe és Wang a kí-nai
kommunisták varsói kö-vete
állandó kapcsolatban áll
A csapatösszevonás hírére is
gyorsan találkoztak — Wang
kezdeményezésére Wang ki-fejtelte
hogy a kommunisták
azért vonnak össze Formózá-val
szemben nagyobb erőt
mint Csiang egész hadserege
mert támadástól tartanák Ca-bot
erre kijelentette hogy
Washington nem támogatná
Csiang ilyen támadó akcióját
de megvédené Nemzeti Kínál
ha a kommunisták lennének a
támadók (Az amerikaiak
jellegzetes negatív beavatko-zása
tehát Fonnózánál is biz-tosítani
kivánja a már elért
kommunista eredményt a je-lenlegi
helyzetet a státusz-kvót!- )
HRUSCSOV ÁLNOK
MEGSZÓLALÁSA
Az amerikai sajtó különféle
módon foglalkozik az új for-mó'z- ai
eseményekkel Egyes
íapok szerint Amerika figyel-meztette
Wangot-má- s lapok
szerint Amerika figyelmeztet-te
Csiángot
Csen-j- i kínai kommunista
külügyminiszter pedig figye-lmeztette
Washingtont hogy
ne avatkozzék a kínaiak „ma-gánügyeibe"
Azűj formórai válság érlel-nie
tehát egyelőre homályos
Kommunista Kína súlyos bel-ső
zavarokkal k7d — álliló-la- g
már a hadsereg is lázado-zik
Ilyen helyzetben csetlec
a háború a legjobb kivezető
út Lehet hogy Peking hábo-rút
akar de lehet hogy csak
a látszatát Annyi azonban bi-zonyos
hogy a szovjet-kína- i
vitának most egyszerre nincs
nyoma!_Hruscsov tüntetően ki
állt Peking mellett cs a nem
zeti kínalak háborús készülő
dése ellen tiltakozott