000241 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
N 110 Nem sokaság hanem Lelek tl s szabad nép tesz csuda dolgokat LargMl Independent Ginadian Wccltly BERZSENYI út the Hungárián Lnngusge Vol 35 21 XXXV évfolyam 21 szám 1982 május 22 szombat Ara: 50 cent A brit hadiflotta beékelődött a két Falkland-szige- t közé 96 órás 9 A II Az Egyesült Államok formálisan tiltakozott Varsóban az USA nagykövet-ség két vezető tagjának kiutasítása miatt — Amikor Hoszni Mubarak egyipto-mi elnök feltűnően ünnepélyes díszfclvonulást rendeztetett az ománi szultán" Kairóba való érkezése alkalmából ez azt is jelentette hogy Egyiptom vissza-tért az arab népek közösségéhez! Qaboos Bin Szaid szultán így szónokolt: „Legjobb kívánságainkat fejezzük ki Egyiptomnak a Sínai-félszig- et felszaba-dítása alkalmából Ezt további lépések fogják követni melyek Jeruzsálem visszatérésének és a palesztin nép jogos követeléscinek elismeréséhez vezet-hetnek" — Guatemalai katonák a főváros szívében lelőtték Konrád Friedrich Sehultz nyugatnémet diplomatát — Dél-Afri- ka egy foglyul ejtett KGB őrna-gyot névszerint Alexej Kozlovot kémesére útján átadott a szovjet képviselői-nek akik a KGB ügynök ellenében visszaszolgáltatták az Angolában(i) elfo-gott Van der Mcscht nevű dél-afrik- ai tisztet A kémesére is azt bizonyltja hagy a marxista Angola minden vonalon szoros kapcsolatot tart fenn Moszk-vával — A halálbüntetés újra törvénybe való iktatása megtört az angol parla-ment 357:195 szavazala alapján Thatcher a bűnügyi statisztikák duzzadása miatt az „akasztófa visszatérése" mellett szavazott (Angliában 17 éwcl ez-előtt törölték el a halálbüntetést — Szerk) — Billy Graham világszerte ismert amerikai evangélista Szovjetunió-bel- i körútja alkalmából az ottani egyházak vezetőinek USA-ellen- cs politikai szónoklatait kifogásolta ANGLIA ELVÁGTA AZ UTÁNPÓTLÁSI VONALAKAT A brit hadiflotta — mely a legújabb megerősíté-sek megérkezése után — több mint 70 egységből-áll-- 4 és fél hüvelykes kalibe-rű ágyútűzzel árasztotta el a argentin állásait miután előzőleg a keleti és nyu-gati Falkland-szige- t közöt-ti tengerszorost teljes el-lenőrzése alá vonla A brit hadügyminiszté-rium liüclijclcnlósc szerint a hajnal sííríi ködfüggönye alatt behatolt angol hadiflot-ta egy telitalálattal mozgás-képtelenné tett egy argentin tartályhajót Bár Argentína cáfolja a tengerszoros elfoglalását a királyi flotta fregattjai és (orpedórombolói rendszeres TOTTOSY EKNÖ (Brüsszel): őrjáratot hajtanak végre a Ifi— 24 kilométer szélességű tengerszorosban miáltal a keleti szigeten fekvő Port StanJeyböI a nyugati sziget-re irányuló argentin után-pótlási vonalakat ellenőrzés ajatt tartják' ( t Az "Alacrity" nevű bú-várhajó-vadász-atra berende-zett fregatt az argentin ten-geralattjáró felkutatását kapta feladatául amelyek valószínűleg a szigetcsoport ehlugottabb öbleiben tanyáz-nak és emiatt veszélyt je-lentenek A két eltűntnek nyilvá-nított angol "Harrier"-típu-s- ú repülőgép esetét illetően Argentína nem támasztolt igényt arra vonatkozóan miszerint a gépet ök lőtték volna le Az angol közle-mény viharos — ködös időjá-rásra hivatkozott azonban egy be nem metszett vál-tozat szerint az is lehetsé-ges hogy az oroszok a „zavarosban halászva" légelhárító rakétáikat pró-bálták ki arra számítva hogy tettük örökre az An-tarktisz 'ismeretlen ho-mályában marad ANGLIA TŰZSZÜNET! ULTIMÁTUMA: í)6 ÓRA! Márga rct Thatcher szű-kebb háborús kabinetje négy napot adott az Egyesült Nemzetek Szervezetének ar-ra vonatkozólag hogy ez-alatt a rövid 96 órás határ-idő alatt nyélbeüssc a tűz-szünc- ti egyezményt Thatcher a parlament-ben kijelentette: a '1 napos határidő nem jelenti azt hogy időközben Az igazi ellenállás nem csinál magának-reklámo- t és nem publikál Soká (ariolt amíg bizonytalan hirck után közismertté vált a „bázis-közössége- k" — másként: kisközösségek — valósága Nyugatra érke-zeit személyek beszámolói ellenére sem akartam sokáig feltörni a hallgatás pecsétjét hiszen sokszor azok nyilvánosságra való hozatala árthat a hazaiak biztonságának Dr László László montreali egyete-mi tanár otthoni látogatása alkalmával összegyűjtött kitűnő anyag valamint András ImrcS J és mások publikációi azonban egyre inkább ráirányították a figyelmet a hazai bázisközösségek munkájára Itt az ideje hogy részletesen foglalkozzunk ezzel az igazi ellenállással amely nem marxista olvasókövök vagy trockisfa szövegmagyarázók feltűn-ni vágyási kísérlete hanem tízezres ideológiai alappal rendelkező szervereit vallási C'cnállás! Olyan ellenállásról van szó amely a „vallástanítás" jogosságára épül Amely ki akarja egészíteni a hivatalos egyház mulasztásait Pótolni gyengeségeit Nemcsak hirdetni de érvényesíteni is az „egy-ház tanítási szabadságát" amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Dek-larációja és Kádár állal aláirt Helsinki Záróakta (1 a VII) is ga-rantál Igaz ugyan hogy a ncosztálinista 1972-c- s „Alkotmány" 63 parag-rafusa csak a „vallásgyakorlást" biztosítja és a Családjogi Törvény 7") paragrafusa a gyermekek „szocialista szellemben való nevelését leszi a szülök kötc'csscgévc" de a bázisközösségek tudják hogy ha nincs is velük az állami jogrendszer velük van a nemzetközi jog és a nemzetek feleli őrködő morális igazság A 'kommunista befolyás már a negyvenes évek vegén eltörölt min-den ncni-síovjctizá- lt szervezkedés! Megszüntette a cserkészetet fele-kezeti iljúsági mozgalmakat legényegyleteket klubokat A kádári enyhülés" egyiket sem adta virsza Megteremtette a Rákosi-ko- r nyílt üldöösövcl szemben a „hamis tolerancia" áljapotát A fakultatív hitoktatás zsarolásra alkalmas eszközei fcmmiarad-ta- k sztálini terror nélkül A egyházi vezetés a rettegés súlya alatt cselekszik pedig látszólag társává tette a kommunista hatalom Per-sz-c nem a hatalomban lett társ csak a felelősségben Az „egyházi fegyelem" jelszó mögé bújva nem az államnak kel] elvégeznie a rendőri munkát Ráparancsolni a renitensekre és áthelyezi a makacs-kodók- al így a jó munkáért magas kitüntetés jár — a börtön hclycll Van elicuú Jalsiraüialaloin de uiiicrxuck liivck Másként uiüil Len HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET ta az ar utánpótlá London ultimátuma Haig: SALT „kimúlt"! Falkland-szigetcsopo- rt Nagy-Britann- ia nem pró-bálja meg visszafoglalni a szigetcsoportot Ugyanakkor Basil Hu-m- c Anglia római katolikus bíborosa visszatért a Vati-kánból és bejelentette: II János Pál Pápa őszentsége lemondja a május 28—júni-us 2-- a között tervezett ang-liai körútját amennyiben május 20-i- g nem köt tüz-szünet- ei a két harcoló fél Javicr Perec de Cücl-la- r az ENSZ közvetítést vál-lalt főtitkára türelemre in-tette a riportereket amikor azok újabb fejleményekről faggatták a diplomatát A rontifex Maxiimis a Szent Péter téren mondott fohászában „békés befejezé-sért" imádkozott (A Vatikán szoros kapcso-latot tart fen Argentíná-val melynek 28 milliós la-kossága túlnyomórésztben katolikus) Humc kardinális kije-lentette: a Szentatya látoga-tása örömteli eseménynek ígérkezett azonban jelenleg az országban az ellenséges-kedések okozta borús hangu-lat uralkodik mely nem al-kalmas a látogatásra (Ang-lia katolikus lakosságának száma 5 millió — Szerk) VARSÓBAN A ItOIIAM-KENDÖRSÉ- G TÜNTETŐ FELVONULÁST RENDEZETT A Jaruzclski-katonakor-mán- y — attól tartva hogy a lengyel nép azzal emléke-zi g meg majd az ostromál nemin lapot ötliónapos fordulójáról hogy újra az utcán és a templomokban tartott tö-megtüntetésekkel fejezi ki gyűlöletét a lengyel junta ellen — kél kilométer hosszú mc-netoszlop- nyi rohamrendőr-séget vonultatott fel Varsó főútvonalain bizonyára at-tól a céltól vezettetve hogy idejekorán elrettente se a felfüggesztett Szolida-ritás szakszervezet és in-ternált vezérei által elren-delt 15 perces általános sztrájk tervezőit A katonakormány — mely abban az illúzióban ringatta magát hogy „min-den rendben van" a héten kénytelen volt realizálni liogy az egyszerre 12 lengyel városban kezdeményezett véres utcai összecsapások pontos koordináltsága annyit jelent: a Szolidari- - tás távolról sincs megtör-ve még mindig ncnV adta be á derekát ráadásul a Gazdászok Szo- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) Lapzártakor Egy papi ruhába öltözött egyén bajonettel le akarta szúrni II János Pál pápát Fatimában (Portugália) — de a testörök megakadályoz-ták — Az orgyilkos spanyol származású — A Szentatya azért zarándokolt Fatimába (Mária-kcgyhcl- y) mert egy éve menekült meg a gyilkos szándékú merénylettől A katakombák ellenállása gyelországban A lengyel egyház valóságos partnerré váll a morális hatalomban Szárnyai alól nőtt ki a „Szolidaritás" Nem Lenin képe hanem a kereszt függ a szakszervezeti vezetők tárgyalóasztala felelt Misével kezdődik a szakszervezeti munka Teljesen érthető hogy a párt ideológiai csődje ugyanúgy irritálja Moszkvát mint a független szakszervezet Az még a jövő kérdése hogy nem ígyekszük-- c vérbe-íojta- ni egyiket a másik után Vajon a magyar katolicizmus ütőereje kimúlt volna? Vajon a len-gyel példa ne gyakorolt volna ssmmi hatást? Vajon elviselhető az az áMapot amely a hitoktatást a templomokra és a néhány engedélye-zett Iskolára korlátozza de ugyanakkor csak 'kegyként külön enge-déllyel lehet hittant tanítani a plébániákon? Ebben a légkörben született a „legbékésebb" ellenállás: a bázis-közösségek országos méretű mozgalma Már az utolsó papi lömegperben (1972) kiderült hogy kl 4000 katolikus kis-közöss- ég hálózza be az országot Számuk azóta jelentő-sen növekedett Az elindító az apostol: páter Bulányi György Aor-szá- g egyik legkiválóbb filozófusa piarista tanár ö szervezte a Rákosi-ter-ror idején a földalatti katolikus diákmozgalmakat Életfogytiglani börtönt kapott érte így lalálkozlam vele a Gyűjtőfogház „Bal" osz-tályán 1955-be- n Sok-so- k hónapot tö'töttünk együtt: ö mondotta ne-künk először — és sokszor azután a „katakomba-misét- " Nem volt tömjén oltárkép miseruha Az összezárt nyolc ember áhilata pótolta a szertartás keretét Ez volt a formáktól megalkuvás-tól és félelemtől megtisztított „mikróegyház": az clsö bázisközösség! Bulányival felváltva fordítottuk az általa becsempészett Jacipics Maritain: Humanitó integrálé (Teljes emberiesség) c könyvének rész-leteit A forradalom utáni keserű ébredéskor — immár az illegalitás-ban — vele találkoztam utoljára — Itthon érzik a magyar sors — üvegezte nekem tüzetesen Qm vadis-á- t Bármi börtön jön is ittJion kell maradnod! Tisztában volt vele hogy visszaviszik a börtönbe Ügy is vc--K Csak J'JGO-ba- n szabadult Nem sokkal reá ejindjtotta a bázisközössegeket Szelleme meggyújtotta a katakombák lángjait Ma már bibliaolvasó körök kórusok egyházi zenét művelő gitár-cgyüttcse- k megállíthatat-lanul gyűjtik maguk köré az ifjúságot (Foljtalás a i oldalon) Kezd a nyugat maga térni? Irla Frcy András Azt túlzás lenne mondani hogy a sze-lek járása megfordult de annyi valószínű-nek látszik hogy küljwlitiikai téren a nyu-gat nem gyöngül tovább Sőt mintha előjeleit is lehetne már lát-ni annak hogy a nyugat kezd magához térni Az erő nem old meg semmit csak a „világközvélemény" Ilyen tünet hogy az angolok végre egyszer a sarkukra álltak Amikor az argentin ügy kiéleződött a nemzeti egység (a konzervatívok a halol-dali munkáspárt és a középen álló liberá-lis— szociáldemokrata csoport közti szol-idaritás) csak addig tartott amíg nem dör-dült el az első puskalövés Mert erre a bal-oldal nyomban meg fkart futamodni Hogy miért ezzel a kérdéssel nagyon is érdemes szembenézni Annál inkább mert az angol baloldal okoskodtsa az an-- i golszász intellektuelek a nyugat politikai ' masinériájának a gyönge pontjaira is ta-- 1 müságos fényt vet I Nem azért akartak meghátrálni mert a bátorság hiányzik belőlük Dehogy Az angol nem gyáva Nem a haláltól félnek ők hanem a „világközvéleménytül" amit magukat liberálisnak nevező szókurárok és „haladó" propagandisták festenek a falra Helyesen mondta George Will a kon-zervatív amerikai újságíró — mert ilyen is van! —hogy a baloldal defetizmusa mö-gött az az érzelgls rögeszme húzódik meg Hogy er(jre pedig nincs szükség az erő 'nem old meg semmit Amerikának rá kell cáfolnia de Gaulle-r- a A tények azonban ennek az ellenkező-jét bizonyítják Két példát hozott föl erre Hitlert és Vietnamot A hitleri erőszak la-zította fel Európát annyira hogy keleti fele orosz kézre jutott És az oroszok ázsiai terjeszkedését Indokinában is Afga-nisztánban is katonai erő hozta létre Ehhez hasonlította az argenlinoknak a Falkland-szigeteke- n végrehajtott fegyveres aikciójál George Will és figyelmezteti e Washingtont hogy ebben a kérdésben nem az amerikai— argentin hanem az ameri-kai— angol viszony került teritékre Szerinte az Egyesült Államoknak két oklxM van Anglia mellett a helyük Nem csak azért mert Argentína jogtalanságot követett el és a Szovjetunió politikai támo-gatását élvezi Hanem azért is mert Ame-rikának Anglia a szövetségese Ennek kapcsán hivatkozott az amerikai újságíró de Gaulle mondósára hogv az amerikaiak megbízhatatlanok s ha Euró-pa érdekcinek a megvédéséről van szó Washington segítségére nem lehet számí-tani — Krre kell rácáfolnia Amerikának — tette hozzá George Will És úgy látszik a washingtoni belpoli-tikai erőviszonyok olyanok hogy ezt a ta-nácsot most meg is lehet fogadni Az a két tényező ugyanis amely az el-nök kezét lefoghatná a kongresszus és a közhangulat az utóbbi években joblra to-lódott úgy hogy a détcntc-politikát- ól való megszabadulást erről az oldalról nem fe-nyegeti veszély Egy közéleti faktor van csak amely a détentc-o- t az oroszokkal való cgyültmükö dést majdnem minden áron helyre akarja állítani és ez a State Dcpartmentbcn dol-gozó hivatalnokok zöme — de ez külön té-ma Az is hogy az elnök külpolitikai elha-tározásainak végrehajtásába a Fehér Ház-nak külügyekhez nem értő belpolitikai ta-nácsadói is beleavatkoznak Egész Amerikában megváltozott a politikai légkör ]Jc most csak annyi larloik hogy a politikai légkör az egész orszáehwu és ami Ptintcn fontos magában Washingtonban is megváltozott Azelőtt például elképzelhetetlen lett volna hogy a legnépszerűbb tclcvizió-háló-zatnai- k (az ABC-nck- ) külpolitikai kommen-tátora olyan jobboldali újságíró legyen hoz mint a fentebb említett George Will Az is fontos hogy ha Reagan és Ilaig jötte előtt akarta volna Argentína meg-zsarolni az amerikai kormányt azzal hogy ha követeléseit nem teljesítik akkor átáll a Szovjetunióhoz Washingtonban ijedten ta-nakodtak volna milyen engedményekkel lehetne az argentinok jóakaratát megvásá-rolni Most viszont — bölcsen — egy kéz-legyintéssel feleltek rá És ami a lcgföltiinöbb és Icgörvcndc-leseb- b a dologban: borsul évtizedek óla most történt meg először hogv amikor az argentin ügyben Anglia katonai megmoz-dulásának a lehetőség:! felbukkant a látha-táron kevesebb iníellektucl jajveszékelt Amerikában mint Angliában tíj id'ik jele még hogy az angol had-seregnek is más a szelleme mint volt ak-kor amikor utoljára jelent meg egy pilla-natra a történelem színpadán" Az 1956-ba- n lezajlott szuezi kalandra gondolunk Igaz hogy olt az angol katonák nem is juthattak szóhoz mert Eiscnhowcr és Bulganin (az akkori Brczsnyev) egy-mást karonfogva parancsolták ki az ango-lokat és franciákat Egyiptomból úgy hogy haicokra nem került sor Lengyelország Afganisztán Argentína Ha a világ akkor Anglia megszégyení-tésének volt a tanúja annak nem csak Eiscnhowcr politikai vaksága volt az oka Amerika ugyanis nem foghatta volna le Anglia kezét ha az angol kötelékeket elég gyorsan tudták volna a Szuezi-csatorn- a partjára dobni Az angolok azonban túl 'későn és oly lassan és célszerűtlenül mozgatták erőiket hogy ezt katonai szakértők csak eggyel tud-ták magyarázni azzal hogy Angliában a nagy háború óta nem csak a vállalkozók és a munkások hanem a katonák is leszok-tak erejük megfeszítéséről A most az Atlanti-óceá- n déli „végeire" küldött tengeri s légiflottát és a tengerész-gyalogságot azonban éppenséggel nem a Szueznél 56-ba- n kirakatba telt lomposság jellemzi hanem a régi angol kölelcsscglu-dá- s és gondosság Az is jó amit az európai kontinensről lehet újabban hallani Az 1958-ba- n létrejött közöspiac (hiva-talos nevén az Európai Gazdasági Közös-ség) alapítói arról álmodoztak hogv ke-reskedelmi összefogásból idővel intézmé-nyesített külpolitikai együttműködés válik és hogy ezen a réven a nyugaleurópai ál-lamokból Amerikával egyenrangú politikai hatalom kövülhet össze Ennek de Gaulle állt az útjába és azóta a közöspiac alig több mint egy vámunió Csak egy idő óta lehetett megint ész-revenni a törekvést hogy külpolitikájukat is összhangba hozzák mint lelték tavaly-előtt a palesztin kérdésben Ilyen együttes fellépésre lelt volna szükség Afganisztán megszállása é a len-gyel szakszervezeti mozgalom letöré:c ulán de Amerika hiába hivatkozott a nyu-gat közös érdekeire az afgán ós a Icngvcl ügyben a közöspiac Amerikát cserben-hagyta A détente nyílt és titkos előmozdítói Ezért volt meglepetés hogy Argeníi-ná"a- l szemben a közöspiac kormányai vál-lalták az Angliával való szolidaritást és Argentínát komoly kereskedelmi szank-ciókkal sújtották És hogy ennek bejelenté-se az argentin fővárosban Buenos Aires-ben a gazdasági vezetőket és a kormányt rémületbe ejtette Erre of ijedelemre azért érdemes fö-lfigyelni mert amikor a nyugat s kelet köz-ti üzletek megzavarásáról van szó Len-gyelország vagy a szovjcllömb elleni ke-reskedelmi pénzügyi zárlatról csak a'l lehet hallani hogy ezt kár lenne megkísé-relni ilyesminek nem szulsotl loganatja lenni Ez azonban úgylátszik nem igaz A gazdasági rendszabályok addig nem tör-nck-zúzn- ak amíg nem érvényesítik ökcl — Folytatás a 3 oldalon —
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, May 22, 1982 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1982-05-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000627 |
Description
Title | 000241 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | N 110 Nem sokaság hanem Lelek tl s szabad nép tesz csuda dolgokat LargMl Independent Ginadian Wccltly BERZSENYI út the Hungárián Lnngusge Vol 35 21 XXXV évfolyam 21 szám 1982 május 22 szombat Ara: 50 cent A brit hadiflotta beékelődött a két Falkland-szige- t közé 96 órás 9 A II Az Egyesült Államok formálisan tiltakozott Varsóban az USA nagykövet-ség két vezető tagjának kiutasítása miatt — Amikor Hoszni Mubarak egyipto-mi elnök feltűnően ünnepélyes díszfclvonulást rendeztetett az ománi szultán" Kairóba való érkezése alkalmából ez azt is jelentette hogy Egyiptom vissza-tért az arab népek közösségéhez! Qaboos Bin Szaid szultán így szónokolt: „Legjobb kívánságainkat fejezzük ki Egyiptomnak a Sínai-félszig- et felszaba-dítása alkalmából Ezt további lépések fogják követni melyek Jeruzsálem visszatérésének és a palesztin nép jogos követeléscinek elismeréséhez vezet-hetnek" — Guatemalai katonák a főváros szívében lelőtték Konrád Friedrich Sehultz nyugatnémet diplomatát — Dél-Afri- ka egy foglyul ejtett KGB őrna-gyot névszerint Alexej Kozlovot kémesére útján átadott a szovjet képviselői-nek akik a KGB ügynök ellenében visszaszolgáltatták az Angolában(i) elfo-gott Van der Mcscht nevű dél-afrik- ai tisztet A kémesére is azt bizonyltja hagy a marxista Angola minden vonalon szoros kapcsolatot tart fenn Moszk-vával — A halálbüntetés újra törvénybe való iktatása megtört az angol parla-ment 357:195 szavazala alapján Thatcher a bűnügyi statisztikák duzzadása miatt az „akasztófa visszatérése" mellett szavazott (Angliában 17 éwcl ez-előtt törölték el a halálbüntetést — Szerk) — Billy Graham világszerte ismert amerikai evangélista Szovjetunió-bel- i körútja alkalmából az ottani egyházak vezetőinek USA-ellen- cs politikai szónoklatait kifogásolta ANGLIA ELVÁGTA AZ UTÁNPÓTLÁSI VONALAKAT A brit hadiflotta — mely a legújabb megerősíté-sek megérkezése után — több mint 70 egységből-áll-- 4 és fél hüvelykes kalibe-rű ágyútűzzel árasztotta el a argentin állásait miután előzőleg a keleti és nyu-gati Falkland-szige- t közöt-ti tengerszorost teljes el-lenőrzése alá vonla A brit hadügyminiszté-rium liüclijclcnlósc szerint a hajnal sííríi ködfüggönye alatt behatolt angol hadiflot-ta egy telitalálattal mozgás-képtelenné tett egy argentin tartályhajót Bár Argentína cáfolja a tengerszoros elfoglalását a királyi flotta fregattjai és (orpedórombolói rendszeres TOTTOSY EKNÖ (Brüsszel): őrjáratot hajtanak végre a Ifi— 24 kilométer szélességű tengerszorosban miáltal a keleti szigeten fekvő Port StanJeyböI a nyugati sziget-re irányuló argentin után-pótlási vonalakat ellenőrzés ajatt tartják' ( t Az "Alacrity" nevű bú-várhajó-vadász-atra berende-zett fregatt az argentin ten-geralattjáró felkutatását kapta feladatául amelyek valószínűleg a szigetcsoport ehlugottabb öbleiben tanyáz-nak és emiatt veszélyt je-lentenek A két eltűntnek nyilvá-nított angol "Harrier"-típu-s- ú repülőgép esetét illetően Argentína nem támasztolt igényt arra vonatkozóan miszerint a gépet ök lőtték volna le Az angol közle-mény viharos — ködös időjá-rásra hivatkozott azonban egy be nem metszett vál-tozat szerint az is lehetsé-ges hogy az oroszok a „zavarosban halászva" légelhárító rakétáikat pró-bálták ki arra számítva hogy tettük örökre az An-tarktisz 'ismeretlen ho-mályában marad ANGLIA TŰZSZÜNET! ULTIMÁTUMA: í)6 ÓRA! Márga rct Thatcher szű-kebb háborús kabinetje négy napot adott az Egyesült Nemzetek Szervezetének ar-ra vonatkozólag hogy ez-alatt a rövid 96 órás határ-idő alatt nyélbeüssc a tűz-szünc- ti egyezményt Thatcher a parlament-ben kijelentette: a '1 napos határidő nem jelenti azt hogy időközben Az igazi ellenállás nem csinál magának-reklámo- t és nem publikál Soká (ariolt amíg bizonytalan hirck után közismertté vált a „bázis-közössége- k" — másként: kisközösségek — valósága Nyugatra érke-zeit személyek beszámolói ellenére sem akartam sokáig feltörni a hallgatás pecsétjét hiszen sokszor azok nyilvánosságra való hozatala árthat a hazaiak biztonságának Dr László László montreali egyete-mi tanár otthoni látogatása alkalmával összegyűjtött kitűnő anyag valamint András ImrcS J és mások publikációi azonban egyre inkább ráirányították a figyelmet a hazai bázisközösségek munkájára Itt az ideje hogy részletesen foglalkozzunk ezzel az igazi ellenállással amely nem marxista olvasókövök vagy trockisfa szövegmagyarázók feltűn-ni vágyási kísérlete hanem tízezres ideológiai alappal rendelkező szervereit vallási C'cnállás! Olyan ellenállásról van szó amely a „vallástanítás" jogosságára épül Amely ki akarja egészíteni a hivatalos egyház mulasztásait Pótolni gyengeségeit Nemcsak hirdetni de érvényesíteni is az „egy-ház tanítási szabadságát" amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Dek-larációja és Kádár állal aláirt Helsinki Záróakta (1 a VII) is ga-rantál Igaz ugyan hogy a ncosztálinista 1972-c- s „Alkotmány" 63 parag-rafusa csak a „vallásgyakorlást" biztosítja és a Családjogi Törvény 7") paragrafusa a gyermekek „szocialista szellemben való nevelését leszi a szülök kötc'csscgévc" de a bázisközösségek tudják hogy ha nincs is velük az állami jogrendszer velük van a nemzetközi jog és a nemzetek feleli őrködő morális igazság A 'kommunista befolyás már a negyvenes évek vegén eltörölt min-den ncni-síovjctizá- lt szervezkedés! Megszüntette a cserkészetet fele-kezeti iljúsági mozgalmakat legényegyleteket klubokat A kádári enyhülés" egyiket sem adta virsza Megteremtette a Rákosi-ko- r nyílt üldöösövcl szemben a „hamis tolerancia" áljapotát A fakultatív hitoktatás zsarolásra alkalmas eszközei fcmmiarad-ta- k sztálini terror nélkül A egyházi vezetés a rettegés súlya alatt cselekszik pedig látszólag társává tette a kommunista hatalom Per-sz-c nem a hatalomban lett társ csak a felelősségben Az „egyházi fegyelem" jelszó mögé bújva nem az államnak kel] elvégeznie a rendőri munkát Ráparancsolni a renitensekre és áthelyezi a makacs-kodók- al így a jó munkáért magas kitüntetés jár — a börtön hclycll Van elicuú Jalsiraüialaloin de uiiicrxuck liivck Másként uiüil Len HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET ta az ar utánpótlá London ultimátuma Haig: SALT „kimúlt"! Falkland-szigetcsopo- rt Nagy-Britann- ia nem pró-bálja meg visszafoglalni a szigetcsoportot Ugyanakkor Basil Hu-m- c Anglia római katolikus bíborosa visszatért a Vati-kánból és bejelentette: II János Pál Pápa őszentsége lemondja a május 28—júni-us 2-- a között tervezett ang-liai körútját amennyiben május 20-i- g nem köt tüz-szünet- ei a két harcoló fél Javicr Perec de Cücl-la- r az ENSZ közvetítést vál-lalt főtitkára türelemre in-tette a riportereket amikor azok újabb fejleményekről faggatták a diplomatát A rontifex Maxiimis a Szent Péter téren mondott fohászában „békés befejezé-sért" imádkozott (A Vatikán szoros kapcso-latot tart fen Argentíná-val melynek 28 milliós la-kossága túlnyomórésztben katolikus) Humc kardinális kije-lentette: a Szentatya látoga-tása örömteli eseménynek ígérkezett azonban jelenleg az országban az ellenséges-kedések okozta borús hangu-lat uralkodik mely nem al-kalmas a látogatásra (Ang-lia katolikus lakosságának száma 5 millió — Szerk) VARSÓBAN A ItOIIAM-KENDÖRSÉ- G TÜNTETŐ FELVONULÁST RENDEZETT A Jaruzclski-katonakor-mán- y — attól tartva hogy a lengyel nép azzal emléke-zi g meg majd az ostromál nemin lapot ötliónapos fordulójáról hogy újra az utcán és a templomokban tartott tö-megtüntetésekkel fejezi ki gyűlöletét a lengyel junta ellen — kél kilométer hosszú mc-netoszlop- nyi rohamrendőr-séget vonultatott fel Varsó főútvonalain bizonyára at-tól a céltól vezettetve hogy idejekorán elrettente se a felfüggesztett Szolida-ritás szakszervezet és in-ternált vezérei által elren-delt 15 perces általános sztrájk tervezőit A katonakormány — mely abban az illúzióban ringatta magát hogy „min-den rendben van" a héten kénytelen volt realizálni liogy az egyszerre 12 lengyel városban kezdeményezett véres utcai összecsapások pontos koordináltsága annyit jelent: a Szolidari- - tás távolról sincs megtör-ve még mindig ncnV adta be á derekát ráadásul a Gazdászok Szo- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) Lapzártakor Egy papi ruhába öltözött egyén bajonettel le akarta szúrni II János Pál pápát Fatimában (Portugália) — de a testörök megakadályoz-ták — Az orgyilkos spanyol származású — A Szentatya azért zarándokolt Fatimába (Mária-kcgyhcl- y) mert egy éve menekült meg a gyilkos szándékú merénylettől A katakombák ellenállása gyelországban A lengyel egyház valóságos partnerré váll a morális hatalomban Szárnyai alól nőtt ki a „Szolidaritás" Nem Lenin képe hanem a kereszt függ a szakszervezeti vezetők tárgyalóasztala felelt Misével kezdődik a szakszervezeti munka Teljesen érthető hogy a párt ideológiai csődje ugyanúgy irritálja Moszkvát mint a független szakszervezet Az még a jövő kérdése hogy nem ígyekszük-- c vérbe-íojta- ni egyiket a másik után Vajon a magyar katolicizmus ütőereje kimúlt volna? Vajon a len-gyel példa ne gyakorolt volna ssmmi hatást? Vajon elviselhető az az áMapot amely a hitoktatást a templomokra és a néhány engedélye-zett Iskolára korlátozza de ugyanakkor csak 'kegyként külön enge-déllyel lehet hittant tanítani a plébániákon? Ebben a légkörben született a „legbékésebb" ellenállás: a bázis-közösségek országos méretű mozgalma Már az utolsó papi lömegperben (1972) kiderült hogy kl 4000 katolikus kis-közöss- ég hálózza be az országot Számuk azóta jelentő-sen növekedett Az elindító az apostol: páter Bulányi György Aor-szá- g egyik legkiválóbb filozófusa piarista tanár ö szervezte a Rákosi-ter-ror idején a földalatti katolikus diákmozgalmakat Életfogytiglani börtönt kapott érte így lalálkozlam vele a Gyűjtőfogház „Bal" osz-tályán 1955-be- n Sok-so- k hónapot tö'töttünk együtt: ö mondotta ne-künk először — és sokszor azután a „katakomba-misét- " Nem volt tömjén oltárkép miseruha Az összezárt nyolc ember áhilata pótolta a szertartás keretét Ez volt a formáktól megalkuvás-tól és félelemtől megtisztított „mikróegyház": az clsö bázisközösség! Bulányival felváltva fordítottuk az általa becsempészett Jacipics Maritain: Humanitó integrálé (Teljes emberiesség) c könyvének rész-leteit A forradalom utáni keserű ébredéskor — immár az illegalitás-ban — vele találkoztam utoljára — Itthon érzik a magyar sors — üvegezte nekem tüzetesen Qm vadis-á- t Bármi börtön jön is ittJion kell maradnod! Tisztában volt vele hogy visszaviszik a börtönbe Ügy is vc--K Csak J'JGO-ba- n szabadult Nem sokkal reá ejindjtotta a bázisközössegeket Szelleme meggyújtotta a katakombák lángjait Ma már bibliaolvasó körök kórusok egyházi zenét művelő gitár-cgyüttcse- k megállíthatat-lanul gyűjtik maguk köré az ifjúságot (Foljtalás a i oldalon) Kezd a nyugat maga térni? Irla Frcy András Azt túlzás lenne mondani hogy a sze-lek járása megfordult de annyi valószínű-nek látszik hogy küljwlitiikai téren a nyu-gat nem gyöngül tovább Sőt mintha előjeleit is lehetne már lát-ni annak hogy a nyugat kezd magához térni Az erő nem old meg semmit csak a „világközvélemény" Ilyen tünet hogy az angolok végre egyszer a sarkukra álltak Amikor az argentin ügy kiéleződött a nemzeti egység (a konzervatívok a halol-dali munkáspárt és a középen álló liberá-lis— szociáldemokrata csoport közti szol-idaritás) csak addig tartott amíg nem dör-dült el az első puskalövés Mert erre a bal-oldal nyomban meg fkart futamodni Hogy miért ezzel a kérdéssel nagyon is érdemes szembenézni Annál inkább mert az angol baloldal okoskodtsa az an-- i golszász intellektuelek a nyugat politikai ' masinériájának a gyönge pontjaira is ta-- 1 müságos fényt vet I Nem azért akartak meghátrálni mert a bátorság hiányzik belőlük Dehogy Az angol nem gyáva Nem a haláltól félnek ők hanem a „világközvéleménytül" amit magukat liberálisnak nevező szókurárok és „haladó" propagandisták festenek a falra Helyesen mondta George Will a kon-zervatív amerikai újságíró — mert ilyen is van! —hogy a baloldal defetizmusa mö-gött az az érzelgls rögeszme húzódik meg Hogy er(jre pedig nincs szükség az erő 'nem old meg semmit Amerikának rá kell cáfolnia de Gaulle-r- a A tények azonban ennek az ellenkező-jét bizonyítják Két példát hozott föl erre Hitlert és Vietnamot A hitleri erőszak la-zította fel Európát annyira hogy keleti fele orosz kézre jutott És az oroszok ázsiai terjeszkedését Indokinában is Afga-nisztánban is katonai erő hozta létre Ehhez hasonlította az argenlinoknak a Falkland-szigeteke- n végrehajtott fegyveres aikciójál George Will és figyelmezteti e Washingtont hogy ebben a kérdésben nem az amerikai— argentin hanem az ameri-kai— angol viszony került teritékre Szerinte az Egyesült Államoknak két oklxM van Anglia mellett a helyük Nem csak azért mert Argentína jogtalanságot követett el és a Szovjetunió politikai támo-gatását élvezi Hanem azért is mert Ame-rikának Anglia a szövetségese Ennek kapcsán hivatkozott az amerikai újságíró de Gaulle mondósára hogv az amerikaiak megbízhatatlanok s ha Euró-pa érdekcinek a megvédéséről van szó Washington segítségére nem lehet számí-tani — Krre kell rácáfolnia Amerikának — tette hozzá George Will És úgy látszik a washingtoni belpoli-tikai erőviszonyok olyanok hogy ezt a ta-nácsot most meg is lehet fogadni Az a két tényező ugyanis amely az el-nök kezét lefoghatná a kongresszus és a közhangulat az utóbbi években joblra to-lódott úgy hogy a détcntc-politikát- ól való megszabadulást erről az oldalról nem fe-nyegeti veszély Egy közéleti faktor van csak amely a détentc-o- t az oroszokkal való cgyültmükö dést majdnem minden áron helyre akarja állítani és ez a State Dcpartmentbcn dol-gozó hivatalnokok zöme — de ez külön té-ma Az is hogy az elnök külpolitikai elha-tározásainak végrehajtásába a Fehér Ház-nak külügyekhez nem értő belpolitikai ta-nácsadói is beleavatkoznak Egész Amerikában megváltozott a politikai légkör ]Jc most csak annyi larloik hogy a politikai légkör az egész orszáehwu és ami Ptintcn fontos magában Washingtonban is megváltozott Azelőtt például elképzelhetetlen lett volna hogy a legnépszerűbb tclcvizió-háló-zatnai- k (az ABC-nck- ) külpolitikai kommen-tátora olyan jobboldali újságíró legyen hoz mint a fentebb említett George Will Az is fontos hogy ha Reagan és Ilaig jötte előtt akarta volna Argentína meg-zsarolni az amerikai kormányt azzal hogy ha követeléseit nem teljesítik akkor átáll a Szovjetunióhoz Washingtonban ijedten ta-nakodtak volna milyen engedményekkel lehetne az argentinok jóakaratát megvásá-rolni Most viszont — bölcsen — egy kéz-legyintéssel feleltek rá És ami a lcgföltiinöbb és Icgörvcndc-leseb- b a dologban: borsul évtizedek óla most történt meg először hogv amikor az argentin ügyben Anglia katonai megmoz-dulásának a lehetőség:! felbukkant a látha-táron kevesebb iníellektucl jajveszékelt Amerikában mint Angliában tíj id'ik jele még hogy az angol had-seregnek is más a szelleme mint volt ak-kor amikor utoljára jelent meg egy pilla-natra a történelem színpadán" Az 1956-ba- n lezajlott szuezi kalandra gondolunk Igaz hogy olt az angol katonák nem is juthattak szóhoz mert Eiscnhowcr és Bulganin (az akkori Brczsnyev) egy-mást karonfogva parancsolták ki az ango-lokat és franciákat Egyiptomból úgy hogy haicokra nem került sor Lengyelország Afganisztán Argentína Ha a világ akkor Anglia megszégyení-tésének volt a tanúja annak nem csak Eiscnhowcr politikai vaksága volt az oka Amerika ugyanis nem foghatta volna le Anglia kezét ha az angol kötelékeket elég gyorsan tudták volna a Szuezi-csatorn- a partjára dobni Az angolok azonban túl 'későn és oly lassan és célszerűtlenül mozgatták erőiket hogy ezt katonai szakértők csak eggyel tud-ták magyarázni azzal hogy Angliában a nagy háború óta nem csak a vállalkozók és a munkások hanem a katonák is leszok-tak erejük megfeszítéséről A most az Atlanti-óceá- n déli „végeire" küldött tengeri s légiflottát és a tengerész-gyalogságot azonban éppenséggel nem a Szueznél 56-ba- n kirakatba telt lomposság jellemzi hanem a régi angol kölelcsscglu-dá- s és gondosság Az is jó amit az európai kontinensről lehet újabban hallani Az 1958-ba- n létrejött közöspiac (hiva-talos nevén az Európai Gazdasági Közös-ség) alapítói arról álmodoztak hogv ke-reskedelmi összefogásból idővel intézmé-nyesített külpolitikai együttműködés válik és hogy ezen a réven a nyugaleurópai ál-lamokból Amerikával egyenrangú politikai hatalom kövülhet össze Ennek de Gaulle állt az útjába és azóta a közöspiac alig több mint egy vámunió Csak egy idő óta lehetett megint ész-revenni a törekvést hogy külpolitikájukat is összhangba hozzák mint lelték tavaly-előtt a palesztin kérdésben Ilyen együttes fellépésre lelt volna szükség Afganisztán megszállása é a len-gyel szakszervezeti mozgalom letöré:c ulán de Amerika hiába hivatkozott a nyu-gat közös érdekeire az afgán ós a Icngvcl ügyben a közöspiac Amerikát cserben-hagyta A détente nyílt és titkos előmozdítói Ezért volt meglepetés hogy Argeníi-ná"a- l szemben a közöspiac kormányai vál-lalták az Angliával való szolidaritást és Argentínát komoly kereskedelmi szank-ciókkal sújtották És hogy ennek bejelenté-se az argentin fővárosban Buenos Aires-ben a gazdasági vezetőket és a kormányt rémületbe ejtette Erre of ijedelemre azért érdemes fö-lfigyelni mert amikor a nyugat s kelet köz-ti üzletek megzavarásáról van szó Len-gyelország vagy a szovjcllömb elleni ke-reskedelmi pénzügyi zárlatról csak a'l lehet hallani hogy ezt kár lenne megkísé-relni ilyesminek nem szulsotl loganatja lenni Ez azonban úgylátszik nem igaz A gazdasági rendszabályok addig nem tör-nck-zúzn- ak amíg nem érvényesítik ökcl — Folytatás a 3 oldalon — |
Tags
Comments
Post a Comment for 000241