Magyar Elet, September 17, 1977

              VoL 3038 XXX évfolyam 38 szára
Nyolc hónap mérlegén:
A québeci eszkimók indiánok példaj
man ÜL'®
— Carícr elnök és Torrijos panamai elnök aláírták az új Panama-csatorn- a
egyezményt amelynek értelmében 2000-r- e a csatorna-vidé- k panamai fennható-ság
kerül A szerződés ratifikálása arámerikai szenátus kétharmados több-ségétől
függ — Trudeau miniszterelnök Washingtonban megegyezett Carter el-nökkel
hogy az alaszkaiúj földgázvezetéket Kanadán keresztül vezetik az ame-rikaiak
'A megegyezés értelmében az USA segítséget nyújt a Máckenzie Deltá-ban
levő'kanadai gázhíezők kitermeléséhez és a vezetek megépítéséhez — Le-mondott
McDonald kanadai pénzügyminiszter Lemondásában „családi okok-ra"
hivatkozik de jólértesült körök szerint ellentétbe került Trudeau minisz-terelnökkel
és ez késztette lemondásra — Angolában összetűzés a kubai
és az angolai hadsereg tagjai között— Ujabb űrhajót lőttek fel az amerikai-ak
a Jupiter Uranus és Neptun bolygók felderítése céljából — Olaszország-bán
a születések száma 1976-ba- n íeesett-13-
9 százalékra még fordult
elő az ország történetében — kínai elnök pekingi látogatása alkal-mával
kijelentette: amerikai-szovj- et ellentét nemsokára újabb világhábo-rút
robbant — Berkovita a kaliberes gyilkos" kerül bíróság elé
a pszichiáterek beszámíthatatlannak nyilvánították — Rhodéziában
választások voltak: Smith miniszterelnököt újbbl megválasztották —
Áz' „Anita" nevű' hűrütán borzalmas károkat okozott Mexikóban és "az ame-rikai
Louisiána állambán
A CARTERI
MÉRLEGE
POLITIKA
Egy szóval ' jélle"--'
mézhetnénk Cartér ameri-kai
e lnölc pölitikájáts ellent
mondásosi Ezért 'nénvkönyr'
nyű feladat mérleget' vonni
nyolc hónap" után amióta
Varier aiveueanaiaimai
- ígylérttetőrijsjg ellent
mondástápásztaffiaóv "a
sajtó -- világában is amikor
Mi ''i'1 í- - az' 'elnök'-riőlitikáj-át
értéke- -
lijKi :'V"U"gy"a"nazV'a komm'--' entár' jf' 'i- -t i Hír egyszer' aicseri masKor
elítóuáfcárterí '10800-- í
litikát"' amely" pont olyan
kiismerljetétlén "mint a ti- -
tókzatös kínai mosoly
--" i f Természetesen V tudatát
bari vagyunk fannak hqgy
á ' politika í— -- nemmateiria-tika
?Tehát' szigorúan "vévé
mérleget" mint: egy
költségvetésben nem lehet
csináíriiT Mégis szükség
mérlegelésre Hogy1 lássuk
tis a carteri politika
pozitívumai és negatívumai
r Á imérlegeiésnél :
sel
Miért?- -
üsx --jm M ® - &
alá
volt
ami nem
Hua Tito
„Az
ki'' „44 nem
mert
Ian
így
víj-'"- '
yan
mik
két
I
szempontot tartunk szem e-l- ött
amiket maga az el-nök
ígért és hangoztatott
választási : programjában:
1 A közérdeket' szqlgál- -
ja-- e Carter eddigi politi--
kaja?
2!'Harcol-- e az elnök iőf
szintén' az emberi jogo- - 'kért?''
viT- - a carteri _r
KÜLPOLITIKA
B
-- vií
Nagy' pozitívuma Cár
temek! — hogyLincóln el-nök
óta "először —
! -- újra a morális értékeket
állítottál a világpolitika
] középpontjába- - — Sajnos
azonban ezt a gyönyörű
elvet a gyakorlatban nem
' tudta s -- tkövetkezetesen
megvalósítani
'- - A kezdeti lendület után'
'— a- - detérite kedvéért — 'en- -
gédett követeléseiből a
Szovjetunióval szemben és
más esetekben is:( néha a
politikai meggondolás" győ-- 1
zött_ az elyszerüség fölött
''Minket magyarokat a
Zavaros a helyzet EtiópiáBan
legfájdalmasabban Romá-nia
példája éfiht: amelyről
"Carter tudja (ésezt elisme-ri!)
hogy némzetelriyomó
kisebbségi politikát: fiz —
smégis megadta'avyámked- -
vezményt mert Románia
hintá-p'ólitiká- já 'a 'Szovjet-től
-- vaió_ függetíénkédése
megfelel ázt'amerikái póli
tikái :prf)ekeknpk-:-C " ~'5£Ki- -
:a megalkuvás
n'yilvánur'még" á carteri Af
rika-politikáb- an is A kezdeti-Ha-tározottságot
~ameiy-lye- l
gátat akart vetni: á
szovjet-kubai- - terjeszkedés-nek
-- íelváltotta az_ engedé
"ami azt' erédmé-- :
nyezi nogy -- az atriKai álla-mokban
a szovjet 'befolyás
erősödik mivél-az-amerik- ái
engedékenység' mögött —r
gyengeséget sejteneK — rüJn--
hek az' eneedékenvséffnek
h atározatlanságnak' tudható
be 'hogy semmiféle' eréd:
mériyt sem 'tucT'áz' új ail:
minisztráció az izráeli-ara-b
kérdésberiTsém''félmütatni'
Néhány [hétenitíelül másodszor loglalkozom''a nemzetiségi kérdés--
Miérti foglalkozom ezzel á kérdéssel ölvari korban áz "ehí--
Ugyanez
kenység
sorolható
hetekben
hír:
A carteri
sokhoz
bi -
1977 Szeptember 17
megalkuvá
az utóbí rekei csak francia nvelvíí
kiszivárgott
az' amerikai katonáive-l- '
zetés-Nyug- at - Németország
egyharmadának féladására
készül egy szovjet támadás1
esetén
A CARTERI
BELPOLITIKA
Carter kezdetben ered-ményeket'
ért- - el a gazdásá-gi
recesszió az infláció és
a munkanélküliség elleni
küzdelemben de most ezek
az eredmények- - kezdenek 'el-tűnni
— Különösen a mun- -
kanélküliség és az infláció'
az amely visszasüllyedt il-'let- ve
felemelkedett a hata-lomátvétel
előtti színvonal- -
A cár téri energiatakaré
kossági -- program is- - elvileg
ueiyes: az oiajjaiiaKareKos-kodni- f
kell! Viszont háey
hibája' á programnak hogyj
emelni jakarja az olaj- - ' és
benzinárakat ami elsősor
ban á" Msemhérek érdekeit
sérti- - " i ' t
j- - 'Ezzel '"szemhRn ö'iVKfíiS
gért" 'adócsökkentés illetve
müektszámára eimáradt'i
végső s KÖVETkEZTETÉS
A carteri program -- 'nagy
pozitivúnía:' az erkölcsi -- nor-mák'
élyíieg döntő 'szerepet
kVpták a pbÚtílcábánNer
gativuma: aszép elveket- -
eddig — 'Carter riém volt
képes a ' gyakorlatban fmegt
vaiosnani '- --
A QUÉBECI ESZKI--í
MÓKÉS INDIÁNOKÉ
TILTAKOZNAK
Az új québeci nycívtör- -
' t i 'il 'IV venj' eriuiiimumi (a lario--
l
f
részekre' ha- - ~ --te
TSTiSf?az tódveá
}S' bé-ser-
°:
mány nemzetiségeinek gye- -
iskolába járhatnak az idén
ősztől kezdve Eddig a
"québeci eszkimók és indiá-nok'
nyelvű iskolák-ban
jártak Fort Chimo la-kói
most tiltakoznak az em-beri'
jogokat sértő nyelvtör-vény
éllén egyszerűen
nem engedik gyermekeiket
francia iskolákba
' québeci mohawk' in-diánok
csatlakoztak az
eszkimók tiltakozásához és
az alábbi szövegű röpcédu-lá- t
az indián
körzetekben:
„Ha akarsz lenni
menj Angliába Ha fran
cia akarsz lenni menj
Ha
dai akarsz lenni akkor el]
a mi országunkban
amely' minden lakója szá-mára
biztosítja 'az- - emberi
jogokat'' i
Á '„Sun" vezércikkíró-- 1
já rezignáltán jegyzi meg
fenti mondatokat idézve:
„Tanulhatnánk :az' eszki:
móktmés -- indiánoktól 'ka- -
nadaij' öntudatot és főleg
taktikát: hogyan lehet "és"
keUv'küzdenu a québeci szé-páratist- ak'
emberi jogokat
elnyomó politikája
" Lapzártakor qué
diák akik eddig katol-ikus"
és protestáns angol
nyelvű iskolákba "jártak
megtagadták' a francia is
kolába való beiratkozást
ZAVAROS
ETIÓPIÁBAN
HELYZET
Egyesült Államok
katonái tanácsadóit kitiltot--
ták 'Abessziniából Erre'
Washington' leállította a"to:'
Yábbi 4egyverszállítást az
országba' (Helyettük most
[(Folytatásba 2:ik oldalon)
lig Vagy szinté egészén' kihalt nyelvek megőrzésére feltámasztására
irányuló 'törekvés :rehészánszát éli" (91—92)- -
Á viláeban sók leeenda s számos vastap hazupsárr M
Mertja 'magyar' nemzetből kiszakadt 'hárommillió magyar anya- - ' Itt áz alkalom az egyiket fölemlegetni az első' világháborút le--
nyelvű' émbe'r:tőlünk'szinté Ícarnyújtasi'4áyoJsá pontosabban !kö- -' záró P'ár'as környéki "békékben olyan francia angol amerikai ufaf--
zélségbenaj'szpni'szédoszoc s azért' mert — kodó körök Ítélkeztek a háborút vesztett Magyarrszág régi rossz
ányugaü diaskpórát"'lis" ideszámítva — minden ötödikmagyar ajkú ' nemzetiségi politikája- - felett amefy körök "sokkal nagyobb' Tbűhökben
embérszánláralétézési kérdesvsorskérdés-- a megmaradás fennVlették:1yolna élmarasztáihatólci Améíy körök erkölcsi "tógában es
maradásazVariy'aheylv őrzéséne"kskérdésejazáUamszefvezőr
segj: népikkél más emberekkel kiépitett és 'kiépiteridőviszo? tákómafdétegész '
né- - ' "hya
-- "„ i--
h'''r íeketAforgátták'ki yalójukból mint az' angolok tették az-írekk-el
mikor' 'ükótnfekái- - "Virof nnnlrí ' '
--'walpsiplíkpíT franoiálr n ol
beriségemá hullás hanemha "nagy?-rtömörüiésektfélé- v úi v'-rVli'-
X - -
' ~i'~
'lad PmhPri iintégráoiónfllc s PgvPnPSPníríír í T g aiapoKmanyanaK „a szovegezeseKor
MLiiáÍNtifvteWnranfc-flíf- c A0' Híebbe''
angol
és
á- -
A
is- -
terjesztenek
-- angol
—
—
Franciaországba kana
szabad
'a
ellen"
1500
beci
A
Áz
és
á1 ajkú
a
a" nemzeti )ksebbr
'lítMHjivjm afnemzetközi okmány--' kisebbvagy ria-ne- mf
ő1 érdest az etnikaikisebbsegeket egyszerűen „le-gyob- bf
etnikumokat hanem ífémelmtVtm?" r l t4MS c-
- '' " r '
': -- Tí '' K"-':í&'v- ? "5" ''
_
' " ' Wtfy"zt a szellemet érzékeltetve merííiKőyágó
„í'Af másoMlívüághábór 'élrtógKáborút: lezáró párizsi békéértekézlefek eV' béketárgyalások anya- - földeíttjbetemetett#ker szjyósan: keméjiy erővél mtenilV föl 'az :Iatj BédeU' Smith amerikai' de'íegátus' fkijeieníette:i ]& 'Amerikái
utóbbK£y£n? 'Kérilésse eúrópai ik&désEgyesrüÍVAÍÍamok -- polgára irienézen"érti meg hogy a faji kisebbsé- - fel&iríC --ikMt'- 5hIv% ! pgekfennmaradásukat: kívánják ha asszimüáIődhatnak-Lor- d Hood
--A haUgatseveiután azonban}-blya- n erővel merült föl azét--# ngóhmegbTzóttlhélyeseTt: "EgyetéTtek Az legyen 'a'célunkj hogy
i ífoprtoügyeög
i amélyét5í?akérdé£tósugó ppntosabbanJmlg'ábó% lyekbenéínékí nepedigazr hFfennmawdTanák"scÍemeníisV a g ep]yaváí'igreÜUkeJlhaÍa r:Kqf gcsehszlovájf idöttségyézéiőjé azt-fejtegette-hog-y
-i-'-
-Ja nemzér
k&~ ü iliSgW népekéáÜambkköZöttiyisz"ályok szüntelen for- - Wf% : aiPenizetiségiJkierJesróUJ
EBfíFíMaemeKil(thiKoiaaijrvIeDosegiKeraes hl7tnífott ögpggggsgsígM
i'lí8Ni!'JÍf X1V uciuiimApi-íii6jriAuciucuoc6ij- 5 Juacuuoc5ivaciutKViiasuiuuicuiuva4 viUiOKUiSíaKiIieiU- - ieijeSlieue'í7:!gSKaf fiíí= '-íSKs-nSal'
ínsv'íf" - I mMWMmmh%rmmfmmmmmmnmm&m msmi&mmm:"-- ffiMwiijfjSSiliSSit
otaoc aonoE
A debreceni Kollégium
30EXOE
Gondolatok az európesszimizmusról
(Részleteket közlünk Habsburg Ottó
írásából amely az „Uj Európa"-ba- n ie- -
lent meg)
Meg kell állapítanunk hogy Európa
biztonságát komoly veszély fenyegeti Ta-lán
az egész világon Európa az utolsó
terület amely a szuperhatalmak és a
nagy koncentrációk korában még mindig
a 19 század maradványaival küszködik
Ha századunk történetéből és- - háborúiból
tanulhattunk valamit az éppen az hogy-nagyob- b
konfliktusok mindig olyan terü:
leteken kezdődnek ahol a politikai struk-túrák'
elavultak és alkalmatlanná váltak
az igazi gazdasági feladatok megoldásá
ra Nem véletlen hogy az első világhábo-rú
a Bálkánon robbant'- - ki ahol a török
birodalom hagy integráló ereje megrop
pant es az integraló_erő helyére egész sor'
kicsi 'nacionalista érzésektől áthatott -- de
gazdaságilag élétképteien állam" került És'
hasonló történt amásodik világháború ide
jén ez a haboru is annak a következmé
nye volt hogy előzőleg szétzúzták egy o- -
Jyan politikai egységet amely yirágzó és
gazdasági eletet tudott teremteni Az Osztrák---
Magyars Monarchia helyére-kerü- lt tör
peállamok konstrukciója — mint Churchill
mondotta — valósággal hívta a hódítót'
Más szóval a politikában éppúgy ván
mint a természetben: a légköri viszonyok'
gyakran okoznak vihart Nekem úgy tű-nik
mintha a mai Európa nagyon is ha-sonlítana
a századeleji Balkánhoz most
a század végén ez az Európa :a földgömb
Balkánja '
És ehhez hozzávehetünk még egvet
Hála a nagyarányú európai felépülésnek
és a Közös Piacnak ma á --világ egyik
eggazdagabb taia vagyunk Csakhogy ez
a jbőség és jólét hincs""poíítikaiíág' lébi'z-tpsít-va
Vagyis: lágyon' gazdagok vagvunk
és ugyanakkor nagyon -- gyengék A törté:
nelém bizonyítja hogy az- - ilyesmi 'mindig
rendkívül 'veszedelmes aki az ilyén álla
potban leledzik annak minden oka még
lehet az aggodalomra Az ilyen helyzet
ugyanis csak úgy csábítja á nemzeti es
á nemzetközi útonállókat--És- l sajnos e- -
zekből manapság elég sok van „
-- Ebből' a perspektívából tekintve tudo
másul kell vennünk: Európa egyik legki
emelkedőbb problémája ázT a tény hogy
hatják'líogy':téss'ék íme méginta hfdeg
háború hangja hívatlanul és kéreílenul
most ámikofímindenki ajkán !Hórdózza á?
„enyhülés" bűvös szavátrvDe éppen 'errő
an szóTúÍ sokat 'beszelünk' áz"ehyhu-- lésről különösen 'Nyugaton Á Szovjetunió
Viszont): 'állandóan jsmetii azt is- - hogy1 0-roszországlfel-adata
a ' világforradalom szoí--
gála'ta: Más" szóval: még' akarja változtat- -
jijí ajjelenlegi realitásokat-hog- y a Kreml'
büroia-áaahegémómáj- át rákényszerítse ~£
" -- iriláff'TriásnéiTÍeTpírfi '
£ Tudomásul kell 'vennünk a tényt hogy
a[(Szovjetunió változatlanul Jd akarja ter--
cicm iuiouimi ac egesí euiopai KOml- -
iensrehh'e"zmindenrrendélkezéséreálló
észközt félhasznál- - óriási konvencionális
enukleárisjfegyverzetét 'éppúgy mini "az
5: Jiadőo'pok')ííűVüká ját- - amely ma '"'Jnépr
frojit''és5Se'urókpmmunhmusL' ''fedőhév
alatt jeíenfkezik Ha"azt- - akarjuk hogy
gazdasági életünk" zavartalanul működjék
átmőszférájára§Biztonságra ''Viszont csak —lH -- "íf %- - £ ' — J- - akkor teszrünfkf ftasg" zert ha ÍEurópá„t?-elég: ertőiTi
politikai j egységgé -- alakítjuk 'és 'felemeiké---1
dfmk 'ázón "politikai hatalmak kategóriája
Z0E30I XOE30I
30
aoiaoc
sági versenyképesség nem lehet egy- más nélkül a kettő szorosan összefügg
Mindebbe belejátszik természetesen a
pszichológiai "tényező is Mi" európaiak
nagy történemi' hagyományra támaszkod-hatunk
szóval 'a' világ története szá-zadokon
át Európa története volt A má-sodik'
világháború azonban mennyi
ségileg elhanyagolható tényező lettünk
quántité" négiigeable vágyunk Ha azon
ban egyesülünk ismét visszakaphatjuk ré
gi szerepünket amelynek- - révén eleget te--
netunk népeink' vágyainak Nem szükséges
hogy a világtörténelmet: kisajátítsuk és á
világ urai'iegyünk -- de bizonyára jelentős
szerepet iátszhatünk1 a viláehan 'ós-piprh- pt
jüic-'hog- y 'néms leszünk' többé Európán kí
vüli erők ''objektuma '
Ara: cent
meg
inas
után
KÖztudpttj'dolbg hógyinéDek'4és::npm
??tek'amely
repükétv iráűmábaRésnek -- traúmatikus "t'a- - pasztaiátokon mennek-keresztül- " s ez ne-gatívan
hat 'gazdasági' 'fejlődésükre' is De
minden ' nemzet-- úrrátud válnil a' maga tra
umáján fel Vud':emeÍkédni a zuhanásból
na egyszeregy érzi" hogy ismét méltó sze-rephe- z: jutott:: -
Mindez:- - amit mondtam természetesen
y-mpqntbkatniegleh-etősen
leegyszér'ffsíü"'démegiV arráá következ-tetésr- é
ikeli: -- jutnunk - hogy - Európát- - az
európai iparyersenyképésségét hosszútá-von
bsakisakóntínéns' 'teljes egyesítése
biztosíthatja: Európá 'függetlenül gazda
sági struktúrájától yersenyképtelenné vá-lik
ha továbbra is: megosztva marad Ver- -
senyKeptelen lesz ánhak- - ellenére hoev
kitűnő emberanyaggal es' jelentős inari va
gyonnal ''rendelkezik' mindenekelőtt pedig
CS0?alo5?f?A°l?lvéAszel ami tovább-ra
"is --áz' 'óviiá'egyi '
'Ily módón á kérdés i lényege a követ
kező: hogy állnak 'ielenlPfT'tíj nniiní-oi- ' „
gyesülé"s7ílÍetyeegVé'sítés esélyei?- - Vaíon' á
KözpsPiac áiíarnai készen "a1 küszöbéri
állnak-éanná- kr
hogy-megtegyé-k
a'r"szükT
ségés - űj:kyaütív lépést amelv' ehtfpz
szükséges „ - vr:'- - - -- ' '-
- --
' v - - -- i
vKui9Posen' az 1976-o- s eszteridő-hozo- ít '
jelentós fejlődést: 'A7' 'plmiílf ói''iinnni --- m vmai vv unvtíiun azzal kezdődött hogy: január5 7-é- n hvilvá--
nosságrá hozták a Tihdemáns":térvet- - Ez'
az első- - valóbaiií'rpáiisTfiimc a1 ioV™i
ínilííímoSfííííi'V _Í:1VÍÍ' '!'- -
gyanlhogyrkörmáriyaink ed'diV'iíuztákíl
alasztotákatér%:gyákö'rlatÍ ''ehhfítasát
!f 'a7'iripm'eíÍroriiH#'"ISf i--i-'i-
LVr'''
etegyekia? belga miniszterémöktál'tálke- - ükbé dóttíkítűnőzMztl Á mostani' J7- -
fts esztendő pédTgelkerulhetetÍenül ' mei? aozzaí högyáTTmdémans-tervetV'újf- a na- -
Mfendré"tüzzékrés:most már álegmakV- -
sabbínácipnáUstának sem" fóg sikerüfni
fbj 2 "wvuiíIO':lJ"cgaKaaaiyozza
CsönlóanífoníóTsőt' talán 'még fon- -
ípsabb ógyiízépember- - :2Xh'áa'meg
f'zülete"ttazEu1a:Tanác:s döntése amely
fiz Európa-p'arJjme- nt közvetlen "niégVáíasz
íásánálc 'az]Tdőpontját Wtűzte mégpedig-I978:élső:íeíér- e
'Azíeurópesszimisták' per--
?ze l1) -- íi8ekeÍÍniégmagyarázhihogy
a választás jelentéktelen lesz söt'thoífvi árf
franciák ellenállása rmiaít:néms ikerül iá
s?r- - Ahelyzeázönbah az íhogyrm'ár"el-- " r"lu--V Piá pomnoz anonnetfneml
IehetítöbW visszafordulni! A Lfráncra!fali%
Kotoánytanács1976iVjSgenfclreerm'ete
mii leszpgw(e:javdirékr Európa-választ- áí
~t"~ y rv"í vuraiiciucu d iiancia air
ciaország részvételévél íÍsÉst há fakadnál
ba'ámelyeknekjmárinem kell tartaniok a kormánv amp1vTiPm'-'íinii'in- A mt' - "í5 - mm&sSté&Bti 'i'ümsikk&sMmíá
''(hí
rvíCS
áV-fc-Í-
% l'BÍ %smm % 9 j-- 7 a vs8 : #& !?$$
M
IwÍ