Magyar Elet, May 07, 1977

              W y Jl-r'i- Miul Imi 'VÍ Jtf""' í í J Mtii x HiM mytf'íIÍÍV Ml14v-iyU%4- a H --Km tmfe V J v n&Lvttw tW M- -I j ÍT-Í- S # t
"ifr- -
Nm lakatig
ht&m L&ek
$ taabai nip Un
tnit Mgoiat
I —J _ SSt- o- - iil„„
L_J JLWMJL MJL aüBm
Vol 30 No 19 XXXévfolyam 18 szám 1977május 7 szombat - Ara: 30 cent
A Parti Quebecois egynyelvű politikája antidemokratikus!
Szíria fenyeget ® USA-szovj- et
A szakadár Parti Quebecois (PQ) új nyelvhasználati törvénye az angol
további korlátozását és a francia csaknem kizárólagos használatát szorgalmaz-za:
az angol iskolákban jelentősen megnehezítik a felvételt az útjelző táblák
a plakátok hirdetmények részvénytársasági levelezés nyilvános hirdetések szö-vegét
kizárólagosan franciára tervezik Az angolnyelvü lakosság keserű hangu-latában
egyre nagyobb számban hagyja el a tartományt William Davis Onta-rio
miniszterelnöknek a kiírandó választások során teljes többségi mandátumra
van szüksége hogy hatékonyan felvehesse a harcot René Lévesque PQ vezér
ellen (A legutolsó Ontario választás 1975 szeptember 18-á- n volt — Szcrk)
20 olajtermelő vállalatnak az USA-ba- n esetleg vissza kell térnie a régi ben-zinárakhoz
— az amerikai energiaügyi bizottság javaslata szerint — Donald
Gogan Rómában találkozott VI Pál pápa ószentsegével és megtárgyalták az
anglikán-róma- i katolikus egyházak egyesülése felé vezető további lépéseket —
Jimmy Carter népszerűsége tíz százalékkal csökkent mióta bejelentette szigorú
energiagazdálkodási tör vény program ját — Francia-bri- t gyártmányú CONCORDE
new-yor- ki leszállási jogát a British Airways és az Air Francé NY bíróság előtt
szorgalmazza — óránként 36000 gallon olaj ömlik az Északi-tenge- r vizeibe
mert a Phillips Petroleum cég egyik olajkútjának vezetéke meghibásodott —
Május llrén a svájci Genfben a SALT tárgyalások fonalát újra felveszi a két
szuperhatalom — Franciaország nagyarányú kampányt indított a munkanélküli-ség
leküzdésere melynek költségeit a magasabb benzinárakkal tervezik fedezni:
Ráymond Barre ' miniszterelnök 200000 új munkakört akar teremteni
AZ USA-SZO- VJET
T HERINGHÁBORU
A szuperhatalmak ösz-szecsapt- ák
de ezúttal nem
a harctéren hanem a ten-gereken:
amerikai partvédelmi-
-egysegek a DECISI-V- E
naszád --'rádióján felszó-Jították- v
a -- TaraszSzeypsen-ko
rievüszöyjethálászha-jó- t
(hogyr(kövessé okét' Bos-t'onbáV'mert- '—
'a bemérések
s'zefinV'rraz 'oroszok mé-lyen"
aY "új 200 mérföldes
feiségzónán' belül halász-tak'
V'
: A 'fedélzeten végzett
kivizsgálás azt bizonyította
hogy a'SEVCSENKO jóval
túllépte" folyami heringfogá-si
kvótáját ráadásul ez a
halfajta természetvédelem
alatt áll!
Gupalov szovjet kapi-tánnyal
közölték hogy le
"~ RögerLemcIin:
O'li'V
Hifi
- _
foglalták a hajót — amit
Carter elnök engedélyezett
— s felhúzták az árbocra
az amerikai zászlót
Két nappal később a
RELIANCE naszád az AN- -
TANASZ SNECHUS nevű
szovjet hajót tartóztatta
fel ugyancsak illegális he- -
rlnghalászat"' miatt A' ''i'fé- -
kete" fogás 16 tonnát tett
ki! ' 5'
--i
Március elseje óta a
szovjet halászhajók 53 tör-vénysértést
követtek el s
Washington elhatározta
hogy a jövőben kellő erély-lye- l
jár el a tilosban halá-szó
oroszokkal szemben
Gupalov kapitány egy
bostoni bíróság előtt felel
a törvénysertésért Ha vé-dett
halfajta halászatáéit
és félrevezető halászati fel-jegyzésekért
elítélik a SEV- -
CSENKO és teljes 397 ton-na
terhe elkobozható és 'a
pénzbüntetés 100000 dol-lárig
terjedhet
Moszkva mindenesetre
megkapta az „üzenetei"'
mert a Kreml jelezte:' a ha-lászhajókat
intették hogy
szigorúan rtartsák bp a"t20O
mérföldes-amerik- ai zónaha
tárt:- - "iA -- rtttf ví"
SZÍRIA HÁBORÚS -
FENYEGETŐZÉSE
Hafez Asszad - Szíria
elnöke Damaszkuszban kije-lentette
hogy „az arabok
nem haboznak egy ötödik
háborút indítani Izrael el-len
amennyiben a közel-kele- ti
kérdésben nem hoz-na- k
igazságos döntést"
— 'Ha' a genfi konfe-rencián
nem hoznak igaz-ságos
döntést — mondot-'- a
Asszad — és ha az a- -
vvvvv1vvjxrrirxrtfVVwv-wv-- w vlrvvvvMv%vvllfl i m „
Kanada legsúlyosabb gondjai
A La'Prcssc elnöke1 és kiadója márciusban a liberális pártban
elmondott beszédének rövidített változata
(Canadian Scene)' — előfordul hogy helytelen példá-kat
keresnek és találnak azok akik igazolni akarják á kontinensün-kön
kialakult" különleges helyzetet A québeci helyzet vizsgálatából
indulnak' ki és olyan szociális reformokra hivatkoznak amelyek pe-dig
könnyen gazdasági életlink felbillenését okozhatják
Svédországra"1 Németországra Angliára és Ausztriára hivatkoz-nak
azokl akik Quebecben általában Kanadában szociáldemokráciát
szeretnének teremteni Pedig ezeknek a rendkívül költséges minták-nak
a lemásolása egyáltalában nem r eredményezné másodlagos ipa-runk
fellendülését nem teremtené meg t az igazságos társadalom É-denker- tjét
' '"
A valójielyzet ugyanis' az hogy Kanada következesképpen Qu-ébec''
az északamerikai gazdasági rendszer útján halad és erről nem
szabadna elfeledkezni az ideológiai és gazdasági ábrándokat dédel-getőknek-
Mégis 'a'""kézzelfogható valóság ellenére Quebecben" olyan
párt került kormányra' amely kfakarja vezetni a tartományt a kon-föderációból
hogy független szociáldemokrata országgá alakítsa át
Tulajdonképpen nem" az a kérdés hogy mit akar Québec és ho
'lllCUaUtll QIUliUiVt"J"J"yfcJ yutiwuww j~w
-- akarl politikai valóságokat
építeni1 Vajon # yueuecuen vagy
játékba? Ha
mondvacsmalt
rab területeket nem ürítik
továbbá a palesztinai
nép jogait nem állítják
vissza azesetben Szíria
Jordánia "Egyiptom és a
többi arab országok habo-zás
nélkül arra fognak tö-rekedni
hogy mindezt erő-szak
alkalmazása útján ér-jék
Carter Washingtonban
kijelentette hogy mindad-dig
hiábavaló a genfi megT
beszélések fonalának felvé-tele
ameddig lényeges elő-rehaladás
nem történt a fe-lek
közötti békítőmunká-ban
NUKLEÁRIS USA
EXPORT BETILTÁSÁÉRT
Carter a kongresszust
(felkérte" hogy szavazza
meg a nukleáris energiafal
lapja: az uránérc exportjá-nak
betiltását:
— Ha most nem ho-zunk
erőteljes törv&flyt e-z- en
a téren — mondotta í—
akkor erőtlennek bizonyu-lunk
majd hogy feltartóz-tassuk
a nukleáris robban-tási
kapacitás halálos vi-lágviszonylatban
való to- -
vaDDi terjedésen- - j tjj
SPANYOL VÁLASZTÁSOK
"'JÚNIUS 15-É- N
A törvényesített spa-nyol
kommunista párt
nagyban készülődik a júni-us
15-é- n tartandó' országos
választásokra
Santiago Carillo a
pártvezér a 152 tagú Köz-ponti
Bizottság előtt 38 év
óta első ízben spanyol
mondotta beszédét
ahol azt hangsúlyozta
pártja „tiszteletben
tartja" a demokratikus elve
ket sőt hogy újabb sza
wiavnwvwwwvw
Gyakran
ey5nf1óViiVíif
vazatokat nyerjen a
Moszkvától való független-séget
többször aláhúzta
Carillo támogatja Spanyo-lországnak
Európai Kö-zös
'Piacba való esetleges
felvételét és csodák csodá-ja
az Egyesült 'Államok
spanyolországi haditenge-részeti
támaszpontjaival
kibékül mindaddig amíg
az 'oroszok megszállva tart-ják
Kelet-Európá- t!
pártnak elsősorban
millió dollára van
szüksége hogy a választá-si
kampányban komolyan
részt vehessen párttagok
száma mintegy negyedmillió
— és ha a tagok képtele-nek
összeadni a pénzt ak-kor
bizonyára rejtett uta-kon
megindul a guruló ru-bel
Spanyolország felé
Suarez miniszterelnök
attól tart hogy számos ma-gasrangú
katonatiszt -- fogja
követni Gábriel Pita da
Veíga y Sanz tengernagy
példáját aki arra hi-vatkozással
mondott
partja egy asztalnál
ülni akomraunistákkal"
Vajon miért "leljalizál-tá- k
a kommunista pártot?
Ha ez ném történik meg
tömeges tüntetések és
sztrájkok bénították vol-na
a termelő munkát más-részt
egyes nyugat-európ- ai
államok jelezték: kommun
ista részvétel nélkül a vá
lasztások után „minden
maradna a régi kerékvágás
ban "
AZ AUSZTRÁLIAI
CIÁ BOTRÁNY
Malcolm Fraser 'auszt
ráliai miniszterelnök
giai gőz önrendelkezésről függetlenségről marxizmusról szoci-alizmusról
elharsogott sok szólam Azok a szólamok amelyek min
denkor a vélt vagy igazi sérelmek kihasználásából táplálkoznak
Még a szerencse hogy René Lévesque vonzotta magához eze
ket azi álmodozókat Az a Lévesque aki őszintén demokrata fe-deráli-sta
québeciek benne bíznak hiszen kifejezésre juttatja ő
aspirációikat Kifejezésre juttatja azokat az érzéseiket amelyek1 in-gázásra"
kényszerítik őket érzelmeik és a józan megfontolás között
A munkásosztályban a Parti Quebecois-na- k nincsenek gyökerei
pártra szavazottak jelentékeny része nem szeparatizmust hanem
jó kormányt várt tőle A párt ezeket próbálta megnyugtatni amikoi
a népszavazásról kezdett beszélni Mégis öt hónappal választás
után úgy viselkednek a szeparatisták mintha már valóság "lenne
tartomány függetlensége '
Meddig lesz a többség eszköze ennek agymosásnak? A fede
ralizmus "pánikba esett ellenfele heves propagandát folytatnak Azl
akarják elhitetni a 'közvéleménnyel hogy rendkívüli szükség
állapot alakult ki
Ebben a légkörben rendkívül fontos lenne Angol Kanadj
más új szemmel tekintsen Quebecre A québeciek sem mentesek i
gyan rez 'Kiderült ugyanis hogy a szeparatisták' türelmetlenek a hibáktól többségük nem az angolokat hibáztatja a bajokért ugyan
hideg érvek n allatára ( akkor nem'' kivannak örökös harc állapotában sem élni Azt akar
Nem csodq ez hiszen béklyóként tartja fogva őket mégnem- - "ják'hogy megkapják ami -- megilleti
alkuvó szeparatista' ideájuk Az 'az ideológia amelyet rendkívül ne- -
' Bízni kell bennük Nagyon t jól tudják" ők hogy -- miképpen kerü
héj meghatározni különösen azért mert a világos meghatározást hát-- asztalukra a kenyér bár akármilyen kenyeret minden fellétel nél
ráUatja "majd u'hogy lehetetlenné tteszl megoldásra váró mindennapi küV nem kívánnak elfogadni
probiémk hosszú Csora helytelen lenne ha Lévesqu? eUenelet országszertekialakuljon'a
# m™egp™róbálnák kihaWsználfniVa víilá5g=o1san l£átható szel emi konfúziót- - j átrtAnnOt aáoMkú megvalósítható reformok "enleérme -- ha sranutasoavesszukí nosz- - sére ? -- előítéletek lek-üzdéséref Külö~nösení n-yelvi és vallási jel J irl#íínlí
föl-dön
írtlViit5frt'nff t íinaw frannínlr aVarnnlr b v1
iJV_ wr~ yv az?aí DÓIitikaiÍDártftamelylazi érzelmekre -
- -- ' "ws-- y as cIctbcvagófgyakorIatimegoldasokat hajlandókba sc -- u
' bécifffanciákíbclemchmebberázpgyilkossággál felérő - a- - i ? tóCuAtörtéhelenbb:onyitjafhogyfapolgárság:csináIjaaíforradal- -
HUNGÁRIÁN LIFE
M2%M
háborúval „heringháborá"
ki
el -
A
el
hogy
is
az
-
—
is
A
15
A
való
le
hogy „összeegyeztethetet-lennek
"
ki
az
az
A
is az
is
Á
av
á '
az
valami
hogy
i az
is őket
'
aj
"Ty~K?%"'& Hapedigerre:Bondpl
'
jque- -
Pari
löt az uj helyzet kialakításáért folyó csatában tekintet nélkül ar
ra hogy az ország melyik részén' élnek: Vancouverben Torontóban
M
ti Québecois-nak- " sikerült szenvedélyeket állítani cg-ide-a
mögéf miért ne lehelne 'a kanadaiaknak a szí- -
C- - imákat APartiÍQuébecoislis í a jómódúak" ultra:nacionalista 'közép- - vében ' lelkesedés olyan -- elképzelésekért - amelyek kedvezően
lA 1 „íKnCTtályíbéli'ek!]:jk'öztisztviselőkíegyetenu tanarok1 hirkozlesbenít dolgo- - (ínak jelenünkre1 es' nemesr indítást az utánunk következő —'Ss'íi„f m-„- ia' a~?S -- W-' é vc --í feS_ „ u
nemzedél- -
M __
W m s V
hatná- -
vizsgálást rendelt el abban
az #ügyben miszerint az
USA Central ' Intelligence
Agency (CIA) az ottani
szakszervezetek és a belpo-litikai
élet berekéiben ti-tokban
jelentős befolyást
gyakorolt volna
A fenti állításokat egy
Christophcr Boyce nevű a
Szovjetunió javára végzett
kémkedés miatt vád alá
helyezett TRW cégbeli
tisztviselő hangoztatta ki-hallgatása
során Boyce el-mondotta
hogy a CIA két
ausztráliai szakszervezet
tagjai között épített be
ügynököket akik sztrájko-kat
előztek meg (Mi a ha-lálos
bűn ebben? — kérdez-hetnénk
)
A CIA számlájára ír-ják
a munkáspárt minisz-terelnökének
tavalyi buká-sát
is Az amerika titkos
szolgálat Sir John Kerr-ne- k
a főkormányzónak o-ly- an
jelentést nyújtott be
miszerint Gough Whitlam
a munkáspárt akkori mi-niszterelnöke
„megszegte
az amerikai támaszpontok
titkossági kötelezettségeit
a Kec támaszpontot — a-mely- eket
Boyce céee a
kaliforniai TRW kiviteléig
zeft — hivatalosan védel-mi
radartámaszpontnak ne-vezték
azonban — a veze-tő
lapok szerint — ezek
tengeralattjáró- - és ICMB
rakéta kilövő bázisok (So
what?)
8
i
Anyák napjára:
A három bánata
Amikor születtem nem jeleztek nagyot
messiás-mutat- ó különös csillagok
csak az anyám tudta hogy vagyok
A többiek láttak egy síró porontyot
de anyám úgy raktó-já-m
a pólyarongyot
„Nemzet és az emigráns
Harsányi Sándor írt cikket a Nemzet-őrben
a fenti cím alatt Ebből idézünk
most részleteket:
A magyar történelem egész szerkezeté-ben
mindig volt valami ami az emigráns-nak
nemzethordozó szerepet juttatott „A
török az osztrák aztán tegnap az impe-rialista
náciteutonság ma az imperialista
szlávság mindig idegen hadak az or-szágban
idegen akarat a közéletben min-dig
a kompromisszum kényszere megal-kudni
idegen erőkkel tehát kényszerű kor-rumpálódás
Mélyen tragikus sors ez és
ritka -- az az idő amikor a nemzet törté-nelmében
egyedül maradt sorsával önma-gával
és saját erkölcsi tartalékaiból gy-ógyulhatott"
Márai Sándor szavai ezek
— 1945-r- ől Márai csak az időben a ma-gyar
végzet egyik sorsfordulóján ragadta
meg -- azt ami Petur bán alakjában időtle-nül
öltött testet A katonajózsefi „Bánk
bán" Peturja tekinthető minden magyar
nemzeti emigráns integrációjának Petur
indulatának mozgató erői: a nemzeti sér-tettség
megaláztatás jogfosztás tulajdon-félté- s
Iekicsinyeltetés a jogos idegengyű-lölet
Ha a legkülönbözőbb „Bánk bán"- -'
t betiltó cenzúrák elutasító külföldi fo-gadtatás
a művet a peturi indulatok miatt
találta monarchikus szempontból veszé-lyesnek
nemzeti szempontból túlzóan so-vinisztának
némelellenessége miatt ide-gengyűlölőnek
— mégis ez az a mű és
abban ez az a zseniális figura bármeny-nyire
is "magyar ezoterkum slőt éppen e-z- ért
nekünk magyaroknak annak megjele-nése
mi az igazi emigráns
'Emigráns az a magyar történelem ta-nulságaiból
kiindulva — aki azoknak az
érdekeknek cl amcljckofganikus 'egésze
a nemzet még akkor is ha~cz a nemzet
eltömegesedett s félreismeri vagy félre' a-ka- rja
ismerni érdekeit Az emigráns az i-gazs-ágot
testesíti meg az élettel szemben--
Az'elet mindig több látszatra mind'g győ- -
Lugett Iadependcsi
CuudUnVceUy
fa lh Hucgarian Ianpitga
királyfi
királyfi
mintha babusgatná a szép napkorongot
Maga adta nékem édessége teljét
úgy ajándékozta anyasága tejét
hogy egyszer a földnek bennem kedve teljék
Isten tudja honnan palástot kerített
aranyos palástot vállamra terített
' fejem fölé égszin mosolygást derített
Ma is úgy foltozza ingemet ruhámat
ma is úgy szolgál ki főzi vacsorámat '
mint királyi ember királyi urának
Amerre én jártam kövek énekeltek
mert az édes anyám izent a köveknek
szíve ment előttem előre követnek
Amíg ő van vígan élném a világom
nem hiányzik nekem semmi a világon
három bánat teszi boldogtalanságom
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok 'ember a sok-so- k királyfi
úgy ahogy az anyjuk tudja őket látni
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan
senki se tudja majd hogy királyfi voltam
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is' kevés nagyon kevés volna
Hogyha minden folyó ]elkénien" átfolyna
s ezer hála-malo- m csak zsoltárt mormolna
r az en köszönetem így i is '-k-evés
volna
Hogyha a fö!d minden színmézét átadom
az ő édességét meg nem hálálhatom
ez az én bánatom harmadik bánatom
8
Mécs László
??
zedelmesebb a pillanat tanulsága szerint
az értékesebb Mégis a történelem értékmé-rője
azt mutatja hogy az igazság életfe-letti
nem kikerülhető el nem sikkasztha-tó
Az emigráns lehet „elveszett ember"
„Don Quijote" aki „szélmalmokkal har-col"
lehet partra vetett hal — egy nem
lehet akit ki lehet kerülni aki minden
gyengesége kiszolgáltatottsága megosz-tottsága
ellenére magába foglalja mindazt
a teljességet v amelynek neve: a nemzet
Álljon itt befejezésül annak a neve
aki életünk jelenének fordulataiban a nem-zetet
ebben a totalitásában képviselte: —
Mlndszenty ő a XX század második
felének Peturja Mindig-- a magyart tartotta
a legfontosabb érdekének amibe neki az
isteni nyilatkozott meg Képviselte ezt a
haza földjén szóval és tettel a teljes izo-láltságában
szenvedéssel és magaláztatás-ban
veszélyessége a hazát bitorlók számá-ra
mégis félelmetes perspektívát nyert e-z- ért
kellett 'a hazáján kívüli emigrációt is
vállalnia Sorsa iskolapéldája annak mi a
nemzet és az emigráns igazi viszonya
Mindannak ami vele történt mindig csak
egy oka volt: képviselte az igazságot a-mc- ly
személyében a magyarsággal lett egy-lén- y
egű
Vessünk egy pillantást vissza a ma-gyar
történclenibe' Ki az akit ma ma-gyarnak
akceptálunk? Kik azok akik a ma-gyarság
tudatának láncolatát számunkra
alkotják? 400 év magyarországi Habsburg
uralom nem nyújt'-egyetlc- n Habsburgot
sem aki ebbe a tudatba bennefoglaltalna
De e-4- 00 év felkelőig lázadói reformáto-rai
forradalmárai akik a magyarságért
— annak valós érdekéi szerint — lettek
harcoltak szenvedtek alkottak vagy emig-ráltak
— ők teszik az igazi magyar tör-ténelmet
Nem kell semmi profetikus an
nak megállapításához hogy ennek érvé
nye a mára éppúgy áll mint a közeljövő
re
~L _
I