Magyar Elet, October 01, 1966

              m
A gulyás-komiminizDi- us alkonya ?
v r
Üj zászló Pekingben
A MÓR MEGTETTE
KÖTELESSÉGÉT
Jólinformált budapesti kö-rökre
hivatkozva a Reuters
hírügynökség tudósítója je-lentette
hogy Kádár János
a Magyar Szocialista (Kom-munista)
Munkás Párt feje
lemondásra készül A Reu-ters
hírügynökség tudósítója
megjegyzi hogy
Kádár már régen le akart
mondani
A pesti bennfentesek szerint
Kádár egészségi okokra hi-vatkozik
Mindez arra mutat
hogy a novemberben tartan-dó
pártkongresszuson való-színűleg
megint megváltozik
a párt vezetősége s a magyar
nép változatlanul a moszko-vitá- k
egy újabb csoportját
lesz kénytelent kiszolgálni
Mindenesetre Kádár János
vasárnap még a' Ferihegyi re
pülőtéren fogadta Leonid
Brezsnyev szovjet pártve-zért
aki háromnapos látoga-tásra
Jugoszláviából Magyar-urszágr- a
utazott
BUDAPEST
OKTÓBER ELŐTT
At Reuters egy másik je-lentése
árról számol be hogy
a budapesti kommunista
kormány 'az Egyesült Álla-jno- k
szerveit a nyugati or-szágokban
való kémkedéssel
vádolta Naményi Géza a
Minisztertanács propaganda
osztályának vezetője sajtó-konferenciát
tartott ahol ki-jelénte- tte
hogy az USA ügy-nökhálózatot
készülj felépí-teni
=~
Magyarországon keresztül
a szovjet határig
majd '
hozzátette- - hogy az
USA Nyugat-Németországb- an
és Franciaországban is
"kémkedik " A Magyar
Sajtó Házában tartott kon-ferencián
több magyar is
megjelent akik állították
hogy az amerikaiak kémke-désre
akarták őket "beszer-vezni"
Naményi kiállítást
tartott az állítólagos ameri-kai
"dokumentumokból"
Amerika-ellene- s propagan-dával
Jugoszláviában
központ-jában:
szövetségese
békeajánlat
középpontjába
visszanyerte független-ségét
H HABORÜ
BÉKE
hónap multán
miután Johnson fel-ajánlotta
kommunistáknak
a"'feltételnélküli béketárgya
lások" megkezdését
amerikai ENSZ
küldött újabb békeoffenzí-vát
indított
három pontból
álló javaslatot terjesztett
az ENSZ elé:
Észak-Vietna- m bombá
zásának csökkentése 2 az
amerikai csapatok
3 Viet Cong-na- k
tárgyalásokba való bevonása
A kommunista
volt: Hanoj
te hogy az USA az ENSZ-e- t
használja „béke-cirkusz- " po
minden
nélkül elutasította
javaslatot míg Peking
AHThHújabbHVHH Nagyot fordult a világ Nem csak a vietnami
háború és Anglia hatalmának hanyatlása hanem
főleg annak következtében hogy Kína és Francia-ország
politikája megváltozott
Peking nyíltan szembefordult Moszkvával
tz a Szovjetunió eddigi legnagyobb kudarca De
Gaulle pedig olyan ütra tért az egész euró-pai
helyzet leromlására vezethet
Annyit könnyű s felszínen látható tünetekből Is
kiolvasni hogy de Gaulle szeretné Franciaországot
újra nagyhatalommá tenni Hosszú évekig ugy lát-szott
hogy ezt a ma már elérhetetlen célt az egyet-len
lehetséges módon akarja megközelíteni Ugy
hogy előmozdítja a nyugateiirőpal országok tö-mörülését
Ez ugyanis az Egyesült Államokkal és
a Szovjetunióval egyenrangú tényezővé tenné Nyu-gateurőp- át
amelynek külpolitikájára földrajzi
helyzetükkel és diplomáciai talentumukkal a fran-ciák
gyakorolnák a legnagyobb befolyást
Egy Intézményesített nyugateurópai összefo-gás
— vagy legalább a közös piac országainak
külkereskedelmi és külpolitikai együttműködése —
két tudna megoldani
Először hogy Nyugateurópa katonailag is a
maga lábára álljon és hogy az amerikai és orosz
fegyverkezést atom és főleg a rakéták terén)
utóiérhesse Másodszor pedig igy tudná magát
függetleníteni Amerikától és így indulhatna el a
német kérdés megoldása felé is
-- Hogy a németektől való félelem mennyire
őszinte és mennyire csak a politika
eszköze nehéz megállapítani De valószínű hogy
ha Nyugatnémetországot be lehetne —
akár csak laza konfederáciőval — egy nyugateu-rópai
Integrációba akkor nemzetközi téren a né-metek
csak a többi tagállammal együtt tudnának
és diplomáciailag fellépni es így a tő-lük
"való félelem elülne s a németellenes
is hitelét vesztené
Belátható időn belül csak így lehet megkísé-relni
Németország és egyesítését ezt az
utat vágta el de Gaulle amikor megakadályozta
hogy a kozos piac igazgatását önállóbbá tegyék s
hogy a nyugateurópai integrálódás megindulhas- -
Ez a francia politika önmagában még csak egy
kikerülhetetlen folyamat lelassítását jelentette vol-na
Ezt azonban de Gaulle azzal hogy
olyan mérget kevert az európai pohárba amely
a német s vele az európai kérdés rendezését még
jobban megnehezíti
Itt most arra a színházra gondolunk hogy
az Idén de Gaulle majdnem ugyanazokkal a sza-vakkal
udvarolt az orosz népnek mint ahogy nyu-satnémetorsz- ági
körútján 1962 ben a németeknek
w
a Léke
A héten két budapesti hír járta be a világot: az egyik Kádár ál-lítólagos
lemondásával a másik pedig a szokásos
foglalkozik Tito bírósága elítélte Mihajlo Mihajlov írót
aki ellenzéki magazint akart kiadni Ázsiában Peking áll az érdeklődés
legutolsó is elhagyta Amerikában az ENSZ közgyűlése
előtt újabb amerikai látott napvilágot Afrikában a Kongó került
az érdeklődés amikor nacionalisták a kinshasai por-tugál
konzulátust Dominika teljes
VAGY ?
Tizennyolc
elnök
a
Arthur
Goldberg
Goldberg
1
visszavo-nása
és a a
válasz a szo
kásos kijelentet
a
rondjául Moszkva
teketória
a
hisztérikus amenka--
lényegesen
amely
feladatot
(az
németellenes
illeszteni
katonailag
propa-ganda
Európa S
megtetézte
nem
"érdekes"
feldúlták
ellenes
tot indított A kommunisták
még most sem akarnak bé-két
B DOMINIKA
DEMOKRATIKUS "
ÜTŐN
Mialatt a dominikai kép-viselőház
szeptember 21-- ét a
nemzeti függetlenség napjá-vá
nyilvánította és a Univer-sit- y of Santo Domingo udva-rán
a 17 hónapja félárbócon
A
Az „Amerika" című
orosz nyelven megjelenő és
a árusított
amerikai magazin 10 évfor-dulója
alkalmával Johnson
elnök felhívást intézett a
szovjet néphez a béke ügyé-ben
Ludwlg Erhard nyugat-néme- t
kancellár a hét elején
tárgyal
' " - '- -7-"1-
Az angol —rhodéziai tár-gyalások
megszakadtak Her-bert
Bowden az államkö-zösség
minisztere Salisbury-bő- l
visszautazott Londonba
Johnson elnök október kö-zepén
a Fülöp szigetekre uta-zik
ahol Marcos elnökkel a
vietnami háború kérdéseiről
értekezik
fii!
üNíirJfl
Dominika útján
Közép-Amerikába- n
propaganda-hadiára--
HÍREIBŐL
Washingtonban' John-'són"elnükkeI- Vr
HrtHHrki
hízelgett Elvégre Moszkvában de Gaulle Bonn
korrekt szövetségeseként beszélt A németek felé
nem" tagadta hogy az Odera-Neiss- e vonalat végle-ges
német lengyel határnak tekinti S az oroszok-nak
is megmondta hogy Keletnémetországgal nem
veszi fel a diplomáciai kapcsolatot és hogy a né-metek
egyesülésére való igényét jogosnak tartja
Az európai és a német kérdés megoldását de
Gaulle nem Moszkvában hanem Bonnban aknázta
alá Mégpedig azzal hogy a íiancla Herrenvolk
felsőbbrendűsége jogán a németeket egy aláren-delt
segédnep állapotában akarja tartani
Hitlert nem lehetett volna hatalomra juttatni
ha az első világháború után a németeket nem szé-gyenít- ik
meg a versaillesi békeszerződéssel A má-sodik
világháború sokkal Jobban megtöltő lelki-leg
is a németeket ahhoz hogy még egyszer ha-sonló
kalandba lehessen őket belesodorni Mégis
tanácsos szem előtt tartani a történelem tanítá-sát
hogy egy nagy népet nem szabad sokáig tul
nagy megalázásnak alávetni
Ha ezt nyílt ellenség teszi Inkább el lehet vi-selni
Ha az oroszok és lengyelek akarják őket az
atomtól vagyis a fegyverkezési egyenjogúságtól
megfosztani az nem üti szíven ókét
De ha ezt de Gaulle teszi aki magát a szövet
ségesüknek és Európa patrónusának mondja az
mélyre megy
A nemetek persze tudják hogy Amerika épp
úgy nem akar nekik modern fegyvereket adni s
épp ugy nem akar a német egyesítés érdekében ál-dozatot
hozni mint Franciaország vagy akár a
Szovjetunió A különbség csak az — es morális
valamint politikai szempontból ez a döntő — hogy
Amerika a nemetek önérzetének kímélése kedvé-ért
hajlandó legalább arra a tessek-lásse- k enged-ményre
hogy európai szövetségesei mellett a né-met
szakértők véleményét Is meghallgassa arról
hogy ha Európában háború törne ki akkor az ame-rikai
rakétákkal milyen stratégiai pontokat kelle-ne
célba venni
De Gaulle azonban ebből a is
ki akarja zárni a németeket s ezt még az orruk
alá dörgöli Sőt odáig megy hogy a NATOból ki-vont
francia csapatokat nem szövetségesként ha-nem
a "győző" Jogán akarja német területen hagy-ni
v -
lengő zászlót újra felhúzták]
az úgynevezett 4
Inter-Amerca- n Peace For-c- e
utolsó katonája elhagy-ta
a Dominikai Köztársa-ság
területét
Az ország demokratikusai
megválasztott elnöke Bala-gu- er három hónapja vezeti
az országot a jelek szerint
sikeresen A sok' különböző
amerikai állam katonái meg- tették kötelességüket: Köz-bevetett
ütközőként szere- -
peltek a két szélsőséges poli- -
HÉT
Szovjetunióban
A dél-afrik- ai kormány elJ
halasztotta a nemrég meg--
gyilkolt miniszterelnök Hen-rik
Verwoerd törvényjavas-latát
mely megtiltotta volna
a különböző fajoknak a po-litikai
pártokban való keve-redését
Abdul Razak Malaysia
ENSZképvlselőjeVés az or-szág
miniszterelnök-helyettes- e
118 IpíSZ tagállamhoz
intézett felhívást a vietnami
béke megteremtése érdeké-ben
Vörös-Kín- a új zászlót ho-zott
forgalomba A Hong
Kongban lévő Bank of China
új zászlót akasztott ki me-lyen
az eddig használatos
csillagok helyett Mao Tse-tun- g
képe látható
Irta: Frev András
társasjátékból
™iSA
tikai áramlat között s lehe-tővé
tették a parlament és az
elnök megválasztását Min-vde- n
remény megvan arra
hogy Dominika a demokrá-cia
jegyében tovább fej-lődjék
t PEKING TÚL
"VÖRÖS" LETT
Mialatt a Voros-Kínába- n
garázdálkodó Vorösgárdis-tá- k rémtetteinek további
részletei háborították fel a
világot Moszkva Peking
volt nagy szövetségese már
nyíltan Mao ellen fordult és
Kína elszigetelésére hívta fel
a kommunista világot Köz-ben
Peking egy újabb "bará-tot"
vesztett el A Rodong
Shinmoon az észak-kore- ai hivatalos kommunista lap
Peking vezetőit a "prole-- - tárforradalom árulóinak"
( nevezte
Ezzel Mao utolsó "szá-mottevő"
szövetségesét is el-vesztette
és egynéhány el-szórt
kommunista vezetőn
kivül az egész csendesóceáni
térségében már csak a jelen-téktelen
újzélandi kommu-nista
párt áll mögötte
B ELÍTÉLTÉK- -
MIHAJLOVOT
Mihajlo Mihajlov jugo-szláv
író aki tóbb társával
néhány héttel ezelőtt azzal
fenyegette Tito elnököt hogy
alatt)
üldözik
bíróság
külföl-dön
ezen hé-ten
kongói
több
tüntető
meg
két
csak Mo-but- u
tüntetők
kórházi
kellett
Dr
a kérdés nekünk nem olyan mint valami
mivel az októberi fölkelés meg ami utána követke-zett
meg is óriási amely annak idején valónkat
az utolsó porclkáig megragadta összetörte most kín-padra
feszítve s vonaglik tőle ' Nagyon kell tehát beszelünk róla különben
minden mondatunkon átüt a fájdalom keserűsébe nedie $ már kell hogy indulattól szabadon foe--
ilalkozzunk vele amennyire csak lehetséges A harc és'utána
igyeKeztem figyelni mindent ami történt eb-ben
az is segített hogy sohasem akartam nyugatra jönni merőben
a végzettől mentem neki a határnak még jóval
előtt A háború világosan láttam ugyanis hogy egy- részt Moszkva lettünk másreszt pedig nyugat nem
érdekelt hiszen a harcban kiráradt népek először pihenni meg tata-rozni
kívántak az ilyen állapotban pedig nincs erő valami újságot
létrehozni Azt bevallom: nekem kerek földön első sorban
az a kis terület számit amelyre térképen ez írva: Hungária
A
1956 október végén sürgetésre Münchenbe mentem
s amint ottani találkoztam nyomban kitört belőlem a
kérdés: hajtjátok nemzetet?" Erre mosolyogva
Ha a németekkel való packázásből az európai
integráció elakasztásából Franciaország hasznot
húzhatna könnyű de Gaulle fennhéjázását
tudomásul venni Az igazság azonban az hogy
Franciaországnak Is szüksége van az európai
Sőt minél Jobban fájlalja nagyhatalmi
szerepének elvesztését annál nagyobb szüksége
van rá
Ennek oka részben köztudomású másik részé-T- ői
azonban alig esik szó a nyilvánosság előtt Azt
mindenki tudja hogy ma csak két ország tud elég
pénzt költeni rakéták előállítására az Egyesült
Államok és a Szovjetunió Arról azonban kevesen
beszélnek hogy a rakétagyártás nem csupán kato-nai
erőt hanem az ipari fejlődéssel csak olyan
ország tud lépest tartani amely fogyasztási ipar-cikkeket
termelő üzemeiben tudja használni
rakéták gyártásából az ezzel járó tudományos ku-tatásból
kísérletezésből származó technológiai
módszereket találmányokat az ország amely
ebben a versenyben nem tud résztvenni egy-ké- t
évtizeden belül szükségszerűen másodrangú ipart
hatalommá fog válni
Ezen múlik az európai nemzetek gazdasági
önállósága és végső soron ezen fog múlni politi-kai
függetlenségük is Ezt pedig csak kbzos erő-feszítéssel
tudják elérni
Vannak akik feltételezik hogy Gaulle Nyu
gateurópának Integrálódását és Amerikával való
szolidaritását magasabb célok érdekében akadá-lyozza
Eszerint nem soviniszta féltékenységből for-dult
el a németektől hanem mert ez volt az ára
annak hogy a világhatalmak szemében nagyon is
Franciaországot a szovjet elfogadja
diplomáciai tárgyalófélnek Szerintük
nem azért torpedőzta meg az atlanti szövetséget
hogy Franciaország erejét fitogtassa hanem mert
attól tart hogy európai háború esetén Amerika
olyan sokára nyúlna csak atombombához hogy
közben Nyugateurópa elpusztulna £s hogy nem
azért vet gáncsot Amerikának Vietnamban mert
a hiúságát sérti hogy ahonnan a franciákat kiver-ték
az amerikalak megállják a helyüket Ha-nem
mert Európa biztonságát félti a vietnami há-ború
következményeitől
Eszerint a föltevés szerint Gaulle azt gon--
llll
ellenzéki folyóiratot indít
12 hónapos börtönbüntetése
megkezdése előtt (fellebbe-zés
elmondta az újság
íróknak hogy
"polgártársai" üldözési
hadjáratot indítottak
ellene
Barátait a tárgyalás után az
utcán megverlek az üzletek
nem szolgáltak ki okét élel-miszerrel
és telefonhívások-kal
és fenyegető levelekkel
Mihajlovot a jugo-szláv
kommunista
"hamis információ
való teijesztése" miatt
ítélte el
B LÁZADÁS
A KONGÓBAN
A belgák helyett a
a portugálok állottak a
kongói gyűlölet-hadjára- t kö-zepében
Abban a hitben
hogy Lisszabon Moise Tsom-be-- t
volt elnokót
támogatja mint 400
fékezhetetlen fiatal
rohanta a portugál kon-zulátust
Kinshasa-ba- n
elrabolták s összevertek a
konzult és tisztviselő-jét
s Joseph D
elnök utasítására en-gedték
őket szabadon
A a követséget
szétrombolták és a portugál
zászlót elégették A követ-ség
tagjait kezelés-ben
részesíteni
---- ---
Irta László S J
Ez magyaroknak tu-dományos
feladat
ma élményünk egész
és a lelkünk is
van
vigyáznunk ha
vérző tíz
'távlatából iparkodnunk
napjaiban
nyugodtan lehetőleg és
és
kényszerítve a sza-badsagh- arc
végen
hadizsákmánya a
persze a
a van
MAJD NYUGAT
többszörös
ismerősókkel
"öngyilkosságba a
AAAfAAAAAAAAAAnH-THrihHH-h akar de Gaulle?
lenne
ösz-szefogás- ra
ad
fel a
új
Az
da
másodrangú
de Gaulle
ott
de
a
dolja hogy ha a vietnami háború — amely amúgy
is túlságosan leköti Washington és Peking erejét
— még sokáig tartana akkor a kínai feszítőerő
nem a Szovjetunió hanem Amerika mozgási sza-badságát
korlátozná S hogy ennek következtében
az amerikai-oros- z egyensúly a semlegeseknél is és
Nyugateurópaban is eltolódnék a Szovjetunió Ja-vara
Ilyen eshetőségre akarna tehát de Gaulle fel-készülni
Franciaország é3 Nyugateurőpa semle-gesítésével
hogy Európa kimaradhasson egy sze-rinte
fenyegető
Ez a számítás Innen New Yorkból és az
ENSZ-bő- l nézve tévesnek látszik
Az igaz hogy az amerikai külpolitika kialakí-tásában
mindig ellentétes áramlatok küzdenek egy-mással
s hogy ezért Amerika mindig kapkod és
késlekedik De az is igaz hogy az amerikai kül-politika
alapvonala nagy távlatban egyenes es kö-vetkezetes
Nem véletlen hogy mind a ket világháborúba
beavatkozott Nem véletlen hogy még Kennedy
is — aki pedig Roosevelthez hasonló igyekezettel
keresett megegyezést a Szovjetunióval — kényte-len
volt a Kubába küldött szovjetrakéták ellen
föllépni Washington íőtörekvése az egész világon
a status quo fenntartása és a szó szoros értelmé-ben
mindent el akar követni egy amerikai-oros- z
atompárbaj elkerülésére De ez nem Változtat
azon hogy az Egyesült Államok egyetlen komoly
külpolitikai ellenfele a Moszkvában székelő eurá-zsia- i
hatalom (akár kommunista akár nem) és hogy
Amerika első védelmi vonala Nyugateurőpa
Az amerikai külpolitika Európa felé is önző
gyermekesen tapintatlan és gyakran elkeppesztően
ügyetlen De épp nemzeti önzése a garancia rá-ho- gy
Nyugateurópa megvédésére szükség esetén
közbelépne
De Gaulle aggodalmai tehát — ha valóban
ezek az indító okai — a huszadik század amerikai
törtenelmének tanulságai és minden politikai szá
mitás szerint alaptalanok De meg ha igaza lenne
akkor is csak ahhoz lenne joga hogy elszakad'
jon Amerikától De ahhoz nem hogy hamis vádat
emeljen mint tette Kambodzsában ahol úgy be-szelt
mintha a vietnami háborúért egyedül Ame-rika
lenne felelős Az ilyen jellegű propaganda nívó
méltatlan egy államférfihez kivált ha Európa ne
veben akar beszelni
A tények tehát mindent összegezve arra val-lanak
hogy de Gaulle legalább is elhamarkodott
feltételezések alapján állja el azt az utat amely
a jelenlegi helyzetben egyedül igér lehetőséget az
európai kérdés rendezésére
New York szeptember
H li iilim JIJU(1'LI"J"'L'!SUUlLilJIJl [iiiuiiim
K$ygymH3TOffi T?- -
" w o- - mmmwmmáHtMurariá --? j --+- "" ~ 4 - if:?mmmMmmmmé ~r ' J
fWWWíM9ífmMmS0UMMmWmí - w&Mm
EGY SIKERES ÉS EGY SIKERTELEN HOLDRAKÉTA
A SURVEYOR 1 holdrakéta sima leszállása után a Holdról
fényképeket küldött ráadásul a jobboldalon látható „ön- arcképét" is Az USA ezután felküldte a SURVEYOR 2 holdrakétát mely az egyik fékezőrakéta üzemképtelensége miatt pörgésbe kezdett mely akkor következett be amikor
aHoSldUtRóVl EYezOéRrt b2ecksbapó4d0á0sakileólmőtéttetrávirtáánvyoíltsáásgsablan mveoglstem-a
misítették a műbolygót
- - --_ - - --_ --
n
n- -- y -
A szabadságharc jelentősége és hatása
il m l lll
í "
'
-
i
Varga
világháborúból
válaszolt valaki: "Mi már előbbre vagyunk mint a lengyelek!
Addig Lővenből figyeltem a hallatlan kirobbanást de nem értettem
miként Jött az létre es még kevésbé fogtam föl mlert tüzelik a fölke-lest
nyugatról mivel a felelem szorongatott hogy ennek nem lesz jő
vége Másnap este a bajor fővárosban óriási gyűlést rendeztek és ott
kellett beszelnem magyarul és németül Azt mondhattam amit akar-tam
tehát előadtam hogy a magyarság azért lázadt föl mivel el-szakították
Európától és vissza akar térnl-alnagyhazá- ba amelyekét
háborúban lerombolta mag'át és nagy" kérdés TraJon képes-- e még az
elszakított keleti részét magához csatolni amikor az ázsiai határ kö-zepén
vonul végig Ha j'ől emlékszem német képviselő volt az aki
utánam beszelt A hazánkból származott derék sváb hevesen megtá-madott
holott én csak igen burkoltan mondtam hogy a hitleri őrü-letnek
köszönhetjük ujabb rabságunkat de ezt ő nem volt hajlandó
belátni sőt azt is állította hogy a nyugati Emópa majd megmutatja
erejét es nem engedi elbukni a magyar fölkelést Erre jobbnak lát-tam
hallgatni és nem szálltam vitába vele mert a közönség zöme
úgyis nekem adott igazat November elsején a reggeli sajtó München-be- n
harsányan hirdette: Teljes győzelem Magyarországon és új hábo-r- ú
Egyiptomban Abban a pillanatban még nem láttuk mit árt majd
nekünk a Szuezi kaland Azon a napon parancsot kaptam hogy más-nap
induljak Budapestre de este már jött a jelentés a dunántúli
orosz csapatok mozgásáról a főváros felé s azért nyomban eldöntőt
tem hogy nem megyek haza Ezt csak azért írtam le hogy Jellemez-zem
micsoda kétségek szorongattak akkor mivel számos tény okát
nem ismertem Például ma sem tudom miéit szedték föl azon a nyá-ron
a vasfüggönyt a magyar osztrák határon? Miért engedte a pesti
kormány az egyetemi ifjúság megmozdulását? Miért hagyta Amerika
hogy Münchenből olyan lobogó hévvel tüzeljék a népet további ellen-állásra
és harcra? Miért nem ment akkor Hammarskjold főtitkár
vagy valami bizottság New Yorkból Budapestre? Nem sorolom fol a
többi kérdéseket mert ennyi Is bőven szemlélteti a kínzó homályt
amely még ma sem oszlott el Ebből kiviláglik hogy most sem tud-juk
kimerítően megállapítani ml volt a szabadságharc Jelentősége
hiszen nem Ismerjük számos fontos mozzanatnak az okát tehát csak
azt mondjuk el amit biztosan látunk vagy komoly alapon sejtünk
AZ ESEMÉNYEK "KICSÚSZTAK"
A KORMÁNY KEZÉBŐL
Azt hiszem szépen ki lehet mutatni hogy a meglepetés egyik
torvénye ennek a válságkorszaknak amelyben a háború óta élünk
Sokszor történik olyan fordulat amelyet kiszámítani nem lehet és
mindig ez löki tovább a történéseket s ezért találóan mondta egyszer
Churchill: Az események kicsúsztak a kormányok kezéből Ezt iga-zolja
a magyar forradalom is Amíg otthon éltem az orosz rendszer-ben
meg voltam győződve hogy a párt korlátlan zsarnoksága ellen
fölkelni nem lehet hiszen a társadalom egyik része abból élt hogy a
másiknak a szusszanását is ellenőrizte de nálunk mégis megtörtént a
hihetetlen Ki álomdta volna 1956 elején hogy abban az évben Ma-gyarorsz- ág
lesz egy hónapra a világpolitika gócpontja es magara
vonja az egész föld figyelmét? Sok menekültnél tudakozódtam és va
lamennyi egyhangúan vallotta hogy október 23 án reggel Budapest
ten senki sem gondolt arra ami este megtörtént Nem volt semmi elő-készí- tő
szervezés nem volt vezér vagy irányító bizottság az egész
egyszerűen kirobbant váratlanul Ujabb bizonyítéka annak hogy a
válság torvénye a meglepetés tehát ez áll a jövőre is amíg újra va-la- ml
egyensúlyba nem jon a világpolitika de erre még jócskán lehet
várni Az államtudomány régóta tanltja hogy valójában a közvéle-mény
a névtelen uralkodó minden társadalomban Ezt jól tudja a
kommunista párt is azért minden erővel azon van hogy a hatalmá-ba
került országban gyorsan megteremtse azt a meggyőződést hogy
neki ellenállni nem lehet Ezért alkalmazza a megrémltés minden esz-közét
es fortélyát és mindig talál elég aljas embert aki e szennyes
feladatra vállalkozik Erre szolgál a rendőrség korlátlan hatalma a
foglyok kínzása a sok zsúfolt börtön es munkatábor a sok kivégzés
a beugratok és besúgók tömege a titokzatosság az állandó rettegés
pokoli légköre a kényszerű tanfolyamok áradata az irányított sajtó
és rádió így alakul ki a közönségben a hit hogy a rendszertől waba
dulnl nem lehet amig külső erő meg nem rendíti A magyar íolke-lé- s
páratlan jelentősége abban van tehát hogy ezt a hitet megingatta
és habar az első kfsérlet véres kudarcba fulladt a gonosz varázs meg
tört és annyi máris világos hogy ha kedvezőbb körülmények adod-na- k
sikerülhet a vállalkozás Ezt használták ki nyomban a csatlós
pártok hogy engedményekre bírják Moszkvát sőt a magyar esetre
hivatkozva jelentős gazdasági előnyökhöz Jutottak A szovjet is tud-ja
ugyanis hogy ha meg egyszer ilyen válság merül fel nem oldhatja
fel többé katonai erővel mert annak erkölcsi hátasat nem lenne ké-pes
ellensúlyozni Még egy ilyen győzelme a rendszer szellemi buká-sá- t
vonná maga után Ezt tudják a csatlós pártok is tehát ha tehet-ség- es
vezetőik akadnak Moszkvával szemben némi függetlenséget is
elérnek mint a román példa mutatja
Folytatása a harmadik oldalon