000375 |
Previous | 1 of 14 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
f] Nem sokaság I ti hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat I BERZSENYI I —mUViiiiir T mm v t 'SS& Vol 15 No 41 XV évfolyam 41 szám r r rrr rr 4s atomcsend Fegyvercsörtetés Latin-Amerikába- n Washington és Moszkva barátkozás! tánca elérte legnagyobb sebességét és ma már lassulóban van Rusk amerikai fontos tárgyalásokat folytat az ENSZ-közgyülése- n résztvevő diplomatákkal és bizonyára fontos diplomáciai lépéseket is előkészít a nemzetközi hangulat azonban kezd kijóza-nodni és hangok szólalnak meg hogy fékezzék túlzott nyugati keleti barátkozást A Saturday Evening Post Nixon volt alelnök nagy nyilatkozatát közölte arról hogy Amerika nem pecsételheti meg a vasfüggöny mögötti orszá-gok rabszolgasorsát a Moszkvával való „békés fejében Most az oroszokon van a sor — írja a lap vezércikke Bizonyítsák be jószándékukat azzal hogy kivonják csapataikat Kubából és Magyarországról Nixon utóbb az U S Newsnak is adott hasonló nyilatkozatot Az amerikai — szovjet ba-lalkoza- st elsósoiban de Ga-ulle elnök sorozatos kijelen-tései zavarják Lyonban ki-jelentette hogy Franciaor-szág sem az Egyesült Álla- - bonc együttélés" moknak sem a NATO-na- k Schroder külügyminiszter vi-s- ót még egy európai közös-jszon- t az angolszászokhoz áll segnek sem hajlandó közelebb és kérdés hogy Er-del- ni érdekeit Washington- - hard az október 16-á- n hiva-ba- n ezt úgy próbálják ma-- lalba lépő új kancellár en-gyaiáz- ni hogy de Gaulle rést ged-- e Schródernek agy hagy a nyugati összefogás- - fenntartja a politika bari Párizsban viszont azt felelik hogy de Gaulle csak az al-összc-fogáso-kban nem hajlandó résztvenni de soha sem fog hiányozni ha valódi szövetségről és védelemről lesz szó Ezért a németekkel jelenleg is együtt tud működni De „eletünk és halálunk sorsát s gazdasági létünket az an-golszászok kezébe" nem te-hetjük le mondotta KÉT NÉMET VONAL De Gaullenak továbbra sincs ellenzéke Frannciaor-szágba- n s az angolszászok-nak az a kísérlete hogy'Bcl-giu- m és Hollandia útján uta-sítsák rendre Párizst szegé nyes ötlet Egyelőre Német-országon keresztül sem le-het hatni de Gaullera sőt Adcnauer kancellár hangoz-latt-a párizsi búcsulatogatá-sa- n hogy a kommunizmus elleni ulagkuzdelemben de Bonn A z elmúlt öt év alatt 1700 tudós koztuK 48 oios- - tanár menekült keletnémet leiulctrol Nyugat-Németor- - wnaha Ivn7nllp hrmni másik IIUI l Illk-- 1 ILUL n UtUL 1 IUIII- - buigban Uj-Del- hl India kotott Egye-sült kozos nagvado mellett rádióadót na-pi órán csucsfoigalmi órában „Ame-nk- a Hangja" minisztci elnök utóbb hogy tudott az nem meit India semlcgcsségéel í Szuperbomba atomfej „Kompact" atomfej Könnjii bomba Taktikai atomfegyver Ö5S7CSCI1 kezd © Hatodik tűzben f) klűgyminiszter fontos aláren- - német Gaulle álláspontja a helyes „Csak a választja a saját — mondta a németek nagy öregje A német fiatalja kulonos egyensúlyát TITO PREMIERJE A LATINOK KÖZT Tito latinamerikai útja nem váltotta valóra a kom-munisták elképzeléseit ptv '' f v i jP f aM'CV 4 W™ hWSS WStmi v'- - VI? KI MPF " „nagy öreg" búcsúzik nem össze hogy külföldi propagandát engedjen rozni az London Üzembe állították Thulén működik az új angliai állomás Fyling-ddle- s Mooion A három állo-más kozos betűjele BMEWS (Ballastic Missilc Early War-nin- g System) Prága Tizenkét évi fogság után szabadon Bcian piagai eiscket szabadon engedték to-ab- bi negv katolikus ezetót kozluk a Wojtassak szepességi puspó-- köt koi many Legutóbb Hans f na& a!an1t1 rada' -- rc"clsf cr Maycr marxista irodaiomtor-- iairaadlk allomaiat Ang ha-- an- - ntea-ne- sz lipcsei egyetemiUotal-C- leai E®meallIeottmaesgyaz ala"kai lAn ™r„M0L ™„ koimanya egezment az Államokkal uj építésére Kalkutta Az új 21 át India három használná Neh-i- u ki-iclente-tte nem egyezmény lészletciiól és azt hagvhatja jóá Távolsági a legbutább borjú mészáro-sát" politika és in- - ií! K'i M A fér sugá-- országból grönlandi bocsátották Ugyan-csak papi 85 ees USA 20 megaton sulva 5 tonna bombázok Titán-rakétá- k vi 50 db — — — — ---- -- — — -- — -- T fl~ r a — — — — a ? a IUI kabb felbosszantotta mint ijesztette a latinokat Brazí-liában Rio és Sao Paulo kor-mányzója el is hántotta Ti-to látogatását Négy napon át a sivatag közepén épült új fővárosban kellett időznie cs amikor a parlamentben felszólalt a képviselők több mint háromnegyed része távolmaradt A brazil közvélemény a je-lek szerint nem talált meg-nyugtató választ arra hogy Goulart elnök miért hívta meg a kommunista diktá-tort s ezért sokan Goulart ellen fordultak Braziliában egyszerre katonai puccstól tartanak és a New York Ti-mes hirtelen rádöbbent hogy egyre több latinamerikai or-szág védekezik ezzel a meg-oldással a kontmunisla szer-vezkedés ellen (Dominica után az elmúlt héten Hon-duras következett és Vene-zuelában is készülnek vala mire a katonák Washington elítéli és igyekszik megaka-dályozni a folyamatot) Csilében négy miniszter le-mondott Tito látogatása mi-att és az új külügyminisz-ter csak a kommunista dik-tátor távozása után volt haj-landó hivatalát elfoglalni Ti-t- ót szinte dugdosni kellett a nyilvánosság elől Moszkva nagy latinameri-kai propagandája melyben Ha Qyekc különválna A qucbecl szeparatizmus nem oldja mcR Kanada problémáját — mondotta Mauricc Lamnntaj ne egy feltűnést keltő toronlói előadásában Ha Québec külön-válna az gazdasági pangást po- litikai diktatúrát kulturális clsat-nyúlá- st és égiil az Egjesiilt Álla-mokba %alé beolvadást jelentené — mondotta a Privy Council el-nöke de hozzátette: Kanada töb-bi része is megszenvedné ezt Az atlanti tartományok elszakadná-nak s a préri és Brit Kolumbia mafd Ontario is egyre Inkább az USA fúgprvénje lenne Ezt a folya-matot bölcs és erélyes reformok-kal cl kell kerülni s a reformok-nak elsősorban a történelem és njclvlanítás terén kell mielőbb megmutatkozniuk — hangoztatta Lamontagnc és arra figyelmeztet hogy Kanada történetének cgik legnagyobb válságához érkezett TTENTŐ LELTÁR Az amerikai kormány fegyverkezési és leszerelési hivatala (U S Amis Cont-ro- l and Disarmament Agency) adatai szerint az Egyesült Államok illetve a Szovjet-unió jelenleg a következő alomfegyvcrzctlcl rendelkezik: SZOVJET 50 megaton múlt év ószén robbantottak ilyent szik 5 megaton súlya 2 tonna Ti- - 10 megaton a T—3 típusú tan Atlas Thoi Jupiter iá- - szovjet távolsági rakétákhoz kétákhoz 1 megaton súlya 600 font Minuteman es Poláris rake- - — tákhoz Ticd megatonig közepes A közepes szovjet rakéták bombázok jetek Mace-iake- - (Golcm stb) és bmarhajok tdk legyeic fcgycre 20 000 TNTig a harctéri rs- - Harctéri és esetleg rakéta-kétá- k jetek buaihajo-elha- - olö atomfegjer utas fcgcre 000 5000 db (A Szovjetunió elsősorban a taktikai atomfegyverzet terén maradt el de ezt földalatti atomkisci letek scgitscgccl is könnyen tudja pótolni) HUNGÁRIÁN LIFE Torontó J-- " - r- ~ ~ - i r i elcsendesedni Tito mellett űrhajósok is résztvesznek még Kubában sem sikerült jól mert egy váratlan orkán ezreket haj-léktalanná tett és elhomá-lyosította a kommunisták „sikereit" NEHÉZ „SEMLEGESNEK" LENNI! Nehéz helyzetbe keiult Ben Bella az „algíri szocia-lizmus" újdonsült diktátora is A berberek akik az algíri felkelésben fontos szerepet játszottak újból fegyver-rel akarják megvédeni Al-gír szabadságát — Ben Bella ellen JUHASZ GYULA: utáni Most Titót című még sincs Még 12 -- a— ez a Bella nem a össze a a lett is egyszer tudta hogy az ARAD Arad örök magyar gyász szép arája Feléd suhan ma feléd Ki élsz sötéten és némán az árva Maros mentén mely zúg ma A kincses öléről ered És erre tart e bánatos Mély sír Erdély keserve Mint zengő bujdosó Arad! a csonka Magyarország S tört Neked fátyolos mint az október-es- t De lobog óvják örök glóriát von A jobbján — ama PSK5? Couve de Murville francia külügyminiszter fontos tár folytat Washing tonban Ójból külföldön Az idei újvidéki mezőgaz-- 1 dasági kiállításra a budapes-ibe- n mii' 1 ti is küldtek anyagot A magyar pavillon vezetője Miklós volt — az 1956 magyar emig-ráns szervezkedésekbe beépí-tett utóbb hazatért ügynök ó fogadta a magyar pavillonban és Rankovlcsot A hírhedt ügy-nök és „emigrációs szakértő" újbóli szereplése érdekes je-lenség u? jtj -- -i J rniuiuiunniiiHiinini inni n iiintininiRuiiniiiiiRn mű ÍM BMJfeiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii: A Francé Soir pári-zsi lap tudósítást közölt Ká-dár Jánosné párizsi látogatá-sáról Kádárné új alakja a nemzetközi „közéletnek" Né-hány ezelőtt sem hallott róla és most róla sok tudniva-ló A párizsi lap szerint a kommunista hivatalában dolgo-zik és jó munkájáért kapta jutalmul az utazást so-ha sem járt nyugaton — A Francé Soir szegényesnek írja le Kádárné külsejét pártpiopagandista lehet 1963 október - t - i i — — Hasonló „fejlődés-hez" amelyben Castrónak sikerült a for-radalmat Ben azonban Moszkva hanem Nász-sze- r felé sochodik s ezcit berbeiek „fasizmussal" a-clolj- ák Ilyen kulonos módon fohik a szélsőbal és világpolitika vi-tustáncá- ban A nemzetközi politika stiohmannjainak szerepe nehezebb Szukarno csak megzsarolni a nyu-gatot Holland Guineát Washing-ton akkor azon alapon tá-mogatta Szukarnót hogy el sóhajunk gyász-zené- t Erdély le folyó morajában tárogatón Köszöni lobogóját lengeti mely és égPhezek Selymére győzted Krisztus tizenhárom! gyalásokat kommunisták hónappal kormány tájé-koztatási elsikkasztania szélsőjobb „semleges" megszerezze vwwiWimfflaCTwaaaiiSniirjiTflSHigjfflaag Törökországban A múltévi kubai válság után öt héttel megkezdték a törökországi Jupiter-támaszponto- k leszerelését Az ame-rikai rakétabázisok és a ku-bai szovjet bázisok lebontá-sa annyira párhuzamos volt hogy a torok közvélemény alkura gondolt (Érdekes mó-don egészítette ki ezt a gon- - dolkodast nemreg Fulbright az amerikai szenátus kül-ügyi bizottságának vezető-je Amikor Goldwater szená-tor azt javasolta hogy az atomcsend csak akkor lép-jen életbe ha az oroszok el-hagyták Kubát akkor Ful-- bnght azt felelte hogy eb- - az esetben Moszka azt knanna hogy Amenka hagy ja el Törökországot es Ber-lint Mintha valamifele egven-súl- y alku létezne amihez igazodni kell ) Nemrég a New York Ti-mes egyik vezércikke emlé-keztetett rá hogy Rusk ame-rikai külügyminiszter már 1961-be- n járt Ankarában hogy a torokok hozzájárulá-sát kérje a Jupiter-báziso-k iiimuniij akit kirendeltek Kádár „élet-társává" Maga Kádár is újabb lá-togatásra utazott — ezúttal Prágába ahol éppen nagy po-litikai manőver folyik (A sztálinista Siroky miniszter-elnököt menesztették Berán érseket szabadon bocsátot-ták Kádárék utazásai-nak egyik nyilvánvaló célja hogy szerepeljenek a sajtó-ban és a nemzetközi közvé-lemény megszokja a Kádár nevet Ilyen célra más egyéni képességekkel ugyanis nem rendelkeznek UTimmmninimniif in imimm i nn niiiHinniuutinrii'iiiUHiif rniiinn umimm SZEREPEIGETU I Szabó és AVH-- s -- - senki af-féle — kubai még _ stb) £ „„___ — - --r- - 1 1_ n I 5a lenkező esetben Indonézia kommunista lesz Ez ama divatos én elesek közé taitozik ameheket ma-napság gvakran lehet halla-ni Ha Csiang Kai-se- k al mondja hogy most kellene megtámadni a kínai kommu-nistákat akkor Harriman azt feleli hogy nem lehet mert ak-kor Moszkva és Peking új-ból összefog Ha Goldwater szenátor azt kívánja hogy az oioszok vo-nuljanak ki Kubából akkor Fulbright a szenátus külügyi bizottságának elnöke azt fe-leli hogy nem lehet mert akkor Moszkva is követelni fogja: Amerika vonuljon ki Törökországból cs Bcilinból is Ha mi azt mondjuk hogy 1956-ba- n Magyarország-nak segítséget kellett volna nyújtani (legalábbis po-litikai segítséget!) akkor még ma is azt a választ kap-juk hogy nem lehetett mert abból világháború tört vol-na ki Most Szukái no Malaysiát a volt brit gyarmatokból összehozott új államot pró-bálja támadni és azt reméli hogy megint nem fogják fel-taita- ni mert különben In-donézia „a kommunisták zsákmánya" lesz Ez a kísér-let azonban angolszász érde-kekbe ütközik s ezért nem valószínű hogy sikerül (Folyt a 3 oldalon) UllllíllllllllfflUUllllllllllllllUlllllllUllllllillllllllllW leszei eleséhez De a törökök ellenezték ezt Később katonai stratégiai formában tálalta Rusk poli-tikáját és a NATOn keresztül akar-ta bebizonyítani hogy a Jupiterre nincs szükség Ez a stiategid azonban Nor-sta- d tábornokba ütközött s a NATO főparancsnoka idd előtt távozott Utódától Lem-nitzert- öl már senki sem vár ilyen kiállást Ara: Kanadában 10 U____m I IJ_ I I MAI SZáÍÍíBÖlÍ I Nyelv sors történelem A bácsikám Sztálin Tito mennybemenetele A hereeg tényleg idegbajos Farkasréti irágázak Sik Sándor balála Amerikai ingvar W bo Who A különc Sóhajok Kárpátaljáról j Kanadai filmek Budapesten a á Az ameiikai etnik-társadal-ma- k elsósoiban a vasfüg-göny mögül származó ameri-kai állampolgárok közt moz-galom indult el a következő 1964-be- n lebonyolítási a keiü-l- ő elnökválasztással kapcso-latban Számos emigiáns vezető magáévá lette azi a sugal-ina- t hogy az elnökválasztás során csak olyan jelölteket támogasson akik a nemze-ti öniendelkezős alamint az embcíi szabadságjogok teljes visszaállításáért keleteurópai vonatkozásban is hajlandók síkraszállni A vasfüggöny mögül származó szavazó ne arra legyen tekintettel hogy az illető amerikai jelöltek melyik párthoz tartoznak A nev)oiki lap szerint a török és a kubai támaszpon-tok ügye csak véletlenül ke-rült egymás melle A Jupitereket előbb-utób- b le kellett szerelni mert cél-pontul szolgáltak Amit szabad oll Jupiternek — látszani — az hatian) at nem szabad a lejletteb vedé- - in a — — — — az miatt Wa-shington lemnek : aggal) sikerült cs Po- - mert csak a Jupiterek a edclmet A El@ ! VALTOZö ilagpohtikai helyzet Euio-p- a politikai és eszmei előretörése ala- - rcpet A felieeites onnan cg)seg kialakilasit talán hazánk öiomniel euiopai feltetlen a kczdemene70 osscfogas A Kanadai megmozdulást azonban S7eiczetcnek a 'ENT1EK garok mint a budapesti kommunista koimany megváltozott magatai tasa a külföldi ma-gyarsággal szemben új és az eddiginél na-gyobb bonyolultabb feladatok elé a magyar emigrációs magatartást A fenn-álló magyar szervezetek szétszórt mi öl-tük és egymással való laza kapcsolataik folytán nem birkózhatnak meg azokkal a feladatokkal amelyek a magyar sorskér-désekben a jövőben a külföldi magyarság-ra várnak megoldására feltétlen szükség van egységes átfogó ilag-szervez- et felállítására amely az egész magyarság neében megfelelő sull)al léphet fel Észak-- és Dél-Amerikáb- an a Kanadai Ma-gyarok Szövetsége az Amerikai Mag) Szövetsége és a Délamerikai Mag) árok Szövetsége keretében már vannak ol)an országos jellegű szervezetek amelyeknek összefogása megvethetné az ilyen csúcs-szervezet alapját Másutt azonban fóleg Európában országos jellegű szene-ze- t működik átfogó szervezel pedig egyál-talán éppen Európában sürgős szükség egy új mag)ar emigrációs központ kialakításai a hogy az bekapcso-lódhassé- k abba az új Politikai és szellemi áramlatba amely az nagy cuiopai LargceU Indeptndent CanadianUerkly likre szavazzanak ISP-fee- n vasfüggöny amerikai the Hungárián Lauguage cent más országokban 15 cejt származó ? hanem ana hogy milyen magatai tast tanúsítanak Szovjetunió elnyomatása alá keiult népek szabadságjogai-val kapcsolatban a kormánypárti mind az ellenzéki szenátorok és képviselők főleg a nemze-tiségi kerületek küldöttei — cicirevalónak és célravezető-nek tekintik a kezdeménye-zést melyet az Ameiikai Magjar Szövetség vezetői meg az elmúlt folya-mán a mostani válság előtt indítottak el A nem magyar származású keleteurópaiak is felfigyeltek az akcióra mely fóleg az uk ránokkal megerősítve jelen-tős befolyással lehet a válasz-tásoki a adódott hogy „az ameiikai diplomácia (tehát mégis po-litikai és nem katonai ugjről an szó) néha elsieti a dol-gokat Ma már heljbcn vannak az alomtcngeidlatljáiok le-jezo- dik be a ncwkoiki cikk de beismeri a toiokok latjak aggódnak amerrikai rakélabázisok lebontása Ezéit ettek at ut nem elosz-atomtengcialatlia- iok látni Idlan i7ert láris rakéták szc- - hallák de nem SZABAD mimun fM@YAÍ10MT - A Kanadai Magyarok Szövetségének felbhása - állítja Ezek magyar sza-bad árok kevés nincs Viszont an igazi Mind nyár hogy tii7tc ki celaul es amely boldogabb )oójenck is kul-csa citcsulunk anol hog az mng)aisag kötőben is crzik ennek szükségességet os mar megtettek lépeseket cg) cuiopai ma-g)- ar kialakításai a Magaiok Soctsogc ezt a örömmel udozli ugyanak-kor szuksegcsnek taitja a as-iuggon- jon knul elo magwuuk kepuscleti felállítását is amely legcé-lszerűbben S7abad Magarok Világszö-vetségének megalakítása által volna meg-oldható tudatában a Kanadai Ma- - Szoetsege f éri szeptember 26-a- n taitutt igazgatósági ülésén hozott egyhangú hataiozataban ug döntött hogv kezdememezo lépest tes7 a SZABAD MA-GYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK letie-hozasab- an Ennek cidckebon felkérte Eck-har- dt Tiboit álljon c megmozdulás elei a es allalja e magai ulapsciuvct felállí-tásának munkálat A Kanadai Magyarok Szövetsége 1 emeli hog) a szabad ilag magaisaga támogatni fogja e kc7demcn)e-7es- t és kö7os munkáin meg fogja terem-teni a nagv magai cg%ségci A KMSZ elnökségo cs Igazgatósaga
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, October 12, 1963 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1963-10-12 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000235 |
Description
Title | 000375 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | f] Nem sokaság I ti hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat I BERZSENYI I —mUViiiiir T mm v t 'SS& Vol 15 No 41 XV évfolyam 41 szám r r rrr rr 4s atomcsend Fegyvercsörtetés Latin-Amerikába- n Washington és Moszkva barátkozás! tánca elérte legnagyobb sebességét és ma már lassulóban van Rusk amerikai fontos tárgyalásokat folytat az ENSZ-közgyülése- n résztvevő diplomatákkal és bizonyára fontos diplomáciai lépéseket is előkészít a nemzetközi hangulat azonban kezd kijóza-nodni és hangok szólalnak meg hogy fékezzék túlzott nyugati keleti barátkozást A Saturday Evening Post Nixon volt alelnök nagy nyilatkozatát közölte arról hogy Amerika nem pecsételheti meg a vasfüggöny mögötti orszá-gok rabszolgasorsát a Moszkvával való „békés fejében Most az oroszokon van a sor — írja a lap vezércikke Bizonyítsák be jószándékukat azzal hogy kivonják csapataikat Kubából és Magyarországról Nixon utóbb az U S Newsnak is adott hasonló nyilatkozatot Az amerikai — szovjet ba-lalkoza- st elsósoiban de Ga-ulle elnök sorozatos kijelen-tései zavarják Lyonban ki-jelentette hogy Franciaor-szág sem az Egyesült Álla- - bonc együttélés" moknak sem a NATO-na- k Schroder külügyminiszter vi-s- ót még egy európai közös-jszon- t az angolszászokhoz áll segnek sem hajlandó közelebb és kérdés hogy Er-del- ni érdekeit Washington- - hard az október 16-á- n hiva-ba- n ezt úgy próbálják ma-- lalba lépő új kancellár en-gyaiáz- ni hogy de Gaulle rést ged-- e Schródernek agy hagy a nyugati összefogás- - fenntartja a politika bari Párizsban viszont azt felelik hogy de Gaulle csak az al-összc-fogáso-kban nem hajlandó résztvenni de soha sem fog hiányozni ha valódi szövetségről és védelemről lesz szó Ezért a németekkel jelenleg is együtt tud működni De „eletünk és halálunk sorsát s gazdasági létünket az an-golszászok kezébe" nem te-hetjük le mondotta KÉT NÉMET VONAL De Gaullenak továbbra sincs ellenzéke Frannciaor-szágba- n s az angolszászok-nak az a kísérlete hogy'Bcl-giu- m és Hollandia útján uta-sítsák rendre Párizst szegé nyes ötlet Egyelőre Német-országon keresztül sem le-het hatni de Gaullera sőt Adcnauer kancellár hangoz-latt-a párizsi búcsulatogatá-sa- n hogy a kommunizmus elleni ulagkuzdelemben de Bonn A z elmúlt öt év alatt 1700 tudós koztuK 48 oios- - tanár menekült keletnémet leiulctrol Nyugat-Németor- - wnaha Ivn7nllp hrmni másik IIUI l Illk-- 1 ILUL n UtUL 1 IUIII- - buigban Uj-Del- hl India kotott Egye-sült kozos nagvado mellett rádióadót na-pi órán csucsfoigalmi órában „Ame-nk- a Hangja" minisztci elnök utóbb hogy tudott az nem meit India semlcgcsségéel í Szuperbomba atomfej „Kompact" atomfej Könnjii bomba Taktikai atomfegyver Ö5S7CSCI1 kezd © Hatodik tűzben f) klűgyminiszter fontos aláren- - német Gaulle álláspontja a helyes „Csak a választja a saját — mondta a németek nagy öregje A német fiatalja kulonos egyensúlyát TITO PREMIERJE A LATINOK KÖZT Tito latinamerikai útja nem váltotta valóra a kom-munisták elképzeléseit ptv '' f v i jP f aM'CV 4 W™ hWSS WStmi v'- - VI? KI MPF " „nagy öreg" búcsúzik nem össze hogy külföldi propagandát engedjen rozni az London Üzembe állították Thulén működik az új angliai állomás Fyling-ddle- s Mooion A három állo-más kozos betűjele BMEWS (Ballastic Missilc Early War-nin- g System) Prága Tizenkét évi fogság után szabadon Bcian piagai eiscket szabadon engedték to-ab- bi negv katolikus ezetót kozluk a Wojtassak szepességi puspó-- köt koi many Legutóbb Hans f na& a!an1t1 rada' -- rc"clsf cr Maycr marxista irodaiomtor-- iairaadlk allomaiat Ang ha-- an- - ntea-ne- sz lipcsei egyetemiUotal-C- leai E®meallIeottmaesgyaz ala"kai lAn ™r„M0L ™„ koimanya egezment az Államokkal uj építésére Kalkutta Az új 21 át India három használná Neh-i- u ki-iclente-tte nem egyezmény lészletciiól és azt hagvhatja jóá Távolsági a legbutább borjú mészáro-sát" politika és in- - ií! K'i M A fér sugá-- országból grönlandi bocsátották Ugyan-csak papi 85 ees USA 20 megaton sulva 5 tonna bombázok Titán-rakétá- k vi 50 db — — — — ---- -- — — -- — -- T fl~ r a — — — — a ? a IUI kabb felbosszantotta mint ijesztette a latinokat Brazí-liában Rio és Sao Paulo kor-mányzója el is hántotta Ti-to látogatását Négy napon át a sivatag közepén épült új fővárosban kellett időznie cs amikor a parlamentben felszólalt a képviselők több mint háromnegyed része távolmaradt A brazil közvélemény a je-lek szerint nem talált meg-nyugtató választ arra hogy Goulart elnök miért hívta meg a kommunista diktá-tort s ezért sokan Goulart ellen fordultak Braziliában egyszerre katonai puccstól tartanak és a New York Ti-mes hirtelen rádöbbent hogy egyre több latinamerikai or-szág védekezik ezzel a meg-oldással a kontmunisla szer-vezkedés ellen (Dominica után az elmúlt héten Hon-duras következett és Vene-zuelában is készülnek vala mire a katonák Washington elítéli és igyekszik megaka-dályozni a folyamatot) Csilében négy miniszter le-mondott Tito látogatása mi-att és az új külügyminisz-ter csak a kommunista dik-tátor távozása után volt haj-landó hivatalát elfoglalni Ti-t- ót szinte dugdosni kellett a nyilvánosság elől Moszkva nagy latinameri-kai propagandája melyben Ha Qyekc különválna A qucbecl szeparatizmus nem oldja mcR Kanada problémáját — mondotta Mauricc Lamnntaj ne egy feltűnést keltő toronlói előadásában Ha Québec külön-válna az gazdasági pangást po- litikai diktatúrát kulturális clsat-nyúlá- st és égiil az Egjesiilt Álla-mokba %alé beolvadást jelentené — mondotta a Privy Council el-nöke de hozzátette: Kanada töb-bi része is megszenvedné ezt Az atlanti tartományok elszakadná-nak s a préri és Brit Kolumbia mafd Ontario is egyre Inkább az USA fúgprvénje lenne Ezt a folya-matot bölcs és erélyes reformok-kal cl kell kerülni s a reformok-nak elsősorban a történelem és njclvlanítás terén kell mielőbb megmutatkozniuk — hangoztatta Lamontagnc és arra figyelmeztet hogy Kanada történetének cgik legnagyobb válságához érkezett TTENTŐ LELTÁR Az amerikai kormány fegyverkezési és leszerelési hivatala (U S Amis Cont-ro- l and Disarmament Agency) adatai szerint az Egyesült Államok illetve a Szovjet-unió jelenleg a következő alomfegyvcrzctlcl rendelkezik: SZOVJET 50 megaton múlt év ószén robbantottak ilyent szik 5 megaton súlya 2 tonna Ti- - 10 megaton a T—3 típusú tan Atlas Thoi Jupiter iá- - szovjet távolsági rakétákhoz kétákhoz 1 megaton súlya 600 font Minuteman es Poláris rake- - — tákhoz Ticd megatonig közepes A közepes szovjet rakéták bombázok jetek Mace-iake- - (Golcm stb) és bmarhajok tdk legyeic fcgycre 20 000 TNTig a harctéri rs- - Harctéri és esetleg rakéta-kétá- k jetek buaihajo-elha- - olö atomfegjer utas fcgcre 000 5000 db (A Szovjetunió elsősorban a taktikai atomfegyverzet terén maradt el de ezt földalatti atomkisci letek scgitscgccl is könnyen tudja pótolni) HUNGÁRIÁN LIFE Torontó J-- " - r- ~ ~ - i r i elcsendesedni Tito mellett űrhajósok is résztvesznek még Kubában sem sikerült jól mert egy váratlan orkán ezreket haj-léktalanná tett és elhomá-lyosította a kommunisták „sikereit" NEHÉZ „SEMLEGESNEK" LENNI! Nehéz helyzetbe keiult Ben Bella az „algíri szocia-lizmus" újdonsült diktátora is A berberek akik az algíri felkelésben fontos szerepet játszottak újból fegyver-rel akarják megvédeni Al-gír szabadságát — Ben Bella ellen JUHASZ GYULA: utáni Most Titót című még sincs Még 12 -- a— ez a Bella nem a össze a a lett is egyszer tudta hogy az ARAD Arad örök magyar gyász szép arája Feléd suhan ma feléd Ki élsz sötéten és némán az árva Maros mentén mely zúg ma A kincses öléről ered És erre tart e bánatos Mély sír Erdély keserve Mint zengő bujdosó Arad! a csonka Magyarország S tört Neked fátyolos mint az október-es- t De lobog óvják örök glóriát von A jobbján — ama PSK5? Couve de Murville francia külügyminiszter fontos tár folytat Washing tonban Ójból külföldön Az idei újvidéki mezőgaz-- 1 dasági kiállításra a budapes-ibe- n mii' 1 ti is küldtek anyagot A magyar pavillon vezetője Miklós volt — az 1956 magyar emig-ráns szervezkedésekbe beépí-tett utóbb hazatért ügynök ó fogadta a magyar pavillonban és Rankovlcsot A hírhedt ügy-nök és „emigrációs szakértő" újbóli szereplése érdekes je-lenség u? jtj -- -i J rniuiuiunniiiHiinini inni n iiintininiRuiiniiiiiRn mű ÍM BMJfeiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii: A Francé Soir pári-zsi lap tudósítást közölt Ká-dár Jánosné párizsi látogatá-sáról Kádárné új alakja a nemzetközi „közéletnek" Né-hány ezelőtt sem hallott róla és most róla sok tudniva-ló A párizsi lap szerint a kommunista hivatalában dolgo-zik és jó munkájáért kapta jutalmul az utazást so-ha sem járt nyugaton — A Francé Soir szegényesnek írja le Kádárné külsejét pártpiopagandista lehet 1963 október - t - i i — — Hasonló „fejlődés-hez" amelyben Castrónak sikerült a for-radalmat Ben azonban Moszkva hanem Nász-sze- r felé sochodik s ezcit berbeiek „fasizmussal" a-clolj- ák Ilyen kulonos módon fohik a szélsőbal és világpolitika vi-tustáncá- ban A nemzetközi politika stiohmannjainak szerepe nehezebb Szukarno csak megzsarolni a nyu-gatot Holland Guineát Washing-ton akkor azon alapon tá-mogatta Szukarnót hogy el sóhajunk gyász-zené- t Erdély le folyó morajában tárogatón Köszöni lobogóját lengeti mely és égPhezek Selymére győzted Krisztus tizenhárom! gyalásokat kommunisták hónappal kormány tájé-koztatási elsikkasztania szélsőjobb „semleges" megszerezze vwwiWimfflaCTwaaaiiSniirjiTflSHigjfflaag Törökországban A múltévi kubai válság után öt héttel megkezdték a törökországi Jupiter-támaszponto- k leszerelését Az ame-rikai rakétabázisok és a ku-bai szovjet bázisok lebontá-sa annyira párhuzamos volt hogy a torok közvélemény alkura gondolt (Érdekes mó-don egészítette ki ezt a gon- - dolkodast nemreg Fulbright az amerikai szenátus kül-ügyi bizottságának vezető-je Amikor Goldwater szená-tor azt javasolta hogy az atomcsend csak akkor lép-jen életbe ha az oroszok el-hagyták Kubát akkor Ful-- bnght azt felelte hogy eb- - az esetben Moszka azt knanna hogy Amenka hagy ja el Törökországot es Ber-lint Mintha valamifele egven-súl- y alku létezne amihez igazodni kell ) Nemrég a New York Ti-mes egyik vezércikke emlé-keztetett rá hogy Rusk ame-rikai külügyminiszter már 1961-be- n járt Ankarában hogy a torokok hozzájárulá-sát kérje a Jupiter-báziso-k iiimuniij akit kirendeltek Kádár „élet-társává" Maga Kádár is újabb lá-togatásra utazott — ezúttal Prágába ahol éppen nagy po-litikai manőver folyik (A sztálinista Siroky miniszter-elnököt menesztették Berán érseket szabadon bocsátot-ták Kádárék utazásai-nak egyik nyilvánvaló célja hogy szerepeljenek a sajtó-ban és a nemzetközi közvé-lemény megszokja a Kádár nevet Ilyen célra más egyéni képességekkel ugyanis nem rendelkeznek UTimmmninimniif in imimm i nn niiiHinniuutinrii'iiiUHiif rniiinn umimm SZEREPEIGETU I Szabó és AVH-- s -- - senki af-féle — kubai még _ stb) £ „„___ — - --r- - 1 1_ n I 5a lenkező esetben Indonézia kommunista lesz Ez ama divatos én elesek közé taitozik ameheket ma-napság gvakran lehet halla-ni Ha Csiang Kai-se- k al mondja hogy most kellene megtámadni a kínai kommu-nistákat akkor Harriman azt feleli hogy nem lehet mert ak-kor Moszkva és Peking új-ból összefog Ha Goldwater szenátor azt kívánja hogy az oioszok vo-nuljanak ki Kubából akkor Fulbright a szenátus külügyi bizottságának elnöke azt fe-leli hogy nem lehet mert akkor Moszkva is követelni fogja: Amerika vonuljon ki Törökországból cs Bcilinból is Ha mi azt mondjuk hogy 1956-ba- n Magyarország-nak segítséget kellett volna nyújtani (legalábbis po-litikai segítséget!) akkor még ma is azt a választ kap-juk hogy nem lehetett mert abból világháború tört vol-na ki Most Szukái no Malaysiát a volt brit gyarmatokból összehozott új államot pró-bálja támadni és azt reméli hogy megint nem fogják fel-taita- ni mert különben In-donézia „a kommunisták zsákmánya" lesz Ez a kísér-let azonban angolszász érde-kekbe ütközik s ezért nem valószínű hogy sikerül (Folyt a 3 oldalon) UllllíllllllllfflUUllllllllllllllUlllllllUllllllillllllllllW leszei eleséhez De a törökök ellenezték ezt Később katonai stratégiai formában tálalta Rusk poli-tikáját és a NATOn keresztül akar-ta bebizonyítani hogy a Jupiterre nincs szükség Ez a stiategid azonban Nor-sta- d tábornokba ütközött s a NATO főparancsnoka idd előtt távozott Utódától Lem-nitzert- öl már senki sem vár ilyen kiállást Ara: Kanadában 10 U____m I IJ_ I I MAI SZáÍÍíBÖlÍ I Nyelv sors történelem A bácsikám Sztálin Tito mennybemenetele A hereeg tényleg idegbajos Farkasréti irágázak Sik Sándor balála Amerikai ingvar W bo Who A különc Sóhajok Kárpátaljáról j Kanadai filmek Budapesten a á Az ameiikai etnik-társadal-ma- k elsósoiban a vasfüg-göny mögül származó ameri-kai állampolgárok közt moz-galom indult el a következő 1964-be- n lebonyolítási a keiü-l- ő elnökválasztással kapcso-latban Számos emigiáns vezető magáévá lette azi a sugal-ina- t hogy az elnökválasztás során csak olyan jelölteket támogasson akik a nemze-ti öniendelkezős alamint az embcíi szabadságjogok teljes visszaállításáért keleteurópai vonatkozásban is hajlandók síkraszállni A vasfüggöny mögül származó szavazó ne arra legyen tekintettel hogy az illető amerikai jelöltek melyik párthoz tartoznak A nev)oiki lap szerint a török és a kubai támaszpon-tok ügye csak véletlenül ke-rült egymás melle A Jupitereket előbb-utób- b le kellett szerelni mert cél-pontul szolgáltak Amit szabad oll Jupiternek — látszani — az hatian) at nem szabad a lejletteb vedé- - in a — — — — az miatt Wa-shington lemnek : aggal) sikerült cs Po- - mert csak a Jupiterek a edclmet A El@ ! VALTOZö ilagpohtikai helyzet Euio-p- a politikai és eszmei előretörése ala- - rcpet A felieeites onnan cg)seg kialakilasit talán hazánk öiomniel euiopai feltetlen a kczdemene70 osscfogas A Kanadai megmozdulást azonban S7eiczetcnek a 'ENT1EK garok mint a budapesti kommunista koimany megváltozott magatai tasa a külföldi ma-gyarsággal szemben új és az eddiginél na-gyobb bonyolultabb feladatok elé a magyar emigrációs magatartást A fenn-álló magyar szervezetek szétszórt mi öl-tük és egymással való laza kapcsolataik folytán nem birkózhatnak meg azokkal a feladatokkal amelyek a magyar sorskér-désekben a jövőben a külföldi magyarság-ra várnak megoldására feltétlen szükség van egységes átfogó ilag-szervez- et felállítására amely az egész magyarság neében megfelelő sull)al léphet fel Észak-- és Dél-Amerikáb- an a Kanadai Ma-gyarok Szövetsége az Amerikai Mag) Szövetsége és a Délamerikai Mag) árok Szövetsége keretében már vannak ol)an országos jellegű szervezetek amelyeknek összefogása megvethetné az ilyen csúcs-szervezet alapját Másutt azonban fóleg Európában országos jellegű szene-ze- t működik átfogó szervezel pedig egyál-talán éppen Európában sürgős szükség egy új mag)ar emigrációs központ kialakításai a hogy az bekapcso-lódhassé- k abba az új Politikai és szellemi áramlatba amely az nagy cuiopai LargceU Indeptndent CanadianUerkly likre szavazzanak ISP-fee- n vasfüggöny amerikai the Hungárián Lauguage cent más országokban 15 cejt származó ? hanem ana hogy milyen magatai tast tanúsítanak Szovjetunió elnyomatása alá keiult népek szabadságjogai-val kapcsolatban a kormánypárti mind az ellenzéki szenátorok és képviselők főleg a nemze-tiségi kerületek küldöttei — cicirevalónak és célravezető-nek tekintik a kezdeménye-zést melyet az Ameiikai Magjar Szövetség vezetői meg az elmúlt folya-mán a mostani válság előtt indítottak el A nem magyar származású keleteurópaiak is felfigyeltek az akcióra mely fóleg az uk ránokkal megerősítve jelen-tős befolyással lehet a válasz-tásoki a adódott hogy „az ameiikai diplomácia (tehát mégis po-litikai és nem katonai ugjről an szó) néha elsieti a dol-gokat Ma már heljbcn vannak az alomtcngeidlatljáiok le-jezo- dik be a ncwkoiki cikk de beismeri a toiokok latjak aggódnak amerrikai rakélabázisok lebontása Ezéit ettek at ut nem elosz-atomtengcialatlia- iok látni Idlan i7ert láris rakéták szc- - hallák de nem SZABAD mimun fM@YAÍ10MT - A Kanadai Magyarok Szövetségének felbhása - állítja Ezek magyar sza-bad árok kevés nincs Viszont an igazi Mind nyár hogy tii7tc ki celaul es amely boldogabb )oójenck is kul-csa citcsulunk anol hog az mng)aisag kötőben is crzik ennek szükségességet os mar megtettek lépeseket cg) cuiopai ma-g)- ar kialakításai a Magaiok Soctsogc ezt a örömmel udozli ugyanak-kor szuksegcsnek taitja a as-iuggon- jon knul elo magwuuk kepuscleti felállítását is amely legcé-lszerűbben S7abad Magarok Világszö-vetségének megalakítása által volna meg-oldható tudatában a Kanadai Ma- - Szoetsege f éri szeptember 26-a- n taitutt igazgatósági ülésén hozott egyhangú hataiozataban ug döntött hogv kezdememezo lépest tes7 a SZABAD MA-GYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK letie-hozasab- an Ennek cidckebon felkérte Eck-har- dt Tiboit álljon c megmozdulás elei a es allalja e magai ulapsciuvct felállí-tásának munkálat A Kanadai Magyarok Szövetsége 1 emeli hog) a szabad ilag magaisaga támogatni fogja e kc7demcn)e-7es- t és kö7os munkáin meg fogja terem-teni a nagv magai cg%ségci A KMSZ elnökségo cs Igazgatósaga |
Tags
Comments
Post a Comment for 000375