Magyar Elet, January 12, 1980

              amfOisl
HUNGÁRIÁN LIFE 0 v"
A'ívh sokaság
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat LirgeU Indcpemfe nt MAGYAR ELET Canadian cckly
BERZSENY! m Uie Hungárián Longuagc
Vol 33 2 XXXIII évfolyam 2 1980 január 12 Szombat Ara: 40 cent
Ötvenezer szovjet katona az „cllcnforradalmárok" ellen
w harcok afgán föld
Az ENSZ-főtitká- r Iránban # Véres összetűzések Rhodcziában
A trónfosztott Rcza Pahlavi cx-sa- h a londoni „Daily ilail"-nc- k adott nyi-latkozatában
Kijelentette: késznek mutatkozik egy pártatlan nemzetközi tes-tület
előtt Telelni múltjáért azesetben ha nemcsak a „fekete foltokat" emle-getik
hanem a pozitívumokat is felsorakoztathatja — „ölszáznegyvenczer
lojális katonám volt eltávozásom idején maradhattam volna de nem akar-tam
további vérontást I5s ez is pozitívum!" — mondotta az cx-sa- h — Nigéria
is M'iszemet kapott a tömeges OPEC olajárcmclcsck után és a lagoszi rádió
Kerinl #$l-r- ől 3l-M-- ra emelte a „fekete arany" hordónkénti árát A mérsékel-tebb
OPEC államok $26-c- rl adják az olajat — Szanadazs iráni kurd városban
az Ajatollah „forradalmi" csapatai tűzharcba keveredtek a szakadár kur-dokkal:
az eredmény 2 halott és számos sebesült Azerbajdzsán tartomány
Tabri ncuí (Irán) fővárosában utcai harcok folynak Bcludzsisztán (észak-iráni- )
tartományban a hegyi hágókban beludzsi felkelők teszik járhatatlanná
az utakat hogy ezzel is az önkormányzatért tüntessenek — Chapais québeci
városkában egy szilveszteri táncmulatság alkalmával borzalmas tűzvész pusz-tított
melynek több mint negyvenen estek áldozatul — A nyugati hatalmak a
Szovjetunió afganisztáni inváziója ellen való megtorlás egyik formájaként az
l!)S0-be- li moszkvai olimpiai játékok bojkottját fontolgatják — A pizai „Ferde
Torony" a tavaly is elhajlónak bizonyult mert az elmúlt cv során további 2
millimétert „nyert" a ferdeségben Jelenleg kb 5 méterre (ér cl a függőleges-től
— A legutóbbi Gallup kővéleménykutatás szerint Kanadában a liberálisok
20%-a- l vezetnek
SÚLYOS HARCOK
FOLYNAK
AFGANISZTÁNIJÁN
Rabiak Karmai — Af-ganisztánnak
az oroszok
által „megválasztott" és
párlfőiskolát végzett elnö-ke
a Varsói Paktum tagál-lamait
továbbá Kubát An-golát
Etiópiát és a PLO-- 1
(Palestinc Liberation Or-ganizati- on)
kérte fel arra
hogy a forradalom vívmá-nyainak
megvédése érdeké-ben
nyújtsanak neki kato-nai
segítséget bizonyára a-z- érl
hogy „lielyrelöhesse a
rendet" — amint azt Pes-ten
56-ba- n emlegették a
szovjet csapatok novembe- -
Haraszti Endre:
ri visszakanyarodásával —
kapcsolatban
Lapzártakor mintegy 50
ezer főnyi szovjet kato-na
lépte át az afganisz-táni
határt és az a ke-vésszámú
nyugati laptudó-sító
aki Kabulban rekedt
szigorú parancsot kapott
arra hogy szüntessék be
a híranyag továbbítását
Nyugatra
A szovjet megszállás
karácsonyi hetében a repü-lőtér
környékén 250 szov-jet
katona és 63 felkelő e-s- ett
el
Konar környékén sú-lyos
harcok során újabb
200 orosz esett cl a pa
kisztáni északnyugati ha-tár
mentén
Az északkeleti térség-ben
35 gerilla és számos
polgári személy esett áldo-zatul
a repülőgépekről és
helikopterekről szórt halá-los
golyó- - és bombazápo-rokna- k
Takhar északi tarto-mányban
a halottak kö-zött
egy szovjet táborno-kot
és nagyszámú afgán re-guláris
katonaságot tarta-nak
nyilván a rebellis mu-zulmánok
A pakisztáni „Jang" cí-mű
lap szerint a Khybcr-hág- ó
közelében a muzul-mán
felkelők Chighai
AZ OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁG TEVÉKENYSÉGE A
KOSSUTH-EMIGRÁCI- Ó MEGBONTÁSÁRA
(Tanít a történelem )
A minap egy rég elfelejtett régi emigráns életének rövid törté-nete
került a kezembe Az 18-1- 9 utáni un „Kossuth-emigráciö"tag-j- a
volt Zerffi Gusztáv lett volna a „becsületes" neve — ahogy ezt
nálunk szólásmondásként mondani szokták — ha ez az ember világ-életében
sokat adott volna a becsületére Bár Kossuthot követte a
száműzetésbe — s erre jó oka lehetett újságíró lévén bizonyára hi-tel
telt írásaiban a magyar szabadságcszmék mellett — emigráció-ba
érve társai handabandázó megbízhatatlan jellemű emberként is-merték
meg
Müveit embernek számíthatott mert pl adat van rá hogy Ang-liában
— hol huzamosabb ideig tartózkodott — igenis tekintélyt
szerzett a jámbor és naiv ángliusok körében Mivel a magyarorszá-gi
történettudomány és művészettörténet már a 19 században te-kintélyt
szerzett magának Európa-szert- e s mivel e tudományokból
néha még a szellemi elittől el-elmar-adó
emberek is összccsipcgetlek
egyet-má- st Zerffi képesnek mutatkozott arra hogy angol társaságok-ban
jeles művészettörténészként és történettudósként bámultasssa ma-gát
Azt senki sem sejtette hogy Zerffi Gusztáv az 184-c- s emig-ráns
— egyúttal kém volt és áruló!
Bécs Világos után sem fejezte be a háborúját Magyarország el-len
Ez a „háború" odahaza llaynau véres emberirtásában majd
Bach Sándor kíméletlen népelnyomásában nyilvánult meg Európa-szert- e
pedig abban hogy a legbensőbb bécsi hivatalos körök jólfi-zete- tt
bcsugóháíózatlal próbálták aláaknázni a magyar emigráció e-scllc- gcs
politikai eredményességét Jó okuk volt erre! Az öreg konti-nensen
mindenütt élt a nemzeti nemzetiségi szabadságvágy láza Az
írek merészen szembeszálltak az angol kabinetlel Franciaországban
a republikánus eszmék a bonapartista tradíciókkal egyesültek O-laszorszá-gban
Cavour államférfiúi bölcsessége Garibaldi' merész for-radalmisógá-val
szövetkezett a népi szabadságvágy érdekében
A Habsburg kormányzat attól félt hogy a magyar emigráció gyúj-tó
szikrái jelenthet Európa puskaporos hordóján mely — robbanva
— az osztrák abszolutizmust is a légbe röpítheti Mindent el kellett
követni tehát hogy a Kossuth-emigráci- ó tevékenységét alaposan meg-figyelje
Zerffi Gusztáv — s ezt sem az angolok sem Zerffi cmig-ránstárs- ai
sem tudták — a jól fizetett nemzetközi bcsugóhálózatnak
cgjik tagja volt
Mikortól eredhetett Zerffi megbízatása? Már mint Bécs ügynöke
hagyta cl az országot vagy pedig már külföldön környékezte meg
öt "a rábeszélés és — bizonyára — az első imponáló nagyságú pénz-ősszé- "?
Erre nézve egyelőre nincsenek megbízható adatok de talán
nem Is ez a fontos A lényeges az hogy azokban az emigráns kö-rökben
ahol hazafias lelkes merész fantáziájú magyar menekültek
Seráj támaszpontot be-vették
amikor egy afgán
dandártábornok és !)
tiszt átállt a lázadók so-rába
KUUT WALDHEIM
ENSZ FŐTITKÁR
HUNBAN
A Egyesült Nemzetek
Szervezetének főtitkára —
Kürt Waldhcim lapzártakor
még mindig képtelen volt
kicsikarni azt hogy sze-mélyesen
találkozhassak az
ország látható valódi fejé-vel:
Ayatollah Khomeini-ve- l
Waldhcim egyelőre csak
Shadcgh Ghotbadzudch kü-lügyminiszterrel
tárgyalta-zonba- n
a miniszter mereven is-mételgette:
nincs felhatal-mazása
a két hónapja
fogva tartott 50 USA —
túsz kiszabadítása ügyé-ben
a tárgyalásokra és
úgy tekinti Waldhcim út-ját
mint „ténymcgállapi-t- ó
jellegű látogatást"
Méltán felmerül a kér-dés:
micsoda ténymegállapi{
tási lehetőség az amikor
az ENSZ főtitkárának még
azt sem engedik meg hogy
a valós tényeket megál-lapíthassa
azáltal hogy
személyesen elbeszélgethet
a túszokkal akiknek szá-ma
— iráni jelzések sze-rint
— leolvadt 47-r- e!
Hogy miért? Az egy újabb
(
tcnymegállapitó bizottság
ügykörébe tartozik?
A túszokat fogvatartó
marxista diákcsoport fe-je
kijelentette:
csak azesetben áll szó-ba
(!!!) WaldhcimmaUia
erre kifejezett parancsot
kap Ayatollah Khomelni
fö-imám- től
Ez a bánásmód megfe-lel
annak mintha Waldhc-im
egyszerű kifutófiú len-ne
— akkor amikor az
egész világ közvéleménye —
a Biztonsági Tanács 11:0
döntése értelmében továb-bá
a hágai nemzetközi
döntőbíróság ítélete értel-mében
Iránt a nemzetközi
jog súlyos megsértésével
vádolja
Valóban igazai kell adni
a magyaroknak akkor a-mi- kor
1956 óta az ENSZ-e- t
„sóhivalalkcnt" emlege-tik
A SZOVJET IÍS AZ
AFGÁN KÖVETSÉGEK
OSTROMA
Újév napján Teherán-ban
az USA nagykövetség-től
mintegy mérföldnyinTe--
melkedö szovjet külképvise-leti
épület előtt többezer
afgán száműzött és tüntető
sorakozott fel
A tüntetők szovjet elle-nes
jelszavakat mázoltak az
orosz nagykövetség falaira
Néhány szemelvény:
(folytatás a 2-i- k oldalon)
a magyar jövő megmentésének terveit szövögették — ott volt egy
ember aki tán társain is túltett a nyiltszinten hirdetett ábrándok
kergetésében szólamok hangoztatásában — s közben minden elhang-zott
szóra igyekezett emlékezni minden tervet igyekezet feljegyezni
hogy munkaadóinak állandóan legyen mit jelentenie
A titkos ügynököknek többrétű feladata volt Meg kellett figyel
niök az emigrációban folyó szóbeszédeket fel-felmer- ülő titkos terve-ket
Ki kelleti kémlelniük hogy a magyar meneküllek mely tagja
van olyan helyzetben hogy valamelyik államfő vagy fontosabb po-litikus
előszobájáig juthat tárgyalásokba bocsájtkozhat Meg kel-lett
tudniok hogy az emigránsok kivel állnak levelezésben az Osz-trák
Császárság területén Megfigyelési kötelezettségükön túlmenőéi
— ha kellett — kisebb-nagyob- b akciókba is kellett bocsájtkozniokLe
hetöségükhözképest meg kellett zavarniok a vezető emigránsok egy-ségét
Pletykákkal apró terjedő rágalmakkal éket kellett iitniök a
emigráció soraiban Meg kellett valahogy akadályozni azt hogy a
ütőképesebb német olasz francia magyar ír slb forradalmárok
szabadságharcosok összedolgozzanak bízzanak egymásban Ugyan
akkor az egyes nemzeti emigrációkon belül is cl kellett hinteniük a
féltékenykedés a gyűlölködés magvait
A besúgók kémek titkos ügynökök világa igen különös világ
Ugyanakkor mikor feladata az volt hogy idegességet egymás irán-ti
gyanakodást élesszen a menekültek között — ez a „szellemiség"
a titkos ügynökök hálózatára is jellemző volt Mivel Bécs a sajál
ügynökeiben sem bízott a dolgot úgy oldotta meg hogy kiküldött
kémjeit más kémekkel állandó megfigyelés alatt tartotta Mindenki
mindenkit figyelt mindenki mindenkiről jelenléseket irogatott Ennek
következtében óriási iratanyag áramlott Bécs mindenható rendörmi-niszteréne- k
íróasztala felé Talán ö volt az egyetlen akinek telje?
áttekintése volt az ügynökhálózat tevékenysége felett Csupán a fon-tosabb
eseteket jelentette a császárnak s hivatalának beosztottai i
csupán egyes részletekről voltak értesülve
Kiket tekintettek osztrák császári körökben legveszedelmesebb el-lenfeleiknek?
Kossuth Lajos mellett talán legjobban Giuscppc Maz
zinitól az olasz forradalmár-patriótátó- l a „Risorgimcnlo" kulcs-alakját- ól
tartottak ki 1831 után főleg Londonban tartózkodott és jó
kapcsolatokat talált a menekült magyar vezetőkben
Zerffi igen sikeresen működött Kossuth Lajosnak volt ezidöber
egy Carossini nevű itáliai származású embere küldönce Zerffi r
bizalmába férkőzött s mivel Carossini eléggé szórakozott vigyázat-lan
embernek bizonyult a kém zavartalanul elolvashatta és Bécsbr
továbbíthatta azokat az utasításokat melyekel Kossuth Carossinin
keresztül Törökországba továbbított
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Zsigmond András:
Lillafüred Bükk-hegysé- g
A détente és az ellenállók
Andrcas Razumovsky — akit nemrég
„tanácsoltak" el a Szovjetunióból — irt
cikket a „Frankfurter Allgemeine Zei-tung"-b- an
és ebben felveti a mai nyuga-ti
politikát az un „détente"-- t bíráló
kérdési: „Lehct-- e és szabad-c- " a mai a-gyagl- ábú
békét a közép- - és kelet-eur-ó
pai leigázott népek szabadságának fel-áldozása
árán kikönyörögni a Szovjetunió-tól?"
Rögtön válaszol is a kérdésre:
„Nem Mert ez erkölcstelen és oktala-nság"
— Erkölcstelen mert milyen jo-gon
alkuszik a Nyugat a Szovjetunióval
a jaltai „status quo" az érdekterületek
kérdése fölött a 120 millió elnyomott a
szovjet zsarnokság alatt élő megkérdezé-se
nélkül?! — Ob-ialansá- g mert ezzel
emmiféle tarlós békét nem ér el a Nyu-lat
hanem csak lehetőséget ad a Szov-jetnek
világhódító tervei megvalósításá-ra
sőt egy újabb még szörnyűbb világ-háború
szükségszerű kitörését segíti elő
A szerző első megállapítása köztu-dott
Azt tovább fejtegetni — szükségte-len
Az elnyomott népek megkérdezése
nélkül — sorsukról dönteni — erkölcs-telen
A második pont viszont magyarázat-ra
szorul: miért oktalanság a détente?'"
Razumovsky így ír: A détente kia-gyalói
azzal érvelnek hogy a nagyhatal-na- k
közötti konfliktus ma szükségszerűen
uikleáris háborút idézne elő ami az em-beriség
és a Föld jórészének teljes pusz-'ulás- át
idézné elő Ezért szükséges a7
myhülés politikája a Szovjettel
A détente hívei elfelejtették azonban
iogy 'a délente-- t a Szovjet a Nyugat
gyengeségének veszi amit árra használ
"el hogy fegyveres erőit még jobbár
negnöveljc hódító szándékait megváló
ilsa A nyugati politikusok nem vettél
"igyelembe hogy a Szovjettel csak a?
3rö helyzetéből lehet és szabad tárgyal-ni
— más nyelvet Moszkva nem ért
meg"
V Sonncnfeldl— doktrína
A fenti érvek ismertek már sokszor sze
gezték az enyhülési politika hívei mellé
nek — De most következik a szerző ér
'élésében egy új elem amikor az utób
bi években nagy lendületet veti ellená)
ási mozgalomra hívja fel a Nyugat fi-gyelmét
ami nemcsak a közép- - és ke
'et-európ- ai államokban hanem a Szov
jelunióban is mind nagyobb méretekel ölt
Ezzel kapcsolatban Razumovsky így ír
„Nemcsak arról van szó hogy a szovje
sarnokág alatt élő közép- - és kelet-eur- ó
pai milliók feláldozása erkölcstelen ha
nem arról hogy az ellenállás ami minc'
nagyobb arányokban bonlakozik ki a
szovjet blokkban — a détente-politik- át —
egyszerűen lehetetlenné teszi — Ezt lát-ta
be Helmut Sonnenfeldt Kissinger v
első tanácsadója amikor kidolgozta —
azóta már hírhedtté vált — doktrínáját —
Ennek értelmében: az amerikai külügyi
politika arra kell hogy törekedjen hogy a
szovjet blokk népei között fellépő ellenál-lási
mozgalmakat lecsillapítsa mert ezek
szükségszerűen egy újabb világháború ve-szélyét
hordozzák magukban Azt ajánlja
Söhíiéliféldt "hogy a szovjet érdekszférá-ban
élő népek igyekezzenek „organiku-san"
beilleszkedni a szovjet rendszerbe—
A doktrínát az amerikai külügyminiszté-rium
sietett megcáfolni letagadni — pe-dig
a tanácsadó nem csinált mást csak
logikusan végiggondolta a détente-polili-k- a
következményeit"
Razumovsky még tovább megy ami-kor
hangsúlyozza: „A détente szükségsze-rűen
egy újabb világháborúhoz vezet a-m- it
erőpolitikával el lehetett volna ke-rülni
Egyrészt a détente alkalmat ad a
Szovjetnek hogy megerősödjön katonai
fölényt szerezzen a Nyugattal szemben—
Másrészt az elnyomott népek szabadság-vágya
nő a détente folyamán s ezt a
folyamatot már nem tudják a diktatúrák
sem megakadályozni így a Szovjet be-lekényszerül
egy újabb világháborúba a-me- ly
alkalmat ad számára hogy a belső
elégedetlenséget feszültséget vaskézzel el-fojthassa
Minden korhadó rendszer utol-só
eszköze hatalma fenntartására — a há-ború
amikor ezzel próbálja saját rom-lottságáról
a figyelmet elterelni és a fe-szültséget
háborúval levezetni A hábo--- ú
ürügyén aztán a belső ellenállást is
askézzel elfojthatja — így tehát a dé-'ent- e
az amely szükségszerűen vezet —
egy újabb világháború kitöréséhez — a-mely- nek
elkerülése érdekében találták ki
az egészet"
Mi a tanulság ebből a magyar emigrá-ció
számára?
Az a „dialogizáló" „társulás" „a-nyanye- lvi
konferenciázó" kurzus ami
az utóbbi időben lábra kapott a magyar
emigrációban szerves része a világmére-l- ü
détente-politikána- k így pont olyan er-kölcstelen
és oktalan mint maga a dé-ten- le
— Ne felejtsék el a Kádár-rendszerr- el
paktálok hogy erkölcstelen meg-egyezni
egy olyan rendszerrel amely —
bármilyen mosolygós képet mutat — még
is csak elnyomó kommunista diktatúra s
imely ellen megindult a nyílt ellenállás
odahaza Oktalanság egyezkedni azzal a
diktatúrával amely olyan magyar sors-problémákat
sem igyekszik orvosolni —
mint amilyen az ország szabadsága (o-ro- sz
megszállás) az elszakított területek
magyarságának elnyomása és a katasztro-fális
népszaporulat kérdése — Nevetsé-gessé
válna a magyar emigrációha hall-gatna
a Kádár-rezsimm- el való kiegyezést
sürgető szirénhangokra és pont akkor ad-ná
fel természetes ellenzékiségét — ami
a mindenkori emigráció szükségszervi ál-láspontja
ami az „emigrációt" — emigrá-- '
cióvá teszi — amikor otthon a legjobbak
lázadnak a rendszer ellen akik az e-gé- sz
magyar nép hivatott szószólói
t