000039 |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Jjm "-- ?-#MEB-SteífflTBBSBg 1 Híj h hanem Lelek rajsám ' ~" - ' S t "t!L J ' ÍÖwí VIII 19 tII 1 vA I V _ I'V'I 1 --N r w tízéves aZgirí i?ákág nemzetközi intrikák középpontjába került A világpolitika sakktábláján Algír köre csoportosulnak a figurák A világválság kicsi és nagy erői ide vonulnak és liamarosan megkezdik kiiitni cgjmást De Gaulle higgadtan és önmegtartóztatóan készül a leszámolásra de kérdés hogy a degaullei bölcsesség elég--e az algíri hínárból való kikásá-lódásr- a A sakkfigurák elkelj ezkedésc oljan bonjolulí hogy senki sejti a játszma kimenetelét Az algíri válság „fohose" kétségtelenül az ultiák titkos hadserege mely először kato-nai lázadással majd országos méretű terrormozgalommal tette ismeittc nevét Párizs türelmesen figyelte az ultrák kibontakozását és az algiii francia hatóságok tapintato-san háltéi be vonultak hogy az ultrák kitombolhassák ma-gukat Algír francia — kiáltották az ultrák de Franciaország egéscn ért egyet ez-zel a tétellel Párizsban egyic többször hangzik cl hogy Algir egy-millió fehér lakosából akiket egy régi szóhasználaLalajrján d'-v- v a Amióta az algíri rendza varások polgárháborús vcszc delemmé nőttek az'egész vi lágon ismertté lett afjplasz-- ' iinuumua iiu v-t""- '- yj 'fegjVer'1 a Í]ö'n1iyű gerilla feg} verek közétartozik s:az utódának tekinthető de an-nál cgjrcsl kisebb hatású másrést sokkal egyszerűbb el ENSZ-had-sere- g Gizen-g- a latinamc- - 4 nem nem „feketelábúaknak" neveznek százalék francia a többi vegyes levanlei keve-rék „FEKETELÁBÜ" EMIGRÁNSOK valóban minden-honnan kéznek emigrán-sok: gorog olasz földről Máltáról Különleges ki a foldkozi-tenge- n kikötőben világ legélvhajhászóbb leg-megbízhatatlan- abb legfegyel-mezetlenebb népe Hogy miért küzdenek önállósága ellen? az algíri válság legfogasabb kérdése $m$$mZÖ VILÁGPOLITIKÁBAN wwmsz 1 Korszerű ludiiivalók „robbanó marcipánról" ' ft ' A plasztikbomba kétféle robbanóanyag a (tri-nitroiolu- ol) az RDX (cik-- 1 loliu)4 jtcVcrékc puha plasz-tikanyagj)a?(pcldá- ul marclpáni-sze- m massza (mec agaisíiasimíír'amárlci- - szagaim) gjulaccsal árammal gyújtható A fran-cia terroiisták időzített „MASZEK" Mümimik A kommunista gazdálkodás cl akarja zárni az az önálló szabad vállalkozások fogva azon-ban mégis tág lehetőséget n ú jl különféle megélhetési „ügjeskedésekre" a fonák heljzetből olyan hajme-resztő cselek és „bú'nügjck" adódnak amclje-ke- l a njugati emberek legtöbbje sem ért Váradj Karolj Aladáit például nemrég lctailólatlák mialt Váiady különböző állami vállalatokat gazda-ságokat gépállomásokal és szövetkezeteket szólított fel íe-veib-en hogy fizessék ki tallózásukat a „Postaiarifák" cí-mű füzetért Mivel 15 forint körüli összegről volt sző a címzettek utána sem nézlek hogy kaptak-- c iljen füze-tet hanem a kívánt összeget a megadott csekk-számlára A számla Váradj é és összesen 303000 forin-tot gvíijtöít össze a szocialista gazdasági „rend" jóvoltából Még különösebb Zimánji Bálint ügje akit legutóbb I azért tartóztattak Ic mert kommunista propagandát fej-teti ki Zimánvi tizenkét éven ál terjesztett kommunista plakátokat feliratokai állami vállalatok és társadalmi szervezetek között tizenkél át senki sem gondolt ar-ra hogy „magán" plakátokról van szó amcljeket egy „ma-szek" lenézett és ameljek egy magánszcméljnek hoznak hasznot úgy történi hogv a luildeménvck postai véttel érkeztek sehol sem vizsgálták hogy megrendelte-- e valaki a plakátokat (ki mer iljcsmil firtatni még azt hi-szik hogy ellenzi a plakátokat) és a külde-mény a postának Mivel készpénz-összegr- ől szó a tétel nem került sem számla-rendszerb- e sem gondo-sabb vizsgálat alá Tizenkét éven ál iolj tátott kommunis-l- a propagandái egy „maszek" JIosl a konkurrcn-cl- a Capc Canavcral Ködös idő-járás miatt kellett halasz-tani az eUö amcrikcM földkö-rüli űihainzásl — Egv ötré-szes ametikni holdrakét'' me-lyet telcviziós képek közvetí-téséi c is berendeztek 23 000 mérföld távolságban haladt cl a hold mellett Lcopoldv illc Az a fővárosba szállította és a kongói kormány őrize-tére bizta Gizensa volt mi-niszterelnökhelve-ttest és terrorista csoportja vizsgálat kezdődött Punta dcl Este Az Egye-sült Államok és a a csak 25 A VAROSA Algiiba 'ci spanyol Korzikáról stb nép kevere-dett tgy nagy a egyik Al-gír Ez - TNT és nitroku-mcnVfgyun- 'a Azigy nyert pán gjuj- - utal Ebből szocialista meg csalás csak kifizették volt éven Ez után kifizették árát voll megölte el-len amertkai országok többsége segítette érvénvre a naey la-tin országok mint és Csile ellenezték a bojkottot és valószínűleg ellenezni fog-iák annak végrehajtását is így az uniguaji konferencia kiélezte a törést a latiname-nka- i politikában ) Fokváros A délafnkai kor-mány szóvivője közölte hogy a bantunéger Transkei terü-let 1963-ba- n önkormányzatot kap Berlin Népes menekült-csopor- t érkezeti Nyugat-Berlinb- e egy földalatti átjárón keresztül melvel esx rikai országok konferenciája pincéjéből áslak ki a várost szigort bojkott-rendszabáb- o- kettészelő fal alatt 2S szo- kat szavazott meg a kubai mély menekült szabad fold-communis- ta kormány ellen i íe a legidősebb 71 éves a (A haiározatot a kis közéji-- l legfiatalabb S éves volt Toronto 1962 február 3 " '' "ivn-'n'vtini'- Mi m _ _____ Ara: 10 cent iirmni-iiiLL- n in l i i s ! £ Hozzáéitő franciák szerint ugyanis az algírialaktól min-dig el lehet várni három-nég- y napos 'fellángolást de hóna-pokon át tartó kitartó ellen-állást nem Most pedig ezt teszik Két magyarázata lehet ennek: a színfalak mogottl pénz és az erélyes vezér Sa lán Hogy a színfalak mogott ki péiucli az algíri felkelést az újabb talány Valószínű hogy több oldalról is érkezik támo-gatás A Kreml érdeke hogy Algír mielőbb leváljon Fran-ciaországról és az arab lomb-hoz keiuljon közelebb Ugyanekkor az is érdeke Moszkvának hogy Párizs gyengüljön ha te-hát 'az ultrák megoszthat-ják a francia közvéleménjt akkor ezt hagyni kell nem fontos az algíri megoldást „elsietni" A nagyobb zavar kedvééit A II & w vl KdPjPu elől fejetlenségénél egy Brazília ház tásl is alkalmaznak Egy fél-kilós plasztikbomba hatása megfelel egy kézigránát hatá-sának s egy ekkora bomba előállítása két dollárba kerül A plasztikbomba anyaga tetszés iSzerintJormhatóés adagolhaíórrZscbbcn7 táska-ba- n is könnyen lehet szállí-tani — ütéstől sem robban (Ezért nem sikerült a de Ga-ulle elleni mcrénjlet múlt év szeptemberében a francia el nök autójának útjában elhe-Ijcze- tl robbanóanjag nem kapott lángot s a nyomás nem voll elegendő a robban-táshoz) A plasztikbomba jól tapaszthaló ajtóhoz falhoz Kiinti} ű fajsúlja foljtán az úszó ember is sokat vihet be-lőle (A víz sem árt neki!) A francia terroiisták eddig főleg riasztásra használták a plasztikbombát Az eddigi 100 franciaországi robbantás-nak mindössze kél halottja volt A legtöbb robbantás közéleti szemeljek politiku-sok lakása közelében de tá-vollétükben töttént A fran-cia belpolitikai válság élező-désével azonban a plasztik-bomba drasztikusabb alkal-mazásával is számolni lehel gíii ! f nii 1 1 iiii i HioiTiiüthii uh ii íii n ia ii Minin iií'iíí'iiíkí Kanadát három tenger ha-tárolja keleten az Atlanti-óceán északon a Jegesten-ge- r nyugaton a Csendes-óceá- n A parti vizek és a tenge-ri kikötők védelme egyike a legfontosabb feladatoknak Erről adott táiékoztatót leg-utóbb a Canadian Scene-ne- k Rajner altengernagy a kana-dai Navy parancsnoka Kanada haditengerészete 20 ezer főből valamint 60 har-ci haióegységből és 80 repü-lőgépből áll A legnagvobb egj-sé- g egy anjahajó a Bon-aventu- ie mely vadászgépe-ket és különleges gépeket szállít A Navy kötelékébe 25 rom-boló tartozik ebből 14 úiti-dus- ú Rcstigoucbc További hat legkorszerűbb típusú Mackcnzie romboló most épül A kisérő fregatthajók száma 18 ezek korszerűsített régi típusok A Navy zászló-ja alá tartozik még két ak-naszedő raj valamint számos kisegítő és egvéb haió Most épül egy 22 000 tonnás tank-hai- ó a Provider is Az cszakallantt védelem rpnc1s7írphpn Halifavhan ál I OLYIK A HARC még pénzt is érdemes adni az ultráknak — ilyesféle gon dolatok kerülhettek szőnyeg-re Mikoján legutóbbi marok-kói tárgyalásain Marokkóba igyekezett Mattéi az olasz olajkirály is de repülőgépé-ben plasztikbombát találtak és nem indulhatott el NEMZETKÖZI ZSIBVÁSÁR Salán titkos segítői kozott nyugatiak is vannak éspedig — a jelek szerint — fasisz-ták és antifasiszták A nyu gati liberális sajtó kétségte lenül hozzájárult az' ultrák tekintélyének növeléséhez és nyilvánosságot biztosított a terror-szervezetn- ek A fran-cia hatóságok nem tudták (vagy nem akarták) kézre-keríte- ni a halálraítélt' Salán tábornokot de az amerikai televízió megtalálta és az amerikai fotóriporterek „felépítet-ték" Salán alakját a világ közvéleményében Ma ugyanaz a sajtó egy-szerűen fasisztának nevezi az ultrák mozgalmát ami azon-ban megint túlzó leegyszerű-sítése a problémának hiszen a hatalom átvételére váró arabok tanácsadói között is vannak fasiszták s a tekin-télyes számú algiri zsidóság is a fasiszta ultrák oldalán áll Másfelől köztudomású hogy Salán fő támaszpontja Spanyolország volt innen vette a És-Jmunlcatársaiő- közöfl' van-nak akik fasisztának vallják magukat Algír tehát a világpolitika olyan nemzetközi zsibvásá-- ra amelyet egyszerűen fe-hérnek feketének vagy vö rösnek nevezni nem lehet Ha Párizsnak tiz évvel ez-előtt eszébe jutott volna hogy Algír városát szabadki-kotőké- nt függetlenítse akkor talán kihúzta volna a mai al-giii válság méregfogat de most már ilyesmihez késő A TITOKZATOS SALÁN Az algiri titkos hadsereg vezére Salán tábornok Tar-tózkodási helye ismeretlen Hadseregét mely nem látha tó OAS-na- k (Organisationde l'Armée Secret) nevezi ami a világlapokban több félreér-tésre adott okot az amerikai államok szövetsége is OAS ugyanis Az indokínai kudarc után raja (részben kanadai legénj'-ségge- l) Brit Kolumbiában Esquimalt kikötőben egj' amerikai állo-másozik (teljesen kanadai le- - Kelet-Németorszá- g felett nemrég ismeretlen repülőgép jeleni meg Hruscsov-elle-ne- s albán löplapokat dobott le Állítólag Magyal országon dobtak le hasonló röpcé-dulákat de kommunista sajtó mindenütt hallgat do-logról Tim Buck kanadai kommu-nista vezetőt nem azért vál-tották le mert sztálinista írja egy londoni va-sárnapi újság hanem azért mert az egész nemzet-közi kommunista világban ő volt pártvezetö lomásozik anírol haditen- - Prágában még mindig áll gerészet egy világ egjik legnagyobb % Sálán levonta a következte-téseket egy emlékiratában kifej-tette hogy a gyarmati há-borúk ideje lejárt A szo-cialista Mollet-kormán- y e-z- ért algíri parancsnokká nevezte ki az algíri „fe-ktelábúa- k" idegenkedve fogadták Merényletet is kísérellek meg ellene (A merénylő ma egyik munkatársa) Salán azonban hamarosan a sovi-nisztá- k ífA szivéhez férkőzött és azVarab-ellene- s akciók legfőbb uiuijiiuja juh AmiKor ranzs lazítani akarta az algíri vál-ságot Salán kiáltotta Párizs felé: Éljen deGaulle! így került ha-talomra de Gaulle: Algír Sa-lán' segítségével Az ultrák szerint nem Salán árulta el de Gaullet hanem de Gaulle Salant Salan jóidéig együtt haladt de Gaulle elnökkel és kez-detben helyeselte az algíri önrendelkezési politikái Ma-ga de Gaulle pedig nem csak Salant kérdezte meg hanem népszavazás útján az egész francia nemzetet! így fordult az algiri politika és így for-dult a francia közvélemény így fordult Salán is de utóbb visszakanyarodott A TIME legutóbbi számának nagy al-gíri tanulmánya szerint ezen a ponton lép be a tör- - ténetbe minden francia J dráma kulcsa a Rabichc' } vagyis az asszony Salán felesége akinek „ba-bich- e" (a szó jelentése egér-ke cicus stb) egyik leg-főbb tüzelője férje politikai JbíTiJvereinek Chcrchez Ja femme így lett az algiri hazafias felkelés- - először francia bel-politikai válság azután vad terror-hadjár- at melybe ma már íryugati és keleti nagy hatalmi érdekek is belekap csolódnak De Gaulle és az algiri fel-kelő kormány a terület áta-dásáról tárgyal A döntő óra közeleg Az ultrák megkísér-lik Franciaországot megbéní-tani: „ha mi elveszünk vcsz-sze- n minden!" Ez az európai politikában is földrengést je-lenlétté De Európa reménj'-kedi- k de Gaullcban GYŰLÉS A SPADINAN A kanadai haladó kon-zervatív párt jelöltválasztó gvfílést rendezett a toron-tói Spadiua választókerü-letében A kormánypárt John Bassett lapkiadót a torontói Telegram s CFTO televízió tulajdonosát ki-van ja a soronkövetkező or-szágos választásokon a ke-rület képviselőjelöltjeként indítani 'ii inwn pi Wi ncn n n ím i n u hwiji m n mw mim i mm iíiepíhi tt iim HALIFAXTÓL ESQUIMALTIG ÚJ ROMBOLÓKAT KAP A KANADAI NAVY tengeralatl-iáró-clhárít- ó „kezdősebességet" tengeralattjáró és is a a volt — — a az a tengeralattjáró ' Szlá s leghan-gosabban génységgel) Ezek a tenger-alattjárók részben iskolaha-jók amelyekkel a kanadai Navy az elhárítást gj'akorol-j-a SZTÁLIN NÉLKÜL legtehetségtelenebb lin szobra Most bizottságot alakítottak amehnek felada-ta megvizsgálni a dolgozók véleményét a szoborral kap-csolatban A tiranai „Népszava" (Ze-r- i i Popullit) szerint Hrus-csov Mikoján és Szuszlov Ti-tóv- al esküdött össze a ma-gyarországi sztálinisták (Rá-kosi) hatalmának megdönté-sére A lap szerint Hruscsov 1956 november 9-é- n így írt Titónak: „ön tudja azt a tényl hogy a Szovjetunió kommunista pártja központi bizottsága már 1956 nyarán tervbe velle hogy Rákosi tá-vozása után Kádár elvtárs le- - Kanada tájai mindig szépek de legszebbek télen A hatalmas északi ország téli szépségci-nek gazdagságával más tájak nem versenyezhetnek Ar ezerarcú kanadai télből való ez a kép: a Sziklás Hegységben eredő Elbovv foljó egyik kanyarulata Calgary-ná- l Behavazott parlok közt álmodó nyítfák zúzmarás bokrok alatt csillog a folyó tükre (CanadianSccne) Ki cg Segesiy ca cs írta Frey András A Z EMIGRÁNS amikor egy európai körűi után nekiül hogy számbavegye mit lá-tott még jobban tudatára ébred hogy a gyökerét vesztett menekült mindent a maga ügyére vonatkoztat Sokkal inkább mint akik otthon élnek Valóban ha jól magunkba nézünk min-ket Laosz de még Algír is csak abból a szempontból érdekel hogy milyen kihatás-sal lehet Magyarországra Ha régi francia vagy angol ismerőssel találkozik az ember akkor is az -- jut- eszébe- - hogy a két háború közt még a wilsoni jelszavakat visszhangoz-ták és csak most a katangai és új-gine- ai kérdés világánál kezdik emlegetni a törté-nelmi és földrajzi adottságokat Most először beszélnek arról hogy a kozos műveltség hiá-nya és a íokon hagyományokból eredő ko-zos értékrendszer milyen erős politikai té nyező Most már ők is szembenéznek a kér-déssel hogy lehet-- e népszavazás nélkül nemzeti önrendelkezésről beszélni Dehát úgylálszik két öngyilkos polgár-háborún kelleti Európának keresztulmen-ni- e hogy eljusson néhány politikai alap-igazság fölismeréséig Ilyenkor persze arra gondolunk milyen kár hogy erre nem akkor jöttek rá amikor még a világ vagy legalább is Európa urai voltak és azt reméljük hogj' a jobb sorsra érdemes amerikai nép kisebb tandíjat fog fizetni hogy mindezt idővel az ő politikusai is megtanulják S HA A NYUGATEURÖPAI hatalmak a kél háború közt túlságosan bíztak a status-quóba- n vájjon most mi nem esünk-- e a másik végletbe amikor azt gondoliuk hogjr minden csak jobb lehet a jelenlegi helyzetnél A mostani zsákutcából csak három dolog vezethet kifelé A szovjet térnyerése egy általános hábotú vagy pedig a kozós piac nyomán egy új nyugateurópai világhalalom kialakulása Reményeink ebbe a harmadik lehetőségbe kapaszkodnak s hogy jó njo- - mon járhatunk azt mutálja hogy Moszkva is több figyelmet szenlej a kozos piacnak mint barnuljon más nemzetközi kérdésnek Abban a felismerésben hogy a világ-politika súlypontja Európában van nincs különbség Lenin Sztálin és Hruscsov kö-zött A volt gyarmati hatalmak elleni uszí-tás az ázsiai afrikai és latin-amerik- ai vál-ságok kihasználása csak egy-eg- jr támogató hadmozdulal hogy az Egyesült Államok fi-gyelmét eltereljék a politikai főhadszíntér-rő-l Európáról és hogy az amerikaiak anti-koloniál- is szenvedélyére spekulálva megza-varni igyekezzenek Amerika viszonyát egye-dül számbajóvő szövetségeseivel vagyis Nyugat-Európáv- al A közvetlen cél egy amerikai-oros- z ki-egyezés Európa feje folötl s ez is csk eszköz a végcél eléréseié az Egj'esult Álla-mok bekerítéseié AKIEGYEZÉSRE való hajlam meg is Teherán óla sokszor gj-akorolt-ak donlő befolyást az amerikai külpolitikára Ez az irány kerekedett felül a szuezi dráma idején is amikor Eiscn-howe- r és Hruscsov cgj mással párhuzamos fenyegetései és ENSZ-akci- ói alázták meg Angliát és Franciaországol (Notabene az-óta kezdett az ENSZ a fejére nőni Ameri-kának) Ezt az Európa kikapcsolására törekvő orosz stratégiát kezdte azonban keresztezni a közös üiac sikere amint nyilvánvaló" vált hogy a razdasJi eeiitlműködé iii Dolitikai eröcentirm kibontakozása felé ve-zet Nyugal-EurÓDába- n Ezt a folv amatol Anslia csatlakozása után csak két doW tartóztathatja fel Ideig-- HCh1USiUUKUFu-- J„H „„„ IV„i „nlrrir ja központi bizottságának el-- K- Véeg pedig csafc az hűdiatn4 u sö titkára"' 71-fjí- H 'a talajt a njugaleurőpal összefogás alól árdában ha a németeket cl lehelne idegeníteni a njugaltól Nyilvánvaló hogy ez a gondolat húzódik meg az oroszok berlini magatartása mögött A berlini fal fizikai szerepe — a tömeges menekülésnek Kelet-Németorszá- g gazdasági gi elvérzésénck megakadálj'ozása — másod-íend- ű Fő feladata zr hogy a németeknek megmutassa ki a legény a csárdában Ez pedig tudvalévően nem a kassza nem is csak erő"hanem inkább bátorság kérdése Clay politikájának fokozatos elhalvány-ítsa arra enged következtetni hogy a ber-lini fal továbbra is szimbóluma marad az orosz határozottságnak és az amerikai békü-lékenj'ségne- k Ugyanakkor más tünetek is megkönnyítik az oroszok számára hogj' megpróbálják a gyanakvás csíráit elhinteni a német népben A Hruscsov vejének adott interjúban Kennedy úgy beszélt mint aki-nek gondot okozna Nyugat-Németorszá- g ka-tonai megerősödése S a New York Times szerint az amerikai elnök de Gaulle-ho- z in-tézett levelében is azzal érvelt a francia alomfegyverkezés ellen hogy ez a nyugat németeket felbátoríthatná hogy ők is ha-sonlóra törekedjenek Ehhez járul hogy „pp a berlini válság kiéleződése óta az Egyesült Államokban olj'an intenzíven folyik a hangulatkellés a németek ellen amire a szoyjettel szemben még az amerikai részvétellel folj'ó koreai háború idején sem volt példa Minthogy pedig ez az amerikai közönségre zúduló né-metellenes propaganda akarva nem akarva az oroszok majmára hajthatja a vizel nem lehet csodálni hogj' vannak akik a te-heráni vásár megismétlődőséra számítanak — ezúttal nem angol-amerikai-oro- sz hár-maspaktum hanem kétoldalú amerikai-ul osz megegyezés alakjában Akik azonban közelebbről nézik a bizo-nyos washingtoni korokbői diszkréten a la-pokban és könyvekben nj'iltabban és a tele-vízióban teljes leplezellenséggel űzött izga-tást a németek ellen azok azt tapasztalják hogy ez majdnem hatástalanul pereg le az egészséges ösztönökkel és sok természetes ésszel megáldott amerikai népről Pánikra különben azért sincs ok meit a történelem és a közelmúlt bizonj'itja hogy Amerikában a politikai fizikának vagy lélektannak mások a törvényei mint Euró-pában Ha az idegen Brüsszelben vagjr At-hénben összeadja a nép érzületét és a veze-tő hivatalnokok véleményét s ezt beszorozza a kormány akaratával körülbelül ki tudja számítani az ország politikájának legköze-lebbi menetét Ami azonban a mi szemünk-ben kétszer kettő az Amerikában nem négy Igj' ment háborúba Truman Dél-Koreáé- it röviddel azután hogjr külügyminisztere a világ íulehallatára kizárta Koreát az Egye-sült Államok biztonsági övezetéből így vált a nyugati engedékenység szószólójává Eisen-hovv- er aki első választása előtt még a vas-függöny visszaszorítását ígérte És ígj' leple meg Kennedy mindazokat akik azt hitték hogy külpolitikájában Eisenhovverrc sőt Rooseveltre is rá fog licitálni D korul keringő haruspexek megszokták is hogj' az alarmirozó jelekel ne vegyek mindjárt készpénznek hogyan reagálnak vajion minderre Európában? Lehet-- e mérget csöpögtetni a németek szivébe? Hol tart a francia-néme- t megbé-kulés- ? Milyen a kontinens és Anglia viszo-nya0 Es mindez hogj-a-n befolyásolhatja a közös piac ügvét és vele az európai kohé-ziót amely a legfőbb lét egy valószínűleg hosszúi a nyúló küzdelemben Elsősorban ezekre a kérdésekre keres választ az ember ahogy körülnéz Európá-ban s hogj- - mit látott vagy mit vélt látni atról cgj-- másik n'poitban szeret" be-számolni
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 03, 1962 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1962-02-03 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000147 |
Description
Title | 000039 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Jjm "-- ?-#MEB-SteífflTBBSBg 1 Híj h hanem Lelek rajsám ' ~" - ' S t "t!L J ' ÍÖwí VIII 19 tII 1 vA I V _ I'V'I 1 --N r w tízéves aZgirí i?ákág nemzetközi intrikák középpontjába került A világpolitika sakktábláján Algír köre csoportosulnak a figurák A világválság kicsi és nagy erői ide vonulnak és liamarosan megkezdik kiiitni cgjmást De Gaulle higgadtan és önmegtartóztatóan készül a leszámolásra de kérdés hogy a degaullei bölcsesség elég--e az algíri hínárból való kikásá-lódásr- a A sakkfigurák elkelj ezkedésc oljan bonjolulí hogy senki sejti a játszma kimenetelét Az algíri válság „fohose" kétségtelenül az ultiák titkos hadserege mely először kato-nai lázadással majd országos méretű terrormozgalommal tette ismeittc nevét Párizs türelmesen figyelte az ultrák kibontakozását és az algiii francia hatóságok tapintato-san háltéi be vonultak hogy az ultrák kitombolhassák ma-gukat Algír francia — kiáltották az ultrák de Franciaország egéscn ért egyet ez-zel a tétellel Párizsban egyic többször hangzik cl hogy Algir egy-millió fehér lakosából akiket egy régi szóhasználaLalajrján d'-v- v a Amióta az algíri rendza varások polgárháborús vcszc delemmé nőttek az'egész vi lágon ismertté lett afjplasz-- ' iinuumua iiu v-t""- '- yj 'fegjVer'1 a Í]ö'n1iyű gerilla feg} verek közétartozik s:az utódának tekinthető de an-nál cgjrcsl kisebb hatású másrést sokkal egyszerűbb el ENSZ-had-sere- g Gizen-g- a latinamc- - 4 nem nem „feketelábúaknak" neveznek százalék francia a többi vegyes levanlei keve-rék „FEKETELÁBÜ" EMIGRÁNSOK valóban minden-honnan kéznek emigrán-sok: gorog olasz földről Máltáról Különleges ki a foldkozi-tenge- n kikötőben világ legélvhajhászóbb leg-megbízhatatlan- abb legfegyel-mezetlenebb népe Hogy miért küzdenek önállósága ellen? az algíri válság legfogasabb kérdése $m$$mZÖ VILÁGPOLITIKÁBAN wwmsz 1 Korszerű ludiiivalók „robbanó marcipánról" ' ft ' A plasztikbomba kétféle robbanóanyag a (tri-nitroiolu- ol) az RDX (cik-- 1 loliu)4 jtcVcrékc puha plasz-tikanyagj)a?(pcldá- ul marclpáni-sze- m massza (mec agaisíiasimíír'amárlci- - szagaim) gjulaccsal árammal gyújtható A fran-cia terroiisták időzített „MASZEK" Mümimik A kommunista gazdálkodás cl akarja zárni az az önálló szabad vállalkozások fogva azon-ban mégis tág lehetőséget n ú jl különféle megélhetési „ügjeskedésekre" a fonák heljzetből olyan hajme-resztő cselek és „bú'nügjck" adódnak amclje-ke- l a njugati emberek legtöbbje sem ért Váradj Karolj Aladáit például nemrég lctailólatlák mialt Váiady különböző állami vállalatokat gazda-ságokat gépállomásokal és szövetkezeteket szólított fel íe-veib-en hogy fizessék ki tallózásukat a „Postaiarifák" cí-mű füzetért Mivel 15 forint körüli összegről volt sző a címzettek utána sem nézlek hogy kaptak-- c iljen füze-tet hanem a kívánt összeget a megadott csekk-számlára A számla Váradj é és összesen 303000 forin-tot gvíijtöít össze a szocialista gazdasági „rend" jóvoltából Még különösebb Zimánji Bálint ügje akit legutóbb I azért tartóztattak Ic mert kommunista propagandát fej-teti ki Zimánvi tizenkét éven ál terjesztett kommunista plakátokat feliratokai állami vállalatok és társadalmi szervezetek között tizenkél át senki sem gondolt ar-ra hogy „magán" plakátokról van szó amcljeket egy „ma-szek" lenézett és ameljek egy magánszcméljnek hoznak hasznot úgy történi hogv a luildeménvck postai véttel érkeztek sehol sem vizsgálták hogy megrendelte-- e valaki a plakátokat (ki mer iljcsmil firtatni még azt hi-szik hogy ellenzi a plakátokat) és a külde-mény a postának Mivel készpénz-összegr- ől szó a tétel nem került sem számla-rendszerb- e sem gondo-sabb vizsgálat alá Tizenkét éven ál iolj tátott kommunis-l- a propagandái egy „maszek" JIosl a konkurrcn-cl- a Capc Canavcral Ködös idő-járás miatt kellett halasz-tani az eUö amcrikcM földkö-rüli űihainzásl — Egv ötré-szes ametikni holdrakét'' me-lyet telcviziós képek közvetí-téséi c is berendeztek 23 000 mérföld távolságban haladt cl a hold mellett Lcopoldv illc Az a fővárosba szállította és a kongói kormány őrize-tére bizta Gizensa volt mi-niszterelnökhelve-ttest és terrorista csoportja vizsgálat kezdődött Punta dcl Este Az Egye-sült Államok és a a csak 25 A VAROSA Algiiba 'ci spanyol Korzikáról stb nép kevere-dett tgy nagy a egyik Al-gír Ez - TNT és nitroku-mcnVfgyun- 'a Azigy nyert pán gjuj- - utal Ebből szocialista meg csalás csak kifizették volt éven Ez után kifizették árát voll megölte el-len amertkai országok többsége segítette érvénvre a naey la-tin országok mint és Csile ellenezték a bojkottot és valószínűleg ellenezni fog-iák annak végrehajtását is így az uniguaji konferencia kiélezte a törést a latiname-nka- i politikában ) Fokváros A délafnkai kor-mány szóvivője közölte hogy a bantunéger Transkei terü-let 1963-ba- n önkormányzatot kap Berlin Népes menekült-csopor- t érkezeti Nyugat-Berlinb- e egy földalatti átjárón keresztül melvel esx rikai országok konferenciája pincéjéből áslak ki a várost szigort bojkott-rendszabáb- o- kettészelő fal alatt 2S szo- kat szavazott meg a kubai mély menekült szabad fold-communis- ta kormány ellen i íe a legidősebb 71 éves a (A haiározatot a kis közéji-- l legfiatalabb S éves volt Toronto 1962 február 3 " '' "ivn-'n'vtini'- Mi m _ _____ Ara: 10 cent iirmni-iiiLL- n in l i i s ! £ Hozzáéitő franciák szerint ugyanis az algírialaktól min-dig el lehet várni három-nég- y napos 'fellángolást de hóna-pokon át tartó kitartó ellen-állást nem Most pedig ezt teszik Két magyarázata lehet ennek: a színfalak mogottl pénz és az erélyes vezér Sa lán Hogy a színfalak mogott ki péiucli az algíri felkelést az újabb talány Valószínű hogy több oldalról is érkezik támo-gatás A Kreml érdeke hogy Algír mielőbb leváljon Fran-ciaországról és az arab lomb-hoz keiuljon közelebb Ugyanekkor az is érdeke Moszkvának hogy Párizs gyengüljön ha te-hát 'az ultrák megoszthat-ják a francia közvéleménjt akkor ezt hagyni kell nem fontos az algíri megoldást „elsietni" A nagyobb zavar kedvééit A II & w vl KdPjPu elől fejetlenségénél egy Brazília ház tásl is alkalmaznak Egy fél-kilós plasztikbomba hatása megfelel egy kézigránát hatá-sának s egy ekkora bomba előállítása két dollárba kerül A plasztikbomba anyaga tetszés iSzerintJormhatóés adagolhaíórrZscbbcn7 táska-ba- n is könnyen lehet szállí-tani — ütéstől sem robban (Ezért nem sikerült a de Ga-ulle elleni mcrénjlet múlt év szeptemberében a francia el nök autójának útjában elhe-Ijcze- tl robbanóanjag nem kapott lángot s a nyomás nem voll elegendő a robban-táshoz) A plasztikbomba jól tapaszthaló ajtóhoz falhoz Kiinti} ű fajsúlja foljtán az úszó ember is sokat vihet be-lőle (A víz sem árt neki!) A francia terroiisták eddig főleg riasztásra használták a plasztikbombát Az eddigi 100 franciaországi robbantás-nak mindössze kél halottja volt A legtöbb robbantás közéleti szemeljek politiku-sok lakása közelében de tá-vollétükben töttént A fran-cia belpolitikai válság élező-désével azonban a plasztik-bomba drasztikusabb alkal-mazásával is számolni lehel gíii ! f nii 1 1 iiii i HioiTiiüthii uh ii íii n ia ii Minin iií'iíí'iiíkí Kanadát három tenger ha-tárolja keleten az Atlanti-óceán északon a Jegesten-ge- r nyugaton a Csendes-óceá- n A parti vizek és a tenge-ri kikötők védelme egyike a legfontosabb feladatoknak Erről adott táiékoztatót leg-utóbb a Canadian Scene-ne- k Rajner altengernagy a kana-dai Navy parancsnoka Kanada haditengerészete 20 ezer főből valamint 60 har-ci haióegységből és 80 repü-lőgépből áll A legnagvobb egj-sé- g egy anjahajó a Bon-aventu- ie mely vadászgépe-ket és különleges gépeket szállít A Navy kötelékébe 25 rom-boló tartozik ebből 14 úiti-dus- ú Rcstigoucbc További hat legkorszerűbb típusú Mackcnzie romboló most épül A kisérő fregatthajók száma 18 ezek korszerűsített régi típusok A Navy zászló-ja alá tartozik még két ak-naszedő raj valamint számos kisegítő és egvéb haió Most épül egy 22 000 tonnás tank-hai- ó a Provider is Az cszakallantt védelem rpnc1s7írphpn Halifavhan ál I OLYIK A HARC még pénzt is érdemes adni az ultráknak — ilyesféle gon dolatok kerülhettek szőnyeg-re Mikoján legutóbbi marok-kói tárgyalásain Marokkóba igyekezett Mattéi az olasz olajkirály is de repülőgépé-ben plasztikbombát találtak és nem indulhatott el NEMZETKÖZI ZSIBVÁSÁR Salán titkos segítői kozott nyugatiak is vannak éspedig — a jelek szerint — fasisz-ták és antifasiszták A nyu gati liberális sajtó kétségte lenül hozzájárult az' ultrák tekintélyének növeléséhez és nyilvánosságot biztosított a terror-szervezetn- ek A fran-cia hatóságok nem tudták (vagy nem akarták) kézre-keríte- ni a halálraítélt' Salán tábornokot de az amerikai televízió megtalálta és az amerikai fotóriporterek „felépítet-ték" Salán alakját a világ közvéleményében Ma ugyanaz a sajtó egy-szerűen fasisztának nevezi az ultrák mozgalmát ami azon-ban megint túlzó leegyszerű-sítése a problémának hiszen a hatalom átvételére váró arabok tanácsadói között is vannak fasiszták s a tekin-télyes számú algiri zsidóság is a fasiszta ultrák oldalán áll Másfelől köztudomású hogy Salán fő támaszpontja Spanyolország volt innen vette a És-Jmunlcatársaiő- közöfl' van-nak akik fasisztának vallják magukat Algír tehát a világpolitika olyan nemzetközi zsibvásá-- ra amelyet egyszerűen fe-hérnek feketének vagy vö rösnek nevezni nem lehet Ha Párizsnak tiz évvel ez-előtt eszébe jutott volna hogy Algír városát szabadki-kotőké- nt függetlenítse akkor talán kihúzta volna a mai al-giii válság méregfogat de most már ilyesmihez késő A TITOKZATOS SALÁN Az algiri titkos hadsereg vezére Salán tábornok Tar-tózkodási helye ismeretlen Hadseregét mely nem látha tó OAS-na- k (Organisationde l'Armée Secret) nevezi ami a világlapokban több félreér-tésre adott okot az amerikai államok szövetsége is OAS ugyanis Az indokínai kudarc után raja (részben kanadai legénj'-ségge- l) Brit Kolumbiában Esquimalt kikötőben egj' amerikai állo-másozik (teljesen kanadai le- - Kelet-Németorszá- g felett nemrég ismeretlen repülőgép jeleni meg Hruscsov-elle-ne- s albán löplapokat dobott le Állítólag Magyal országon dobtak le hasonló röpcé-dulákat de kommunista sajtó mindenütt hallgat do-logról Tim Buck kanadai kommu-nista vezetőt nem azért vál-tották le mert sztálinista írja egy londoni va-sárnapi újság hanem azért mert az egész nemzet-közi kommunista világban ő volt pártvezetö lomásozik anírol haditen- - Prágában még mindig áll gerészet egy világ egjik legnagyobb % Sálán levonta a következte-téseket egy emlékiratában kifej-tette hogy a gyarmati há-borúk ideje lejárt A szo-cialista Mollet-kormán- y e-z- ért algíri parancsnokká nevezte ki az algíri „fe-ktelábúa- k" idegenkedve fogadták Merényletet is kísérellek meg ellene (A merénylő ma egyik munkatársa) Salán azonban hamarosan a sovi-nisztá- k ífA szivéhez férkőzött és azVarab-ellene- s akciók legfőbb uiuijiiuja juh AmiKor ranzs lazítani akarta az algíri vál-ságot Salán kiáltotta Párizs felé: Éljen deGaulle! így került ha-talomra de Gaulle: Algír Sa-lán' segítségével Az ultrák szerint nem Salán árulta el de Gaullet hanem de Gaulle Salant Salan jóidéig együtt haladt de Gaulle elnökkel és kez-detben helyeselte az algíri önrendelkezési politikái Ma-ga de Gaulle pedig nem csak Salant kérdezte meg hanem népszavazás útján az egész francia nemzetet! így fordult az algiri politika és így for-dult a francia közvélemény így fordult Salán is de utóbb visszakanyarodott A TIME legutóbbi számának nagy al-gíri tanulmánya szerint ezen a ponton lép be a tör- - ténetbe minden francia J dráma kulcsa a Rabichc' } vagyis az asszony Salán felesége akinek „ba-bich- e" (a szó jelentése egér-ke cicus stb) egyik leg-főbb tüzelője férje politikai JbíTiJvereinek Chcrchez Ja femme így lett az algiri hazafias felkelés- - először francia bel-politikai válság azután vad terror-hadjár- at melybe ma már íryugati és keleti nagy hatalmi érdekek is belekap csolódnak De Gaulle és az algiri fel-kelő kormány a terület áta-dásáról tárgyal A döntő óra közeleg Az ultrák megkísér-lik Franciaországot megbéní-tani: „ha mi elveszünk vcsz-sze- n minden!" Ez az európai politikában is földrengést je-lenlétté De Európa reménj'-kedi- k de Gaullcban GYŰLÉS A SPADINAN A kanadai haladó kon-zervatív párt jelöltválasztó gvfílést rendezett a toron-tói Spadiua választókerü-letében A kormánypárt John Bassett lapkiadót a torontói Telegram s CFTO televízió tulajdonosát ki-van ja a soronkövetkező or-szágos választásokon a ke-rület képviselőjelöltjeként indítani 'ii inwn pi Wi ncn n n ím i n u hwiji m n mw mim i mm iíiepíhi tt iim HALIFAXTÓL ESQUIMALTIG ÚJ ROMBOLÓKAT KAP A KANADAI NAVY tengeralatl-iáró-clhárít- ó „kezdősebességet" tengeralattjáró és is a a volt — — a az a tengeralattjáró ' Szlá s leghan-gosabban génységgel) Ezek a tenger-alattjárók részben iskolaha-jók amelyekkel a kanadai Navy az elhárítást gj'akorol-j-a SZTÁLIN NÉLKÜL legtehetségtelenebb lin szobra Most bizottságot alakítottak amehnek felada-ta megvizsgálni a dolgozók véleményét a szoborral kap-csolatban A tiranai „Népszava" (Ze-r- i i Popullit) szerint Hrus-csov Mikoján és Szuszlov Ti-tóv- al esküdött össze a ma-gyarországi sztálinisták (Rá-kosi) hatalmának megdönté-sére A lap szerint Hruscsov 1956 november 9-é- n így írt Titónak: „ön tudja azt a tényl hogy a Szovjetunió kommunista pártja központi bizottsága már 1956 nyarán tervbe velle hogy Rákosi tá-vozása után Kádár elvtárs le- - Kanada tájai mindig szépek de legszebbek télen A hatalmas északi ország téli szépségci-nek gazdagságával más tájak nem versenyezhetnek Ar ezerarcú kanadai télből való ez a kép: a Sziklás Hegységben eredő Elbovv foljó egyik kanyarulata Calgary-ná- l Behavazott parlok közt álmodó nyítfák zúzmarás bokrok alatt csillog a folyó tükre (CanadianSccne) Ki cg Segesiy ca cs írta Frey András A Z EMIGRÁNS amikor egy európai körűi után nekiül hogy számbavegye mit lá-tott még jobban tudatára ébred hogy a gyökerét vesztett menekült mindent a maga ügyére vonatkoztat Sokkal inkább mint akik otthon élnek Valóban ha jól magunkba nézünk min-ket Laosz de még Algír is csak abból a szempontból érdekel hogy milyen kihatás-sal lehet Magyarországra Ha régi francia vagy angol ismerőssel találkozik az ember akkor is az -- jut- eszébe- - hogy a két háború közt még a wilsoni jelszavakat visszhangoz-ták és csak most a katangai és új-gine- ai kérdés világánál kezdik emlegetni a törté-nelmi és földrajzi adottságokat Most először beszélnek arról hogy a kozos műveltség hiá-nya és a íokon hagyományokból eredő ko-zos értékrendszer milyen erős politikai té nyező Most már ők is szembenéznek a kér-déssel hogy lehet-- e népszavazás nélkül nemzeti önrendelkezésről beszélni Dehát úgylálszik két öngyilkos polgár-háborún kelleti Európának keresztulmen-ni- e hogy eljusson néhány politikai alap-igazság fölismeréséig Ilyenkor persze arra gondolunk milyen kár hogy erre nem akkor jöttek rá amikor még a világ vagy legalább is Európa urai voltak és azt reméljük hogj' a jobb sorsra érdemes amerikai nép kisebb tandíjat fog fizetni hogy mindezt idővel az ő politikusai is megtanulják S HA A NYUGATEURÖPAI hatalmak a kél háború közt túlságosan bíztak a status-quóba- n vájjon most mi nem esünk-- e a másik végletbe amikor azt gondoliuk hogjr minden csak jobb lehet a jelenlegi helyzetnél A mostani zsákutcából csak három dolog vezethet kifelé A szovjet térnyerése egy általános hábotú vagy pedig a kozós piac nyomán egy új nyugateurópai világhalalom kialakulása Reményeink ebbe a harmadik lehetőségbe kapaszkodnak s hogy jó njo- - mon járhatunk azt mutálja hogy Moszkva is több figyelmet szenlej a kozos piacnak mint barnuljon más nemzetközi kérdésnek Abban a felismerésben hogy a világ-politika súlypontja Európában van nincs különbség Lenin Sztálin és Hruscsov kö-zött A volt gyarmati hatalmak elleni uszí-tás az ázsiai afrikai és latin-amerik- ai vál-ságok kihasználása csak egy-eg- jr támogató hadmozdulal hogy az Egyesült Államok fi-gyelmét eltereljék a politikai főhadszíntér-rő-l Európáról és hogy az amerikaiak anti-koloniál- is szenvedélyére spekulálva megza-varni igyekezzenek Amerika viszonyát egye-dül számbajóvő szövetségeseivel vagyis Nyugat-Európáv- al A közvetlen cél egy amerikai-oros- z ki-egyezés Európa feje folötl s ez is csk eszköz a végcél eléréseié az Egj'esult Álla-mok bekerítéseié AKIEGYEZÉSRE való hajlam meg is Teherán óla sokszor gj-akorolt-ak donlő befolyást az amerikai külpolitikára Ez az irány kerekedett felül a szuezi dráma idején is amikor Eiscn-howe- r és Hruscsov cgj mással párhuzamos fenyegetései és ENSZ-akci- ói alázták meg Angliát és Franciaországol (Notabene az-óta kezdett az ENSZ a fejére nőni Ameri-kának) Ezt az Európa kikapcsolására törekvő orosz stratégiát kezdte azonban keresztezni a közös üiac sikere amint nyilvánvaló" vált hogy a razdasJi eeiitlműködé iii Dolitikai eröcentirm kibontakozása felé ve-zet Nyugal-EurÓDába- n Ezt a folv amatol Anslia csatlakozása után csak két doW tartóztathatja fel Ideig-- HCh1USiUUKUFu-- J„H „„„ IV„i „nlrrir ja központi bizottságának el-- K- Véeg pedig csafc az hűdiatn4 u sö titkára"' 71-fjí- H 'a talajt a njugaleurőpal összefogás alól árdában ha a németeket cl lehelne idegeníteni a njugaltól Nyilvánvaló hogy ez a gondolat húzódik meg az oroszok berlini magatartása mögött A berlini fal fizikai szerepe — a tömeges menekülésnek Kelet-Németorszá- g gazdasági gi elvérzésénck megakadálj'ozása — másod-íend- ű Fő feladata zr hogy a németeknek megmutassa ki a legény a csárdában Ez pedig tudvalévően nem a kassza nem is csak erő"hanem inkább bátorság kérdése Clay politikájának fokozatos elhalvány-ítsa arra enged következtetni hogy a ber-lini fal továbbra is szimbóluma marad az orosz határozottságnak és az amerikai békü-lékenj'ségne- k Ugyanakkor más tünetek is megkönnyítik az oroszok számára hogj' megpróbálják a gyanakvás csíráit elhinteni a német népben A Hruscsov vejének adott interjúban Kennedy úgy beszélt mint aki-nek gondot okozna Nyugat-Németorszá- g ka-tonai megerősödése S a New York Times szerint az amerikai elnök de Gaulle-ho- z in-tézett levelében is azzal érvelt a francia alomfegyverkezés ellen hogy ez a nyugat németeket felbátoríthatná hogy ők is ha-sonlóra törekedjenek Ehhez járul hogy „pp a berlini válság kiéleződése óta az Egyesült Államokban olj'an intenzíven folyik a hangulatkellés a németek ellen amire a szoyjettel szemben még az amerikai részvétellel folj'ó koreai háború idején sem volt példa Minthogy pedig ez az amerikai közönségre zúduló né-metellenes propaganda akarva nem akarva az oroszok majmára hajthatja a vizel nem lehet csodálni hogj' vannak akik a te-heráni vásár megismétlődőséra számítanak — ezúttal nem angol-amerikai-oro- sz hár-maspaktum hanem kétoldalú amerikai-ul osz megegyezés alakjában Akik azonban közelebbről nézik a bizo-nyos washingtoni korokbői diszkréten a la-pokban és könyvekben nj'iltabban és a tele-vízióban teljes leplezellenséggel űzött izga-tást a németek ellen azok azt tapasztalják hogy ez majdnem hatástalanul pereg le az egészséges ösztönökkel és sok természetes ésszel megáldott amerikai népről Pánikra különben azért sincs ok meit a történelem és a közelmúlt bizonj'itja hogy Amerikában a politikai fizikának vagy lélektannak mások a törvényei mint Euró-pában Ha az idegen Brüsszelben vagjr At-hénben összeadja a nép érzületét és a veze-tő hivatalnokok véleményét s ezt beszorozza a kormány akaratával körülbelül ki tudja számítani az ország politikájának legköze-lebbi menetét Ami azonban a mi szemünk-ben kétszer kettő az Amerikában nem négy Igj' ment háborúba Truman Dél-Koreáé- it röviddel azután hogjr külügyminisztere a világ íulehallatára kizárta Koreát az Egye-sült Államok biztonsági övezetéből így vált a nyugati engedékenység szószólójává Eisen-hovv- er aki első választása előtt még a vas-függöny visszaszorítását ígérte És ígj' leple meg Kennedy mindazokat akik azt hitték hogy külpolitikájában Eisenhovverrc sőt Rooseveltre is rá fog licitálni D korul keringő haruspexek megszokták is hogj' az alarmirozó jelekel ne vegyek mindjárt készpénznek hogyan reagálnak vajion minderre Európában? Lehet-- e mérget csöpögtetni a németek szivébe? Hol tart a francia-néme- t megbé-kulés- ? Milyen a kontinens és Anglia viszo-nya0 Es mindez hogj-a-n befolyásolhatja a közös piac ügvét és vele az európai kohé-ziót amely a legfőbb lét egy valószínűleg hosszúi a nyúló küzdelemben Elsősorban ezekre a kérdésekre keres választ az ember ahogy körülnéz Európá-ban s hogj- - mit látott vagy mit vélt látni atról cgj-- másik n'poitban szeret" be-számolni |
Tags
Comments
Post a Comment for 000039