000201 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
r —--" Nem tolniág w hanem Ultk I szabad np tesz csuda dcJplal trjU Mtftaittl CsmtitéM 1 trlljr BtRZICNYI Vol 2 V 17 X tuan 17 tzam 12 22 n'- - t Ara: 20 cent V % — sza álla a ÍR Az 16" a Hold feli ® Az IS A lict vegen a Varsói Paktum kel lúgja: a Szovjetunió cs Lengyelország a Icngvcl ntiall liatar menten hadgyakorlatot tartott amehen a szovjet ra-kctiicgsc- gck domináns szerepet Játszottak — Mintoff máltai miniszterelnök Pekingből visszafele Jóvct az Iráni iharosba erkectt — Az olasz nagyvá-rosokban n rendőrség cs a diákság összecsapásai cgrc nagvobb mereteket öltenek — Vietnamban a rendkívül Jelentős amerikai lejtltámogatás követ-kéziébe- n az offmzíva csztclt lendületéből — A Teher Ház utasítására to-vábbi haditengerészeti cs légi egségcket ónnak össze az Indokínai térség-be- n — A tonklnl obolbc anabajo 100 repülőgéppel es 9 ezer emberrel csatlakozol! a 7 flotta egségcihcz — Aláírtak a baktérium és a mérgező fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi cgczment — Hrezsnvev fogadta Heinz Kiilint a nwigatncmct Itundesrat elnökei napirenden a vajudo ra-tifikálás kérdése volt (a szovjet— nyugatnémet cgjcmcnvt 1970 augusztus 12-c- n írlak alá mcMiez meg mindig nem adta hozzájárulását a mugatnémet tiirvcnjhoo testület I — Helsinkiben megtartottak a SVIT ( hadászati feg-yverrendszerek krrlalozása) tanácskozások 114 iilcsel a (Icrard Sinlth és Szcmjonov vezette l SA— szovjet küldóltsegck — Vakmerő uruguayi „Tu-pamar- o" gerillák ujabb 15 feg)cnccl szabadítottak ki eg hatvan méteres alagút fúrásával mehet a Pucnta Carrelas tölmóccpiilct ala ástak — Zan-zlbá- r legvilkolt Karumc nevű elnökének örökébe Aboud Jumbc lepett — India és Pakisztán megég) ezcll egy csúcstalálkozó tartásában a 2 állani kö-zött — WIImiii angol munkáspárti ellenzéki ezer Jobbkeze Roj Jcnktns le-mondott az Európai Közös Pias terén vallolt ellenzéki politikai vonalvezetés miatt CHMIItOIOK IIARRIKMHIK licnliat i távlataién megismétlődött I9s6 a jh-s-t- i utcákon — mclv kisebb méretekben — a márciusi ifjusog forradalmi felvonu-lásai A nőtt Küllóldl meg-flfveM- k vélenicnvc szetint 1956 óla ez volt az első miit lázadási jelző tö-megtüntetés az orosz megszállás ellen Ugv kedi aluli hogv a i Hősök Terén szónokló jiártilcmagogot lehuriogta ' a cgv t cini diákság maid a íVlt'Hi Nemzeti Dalából ! vett Habok voltunk mos-laiulg- " felkiáltással tiibb-cre- r irju a bclváiosi Petőfi sobor felé vi'lle írtját Az Amlrássy t'tliMi vomk tün-UtflklM- k a Nemzeti Mu-7il- m cMll felvonuló diák-ság ÍS CSflltflkoO-- U A remlő-ró- k — lMg a It-illtclok-ct vedeljük ck'icschcn barrlkadokal állítot-tak fel a Kossuth I-a-- Jos utcán liogy ezzel elzárják a utat a Pe-tit II szobor Iránjában Mtebet--t sfliiMt csattoglak a gMHtifetH Ütések s a tUnte-t&hi- k csatlakozik küctil sáwe MeméKt a „rab omobil" sallított el A limb eres tömeget — mclv hk'I-léktikákt- Hi igvekeett a IVlflfl s)4jür Tclé — végill tenorral sem tudták fel-lartólut- nl mert a diákság többi rése a burrikődok láltan n liklttkui át Mudára menetelt a Hetit sobor irá-nálw- n KOIRikli látoalók wnv tiiu'isátia szerint két nevető diákot U feltartólatolt a vaktsím'lleg sfaoiw utasí-tásokat kapott remW'rség A llalakjk gHliixa-t- i tneg-kérdezle- k: rNlár iwwtnl sem vlwil?" — mire tnitklkét tllákfit elhurcol-ták HUUMH CIC)VI1MUS" Mivel a sm Jet sajtóban egy le több a támadás a magvatoiságl gazda-Mft- l rendszer és an-nak szemmel lathaló következményei ellen (aiubosi'g lubb togasiasi vikk az egveni kcdemc-nveíe- s es a pnrfilkiKs be-vezetése) et'itul eges megfigvekik arra gyana-kodnak hogv maga a sov Jel kormány Igjekslk flrü - _ W — 2 A — gc teremteni a jelenlegi kormain leváltására es cgv ewhslovák mintájú mini-invazkjv- al „iK'hrek'tni a lemk-'t-" A gvanúok alapja: a sovjet sajtó szerint „maóhla felbujtók akciója inomín" robbant ki az elé-gedetlenség Akár a máuiusi iljak spontán láongása volt akár valóban kínai bátorí-tásra tüftént a március 15--ét méltán megünnepM diákság la'kés felviHHtlása — mindkét esetben a történelmi valóság a döntő: 1956 szelleme újra kísért — és a szabadság eszméjét le-hetetlen suronjokkal kiirtani Kádár Jitnos titokban (egatabb háromsüor volt Moszkvában Hogv tovább) „rehértafot" kapjon a libe-rálisabb (tesére — es lulndbárout ízben ktidaiccut Járt! Ma-ga l'ock Jenő miniszterel-nök is nviltan bevallotta hxigv az oi osok nem IhJ-laiido- k a köveikéiül tervév ékben lenjeit njerMinjHfHtt Iwrfállí ta-ni IIIIIPW''Wi[(niHt - - A liei 'vul'1 i i' k i I i ' V i III v I seggel ki I vtiiiulnmk m iu m i kKl K i U I a ulii k n potomba liaiam nuiuulilikkil v i'm iksal 1 a iu i!Un seg annál vivlvevibb uhu iu n jailiNii tv voiahs telouuo-k- t tarsMlalmi átalakulást akai nuv aloitam haiH--m egxserúen rutlihulni: selnmibolni az államot s azon kinőtt ursadalmal Az embsrisegmk mindig az a baja hogv későn veszi észre az cMtte vagv mellette otalkoáo veszelveket csak nikor már a ma-- szakadt Ma meg a kgtohben iHt tartanak hogv a kotnitw- - trankizmus a salazanzmus gorvM ezredesek diktatúráid hagkalks k-- llgvrlmüket hokrtt a utolsó par ev alatt már mmd-ctekne- k a htleK nőtt ni atMrcIitski vesfely t alig par eve k-zaik-rtt diakav argaok Párizsban amik kis lMáfl a fraiHta állam k'tet is veszehhe döntőitek mar nem radi-kális vagv kommunista megmozdulások voltak a hatalom-átvét- el ktttVüM céljával haivm anarchista rombolások a társadalmi rend és az k-nman- asi kísérlete S azóta ez a tü-net nwgismriWtdik mindenütt ahol a demokrácia csődöt mon-do- tt vagv ahol demokravw nem is volt soha Elég az olasz heh-ae- tr utalnunk ahol hemzsegnek a legkülönfélébb anarchista MuCfaknak s iMponia robbannak a bombáik mert az oktsz de-Mosvrá- vta parturakimmá átalakulva mint áslamfemttartö csődöt mondod a$ mt uNteri példára ahol azért (vkrnhetett meg az mmtebimms mert soha nem is volt demokrácia A# anarvhizmusnak nincsen elméleti és tudomámos irodal-NH- h mini volt annak ideién a szocializmusnak és a kommuniz-mtram- k Egvetkmegv egvszeHI ált: az áHamut a hinénvt a rendet s az egész társadalmat Vitatkozni lehal te nem lehet! A# anarhizmu a cárizmus alatt züleTeU meg Oroszország-ha- n Kiofuilklit nefWg #s Makiumf agitáciolara s a legkedv ceomi tataira CHaszsrs#ághan talált ahol mar a msHt század végén veres nteténvkriekkrl c fe1kek--i kísérletekkel tette magét Kmertté Eitropa Frzvehct kirahne a genfl-t- ó partién Amerika rK-d- it a halaira itelt es kivégzett Savcii— --Vanzetti esetNü isiixrle inep akikbot az olasz Jvctcnuilt tilmj2artá nemel i hő-sökéi iMnali is epp mit luilalia a tilmel a egész oiszagban HUNGÁRIÁN LIFE jLímIa M Hahók oltunk nioslanái"9 márciusi ifjúság P0LL0— elindull Kanada ecmínv II'TAinOTATASOK mcgakadalvo-7á- k gantaságpoHtika INyiszlor Zollán: At mar nem lüte hozza- - ottawai Árts Centié-hog- v ezzel is Magvarorsag ben rendezett díszelőadás torkára teszik a kést es után az elnöki pár haza-zsaroláss- al akarlak a utazott Washingtonba Nk Kreimbcn „megtéríteni a xon Ottawában rendkívül fekete bárányokat" akiket könnyed és tréfás hangot a párt-btaM- a elhajló pol-- ütött meg többek között gáti nacionalistáknak" be-- 1 a kis-Iveg- ez — talán éppen azért ded Justin Trudeau egész-hog- v a Hrezsnvev -- fele be- - ségére ivott mondván ő avatkozás) elvet újra T—34-esekk- el dokumentáljak a „tévelvgőkkcl" szemben TISTAHH TAVAK — TIS7TUIII IlTKtm Hár a Xlxon—TrudwHi találkozó kgfőbb célja a ekokífiai ( terméselv étlel mi) k-k-ntős-égő államkot egvezménv aláírása volt melv valóban egvcdiilállo es iveklakénként lebeuliet a többi állatnok előtt nu Ivek közös viziutakkal ren delkeznek — a N'agv Tavak ] vízsíennNezínk'si proble mái iiK'llett a két államfei fi a fesilltiwk minősített i gantasági kapcsolatok cnv-It- í lését is mcgtárgvalta Oltana remlkívtll elégé-ck't- t ar amerikai elnök mi-latkoaláv- al mert — a a- - i lasitások — azt ! gvobb szabású szinte testié szabta": NiMm többek között ki-jelentette lOgV „Kanada természlo lílen Jogosult arra hogy saját maga sí#b-J- a meg fejlő-dése Jívő4wnl iitjall" Megligvelok ebből at kV vetkeztetik hogv az ún „ktttföMi tőkeclk-nőrzés- " sokat vitatott kérdésére Ni-m- m ezzel „áldását adta" A kanadai tönénvhoó testület ekMl mondott ba-ráti hangulatú beszédéhen az amerikai elnök többek köztit t azzal aratott nagv tafsot amikor kijelentet-te: — Nincsen olvan tisz-tességes ország mely ab-ból túrnál csinálna hogv csupán mások segítségére támaszkodjék " " ii ívm %%mimm k k 1 U I l ili i nK i uk h i i i ' i ii í iu ki Isv r llk 'i I I 'iUlvli i ll ki ll l v toa ev oios luuiy oli i Imv ma gucrillara barrikadr lángszórók veletk-nr-e mint fotradalmak tüzetes letrása megvan komolvan kell tudatára vhisia mozgatom Hfeisag kimomkHian közöttük fiatalkorúak lavttó-hMezetb- e lesz majd Kanada Trudeau vagon vissza: ha államférfiúi képességekkel rendelkezik majd mint Elnök" XI'GYIlIiMIIIJfk KMIWK TCXTKT A IRIMIS i:iii:x 250000 fáklvás keretében hogy tüntetéssel adjon kifejezést ellenkezése ink Salvador Allcndc tnarvlsta államelnök hónapos rendszerével szemben A ország történetében mindeddig ez volt legna előtt N'ixon politika) gHik+-Mi- l (elvonulás A holdfémben százezres tömeg flien a demokrácia ' i „Le kommunista szavalta koros-ha- n Ettautdt! Trft volt aki 1970-be- n Allendé-ve- i szemben elveslelte mcgk-len-t a tiimcg ekn timtelők sonokai akut a k4wl fíHi-- m reg1wWácíót ja fiéMttgvt z+lrívrt hanvták kormanv szemé-re PHfefa AIhh sze-nátus keresztem --demokrata parti fek? igv szónokolt: „A chilekk százezrei kik eddig nem hordtak fegv-ve- rt most Ugv érzik elióM ennek ideje" Alvvvn töb-bek között nemrég lelep-ke- tt Kubából származó rijrtofe a A4k ofclilon) Uj veszély a láthatáron államhatalom aksftchhőt msgsemmislttwi meggvilkolásakor pohárkószöntőjében '- - iiiore hie--' 'in sakuuaba jutott i t alapf-Ol-a országban például millHtnos konvvkiado I eltrmesll vo t a penekíe és szellemi vezére S meg azt se méltat jaV hgvelemie ht át anauhistaknak nincs ugvan tudomunvos elmek'tük inimttele elmeletük nincsen de igenis van pontosan kW" - n hadi Uehnikajuk Vem vaktában es pü'anatmi szemuKK v is behzetek hatása alatt robbantanak hanem terv scun' i- - nem véletlenül vagv Vurv szeredet kerülnek koo'u a' fegvAeres ala-kulataival hanem vannak képezve uiijj harcokra a varos! — a i"Hi'-petárdá- k robbanó loprxr m sem Nznaka nu-- g nemiig kézi komvuklvn minden k szer Ihen eltenséget venni' tragikus komohsagfal ha ebied az ifhrsag műve Alig %an mektt t berek okzor egvenesen aV -- esetén is csuk utalhatok J minisz-terelnöke azzal olvan az USA Chile fővárosában Stantiagoban anllkonimunlslu vo-nu- ll fel menet a heten 17 a a több éa a Igával!" félszavakat el-nök az elnökválasztást — ugvan-csa- k váratlanul loleg üt CUI-tnlsztrhks- nvt és a tel a a az a abban a 'K tik hogv ev len összeüt altam ki un ! a Mo itn-t!akko- k kivIsMi-i- g Senmit t u i'dalmak es !'en-Ht- lt s Kvalt mod- - 1 mcB komoivanhan ik hogv a mai anar-taiu-lt t egvetemista Mi inkább perekém-- meg veies miemkt S'rtonnel nem ujt- - Addig vitatkoztunk — nevekik sku „i i% p zul' '!u'ik — iii mii m --mm m mm HWimk ii v - itijut -- in -- rmr- ezrével a világ országút ksin mért cl j Ui vadalmon kisül miért veti el a erkölcsi törvénveket s mii talál a kubitozerekben e a nomád étrlben —- egvszusat: nskrt mhib-- a ' — míg mt íme itt a resiwi: — sfrenn vtifn da awnweai Mnttimua a pessnaf m inni iiiujLni istmhiik (Twe mu ugy bwp "Bgs aMimi: Cgv evvel ezekttt azt kérdezte tőlem _ n'Af me'vn-'- " — csavargó-- kószáié mmzelkozi fiatal v puiia mutatva — Vomtd mi k-s-r ha valaki egv sep napon tg%%ert ad ezeknek a kezetx-- ' kii Vv lugcAe miiasll a try 'm' j tik et 'ia'ianai iTktfioU a aoaiihi-1- a hombakkal' I RL ANDRÁS: fbiilififyllyl magyar nép aiita a kommunizmust — mondja a Szabad Európa magyar vezetője Szerencsere nagvon ritkán került sor kínos epizódra az emigráció törteneté-ben De most kettő is támadt egv serre Az egvik az !ogv a Sabad Európa müncheni magvar osztályának vezetője egv elterjedt amerikai lapban aal iga-zolja a magvarorszagi kommunista rend-szert hogv azt állítja luigy azt a magvar nep elfogadta A másik pedig abból áll hogv a baloldal nem hajlandó elkne IclsóUilnl Ez a Itallgatás annál fellflnőbb mert a New York Times-lw- n megjelent münche-ni nyilatkozatot a magyar emigránsok — a haladok" épp ugv mint a konzervatí-vok — egvarant elítélik mégpedig olyan határozottan amire étidig alig volt peída Hiszen még a Szentkorona Ugv eben sem volt teles az egvlKingúság Akkor ugvanis a bsloklakH) azal tagadták meg a tiltako-zást Iwgv a korona átadását ógvsem le-het mcgakíKláhoni Most aztmban iiK'g ők is méltatlankod nak Sajnos nem a nvilvánosság előtt pe dig a szociákk'iikjkrala nvilatkoónak elv társai és radikális szövetségesei sámára ez most o alkakmi volna rácáfolni a ta pasztalatokra támaszkodó köliilre hogv a szovjet világ Iránll tapintat sinle köte lező az egész baloldalra Az is tehet Ihigv aért hallgaltwk mert azt hiszik Iiogv amerikai lésziől twm kap nák meg a eddigi uvílt tánnigatás be ívelt a remélt disktét pénzügvi segélvt ha zavarnák a Moszkvához való köeledés légkörét Ha az ilven támogatásttak a kérdése közvetlenül N'ivontol UlggiH akkor a me nekült politikusok Womára el mernék ítélni a Uudapest fek1 vakí münclienl fáik-csóválá- st l)i mert az Ilven iJgvket Wash-ingtonban sokkal alacsonyabb emelete-ken intézik lehel Itogv attvagi síempotit-ho- l valóban okosabb hallgatniuk lllUrilLKV „IIXMíA-AT- " A Budapestnek udvarki nvitalkoMt már vius to-ika- n k'k-n-t meg a New York TI mes vasárnapi magazinjában A nvilatkoró Bedé István aki 9s7-be- n ketüll a Szabad Európahoz akkor amikor a Kelet-Európána- k szóló amerikai rádióadásokból min-dent kigvotnláltak ami a hidegháborúra emk'kcztelelt volna Igv bízlak Hedére Münchenben a magyarnyehil rádiószolgá-lat szerkesztését Az amerikaiak vatószínflleg tudták mk'rt választolták éppen ot Nem lehetett nehéz kideríteni hogv a magvar kUlUgvl szolgálatban Bedé a habon előtt és (ó ideig még a háborús években Is a konzer-vatívokkal tartott de a háború végén Kál-la- v miniszterelnök háta mögött segédke-zet múltot t egv idegen hatalommal vak érintkezés dolgában és hogv ezzel kételye-ket ébresztett a feletleseinek kijárd hiva-tali és politikai hűsége Iráni Múlt kának nvitván ezt a pontját akarta Bedé eltensúrvoenl a háború után azzal hogv hirtelen világnézeti fordulattal belé pett a szociáldemokrata pártba Igv lett követ Londonban Szakasits (utottábúl A kérdés az hogv amikor évekkel a lon doni követségtől vakí távozása után a Sza bad Európa Münchenbe vitte akkor dot-- jaroi mire számítottak Arra hogv Szakasits embere btzunvá-r- a megtanulta hogvan lehet m oroszok és áltatában a kommunisták érzékenvségét kímélni Vagv pedig egyszerűen csak azt gondolták Bedéről hogv aki konzervatív világban konzerv ath volt Jobboldali srét-- k kibbfelé hajlott az úgvncvezett koall-cki- s időkben pedig -- ji két fkonummista és szocialistái munkáspárt szolidaritásának" kit a híve a őket h ki fogks szolgdmi — akármi légven majd a Szabad Eurdaa vo-nala JitílÖ CSK XILI ÍS liutksírzziiK- - A MKTATUKAr Ez a vonal tdökmt módosul A krsmát--k gvakran nem K sefti honnan fúj a szél A Fehér Házbol-- e a State tkuartmentbsl vagv mi i honnan esetleg csak egv csoport piManatml térmerésrol m szo átmeneti taVtikaml vagv pedig az egész amerikai külpolitikai stratégia valhtzvHU meg Ihen luiK--l volt hov ev ideig Magvai -- ( orsztg tele olvan színben akaitak feltün-tetni az amerikai magvar emigrációt mintha ez nem elkeseredett tagadója ha-nem csupán --elk'neke" volna a budapes-ti korinamnak Körülbelül az angol parla-ment mintájára ahol őfelsége lojális el-lenzékéről szoktak beszelni Jogállamban ez persze igaz lehet mert az ellenzék ugvanannak az alkotmámnak a liivc mint a hatalmon levő párt Illába érveltek a magvar meneküllek — köztük cgv mindmáig New Yorkban étó politikus is aki akkor még balabbra állt mint ma — hog a sabadságeszmékben hívő emigráció nem lehet ellenéke e§y diktatúrának főleg nem egv Wegen nvtf szállással fenntartott diktatúrának Az a csoport azonban amelv abban ftZ időben hangadó voll — Iga Nhon akkor alelnök volt nem elnök — kilatlolt amcl lett hogv a emigráck) nem ellensége Im nem csak ellenzéke leliet a magyururszá gi rezsimnek „SZiíP KOMMUM7MUS" A l- - IIKUSCSOV Ezt a kommunistáknak kechevö úív mot melegítette fól most Hode n New Yoik Times munkatársinál fohtntoit bo sélgetéslH'n A cikknek e a rése így sól: Mint a (Szabad Európa) többi osZ tál főnöke Hode is cáfolja hogy %nii ik kában állna volt Iwájának fclsa badilása" vagy Iwgv „vissu akainA soríianl" a kommunizmust „? még odáig sem megvek cl lnigv at momliV nám Iiogv ml elknékl wit vagvunk" tiHMHla Hed -- Ellenzéki árlok nélw tülásba mennek nekünk mi miig mér-sékeltti- ek kell maradmmk Mi nem kér-jük a kommunistákat- - ltogv etsék cl a kutHtminizmtist Magvatorsúfun megforduló barátok mondják nekem hogv úgv látják az ország népe cUu ga4ta a szocializmust fin ezt nem kívá-nom de a tényeket tinkMnáHiI kell ven-ni A magyar n4p nem jogosított fel ar ra hogv képviseltem vagv vezessem okéi Ezzel senki sem Wolt meg Drt nem vagv ok Sabad MagvaiiH-szá- g vagy a magvar lelkiismeret liangja Nem Ml-gározz- uk meneküli magvar polliikttsek nézeteit mert ők a múltban élnek Hee lisztlkustMk kell temüttk Szép koifr muHéiiHiUsi vagv abogv Hruscsov mus dotta gulvás-kowmiUHltmt- wt sgret nénk Csak szégvenkezve khel olvasni 1+og? egv Magvarországon nevekedett crneT nvugaton ilven m illan szolgálja az ihwZ propagandát és hogv ezzel nem csak a szabadságszeretetet gúnvoJks ki htmtm munkatársainak kenverét is vesélvetes se Ezek az emberek hosszú kW óla féh lemben élnek hogv tud mJl Nlttffi Q kongresszustól pénzt kapni a müttdxfit rádió fenntartására Az amerikai szenátusban és még mkáltlí a kéfniseloházban vannak akiknek föfl tos hogv a Szabad Európa ápolja a kakt európai népeknek a szabadságba vetélt W lét Vakm ki fognak tartani ezek a Wf vem hozók a Szabad Európa fnansziréá sa mellett ha Bedé nvitatkozntából Ml látják hogv a Szabad Európa magvar v zct4e egv befolvásvs amerikai kspbati l orosz propagandát vissz hangutza a kom munizmus politikai hitelét és ncmzetldlé) tekmtéhét erösitl Szavainak tanúsága szerint liede még csak nem h ellenzéke a magv-arorsaág- l oroM diktatúrának Ami logikus is elvég re a marti matcrtaticmwshuz hrven Hokt nem 9&t nevezi szép kommunszmusna% anot mmoenKt szntiua prnetne nanens aef ahol a párt vezetői és kegvenceik meneti mások Is hü érhetnek Hogv egv fagvasztási cikkekben taftet ftedo ktannsumzmus nzne STemewen azep vHág lenne tekintet néfkut arra höfV vau--e vallásszabadság szóhVsszabvul'Jf Mm emberi és nemzeti szabadság a a ő dolga tte brv (hm ember a Sznbml Hurópa v ezWsegében ülhessen az nent csak a müncheni rádió ugve baneM aí amerikai kormámé amehr a Szabad Eh-ropáe- rt politikailag lekks (Folytatás a harmadik okkttou)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, April 22, 1972 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1972-04-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000570 |
Description
Title | 000201 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | r —--" Nem tolniág w hanem Ultk I szabad np tesz csuda dcJplal trjU Mtftaittl CsmtitéM 1 trlljr BtRZICNYI Vol 2 V 17 X tuan 17 tzam 12 22 n'- - t Ara: 20 cent V % — sza álla a ÍR Az 16" a Hold feli ® Az IS A lict vegen a Varsói Paktum kel lúgja: a Szovjetunió cs Lengyelország a Icngvcl ntiall liatar menten hadgyakorlatot tartott amehen a szovjet ra-kctiicgsc- gck domináns szerepet Játszottak — Mintoff máltai miniszterelnök Pekingből visszafele Jóvct az Iráni iharosba erkectt — Az olasz nagyvá-rosokban n rendőrség cs a diákság összecsapásai cgrc nagvobb mereteket öltenek — Vietnamban a rendkívül Jelentős amerikai lejtltámogatás követ-kéziébe- n az offmzíva csztclt lendületéből — A Teher Ház utasítására to-vábbi haditengerészeti cs légi egségcket ónnak össze az Indokínai térség-be- n — A tonklnl obolbc anabajo 100 repülőgéppel es 9 ezer emberrel csatlakozol! a 7 flotta egségcihcz — Aláírtak a baktérium és a mérgező fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi cgczment — Hrezsnvev fogadta Heinz Kiilint a nwigatncmct Itundesrat elnökei napirenden a vajudo ra-tifikálás kérdése volt (a szovjet— nyugatnémet cgjcmcnvt 1970 augusztus 12-c- n írlak alá mcMiez meg mindig nem adta hozzájárulását a mugatnémet tiirvcnjhoo testület I — Helsinkiben megtartottak a SVIT ( hadászati feg-yverrendszerek krrlalozása) tanácskozások 114 iilcsel a (Icrard Sinlth és Szcmjonov vezette l SA— szovjet küldóltsegck — Vakmerő uruguayi „Tu-pamar- o" gerillák ujabb 15 feg)cnccl szabadítottak ki eg hatvan méteres alagút fúrásával mehet a Pucnta Carrelas tölmóccpiilct ala ástak — Zan-zlbá- r legvilkolt Karumc nevű elnökének örökébe Aboud Jumbc lepett — India és Pakisztán megég) ezcll egy csúcstalálkozó tartásában a 2 állani kö-zött — WIImiii angol munkáspárti ellenzéki ezer Jobbkeze Roj Jcnktns le-mondott az Európai Közös Pias terén vallolt ellenzéki politikai vonalvezetés miatt CHMIItOIOK IIARRIKMHIK licnliat i távlataién megismétlődött I9s6 a jh-s-t- i utcákon — mclv kisebb méretekben — a márciusi ifjusog forradalmi felvonu-lásai A nőtt Küllóldl meg-flfveM- k vélenicnvc szetint 1956 óla ez volt az első miit lázadási jelző tö-megtüntetés az orosz megszállás ellen Ugv kedi aluli hogv a i Hősök Terén szónokló jiártilcmagogot lehuriogta ' a cgv t cini diákság maid a íVlt'Hi Nemzeti Dalából ! vett Habok voltunk mos-laiulg- " felkiáltással tiibb-cre- r irju a bclváiosi Petőfi sobor felé vi'lle írtját Az Amlrássy t'tliMi vomk tün-UtflklM- k a Nemzeti Mu-7il- m cMll felvonuló diák-ság ÍS CSflltflkoO-- U A remlő-ró- k — lMg a It-illtclok-ct vedeljük ck'icschcn barrlkadokal állítot-tak fel a Kossuth I-a-- Jos utcán liogy ezzel elzárják a utat a Pe-tit II szobor Iránjában Mtebet--t sfliiMt csattoglak a gMHtifetH Ütések s a tUnte-t&hi- k csatlakozik küctil sáwe MeméKt a „rab omobil" sallított el A limb eres tömeget — mclv hk'I-léktikákt- Hi igvekeett a IVlflfl s)4jür Tclé — végill tenorral sem tudták fel-lartólut- nl mert a diákság többi rése a burrikődok láltan n liklttkui át Mudára menetelt a Hetit sobor irá-nálw- n KOIRikli látoalók wnv tiiu'isátia szerint két nevető diákot U feltartólatolt a vaktsím'lleg sfaoiw utasí-tásokat kapott remW'rség A llalakjk gHliixa-t- i tneg-kérdezle- k: rNlár iwwtnl sem vlwil?" — mire tnitklkét tllákfit elhurcol-ták HUUMH CIC)VI1MUS" Mivel a sm Jet sajtóban egy le több a támadás a magvatoiságl gazda-Mft- l rendszer és an-nak szemmel lathaló következményei ellen (aiubosi'g lubb togasiasi vikk az egveni kcdemc-nveíe- s es a pnrfilkiKs be-vezetése) et'itul eges megfigvekik arra gyana-kodnak hogv maga a sov Jel kormány Igjekslk flrü - _ W — 2 A — gc teremteni a jelenlegi kormain leváltására es cgv ewhslovák mintájú mini-invazkjv- al „iK'hrek'tni a lemk-'t-" A gvanúok alapja: a sovjet sajtó szerint „maóhla felbujtók akciója inomín" robbant ki az elé-gedetlenség Akár a máuiusi iljak spontán láongása volt akár valóban kínai bátorí-tásra tüftént a március 15--ét méltán megünnepM diákság la'kés felviHHtlása — mindkét esetben a történelmi valóság a döntő: 1956 szelleme újra kísért — és a szabadság eszméjét le-hetetlen suronjokkal kiirtani Kádár Jitnos titokban (egatabb háromsüor volt Moszkvában Hogv tovább) „rehértafot" kapjon a libe-rálisabb (tesére — es lulndbárout ízben ktidaiccut Járt! Ma-ga l'ock Jenő miniszterel-nök is nviltan bevallotta hxigv az oi osok nem IhJ-laiido- k a köveikéiül tervév ékben lenjeit njerMinjHfHtt Iwrfállí ta-ni IIIIIPW''Wi[(niHt - - A liei 'vul'1 i i' k i I i ' V i III v I seggel ki I vtiiiulnmk m iu m i kKl K i U I a ulii k n potomba liaiam nuiuulilikkil v i'm iksal 1 a iu i!Un seg annál vivlvevibb uhu iu n jailiNii tv voiahs telouuo-k- t tarsMlalmi átalakulást akai nuv aloitam haiH--m egxserúen rutlihulni: selnmibolni az államot s azon kinőtt ursadalmal Az embsrisegmk mindig az a baja hogv későn veszi észre az cMtte vagv mellette otalkoáo veszelveket csak nikor már a ma-- szakadt Ma meg a kgtohben iHt tartanak hogv a kotnitw- - trankizmus a salazanzmus gorvM ezredesek diktatúráid hagkalks k-- llgvrlmüket hokrtt a utolsó par ev alatt már mmd-ctekne- k a htleK nőtt ni atMrcIitski vesfely t alig par eve k-zaik-rtt diakav argaok Párizsban amik kis lMáfl a fraiHta állam k'tet is veszehhe döntőitek mar nem radi-kális vagv kommunista megmozdulások voltak a hatalom-átvét- el ktttVüM céljával haivm anarchista rombolások a társadalmi rend és az k-nman- asi kísérlete S azóta ez a tü-net nwgismriWtdik mindenütt ahol a demokrácia csődöt mon-do- tt vagv ahol demokravw nem is volt soha Elég az olasz heh-ae- tr utalnunk ahol hemzsegnek a legkülönfélébb anarchista MuCfaknak s iMponia robbannak a bombáik mert az oktsz de-Mosvrá- vta parturakimmá átalakulva mint áslamfemttartö csődöt mondod a$ mt uNteri példára ahol azért (vkrnhetett meg az mmtebimms mert soha nem is volt demokrácia A# anarvhizmusnak nincsen elméleti és tudomámos irodal-NH- h mini volt annak ideién a szocializmusnak és a kommuniz-mtram- k Egvetkmegv egvszeHI ált: az áHamut a hinénvt a rendet s az egész társadalmat Vitatkozni lehal te nem lehet! A# anarhizmu a cárizmus alatt züleTeU meg Oroszország-ha- n Kiofuilklit nefWg #s Makiumf agitáciolara s a legkedv ceomi tataira CHaszsrs#ághan talált ahol mar a msHt század végén veres nteténvkriekkrl c fe1kek--i kísérletekkel tette magét Kmertté Eitropa Frzvehct kirahne a genfl-t- ó partién Amerika rK-d- it a halaira itelt es kivégzett Savcii— --Vanzetti esetNü isiixrle inep akikbot az olasz Jvctcnuilt tilmj2artá nemel i hő-sökéi iMnali is epp mit luilalia a tilmel a egész oiszagban HUNGÁRIÁN LIFE jLímIa M Hahók oltunk nioslanái"9 márciusi ifjúság P0LL0— elindull Kanada ecmínv II'TAinOTATASOK mcgakadalvo-7á- k gantaságpoHtika INyiszlor Zollán: At mar nem lüte hozza- - ottawai Árts Centié-hog- v ezzel is Magvarorsag ben rendezett díszelőadás torkára teszik a kést es után az elnöki pár haza-zsaroláss- al akarlak a utazott Washingtonba Nk Kreimbcn „megtéríteni a xon Ottawában rendkívül fekete bárányokat" akiket könnyed és tréfás hangot a párt-btaM- a elhajló pol-- ütött meg többek között gáti nacionalistáknak" be-- 1 a kis-Iveg- ez — talán éppen azért ded Justin Trudeau egész-hog- v a Hrezsnvev -- fele be- - ségére ivott mondván ő avatkozás) elvet újra T—34-esekk- el dokumentáljak a „tévelvgőkkcl" szemben TISTAHH TAVAK — TIS7TUIII IlTKtm Hár a Xlxon—TrudwHi találkozó kgfőbb célja a ekokífiai ( terméselv étlel mi) k-k-ntős-égő államkot egvezménv aláírása volt melv valóban egvcdiilállo es iveklakénként lebeuliet a többi állatnok előtt nu Ivek közös viziutakkal ren delkeznek — a N'agv Tavak ] vízsíennNezínk'si proble mái iiK'llett a két államfei fi a fesilltiwk minősített i gantasági kapcsolatok cnv-It- í lését is mcgtárgvalta Oltana remlkívtll elégé-ck't- t ar amerikai elnök mi-latkoaláv- al mert — a a- - i lasitások — azt ! gvobb szabású szinte testié szabta": NiMm többek között ki-jelentette lOgV „Kanada természlo lílen Jogosult arra hogy saját maga sí#b-J- a meg fejlő-dése Jívő4wnl iitjall" Megligvelok ebből at kV vetkeztetik hogv az ún „ktttföMi tőkeclk-nőrzés- " sokat vitatott kérdésére Ni-m- m ezzel „áldását adta" A kanadai tönénvhoó testület ekMl mondott ba-ráti hangulatú beszédéhen az amerikai elnök többek köztit t azzal aratott nagv tafsot amikor kijelentet-te: — Nincsen olvan tisz-tességes ország mely ab-ból túrnál csinálna hogv csupán mások segítségére támaszkodjék " " ii ívm %%mimm k k 1 U I l ili i nK i uk h i i i ' i ii í iu ki Isv r llk 'i I I 'iUlvli i ll ki ll l v toa ev oios luuiy oli i Imv ma gucrillara barrikadr lángszórók veletk-nr-e mint fotradalmak tüzetes letrása megvan komolvan kell tudatára vhisia mozgatom Hfeisag kimomkHian közöttük fiatalkorúak lavttó-hMezetb- e lesz majd Kanada Trudeau vagon vissza: ha államférfiúi képességekkel rendelkezik majd mint Elnök" XI'GYIlIiMIIIJfk KMIWK TCXTKT A IRIMIS i:iii:x 250000 fáklvás keretében hogy tüntetéssel adjon kifejezést ellenkezése ink Salvador Allcndc tnarvlsta államelnök hónapos rendszerével szemben A ország történetében mindeddig ez volt legna előtt N'ixon politika) gHik+-Mi- l (elvonulás A holdfémben százezres tömeg flien a demokrácia ' i „Le kommunista szavalta koros-ha- n Ettautdt! Trft volt aki 1970-be- n Allendé-ve- i szemben elveslelte mcgk-len-t a tiimcg ekn timtelők sonokai akut a k4wl fíHi-- m reg1wWácíót ja fiéMttgvt z+lrívrt hanvták kormanv szemé-re PHfefa AIhh sze-nátus keresztem --demokrata parti fek? igv szónokolt: „A chilekk százezrei kik eddig nem hordtak fegv-ve- rt most Ugv érzik elióM ennek ideje" Alvvvn töb-bek között nemrég lelep-ke- tt Kubából származó rijrtofe a A4k ofclilon) Uj veszély a láthatáron államhatalom aksftchhőt msgsemmislttwi meggvilkolásakor pohárkószöntőjében '- - iiiore hie--' 'in sakuuaba jutott i t alapf-Ol-a országban például millHtnos konvvkiado I eltrmesll vo t a penekíe és szellemi vezére S meg azt se méltat jaV hgvelemie ht át anauhistaknak nincs ugvan tudomunvos elmek'tük inimttele elmeletük nincsen de igenis van pontosan kW" - n hadi Uehnikajuk Vem vaktában es pü'anatmi szemuKK v is behzetek hatása alatt robbantanak hanem terv scun' i- - nem véletlenül vagv Vurv szeredet kerülnek koo'u a' fegvAeres ala-kulataival hanem vannak képezve uiijj harcokra a varos! — a i"Hi'-petárdá- k robbanó loprxr m sem Nznaka nu-- g nemiig kézi komvuklvn minden k szer Ihen eltenséget venni' tragikus komohsagfal ha ebied az ifhrsag műve Alig %an mektt t berek okzor egvenesen aV -- esetén is csuk utalhatok J minisz-terelnöke azzal olvan az USA Chile fővárosában Stantiagoban anllkonimunlslu vo-nu- ll fel menet a heten 17 a a több éa a Igával!" félszavakat el-nök az elnökválasztást — ugvan-csa- k váratlanul loleg üt CUI-tnlsztrhks- nvt és a tel a a az a abban a 'K tik hogv ev len összeüt altam ki un ! a Mo itn-t!akko- k kivIsMi-i- g Senmit t u i'dalmak es !'en-Ht- lt s Kvalt mod- - 1 mcB komoivanhan ik hogv a mai anar-taiu-lt t egvetemista Mi inkább perekém-- meg veies miemkt S'rtonnel nem ujt- - Addig vitatkoztunk — nevekik sku „i i% p zul' '!u'ik — iii mii m --mm m mm HWimk ii v - itijut -- in -- rmr- ezrével a világ országút ksin mért cl j Ui vadalmon kisül miért veti el a erkölcsi törvénveket s mii talál a kubitozerekben e a nomád étrlben —- egvszusat: nskrt mhib-- a ' — míg mt íme itt a resiwi: — sfrenn vtifn da awnweai Mnttimua a pessnaf m inni iiiujLni istmhiik (Twe mu ugy bwp "Bgs aMimi: Cgv evvel ezekttt azt kérdezte tőlem _ n'Af me'vn-'- " — csavargó-- kószáié mmzelkozi fiatal v puiia mutatva — Vomtd mi k-s-r ha valaki egv sep napon tg%%ert ad ezeknek a kezetx-- ' kii Vv lugcAe miiasll a try 'm' j tik et 'ia'ianai iTktfioU a aoaiihi-1- a hombakkal' I RL ANDRÁS: fbiilififyllyl magyar nép aiita a kommunizmust — mondja a Szabad Európa magyar vezetője Szerencsere nagvon ritkán került sor kínos epizódra az emigráció törteneté-ben De most kettő is támadt egv serre Az egvik az !ogv a Sabad Európa müncheni magvar osztályának vezetője egv elterjedt amerikai lapban aal iga-zolja a magvarorszagi kommunista rend-szert hogv azt állítja luigy azt a magvar nep elfogadta A másik pedig abból áll hogv a baloldal nem hajlandó elkne IclsóUilnl Ez a Itallgatás annál fellflnőbb mert a New York Times-lw- n megjelent münche-ni nyilatkozatot a magyar emigránsok — a haladok" épp ugv mint a konzervatí-vok — egvarant elítélik mégpedig olyan határozottan amire étidig alig volt peída Hiszen még a Szentkorona Ugv eben sem volt teles az egvlKingúság Akkor ugvanis a bsloklakH) azal tagadták meg a tiltako-zást Iwgv a korona átadását ógvsem le-het mcgakíKláhoni Most aztmban iiK'g ők is méltatlankod nak Sajnos nem a nvilvánosság előtt pe dig a szociákk'iikjkrala nvilatkoónak elv társai és radikális szövetségesei sámára ez most o alkakmi volna rácáfolni a ta pasztalatokra támaszkodó köliilre hogv a szovjet világ Iránll tapintat sinle köte lező az egész baloldalra Az is tehet Ihigv aért hallgaltwk mert azt hiszik Iiogv amerikai lésziől twm kap nák meg a eddigi uvílt tánnigatás be ívelt a remélt disktét pénzügvi segélvt ha zavarnák a Moszkvához való köeledés légkörét Ha az ilven támogatásttak a kérdése közvetlenül N'ivontol UlggiH akkor a me nekült politikusok Womára el mernék ítélni a Uudapest fek1 vakí münclienl fáik-csóválá- st l)i mert az Ilven iJgvket Wash-ingtonban sokkal alacsonyabb emelete-ken intézik lehel Itogv attvagi síempotit-ho- l valóban okosabb hallgatniuk lllUrilLKV „IIXMíA-AT- " A Budapestnek udvarki nvitalkoMt már vius to-ika- n k'k-n-t meg a New York TI mes vasárnapi magazinjában A nvilatkoró Bedé István aki 9s7-be- n ketüll a Szabad Európahoz akkor amikor a Kelet-Európána- k szóló amerikai rádióadásokból min-dent kigvotnláltak ami a hidegháborúra emk'kcztelelt volna Igv bízlak Hedére Münchenben a magyarnyehil rádiószolgá-lat szerkesztését Az amerikaiak vatószínflleg tudták mk'rt választolták éppen ot Nem lehetett nehéz kideríteni hogv a magvar kUlUgvl szolgálatban Bedé a habon előtt és (ó ideig még a háborús években Is a konzer-vatívokkal tartott de a háború végén Kál-la- v miniszterelnök háta mögött segédke-zet múltot t egv idegen hatalommal vak érintkezés dolgában és hogv ezzel kételye-ket ébresztett a feletleseinek kijárd hiva-tali és politikai hűsége Iráni Múlt kának nvitván ezt a pontját akarta Bedé eltensúrvoenl a háború után azzal hogv hirtelen világnézeti fordulattal belé pett a szociáldemokrata pártba Igv lett követ Londonban Szakasits (utottábúl A kérdés az hogv amikor évekkel a lon doni követségtől vakí távozása után a Sza bad Európa Münchenbe vitte akkor dot-- jaroi mire számítottak Arra hogv Szakasits embere btzunvá-r- a megtanulta hogvan lehet m oroszok és áltatában a kommunisták érzékenvségét kímélni Vagv pedig egyszerűen csak azt gondolták Bedéről hogv aki konzervatív világban konzerv ath volt Jobboldali srét-- k kibbfelé hajlott az úgvncvezett koall-cki- s időkben pedig -- ji két fkonummista és szocialistái munkáspárt szolidaritásának" kit a híve a őket h ki fogks szolgdmi — akármi légven majd a Szabad Eurdaa vo-nala JitílÖ CSK XILI ÍS liutksírzziiK- - A MKTATUKAr Ez a vonal tdökmt módosul A krsmát--k gvakran nem K sefti honnan fúj a szél A Fehér Házbol-- e a State tkuartmentbsl vagv mi i honnan esetleg csak egv csoport piManatml térmerésrol m szo átmeneti taVtikaml vagv pedig az egész amerikai külpolitikai stratégia valhtzvHU meg Ihen luiK--l volt hov ev ideig Magvai -- ( orsztg tele olvan színben akaitak feltün-tetni az amerikai magvar emigrációt mintha ez nem elkeseredett tagadója ha-nem csupán --elk'neke" volna a budapes-ti korinamnak Körülbelül az angol parla-ment mintájára ahol őfelsége lojális el-lenzékéről szoktak beszelni Jogállamban ez persze igaz lehet mert az ellenzék ugvanannak az alkotmámnak a liivc mint a hatalmon levő párt Illába érveltek a magvar meneküllek — köztük cgv mindmáig New Yorkban étó politikus is aki akkor még balabbra állt mint ma — hog a sabadságeszmékben hívő emigráció nem lehet ellenéke e§y diktatúrának főleg nem egv Wegen nvtf szállással fenntartott diktatúrának Az a csoport azonban amelv abban ftZ időben hangadó voll — Iga Nhon akkor alelnök volt nem elnök — kilatlolt amcl lett hogv a emigráck) nem ellensége Im nem csak ellenzéke leliet a magyururszá gi rezsimnek „SZiíP KOMMUM7MUS" A l- - IIKUSCSOV Ezt a kommunistáknak kechevö úív mot melegítette fól most Hode n New Yoik Times munkatársinál fohtntoit bo sélgetéslH'n A cikknek e a rése így sól: Mint a (Szabad Európa) többi osZ tál főnöke Hode is cáfolja hogy %nii ik kában állna volt Iwájának fclsa badilása" vagy Iwgv „vissu akainA soríianl" a kommunizmust „? még odáig sem megvek cl lnigv at momliV nám Iiogv ml elknékl wit vagvunk" tiHMHla Hed -- Ellenzéki árlok nélw tülásba mennek nekünk mi miig mér-sékeltti- ek kell maradmmk Mi nem kér-jük a kommunistákat- - ltogv etsék cl a kutHtminizmtist Magvatorsúfun megforduló barátok mondják nekem hogv úgv látják az ország népe cUu ga4ta a szocializmust fin ezt nem kívá-nom de a tényeket tinkMnáHiI kell ven-ni A magyar n4p nem jogosított fel ar ra hogv képviseltem vagv vezessem okéi Ezzel senki sem Wolt meg Drt nem vagv ok Sabad MagvaiiH-szá- g vagy a magvar lelkiismeret liangja Nem Ml-gározz- uk meneküli magvar polliikttsek nézeteit mert ők a múltban élnek Hee lisztlkustMk kell temüttk Szép koifr muHéiiHiUsi vagv abogv Hruscsov mus dotta gulvás-kowmiUHltmt- wt sgret nénk Csak szégvenkezve khel olvasni 1+og? egv Magvarországon nevekedett crneT nvugaton ilven m illan szolgálja az ihwZ propagandát és hogv ezzel nem csak a szabadságszeretetet gúnvoJks ki htmtm munkatársainak kenverét is vesélvetes se Ezek az emberek hosszú kW óla féh lemben élnek hogv tud mJl Nlttffi Q kongresszustól pénzt kapni a müttdxfit rádió fenntartására Az amerikai szenátusban és még mkáltlí a kéfniseloházban vannak akiknek föfl tos hogv a Szabad Európa ápolja a kakt európai népeknek a szabadságba vetélt W lét Vakm ki fognak tartani ezek a Wf vem hozók a Szabad Európa fnansziréá sa mellett ha Bedé nvitatkozntából Ml látják hogv a Szabad Európa magvar v zct4e egv befolvásvs amerikai kspbati l orosz propagandát vissz hangutza a kom munizmus politikai hitelét és ncmzetldlé) tekmtéhét erösitl Szavainak tanúsága szerint liede még csak nem h ellenzéke a magv-arorsaág- l oroM diktatúrának Ami logikus is elvég re a marti matcrtaticmwshuz hrven Hokt nem 9&t nevezi szép kommunszmusna% anot mmoenKt szntiua prnetne nanens aef ahol a párt vezetői és kegvenceik meneti mások Is hü érhetnek Hogv egv fagvasztási cikkekben taftet ftedo ktannsumzmus nzne STemewen azep vHág lenne tekintet néfkut arra höfV vau--e vallásszabadság szóhVsszabvul'Jf Mm emberi és nemzeti szabadság a a ő dolga tte brv (hm ember a Sznbml Hurópa v ezWsegében ülhessen az nent csak a müncheni rádió ugve baneM aí amerikai kormámé amehr a Szabad Eh-ropáe- rt politikailag lekks (Folytatás a harmadik okkttou) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000201