000581 |
Previous | 10 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
lfc--' -- I1' -- H £ 10 oldal MAGYAK ÉLET 1985 december 14 A magyar kultúrtörténetnek vannak olyan mozaik- - kockái epizódjai melyeket ritkán tanítanak az iskolák-ban ritkán írnak meg a „heroizmust" „nagy- - példaké-peiket" kereső visszaemlékezésekben attól a# helytelen elképzeléstől vezettetve hogy csakis a legklválóbbakra kell tekintenünk — a „másodrendüekel" a törékenyebb jellemű embereket sürgősen el kell felednünk Nézetem szerint ez hibás felfogás Minden imúltbeli esemény ér demes feljegyzésre minden kultúrtörténeti írásból lehet valamit tanulni A festőművész akkor fog a nyári erdő-ről maradéktalan iképel nyújtani ha nemcsak az ég felé meredő hatalmas tölgyeket ábrázolja hanem a viharver-tebb vagy zsengébb fákat sőt az alacsony bokrokat is A kép akkor lesz hűséges ha a napfényes tisztást kö-rülveszi a ták mögötti árnyék is Van még egy szempont amit történelem elé kell bo-csájtano- m A mi kultúrtörténetünk rendkívül gazdag ha-la! mas jellemű istenáldotta tehetségű emberekben alko-tókban Miután túlsók a rendkívüli elme a briliáns ké-pességű agyvelő hajlamosak vagyunk arra hogy elhall-gassuk lenézve-méricskéljü- k azokat akik pedig bánmi-lyen más kultúrnemzel kebelében nagy tisztelet érdemel-nének Ilyen ember a mai történetem „hőse" az „al-kalmatlan" akadémiai főtitkár Döbrentei Gábor akiről az 1831 évi akadémiatörténeti kézikönyv ezt írja: (a je löltek közüli e fontos leiadatra a legalkalmatla-nabb került" Ki volt ez a rendkívül népszerűtlen ember? Nagyszöllősön szülelett az Ur 1785 évében az esz-tendő december havának első napján kétszáz évvel ez-előtt Atyja édesanyja protestáns puritánok voltak s fi-úkat is ebben a szellemben nevelték fel A szülök felfo-gása az volt hogy az ifjút nemcsak a tanítók profesz-fzoro- k de a áltozatos 'életkörülmények is nevelik ezért súlyt helyeztek arra hogy az „elérhető világ" több ré-szén is iskoláztassák Pápán kezdte el tanulmányait a nagyhírű kollégiumban majd Sopronba vitt az életút hogy a Dunántúl katolikus világával is ismerkedhessen nomeg német szóra is jobban rákaphasson a latin mel-lé Egyetemi éveit az európahírü Wittenbergben majd Lipcseben végezte el Elsősorban az irodalomért rajon-gott és szerencsesnek érezte magát hogy alkalma-lehetőség- e nyílt a hazai világ „irodalmi diktátorával" a nála 26 évvel idősebb nagy Kazinczy Ferenccel levelez-ni Kazinczy akkor már Kisbányán (melyet ö nevezett el Széphalomnak") élt és széleskörű levelezése útján építette fel az új magyar irodalmi életet Nyilván lehet-ségesnek tartotta ifjú levelezőtársát ha többször is vá-laszra méltatta Döbrentei éles szemmel látta az euró-pai politikai és társadalmi események valamim a szel-lomi-irodal- mi élet szerves kapcsolatát Németországi di-ákévei alatt alkalma nyill arra hogy megbámulja azt amikor Napóleon és győzedelmes serege bevonult az or-szágba Döbrentei ezidöben Napóleonban a francia for-radalmi eszmék valóra váltóját tisztelte „Láttam öt s láttam seregeit — irta Kazinczynak — és magyar létem-re örülnöm kellett!" Ekkor még sem ő sem Kazinczy nem tudlak hogy Napóleonnal nagy „vargabetűt" ír le a történelem — visszafordul a császárság és az arisz-tokrácia irányába lassan elkanyarodván az „egaliilé fraternité liberté" szívdobogtató gondolataitól Kazinczy volt az aki nevelölanári állást szerzett neki 1807-be- n Erdélyben A gróf Gyulay-familián- ál a könyvtár rende'kezésere állt s lelkes vele egykorú if-jak társaságába került és alkalma nyílt elméleti pedagó-giai munkával is foglalkozni Tizenhét éven ót szolgál-ta a grófi családot mely elegendő szabad időt adott neki arra is hogy Kazinczy eszméit szervezési tevékeny-séggel szolgálhassa Az „Erdélyi Museum" Döbrentei Gábor 1814 táján — tehát 29 éves korá-ban már bizonyította hogy tehetsége van a szervezés-hez Az „Erdélyi Museum" c folyóirat — melynek ő volt a szellemi alyja — Erdélyben széles érdeklődést kel-tett Utólag visszatekintve bizony elmondható 'hogy A-ran- ka György (1737—1817) 1791-be- n megszervezett un „Nyelvmívelö Társasága" óla semmi sem keltett oly kulturális lelkesedést erdélyi berkekben mint Döbrentei folyóirata A folyóirat csak rícgy esztendőn ál volt élet-ben de — többek közt — azért is 'hálával kell emlékez-nünk erre a kezdeményezésre mert ez volt az a sajtó-orgánum amelynek kitűzött pályázatára Katona József annak idején beküldte a Bánk bánt! (Sajnálatos tény hogy a bíráló bizottság nem vette figyelembe a dara-bot — bizonyára uralkodó-ellene- s -- merészsége miatt — így az csak 1820-ba- n jelent meg s a szellemi élet csak a nagy drámaíró halála után vett róla ludomást E saj-nálatos esemény ellenére elmondhatjuk hogy az „Er-délyi Museum" inspirálólag hatott írókra költőkne drá-maírókra) Döbrentei — jó érzékkel — főurak és tehető-sebb lelkesebb írók önzetlen támogatásában 'bízott a folyóirat elindításakor Számításában nem is csalódott megnyíltak a zsebek és áramlottak a jobbnál-job- b cik-kek 'is A lap irodalmi- - esztétikai- - dramaturgiai- - pro-zódiai-íaz- az: verstani) slb tartalma sokhelyült elérte az akkor legmagasabb európai szinvonalat Kár hogy a kezdeti érdeklődési lanyhulás követte és Döbrentei-ne- k a folyóiratot 1818-ba- n meg kellett szüntetnie Kí-sérletet telt ugyanebben az évben arra hogy újraélesz-sz- e az Aranka-fél- e „Magyar Nyelvmívelö Társaságot" de tárgyalásainak halósági tilalom vetett végeit Ne fe-ledjük: azokban az években vagyunk mikor — Napóle-on bukásával — a Habsburgok Vérszemet kaptak és végleg felbomlott a bécsi udvar és a magyar uralko-dó osztályok szövetsége Bécs a magyar szellemi élet élenjáróiban „rebelliseket" sejtett és a magyar nyelv és kultúra fejlődésének bajnokait ezernyi akadály állí-totta meg Metternich herceg Magyarországán vagyunk „Ez az általános reakció a legmerevebben ellenez-te a imagyar nyelv fejlesztésére irányuló mozgalmakat Minden szellemi fejlődésben a birodalom Végveszedel-mét sejtették Ezért nem engedték meg hogy gróf Bánf-f- y György és Döbrentei Gábor új életre keltsék az Er-délyi Magyar Nyelvmívelö Társaságot A tehetség ön-magáért gyanús volt" (Szerb Antal: Magyar Irodalom Történet ! Ferenc kora Magvető Budapest 1972 — 232 o) Pl nARASZTI ENDRE: Egy „alkalmatlan" akadémiai főtitkár története Pesti élet — Széchenyi István barátsága Érdekes tünet hogy 1819 irtán Döbrentei kapcsola-ta Kazinczyval viszonylag lanyhult Helyette Széchenyi István grófot tekintette nagy példájának és patrónusá-nak Talán a gyakorlatiasságot tanulta meg inkább be-csülni a túlsók elmélkedés fölött? Vagy a városba kerü-lés sok új izgalma téritette el a széphalmi bölcstől? — Tény (hogy meglehetősen bizalmas kapcsolatba került a gróffal Sűrűn járogatott Kazinczy „pesti triászának" buzgó literátor szervezőjéhez Vi'tkovics Mihályhoz ah-hoz az ügyvédhez kinél Deák Ferenc is jurátuskodott Ebben a vendégszerető otthonban — a mai Szerb utcá-ban volt a lakás — ismerkedhetett meg olyan irodalmi óriásokkal mint Berzsenyi Dániel Fáy András Kisfa-ludy Károly Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály de — a kevésbé ismertebbek közül — meg kell említenünk Horvát Istvánt a történetírót (1784—1846) Kultsár Ist-vánt (1760—18281 a szerkesztőt a magyarnyelvű színé-szet egyik apostolát is Hébe-hób- a meg-megereszt- ett egy levelet az évekre elnémuló remeléskedő Kazinczynak is Kazinczy ezidöben Berzsenyi 'túlélés (kritikája miatt for-dítod sértődötten hátat a pesti irodalmi központnak A lelkesen szervező Döbrentei egyre nagyobb társa-dalmi tevékenységet fejtett ki Széchenyi gróf patroná-tusság- át érezvén a háta mögött Foglalkozott a magyar színészet ügyével mindennapos lett a Nemzeti Kaszinó-ban és a Lóverseny-társaságba- n Ez az időszak az éledő magyar színjátszás kora is Döbrentei nyilván a Vilkovics írói körében döbbent rá a színjátszás hatalmas nyelvművelő erényére — fel-téve ha színvonalasan van az megszervezve Kultsárral való ismeretsége is ösztönözhette 'hogy e téren is mun-kálkodjon Tcny hogy úgy próbálkozott eredményessé válni hegy a feudális hatalmasságokkal való nyílt el-lenségeskedés helyett — barátságukat együttműködésü-ket kereste Kérdéses hogy vajon sikerre vihetett volna manőver viszont visszanézve elvitathatat-lan ez a az — — hogy eme manőverezésével antipátiál keltett maga iránt nemzeti érzésű körökben Talpasy Tibor A Ma-gyar színjátszás hőskora c 'müvében a mindenkit körülnyálazó Döbrentei gyanús tevékenységét" említi (Móra Ferenc Könyvkiadó 1983 149 oi s a későbbi-ek folyamán is sokakat —dramaturgokat színészeket slb — felmérgesített maga ellen mert néha 'túlsókat és lúlvigyázatlanul beszélt: nem nézle meg jól hogy ki-vel mit és valószínűleg nagyon kevés érzéke volt a tár-sadalmi szervezőnél oly lontos „diplomáciához" A Magyar Tudományos Akadémia az amiről történetünk ezen időpontjánál röviden szól-nunk kell Elérkezett az idő arra hogy Bod Péter gon-dolatát melyet 1760-ba- n propagált Bessenyei György 1781-be- n írt ajánlatát Révai Miklós 1784-be- n és 1790-be- n kidolgozott terveit most már gyakorlati végrehajtás kövesse Tudjuk hogy az 1825 évi rendi országgyűlé-sen felsöbüki Nagy Pál lelkes beszéde indiiotta meg a komoly folyamatot és az adakozási gróf Széchenyi Ist-ván egyéni jövedelmének felajánlása alapnla meg (In-nentől számítjuk a Magyar Reformkor kezdetét) A meg-alapítást 1827-be- n emellek törvényerőre de a működést a Habsburg kormányzat gáncsoskodása miatt csak 1830-ba- n kezdhette meg Magyar Tudós Társaság nevem El-ső pesti otthon a Petőfi u 3 sz házban volt akkori-ban Koronaherceg utcának hívták A Tudós Társaság első elnöke gróf Teleki József a 'történetíró ( 1790-185- 5) lett alelnöke gróf Széchenyi István A főcél a nyelv-müvelés volt A főtitkárról — akkori nevén a titok-nokról" a szűkszavú 37 paragrafus intézkedik Hatéves mandátummal választják A 43 paragrafus megemlíti hogy a „titoknok" fizetést húzó tisztviselő és a Társaság minden rendbeli gyűléseiben előterjesztő hiva-talt visel jegyzökönyveit levelezéseit viszi" Nyilvánvaló volt Jiogy a „titoknok" szerepe mesz- - sze túlmegy az adminisztráción s kezébe kerül úgyszól-ván minden kezdeményezés mely annyira fontos volt a reformkorban Presztízzsé vált ez a beosztás illetve an nak elnyerése és valóságos harc indult meg e pozíció elnyerésére Olvasom Szerb Antal irodalomtörténetében hogy pl Kazinczy Ferenc már 1828-ba- n Pestre utaztot az Akadémia előkészítése ügyében" de Döbren tei intrikái miatt nem kapja meg az akadémiai titkársá-got" (Ez volt a széphalmi remete lí'olsó kísérlete hi szen 1831-be- n már öt is elragadta a gyilkos kolerajár vány) Kazinczy mellett Kölcsey Ferenc és Horvát Ist ván is számításba jött 1830-ba- n vagyunk és most egy pillanatra vonjuk el tekintetünket a prezstizs-pozicióe- rt folyó csatározásoktól és Tekintsünk az ún „Conversations-lexikon- " pörre A Wigand Könyvkiadó 1830-ba- n megindította ma gyar nyelvű lexikonól a „Közhasznú Esmcrctck Tá rát" A szerkesztést Döbrenteire és Thaisz Andrásra a „Tudományos Gyűjtemény" szerkesztőjére bízta Wi gand egy pesti könyvárus kérte a hazafias közönség nek a támogatását De az arisztokraták tehetségtelen kegyeltje az ekkor már irodalmilag konzervatív nézetű Döbrentei Gá bor befolyására a szerkesztésben mellőzte az Auróra-kö- r tagjait jelentéktelen öreg írókat és ismeretlen kezdőket toborzolt a vállalat köré Az időközben megjelent mu tatványcikkek is rosszul összetákolt ósdi nyelven írt tudománytalan enciklopédiát ígértek" (Tóth Dezső: „A kritika helyzete Bajza József" c tanulmánya A Ma gyar Irodalom Törtenete 184D-i- g c kötetben 1957 a 375— 76-i- k oldalon) Az „aurórósok" (Kisfaludy Károly Vörösmarty Baj-za stb) kihagyása valóban nagy hiba volt! A megtá-madott Döbrenteinok gróf Dessewffy József (1771—18131 a konzervatív nagyúr sietett a segítségére akinek aztán Bajza József keményen megmondta a véleményét emiatt Bajza azt ínja Döbreii'ieiröl — és maró gúnnyal írja — hogy: Azt reményiette talán ez a csodálatos elméjű író 'hogy ha méltóság és tekintet égisze alá vonul s tő-le (Dessewrfytöl) koldul menedékei pártfogást védelmet litera'turának jaj az ész kultúrájának egész egyetemleg ha felette mágnási kény diktátorkodik ha az igazság őszinte szavát hatalcmszó harsoghatja le! Ez volna a Döbrenteiek diadalma ez a józan ész veszedelme!" — (Szauder József idézi a Kis magyar irodalomtörténet Gondolat 1965 121 oldalán) Elképzelhető hogy Döbrentei Gábor — ilyen körül-mények között — milyen óriási morális hátránnyal in-dult az akadémiai főtitkárságért vívott ütközetben! A körülmények azonban mégis melléje szegődlek mert pl Kölcseytöl el 'kell tekinteni túlzott „ellenzékieskedé se" imiatt Kazinczy már túl fáradt volt Horvát István-nak egyetlenegy befolyásos támogatója sem akadt Az ambiciózus Toldy Ferencnek is tehetetlenül kellett lát-nia hogy gróf Széchenyi István — Döbrentei mellett lette le voksát! Az Akadémi első főtitkára szembetalálta magát az öreg baráttal és egykori mes-terrel a csalódott Kazinczyval aki bizonygatta a „hűi-len- " Döbrentei érdemtelenségét Olyan irodalmi hatal-masságok fordultak acsarkodva Döbrentei ellen mint Vörösmarty Bajza és Toldy Ferenc A személyeskedé-sekbe torkolló vitát kiegészíti az akadémia történeti ke-zikönyvének minősítése: e fontos feladatra a leg-alkalmatlanabb került" A Döbrentei-körül- i pletykák e-gyi- ke napvilágra hozta hogy Döbrentei — löbbek közt — annak is köszönhette Széchenyi „kegyét" hogy Ste-fi gróf a „Hitel" szövegének régiességét író barátaival főleg Döbrenteivel és Helmeczy Mihály íróval (1792— 1852) javíttatta ki Ezáltal — írja" Vargha Balázs — „a szövege meglehetősen 'heterogén lett: elavult fordulatok váltakoznak benne erőltetett nyelvújítási kifejezésekkel" (A Magy írod Tört 1849-i- g 346 o) Döbrentei szószá-tyár módon még eltúlozta a „Hitellel" 'kapcsolatos sze-repét akkor mikor ö maga terjeitette hogy a híres mű stiláris javítása sőt átdolgozása az ő érdeme Helme-czyr- ől — akiről az a rímes adoma járta hogy ő az aki a szókat elmetszi" már senki som beszélt Döb-rentei lett az irodalmi világ elsőszámú célpontja „Ily onódon az Akadémiának már születése pil'ana-lába- n volt valami elavult íze A nyelvújítás harcát Kazinczy és társai már megvívták az Akadémia számá ra nem maradi más hátra mint tudomásul venni az eredményeket és megállapítani a helyesírást Az Aka-démia nem aktív hanem a passzív nyelvművelésnek a tudománynak az otthona lett és az eleven iroda'ommal kevés érintkezése volt" (Szerb A: Magy írod Törtene-te 279 o) Kazinczy halála volt híveit még elkeseredettebbé tel-ték a szerencsétlen Döbrentei ellenében ki alapjában véve jól akart de a modorával mindent elrontoK Sen-ki sémi bízott a főtitkárban többé Mikor 1832 körül Fáy András Döbrentei segítségét kéri a szinigazgatás kérdéseiben akkor a „Budai Színjátszó Társaság" szí-nészei támogatói köreben is „jellemtelen 'törtetőnek" : minősül (Ld Talpassy: A magyar színjátszás hőskora 181 o) Mégjobban elmérgesedett a helyzet mikor Fáy az egyeduralmat is átadja Döbrenteinok — ki egyéb-ként időközben „a legnagyobb magyar"1 pártfogását is elvesztette Döbrentei jóhiszeműségét bizonyítja hogy — nem törődve fokozódó — a „Játékszíni s segítségül 'hívja Széchenyi grófot Fáyt Vörösmartyt és ifj Wesselényi Miklós bárót Ez a Társaság — mely az Akadémia égisze alá tartozott — éppen Döbrentei ösztönzésére írt ki drámai pályázatot melynek aztán Vörösmarty „Vérnászának" elkészülte köszönhető Jel-lemző hogy saját kortársainak ellene indult intrikája milyen hatással lehetett az utókor történészére is ha meggondoljuk hogy pl Talpassy Tibor színházlorté-nés- z is keresztülnéz Döbrenlei érdemein és annak dn-tendá- nsi korszakát „rövid de dicstelen garázdálkodás-nak" minősiti (182 o) ugyanakkor beismerve azt hogy a gyűlölet kereszttüzének kilelt de töretlen ambíció-jú ember még arra is talált időt hogy megkísérelje a baléit magyar színpadi meghonosítását (193 o ) Minden forrásom azt tanúsítja hogy Döbrentei mindent elköve-telt hogy a magyarnyelvű színjátszás akkor még igen törékeny müve a tekintélyes Akadémia patronatussága alá kerüljön s a vele ekkoriban már jóval hidegebben viselkedő Széchenyit is állandóan agitálta hogy a fő-városi magyar színjátszók — a magyar nyelv és kultúra a nemzeti függetlenség és polgárosodás e hősi bajnokai — állandó szép épülethez tekintélyes művészeti ott-honhoz jussanak Nem bírta tovább a személyi intrikákat a hajszát! 1835-be- n megvált akadémiai hivatalától Vörösmar-ty egyik utána lőtt gúnyversét még el kellelt viselnie Keressük meg a költő összegyűjtött verseinek kötetében a D G ra" címút mely kát sorban mond gyilkos kritikát: „Ködben emelkedtél s köd nimbusz vala főd-nek: — Szállj le verőfény van — s hajdani nimbusz oszolj!" A szerencsétlen esztéta békére vágyott de nem bírta a sértéseket elviselni vissza-vissz- a vagdalózott Bölöri Farkas Sándor (1795—1842) a nagy világutazó ismerte jóakaratú alkotásra vágyó természetét igazán mikor ezt írta róla: „Nekem nincs bajom vele mint tudóssal Gyávaság lenne őt elhagynom mint annyian elhagyták" Döbrentei 1836 után sem hagyta abba a munkát Megtörten ősz fejjel folytatta országjárását s két évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye négy pom-pás kötet lelt: a „Régi Magyar Nyelvemlékek" gyűj-teménye 1842--be- n saját költségén adta ki Berzsenyi Dá-niel összes munkáit 1851-be- n halt meg és az Akadémia nevében egyko-ri ellenfele a „titoknoki" székben utóda Toldy Fe-renc búcsúztatta a sírnál A 19 század második leiében már nyilvánvaló lett hogy ez a népszerűtlen mindenki által üldözött ember lényegében a Magyar Reformkor egyik leglelkesebb legállhatatosabb harcosa a magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője és tudománytörté-netünk egyik klasszikusa volt Mi kései utódok pedig elgondolkozhatunk azon hogy milyen gazdag is lehetett a mi reformkori magyar kultúránk -- ha Döbrentei Gábo-r- féle egyéniségek kortársaiktól csupán az „alkalmat lan" jelzőt érdemelhették ki Kimaradt az iskolából? Munkanélküli ? A 25-ö- t nem töltötte be? Jó hírt közlünk: Ha vállalja e szerepet mi átképezzük Önt és fizetjük mialatt dolgozik egy évig bezárólag Bérmentve telefonáljon 1-800-387-- 0777 FUTURES népszerűtlenségével Életrehívja Választottság"-o- t Jfuining Ontariősyouthpr work V- - WflWWM1 Minislry of Skilis Deveiopment ® Ontario Mmister Hon Gregory Sorbara Ptenuer HmDavid Peíeisoft
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 14, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-12-14 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000768 |
Description
Title | 000581 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | lfc--' -- I1' -- H £ 10 oldal MAGYAK ÉLET 1985 december 14 A magyar kultúrtörténetnek vannak olyan mozaik- - kockái epizódjai melyeket ritkán tanítanak az iskolák-ban ritkán írnak meg a „heroizmust" „nagy- - példaké-peiket" kereső visszaemlékezésekben attól a# helytelen elképzeléstől vezettetve hogy csakis a legklválóbbakra kell tekintenünk — a „másodrendüekel" a törékenyebb jellemű embereket sürgősen el kell felednünk Nézetem szerint ez hibás felfogás Minden imúltbeli esemény ér demes feljegyzésre minden kultúrtörténeti írásból lehet valamit tanulni A festőművész akkor fog a nyári erdő-ről maradéktalan iképel nyújtani ha nemcsak az ég felé meredő hatalmas tölgyeket ábrázolja hanem a viharver-tebb vagy zsengébb fákat sőt az alacsony bokrokat is A kép akkor lesz hűséges ha a napfényes tisztást kö-rülveszi a ták mögötti árnyék is Van még egy szempont amit történelem elé kell bo-csájtano- m A mi kultúrtörténetünk rendkívül gazdag ha-la! mas jellemű istenáldotta tehetségű emberekben alko-tókban Miután túlsók a rendkívüli elme a briliáns ké-pességű agyvelő hajlamosak vagyunk arra hogy elhall-gassuk lenézve-méricskéljü- k azokat akik pedig bánmi-lyen más kultúrnemzel kebelében nagy tisztelet érdemel-nének Ilyen ember a mai történetem „hőse" az „al-kalmatlan" akadémiai főtitkár Döbrentei Gábor akiről az 1831 évi akadémiatörténeti kézikönyv ezt írja: (a je löltek közüli e fontos leiadatra a legalkalmatla-nabb került" Ki volt ez a rendkívül népszerűtlen ember? Nagyszöllősön szülelett az Ur 1785 évében az esz-tendő december havának első napján kétszáz évvel ez-előtt Atyja édesanyja protestáns puritánok voltak s fi-úkat is ebben a szellemben nevelték fel A szülök felfo-gása az volt hogy az ifjút nemcsak a tanítók profesz-fzoro- k de a áltozatos 'életkörülmények is nevelik ezért súlyt helyeztek arra hogy az „elérhető világ" több ré-szén is iskoláztassák Pápán kezdte el tanulmányait a nagyhírű kollégiumban majd Sopronba vitt az életút hogy a Dunántúl katolikus világával is ismerkedhessen nomeg német szóra is jobban rákaphasson a latin mel-lé Egyetemi éveit az európahírü Wittenbergben majd Lipcseben végezte el Elsősorban az irodalomért rajon-gott és szerencsesnek érezte magát hogy alkalma-lehetőség- e nyílt a hazai világ „irodalmi diktátorával" a nála 26 évvel idősebb nagy Kazinczy Ferenccel levelez-ni Kazinczy akkor már Kisbányán (melyet ö nevezett el Széphalomnak") élt és széleskörű levelezése útján építette fel az új magyar irodalmi életet Nyilván lehet-ségesnek tartotta ifjú levelezőtársát ha többször is vá-laszra méltatta Döbrentei éles szemmel látta az euró-pai politikai és társadalmi események valamim a szel-lomi-irodal- mi élet szerves kapcsolatát Németországi di-ákévei alatt alkalma nyill arra hogy megbámulja azt amikor Napóleon és győzedelmes serege bevonult az or-szágba Döbrentei ezidöben Napóleonban a francia for-radalmi eszmék valóra váltóját tisztelte „Láttam öt s láttam seregeit — irta Kazinczynak — és magyar létem-re örülnöm kellett!" Ekkor még sem ő sem Kazinczy nem tudlak hogy Napóleonnal nagy „vargabetűt" ír le a történelem — visszafordul a császárság és az arisz-tokrácia irányába lassan elkanyarodván az „egaliilé fraternité liberté" szívdobogtató gondolataitól Kazinczy volt az aki nevelölanári állást szerzett neki 1807-be- n Erdélyben A gróf Gyulay-familián- ál a könyvtár rende'kezésere állt s lelkes vele egykorú if-jak társaságába került és alkalma nyílt elméleti pedagó-giai munkával is foglalkozni Tizenhét éven ót szolgál-ta a grófi családot mely elegendő szabad időt adott neki arra is hogy Kazinczy eszméit szervezési tevékeny-séggel szolgálhassa Az „Erdélyi Museum" Döbrentei Gábor 1814 táján — tehát 29 éves korá-ban már bizonyította hogy tehetsége van a szervezés-hez Az „Erdélyi Museum" c folyóirat — melynek ő volt a szellemi alyja — Erdélyben széles érdeklődést kel-tett Utólag visszatekintve bizony elmondható 'hogy A-ran- ka György (1737—1817) 1791-be- n megszervezett un „Nyelvmívelö Társasága" óla semmi sem keltett oly kulturális lelkesedést erdélyi berkekben mint Döbrentei folyóirata A folyóirat csak rícgy esztendőn ál volt élet-ben de — többek közt — azért is 'hálával kell emlékez-nünk erre a kezdeményezésre mert ez volt az a sajtó-orgánum amelynek kitűzött pályázatára Katona József annak idején beküldte a Bánk bánt! (Sajnálatos tény hogy a bíráló bizottság nem vette figyelembe a dara-bot — bizonyára uralkodó-ellene- s -- merészsége miatt — így az csak 1820-ba- n jelent meg s a szellemi élet csak a nagy drámaíró halála után vett róla ludomást E saj-nálatos esemény ellenére elmondhatjuk hogy az „Er-délyi Museum" inspirálólag hatott írókra költőkne drá-maírókra) Döbrentei — jó érzékkel — főurak és tehető-sebb lelkesebb írók önzetlen támogatásában 'bízott a folyóirat elindításakor Számításában nem is csalódott megnyíltak a zsebek és áramlottak a jobbnál-job- b cik-kek 'is A lap irodalmi- - esztétikai- - dramaturgiai- - pro-zódiai-íaz- az: verstani) slb tartalma sokhelyült elérte az akkor legmagasabb európai szinvonalat Kár hogy a kezdeti érdeklődési lanyhulás követte és Döbrentei-ne- k a folyóiratot 1818-ba- n meg kellett szüntetnie Kí-sérletet telt ugyanebben az évben arra hogy újraélesz-sz- e az Aranka-fél- e „Magyar Nyelvmívelö Társaságot" de tárgyalásainak halósági tilalom vetett végeit Ne fe-ledjük: azokban az években vagyunk mikor — Napóle-on bukásával — a Habsburgok Vérszemet kaptak és végleg felbomlott a bécsi udvar és a magyar uralko-dó osztályok szövetsége Bécs a magyar szellemi élet élenjáróiban „rebelliseket" sejtett és a magyar nyelv és kultúra fejlődésének bajnokait ezernyi akadály állí-totta meg Metternich herceg Magyarországán vagyunk „Ez az általános reakció a legmerevebben ellenez-te a imagyar nyelv fejlesztésére irányuló mozgalmakat Minden szellemi fejlődésben a birodalom Végveszedel-mét sejtették Ezért nem engedték meg hogy gróf Bánf-f- y György és Döbrentei Gábor új életre keltsék az Er-délyi Magyar Nyelvmívelö Társaságot A tehetség ön-magáért gyanús volt" (Szerb Antal: Magyar Irodalom Történet ! Ferenc kora Magvető Budapest 1972 — 232 o) Pl nARASZTI ENDRE: Egy „alkalmatlan" akadémiai főtitkár története Pesti élet — Széchenyi István barátsága Érdekes tünet hogy 1819 irtán Döbrentei kapcsola-ta Kazinczyval viszonylag lanyhult Helyette Széchenyi István grófot tekintette nagy példájának és patrónusá-nak Talán a gyakorlatiasságot tanulta meg inkább be-csülni a túlsók elmélkedés fölött? Vagy a városba kerü-lés sok új izgalma téritette el a széphalmi bölcstől? — Tény (hogy meglehetősen bizalmas kapcsolatba került a gróffal Sűrűn járogatott Kazinczy „pesti triászának" buzgó literátor szervezőjéhez Vi'tkovics Mihályhoz ah-hoz az ügyvédhez kinél Deák Ferenc is jurátuskodott Ebben a vendégszerető otthonban — a mai Szerb utcá-ban volt a lakás — ismerkedhetett meg olyan irodalmi óriásokkal mint Berzsenyi Dániel Fáy András Kisfa-ludy Károly Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály de — a kevésbé ismertebbek közül — meg kell említenünk Horvát Istvánt a történetírót (1784—1846) Kultsár Ist-vánt (1760—18281 a szerkesztőt a magyarnyelvű színé-szet egyik apostolát is Hébe-hób- a meg-megereszt- ett egy levelet az évekre elnémuló remeléskedő Kazinczynak is Kazinczy ezidöben Berzsenyi 'túlélés (kritikája miatt for-dítod sértődötten hátat a pesti irodalmi központnak A lelkesen szervező Döbrentei egyre nagyobb társa-dalmi tevékenységet fejtett ki Széchenyi gróf patroná-tusság- át érezvén a háta mögött Foglalkozott a magyar színészet ügyével mindennapos lett a Nemzeti Kaszinó-ban és a Lóverseny-társaságba- n Ez az időszak az éledő magyar színjátszás kora is Döbrentei nyilván a Vilkovics írói körében döbbent rá a színjátszás hatalmas nyelvművelő erényére — fel-téve ha színvonalasan van az megszervezve Kultsárral való ismeretsége is ösztönözhette 'hogy e téren is mun-kálkodjon Tcny hogy úgy próbálkozott eredményessé válni hegy a feudális hatalmasságokkal való nyílt el-lenségeskedés helyett — barátságukat együttműködésü-ket kereste Kérdéses hogy vajon sikerre vihetett volna manőver viszont visszanézve elvitathatat-lan ez a az — — hogy eme manőverezésével antipátiál keltett maga iránt nemzeti érzésű körökben Talpasy Tibor A Ma-gyar színjátszás hőskora c 'müvében a mindenkit körülnyálazó Döbrentei gyanús tevékenységét" említi (Móra Ferenc Könyvkiadó 1983 149 oi s a későbbi-ek folyamán is sokakat —dramaturgokat színészeket slb — felmérgesített maga ellen mert néha 'túlsókat és lúlvigyázatlanul beszélt: nem nézle meg jól hogy ki-vel mit és valószínűleg nagyon kevés érzéke volt a tár-sadalmi szervezőnél oly lontos „diplomáciához" A Magyar Tudományos Akadémia az amiről történetünk ezen időpontjánál röviden szól-nunk kell Elérkezett az idő arra hogy Bod Péter gon-dolatát melyet 1760-ba- n propagált Bessenyei György 1781-be- n írt ajánlatát Révai Miklós 1784-be- n és 1790-be- n kidolgozott terveit most már gyakorlati végrehajtás kövesse Tudjuk hogy az 1825 évi rendi országgyűlé-sen felsöbüki Nagy Pál lelkes beszéde indiiotta meg a komoly folyamatot és az adakozási gróf Széchenyi Ist-ván egyéni jövedelmének felajánlása alapnla meg (In-nentől számítjuk a Magyar Reformkor kezdetét) A meg-alapítást 1827-be- n emellek törvényerőre de a működést a Habsburg kormányzat gáncsoskodása miatt csak 1830-ba- n kezdhette meg Magyar Tudós Társaság nevem El-ső pesti otthon a Petőfi u 3 sz házban volt akkori-ban Koronaherceg utcának hívták A Tudós Társaság első elnöke gróf Teleki József a 'történetíró ( 1790-185- 5) lett alelnöke gróf Széchenyi István A főcél a nyelv-müvelés volt A főtitkárról — akkori nevén a titok-nokról" a szűkszavú 37 paragrafus intézkedik Hatéves mandátummal választják A 43 paragrafus megemlíti hogy a „titoknok" fizetést húzó tisztviselő és a Társaság minden rendbeli gyűléseiben előterjesztő hiva-talt visel jegyzökönyveit levelezéseit viszi" Nyilvánvaló volt Jiogy a „titoknok" szerepe mesz- - sze túlmegy az adminisztráción s kezébe kerül úgyszól-ván minden kezdeményezés mely annyira fontos volt a reformkorban Presztízzsé vált ez a beosztás illetve an nak elnyerése és valóságos harc indult meg e pozíció elnyerésére Olvasom Szerb Antal irodalomtörténetében hogy pl Kazinczy Ferenc már 1828-ba- n Pestre utaztot az Akadémia előkészítése ügyében" de Döbren tei intrikái miatt nem kapja meg az akadémiai titkársá-got" (Ez volt a széphalmi remete lí'olsó kísérlete hi szen 1831-be- n már öt is elragadta a gyilkos kolerajár vány) Kazinczy mellett Kölcsey Ferenc és Horvát Ist ván is számításba jött 1830-ba- n vagyunk és most egy pillanatra vonjuk el tekintetünket a prezstizs-pozicióe- rt folyó csatározásoktól és Tekintsünk az ún „Conversations-lexikon- " pörre A Wigand Könyvkiadó 1830-ba- n megindította ma gyar nyelvű lexikonól a „Közhasznú Esmcrctck Tá rát" A szerkesztést Döbrenteire és Thaisz Andrásra a „Tudományos Gyűjtemény" szerkesztőjére bízta Wi gand egy pesti könyvárus kérte a hazafias közönség nek a támogatását De az arisztokraták tehetségtelen kegyeltje az ekkor már irodalmilag konzervatív nézetű Döbrentei Gá bor befolyására a szerkesztésben mellőzte az Auróra-kö- r tagjait jelentéktelen öreg írókat és ismeretlen kezdőket toborzolt a vállalat köré Az időközben megjelent mu tatványcikkek is rosszul összetákolt ósdi nyelven írt tudománytalan enciklopédiát ígértek" (Tóth Dezső: „A kritika helyzete Bajza József" c tanulmánya A Ma gyar Irodalom Törtenete 184D-i- g c kötetben 1957 a 375— 76-i- k oldalon) Az „aurórósok" (Kisfaludy Károly Vörösmarty Baj-za stb) kihagyása valóban nagy hiba volt! A megtá-madott Döbrenteinok gróf Dessewffy József (1771—18131 a konzervatív nagyúr sietett a segítségére akinek aztán Bajza József keményen megmondta a véleményét emiatt Bajza azt ínja Döbreii'ieiröl — és maró gúnnyal írja — hogy: Azt reményiette talán ez a csodálatos elméjű író 'hogy ha méltóság és tekintet égisze alá vonul s tő-le (Dessewrfytöl) koldul menedékei pártfogást védelmet litera'turának jaj az ész kultúrájának egész egyetemleg ha felette mágnási kény diktátorkodik ha az igazság őszinte szavát hatalcmszó harsoghatja le! Ez volna a Döbrenteiek diadalma ez a józan ész veszedelme!" — (Szauder József idézi a Kis magyar irodalomtörténet Gondolat 1965 121 oldalán) Elképzelhető hogy Döbrentei Gábor — ilyen körül-mények között — milyen óriási morális hátránnyal in-dult az akadémiai főtitkárságért vívott ütközetben! A körülmények azonban mégis melléje szegődlek mert pl Kölcseytöl el 'kell tekinteni túlzott „ellenzékieskedé se" imiatt Kazinczy már túl fáradt volt Horvát István-nak egyetlenegy befolyásos támogatója sem akadt Az ambiciózus Toldy Ferencnek is tehetetlenül kellett lát-nia hogy gróf Széchenyi István — Döbrentei mellett lette le voksát! Az Akadémi első főtitkára szembetalálta magát az öreg baráttal és egykori mes-terrel a csalódott Kazinczyval aki bizonygatta a „hűi-len- " Döbrentei érdemtelenségét Olyan irodalmi hatal-masságok fordultak acsarkodva Döbrentei ellen mint Vörösmarty Bajza és Toldy Ferenc A személyeskedé-sekbe torkolló vitát kiegészíti az akadémia történeti ke-zikönyvének minősítése: e fontos feladatra a leg-alkalmatlanabb került" A Döbrentei-körül- i pletykák e-gyi- ke napvilágra hozta hogy Döbrentei — löbbek közt — annak is köszönhette Széchenyi „kegyét" hogy Ste-fi gróf a „Hitel" szövegének régiességét író barátaival főleg Döbrenteivel és Helmeczy Mihály íróval (1792— 1852) javíttatta ki Ezáltal — írja" Vargha Balázs — „a szövege meglehetősen 'heterogén lett: elavult fordulatok váltakoznak benne erőltetett nyelvújítási kifejezésekkel" (A Magy írod Tört 1849-i- g 346 o) Döbrentei szószá-tyár módon még eltúlozta a „Hitellel" 'kapcsolatos sze-repét akkor mikor ö maga terjeitette hogy a híres mű stiláris javítása sőt átdolgozása az ő érdeme Helme-czyr- ől — akiről az a rímes adoma járta hogy ő az aki a szókat elmetszi" már senki som beszélt Döb-rentei lett az irodalmi világ elsőszámú célpontja „Ily onódon az Akadémiának már születése pil'ana-lába- n volt valami elavult íze A nyelvújítás harcát Kazinczy és társai már megvívták az Akadémia számá ra nem maradi más hátra mint tudomásul venni az eredményeket és megállapítani a helyesírást Az Aka-démia nem aktív hanem a passzív nyelvművelésnek a tudománynak az otthona lett és az eleven iroda'ommal kevés érintkezése volt" (Szerb A: Magy írod Törtene-te 279 o) Kazinczy halála volt híveit még elkeseredettebbé tel-ték a szerencsétlen Döbrentei ellenében ki alapjában véve jól akart de a modorával mindent elrontoK Sen-ki sémi bízott a főtitkárban többé Mikor 1832 körül Fáy András Döbrentei segítségét kéri a szinigazgatás kérdéseiben akkor a „Budai Színjátszó Társaság" szí-nészei támogatói köreben is „jellemtelen 'törtetőnek" : minősül (Ld Talpassy: A magyar színjátszás hőskora 181 o) Mégjobban elmérgesedett a helyzet mikor Fáy az egyeduralmat is átadja Döbrenteinok — ki egyéb-ként időközben „a legnagyobb magyar"1 pártfogását is elvesztette Döbrentei jóhiszeműségét bizonyítja hogy — nem törődve fokozódó — a „Játékszíni s segítségül 'hívja Széchenyi grófot Fáyt Vörösmartyt és ifj Wesselényi Miklós bárót Ez a Társaság — mely az Akadémia égisze alá tartozott — éppen Döbrentei ösztönzésére írt ki drámai pályázatot melynek aztán Vörösmarty „Vérnászának" elkészülte köszönhető Jel-lemző hogy saját kortársainak ellene indult intrikája milyen hatással lehetett az utókor történészére is ha meggondoljuk hogy pl Talpassy Tibor színházlorté-nés- z is keresztülnéz Döbrenlei érdemein és annak dn-tendá- nsi korszakát „rövid de dicstelen garázdálkodás-nak" minősiti (182 o) ugyanakkor beismerve azt hogy a gyűlölet kereszttüzének kilelt de töretlen ambíció-jú ember még arra is talált időt hogy megkísérelje a baléit magyar színpadi meghonosítását (193 o ) Minden forrásom azt tanúsítja hogy Döbrentei mindent elköve-telt hogy a magyarnyelvű színjátszás akkor még igen törékeny müve a tekintélyes Akadémia patronatussága alá kerüljön s a vele ekkoriban már jóval hidegebben viselkedő Széchenyit is állandóan agitálta hogy a fő-városi magyar színjátszók — a magyar nyelv és kultúra a nemzeti függetlenség és polgárosodás e hősi bajnokai — állandó szép épülethez tekintélyes művészeti ott-honhoz jussanak Nem bírta tovább a személyi intrikákat a hajszát! 1835-be- n megvált akadémiai hivatalától Vörösmar-ty egyik utána lőtt gúnyversét még el kellelt viselnie Keressük meg a költő összegyűjtött verseinek kötetében a D G ra" címút mely kát sorban mond gyilkos kritikát: „Ködben emelkedtél s köd nimbusz vala főd-nek: — Szállj le verőfény van — s hajdani nimbusz oszolj!" A szerencsétlen esztéta békére vágyott de nem bírta a sértéseket elviselni vissza-vissz- a vagdalózott Bölöri Farkas Sándor (1795—1842) a nagy világutazó ismerte jóakaratú alkotásra vágyó természetét igazán mikor ezt írta róla: „Nekem nincs bajom vele mint tudóssal Gyávaság lenne őt elhagynom mint annyian elhagyták" Döbrentei 1836 után sem hagyta abba a munkát Megtörten ősz fejjel folytatta országjárását s két évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye négy pom-pás kötet lelt: a „Régi Magyar Nyelvemlékek" gyűj-teménye 1842--be- n saját költségén adta ki Berzsenyi Dá-niel összes munkáit 1851-be- n halt meg és az Akadémia nevében egyko-ri ellenfele a „titoknoki" székben utóda Toldy Fe-renc búcsúztatta a sírnál A 19 század második leiében már nyilvánvaló lett hogy ez a népszerűtlen mindenki által üldözött ember lényegében a Magyar Reformkor egyik leglelkesebb legállhatatosabb harcosa a magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője és tudománytörté-netünk egyik klasszikusa volt Mi kései utódok pedig elgondolkozhatunk azon hogy milyen gazdag is lehetett a mi reformkori magyar kultúránk -- ha Döbrentei Gábo-r- féle egyéniségek kortársaiktól csupán az „alkalmat lan" jelzőt érdemelhették ki Kimaradt az iskolából? Munkanélküli ? A 25-ö- t nem töltötte be? Jó hírt közlünk: Ha vállalja e szerepet mi átképezzük Önt és fizetjük mialatt dolgozik egy évig bezárólag Bérmentve telefonáljon 1-800-387-- 0777 FUTURES népszerűtlenségével Életrehívja Választottság"-o- t Jfuining Ontariősyouthpr work V- - WflWWM1 Minislry of Skilis Deveiopment ® Ontario Mmister Hon Gregory Sorbara Ptenuer HmDavid Peíeisoft |
Tags
Comments
Post a Comment for 000581