Kanadai Magyarsag, April 11, 1953

              Wtfísl-Wfa™4"- " wtfe „ — -- - _i — t- - -- - _ iit " j"itra-- - (il wct — 1 ri'-rtTT- Tn s ru 'svi~ ífc-- " I i n_ T T'fr -
alísSSJíSP'' """"W" i--
J' - -vl-- i-WtótíjMffi wsríűSipí9'S3aeiís&D'ís9 a -- ' ja?- - -- iir W T® - - -- 5MÍ1 ía #rm%&£&
i-r-rr---
tViT'
' 4
If ! i-í-t
pt r:l
KANADAI MAGYARSÁG 1953 ÁPRILIS 11
I
$
líafitt- i- itss? -
tt
JL t
4$-
INNEN-ONNA- N
Mit irnak mások ?
(Az alábbi idézett cikkek a szerzőik illetve a nevezett lapok véleményét fejezik ki és nem
feltétlenül azonosak lapunk álláspontjával)
A NYUGAT VÉDELME ÉS A FELSZABADÍTÁS
(M L) Eisenhower elnök
uj globális politikai koncepció-jának
körvonalai amellyel fel
akarja venni a harcot a Szov-jettel
szemben mind világo-sabban
kezdenek kibontakozni
Ennek a koncepciónak egyik
alaptétele azoknak a népeknek
a felszabadítása amelyek ma
a Szovjetunió által vezetett
kommunista államrendszerben
rabszolgasorsban élnek bele-értve
az orosz népet is A fel-szabadítás
célja nemcsak a
nemzeti hanem az egyéni és
szociális szabadság helyreállí-tása
Ennek megvalósítása há-ború
nélkül már pedig azt
Eisenhower elnök is el akarja
kerülni nem lesz könnyű fel
adat Mindenekelőtt egy na
gyon sokoldalú és széleskörű
politikai hadjáratra lesz szük
ség elsősorban a leigázolt né-pek
és a Szovjet saját alatt-valói
felé de a szabad népek
felé is Elkerülhetetlenek lesz-nek
azonban bizonyos katonai
akciók is mint most a távol-keleti
és délkeleti ázsiai orszá-gokban
Ugyanakkor pedig fel
kell készülni további hasonló
eshetőségekre és egy nagysza-bású
háborús összeütközés le-hetőségére
is Ha így szóban
és tettben félreérthetetlenül
fog megnyilvánulni a Nyugat
elszánt akarata a kommuniz
mus hatalmának megsemmis-ítésére
lehet remélni hogy
annyira fel lehet fokozni a le-igázott
népek ellenállóerejét
hogy az ebben rejlő eddig visz
szafojtott energiák felszaba
dulásával meg lehet gyengíte
ni es végül szétrombolni a
Kreml urai által felépített ed-dig
a történelemben példátla-nul
álló óriási rabszolga biro-dalmat
Amennyire örömmel üdvöz-lik
ezt az uj politikát a Szovjet
által leigázott népek és azok
emigrációi annyira nyugtala-nok
és elégedetlenek emiatt
bizonyos neutralista körök a
szabad országokban Nekik a
Truman-politik- a következté-ben
beállott holtpontraj ulása
az Amerika és Szovjetoroszor-szág
közt folyó küzdelemnek
bizonyos megnyugvást jelen- tett egy harmadik világháború
elkerülése szempontjából de
ettől eltekintve megkönnyített
egy a két rivalizáló nagyhata-lomtól
független politikát
Jókai Mór
mint India és az arab államok
esetében A politikai hadjárat
feladata lesz a szabad világ
ezen obstruáló tényezőit ki- -i
kapcsolni és a meggyőzés ere-jével
a Nyugat egységes fellé-pését
a szovjet imperializmus-sal
szemben biztosítani
Ha valamikor úgy most
tényleg szükség van a szabad
világ egységére mert ez a
harc semmiesetre sem csak
Amerika harca a Szovjet ellen
és nem kizárólag Amerika jö-vője
érdekében folyik Ennek
kimenetelétől függ India az
arab népek és a nyugateuró-pai
országok sorsa is Ebben
a harcban nincs lehetőség
kompromisszumra mert itt
két világnézet két egymásnak
teljesen ellentmondó világ
koncepciója ütközik össze ami
végeredményben az egész em-beriség
jövőjét dönti el A
kommunisták ezt soha nem is
tagadták és csak azok nem
hallották akik nem akarták
hallani hogy világforradalmat
akarnak amely hivatva lesz az
egész emberiséget átalakítani
a kommunista élet és társa
dalmi formáknak megfelelően
ők mindig nyíltan bevallották
hogy az egészre mennek és
nem najiandou kompronnsz-szumr- a
Az Eisenhower elnök által
meghirdetett felszabadítása a
rabszolganépeknek ennek a
harcnak elengedhetetlen része
Csak így akadályozható meg
mint már annyiszor rámutat-tunk
erre a Szovjet világgyő-zclm- e Azért figyeltünk olyan
aggodalommal a Truman volt
elnök ú n containement pol-itikáját
amely csak a kommu-nizmus
terjeszkedését volt hi-vatva
megakadályozni Ha a
Szovjetnek sikerül a leigázott
népek feletti uralmát konszoli-dálni
és az eddig uralma alá
hajlott területet S00 milliós
emberlömegével és óriási
nyersanyag forrásaival gazda-ságilag
és katonailag megszer-vezni
akkor a teljes világgyő-zclm- e biztosítva van A "con-tainement"
politika ennek a
hosszú távra szóló szovjet po- litikának mindig jellegzetessé-ge
volt feltétlenül kedvezett
és annak folytatása sikerének
előfeltétele Ezért nem meg-lepő
hogy a Szovjet mindent
elkövet nyugaton egy felszaba
Az Uj Földesúr
kerschmidt úr ö méltósága megbízott hogv kezdjek vá- lópert ön ellen
— De abból semmi sem lesz mert én az asszonvt haza
kívánom ~ ?Iaza klánja ! — üvölte Maxenpfutsch fejét dü- hösen rázva : — hisz nincs önnel egv széke amire le- ültesse
— Majd lesz ha ö eljön
dr G—nsáNkem—foAgnkelejrösncnhimiudrtamönne—k aszzóolnt ensaegtrye mhaalíeciváálvóa- l perben akadályokat nem tesz igen csinos kerek óssze-gecsk- ét ajánl kiegyenlítésül
— Hallja ön ! hallja ön ! — lovalá Straffot Maxen-pfutsch
erre a szóra
Straff pedig csak úgy félvállról kérdezé : — Mi az a kerek összegecske ?
Idtrt aG—zrisuMátkaelgvéámrndeyelmlélntiáelalhőmroegyvteöetssvssezéekgsnkeokilgvoanmsnebvioe:lzvt"eatsíszkéeakzbeár—tjáfotsrzió—nltt
pengő pénzben"
Straf—fot H—alljTaízöenze:r Hfoarlilnjat öVneg! y—e elnóvgeagtyáe MelarxöegntpöfnutsFcoh- gadja el uram
Straff pedig hidegvérrel gúnyosan felelt neki : — Fogadjam el ugy-- e ? aztán mindjárt adjam oda
az egész tízezer forintot önnek ? csókoljon meg hát leg- alább "a conto" ezért a bolond gondolatért
— Nem nem nekem csak a magam ötezeré kell Még a kamatokat is elengedem uram ! Tehetek-- e többet ?
— Ejh menjen ön ne rontsa az én üzletemet ! —
szólt-Stra- ff eltolva magától hitelezőjét s azzal összefont
karokkal doctor Grisák elé állt s nagy lélekzetet szíva be- harapott ajkai között így szólt :
— Doctor úr ! Ez ajánlatra számítottam Tudom én
azt jól hogy ennek így "keir következni Hanem a do-log
még nincsen megérve Én nem vagyok az a bolond aki
a mai verébért odaadja a holnapi túzokot Elébb szük-séges
hogy ez az egész "affaire" a lehető legkellemetle-nebbé
váljék Ankerschmidtékre nézve mert bizonyos
vagyok a felől hogy ha ma tízezer forintot ajánlanak
hogy tőlem megszabadulhassanak majd egy hónap múlva
dító politika megvalósítása el-len
részben propaganda rész-ben
terror útján és ugyanak-kor
igyekszik minden eszköz-zel
a meghódított területeknek
és népeknek a monolisztikus
Szovjet birodalomba való tel
jes beolvasztását végrehaj ta--
niA Szovjet ugyanezen okból
sohasem fog amire szintén
sokszor rámutattunk önszán-tából
és megfontoltan hábo-rút
indítani mert ezzel koc-káztatná
egyetlen komoly esé-lyét
a világgyőzelemre
Neki időt kell nyernie hogy
kitűzött célját el tudja érni
Eisenhower elnök politikája
ezt az orosz számítást akarja
keresztülhúzni amikor a rab-szolga
népek felszabadítását
Amerika programmjára tűzi
Ez nemcsak az amerikai sza
badság-ideálokk- al van teljes
összhangban hanem az elnök
által sokszor hangoztatott
amerikai "felvilágosult önér-dekkel"
is s kétségtelenül az
egész emberiség jövőjét is
szolgálja
A vasfüggöny mögötti né-pek
felszabadítása tehát távol
ról sem tekinthető egy tisztán
emberszeretetből fakadó cse-lekedetnek
mint azt sokan el-lenzői
közül szeretnék az op
portunista embertársaikkal el-hitetni
hanem az egyetlen vé
delem a Szovjet világgyőzel-inéve- l
szemben A mai Szovjet
birodalom szétrombolása elen-gedhetetlen
előfeltétele a sza-bad
világ fennmaradásának
ez pedig a rabszolga népek fel-szabadítása
nélkül nem való-sítható
meg
Ezek a meggondolások ve-zették
Eisenhower elnököt
amikor a vasfüggöny mögötti
népek felszabadítását meghir-dette
és remélnünk kell hogy
annak jelentőségét röviden a
világ többi államférfiai is meg
fogják érteni Egy nyilt hábo-rútól
eltekintve ez talán az
egyetlen mód a Szovjet győ-zelmének
megakadályozására
"Mindenesetre meg kell kísé-relni
ha csak a legcsekélyebb
remény megvan arra hogy
ezzel meg lehet kímélni az em-beriséget
egy atomháború
borzalmaitól
(Unió)
LAPUNKBA „EGY HIRDETÉS
A LEGJOBB
TÖKEBEFEKTETÉS !
Jókai Mór
Könyvekrő
RÉSZLET RÚZSA JENö :
"A KANADAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE"
CIMÜ KÖNYVÉBŐL
A MAGYAR KIVÁNDORLÁS ELŐZMÉNYEI
Ugy az Egyesült Államokba
mint Kanadába egy és ugyan-azon
okból vándorolt ki a ma-gyarság
Bár voltak kivételek
(szabadságharc emigránsai)
mégis megállapított tény
hogy a nehéz gazdasági hely-zet
volt az oka annak hogy a
hazáját rajongásig szerető
magyar vándorbotot vett ke
zébe és idegen országban ke
resett emberségesebb megél
hetöségi lehetőséget Amíg
azonban az Egyesűit Államok
ba kimondottan rövid tartóz
kodásra pénzt ment keresni a
magyar hogy évek multával
visszatérjen hazájába család-jához
az elhagyott földhöz
ahol mint a saját ura és nem
mint a más cselédje szeretett
volna gazdálkozni — addig a
Kanadába való kivándoilásnak
egészen más okai és előzmé-nyei
voltak
Az Egyesült Államokba jó
pár évvel a kanadai kivándor-lást
megelőzően főképen föld-nélküli
nincstelen gazdasági
munkások napszámosok kon- -
venciós cselédek vagy az adók
tol és egyéb terhektől roska-dozó
pár holdas gazdák ván-doroltak
ki Mint a földnek
szerelmesei akik nem válthat-ták
valóra álmaikat a szüksé-ges
anyagiakat Amerikában
akarták-- megszerezni hogy
visszatérve nyugodtabb és
függetelnebb jövőt biztosít-hasson
maga és családja szá-mára
A nehéz elhatározást
megkönnyebbítették a külön-böző
érdekeltségül és hajós-társaságok
ügynökei akik
megmutatták az irányt a
gondjaiktól szabadulni akaró
és szebb jövő után vágyakozó
magyarnak Elenyészően cse-kély
volt a száma azoknak
akik mint ipari szakmunkások
vagy intellektuellek mentek ki
a kezdet kezdetén
A kivándorlók legnagyobb
része kölcsön pénzzel nagy
adósság hátrahagyásával lép-te
át az újvilág küszöbét s így
bármilyen nehéz is volt a kez-det
meg kellelt birkóznia min-den
megpróbáltatással a szo-katlan
és egészségtelen gyári
és bánya munkával idegen
szokásokkal a nyelv nem is-merésének
minden nehézségé-vel
megalázassál és keserű-séggel
a cél érdekében Ha
nagy is volt a csalódás ha lát
uzezer ez egyezségre
ták is hogy irtózatos az ár
amit fizetniök kell a jobb jö-vőért
maradniok kellett mert
ott volt a nagy teher és a dol-lái- -t váró éhes család Lassan
beletörődtek a szokatlan nehéz
munkába s mivel érezték az
anyagiak bírásával járó kelle-mes
függetlenséget kitartot-tak
és küldték haza a megta-karított
dollárokat mindaddig
amíg erőt nem vett rajtuk a
honvágy a család után való
vágyakozás Ha haza megy
vége a gyönyörű
Egyedül nagyon lassan megy
és kibírhatatlan Egyik a má-sik
után hozatta ki a család-ját
hogy könnyebben és gyor-sabban
gyűljenek a megváltó
dollárok Hogy az élet evisel-hetőb- b
legyen szervezetekbe
tömörültek egyházakat alapí-tottak
s próbáltak az óhazái-hoz
hasonlító egyházi társa
dalmi életet élni Sokan gazdál
kodni is kezdtek mert kitellett
a szorgos kéz a családból
Az 1886-o- t megelőző nehéz
évek gazdasági pangás szá
razság egyes helyein az Egye
sült Államoknak volt a tulaj-donképe- ni
előzménye s egy-ben
oka a magyarság Kanadá-ba
való kivándorlásának Az
a pár Amerikából áttelepedett
magyar család volt az elindí-tója
a későbben érkező tízez-reknek
Itt is mint az Egyesült
Államokban két időszakot kell
megkülönböztetnünk A hábo-rú
előttit és utánit A háború
előtt csak a már említett előz-mények
és okok miatt jöttek
részben mert ió hí
rekkel teli leveleket váltottak
már az Egyesültekből
részt pedig az ingyen föld a
"Homestead" volt az ami ker
gette a földtelen magyart az
Ígéret földjére
Az 1914— 18-i- ki világhábo-rú
előtt még volt számottevő
visszavándorlás és rengeteg
volt azoknak a száma akik
számítottak visszatelepedni A
világháború szomorú befeje-zése
után azonban úgy az
Egyesült Államok mint Kana-da
magyarságának legna-gyobb
része megváltoztatta el-határozását
legalább addig
amíg teljesen megváltozik és
biztonságossá válik a helyzet
Európában
A háború utáni kanadai
kivándorlásnak az előbb emlí- -
Az Uj Földesúr
— Tetszett a levelemet venni ? — kérdé a jogok ma-tador- ja
Az hozott ide
— Megértette méltóságod a bennfoglaltakat ?
— Tökéletesen Azon ember tehát port akar indítani
hogy eltávozott feleségét hazatérésre kényszerítse
— A polgári perrendtartás az osztrák törvénykönyv
— Nem kérdeztem mit mondanak ? Mit akar ez az
ember azzal ?
— Világosan beszéljek ?
— Nagyon kérem
— Tehát én megvallom őszintén hogy én e lépésben
semmi egyebet nem látok mint hogy Straff úr pénzt akar
méltóságodtól kicsikarni
— Nagyon örülök hogy ön ezen a véleményen van
— Straff komisz fráter ezen nincs mit tagadni mél-tóságod
igen derék ember Straff éppen úgy meg van győ-ződve
az elsőről mint a másodikról s erre alapítja egész
számítását Nagysád kezében semmi olyan bizonyíték
nincs _ami törvény előtt indokul szolgálhasson an--a hogy
egy nőt férjétől elválasszanak Anélkül pedig tetszik is-merni
nagyon morális kormánynézeteinket nőnek férjé-től
külön élni nem szabad Válóperben mind a két félnek
engesztelhctlen gyűlölséget kell bevallani a bíróság előtt
Mindaddig amíg Straff úr azt mondja hogy ő a feleségét
szereti nem fognak ellene mehetni
— Tehát kell hogv me"vegvük tőle azt a szót hogv
"gyűlöli" nejét
— Valóban — ez így szokás
— Nagyon jó mi lesz az ára ?
— Azt még előre nem tudhatom de úgy sejtem hogy
tonntot ra kell szánnunk
terveknek
Kanadába
semmire
— Megadatik Indítsa meg az ügyet doctor ur azon- nal amint a válóper részünkre kedvezően dűl el szolgá- lati díjául szintén tí7P7oi- - --fnrintot fog tőlem kapni És
most adjon papírt és tollat hadd írjak utalványt bécsi
bankáromnak s kötelezvényt önnek Tessék diktálni ho-gyan
írjam ? - -
tett okok mellett előzménye
és indító oka a Trianoni Béke-szerződés
és annak következ-ménye
— Magyarország fel-darabolása
volt Rengetegen
hagyták ott ősi földjüket csak
azért mert nem akartak ide
gen elnyomatás alatt élni A
kis csonka haza a megszapo
rodott menekültekkel megold
hatatlan probléma elé került
Napról-napr- a nőtt a munka
nélküliek száma úgy a gazda-sági
iparmunkások mint az
intellektuelek táborában So-kan
csak íövid átmeneti ide-jűnek
tartották a helyzetet
amelynek elmultával vissza-térhetnek
az elhagyott ősi
földre Éheztek fáztak ruhát-lankodt- ak tűrtek és reméltek
Ugyanez volt a helyzet a cson
ka nazaoen illetékeseknél is
ők is abban reménykedtek
hogy régi területeinket mi-előbb
viszakapjuk s azután
megváltozik könnyebbé válik
minden Amikor azonban lát-ták
hogy mind tarthatatla-nabbá
válik a helyzet kilátás
pedig nincs a helyzet belátha-tó
időn belüli való megjavulá-sár-a
nemcsak a csonka haza
nincstelenjei de igen nagy vvvAAvvlVvvvvvvNl
MÁRCIUS lő-I- KI
ÜNNEPÉLY PARISBAN
A Franciaországban élő me
nekült magyarok a párisi ma
gyar társadalmi alakulatok a
franciaországi Magyar Mun-kásegyesület
és az MHBK
franciaországi csoportja kez-deményezésére
és rendezésé-ben
szépen sikerült március
15- -i szabadságünnepet rendez
Salle gyár nóta
Horváth Antal meg
majd Szén József a Ma-gyar
Munkásegyesület
ünnepi be-szédet
A változatos és magas
ünnepi műsort Kiss
más- - Lajos rendezte
Szén József beszédében
kiemelte hogy "ma amikor
népünket a szovjetorosz
perializmus elnyeléssel fenye-geti
talán nem felesleges an-nak
hangoztatása hogy 48-a- s útja a Szent István
királyunk által kijelölt irányt
követi Ez az irány pedig nem
kelet felé hanem nyugat felé
mutat ! A XIX század első fe-lében
megalapozott modern
magyar állameszme a nyugati
koncepcióit követi
s a mi generációnk ma több
mint 100 év utón a saját ma-ga
életének tapasztalataival
is csak azt látja : Magyaror-szág
a nyugati civilizáció kul-tűrközösség-ébe
tartozik--
Jókai Mór
számban a megszállott terü-letek
magyarsága is
a külföldi elhelyezkedési
lehetőségek felé irányította
Egy részének még sikerült az
Egyesült Államokba kijutni
korábban kivándorolt hozzá-tartozói
és segítsé
gével de amikor az Egyesült
Államok megszigorította s ké-sőbben
csaknem elzárta hatá-rait
a bevándorlók előtt Ka-nada
pedig megnyitotta ka-puit
a földmunkások előtt kez
dődött meg nagyobb arányú
kivándorlás úgy a csonka haza
nincstelenjei mint a gúzsba
kötött idegen uralom alatt
nyögő magyarság köréből
A Kanadába való tömeges
kivándorlás előzményei és oka
tehát elsősorban a Trianon-szűlt- e
igazságtalan békeszer-ződés
— Magyarország felda-rabolása
— s azután a meg-szállt
területek magyarságá-nak
kíméletlen üldözése és el-nyomása
volt Ezeket a ténye-ket
megerősíti az édes szülő-hazát
l-- l — 18 éve elhagyni
kényszerült de azt ma is sze-rető
és szabadhazába vissza-vágyó
ezer és ezer kivándo
rolt kanadai magyar
AZ ELSŐ MAGYAR
RÁDIÓADÁS TORONTÓBAN
Április 4-é- n szombaton dél-után
4 órától 4 30-i- g ritka él-vezetben
volt része Kanada
magyarságának' A torontói
CKFH rádióállomás a 140 mé-teres
hullámhosszon először
sugárzott magyar műsort
mely hanglemezekből és ösz--
szekoto szovegüol alít A ma- - tek a párisi d'Adyar hazai muzsika mely
nagytermében Az ünnepélyt az éteren keresztül szállt ittélő
nyitotta
Dr
főtit-kára
mondotta az
színvonalú
Dr
im
a
fejlődés
civilizáció
tekinte-tét
ismerősei
a
honfitársaink otthonaiba kel-lemes
hangulatba ringatott
minden hallgatót és külön jól
esett hallani a bemondó tiszta
izes melegen zengő ma?yar
beszédét Az első rádióadás a
teljes siker jegyében zajlott
le amelyhez őszinte örömmel
gratulálunk és a jövőre egyre
sikeresebb folytatást kívá-nunk
Ezentúl minden szombaton
délután 4-t- ől 430-i- g lesz ma-gyar
műsor amelyben később
ha sikerül kibővíteni magyar
tehetségek szóhoz jutását is
tervezik
Bemondó : Nyári Nagy Mi-hály
Müsorszerkesztők : Nyá-ri
Nagy Mihály és Szilvássy
László akik érdeklődők részé-r- e szívesen adnak bővebb fel-világosításokat
(Tel : MA
6780 és MI 9997)
EREDMÉNYT AKAR?
HIRDESSEN LAPUNKBAN!
Az Uj Földesúr
Mit neveznek archimedesi törvénynek ?
rogtoDnocatolergGelrsiőságkyeorrsávnoénzavtetanl agsiyeotnettkefdevleBzőécsabjeánlat után talált?t:lM?íafxenpHfuatssácrah éúrrkevzovlteotmt ég más régi ismerősre is
kor nDnoncdtojarrtGraizsáeklsőamteinktinatzeterleőskzoitbaáláblata behléopgeytthámnyáardaákn-yan
itt a dolog tudniillik a bútorokon kivétel nélkül mind
abizjeolneyohsoghyivaittatlhoistepleezcőséktejkártvaokltak alkalmazva ami annak
bvemaanlabmemMrieágntrgraégyafzyőáozasőnjtddóhlonáelrotmekgtíávtfzüelalemmhtatiénlgltvápieatGadztrikagisojátzeókngtayúkksrzinehyrrmoietgáivrőéssol tdaahannobungeájynalnnjvokeobéml-tt
azon jelenetnek hogy a két kedves ismerős oly közel-hvséaoglllbnaőanlimlaáagrmmábiátaznmeohgnoydgmaynáaeskrllaennefmkeliiénntehka
azmoinrdrávaal kkeettlől azftölmteetgt-e
ghzeöítlkhukes—estnnaltéAk?vhe—msuzeregkakoiéemlrdddőaénkmittőirlré?őflá—svaitnaMtkdi ooazcntkoaérktsGéögrniesösákktholéávsiltsáutdt?áormnaeámnszyésoet--s
tSkratértfaáfMslfáatínvsgazfaloelatlsettoldtvkroáe:bnreóvslaniedgumégsáézletkónezkeeilhiktoezIsáoebtrtsezdMáérsaöexlteönsnzpyáfmeutászcrsahebsezaiadbvdeai-gs
egym—ásnHakát aavátilstóztteölrtvébnayrbáőtol msmőalnemelőaakdáasrojakat tartunk me-ért°n- i hogy ámbár ő foglaltatta le legkorábban a bútorokat 'dé ha egy másik utóbb jött hitelező bebizonyította azt hov aelzlekhaatnaőzmvibteúttioreali Evozltmakárscasavkáltteórjmánészaetneősm neve is ott
—tokEza—mneiDkmreetöreérndfaöegn! nTpeeoksksaoézlke!nm—ézbneiornrddeoíktcáttoízrkeöúzzrebreitftMovraianxnetnonatpkfaudattsavcmáhl- '
— ío no csak ötezret hanem mindig annyit Íratott'
t-bdúartoabro-kpE?enr neezmermfoonridnotk sMemitméirtne! kA nveákletómk bezeeskzélanerkonTgíyz
-- 201-
— 198 — — 199 —
esfc
' SVfeí _ JíáUmé&lSí é 'agsssssrasssfs srj $