Kanadai Magyarsag, January 08, 1972

              í
u
iíi
!?t 'ítfrfrijrtiriiríMTÉrÉrÍrirtÉwIKwKKwBTKtnSIwBBwwwiW9TWWiK-- i
1972 cmuűr 8 (#2) Kanadai Magyarság 5 odal
Béldy Béla:
Elváltak angolszászok ?
Nixon elnök és Hcath brit miniszterelnök ber-mudai
találkozásáról keveset olvashattunk Né-hány
semmitmondó egyéni és közös nyilatkoza-ton
kívül alig akad támaszpontunk ennek a törté-nelmi
jelentőségű értekezletnek a kiértékelésére
De a világpolitikai keret amelyben történt ad va-lamelyes
irányt amerre tapogatózhatunk
A liberális-szocialist- a média általában úgy érzi
és a káröröm bizonyos fojtott mosolyával jegyzi
meg hogy Nagybritannia és az Egyesült Álla-mok
közti eddig döntően meghatározó „különle-ges
viszony" felbomlott A két angolszász hata-lom
eddigi szoros együttélése megszűnt amivel
elsősorban Kanada de Ausztrália és Üj Zéland
szoros kapcsolatai is fokozatosan meglazulnak
A feltevést arra alapítják hogy Anglia a Kö-zös
Piachoz való csatlakozásával — „európaivá"
vált És mint „európai" nem tarthatja fenn a régi
angolszász testvéri kapcsolatokat Emlékeztetnek
az 1962 évi MacMillan —Kennedy találkozóra
amely megerősítette az angolszász közösséget
mire de Gaulle megvétózta Anglia csatlakozását
a Közös Piachoz
Kétségtelen azonban hogy ma már egészen
más a Közös Piac — legalábbis Franciaország —
érdeke Pompidou gyakorlati ember aki tudja
hogy Anglia belépése elsősorban Franciaországot
erősíti a túlnagyra nőtt német gazdasági erő és az
egyre inkább Oroszország felé hajló politikai
irány ellensúlyozására Az is tény hogy a Közös
Piac tíz taggá történő kiegészülésével már majd-nem
egész Európát képviseli
Az azonban hogy Anglia csatlakozása egysége-sebbé
és erösebbé tette Európát egyáltalán nem
jelenti azt hogy Anglia csak oda és sehova más-hova
nem tartozhatik többé Az Atlanti Szövet-ség
a NATO az IMF a GATT éppenúgy fennállt
eddig is és ezek Amerika nyomatékos részvételé-re
döntő súlyt helyeztek Véleményem szerint
nem tőrtént válás még csak különélés sem a két
angolszász hatalom között Csupán bizonyos sze-repváltozás
történt
Anglia világpolitikai visszahúzódása nemzetkö-zi
vákuumot teremtett amibe azonban a közhely-szerű
várakozás ellenére sem nyomult be ezideig
senki sem legalábbis nem döntően Amerika
Az események nyomában
hónapig otthon voltam Nyolcadik
Törzsünk végtelen birodalmában
Két hónapig otthon voltam
Nem a Duna-Tisz- a közén Erdély-ben
Budapesten hanem az isme-retlen
határoktól időktől izmu-soktól
független Magyarországon:
Nyolcadik Törzsünk végtelen bi-rodalmában
Ahol virul sorvado-zik
fejlődik torzul nyelvünk új
karosszériákban sűrűsödik éle-tünk
ahol ? Valamilyen síkon
mindig előbukkan hogy életlátá-sunk
életigényünk szépérzékünk
humorunk szalma'áng-lelkesedé-sün- k
összeférhetetlenségünk ezer
és ezer éves Történelmi jel bé-lyeg?
Akkor is kiderül ha német
angol spanyol vagy portugál
szavakat keverünk hozzá idegen
útlevéllel csapjuk b3 a világot
hogy semmi közünk a néphez
amely évezredek óta építi törté-nelmét
és mindig többet ad mint
kap a világtól
izenot evi szibériai
távlatból
Hónapokig Észak- - és Dél-Amerikáb- an
kerestem a jelzéseket:
hol milyen dimenzióban vagyunk
magyarok hol milyen felületen
váltunk idegenné Eredmény? Ide-genben
élő nemzetünk sokkal
népesebb mint emigrációs mér-céink
jelzik Különböző előjellel
színben felületen és mélységben
azok is hozzátartoznak akik más
nyelvet beszélnek Illetve: akikről
fogalmunk sincs mert a frianoni
Európa-rendezé- s után magyar szó-val
idegen útlevéllel érkeztek új
hazát keresni Üjra illetve: azok
sem hagytak el akiket otthoni
életünk külső burkát cifrázó iz-musok
úgy kergettek idegenbe
hogy sokáig vissza se nézzenek
Szóval: sokan vagyunk tehetsé-gesek
vagyunk és új környeze-tünk
akkor sem nyel el névtele-nül
ha a tudományos statisztikák
már azt is kis betűvel írják hogy
Magyarországról indultunk el
A Vén Kolléga azt kérdezgeti a
kékújságban miért csavargóm a
világban és tulajdonképpen miért
kutatom a magyarságot amikor
nagyrésze már úgyis elveszett a
többit meg napnapután látjuk
halljuk talán unjuk is? Tudja Is
ten Sokáig elzártak a világtól?
Lehet Reakciója annak hogy ti
az '?
azért nem mert most rendezi át világpolitikai fe-ladatait
és választja meg eszközeit de a Szovjet
és Kína sem
Európa Amerikának éppen olyan ha nem még
fontosabb védelmi bástyája maradt mint eddig
volt és — megfordítva Anglia csatlakozása nem
amerika-ellenesség- et jelent hanem ellenkezőleg:
megerősítette Amerika európai helyzetét Ellen-állás
a Szovjet politikai törekvéseivel szemben
nyilván erösebbé vált A tisztán gazdasági tömö-rülés
megerősödése is csak használhat az új nem-zetközi
külkereskedelmi és valutapolitikát kezde-ményező
Amerikának mert egy erősen megnött
piacon nagyobb exportra számíthat A most drá-mai
gyorsasággal megkötött valutáris és külke-reskedelmi
együttműködés mutatja hogy az érde-kek
azonossága változatlan
Emellett: Amerika világpolitikai tevékenységé-ben
kár volna hanyatlást vagy gyengülést látni
Inkább csak a régi „kolonális" vagy „erőszakos
jelenlét" sablonja változott meg de a világpoliti-kát
mozgató erőkben nem gyengült sőt megerő-södött
Japán kétségtelenül óriási erötényezö és az is
biztos hogy a jelenlegi átmeneti súrlódások ki-küszöbölésével
az amerikai-japá- n viszony csak
szorosabbá válik Kína megnyitásával Amerika
hatalmas eröpotenciált állított maga mellé amely
most még ideológiailag ellenséges de gyakorlati
politikai értelemben máris nagyon értékes
Talán azt kellene tudomásul vennünk hogy
másféle együttműködési formák szövetség-nélkü- li
megértések vannak kialakulóban és Nixon
az „európai" Kissingerrel meglepően ügyesen mo-zog
ezen a még ismeretlen terepen
A Szovjet az egyetlen amely Európa és Ázsia
felé egyaránt imminens fenyegetést képvisel Ez
a fenyegetés azonban sokat ér a szabadvilág és
az ázsiai rendszerek együttműködésének megszi-lárdításában
Winston Churchill jóslata továbbra is érvényes:
„Ha a brit és amerikai nép együtt marad semmi
sem lehetetlen ha elválnak egymástól minden
elbukhatik"
Az „angolszászok" nem váltak el csak más te-rületeken
vállaltak nagyobb szerepet
Két
zenöt évig szibériai távlatból le-selkedtem
a világra és csak az
emlékek szárnyán repdestem a
régi életben amely régen el-szállt
Vagy? Ez valószínűbb Szi-bériai
képzeletvilágomban messze
barangoltam az európai és ameri-kai
élet valóságától és most min-den
új Az is szembetűnő ami itt
megszokott érdektelen Sőt: ész-revehetetlen
Az új jelenségeket
titokban rakják össze a minden-napok
és az emberek csak akkor
figyelnek fel amikor drasztikus
esemény jelzi hogy ismét fordul
a világ ismét új korjelenség irá-nyítja
a történelmet Nem kuta-tom
a jelenségeket beléjük bot-lom
Még nem természetes hogy
külföldre szakadt magyar vilá-gunk
mélységeit egyre sűrűsödő
függöny takarja el és átláthatat-lan
ismeretlen közeggé szilárdul
benne a ? Megközelítően helyt-álló
kifejezést keresek: otthoni
életünk tükörképe Csendben
észrevétlenül lármásan erősza-kosan
olyan szemléletek érték-rendszerek
szigetelik el a magyar-ság
különböző rétegeit amelye-ken
már a háhorú előtt túllépett
az idő és az úi környezetben ?
Kicsit tótágast áll a logika: érthe-tetlenek
elkerülhetetlenek Üj
környezetében azt vette elő a ma-gyars- ág
ami éppen kezeügyébe
akadt Társadalmi ideológiai kü-lönnéz-ést
százféle útkeresést?
Mindent ami a kezdeti évek-évtizede- k
lelki útvesszöjében szilárd
pontot jelentfctt És hogy tökéle-tesebb
legyen a tótágas: szilárd
pontok is voltak Darabokra tör-ték
de megmentették az asszimi-lációtól
a magyar szemléletet Üj-ra
felbukkant az erő amely tör-ténelmi
vándorlásaink során
számtalanszor életrekeltette ma-gyarságunkat:
ezer szemszögből
különböző előjellel értékeltük a
környezeti erőket és ?
Keresztül-kasu- l
repedezve
megmaradtunk
Megmaradtunk Keresztbe-kasu- l
repedezve sokszínű mozaikban
vetődött vissza az otthoni élet
amelyről úgy szeretünk beszélni
hogy az egységes békés problé-mamciii- es
idillikus magyar társa-dalmat
jelentette Azt amely szá-zadonként
egyszer volt egységes
de akkor csodát művelt és örökre
átmentette népünk hitelét az em-beriség
történelmébe Különben?
Századokon-századoko- n át olyan
szakadékok szelték át ahol a
mélységek mélyén az élet nedve
cirkulált és nemzeti létünk gyö-kereit
táplálta Bocsánat a baná-lis
kifejezésért de ezek a nemtu-dommi- k
csak történelmi filmlink
negativján látszanak a pozitív
kóoiából ellenben kiretusálták a
kegyes és kevésbé kegyes szándé-kok
amelyek a magyarrság képét
úgy vetítették vissza amilyen so-hasem
volt Töretlen sima szé-pcnretus- ált
családi tabló
Legutóbb New Yorkból írtam
most folytatom Változatlanul le-nyűgöző
félelmestes csodálatos
undorító Szörnyszülött prototí-pus?
Mindegy Irtizatos étvággyal
fal fel és okád vissza népeket
amelyek hatalmassá tették Köz-tük
kilencven-százeze- r magyart
Hói élnek milyen síkon magya-rok
mennyire newyorkiak már:
felderíthetetlen Azaz: ami felde-ríthető
az is hiányos pedig new-yor- ki
kutatásom ugyancsak sokré-tű
volt Szondáztam Elsősorban
azokat a rétegeket kerestem ahol
különböző színben formában ki-fejezési
módban rakodott le az el-múlt
negyed-fé- l évszázados és tör-ténelmünk
diapozitivja Ismerősö-ket
ismeretleneket barátokat ke-vésbé
barátokat kérdeztem: mi-lyen
közös szálak kötnek még
össze milyen mély a szakadék
amelyen nem épült talán soha-sem
épülhet híd? Sikerrel sikerte-lenül
jártam? Attól függ milyen
dimenzióból nézzük Bizonyos
bármennyire csomósak összeku-száltak
a szálak még ? Üjra
sablonos meghatározás: még köt-nek
Sőt egyre jobban kötnek
Nem egymáshoz vagy az egysé-ges
magyar élet ábrándjához ha-nem
a végsöponton egységes em-lék
és élmény anyaghoz Ahhoz
amely százféle előjellel az egyes
emigráns csoportokat utnakindí-tott- a
Helyesebben: ahhoz a sors-hoz
kötnek amely jó rossz de
i
WÍtiypifffl-Wff"l'ÍJ':í- - nJlíS -- !- ír Huri i
'
J
valahol valamikor közös volt Mi-n- él jobban szétesik az amerikai
nemzet fogalma annál erösebbek
a szálak amelyek saját gondolat-világukba
öntudatukbe történel-mi
távlatukba húzzák vissza a
különböző nemzetiségeket Ez új
szignál de semmiesetre sem je- lenti az amerikai erő szétforgá-csolásá- t
Ellenkezőleg Olyan tisz-tulási
folyamat kezdete amely az
USA jövő-építéséb- en az eddiginél
jobban használhatja fel a nemze-tiségi
sajátosságok erejét
Lebonthatók-- e az
ellentétek?
Két előadást tartottam New
Yorkban Egyiket a 7 Ave 51 -- es
utca sarkán a másikat az E 82-b?- n
Magyarul: a Fészek Klubban
és a Magyar Házban Két csomó-pontban
pesti viszonylatban és
régiesen: a Lipótvárosi és az Or-szágos
Kaszinóban jártam New-yor- ki
vetületben? Ugyancsak
Még abban sem volt különbség
hogy a Fészek Klubba eljöttek ré-gi
bálfiú-aranyifj- ú barátaim és a
Magyar Házban meghallgattak
azok akik újságírói koromhoz a
régi New York kávéházhoz tar-toztak
Ez így még nem jelent
sokat mert a személyes kapcso-lat
könnyen megváltoztathatja a
lényeget A lényeg pedig az hogy
a Fészek Klub és a Magyar Ház
estélyen azonos volt a téma: le-bonthat-ók-
e
olyan síkra az ellen-tétek
ahol nem az egyetemes ma-gyarság
hanem a különböző iz-musok
felelősek az elmúlt évtize-dekért
És? Lebonthatók A kilenc-venéves
Hajnal bácsi és a Hóka
fiúk a Fáklyaiánk szerkesztői
egyetértettek abban hogy ?
Volt egy Magyarország amely a
germán és szláv erőszak között
saját értékmérőivel nézte a vilá-got
sajátos életformára vágyott
és ? Megdöbbenve irtózattal
figyelte hogy 44-be- n százezreket
hajt gázkamrába a hitleri téboly
és 45-be- n könnyes szemmel ki
sért milliókat akkiket a szibériai
fagyhalálba űzött a sztálini őrü-let
Volt egy Magyarország
amely nem felelős azért hogy a
trianoni csonka-országba- n kicsi
volt a kenyér és százezrek kol-dustarisznyával
vágtak a világ-nak
Volt egy Magyarország
amely nem felelős hogy a máso-dik
világháború után nem ér-hetett
gvümölccsé a germán és
szláv óriás között a történelmi
igény Szerte a világon van és
lesz eg Magyarország amely a
barbárság fogalmában a fasizmus
mellé állítja a kommunizmust és
szibériai mártírjainkat együtt em-legeti
a gázkamrák halottjaival
Van és esz Magyarország ahol a
humánun oszthatatlan és nemke-resztle- "l
szerint értékeli vagy
gyászolja az emert Volt és lesz
egy Magyarország ahol a magyar
gondolat szó írás művészet szol-gálata
egyetemes ahol ? A 7
Ave és az E 82 nem esik messze
egymástól
Ez az egyetértés nem sok és
gyakorlatlan talán milliméterekkel
csökkenti a távolságot a 82-e- s ut-ca
és a 7 Ave között de ? Ne-gyedszázados
távlatban elég ah-hoz
hogy kiiktatódjanak olyan iz-musok
amelyek megnehezítik a
közös harcot a közös ellenség a
bolsevizmus ellen Beszéljünk
őszintén A magyar nyelv őrzését
irodalmunk művészetünk szolgá-latát
nem az határozza meg hogy
a Magyar Ház vagy a Fészek
Klub ad hajlékot a jószándéknak
hanem ? Az a lényeges hogy
Teleki Bélák Flórián Tiborok
Barankovits Istvánok Kovács Im-rék
Herz Ottók Fried Pálok Ka-rel- li
Gáborok Feyér Györgyök
Deák Zoltánok egyformán igé-nyeljék
Ennek a dimenziónak
már semmi köze ahhoz hogy más
síkon visszajárnak a különböző
izmusok és ott folytatják a har-cot
ahol egyre brutálisabb száza-dunk
szembeállította őket Ez po-litikai
sík és — nem lényeges
Sokkal félőbb hogy ott némul el
a magar szó ahol senki se várta
és ott virágzik ahol az izmusok
szerint régen halott Például? Tör-ténelmi
nevet viselő barátom fiai
1956 óta elfelejtettek magyarul
viszont ? A 47-e- s utcai ékszer-tőzsdén
magyar a „hivatalos
nyelv" a bánáti sváb vendéglős
vissza-magyarosít- ja nevét és kis
lányát a Burg Kastl-- i magyar gim-náziumba
járatja Miért? Nincs
felelet Illetve: semmiesetre sem
azonos azzal hogy a magyarság-szolgálat
külsőségek jelszavak
szerint igazodik és a politika út-vesztőit
járja GÁBOR ÁRON
Nyírcgyházy Pál:
Növekvő szláv befolyás Magyarországon
Krúdy Gyula müvei alapján
Huszárik Zoltán filmet ké-szített
Szindbádról ősbemuta-tója
Nyíregyházán volt a Krúdy
Moziban október 20-á- n Több
mint egy hónappal megelőzték
az országos vetítés kezdetét
Tiszteletadás volt ez hogy ép-pen
az író szülővárosában és
születésnapjának előestéjén lép-tek
vele a nvilvánossác elé
A közönség aggodalommal
vana a irim oemuiaiasat niszen
annyi jó magyar irodalmi mű
bosszantóan rossz filmjei után
nem várhattak örömöt és lelke-sedést
De Krúdy müvei kiváló-an
alkalmasak a filmre Bennük
a hagyományos időrend helyett
a múlt és a jelen állandóan vál-togatják
egymást
Szindbád végiglátogatja régi
szerelmeit minden nőnek szin-te
ugyanazokat a szavakat ke-gyes
hazugságokat mondja
mégis mintha mély titkokat kö-zölne
az élet végső értelméről
Szindbád sokféle környezetben
bukkan fel: polgári otthonok-ban
tabáni kiskocsmákban fel-vidéki
kisvárosok ódon hangu-latú
utcáin cukrászdákban és
templomi kórusban
Ki ez a Szindbád? Szeretik úgy
emlegetni mint afféle modern
Casanovát De Szindbád nem
egyszerűen kalandor Nagy
szakértője az ételek ízének is
mégsem csupán üres ételélvezö
Aki — a kritikusok szerint —
gáláns kalandokat vár a filmtől
az csalódni fog benne Szindbád
alakját a filmen Latinovits
Zoltán formálta meg s mintha
egyenesen Krúdy könyveiből
lépne a nézők elé
Nem megfelelő a filmnek ez a
vidéki ősbemutatója hiszen ke-vés
olyan írónk van akinek al-kotásaiban
ennyire elevenen él-ne
a szülőváros képe mint Krú-dy
művészetében A régi dzsent-ri
réteget ábrázolja a hóbortos
különcöket kincskeresőket és
babonás családi legendák szö-vöget- öit
— A Nyírség az a hely — ír-ja
— ahol legtovább volt aga-ruk
és vizslakutyájuk a tönkre-ment
gavalléroknak és ahol min-dig
emlékeztek a régi uraságra
elkótyavetyélt tekintélyre ősi
birtokra és fennhéjázó nemes-ségre
Itt mindenki a múltjából
akart megélni Máshol már be-letörődtek
az emberek hogy vé-ge
a régi világnak dolgozni ta-nulni
igyekezni kell hogy meg-élhessenek
De ezen a mocsaras
ködös szegény kidölt-bedö- lt
tájon még mindig kártyáztak it-tak
vetélkedtek cifra kocsin
jártak hajdút tartottak párba-joztak
barátkoztak hangosak
voltak a kurjantásaik de már
mindenki tudta hogy vége a ré-gi
világnak
Krúdy saját életét jellemzi a
nyírségi dzsentry puskás csiz-más
kutyakorbácsos hétszil-vafás
uraival ő töltötte életét
kocsmákban és kéteshfrü szalo-nokban
s a kommunizmus most
szereti idézni ezt a krúdyas
furcsa hetyke legénykedő vir-tusko- dó
ásítozó unatkozó Ma-gyarországot
Még a földrajzi neveknek is
más jelentést ad Nagykállót
ahol Krúdy apja kezdetben vár-megyei
főügyész volt elragad-ja
a Kállay családtól és a posz-tókészítéshez
szükséges kalló-malo- m
emlékét érzi nevében
Dehát Nagykálló mindig katonai
erősség volt nem pedig a posz-tókészf- tö
ipar központja
Hajmeresztő szláv magyará
zatokat talál ki a kommuniz-musnak
hódoló mai „tudomány"
Budapestről ezt tanítják A Bo-d- a
személynévből keletkezett
Buda elnevezése Hogy ez a
Boda nevű személy azonos len-ne
Attila hűn király testvéröcs-cséve- l
erre semmiféle hiteles
forrás nem rnutat De Pest elne-vezése
tiszta szláv eredetű Ma-gyarra
fordítva mészégető ke-mencét
jelent
Hogy egy embert Pestynek
Szegedinél vagy Szerdahelyi-nek
neveznek ennek analógiáját
sok más nyelvben megtaláljuk
De hogy egy helységet Gyulá-nak
Mórnak Örsnek Csabának
Szalóknak Szoboszlónak Izsák-nak
Idának Majsának Sámson
nak vagy Fábiánsebestyénnek
nevezzenek az ritkán fordul
elő a magyar nyelvterületen kí-vül
Az új ipari központoknak a
kommunisták szeretnek új neve-ket
adni így Dunaújváros rég!
neve Pentele volt mely a Pan-tale- on keresztnévből származik
Pét neve a Péter személynév
egykori becéző formájából ke-letkezett
Inota szintén személy-től
kapta nevét A régi okiratok
még Jonatá-na- k írták ami a Jo-náth- án
név egyik változata
Százhalombatta népvándorlás-kori
temetőitől sok földből
emelt sírhalomról kapta a nevét
Most jelent meg Magyaror-szágon
Ladó János érdekes
könyve a Magyar utónévkönyv
mely 1827 anyakönyvezhető női
és férfi utónevet sorol fel Mind-egyiknek
leírja eredetét jelen-tését
rövid történetét becéző
neveit és valamennyi névnapját
Keresem a legközelebbi Ilona
Napot hiszen anyámat is így
hívták
Már a trójai háborúban is zen-gett
a szép spártai királyné He-léna
neve hiszen miatta tört ki
a harc Ez a név dalolt egy-eg- y
Árpádházi királykisasszony lo-vagja
ajkán ez volt a neve Gö-rög
Ilonának Magyar Ilonának
népköltésünk tündérszép hős-nőinek
Vörösmarty liliombána-t- ú
Szép Ilonkájának Rózsaként
viruló elpusztíthatatlan egyéni
ségű nevünk az Ilona Görög
őse a Heléna talán világító na-pot
vagy inkább fénylő holdat
jelent nem tudjuk pontosan
Rokonai a nálunk se ismeretlen
spanyol-olas- z Elina a német-lengyel
Héla az angol-francr- a
Helén
A könyv jó tanácsokat ad az
egyhangú (János János Kádár
Ádám) a komikus (Mendel Ven-del)
és az ellentmondó (Szőke
Barna Tompa Zseni) névkapcso-latok
elkerülésére
Fényességes Ilonák! Milyen
bájosan lehet becézni neveteket
Mikor is van legközelebbi név-napotok?
Talán január 4-é- n Bol-dog
névnapot kívánok!
Már óvni kell a szép magyar
szót is Hiánycikk lett A fehér-gyarmati
járási tanácsban egy
szatmári parasztember így so-rolta
fel panaszait:
— Ha az illetékesek nem tud-nák
hát hallják meg hogy a
Szatmárban élő öregek még szí-vesen
szipákolnának a csubikpi-páb- ól
de nem lehet vásárolni
nincs a boltban De a hozzávaló
pipadohány sem! Amikor meg-kezdődött
i7 iskolai év az édes-anyák
elmentek vásárolni a gye-rekeknek
Csakhogy nem kap-tak
se dörzsgumit (nem radirt
mondott) se számolópálcikát
Nem tudom elhinni hogy ne
gyártott volna ezekből eleget
az ipar Ludas talán a kereske-delem
Ügy vélem'
A szláv befolyás és az oro-szok
terrorisztikus magatartása
egyre nagyobb méreteket ölt
Egyik kedves barátom a közel-múltban
rokonlátogatáson járt
odahaza Pesten elment a Kor-vin
Áruházban hogy egy-k- ét in-get
vásároljon magának Azt
hallotta hogy Magyarországon
olcsóbb az ing mint Amerika-banr-- A
fehérneműt a harmadik
emeleten árulták tehát kereste
a liftet Sok ember állt előtte
mert egyszerre csak tíz sze-mélyt
szállított Beállt a sor vé-gére
Akkor jött egy kövér idege-nül
öltözött hölgy és ment egye-nesen
be a liftbe A várakozók
kiabálni kezdtek hogy álljon be
a sor végére De a szovjet asz-szon- y
oda se hederített a kiáltá-soknak
Mikor megtudták hogy
orosz kórusban kezdték kiabál-ni:
„Állj a sor végére! Eridj ha-za
Oroszországba!"
A szovjet asszony végigné-zett
a felháborodott tömegen és
a maga ryelvbicsakló orosz
nyelvén fölényesen ezt mondta:
— Mit kiabáltok? A törökök
150 évig voltak Magyarorszá-gon!
A bűnös keleti világ esemé-nyei
arra mutatnak hogy a
Szovjet már megérett az utolsó
ítéletre
fe