Magyar Elet, February 03, 1962

              Jjm
"-- ?-#MEB-SteífflTBBSBg
1
Híj
h
hanem Lelek rajsám
'
~" -
' S t "t!L J ' ÍÖwí
VIII 19 tII 1 vA I V _ I'V'I 1
--N r w
tízéves aZgirí i?ákág nemzetközi intrikák középpontjába került
A világpolitika sakktábláján Algír köre csoportosulnak
a figurák A világválság kicsi és nagy erői ide vonulnak és
liamarosan megkezdik kiiitni cgjmást De Gaulle higgadtan
és önmegtartóztatóan készül a leszámolásra de kérdés hogy
a degaullei bölcsesség elég--e az algíri hínárból való kikásá-lódásr- a
A sakkfigurák elkelj ezkedésc oljan bonjolulí hogy
senki sejti a játszma kimenetelét
Az algíri válság „fohose"
kétségtelenül az ultiák titkos
hadserege mely először kato-nai
lázadással majd országos
méretű terrormozgalommal
tette ismeittc nevét Párizs
türelmesen figyelte az ultrák
kibontakozását és az algiii
francia hatóságok tapintato-san
háltéi be vonultak hogy
az ultrák kitombolhassák ma-gukat
Algír francia — kiáltották
az ultrák de Franciaország
egéscn ért egyet ez-zel
a tétellel
Párizsban egyic többször
hangzik cl hogy Algir egy-millió
fehér lakosából akiket
egy régi szóhasználaLalajrján
d'-v- v a
Amióta az algíri rendza
varások polgárháborús vcszc
delemmé nőttek az'egész vi
lágon ismertté lett afjplasz-- '
iinuumua iiu v-t""- '- yj
'fegjVer'1 a Í]ö'n1iyű gerilla
feg} verek közétartozik s:az
utódának tekinthető de an-nál
cgjrcsl kisebb hatású
másrést sokkal egyszerűbb
el
ENSZ-had-sere- g
Gizen-g- a
latinamc- -
4
nem
nem
„feketelábúaknak" neveznek
százalék francia a
többi vegyes levanlei keve-rék
„FEKETELÁBÜ"
EMIGRÁNSOK
valóban minden-honnan
kéznek emigrán-sok:
gorog olasz
földről Máltáról
Különleges
ki a foldkozi-tenge- n
kikötőben világ
legélvhajhászóbb leg-megbízhatatlan- abb
legfegyel-mezetlenebb
népe
Hogy miért küzdenek
önállósága ellen? az
algíri válság legfogasabb
kérdése
$m$$mZÖ VILÁGPOLITIKÁBAN wwmsz
1 Korszerű ludiiivalók „robbanó marcipánról"
'
ft
'
A plasztikbomba kétféle
robbanóanyag a (tri-nitroiolu- ol)
az RDX (cik-- 1
loliu)4 jtcVcrékc puha plasz-tikanyagj)a?(pcldá- ul
marclpáni-sze- m massza (mec
agaisíiasimíír'amárlci- -
szagaim) gjulaccsal
árammal gyújtható A fran-cia
terroiisták időzített
„MASZEK" Mümimik
A kommunista gazdálkodás cl akarja zárni az az
önálló szabad vállalkozások fogva azon-ban
mégis tág lehetőséget n ú jl különféle megélhetési
„ügjeskedésekre" a fonák heljzetből olyan hajme-resztő
cselek és „bú'nügjck" adódnak amclje-ke- l
a njugati emberek legtöbbje sem ért
Váradj Karolj Aladáit például nemrég lctailólatlák
mialt Váiady különböző állami vállalatokat gazda-ságokat
gépállomásokal és szövetkezeteket szólított fel íe-veib-en
hogy fizessék ki tallózásukat a „Postaiarifák" cí-mű
füzetért Mivel 15 forint körüli összegről volt sző
a címzettek utána sem nézlek hogy kaptak-- c iljen füze-tet
hanem a kívánt összeget a megadott csekk-számlára
A számla Váradj é és összesen 303000 forin-tot
gvíijtöít össze a szocialista gazdasági „rend" jóvoltából
Még különösebb Zimánji Bálint ügje akit legutóbb
I azért tartóztattak Ic mert kommunista propagandát fej-teti
ki Zimánvi tizenkét éven ál terjesztett kommunista
plakátokat feliratokai állami vállalatok és társadalmi
szervezetek között tizenkél át senki sem gondolt ar-ra
hogy „magán" plakátokról van szó amcljeket egy „ma-szek"
lenézett és ameljek egy magánszcméljnek hoznak
hasznot úgy történi hogv a luildeménvck postai
véttel érkeztek sehol sem vizsgálták hogy megrendelte-- e
valaki a plakátokat (ki mer iljcsmil firtatni még azt hi-szik
hogy ellenzi a plakátokat) és a külde-mény
a postának Mivel készpénz-összegr- ől szó a
tétel nem került sem számla-rendszerb- e sem gondo-sabb
vizsgálat alá Tizenkét éven ál iolj tátott kommunis-l- a
propagandái egy „maszek" JIosl a konkurrcn-cl- a
Capc Canavcral Ködös idő-járás
miatt kellett halasz-tani
az eUö amcrikcM földkö-rüli
űihainzásl — Egv ötré-szes
ametikni holdrakét'' me-lyet
telcviziós képek közvetí-téséi
c is berendeztek 23 000
mérföld távolságban haladt
cl a hold mellett
Lcopoldv illc Az
a fővárosba szállította
és a kongói kormány őrize-tére
bizta Gizensa volt mi-niszterelnökhelve-ttest
és terrorista csoportja
vizsgálat kezdődött
Punta dcl Este Az Egye-sült
Államok és a
a
csak 25
A
VAROSA
Algiiba
'ci
spanyol
Korzikáról
stb nép kevere-dett
tgy nagy
a
egyik
Al-gír
Ez
-
TNT
és
nitroku-mcnVfgyun- 'a
Azigy nyert
pán
gjuj- -
utal
Ebből
szocialista
meg
csalás
csak
kifizették
volt
éven
Ez után
kifizették
árát voll
megölte
el-len
amertkai országok többsége
segítette érvénvre a naey la-tin
országok mint és
Csile ellenezték a bojkottot
és valószínűleg ellenezni fog-iák
annak végrehajtását is
így az uniguaji konferencia
kiélezte a törést a latiname-nka- i
politikában )
Fokváros A délafnkai kor-mány
szóvivője közölte hogy
a bantunéger Transkei terü-let
1963-ba- n önkormányzatot
kap
Berlin Népes menekült-csopor- t
érkezeti Nyugat-Berlinb- e
egy földalatti átjárón
keresztül melvel esx
rikai országok konferenciája pincéjéből áslak ki a várost
szigort bojkott-rendszabáb- o- kettészelő fal alatt 2S szo- kat szavazott meg a kubai mély menekült szabad fold-communis- ta kormány ellen i íe a legidősebb 71 éves a
(A haiározatot a kis közéji-- l legfiatalabb S éves volt
Toronto 1962 február 3
" '' "ivn-'n'vtini'- Mi m _ _____ Ara: 10 cent iirmni-iiiLL- n in l i i s !
£
Hozzáéitő franciák szerint
ugyanis az algírialaktól min-dig
el lehet várni három-nég- y
napos 'fellángolást de hóna-pokon
át tartó kitartó ellen-állást
nem Most pedig ezt
teszik Két magyarázata lehet
ennek: a színfalak mogottl
pénz és az erélyes vezér Sa
lán
Hogy a színfalak mogott ki
péiucli az algíri felkelést az
újabb talány Valószínű hogy
több oldalról is érkezik támo-gatás
A Kreml érdeke hogy
Algír mielőbb leváljon Fran-ciaországról
és az arab lomb-hoz
keiuljon közelebb
Ugyanekkor az is érdeke
Moszkvának hogy
Párizs gyengüljön ha te-hát
'az ultrák megoszthat-ják
a francia közvéleménjt
akkor ezt hagyni kell nem
fontos az algíri megoldást
„elsietni"
A nagyobb zavar kedvééit
A
II & w vl KdPjPu
elől fejetlenségénél
egy
Brazília
ház
tásl is alkalmaznak Egy fél-kilós
plasztikbomba hatása
megfelel egy kézigránát hatá-sának
s egy ekkora bomba
előállítása két dollárba kerül
A plasztikbomba anyaga
tetszés iSzerintJormhatóés
adagolhaíórrZscbbcn7 táska-ba- n
is könnyen lehet szállí-tani
— ütéstől sem robban
(Ezért nem sikerült a de Ga-ulle
elleni mcrénjlet múlt év
szeptemberében a francia el
nök autójának útjában elhe-Ijcze- tl
robbanóanjag nem
kapott lángot s a nyomás
nem voll elegendő a robban-táshoz)
A plasztikbomba jól
tapaszthaló ajtóhoz falhoz
Kiinti} ű fajsúlja foljtán az
úszó ember is sokat vihet be-lőle
(A víz sem árt neki!)
A francia terroiisták eddig
főleg riasztásra használták a
plasztikbombát Az eddigi
100 franciaországi robbantás-nak
mindössze kél halottja
volt A legtöbb robbantás
közéleti szemeljek politiku-sok
lakása közelében de tá-vollétükben
töttént A fran-cia
belpolitikai válság élező-désével
azonban a plasztik-bomba
drasztikusabb alkal-mazásával
is számolni lehel
gíii !
f nii 1 1 iiii i HioiTiiüthii uh ii íii n ia ii Minin iií'iíí'iiíkí
Kanadát három tenger ha-tárolja
keleten az Atlanti-óceán
északon a Jegesten-ge- r
nyugaton a Csendes-óceá- n
A parti vizek és a tenge-ri
kikötők védelme egyike a
legfontosabb feladatoknak
Erről adott táiékoztatót leg-utóbb
a Canadian Scene-ne- k
Rajner altengernagy a kana-dai
Navy parancsnoka
Kanada haditengerészete 20
ezer főből valamint 60 har-ci
haióegységből és 80 repü-lőgépből
áll A legnagvobb
egj-sé- g egy anjahajó a Bon-aventu- ie
mely vadászgépe-ket
és különleges
gépeket szállít
A Navy kötelékébe 25 rom-boló
tartozik ebből 14 úiti-dus- ú
Rcstigoucbc További
hat legkorszerűbb típusú
Mackcnzie romboló most
épül A kisérő fregatthajók
száma 18 ezek korszerűsített
régi típusok A Navy zászló-ja
alá tartozik még két ak-naszedő
raj valamint számos
kisegítő és egvéb haió Most
épül egy 22 000 tonnás tank-hai- ó
a Provider is
Az cszakallantt védelem
rpnc1s7írphpn Halifavhan ál
I
OLYIK A HARC
még pénzt is érdemes adni
az ultráknak — ilyesféle gon
dolatok kerülhettek szőnyeg-re
Mikoján legutóbbi marok-kói
tárgyalásain Marokkóba
igyekezett Mattéi az olasz
olajkirály is de repülőgépé-ben
plasztikbombát találtak
és nem indulhatott el
NEMZETKÖZI
ZSIBVÁSÁR
Salán titkos segítői kozott
nyugatiak is vannak éspedig
— a jelek szerint — fasisz-ták
és antifasiszták A nyu
gati liberális sajtó kétségte
lenül hozzájárult az' ultrák
tekintélyének növeléséhez és
nyilvánosságot biztosított a
terror-szervezetn- ek A fran-cia
hatóságok nem tudták
(vagy nem akarták) kézre-keríte- ni
a halálraítélt' Salán
tábornokot
de az amerikai televízió
megtalálta és az amerikai
fotóriporterek „felépítet-ték"
Salán alakját a világ
közvéleményében
Ma ugyanaz a sajtó egy-szerűen
fasisztának nevezi az
ultrák mozgalmát ami azon-ban
megint túlzó leegyszerű-sítése
a problémának hiszen
a hatalom átvételére váró
arabok tanácsadói között is
vannak fasiszták s a tekin-télyes
számú algiri zsidóság
is a fasiszta ultrák oldalán
áll Másfelől köztudomású
hogy Salán fő támaszpontja
Spanyolország volt innen
vette a
És-Jmunlcatársaiő- közöfl' van-nak
akik fasisztának vallják
magukat
Algír tehát a világpolitika
olyan nemzetközi zsibvásá--
ra amelyet egyszerűen fe-hérnek
feketének vagy vö
rösnek nevezni nem lehet
Ha Párizsnak tiz évvel ez-előtt
eszébe jutott volna
hogy Algír városát szabadki-kotőké- nt
függetlenítse akkor
talán kihúzta volna a mai al-giii
válság méregfogat de
most már ilyesmihez késő
A TITOKZATOS
SALÁN
Az algiri titkos hadsereg
vezére Salán tábornok Tar-tózkodási
helye ismeretlen
Hadseregét mely nem látha
tó OAS-na- k (Organisationde
l'Armée Secret) nevezi ami
a világlapokban több félreér-tésre
adott okot az amerikai
államok szövetsége is OAS
ugyanis
Az indokínai kudarc után
raja (részben kanadai legénj'-ségge- l)
Brit Kolumbiában
Esquimalt kikötőben egj'
amerikai állo-másozik
(teljesen kanadai le- -
Kelet-Németorszá- g felett
nemrég ismeretlen repülőgép
jeleni meg Hruscsov-elle-ne- s
albán löplapokat dobott
le Állítólag Magyal országon
dobtak le hasonló röpcé-dulákat
de kommunista
sajtó mindenütt hallgat do-logról
Tim Buck kanadai kommu-nista
vezetőt nem azért vál-tották
le mert sztálinista
írja egy londoni va-sárnapi
újság hanem
azért mert az egész nemzet-közi
kommunista világban ő
volt
pártvezetö
lomásozik anírol haditen- - Prágában még mindig áll
gerészet egy világ egjik legnagyobb
%
Sálán levonta a következte-téseket
egy emlékiratában kifej-tette
hogy a gyarmati há-borúk
ideje lejárt A szo-cialista
Mollet-kormán- y e-z- ért
algíri parancsnokká
nevezte ki az algíri „fe-ktelábúa- k"
idegenkedve
fogadták
Merényletet is kísérellek
meg ellene (A merénylő ma
egyik munkatársa) Salán
azonban hamarosan a sovi-nisztá- k
ífA szivéhez férkőzött és
azVarab-ellene- s akciók legfőbb
uiuijiiuja juh AmiKor ranzs
lazítani akarta az algíri vál-ságot
Salán kiáltotta
Párizs felé: Éljen
deGaulle! így került ha-talomra
de Gaulle: Algír Sa-lán'
segítségével Az ultrák
szerint nem Salán árulta el
de Gaullet hanem de Gaulle
Salant
Salan jóidéig együtt haladt
de Gaulle elnökkel és kez-detben
helyeselte az algíri
önrendelkezési politikái Ma-ga
de Gaulle pedig nem csak
Salant kérdezte meg hanem
népszavazás útján az egész
francia nemzetet! így fordult
az algiri politika és így for-dult
a francia közvélemény
így fordult Salán is de utóbb
visszakanyarodott A TIME
legutóbbi számának nagy al-gíri
tanulmánya szerint
ezen a ponton lép be a tör- -
ténetbe minden francia
J dráma kulcsa a Rabichc'
} vagyis az asszony
Salán felesége akinek „ba-bich- e"
(a szó jelentése egér-ke
cicus stb) egyik leg-főbb
tüzelője férje politikai
JbíTiJvereinek Chcrchez Ja
femme
így lett az algiri hazafias
felkelés- - először francia bel-politikai
válság azután vad
terror-hadjár- at melybe ma
már íryugati és keleti nagy
hatalmi érdekek is belekap
csolódnak
De Gaulle és az algiri fel-kelő
kormány a terület áta-dásáról
tárgyal A döntő óra
közeleg Az ultrák megkísér-lik
Franciaországot megbéní-tani:
„ha mi elveszünk vcsz-sze- n
minden!" Ez az európai
politikában is földrengést je-lenlétté
De Európa reménj'-kedi- k
de Gaullcban
GYŰLÉS A SPADINAN
A kanadai haladó kon-zervatív
párt jelöltválasztó
gvfílést rendezett a toron-tói
Spadiua választókerü-letében
A kormánypárt
John Bassett lapkiadót a
torontói Telegram s CFTO
televízió tulajdonosát ki-van
ja a soronkövetkező or-szágos
választásokon a ke-rület
képviselőjelöltjeként
indítani
'ii inwn pi Wi ncn n n ím i n u hwiji m n mw mim i mm iíiepíhi tt iim
HALIFAXTÓL ESQUIMALTIG
ÚJ ROMBOLÓKAT KAP A KANADAI NAVY
tengeralatl-iáró-clhárít- ó
„kezdősebességet"
tengeralattjáró
és
is
a
a
volt —
—
a
az a
tengeralattjáró ' Szlá
s
leghan-gosabban
génységgel) Ezek a tenger-alattjárók
részben iskolaha-jók
amelyekkel a kanadai
Navy az elhárítást gj'akorol-j-a
SZTÁLIN NÉLKÜL
legtehetségtelenebb
lin szobra Most bizottságot
alakítottak amehnek felada-ta
megvizsgálni a dolgozók
véleményét a szoborral kap-csolatban
A tiranai „Népszava" (Ze-r- i
i Popullit) szerint Hrus-csov
Mikoján és Szuszlov Ti-tóv- al
esküdött össze a ma-gyarországi
sztálinisták (Rá-kosi)
hatalmának megdönté-sére
A lap szerint Hruscsov
1956 november 9-é- n így írt
Titónak: „ön tudja azt a
tényl hogy a Szovjetunió
kommunista pártja központi
bizottsága már 1956 nyarán
tervbe velle hogy Rákosi tá-vozása
után Kádár elvtárs le- -
Kanada tájai mindig szépek de legszebbek télen A hatalmas északi ország téli szépségci-nek
gazdagságával más tájak nem versenyezhetnek Ar ezerarcú kanadai télből való ez a
kép: a Sziklás Hegységben eredő Elbovv foljó egyik kanyarulata Calgary-ná- l Behavazott
parlok közt álmodó nyítfák zúzmarás bokrok alatt csillog a folyó tükre (CanadianSccne)
Ki cg Segesiy ca cs
írta Frey András
A Z EMIGRÁNS amikor egy európai körűi
után nekiül hogy számbavegye mit lá-tott
még jobban tudatára ébred hogy a
gyökerét vesztett menekült mindent a maga
ügyére vonatkoztat Sokkal inkább mint
akik otthon élnek
Valóban ha jól magunkba nézünk min-ket
Laosz de még Algír is csak abból a
szempontból érdekel hogy milyen kihatás-sal
lehet Magyarországra Ha régi francia
vagy angol ismerőssel találkozik az ember
akkor is az -- jut- eszébe- - hogy a két háború
közt még a wilsoni jelszavakat visszhangoz-ták
és csak most a katangai és új-gine- ai
kérdés világánál kezdik emlegetni a törté-nelmi
és földrajzi adottságokat Most először
beszélnek arról hogy a kozos műveltség hiá-nya
és a íokon hagyományokból eredő ko-zos
értékrendszer milyen erős politikai té
nyező Most már ők is szembenéznek a kér-déssel
hogy lehet-- e népszavazás nélkül
nemzeti önrendelkezésről beszélni
Dehát úgylálszik két öngyilkos polgár-háborún
kelleti Európának keresztulmen-ni- e
hogy eljusson néhány politikai alap-igazság
fölismeréséig
Ilyenkor persze arra gondolunk milyen
kár hogy erre nem akkor jöttek rá amikor
még a világ vagy legalább is Európa urai
voltak és azt reméljük hogj' a jobb sorsra
érdemes amerikai nép kisebb tandíjat fog
fizetni hogy mindezt idővel az ő politikusai
is megtanulják
S HA A NYUGATEURÖPAI hatalmak a
kél háború közt túlságosan bíztak a
status-quóba- n vájjon most mi nem esünk-- e
a másik végletbe amikor azt gondoliuk
hogjr minden csak jobb lehet a jelenlegi
helyzetnél
A mostani zsákutcából csak három dolog
vezethet kifelé A szovjet térnyerése egy
általános hábotú vagy pedig a kozós piac
nyomán egy új nyugateurópai világhalalom
kialakulása Reményeink ebbe a harmadik
lehetőségbe kapaszkodnak s hogy jó njo- -
mon járhatunk azt mutálja hogy Moszkva
is több figyelmet szenlej a kozos piacnak
mint barnuljon más nemzetközi kérdésnek
Abban a felismerésben hogy a világ-politika
súlypontja Európában van nincs
különbség Lenin Sztálin és Hruscsov kö-zött
A volt gyarmati hatalmak elleni uszí-tás
az ázsiai afrikai és latin-amerik- ai vál-ságok
kihasználása csak egy-eg- jr támogató
hadmozdulal hogy az Egyesült Államok fi-gyelmét
eltereljék a politikai főhadszíntér-rő-l
Európáról és hogy az amerikaiak anti-koloniál- is
szenvedélyére spekulálva megza-varni
igyekezzenek Amerika viszonyát egye-dül
számbajóvő szövetségeseivel vagyis
Nyugat-Európáv- al
A közvetlen cél egy amerikai-oros- z ki-egyezés
Európa feje folötl s ez is csk
eszköz a végcél eléréseié az Egj'esult Álla-mok
bekerítéseié
AKIEGYEZÉSRE való hajlam meg is
Teherán óla sokszor
gj-akorolt-ak
donlő befolyást az amerikai
külpolitikára Ez az irány kerekedett felül
a szuezi dráma idején is amikor Eiscn-howe- r
és Hruscsov cgj mással párhuzamos
fenyegetései és ENSZ-akci- ói alázták meg
Angliát és Franciaországol (Notabene az-óta
kezdett az ENSZ a fejére nőni Ameri-kának)
Ezt az Európa kikapcsolására törekvő
orosz stratégiát kezdte azonban keresztezni
a közös üiac sikere amint nyilvánvaló"
vált hogy a razdasJi eeiitlműködé iii
Dolitikai eröcentirm kibontakozása felé ve-zet
Nyugal-EurÓDába- n
Ezt a folv amatol Anslia csatlakozása
után csak két doW tartóztathatja fel Ideig-- HCh1USiUUKUFu-- J„H „„„ IV„i „nlrrir
ja központi bizottságának el-- K- Véeg pedig csafc az hűdiatn4 u
sö titkára"'
71-fjí- H 'a talajt a njugaleurőpal összefogás alól
árdában
ha a németeket cl lehelne idegeníteni a
njugaltól
Nyilvánvaló hogy ez a gondolat húzódik
meg az oroszok berlini magatartása mögött
A berlini fal fizikai szerepe — a tömeges
menekülésnek Kelet-Németorszá- g gazdasági
gi elvérzésénck megakadálj'ozása — másod-íend- ű
Fő feladata zr hogy a németeknek
megmutassa ki a legény a csárdában Ez
pedig tudvalévően nem a kassza nem is
csak erő"hanem inkább bátorság kérdése
Clay politikájának fokozatos elhalvány-ítsa
arra enged következtetni hogy a ber-lini
fal továbbra is szimbóluma marad az
orosz határozottságnak és az amerikai békü-lékenj'ségne- k
Ugyanakkor más tünetek is
megkönnyítik az oroszok számára hogj'
megpróbálják a gyanakvás csíráit elhinteni
a német népben A Hruscsov vejének adott
interjúban Kennedy úgy beszélt mint aki-nek
gondot okozna Nyugat-Németorszá- g ka-tonai
megerősödése S a New York Times
szerint az amerikai elnök de Gaulle-ho- z in-tézett
levelében is azzal érvelt a francia
alomfegyverkezés ellen hogy ez a nyugat
németeket felbátoríthatná hogy ők is ha-sonlóra
törekedjenek
Ehhez járul hogy „pp a berlini válság
kiéleződése óta az Egyesült Államokban
olj'an intenzíven folyik a hangulatkellés a
németek ellen amire a szoyjettel szemben
még az amerikai részvétellel folj'ó koreai
háború idején sem volt példa Minthogy
pedig ez az amerikai közönségre zúduló né-metellenes
propaganda akarva nem akarva
az oroszok majmára hajthatja a vizel nem
lehet csodálni hogj' vannak akik a te-heráni
vásár megismétlődőséra számítanak
— ezúttal nem angol-amerikai-oro- sz hár-maspaktum
hanem kétoldalú amerikai-ul
osz megegyezés alakjában
Akik azonban közelebbről nézik a bizo-nyos
washingtoni korokbői diszkréten a la-pokban
és könyvekben nj'iltabban és a tele-vízióban
teljes leplezellenséggel űzött izga-tást
a németek ellen azok azt tapasztalják
hogy ez majdnem hatástalanul pereg le az
egészséges ösztönökkel és sok természetes
ésszel megáldott amerikai népről
Pánikra különben azért sincs ok meit
a történelem és a közelmúlt bizonj'itja
hogy Amerikában a politikai fizikának vagy
lélektannak mások a törvényei mint Euró-pában
Ha az idegen Brüsszelben vagjr At-hénben
összeadja a nép érzületét és a veze-tő
hivatalnokok véleményét s ezt beszorozza
a kormány akaratával körülbelül ki tudja
számítani az ország politikájának legköze-lebbi
menetét Ami azonban a mi szemünk-ben
kétszer kettő az Amerikában nem
négy
Igj' ment háborúba Truman Dél-Koreáé- it
röviddel azután hogjr külügyminisztere
a világ íulehallatára kizárta Koreát az Egye-sült
Államok biztonsági övezetéből így vált
a nyugati engedékenység szószólójává Eisen-hovv- er
aki első választása előtt még a vas-függöny
visszaszorítását ígérte És ígj' leple
meg Kennedy mindazokat akik azt hitték
hogy külpolitikájában Eisenhovverrc sőt
Rooseveltre is rá fog licitálni
D korul keringő haruspexek megszokták
is hogj' az alarmirozó jelekel ne vegyek
mindjárt készpénznek hogyan reagálnak
vajion minderre Európában?
Lehet-- e mérget csöpögtetni a németek
szivébe? Hol tart a francia-néme- t megbé-kulés- ?
Milyen a kontinens és Anglia viszo-nya0
Es mindez hogj-a-n befolyásolhatja a
közös piac ügvét és vele az európai kohé-ziót
amely a legfőbb lét egy valószínűleg
hosszúi a nyúló küzdelemben
Elsősorban ezekre a kérdésekre keres
választ az ember ahogy körülnéz Európá-ban
s hogj- - mit látott vagy mit vélt látni
atról cgj-- másik n'poitban szeret" be-számolni