Magyar Elet, September 19, 1987

              í" --Slí?f't#''- í HCV W „f íli -- íi!íiT-''i "'? ''tsíw Ig'i1 ~ní"40f-j- i -- - ' 'AjJWWf -- v i4Pr &r i& ütk th i - — i--im-iV'i
# £ Vs" iKjfJÍ' S
iíí
HUNGÁRIÁN LIFE
JHm tokásig
UntmUttk
t oitaf p
cibíc dolgokat
Bnzsam MAGYAR ELET
Vo] 40 36 XL évfolyam 36 szám 1987 szeptember 19 szombat Ara: 75 cent
Washingtonban Reagan jelentős USA—SZU egyezményt írt alá:
A nukleáris terrorizmus
és újabb Csernobil ellen
A pápa észak-amerik- ai körútja # Külföldi román rágalomhadjárat
Muammar Kadhafy kormánya cáfolta miszerint Líbia állítólag több tizczer
korszerű 'tengeri aknáért Irántól cserébe vegyi fegyvereket kapna melyeket
aztán Csád ellen vetne be Egyébként az Afrikai 'Egységszervezet tűzszünet!
döntését a területi rendezés reményében fogadta el Csád míg Líbia egysze-rűen
vereséget szenvedett — II János Pál !) városbeli körútja során az 'ame-rikai
katolikus hivők százezres tömegei elótt a családi élet tisztaságát cs a
krisztusi szeretetet hangsúlyozta más oldalról élesen elítélte a szennylrodal-ma- l
a szervezett bűnözést a terrorizmust végül kikeli ja kábítószerek és az
abortusz ellen Megfigyelők szerint a Szentatya ezúttal a gondokkal-bajokka- l
jobban egyuttérző lelkipásztornak 'bizonyult — Caspar Wcinberger amerikai
hadügyminiszter a Le Monde-na- k írt cikkében arra serkentette Nyugat-Európ- át
hogy növeljék hagyományos fegyverzetüket de megnyugtatásul megje-gyezte
hogy „Amerika és Európa biztonsága oszthatatlan és az marad egy
fegyverkorlátozási egyezmény után is" 'Végül felkérte a szövetségeseket hogy
ne egyedül Washingtoni kárhoztassák az Eurorakéták esetleges kivonása
miatt hisz még 'mindig „320 ezer amerikai katona állomásozik Nyugat-Európába- n
mini a NATO-védelc- m előretolt döntő eleme" — Cscbrikov a szovjet
KGB főnöke a Kazahsztáni zcndülésl nyugati szovjetcllcnes felforgató cselek-ménynek
állította be hasonló kalap alá hozta a krími tatárok mozgalmát és
a Baltikum három államában --észlelt függetlenségi mozgalmat pedig naciona-lista
provokációnak bélyegezte A glasznoszty ellenére a vádak szajkószerűen
Ismételt sztereotip jellegében „semmi új a nap alatt" — Prágában a magyar
idegenforgalom sikerein felbuzdulva könnyebben adnak a jövőben külföldre
szóló vízumot '— Arafát szóbeli üzenetet intézeti Izraelhez melyben három
feltételhez köti a közvetlen tárgyalásokat a I'LO-va- l: az ellenségeskedés meg-szüntetése
új települések tilalma a megszállt palesztin területen kölcsönös
elismerés A I'LO tunisi szóvivője cáfolta az üzenet megtörténtet
A NUKLEÁRIS ILABOIttí
VESZÉLYÉNEK
KIKÜSZÖBÖLÉSE
Biztató első lépésnek szá-mít
az amerikai— szovjet ál-lamközi
szerződés amelyet
a két ország képviseletében
a héten írt alá Edvard Se-vardnad- ze
és Ronald Rea-gan
Az egyezmény tulajdon-képpen
a negyedszázaddal
ezelőtt rendszeresített „Hot
Linc" (forró drót) kölcsö-nös
legmagasabb szintű ál-lamfői
tclefonénntkezés to-vábbfejlesztése
mert tulaj-donképpen
azt célozza hogy
a véletlen avagy terroris-ta
cselekmény miatt fcl-robbatil- oll
atombomba —
anélkül hogy a másik fél
tudná hogy a (valóságban
mi is történi — láncreak-cióként
i az első pánik zűr-zavarában
ne okozhasson
olyan nukleáris összecsa-pást
amely természeténél
fogva egyben a Világvé-gét
is jelentené — harso
nászúval kísérve
A fent vázolt esetekben az
egymás azonnali értesítése
kötelező erejű — és mindkél
szerződő fél saját fővárosá-ban
„kockázatcsökkentő nuk-leáris
központot" állít fel
hogy az egyezmény gyakor-lati
érteket minél „fool-proof'-abb- á
magyarul oly
biztonságossá tegye hogy
nukleáris baleset szaksze
rűtlen kezelés vagy terroris-ta
merénylet esetén nehogy
megkezdjek egymás ellen a
nukleáris irtóhadjáratot
Sajnos egyelőre csak az
USA és a SZU c két nuk-leáris
nagyhatalom tartotta
életbevágóan fontosnak
hogy a nukleáris hibalehető-ségei
— főleg a csernobili
katasztrófa gyászos követ-kezményeinek
tapasztalatai
alapján — minden eszköz-zel
iparkodjanak idejekorán
elhárítani
Mint tudjuk a világon im-már
több --mint tíz azok-nak
az államoknak a szá-ma
ahol — akár nukleá-ris
baleset bosszúálló had-járat
avagy éppcn az ön
Melyik országra költ Amerika legtöbbet
Az amerikai nagysajto (így pl a Los Angeles Times 1937 júl 20-- i
vezércikke) pontos számadalokkal szolgál Amerika által 19 országnak
közöttük Izraelnek nyújtott (hivatalos cs felhivatalos illeivc privát)
segítsége ugyeben Izrael dollartamogatasa része Izrael életlehetősé-gének
(A Way of Life) mondja a beszámoló cime
Ennek az évnek a égévclIracl az USA-tó- l 1 950-t- ól kcdvc annvil
kapott (különböző címeken) mint a háború utáni Marshall Tennen
egész Nyugat-Európ- a
Az utolsó 11 evben — mondia a Jeruzsálemből kelt Róbert W Gib-so- n
által irt cikk — a 43 milliós Izrael évente „külföldi segítség" (for-cig- n
aid) címen valamennyi (azaz 39) külországnak folyósított összeg
25'Vat kapta Amerikától melynek zárómérlege maig588 milliárd do-llárt
mutat Ez a hivatalos Amerika segítsége Izraelnek az amerikai
Költségvetésből
A történelem — írja Gibson — nem ismer hasonlót A nem hiva-talos
Amerikából eredd magánosok cs szervezetek állal folyósított ösz-sze- g
is kilesz évente átlag 4 millardot Ez a tudósítás szerint azt je-lenti
hogy minden Izraelben eló személy évente legalább 1000 dollár-hoz
jut A további segítség: 198Kol minden juttatás „grant" azaz sem-mit
nem RclI visszafizetni: a juttatást Izrael kcszjiénzbcn kapja sem-mtlvc- n
iszontkötclezcttség hozzáfűzve meg innen való áruvásárlási
Kötelezettsége sincs
Magasrangú barátok
Az idezett cikk 31 js jVcmcIi hogy mindennek érdekessége az is
hogy Izrael ucm is sóvetsóges meri ahhoz söclscgi szerződés kell:
nem is NATO-la- g (fekvésénél fogva sem) csak" eppen bjral illetve
nagyszámú baralja van Izraelnek az USA-ba- n Különösen a kongresi-szusba- n
Elbaratkcnt a cikk Reagan elnököl említi meg a szenátus-ban
Cronstont a Házban Solarzot A mar nem aklív kongresszusi Izra-el-
barátok közül is idéz jo arat akik kcsöbb részben kritikusokká
vállak de nem vált a kritka politikailag hasznukra
Gibson állítja hogy ncha a hivatalos (de túl csendes) amerikai kri-tika
tárgya a libanoni invázió amerikai (tiltott) fegyverek használata
Bejrútban 3 West Bsnk-e-a dzzi a Jordán folyó nyugati partvidékén)
védelem ürügyére való hi-vatkozással
— ) levegőbe
röpíthetik eme bús sárte-két
„Post equitem sédet
atra cura": az első bizta-tó
lépés után az apokalip-tikus
lovas mögött ott ül
ez a sölél gond '
GORBACSOV 8 OLDALAS
LEVELÉBEN
A CSÚCSTALÁLKOZÓT
SZORGALMAZTA
Edvard Sevaidnadze szov-jet
külügyminiszter Wa-shingtonban
— a nukleáris
baleset és terrortámadás el-hárítását
célzó egyezmény
aláírása után — átadta Mi-hail
Gorbacsov pártvezér
nyolcoldalas levelét me-lyet
személyesen Ronald
Reagan amerikai elnökhöz
intézett
George Shultz a külügyi
tárca amerikai felelőse a le-velet
ugyancsak áttanulmá
nyozta és-a-zl
„biztató in-formatív
jellegűnek" minő-sítette
majd utána megje-gyezte:
„örülünk a levél vé-telének"
Sevardnadzc a kíváncsi ri-portereknek
csak annyit
volt hajlandó elárulni: „Ab-ban
a levélben jó dolgok
vannak "
A tudósilók serege azt is
iparkodott kiludakolni a
szovjet külügyértól hogy ö
mit tud a tervezeti csúcsta-lálkozóról
A diplomatikus államférfi
szűkszavúan csak ennyit
volt hajlandó elárulni:
„Egyelőre a dátum nincs
megállapítva azonban a
csúcstalálkozó szükséges-sége
vitathatatlan"
Amikor Reagan aláirta a
mindkét fél által „törté-nelminek"
tartott egyez-ményt
az amerikai elnök
derűlátóan kijelentette :
„Várom azt a napot ami-kor
Gorbacsov első titkár
és jómagam még történel-mibb
jellegű egyezménye-ket
írhatunk alá"
TOVÁBBI USA—SZU
BÉKÜLÉKENYSÉGET
TÜKRoZo
FEJLEMÉNYEK
Shultz a Sevardnadzéval
való több mint háromórás
megbeszélése után optimis-ta
nyilatkozatot tett mely-ben
további előrehaladást
jósolt az 50°'o-o- s kölcsönös
rakétalétszám-csökkenlé- s a
nukleáris kísérleti robbantá-sokról
való kötelező tájé-koztatás
a vegyi fegyverek
eltiltása végül a szovjet zsi-dók
kivándorlásának meg-gyorsítása
ügyében
Végül újabb egyező vonás
a két szuperhatalom kö-zött:
mind Reagan mind
Gorbacsov csak akkor lát-ja
'értelmét a csúcstalálko-zónak
ha azt jelentős
egyezmények i aláírásával
kapcsolják össc
A ROMÁN
ELLENPROPAGANDA
„TUDATOS
VÁDOL
A jelek szerint súlyos do-llármilliókat
fordítanak
Bukarestben az „Erdély
törtenete" című háromkö-tetes
a Magyar Tudomá- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
a
zs'dó települések létesítése (az elfoglalt területen) stb de az izraeli
közbenjárók (kijárok) így az AIPAC (American Isracl Committec)
ügyesen leszereli a ianaszokal
Irael ámmcntcsen lmhatja be áruját Amerikába s sok kobs
vállalkozást ulctelést sot minden olajszükségletet az USA garan-tálja
külön szerződéssel
A vonatkozó szakirodalom — alhlji a cikk — igyekszik megma-gyarázni
Izrael különös helyzetet cs szerepet Amerikában Ameriká-val
való barátságát cs közös politizálásai a noha érdektelen polgár-nak
is
Carter ex-eln- ök szerepe
Cartcr elnök nagy baratia volt Izraelnek az arab— izraeli (egyip-tomi)
bekcprobalkozas bajnoka volt: újabban azonban (a cikk szerint)
Kifogasolja az izraeli arroganciát mely néha meg a fenti amerikai se-gítséget
is kevesli az USA egyes Izraelre vonatkozó politikai vonalve-zetését
valósaggal számonkeri stb — írja a fenti amerikai sajtóter-mek
A helyreigazító illetve kiegészítő (szerkesztőség által közzétett)
panaszlevclck kioktatják a cikkírót Róbert Gibsont Amerika szeren-csés"
mondja az egyik helyreigazító hogy olyan szövetségese cs ba-rátja
lehel mint Izrael (588 milliárdért)!
Van aki felsorolja a baralsag előnyeit (pontokba foglalvai s arra
a következtetésre jut hogy mindazonáltal" az USA felelős közvetve
ITacl agresszív akc'óiérl: van aki megállapítja hogy ezekutan" nem
csoda hogy egy amerikainak kockázatos az arabok Kozc menni vagy
éppen egy arab országba utazni
Gibson beszámolója moljel kizaro'ac a szamszenisegről nyújtott
tájékoztatás s nem politika diktált visszhangol talált Európában (a
Zürcher Zeitungban) is éspedig kizárólag számadatok közlésével
Ez a számszerű tájékoztatás már előbb kötelessége lelt volna a saj-tónak
ha évente úgyis feltárja (ncha politikai aláfestéssel) a forcign
aid" a külföldi országok segélyezésének ügyel s annak keretében ala-pos
kritikával illeti az egyes (nem melto?) országok dollárellalását
Dr Nánay Endre
Nagyszabású változások küszöbén állunk?
Újra írják
Közép-Euró- pa sorsát?
II vilagluboiut koeio csaknem fel
évszázad soian a status quo elve uralko-dott
meit a ket szemben álló fel ideoló-giait
Képviselő ket szuperhatalom jobbnak
lattá az egyensúly megőrzését mintsem
hog kockázatos „újításokba" belement
volna
Jelenleg azonban arra lettünk figyel-mesek
hogy ugy Washington mint Moszk-va
jelentós kölcsönös engedményekre haj-landó
amelvek — a láncreakció logikus kö-vetkezményeiként
— a kel tábor csatlósai-nak
illetve szövetségi rendszereinek is az
átalakításai esetleg csökkenteset vagy ep-pen
lebontását Is eredményezhetik
Mire alapozzuk
ezt a merész jóslatot?
Elsősorban Erich Honecker a hétpró-bás
kommunista parttag aki az egész éle-tet
rálelte a mozgalomra szulövároskájá-b- a
vegre eljulva e valóban történelmi al-kalomtól
talán meghatódva azt mondotta
„A ket Németország közötti határok
egy szsp napon eltűnnek és inkább egyesí-teni
fogjak a ket országi eszi mintsem ket-téválasztani
olyanszeni viszony kialakítá-sával
mint az a Nemet Demokratikus Köz-társaság
és Lengyelország kozotl jelenleg
kialakult"
Honecker fenti kitétele nem szerepelt
a hivatalosan felolvasott szövegben ad
lib" volt azaz az alkalomszultc rögtönzés
adta a szájába a nyugati országrész uniót
szorgalmazó hivatalos politikája ala eme
derűlátó támasztékot
Az európai kibontakozás
változatai
Ami egyeseknek orok ábránd az má-sok
szamara esetleg lidércnyomásos fenye-getés
Ezek köze tartozik az a tétel hogy
Nemetország egyesítését — kivéve Bonni
— tulajdonképpen senki sem óhajtja mert
egyedül Nyugat-Nemelorsza- g oly giganti-kus
óriássá nótte ki magát hogy túlhalad-ta
az Euiópai Kozos Piac „cgycnlósdi" tag-ságát
cs — akar akaija az EKP-lagsá- g
akar nem — a márka szilárdsága cs a né-met
termelési alapok megbízhatósága a
nép szorgalma olyannyira elriasztja az
uniótól nemcsak közvetlen szomszédait és
kereskedelmi partnereit hanem persze a
Szovjetuniót is hogy burkoltan avagy
őszintén kimondva egyszerűen elutasítják
a ket nemet oiszágres egyesítésének gon-dolatat
Giuho Andretti hangosan kimondta
nemreg azt ami minden nyugati ország
magánvéleményének számit:
„Kél német állam van és külön kell a
jovóben is maradniuk"
És Gorbacsov hogyan viszonyul
a német unióhoz?
A szovjei palivezei félreérthetetlenül
fogalmazott amikor erről az egyre aktuá
lisabb témáról igy nyilatkozott
Ki India mi fog tortenni mondjuk
száz cv múlva? Jelenleg kel nemei állam
leteik mindkettő egymástól cllcrö gazda-sági
rendszerié] operai Bármely olyan erő-feszítés
amely ezt a tenyt figyelmen kívül
hagyná oriasi tévedést jelentene mert az
igen súlyos kovelkczmenj ékkel járna!"
Ha ez nem fenyegetés — még csak nem
is burkolt — akkor micsoda? Igaz hogy
Gorbacsov a fenti tétel hangoztatásával fő-leg
a nemet revans lehetőségének kizárá-sát
szoigaimazla mert ugyanakkor felso-rolta
mindazokat az államokat amelyek
— a Szovjetunió mellett — oly jelentós há-borús
veszteségeket szenvedtek a Wchr-mach- t
első ket évi elsöprő gvozelmei so-rán
A fejlődés irányai
további fraternizálás?
Szamos szakcifó a magyar —osztrák
viszony javulását tukrozö kapcsolatok (ví
zumkényszer megszüntetése szorosabb
árucsere és sűrűbb személyforgalom) je-lenségeinek
nemet viszonylatban való al-kalmazását
latja a jövő útjakent
Tény 22 hogy p! ot évvel ezelőtt mind
össze ötvenezer keletnemet látogathatott át
Nyugati a főleg a nyugdíjasok es mozgás-serültek
beteg személyek sorából azonban
az 1987-c-s esztendőt Bonn úgy fogja zárni
mint az eddig legsikeresebb Kelet-Ny- ugat
közötti személyforgalom evét mert ez év
végéig egymillió keleti látogató fogja át-lepni
a két német országrész közötti határi!
A „Schussbefehl"
már nincs érvényben?
Kohl kancellár egyik igen fontos kikö-tése
az volt hogy Jloneckertöl kicsikarja
a hírhedt „Schussbefehl" (lövési parancs
a Nyugatra menekülő személyekre) felfüg-gesztését
Az eddigi megfigyelések szerint
a Schussbefehl egyelőre függőben van már
csak azért is mert a kiutazási engedélyek
könnyebbe tételével és hozzáférhetőségével
bizonyara párhuzamosan csökken majd a
tiltott határátlépési vétségek szama
A rakétaegyezmény
logikus folytatása
a kölcsönös csapatkivonás
Nyilvánvaló hogy ha a két rakéta-nagyhatalo- m
megegyezik az Euromissile-üg- y
megoldását illetően és kölcsönösen végre-hajtják
az cloiri rakétalétszám-csökkentés- t
a következő probléma a csaknem fe-leslegessé
váll hatalmas szárazföldi kon-vencionális
erők ritkítása következik főleg
amiatt is hogy ezen a területen is elérjék
Kelet és Nyugat között a nominális pari-tást
mely egyelőre a Varsói Szerződés
tömbjének kedvez
Atommentes Közép-Európ- a?
Ráadásul Magyarországon és Dániá-ban
már nyíltan hirdetik az új mozgalom
jelszavat: „Alommenlcs Közép-Európ- át
akarunk!"
A magyarországi szovjet megszálló csa-patok
létszámának bármilyen várhaló csök-kentése
egyenes arányban fogja csökkente-ni
a politikai nyomást és a SZU felé szál-lítandó
exjrart kötelező voltának szigorú ér-vényesítései
Mit jelent:
„Az Uraitól az Atlanti-óceánig- "?
Végül álljon itt Gorbacsov kedvenc ki-fejezése
amikor Európa sorsát a göi ög mi-tológia
egyik mondájához hasonlítja éspe-dig
hogy Európái egy bika (az USA) a tá-voli
Atlantisz partjaiig hurcolta Nyilván-való
hogy Gorbacsov ezzel is éket próbált
verni a NATO vezérállama és európai szö-vetségesei
közé
Ami azonban ugyancsak nyilvánvaló: a
Japánénál nagyobb termelési kapacitással
és anyagi nyereséggel dolgozó Nyugat-N- é
metország az USA jövőbeni várható rész-leges
európai visszavonulása miatt máris
a keleti piacok végtelen lehetőségeit fon-tolgatva
a COMECON (szocialista államok
közös piaca) és az EKP (Európai Közös
Piac) közötti esetleges megállapodás mö-gött
új vevőket új felvevő piacot — és en-nek
megfelelően — letompított szovjet ka-tonai
terjeszkedési törekvéseket Iát Hogy
ebben mennyiben lesz igazuk azt csak a
jövő dontheti cl
Tény az hogy emberemlékezet óta nem
volt ennyire mozgalmas a nemzetközi po-litika
eseménysorozata — közötte Közép-Európ- a
sorsának eldöntése — mint azt je-lenleg
tapasztalhatjuk
Hiába mondotta Honecker hogy a ka-pitalizmus
es a szocializmus — úgy mint
a víz cs a tűz — soha nem férhet össze de
mindkét tömb máris átvett a másiktól
hasznosnak tűnő vonásokat úgyhogy az
egymáshoz való idomulás folyamata távol-ról
sincs lezárva (Kanada ma pl igen kö-zel
all az ún „welfarc" rendszerű állam-hoz
ahol a szociális gondoskodás az állam
első gondja)
Amikor Honecker a dachaui koncentrá-ciós
tábor emlékműve talapzatára ráhel-yezte
feketc-vörös-sárg- a zászlós koszorú-ját
Kohl kancellár koszorújának szalagja
ugyanazt a három színi mutatta — a teme-tő
egyenlőséget hirdető légkörében
Bár