Magyar Elet, May 27, 1989

              l-- jíf ( !' T'J ' '?--
HWGÁR1ANUFE :§fc I
i
kamUlá
subád nptm 1 1
csuda dóitokat ItrgNttlndepa&at B
smsann MAGYAR ELET CmadlanYeddy
Vol 42 21 XLII évfolyam 21 szám 1989 május 27 szombat Ara: 75 cenl
A kínai nép harca kormánya ellen
inai hadsereg
a tüntetőkre!
Kissinger mint líGB-ügynök- ? % Alfonsin argentin elnök idő előtt lelép?
Izraeli parlamenti képviselők támogatják Shamir béketervét — Észtország és
Litvánia a szovjet és hitlerista szerződés visszavonását kívánja mely őket a
szovjet érdekszférába utalta — Huszonötezer főnyi tömeg ünnepelte Moszkvá-ban
Borisz Jelcint városuk korábbi pártfönökét aki jelentős változásokat kö-vetelt
a szovjet társadalomban — A bombamerényletnek áldozatul esett Sejk
Hasszán Haled bejrúti nagymufti temetésén keresztények és muzulmánok fél-retették
ellentéteiket — Szovjet repülőszázados MIG—29--es vadászgépével Tö-rökországba
szökött — Indonézia tovább folytatja titkos háborúját Timor szige-té- n
a helyi lakosság kiirtására — Fülöp herceg szerint az emberi túlszaporo-dá- s
nagyobb veszélyt jelent a veszélyeztetett növényekre és állatokra mint a
savas cső ózoncsökkenés es az üvegház-hatá- s — Ciriaco de Mita olasz minisz-terelnök
lemondott — Hatszáz szovjet katonát és 57 T—64-c- s tankot kivontak
Sárbogárdról — Nagy-Britann- ia kiutasított nyolc szovjet diplomatát és három
újságírót viszonzásul Moszkva ugyanannyi britet utasított ki — Svédország öt
arabot letartóztatott a PanAm repülőgép december 21--i felrobbantásának ügyé-ben
— India közel van ahhoz hogy hidrogénbombá-kísérlctek- ct végezzen — A
torontói Gintras litván népi együttes hat litván városban fog fellépni elsőként
a nyugati emigráns csoportok közül — A torontói iskolaszék iskolát épít Ör-ményországban
— Vaclav Havel cseh disszidens színpadi író nyolchónapos
büntetését felére csökkentettek és szabadlábra helyeztek — Dél-kore- ai diákok
nem elégszenek meg mással mint az elnök fejével — Hét személyt elítéltek
Spanyolországban egészségügyi kihágásért és csalásért de nem emberölésért
bár étolajhamisításukkal közel hétszáz személy halálát okozták— Isztambulban
egy törököt ket év börtönre ítéltek emberi vesékkel való kereskedés miatt
MILYEN LEHETŐSÉGE
VAN A JELENLEGI
MAGYAR VEZETÉS
LEVÁLTÁSÁNAK?
Amit a magyar uralkodó
klikk tesz az klasszikus e-s- ete
a saját ígéretek túlli-citálásán-ak
Az MSzMP két-ségbeesetlen
kíván lépési
tartani a magyar nép által
vágyott reformok gyorsasa-gával
A reform1 elemei a
pártban a legnépszerűbb po-litikusok
mint Pozsgay Im-re
Szűrös Mátyás Nyers
Rezső ők azok akik elő
Stirling György:
ször érzékelik a nép közki-vánság-át
és-ttiz- ik a politikai
napirendié Mindezek ellené-re
a párt ugyanaz a párt
mely Magyarországot negy-ven
éven keresztül uralta s
mely a legtöbb magyar szá-mára
hitelét vesztette
Ugyanakkor még erős visz
szahúzó konzervatív erők
érvényesülnek az uralkodó
pártban melyek gátját ké-pezik
a reformok gyors
megvalósításának
A legnagyobb kérdés a
magyarok számára hogy ki
vezesse az országot az MSz-M-B
várható választási vere-sége
esetén mely óriási ha-talmi
vákuumot' eredmé-nyezne
Sokakban kétségek
élnek vajon az ország képes
lesz-- e egy egyesült vezető-séget
produkálni mely át-veszi
az uralmat a megkö-vesedett
kormányzati rend-szertől
A sok megalakult párt kö
zül erre leginkább a Ma-gyar
Demokrata Fórum
muntatkozik alkalmasnak
ennek van a legjobb veze
második magyarországi koncepciós perről
A letartóztatások
Most hogy otthon megtörtént Nagy Imre kihantolása a következő
lépés az 1956 utáni koholt perek felülvizsgálata kell hogy legyen Kü-lönböző
társadalmi szervezetek — így elsősorban a Történelmi Igaz-ságtétel
Bizottság — állandóan napirenden tartják ezt a kérdést és az
igazságügyi szervekre nehezedő nyomás arra készteti a kormányt
hogy komolyan foglalkozzék az 1956 előtti koncepciós perek felülvizs-gálásával
is Arra is lehel célzásokat olvasni hazai lapokban hogy bi-zonyos
ügyeket újra kell tárgyalni ezen a réven biztosítva az igazság-talanul
elítéllek rehabililasál habár itt felmerül a kérdés: milyen jogi
alapja van teljesen koholt perek újratárgyalásának s éppen annak a
rendszernek a részéről mely a törvénytelenségeket elkövető diktatúra
egyenes lolylatása?
Egy biztos: a koholt politikai perek felülvizsgálata ma már sokáig
el nem odázható s ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében
hogy ha ennek az ideje elérkezik minél több dokumentum minél több
adat álljon az illetékesek rendelkezésere Erre buzdít a Történelmi
Igazságtétel Bizottság legutóbb közólt felhívása is kérve hogy a pe-rekben
érdekeltek vagy hozzátartozóik hozzák nyilvánosságra mind-azokat
a tényeket amelyekről a jogtipró bírósági eljárásokkal kapcso-latban
tudnak S lévén ez mindannyiunk kötelessége a magam részé-ről
úgy igyekszem hozzájárulni ia múlt tisztázásához hogy a jobboldali
szociáldemokraták elhallgattatását célzó 1948 évi Peyer-összeesküvés- re
vonatkozó ismereteimet publikálom
A Peyer per
A per elsőfokú tárgyalása 1948 februárjában zajlott Je a budapesti
Népblróságon a jogerős ítéleteket pár hónappal később július végén
hozta meg a NOT Jankó-tanács- a Az ügyben egy halálos ítélet szüle-tett
azon kívül egy 10 egy 8 egy 6 és egy' 5 éves fegyház ill kény-szermunkabüntetés
míg a többi vádlott — szám szerint kilenc — meg-úszta
kisebb büntetésekkel E sorok írójának jutott a kétes értékű di-csőség
hogy a Peyer-üg- y valamennyi vádlottja közül a leghosszabb
idót töltse a rács mögött — három hónap híján 7 esztendőt —és kü-lön
büntetésként tehetetlenül kellett végigasszisztálnia amint „bíintár-sa- "
és legjobb barátja Kürthy Tamás mellette vakul meg a börtön-ben
Do ez már egy külön történet
Ax előzmények
Ahhoz hogy a Peyer Károly nevével fémjelzett Ősszeesküvési és
Jcém&édóBÍ Ügy részleteit megértsük ismernüak kellaí éltaaényéket
tősége és a legnagyobb né-pi
támasza
Csurka István író a De-mokrata
Fórum alelnöke
szerint nincs olyan szándé-kuk
hogy gyorsítsák a po'L
tikai fejlődést mely éppen
most van a legkényesebb ál-lapotban
mint mondja:
„A Demokrata Fórum
napról napra vonzza a te-hetséges
és intelligens
szakértőket és mire kijön
az új választási törvény
egy jól szervezett erős tá-mogatással
rendelkező po-litikai
párt leszünk"
A számadatok alátámaszt-ják
Csurka állításait 400
helyi szervezettel és 15000
beiratkozott taggal a De-mokrata
Fórum a legtöbbet
ígérő hogy be tudja tölte-ni
azt az ürt mely az ural-kodó
párt vereségével kelet-kezne
Ez egy nemzeti mozgalom
a társadalom minden réte-gét
képviseli Munkásokat
parasztokat értelmiségié
ket diákokat tudósokat
nem csak egyesít magá-ban
azonban programját
is úgy dolgozza ki hogy
minden népréteg érdekét
kifejezze
OSTROMÁLLAPOT
BEJDZSINGBEN
A kínai hatóságok hogy az
egyre továbbharapódzó kor-mányellenes
tüntetéseket
a ww
megakadályozza a főváros
egyes részeire ostromállapo-tot
rendelt el
Az egy rejtély hogy egy
kommunista' diktatúrában
mi a különbség a polgár]
törvény és az ostromálla-pot
között
Diákok már napok öta tün-tetnek
a Tienanmen (Meny-ny- ei
Béke) téren demokrá-ciát
követelve és a korrup-ció
megszüntetését Három
ezer diák éhségsztrájkba
kezdett a téren a kínai di-ákok
azonban olyan rosszul
tápláltak hogy nincs a szer
vezetüknek semmi tartalé-ka
így sokukat kórházba
kellett szállítani
A tüntetés éppen egybee-sett
Gorbacsov szovjet ál-lamfő
látogatásával és meg-akadályozta
hogy Gorba-csovot
a Tienanmen téren
fogadják mint niinden más
magas rangú külföldi vendé-get
A tüntetések átterjedtek
Sanghajra és huszonhárom
más városra is ujabb jelen
tések szerint volt olyan nap
hogy több millió ember me-netelt
keresztül-kasu- l Eejd-zsinge- n
A kínai diákok valósággal
éhezik és szomjúhozzák a
demokráciát A válság o-ly- an
nagyméretű hogyha
az ország élemedett veze-tőinek
sikerül is letörni a
— Folytatás a 2 oldalon —
nMmnMMMHHaBaM
A
Visszaszállunk hát az időben 1947 tavaszára amikor az országban meg-kezdődött
a választási küzdelem Az augusztus 31-r- e kiirt parlamenti
választásokra tiz párt készült — a koalíció választási szövetségre lé-pett
négy pártja mellett hat ellenzéki és fél-ellenz- éki politikai alakulás
— s az egyikben a Magyar Radikális Pártban szerepelt a jelöltek lis-táján
Peyer Károly neve
Peyer Károly — aki azokban az években talán az egyetlen nemzet-közi
hírű magyar politikus volt akinek tekintélyét még növelte hogy
megjárta a mauthauseni náci koncentrációs tábort — igyekezett a vá-lasztások
előtt kamatoztatni nyugati kapcsolatait és érintkezést kere-sett
elsőül az angol munkáspárttal de más nyugat-európ- ai szociálde-mokratákkal
is Szerette volna a Nyugat támogatását megnyerni: azon
dolgozott hogy a Szociáldemokrata Internacionálé öt segítse és pártját
ismerje el a magyar szociáldemokrácia képviselőjeként Ennek érde-kében
vette fel a kapcsolatot az amerikai diplomáciai testület néhány
tagjával elsősorban Chapinnel az Egyesült Államok budapesti követé
vei is Többször találkozott az amerikai sajtó Magyarországon dolgozó
tudósítóival akik közül a perben érintve volt John McCormick a New
York Times és Jack Guinn az Associated Press munkatársa Mind-kettőjüket
örök időkre kiutasították Magyarországról
Peyer nyugati kapcsolatok létesítésére törekszik
A" kapcsolatok létesítésénél több cél is vezette Peyert Legfőképp
tájékozódni kívánt az amerikaiak terveiről Közép-Európáb- an hivat-kozva
a Jaltában és a békeszerződésben vállalt kötelezettségeikre Az
amerikai újságírókkal azért jött Össze hogy tájékoztassa őket — és
rajtuk keresztül a nyugati közvéleményt'— mindarról ami Magyaror-szágon
történik és segítséget kérjen az oroszok túlkapásai Rákosíék
hatalmi tébolya ellen A diplomatákkal bizalmasan csak egy tolmács
jelenlétében folytatott tárgyalásokkal ellentétben az amerikai 'újság-írók
tájékoztatásán Peyer- - pártbeli munkatársai és a vele együttműkö-dő
más pártállásúak közül is többen részt vettek hogy értesüléseikkel
'járuljanak hozzá az informáláshoz Jígy kapcsolódott be az „összeeskü-vésbe"
ill a kémkedésbe e sorok írója aki akkor a Magyar Szabad-ságpárt
majd' annak megszűnését követően a íFüggetlenségi Párt szer-vezője
volt i
A tárgyalások valamint a tájékoztató megbeszélések egész nyáron
át folytak és különösen az augusztus 31-é-n lezajlott választások után
váltak fontossá az amerikaiak számára (Feljegyezték a választási csa-lásokat
a kékcedulás visszaéléseket és még sok minden mást amik á
(Folytatása a L oldiltíá)
Emlékezzünk hőseinkre
„Nem lehet nemzet az amelynek nin-csenek
hősei!" — tanítja a történelem sok-ezerav- es
tapasztalata A nemzetek hőseik
véréből születnek és ezeknek vére tartja
össze sziklaszilárdan létüket
Nem a tömeg a szám a döntő a népek-nél
hanem fiaik hősiessége határozza meg
egy nemzet nagyságát vagy hanyatlását
Ma különösen szükség van hősökre
amikor pusztít sorainkban a materializmus
fertőzése amikor ifjúságunk vágyik hősi
ideálok példaképek után
Magyar nemzetünknek nincs oka a fé-lelemre:
kevés nép van a Földön amely
annyi hóst mutathatna fel történelmében
mint a magyar! Történelmünk a hősi tet-tek
dicső sorozata Árpád vezértől — 1956
ifjú hőseiig
A történelem másik nagy tanúsága vi-gasza
számunkra pedig az hogy a hősök
vsre nem hullott hiába egyszer csak kihajt
belőle a NÉP BOLDOGSÁGA szebb jövője!
Ezért kel] emlékezni hőseinkre az ő ál-dozatuk
jövőnk legbiztosabb záloga Emlé-kezni
évezredes történelmünk ki tudná
mennyi millió és millió névtelen halhatat
lanjáról akik életüket adták hazájukért a
magyar nép szabadságáért
Külön utakon
Amikor evilági létünknek otthont nyúj-tó
földgolyónk — e keserű levében forgó
planéta — felszínén zajló eseményeket
szemléljük a globális helyzet vizsgálatán
belül külön figyelmet érdemel a többitől
élesen elválasztható rész a kommunista
világ helyzete Noha jól tudjuk hogy a vi-lág
egy és oszthatatlan — ami a közleke-dés
és a hírközlés gyorsasága folytán hat-ványozottan
érezhető — az összefüggések
és kölcsönhatások pedig napnál is világo-sabbak
mégsem tagadható hogy bizonyos
földrajzi egységek vagy politikai tömbök
élete hozzánk közelebb áll és minden más-nál
jobban érdekel
'így vagyunk a kommunista világ az
ún „szocialista" országok alkotta tömb
helyzetével: hazánk (a nép akarata ellené-re
a békét létrehozó nagyhatalmak dönté-séből)
ehhez a táborhoz tartozik és ez ha-tározza
meg jelenlegi létét jelenét és jövő-jét
Természetes hogy érdeklődésünk fó-kuszában
mindig is e terület sorsának ala-kulása
áll mert ott születtünk ahhoz fűz-ne- k
az érzelmi szálak és azon él a nép
melyből származunk És melynek boldogu
lásáert a magunk eszközeivel távolból is
megteszünk minden lehetőt
A kommunista világ
Mit is foglal magába ' "ez a bizonyos
kommunista világ? Lényegében egyetlen
földrajzi egységet értünk e fogalom alatt
amelynek határai keleten Vlagyivosztoknál
nyugaton pedig az Oderánál húzódnak Be-leértendő
elsősorban a mérhetetlen terüle-teken
terpeszkedő szovjet birodalom és an-nak
hat tőle nyugatra fekvő „szövetsége-se"
a többségükben katonailag megszállt
de mindenképpen a második világháború
utáni szovjet terjeszkedésnek áldozatul
esett csatlóssorsra kárhoztatott kelet- - és
közép-európ- ai kis országok Közös bennük
hogy egyik se jószántából választolta a
marxi-lenin- i társadalmi rendszert és egy-formán
a jaltai megállapodásnak köszön
hetik sorsukat Akár győztesként kerültek
ki a legutóbbi világégésből mint Lengyel
ország és Csehszlovákia akár vesztesként
mint Magyarország
A fentieken kívül a kommunista világ-hoz
tartozik Kelet-Németorsz- ág (Német De-mokratikus
Köztársaság) Románia és Bul-gária
Á földrajzi egységet alkotó tömbön
kívül is léteznek kommunista országok —
mint a-nyug- ati hemiszférába „előretolt"
kommunista támaszpont Kuba és a fekete
földrész néhány 'alacsonyan fejlett fel- - vagy
majdnem kommunista állama" pl Etiópia
De ha az ún kommunista világról beszé-lünk
s' annak jövőjéről és kilátásairól ak-kor
általában csak a belső körre az euró-pa- i
és ázsiai térségben elhelyezkedő tömb-r-e
gondolunk elhanyagolva a perifériákon
keringő törpe bolygókat melyeknek sorsa
amúgy is csak függvénye a szovjet kom-munizmusnak
Annak alakulása szabja
meg e rendszerek jövőjét is hiszen az
utanpoÜált 2t inind anyagúig ÍSmd Idei)'
Iógiailag Moszkvától kapják
De különösen azokról emlékezzünk —
mit itt az emigrációban — ma ílösok Nap-ján
— akikről odahaza ma tilos a megem-lékezés:
a II világháború és az 1955-o- s sza-badságharc
hősi halottjairól Róluk ma a
megszállás alatt levő Magyarországon nem
szabad beszélni írni helyettük mindenütt
a szovjet-bolsevist- a leigázókat a magyar
haza meggyalazóit dicsőítik az újonnan
emelt emlékművek ezrei
Amit a magyar hősi halottakért tesz-nek
az ina tmég nagyon kevés !
De a „nyolcadik törzs" nem felejt és
nem felejthet Nem felejtette el dicső tet-tüket
az otthoni magyarság sem de hangot
a kegyeletnek csak az emigrációs magyar-ság
adhat
Hirdetjük és valljuk: a II világháború
és 1955 hőseinek áldozata nem volt hiába-való!
Az ő áldozatukból merítünk újra és
újra hitet erőt ma — a megmaradáshoz
holnap pedig az ő szent harcuk folytatásá-hoz
Az ö kiontott vérük a legerősebb jogcí-münk
az élethez szabadsághoz Magyaror-szág
függetlenségéhez — amit mi a tankok
és ágyúk százezreivel szembeszegzünk és
egyszer a győzelem a mienk lesz
WI'NW(illlMW
Változási folyamat
Szemlélődésünk tárgya az a változás
mely ebben a kommunista világban az utol-só
évek alatt bekövetkezett és jelenleg is
folyamatban van Úgyhogy senki se látja a
végét hogy meddig fog terjedni hol fog
megtorpanni netán „visszarendeződni" A
fejlődés irama lélegzetállító és ma már el-lenőrizhetetlen
a hatalom számára Mint
ahogy egy szellemes hazai vicc felteszi a
k'rdést: ki tudja már megállapítani med-dig
tart a glasznoszty és hol kezdődik a for-radalom
? Valóban: ami tegnap vagy
éppen tegnapelőtt forradalmi tettnek rend-szer
elleni lázadásnak minősült és súlyos
megtorlást vont maga után az ma újság-anyag
sőt parlamenti vitatéma amit az
egész ország nyíltan tárgyal anélkül hogy
a polgárok haja szála is meggörbülne
No persze nem mindenütt van így
Mert ennek a kommunista világon belüli át-alakulásnak
van egy sajátos vonása Nem
minden országban egyforma a tempója és
az iránya Van ahol úgy söpör végig a re-form
szele mintha ablakot tártak volna ki
valahol — ide sorolnám elsősorban hazán
kat azután Lengyelországot és (micsoda
meglepetés!) bizonyos értelemben még a
Szovjetuniót is — de akadnak olyan ors?á-go- k
ahol még máig se mozdult meg a pos-hadt
állóvíz Mert szellő se rezdül hogy
felkavarja a szittyós felszint Ide tar-toznak
Kelet-Németorsz- ág Bulgária vala-mint
Ceausescu Romániája (Csehszlovákia
nem véletlenül maradt ki innen is onnan
is: a társadalmi fejlődést tekintve valahol
félúton áll a reformnak elkötelezett és az
ortodox országok közt)
Országonkénti eltérések
Különös eltérések tapasztalhatók az
egyes kommunista országok fejlődésének
irányában és a legkülönösebb az hogy sem-miféle
törvényszerűség nem figyelhető meg
abban hogy hol mi és miért történik il-letve
nem történik Ez véletlenül egybevág
a Brezsnyev-doktrin- a helyébe állított új
szovjet nézettel miszerint minden szocia-lista
ország a maga adottságainak és sajá
tosságainak megfelelően építheti a kommu-nizmust
s olyan úton közelit a közös (?)
célhoz amilyent a legjobbnak tart Mivel
pedig mostanra már a Kremlben is rájöt-tek
arra hogy nem lehet egy kaptafára
húzni a csatlós országokat a gazdasági
kényszer szülte reformpolitika kialakításá-ba
se szólnak bele 'Legalább is nyíltan nem
és rábízzák az egyes országok pártjaira
mit újítanak s mit nem
Abban hogy a reformok terén Magyar-ország
és Lengyelország jár az élen sem-mi
rendkívüli nincs Mindkét ország társa-dalma
eredendően szovjet-- és oroszellenes
történelmi hagyományaik szinte predeszti-nálják
őket a gyökeres változtatásokra
Mint ahogy e két országban lángolt fel leg-többször
az ellenállás és a legtöbb gondot
ezek lecsillapítása okozta a Kremlnek Poz
— Folytató a 3 oldalon --
)