Kanadai Magyarsag, June 03, 1961

              magyarság
vn e
zuice miatt nem ' indiánok laktak akik do--
Kis I '„__
taretitéssve
'
nnyit me9lS
hoav
Oakville története dióhéjban
kezdeni
a
énei" -- '- __t x„r
Alkotó a vi'dyui -
nskvillet es kornye- -
I -- "- '
-- "
a!t ?k neszen szepse- -
3P- - el áldotta meg
meg kell
3I3 ho-no- N =Brs --- „
fold keveréke ami
"alkalmassá tette a kor- -
j f„lo nxM- -
c5'fá' díszfák es veteme- -
termelesere Mima
attól eltekintve hogy
r I „ miatt PQV KI"
' mamc lep -
nyirKOS — ""slJ ' "
3ne' és egészségesnek
ríható
b Ontario tó hideg vize
tt fürdőzésre nem igen
imas de annál kelleme-- e
te'szi a kornyéket a
i'hóseg elviselésére és
í éppen ez volt az oka
i' hogy Toronto és Ha-'j- n
milliomosai Oakvil-álasztottá- k
lakóhelyül
y cssk íj— n i !
k a ket nagy varos ku- -
lorténeíi huseg ked- -
azt is meg kell emli-hnn- v
Oakville ősla- -
L éppenúqy mint
Kanadának — nem a
itoi es namntoni mi- -
slsok hanem a benn- -
tt indiánok voltak akik
elies ioaaal kérdezhet- -
'volna az újonnan érke- -
ól hogy ezek a "fo- -
n -- neK mit KeresneK n- -
Ezt tőlem is annyiszor
[kérdezték már és az én
5§fezerű és rövid válaszom
P hála az Istennek én az
ílok és remélem hegy
em egy indián
val amikor Lolumbus
tlanti óceán partjain
llietett akkor még Oak-ÍB- —
Trafalgar — Broníe kör-§m-
—
amint azt az ása- -
'IM'filptpW !c ina7nliáL'
I3-£$4í-í"HÍ'$í'-
S"Í
illtet lakószobája
3rkást?
csinált
küldtem
Ui
Tud:
sei vaiamini ndldszauai es
vadászattal foglalkoztak Az
Oakville és kornyékén lakó
indiánok a Mississauga törzs-höz
tartoztak és valószínű-leg
hogy innen kapták a nevüket a Mississauoa Club
amely ma a kórnyák lege'ő-kelóh- b
Klubja és a Missis
sauga ut is
Ez ez indián'örzs a Huron-t- ó
környékéről húzódott le
délre mert az Ontario-tóna- k
az éghajlata melegebb
a vad- - és halállománya sok-kal
gazdagabb volt
Arról is vinnak feljegy-zések
hon a mai Dundas
országúi valamikor egy ka-tona!
felvonulási útvonal
volt Torontotói a Niagarára
és hogy Nilson admirális
nagy gyoze'met aratott az
ellenség felett a Trafalgá
melletti csatában Ez a
város pái évvel ezelőtt egye- sült és most a hivatalos
Oakville-Trafalga- r
Oakville megalapítója
Chisholm Vilmos politikus és
üzletember nevéhoz fűző-dik
aki Burlingtonból szár
már hadviselt volt látoqató boldo- -
az 1812 — háborúban! lettem volna Wai-t- o Chisholm Vilmos gabona
fa- - valamint hordókereske-déssel
foglalkozott és mi-i'tá- n ebben az időben
bankok nem voltak
sarkon mint ma így
pénzt is kölcsönzött meg- szorult üzletfeleinek
Azt hiszem ennyi éppen
elég Is e szép kis csendes
városka múltjából és erre-vsl- ó tekintettel egy merész
ugrással átugrom a közben
eltelt 149 évet és röviden
beszómo'ok arról hogy
hogyan láttam Oakvillet ez- előtt 12 évvel elő-ször
a városon keresztül
utaztam
Oakville 1949-be- n
egy csendes-béké- s nyaraló- -
Kiig futottam folytatta egyre erősebb sírással — hogy ne es- -
Tg az a nagy szégyen hogy majd csendőrök kísérjék
Bj a falun én jó Gáspáromat Nem érdemeljük meg mi azt
Nem vagyunk mi olyan rossz emberek I Tessék mán rajtunk
síi Nagyságos Asszony I
Fsrman indultunk el az "Irodába" — így hívtuk azt a kis
e'et amely öt helyiségből állott Az első egy kis várószo-5'teg- y
paddal és pár székkel A második volt a "kis iroda"
öböl nyílott a tulajdonképpeni iroda majd mellette volt a gaz- -
S Taksonyi — így hívták a gazdatisztet — éppen — akkor jött
lóháton mikor mi az irodához értünk
I csókolom Méltóságos asszonyi — üdvözölte Nagy- -
apa! (aki pedig az én jelenlétemben is számtalanszor megtil- -
:rei hogy "Méltóságonak" szólítsa)
-- Hagyjon fel ezzel az" ostoba megszólítással Taksonyi! —
rá mérgesen — s menjünk az irodába
tóán mi hárman (Birkásné a kis várószobában maradt) be- -
M az irodába
-- Mondja el nekem Taksonyi úr mi történt? Miért ütötte po- -
A gazdatiszt eléggé összefüggéstelenül mondta el a történ-lényegébe- n
azonban ugyan azt mondta amit Birkásné Be-- ul
még hozzáfűzte :
-- Mi van abban ha az ember pofonvág egy bérest? Máskor
'potonvágtam — is egyet — de azért ebből
P ügyet
-- °8 ilyesmit nem szabad csinálni I Ez jogtalanság! — vág-sszavá- ba
S mikor láttam hgy Nagynéném nem utasít rendre
"oaatuztem: — Gyáva és becstelen doloq valakit pofonütni
0 Hűk nem adhatja vissza Nagynéném most furcsán
-- 11 es mintha egy kissé mosolygott is volna de azért nem
mmit
WOf --— knrrt-- f = f4- - - ri- - — Jt Á — U-- f Un a eTKáha I
-J- ai Istenem I máris jön ez az eszét vesztett — sírta
-- Telefonálok a csendörökért! — mondta nagy ijedtséggel
7'm[ rem ke" csendőr — szóltam hirtelen — majd én
a Gáspár bácsival ! n tudóm mit kell neki mondani!
9ye beszélhetek vele? Ugye elintézhetem Anna néni? —
"sm izgatottan
n" nem bánnm - m mA ín rrmrAfínnk aj Irodában
i — iiiujw lik m-i-"- -"" H nfe a Birkátnif „
'' mi furcsa izgalommal csaptam be magam után az ajtót
Vartammen RirUác r:ínii :5-Ac™ká-han
ÍFpleséoét
3 ar imk
pengem meglátott meglepődött
H'a
íaDAi
—
ro'""-'~- T
amikor
9 Jött be !íal = r = l --f=! knr( npm !: koDOQ- - in uui-- a a i=i iyjr - - -- -
I
ulun isten GásDár bácsi adtam neki koszontest
rám df ne-m- " íoarJf Ql -- ui "a""'" Tiszttartó? kérdezte éppen barátságosan
Gondol határban válaszoltam színlelt nyugalom- -
m —nagyon meleg van Gáspár bácsi Ilyenkor még haja
31
érnek kalap alatt
oan
minden
ő
én
amikor
az ké- -
sen- -
né- -
u
! — a
' '
a —
0m a —
! a
a már akinek kalap van a
°m neki srolirUr c — !„„„ iut □ "'"Cl""
I önűia csak ol t r~i — i L'„: ~: U0 Miórr hn7ta
Cjfji w' M = rcni uaipai ua-- ii un a uo w
(
a Tene nagy baltát? Hiszen ilyenkor nyáron nem szók- - a" Kasza
még
Igen
még
-- Kezeit
még
való a paraszt kezébe ez időben
0rTI én azt kémm I KM IUAI Uoll nnkom az
-- rtat _
'V
- nem
két
ne-ve
nem
neZ-- 't
nem
icvcnc
akar ve'e valakit megölni? — böktem ki meré- -
he'y vo't egy néhány üzlet-tel
a varos főutcáján és I
kosa-na- k ís'kel szásmzáomlt a Mnéahá?nylaekzóie-r
nak szárm 43 000 korü1 mo-zog
Az Ontario-tór- a eső He-l- i részén egymás mellett se
rakoztak fel a szebbnél-szeb- b ?0— 40 szobás viHák
gyönyörűen apMt virágos-kertek
100 éves hatalmas
fasorok és kilométer hosszú
terméskövekbe1 masszívan
megépített kőkerítések
Amikor Ontario volt kor-mányzója
meghívott házá-ban
egy délutáni teára es én
végigsétáltam gyönyörű ró-zsái
kőzett akarva nem
akarva a Margitsziget sétá-nyán
éreztem magamat es
nem törődve a kertben
nyüzsgő angol vendégekkei
behúzódtam a tó csendet
partjára és onnan fájó szív-vel
bámultam a hatalmas
kék tengert amely gondo-latban
régi szerelmemet a
Balatont varázsolta elém és
már a fogadásnak is csak-nem
vége volt mire álmaim
ból ismét felébredtem Igy
láttam én 12 évvel ezelőtt
Oakvillet mint egy újkana
mazott és dás Akkor
14 évi
hogy
fejen
i~ — _ -- -
1
ennek a gyönyörű helynek
Igen 12 év hosszú idő az-óta
nagyot változott a világ
és bizony Oakville is! A
nagy hatalmas villákat a
100 éves fákat a gyönyörű
rózsáka: és virágokat a
massziv kőkerítéseket az
1000 lóerős építőgépek k-iszántották
és ma az új mo-dern
házak százai épültek
fel a to partján maguk alá
temetve a multat és a tra-díciókat
A párezer lakosú kis Oak-villeb- ől
Trafalgarral egye-sülve
egy 43 ezer lakosú vá-ros
lett Kanada legnagyobb
gyárai mint a Ford Singer
Lan General Electric és
McDonald stb gombamód
vei
w N! fV --ívrf I ö jRP5" 'PWPWJi
AZ OLASZ KERESKEDELMI DELEGÁCIÓT amely A D de Cocci (középen balról)
vezetése alatt érkezett Torontóba Franco Slataper (jobbról) olasz kereskedelmi
megbizott fogadja a Malton-- i repülőtéren 186 millió bushelnyi gabonának Kína
részére történt eladásával és a múlt évi rossz olasz termés következtében Kanada
gabonaexportja emelkedőben van Az olasz delegáció látogatása előreláthatólag
növelni fogja az Olaszországba irányuló kivitelt is (Canadian Scene)
ra épültek és adnak kenye-ret
ezer és ezer régi és új-kanadás- nak
nem is beszél-ve
a Plazákról és Shooing
Centrek-rő- l amelyekből
csak az utolsó négy év alatt
hat épült fel
Egy kis üzemről itten kü-lön
is meg akarok emlékez-ni
mert ennek az üzemnek
a tulajdonosai voltak az ei-s- ők
akik kérésemre nagy
szeretettel nyújtottak secí-tókez- et
a menekült magya-roknak
Mrs & Mr McDonald
csak 1950-be- n alapították
ezt a Welding Ltcl Az üzem
ma már 25 állandó munkást
foglalkoztat és a cég dicső
ségére válik hogy a munká- -
sok nagyrésze magyar dán
holland német ukrán oszt- -' nyit hoqy a Kormányzó
rák és természetesen kana- - kertjében 12 évvel ezelő't
dai is akik a McDonald csa megszületett kívánságom is
lad icvoltabol a legnagyobb beteljesült mert én kertész
egyetértésben dolqoznak
K?n=tda boldogabb jövőjéért
A McDonald céget ma
nemcsak a kornyékben ha-nem
egész Ontarióban is-ménk
és munkáját elisme-rd
Ontario legnagyobb
sör- - és gáz-gyáraina- k cső-berendezéseit
ez a kis üzem
tervezte és kivitelezte Ka-nada
jövöe sokkal boldo-gabb
lenne ha egy pár mil-lió
McDonald család élne
Kanadában és akkor sok új-kana- dás
élete is jóra fordul-na
Befejezésül még csak any- -
— Mán pedig én azt csinálom instálom !
— Csak nem engem?
— Nincs nekem az ifiúrral semmi bajom tudom hogy jó szív-van
iratunk ' -
—Hát akkor miért nem mondja el Gáspár bácsi hogy mi nyom-ja
a szívét?
— De ha egyszer az nem az ifiúrra tartozik I
— Dehogy nem tartozik rám Gáspár bácsi '
Hisz tudja hogy mennyire szeret engem a Nagynéném — és
éreztem hogy elvörosódok
— Én majd mindent elmondok neki és ő majd igazat ad ma-gának
ha igaza van !
— Nincs igaza a szegény embernek ifi úr ! Mert igazság smes !
— mondta elkeseredve
— Mert ha igazság volna akkor nem történhetne meg hogy
egy 50 éves szegény embert pofon üthet egy 25 éves mán pedig az
az 50 éves csak jót akart az uraságnak !
— Nézze Gáspár bácsi: ha egy 25 éves ember pofon üt egy
50 évest az egy gyalázatos dolog sőt becstelenség — mondtam
meggyőződéssel
— Ezt mondja az ifi úr? már pedig engem a Tiszttartó úr ütött
pofon I
S miért nem adta vissza? — mondtam neki tűzzel — Aki
magát pofon üti azt üsse vissza! Elvégre jogállamban élünk ahol
mindenki egyenlő jogokat élvez s bár senki sem lehet önmaga bi
rája aki azonban üt azt vissza kell ütni ezt megkívánja a magyar
becsület A pofon az egy szörnyű dolog : az embernek ég tőle az
arca és a szégyenérzés majd megfojtja az embert
Ugy van az ahogy mondja az ifi úr! dehát honnan tud3?
Hisz az ifi urat senki sem ütötte pofon!
Dehogy nem ! — mondtam meggondolatlanul — Minden-kit
érhet baleset! Engem is pofon üthenek persze én vissza-adom
(és közben úgy éreztem hogy az arcomból kijön a vér)
— Tanulja meg Gáspár bácsi hogy jogtalanul senkit sem lehet
pofon ütni És "aki magát pofon ütötte az innen repülni fog —
mondtam vakmerően- -
— Mert a mi családunk az én Anna néném nem tűr ilyen gya-lázatot
I — szavaltam mos már teljes hévvel — A mi családunk-ban
sohasem voltak ilyen gazemberek akik szegény béres embert
pofonütnek! Ezért ki fogjuk rúgni a Tiszttartót! — az utóbbit már
szinte ordítottam tudván hogy a szomszéd szobában mindent
hall a gazdatiszt
— Menjen Gáspár bácsi vissza a földre és kezdjék ott vágni
ehhez úgyis jobban ért mint
a búzát ahol a legérettebb — maga
szavaltam vakmerően a Tiszttartó —
Az öreg béres furcsán nézett rám még mosolygott is a baju-sza
alatt (persze csak úgy hogy én ne vegyem észre) Aztán szinte
bocsánat kéréssel kérdezte :
— Már ha jól értettem az ifi urat akkor én most menjek
vissza a földre és többé senki sem fog bennünket pofonütni?
_ snki! — hallottam Nagynéném hangját aki ott állt az
ajtóban és'még csak nem is mosolygott mikor részben nekem szán-ta
a szavakat részben Birkás Gáspárnak ezeket mondta:
_ Pofon ütni senSit sem szabad! Ha egy fiatal üt meg egy
öreg°t az bűn amiért büntetés jár Ha egy öreg üt meg egy fiatalt
_ és most easzen felém fordult — mondjuk egy rokont
felindulásból vagy szeretetből azt úgy hiszem meg lehet bo-csájta- ni
A gazdatisztet pedig kidobtam' Gáspár maga menen a
doloára !
megkönnyebbüléssel hagyta eli az iro- -
Az öreg Birkás látható
dát Dehogy is értette ő szegény feje hogy Hl ma nemcsak az o
sérelme nyert elintézést hanem az enyém is
fl"
7
í
lettem Oakvilleben
házamban szellem
hanaulat eltűnt
helyette lüktet
felődés hatalmas
kipu-fogógáza
atombomba
bizonytalanság jövő
tudom
eldönteni vájjon
jobb? csendes nyu-galmas
vagy izgal-mas
szédületes gyors
még ennél
veszedelmesebb
Szabolcsy-Szmolá- r
AMERIKÁBAN"
Magyar nyelvű könyv ameri-kai
bevándorlók részére
oldalas munka
szükséges ahhoz
hogy
megszokja ameri
é'etmodot megfele'ő
£ lakást állást
I
X
"t
íí
I
77í
T
v
77777
41
a saat
de a régi
a régi az és
ma az élet
a a iram
az ezer és ezer autó
az a
nagy a
iránt és ér ma nem
hogy mi is
a A és
múlt az
és je-len
és a sokkal
övó?
Dr Pál
"AZ ELET
Ez a 9ó az
a 7se az
érezze magát az
országban A könyv amely
XI évfolyam 22 szám 1961 június 3 szombat
HIVATALOS FÖKÉPVISELETI BEFIZETŐHELY
LHMAAWAA1
I 'tJvfMjTteSp I Hld4 v0f0tdyAFml dI "l1T iv4i
SfJiSBflHPlWWlBfe?:
w-"-yiThVhWLt-
Vr1
----- -n~ —
_
]
j
—
ierw2íi(unlpL I
a
cs
hlvatalo-a- n
a
útlevelek
intézése
ordulon bizalommá'
OF
f 1 ' N
BRITISH PAINTS (Canada) LIMITED
OAKVILIE HALIFAX MONTREAL
hogy a fenti a egyik leg-nagyobb
festék gyárának a legkitűnőbb gyártmánya Pénzt
és takarít ha meglátogatja a The 6o!or Senire-- t
79 ST — TEL: 5-10-
91
Ahol szívesen szolgálunk önnek tanácsadással
TEGYEN I
nélkn'ózhctetlen az forrada-ca- n
Council Nationalities nm közszellem'
West 40 ' Magyar Szövetség
Ycr't 50 Angol tanfolyamok
levélbélyeq eqyeidejü be- -
viszonyokat és küldésével rendelhető meg
tézményeket könnyen érthe- - példány
m?gyar nyelven ismerte 10'Y„-o- % engedményt kap a
ti sokezor olyan adatot vevő magyar
tanácsot közölve melyeknek zet rendelte meg már tagjai
ismerete i bevándorló megért
rlkdi
találjon
otthonosan
részére Hogy keresztmetsze-tet
a könyvecske tar
idézzük a Tárn'- -
mutatóját "A" betű
Alkotmány Álla
mi
?7 tVonnan nézve ÁIUsV-b7i'fiítö- k fei- -
immentes küldemények tiabad- - iUttlis épflletanyagok textil- -
Kére képes ír-- 1
vilig minjen részébe reeptre és
recept nélkül leggyorsabban es
legolcsóbban
Magyarországra Romániába
'uropa ssszos államaiba
legelőnyösebben
Fordítások hitelesítések
nem állampolgárok részére is)
íiiumok és válóperek
MJÓ-r- e
Is
és részlet- -
mindenkor
ntézetunkhoz ahol minden küldő
nényért toljos garanciát kap
BET
REPUIOJEGYEK
rr
ONT NS QUE
Ne felejtse el "SINEX" szó világ
időt meg
COLBORNE OAKVILLE ONT VI
igyenes
EGY PRÓBÁT
Ameri-- ' fedezése Amerikai
for Amerikai
Servicc-lc- l (20 St Amerikai
New 18 N Y) cent Ápoló
amerikai in
Huczonbt vételénél
tó
és és sok szerve
és
és és
adjunk
[almáról
például
Amerika
gyarmatáruk
nők Apróhirdetések Árve
réseK Ásványi kincsek Au-tomobil
biztosítás Automo-bil
engedély Autóellenörzés
stb
— "ÉLŐ PANOPTIKUM"-na- k
nevezi el vendéglőjét
egy New York-- i üzletember
alatt: Adók Aggkoruak mert kizárólag olyan szemé
nyugdíja
kormányzás Álláskererés
érkezettre
lyeket alkalmaz akik vala
melyik történelmi vagy film-hírességhez
hasonlítanak
Az ontarioi kormány által Nagy-Toront- o Nemzetközi Intézetében május 15-é- n
rendezett nevelésügyi szeminárium előadói emelvénye Balról jobbra láthatók:
H E Elborn nevelésügyi helyettes miniszter R J Cudmey Q- - C helyettes tar-tományi
titkár és helyettes állampolgársági miniszter Hon John Yaremko Q C
tartományi titkár és állampolgársági miniszter (beszél) Stephen Davidovich
az állampolgársági osztály igazgatója Hon John P Robarts Q C nevelésügyi
miniszter Dr C W Booth helyettes nevelésügyi miniszter
ODO000C000Q050Cí000öe0C000C0C00fl00
'4 HHff%HM!KwSIFImfeií?1 77
í--?íV- JBt — Mj_1J!MIMULJi'J JU'JLu M-'W-Uj
1" uiibL A
1
Hon John P Robarts Q C nevelésügyi miniszter beszédet mond az ontarioi
kormány által Nagy-Toron- to Nemzetközi Intézetében május 15-é- n rendezett ne-velésügyi
szemináriumában
I
l
1 A i
V i
j
H
V'
!
' t!
! i
niI{
irt i'
I1 ' ff L )lWnf :M ú
í
p
í
tHWm
tm4 sí c ÍW--
m I