Kanadai Magyarsag, August 28, 1971

              Béldy Hiún:
A Szovjet „integrál
A Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsát (KGST)
sokan — tévesen — a kommunista Közös Piacnak
tekintik holott ez inkább egy közös termelési szer-vezet
A KGST július végén Bukarestben minisz-terelnöki
szinten értekezletet tartott Ezen a Szov-jet
keresztül hajtotta régi tervét hogy a KGST-országok- at
a saját közgazdasági érdekeit szolgá-ló
egyetlen gyarmati tömbbe gyúrja össze
Azt ugyan — láthatólag — valamelyik későbbi
értekezletre halasztotta Moszkva hogy ezt a hét
országot (a hat keleteurópai és Mongólia) egy
„nemzetekíelitti" csoporttá kovácsolja össze Ezt
Ceausescunak köszönheti a többi hat aki nem ment
bele abba hogy csak nyersanyagtermelő (búza
olaj) ország maradjon és ragaszkodott a saját ter-vei
szerint elképzelt iparfejlesztéshez
Ez volt az a bizonyos „politikai nagylelkűség"
amit Nyugaton elismerőleg vettek tudomásul ho-lott
ennek a „szabadságnak" semmi gyakorlati je-lentősége
nincs Románia ugyanis — éppen úgy
mint a többi csatlós is — többé-kevés- bé a Szovjet-től
kapja ipari nyersanyagait Másszóval: hiába akar
önálló iparfejlesztést annak előfeltételét Moszk-va
adagolja vagy — nem adagolja
De a többiek sőt maga Románia is hozzájárul-tak
az „integrálás" lényegéhez Ét ez a lényeg fé-lelmeié
Elsősorban: valamennyien csatlakoztak a telje-sen
szovjet irányítás alatt álló Beruházási Bankhoz
amely a „közős" — értsd: a Moszkva által előírt
ipari vállalkozásokat finanszírozza Ceausescu ele-inte
ennek is ellentállt de az idén csatlakozott A
„közös" vállalkozások központi finanszírozása
nagyon szépen hangzik és az ember azt hinné hogy
ezzel Moszkva atyailag gondoskodik hét gyenge
gyermekéről Ennek az ellenkezője az igaz Moszk-va
azt mondja hogy minden nyersanyag- - és energia-f-eltárás
költsége teljesen öt terheli és az így
feltárt anyagot mélyen az önköltségi ár alatt szál-lítja
csatlósainak így ezeknek hozzá kell járulni-uk
a feltárási stb költségekhez is Ez a valóság-ban
annyit jelent hogy a világpiaci áraknál jóval
magasabb árakhoz még „feltárási költséget" is kell
fizetniük De ez azzal a veszéllyel is jár hogy ha
Moszkva meg akarja rendszabályozni elvtársait
leálHtja az energiaszolgáltatást és a nyersanyag-vonatokat
Az ostoba sztálinista alapon felépített
Az események nyomában
Pvlor László:
Magyar
Mezőgazdaságilag Déiafrika
„szegény ország mert nincs a
legtöbbet termelő országok élén!
Ennek oka a megművelhető terü-letek
határa szárazság stb De meg
fgy is óriási exportja van mezőgaz-dasági
terményekből és talán a ga-benanem-üek
kivételével bőségesen
önellátó
A mezőgazdaeágHag felhasznál-hat- é
terület 230 millió acre ebből
azonban csak 30 millió acre hasz-német- ó
fel intenzivebb művelésre
Gabonából 10 millió mázsa kuko-ricából
58 millió mázsa az évi ter-melés
Cukorból 1 300000 tonna
van a hatső fogyasztás 800000
tonna a többlet exportra kerül
MINDENBŐL VAN El ÉG
Annak eilenére hogy Détefrika
esak a 12 szőlőtermelő áttam a vi-lágon
az évi termete 318 millió
Itter bor amely ieayu4gböt 33
ktiföldi orsaájba export külön-féle
saetstermélteket A szölö ter-melés
főleg Cape poviacatMn fo--
20 millió szőlőtöké ven
Hires a délafrikai dohány is
melyből 350000 mázsa Virginia és
le000 mázsa torökdohányt termel-M- k
A beisö fogyesatát 280000
meáezsat4mtelygbyőálrtjaákvilág legolcsóbb
Gyümölcsfái: asmábol 3 mttnó
ktrtéfeöi 5 millió és narancsból 6
mW fa temeti a tryumöksöt
0mökstJÖI 250000 tonnát kon-zervből
— sárga és őszibarack —
160000 tornát exportálnak kül-földre
A világ legnagyobb naranca-üitetvény- e
ZebetNeiftb van ahol
690000 fa évente 3 mrttlo láda na-rancsot
terem
Erdeje nem sok van de 1934 óta
több mint 3 ronitó acret teaspftet-te- k
be facsemetékkel úgy hogy a
k#ttövöben fából i önellátó lesz
ÁttoMenyétttéee komoly méretű
12 mHIM narha és 2 millió tejelő
tehene van Tejtermékekből 500
ezer máza vajat 150000 mázsa
tejport és 200000 sajtot áHít Hő
1 900000 disznót és 1 millió lovat
tenyésztenek A híre Cape-t- c nyésztcsü lovak 1050-be- n érkéz-te- k
Jávából és a 18 században ke-resztezték
az anrol tenvészálla- - tokkal
iMMHKiiSBWáavXHiaWMdtSSQaKS f %
'- -
1971 augusztus 28 (#35) Kanadai Magyarság 5
nehézipari közgazdaságok ezzel napok alatt teme-tőkké
változnak
Az „integrálisnak" egy másik veszedelmes esz-köze
a „kollektív rubel" vagy a „konvertibilis ru-bel"
Eddig az orosz rubel senkinek sem kellett
s ezért általában valuta nélkül történt az árucsere
a KGST-országo- k között oly módon hogy csak
könyvelési eljárással számoltak el Ez viszont csak
két-olda- lú forgalmat tett lehetővé Ha például a
lengyelek tartoztak a Szovjetnek ez befagyott a
jobb jövő reményében mert ezt a követelését nem
fordíthatta a Szovjet — mondjuk — a Kelet-Németországg- al
szemben keletkezett adóssága kifizeté-sére
Az átutalható rubel megoldaná tehát a tag-országok
egymás közti fizetéseit Ez a konvertibi-lis
rubel természetesen továbbra sem lenne hasz-nálható
a nyugati viszonylatban így viszont még a
reménytik sem marad-ha- t meg arra hogy az idők
folyamán — mondjuk a forint — konvertibilissé
vélhetik Nyugaton is Ez a közös rubel teljesen
a Szovjethez ragasztja a tagállamokat
A 60 ezer szavas „integráló" egyezmény foko-zatosan
kiépítendő egységes árakra a termeivé-nyek
és az alkatrészek standardirozására kötős
tudományos kutatásokra is kiterjed
Az egész nem más mint egyszerű beolvasztása
a hét KGST-tagoruágne- k a ssovfet közgazdaságba
A szegényebb elmaradottabb vagy lustább nem-zet
jár jobban a többinél mert a többieknek ki
kell segíteniük hogy az egységes ár- - valuta- - stb
rend fenntartható legyen
Természetesen legjobban — vagy: egyedül jól
— a Szovjetunió jár amely ily módon egy olyan
gyarmatbirodalmat kerekített maga köré amilyen-re
még nem volt példa a történelemben Az ango-lokkal
szemben az volt a vád annak idején hogy
kizsákmányolják a gyarmataik nyersanyagait Itt
pont fordított a helyzet A Szovjet szállítja a
nyersanyagokat és a gyarmatai dolgozzák fel —
neki készáruvá Ez annyit jelent hogy a gyarma-tokban
a munkabérek vagyis az életnívó sohasem
emelkedhetík mert ez megdrágítaná a szovjet szá-mára
gyártott árukat és ezt a Szovjet nem engedi
Egyetlen reményűnk csak az lehet hogy az Myen
természeteilenes terveket szükségképpen megbuk-tatja
a gyakorlati élet
szemmel Délafrikábairt
Déiafrika a világ 5 gyapjúterme-lő
állama 40 millió juha van éven-te
150000 tonna gyapjút értéke-sít
2 millió karakul vagy perzsa-bárányt
is tenyésztenek és éven-ként
15 mttüó bőrt értékesítenek
A karakul bárányokat 1907-be- n
a németek kezdték tenyészteni
Dél-nyuet-afriká-ban
Az tizéét ér-dekessége
hogy az évenként meg-rendezett
árverésen minden dara-bot
eladtak ez évi 18 millió Ránc
bevételt jelentett A bőröket Wlnd
boek-bö- l Londonba száHstjék ahol
világérveréat tartanak az ott meg-vásárolt
bőröket viaezaszélMtjék
Désafrikába további kidolgozásra
ét festésre A kéezérot azután
visezaezélMtjék Európába vagy
Kanadába mert a legnagyobb vá-sárié
a Iludeon Bay Compeny Ka-nádéb- ól
(VatoszM hogy azért
olyan drága a valódi perzaabunda
mert háromszor járja körbe a férvi-lágo- t)
Baromfiból 11 milliót tartanak
nyttvan ebből 10 miWó csak a
tyftk és csirke valamint 300000
kacaa 100000 liba és 240000
putylM vasi Toiéz ejsport MINŐM-r- e
évi 08 millió tucat
A vHégon az egyetlen állam
Délafrika mely pingvin tojásokat
is forgásomba Hoz A péngvm tojéa
álMtoiag ktllönlages izfl A kor-mány
szakszeri! nllsnOraéae mel-lett
bizonyos években gyfljzUc os-sz-e
a Daeeatt szigeten 12000 tu-cat
keriil kereskedelmi forgalom-ba
azonban tízszer akkora a ite--
Mototrbót Délafrika avasig bar- -
hires Cape RHmairbol 70000 má-zsa
kertit évente a piacra se kb 2
mlUtó angóra kecske szőre
Déiafrika állatvttéga elmondta-talanu- l
gazdag 350 httwnféle álla
tot tartanak mdtván a 80
törpe dekonytoi keadvc a 6
tsefántig 315 adatfajta ét aaéraa-ftHdö- n
és 36 fatta a vfabe
A SPRINGBOK
Egyik nevezetes állat a Spring-bok
mely védett Délaírikában 70-8- 0
cm magas kecses antilop mely
oly mutatósán ugrik hogy megra- -
a
j
gadta a délafrikaiak figyelmét Ha
valaki sportban eredményeket ér
el és nemzeti válogatott lett akkor
springbok emblémát kap
Itt él egyébként a leghatalma-sabb
antilop is az Eland Magos-ság- a
183 cm és csavarható szerfl
szarva egy méter hosszt) Az aU-topokn- ál
kell megemIMem' a Sebie
antilopot is meiy az egyik legna-gyobb
és legszebb antilop fajta
mt már csak a Kruger nemzeti
parkban található ötvenes legelé-sző
csordákban Egyike azoknak a
„védtelen" n4gytboiuk me-lyek
csak egy-eg- y nagyon elkese-redett
vérengző állat támad meg
az oroszlán állitómg soha sem
Védekezést módja ésetveMétyes és
iihesOsást után támadásba megy
át hogy elpusztitaa eiiiii légét
A világ legnagyobb MMi állata
az aéstkai elefánt is megtslámmó
Átlagban 340 méter maga és az
agyara néha 2--3 méter botNw 150
kg súlyú A Kruger nemzeti park-ban
érnek nagy tismbaft de a Port
Etiaabeth melletti Addo parkban
vasmák otthon
A másik hatalmas állat az orr-rv- u
vagy rlnocerosc Kétfajta
él Délatrikábaft a fekete mely
csak másfél méter maga de 3 mé
ter széles és s ritka faMr rinoee- -
rosz amely 2 retON és
négy méternél Nagyon
rosszul latnak az agyetlen
állat Afrikában
méz áHettói nem tart ritkán st tá
madjék meg az eiséaat k kftér az
útjából
Az itt élő tegiiagyobb kfgyofs
ta a Pyvhon az eddsg tattk kg-koaeza- bb
példány Ü2 cm hosszú
volt IU a pythont Riegsebeattik
kkor éles fogaival támad de az
adott pillanatban körbecaavarja
támadójét és bmveroppaatva meg- öli Kitlekeasége hogy eltetiséaben
a ttJbbi kigyotajtákkal a nőstény
öaaaagumtiulyodva testével kelti
W a kb 40 darab bőraaarO tufáét
A kikelt Ms át Utók azonnal önét--
Csak Délafrikában él a tojásevö
kígyó Szájában fogok helyett
csont-kinövé- s van melyet blzonyoi
zománc takar ez nagyszerűen al-kalmas
fogásra és a tojás héjának
elfűrétzelésére A tojdscvő nagy
i m mii
zfű fáramászó és szagukról ke-- ['
ban csak aa fmriadatroajkástfévsizskziételaazon- fé-Kék- ből
A fogyókról kevesen tudják
hogy az alsó állkapcsuk két felből
áll és a két részt csak egy rugalmas
ízület köti össze Ennek köszönhe-ti
a kígyó hogy ©lyan hatalmáéra
tudja kinyitni a száját és hihetet-'- a
nagyságú áldozatokat képez
lenyelni
PJMaegtiaslálahastózőraösvil„ábgaboon" pók
vagy ismertebb nevén a tarantula
Kinyújtott lábaival átér és testével
befed egy nagy tányért is A aiám-talá- n
sok pók közöl azonban csak
a „gomb" póknak csípése veszé-ly
az emberre ma már ez sem
olyan veszélyes mert mindenhol
rendelkezésre áH a szöksége szé-rum
A HlRES DEKA
Itt él a hires Platánná (Xenopis
Lavis) nevű béka Az egyetlen
éWény amely megbízhatóan bizo-nyltja
hogy egy nő átlapotos-- e vgy sem A nő testéből nyert fo-lyadékot
befecskendezik a békába
az minden más megállapításnál
biztosabban mutatja az eredményt
Orvosi célokra a világ minden tájá-ra
exportálják ezt a béka fajtát
Több mint 834 különféle madár-fj- u
él ezekből öt
fajta csak itt található az egész vi-lágon
StruccbóJ 50000 darabot
tartanak nyitván Ezek a hatalmas
madarak kb 100000 darab szines
tollat exportra Ismert
dolog hogy esak a hímnemű álla-tok
tolla hasznos
Tengeri állatok közöl a legérde-kesebb
a Coesscantn Ez az egyet-len
ma élő primitív halfajta me-lyet
J L B Smitk délafrikai tudós
fedezett fd A szakemberek szerint
Hihetetlen hogy ez a több millió év
előtti kétfajta ma is létezik Smith
15 évig kutatott utána amíg meg-állapította
hogy a Comoro szige-tek
körül ét Az első élve fogoU
halért az akkori Riiniszterelnök
külön refMiMgépet küldött hogy
tanulmányozás céljaira élve érkez-zen
Déla-frikáb- a
Növényvilága is tartogat egy-ké- t
érdekességet Az első tatán a bao-tu- b
fa amely a legnatahnaeabb és
taUn a legrégibb fa a fOldöa Élet-korai
¥kzr évre becsülik A má-sik
a vellow wood nevű fa hatal-mas
széles törzsű fa messze szét-ágazó
koronával Igen lassan növő
TztUikama több pél-dány
Ismeretes metyek 2000 év-nél
jdfebbek
Dél-mjgat-afrikab-an
a Namib
sivatagban magkAvesedett erdőt
is talákak mérvet 200 műim éves-nek
tartanak Ugyancsak itt fedez-ték
fel 1858-ba- n a világ egyik leg-érdekesebb
növényét A növény a
Nemib sivatagban ét anoi az évi
csapadék mennyisége nem én el a
25 centimétert sem Ennek a kis
növénynek ang aVS cm magas fej-része
Üt ki á MM felett s bog)
mégis éterben iwaradjon a répához
hasonló gyökeret több auat 20 mé-ter
métyrr bocaátfa k a föksW
Azonsam aatg áaássktsebb a fej-részből
kmávéX két ettentetes olda-lon
levő 2 méter boseaá bflrzzeril
tatsrkés zöld színű levele melyet
számtalan csfstra hasát azét a siva-tagi
szél PetfedezOjéröl Wei-witich- tz
Mirabilia-ne- k nevezték el
Auttóiaf sttliaizaz saazeskéesg is ét-ét
A nomád tárásak mteet akik tiz-eiéire
használták fei a kormány
védett növénynek nyilvánította
Egy kísérleti magból kinőtt pél
dányt a Montreel--i
adományoztak további
céljából mivel sebol aaftefcol a vi
sz z növáav
Itt tilématá a visigoa eddig W- -
OBsaaaart iJg aw "VfUValTgfV lnlnfWtiriasWímijriirl MBMnaaáüApAP4i
tartalmazó Adenia nevű növény U
Az apró húsos levelű növény
kagymájábaa levő aséragbol 1 mHls-fasas- n
etagendö hogy az ember
pinanatok atast msgkslon töm
178 féle vMgcealád st található
több száz liÜBaHti vtrággai A
nemzeti virág a Protea Eredeti
hazája Itt van Détafsskába máé-ból
nem ismeretes 300 fajták van
az apró kis virágtót z hetahnae m- -
Navát iMtóUg a sok formájú
ftoteus görög iatentöl nyerte Igen
Mres méztermelő virág rdeksel
to hogy lékM bead vtrágoani Ma
már AuaztratMban st iamereta
A világ virága is )U n tt% Cycada nevű kis fa szerv
3 méteref pálmához hasonló nő
vény állítólag már akkor Is Itt volt
amikor az afrikai kontinens elvált
Délamerikátol és AuiztráliitóL
L
V h
£mto§mámtttmmmmaMB4 giisjiimmiéisliilihiáirámámámaáliat
legnagyobb
Délafrikábaii
biztosftanak
erdőségben
legöregebb
(Folytatjuk)
-
Nyírcgyházy Pál:
#
Egy pcsli „super-marke- t"
Ilyenkor nyáron szinte nlnos
olyan nap hogy valaki fel ne
keresné a szerkesztőséget aki
éppen most jött vissza hazai
látogatásából S az emberek
kétfélék Az egyik dicsér min-dent:
at udvarias hatóságokat
a kitűnő vasúti ós autóbusz
forgalmat a bőséges választé-kú
és figyelmes kkzolgáldsú
üzleteket a jó anyagi viszo-nyok
között élő falusi rokono-ka- t:
az udvar tele csirkével ka-csával
libával disznóval te-hénnel
A másik átkozza a
vámhivatalt a részeg emberek-kel
telt piszkos vasúti kocsikat
az üzleteket melyek előtt sor-ban
áHnek az asszonyok s a
héteó soroknak már nem Jut
sem hús sem kenyér a sze-gény
falusi rokonokat akik
Szabolcsból minden héten Du-nántúlra
utaznak dolgozni
Nem propaganda ezekben
sem a dicséret sem a szánako-zás
Csak az emberek nem egy-formán
(télik meg a látottakat
Tűnődve keresem magamban
az igazságot Elhatároztam Ry y Igazi kommunista ri
porter a Népszabadság munka-társa
mellé szegődöm s úgy
látogatom meg Budapest legna-gyobb
és legnépszerűbb cseme-ge
üzletét Ha ennek a ripor-ternek
kifogásai lesznek az üz-let
működése ellen az a való-ságban
biztosan hatványozot-tan
igaz hiszen a Népszabad
ság nem igyekszek világgá kür-tölni
a kommunista nyomorúsá-got
Szerencsém volt Búzás! Já-nos
riporter árnyékában meglá-togatbato- m
a Rákóczi út és
Nagykörút sarkán üzemelő"
Csemege Áruházat Hétköznap
van csütörtök délután 3 és 4
ora között Ezalatt az óra alatt
25 ezer forintot adtak ki az
éhes pestiek szalámiért retek
ért borért krumpliért kenyér-ért
dupláért csokiért A púi-to- k
előtt nem volt még sor- -
banéllas a pénztárak előtt mát
inkább Zúgmorog a turngx
-- gép a kávédaráló A nlyhujö
szekrények zizegve hfltenekAz
üzletben mégis hőség van: 30
CdekM fok
A kiszolgálólányok és asszo-nyok
még most tiszták frissek
udvariasak a második műszak
még esak egy órával ezelőtt
kezdődött A fáradtság majd
caek 5 ora felé tör ki rajtuk ele-mi
érövei Addigra ki tudja
hány mázsa árut hordanak ki a
raktárakból mennyk mérm ki
hány kiló szalámit felvágottat
szeletelnek mennyi kenyeret
vágnak kettőbe harmadába ne-gyedébe
mennyi bosszús vevő
kifakadását nyelik le És a me-keg
erősen 30 Cenistut fek faté
fokozódik
A vásárló asszonyok ákalá-be- n
ügyének Tudják mit hol te-het
magtalámt Szempillantás
alatt emelik le a polcról az árut
Hmm állnak saóba az tiedókkal
aok nácik őket A vásárló nők
másik kisebb csoportja viszont
az önkiszolgálás módszerét né-zi
ktvegönek Azt igényli hogy
módon szolgálják ki
kérdezgetnek faggatják t eladókat válogatnak báréi-nak
Igényesek Sokat besaél
nek keveset váaáromak Tutaj- -
asnwmsmBBBBjmBBBjS) aBtemi géesW OjsajaamY H
Qftttbt hogy mngwWm safvjék
ennek a boltnak a
hangulatát pestiségét"
A farnak főképp HaK
szettet és felvágottat
Egytk saamOk az árun másik a
cemosebb atadólányokon Vásá-rolnak
és — udvarolnak Az el- -
ssHvO lawAyOK WsWtWlttÖ#©iy©fIHH(
áNJék a bókokat ét a férfi vevő
kanyarét nagyobb papimaoletek-b- e
ceomagoiplfc mint az asz-saonyvavOk- ét
Csak ne lenne ez
a rettenetes tömeg t ez a pokoli
hőség
Ez a főváros legnépszerűbb
Itstete Hétköznap reggel hét-től
sete tkug vasárnap délután
kettőig tart nyitva lletközm-nőnkén- t
300 ezer forint értékű
árut adnak el Vasárnap a hat
órai nyítvatartái alatt 430 rw
forint forgalmat elinalnak
Két oldalról kígyózik a sor az
üzlet bejárata felé Bent a bolt-ban
tumultuózus jelenetek ját- -
szódnak A teljes létszám — kln1
szolgálók űrufeJtÖltők pénztá-- t
rosok: 155 személy Túlnyomói4
többségük nő Az első műszak
fél hatkor kezd hatnalban él
délután fél 3-k- or végez A má-"- H sodik műszak fél 2-r- e jön be és
éjjel II örakor hagyja el a bol- - tot i
Az üzlet vezetőjének klmerüM
tek az Idegei Az eladókból ü P
három fekszik kórházban: mind-'l-'- H három Idegklmerültséggel Bárí
mindegyek igyekszik do!gozni
mégis 5pK raj uk a jogos pa-- t
-- „ iii uuicii at uticir yh
--vasariongsarak mocskosak Leg- - tJ
szívesebben kesztyűkkel fognák
meg az emberek Vajon ha mik J
rosíköp alá tennék ezeket a mű- - J
anyag kosarakat mi mindent n Utálhatnának rajtuk? De a ko-- tf
sarak tisztántartására nem jutMfu
idő A krumpli és a zöldség ko-{- 4t
szosan földesen szemetesen ér-kezik
lehetetlen megtisztítani
mielőtt a pókokra rakják A pa-plrzacsk- oba
csomagolt tej
ugyancsák piszkos szutykos
lucskos mikor a kocsikról lerá-molják
Az alkalmazottaknak erejük-höz
mérten nehéz a munkájuk
rossz a munkabeosztásuk pri-mitívek
a munka- - és szociális
körülmények Emiatt sokan bú-- J
csut mondanak a szakmának
Egy év alatt hosszal ctökkent a~k
I At e A A l m '""" cs na a itjso-eu-its- - ICIIJITS w
létszámot nézzük ez óriási
veszteség Kevesebb emberrel
nagyobb forgalom A kiszolgálá-si
módszerek nem vdkoznak az
üzletekben a gépesítés nem nő
Kevesebbet foglalkoznak tehát
a vevővé) s ezért csőkken a ki-szolgá- kig
színvonala
Sok eladó lép ki az üzletből
Férje egy műszakban dolgozik
ét szabad szombatos Az asz-szon- y
az Üzletben hol nappalos
hol dófutános szombaton is dol-gozik
és minden második vasár-napon
Választás elé kerül vagy
kilép az üzletből vagy tönkre
megy a otaládi élete A családot
vílajjjí
r A munkakörülmények Is szor--
nyemrosszak Nincs üzemi sbéd
helyette egy sarok ott egy asz-tal
és rajla a zsfrpapirba csoma-golt
felvágott Van öltöző mos-dó
de hpsz éve létesült Azóta
nem modernizákák Sok a túl-óra
Hol hajnalban kell kelni-ho- l éjél mke haza lehet vetőd-ni
Napi(Uz ófátkeN állni d-pei- ni
lépcsöznf tíz-húsz-ötv- en
kilókat ' emelgetni Májustél
szeptaffttyrig az üzletben a le-vegő
olyan mint a pokolban
Meleg fötledt és párát A vrvökH
panaszkodnak: izzadnak a fejűk
megfájdul szedőinek Pedig csak
tfz-tiaan- öt az üzletben percig tartózkodnak „
Peaaeennél rosszabb z ko-hónál
ét a henyében Sokkal
rosszabb De ott nem lányok és
asszonyok dolgoznak Bs főleg
nem szidják Őket óránként mktt
z ttelmlaatrtlatet Mszaágálótt '
De vkéáken még súlyosabbak
az állapotok Kevés a bor Mg JJ
8 IUItV ™ IWOftéSjBtrC 8 ItW Sftsr
boksi vásot kocaiiiatöHelékei A
kukurotthonban rendezett hur-ka-kelb- éi
e esten a bőst egy mm-ttmétarr- el
a hiuksémtt vonal
z4att sádgálták ki s ax ilyen
autycsonkitás minden nap etö-ford- at
A vidéki bottoliban gyakran
hangzik az eladó mentegetőzé-se:
„Nincs mert nem hoztak be
ftfe" vagy „pont most fogyott' r „
Egy vásárló ktfUt kér „Nmet
kérem — hangzik z válasz —
„Aimor stotázat papfft kérelc T
Az sims Időt néni Jön ke-"-M(
nyeret kér Nfnes Bázadsrét
egy hónapfa nem kaptak pedig f
nagyon keresett cikk Egy kk I
fiú savanyú cukrot kér Az ainca
Miért? „fin nem hsdem — mondf
Ja az aléruikónő — szabadsá— J
gon voltam"
Bátran elmondhttjuk hogy
szabadságon van az egész kom-munista
koreikedséVn Antfkor
(Mcsérik azt a tzabotcst közrnon-dás- t
idézem: Nagyobb a füatfe
mimi a laa ngui ii siviei g a_z_ a ssoiaa a- -
mondái te illik rá hogy „majd
megérik rnfnt őszre a kökény"
Nom bíx)ny őszre ősszeomjik
a korrtmijnlzmus t J
sb