000208 |
Previous | 1 of 13 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
te'
HUNGÁRIÁN LIFE a
"
Nem sokaság rymi —nriiv hanem Lilék
s szabad nép lesz
csuda dolgokat Lrgel Indt [xnilcnl MAGYAR ELET Cndin TWclIy
BERZSENYI In Ült HiuigirUn lnguge
Vül 33 18 XXXIII évfolyam 18 szám 1900 Május 3 Szombat Ara: 40 cent
Az Európai Közös Piac tagállamai az Irán-ellen- es megtorlások mellett
Európa az USA mögé állt!
Kennedy „cclfotós" győzelme Pennsylvaniában # Súlyos zavargások Iránban
Edward Kennedy szenátor „a sírból hozta vissza" további jelölési esélyeit
inert Pennsylvaniában és Vcrmontban 94 illetve 7 újabb delegátust szerzett
azonban Kennedy reménytelenül lemaradt úgy hogy a jövő nem kérdéses:
Carternck a közvélemcnykutató intézetek 1116 delegátust jósolnak ugyanakkor
a massachusetti szenátor „összbevételét" csak 596-r- a becsülik — Hónaid
Reagan volt kaliforniai kormányzó ugyancsak vereséget szenvedett Pennsyl-vaniában
ahol a volt CIA főnök George Bush győzedelmeskedett egymillió
dolláros kortcs-befektet- és után azonban a vetélkedés itt is reménytelennek
tűnik Husii részérc mert mindössze alig 100 delegátust szerzett — Reagan
pedig 600-a- n felül áll (A jelöléshez 998 delegátus szükséges — Szcrk) — Japán
nem hajlandó megfizetni a hordónként $35 dolláros iráni olajárat emiatt a
(cheráui kormány teljesen leállította a Japánba irányítandó olajszállítmányo-kat
(Japán szükségletének kb 10°'o-- át szerzi be Iránból — Szcrk) — Zimbabwe-ba- n
(volt Rhodesia) 5°-n--al csökkentették a forgalmi adót a feketék érdekében
inig a fehéreket íj 1 1 jövedelmi adót ugyancsak 5%-a- l — emelték! — Popov
a szovjet Olimpiai Szervező Bizottság alelnöke szerint július 19-é- n „zavar-talanul"(?- !)
megnyitják a moszkvai olimpiai játékokat — Iránban a tömeges
zavargások miatt lezárták az összes egyetemeket — Egy túszként fogva tar-tolt
USA tengerészgyalogos anyjának sikeres látogatása után újabb 4 anya
folyamodott látogatási engedélyért — A haldokló Titónak csak órákat jósolnak
orvosai
EURÓPA AZ
IRÁNELLENES
MEGTORLÁSOK
MELLETT
Az Európai Közös Pi-ac
tagállamainak külügymi-niszterei
Luxemburgban ad-tak
találkozót egymásnak
ahol nagyjelentőségű dönté-sek
születtek:
1 — Az amerikai szankci-ók
szellemében lépcsőzete-sen
két részletben a tag-államok
május közepén le-állítják
az Iránnal folyta-tóit
kereskedelmi kapcsola-tokat
Az eporl szerződések a-zou- nali
letiltás alá esnek
azonban az élelmiszer és
orvosság-küldemények- et a
tiltó intézkedés nem érin-ti
2 Az EKP külügyi taná-csa
ugyancsak bejelentette
hogy csökkentik a teheráni
külképviseleteik személyze-tet
cs párhuzamosan ritkít-ják
az európai fővárosok i-r-áni
külképviseleti testüle-teinek
személyzetét
Itt említjük meg hogy
' Kanada federális kormá-nya
— 4 hónapos habo-zás
után — hasonló lé-pésekkel
támogatja az a-meri- kai
vonalvezetést —
mert Ottawa a következő
intézkedéseket foganatosí-totta:
a A legújabban folyamodó
iráni diákoknak" már' nem
engedélyeznek diák-vízum- ot
b Az ottawai iráni nagy-követség
személyzetet c-gyct- len
főre (charge d'af-fairc- s
— ügyvivő) csök-kentették
c a kormány felhívta az
olajvállalatok vezetőségeit
arra hogy jelenleg „hely-telen
lenne iráni olajai
vásárolni"
d a moszkvai olimpiai já-tékok
bojkottálását ugyan-csak
hivatalosan bejelentet-te
Mark MacGuigan kü-lügyminiszter
Tájékoztatás
Az EKP ugyancsak tar-tózkodik
a jövőben az i- -
ráni olajvásárlásoktólTá-jckozlatási- il
közöljiikhogy
az EKP kb szükségleté-nek
6 százalékát szer-zi
be Iránból
MIÉRT ÁLLT AZ
EURÓPAI KÖZÖS
PIAC AZ USA
MÖGÉ?
Helmut Schmidt így jel-lemezte
az Európai Kö-zös
Piac tagállamainak a
hangulatát akkor amikor
az USA túszok kiszabadítá-sa
érdekében a gazdasági
és diplomáciai szankciók
megszavazása mellett sora-koztak
fel:
— „Reméljük ennyi c-l- ég
lesz mert riasztó jelek
mutatnak arra hogy a
nemzetközi helyzet az I
világháború kitörése előt-ti
hangulatra emlékeztet"
Európa Cartcr fenyege-tését
— miszerint
„ha május közepéig
nincs döntés a túszok
szabadulását illetően az-csclb- en
katonai intézke
DR TELLER EDE TORONTÓBAN
A „Rákóczi Alapítvány" — torontói tagegyesületcinek közremű-ködésével
— május 8-á- n díszvacsorát rendez dr Teller Ede a világ-hírű
tudós tiszteletére a Magyar Kultúrközponlban — A tudós — a
vacsora keretében előadást tart „A szabadság védelmében" címmel
majd átnyújtja a kitüntetett diákoknak a Torontói Egyetem Magyar
Tanszéke 1980 évi „Rákóczi-ösztöndiját- "
Teller Ede 1909-be- n született Budapesten ahol iskoláit is vé-gezte
A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett fizikusi diplomát
majd 1935-be- n kivándorolt az Egyesült Államokba Itt a kutatófi-zika
terén ért el jelentős eredményeket: többek között — G Gamow-a- l
— magfizikai kísérletei során felállította a „B-boml- ás elméletét"
amelynek döntő szerepe volt a hidrogénbomba gyártásában A „Man-hattan
Project" név alatt ismert kutatói program vezetője lett a-me- ly
előállította az első hidrogénbombát így méltán nevezték el '
Teliért a „hidrogénbomba Atyjának" — Jelenleg a Fehér Ház
fegyverkezési tanácsadója a Berkeley Egyetem professzora és a
„Lawrence Radiation Laboratory" igazgatója
„Minden erejével azért küzdött és küzd hogy Amerika kaió-n-ai
erejét növelje — mert hiszi cs vallja hogy csak egy crös A-mer-ika
képes — az erő helyzetéből — a Szovjetunió világhatalmi
terveit meghiúsítani és így egy újabb még borzalmasabb atom-világhábo- rú
kitörését megakadályozni
A „detente" időszakában Teliért — elvhü felfogása miatt sok
támadás érte Az afganisztáni események óta nemcsak Amerika ha-nem
az egész világ rádöbbent arra hogy Tellernek mennyire igaza
volt Ha a Nyugat nem merül el a „detente" langyos fürdöjébenak-ko- r
nem történhetett volna meg Afganisztán szovjet megszállásadc
— előzőleg — nem került volna sor Angola Mozambik EtiópiaDél-Jcmc- n
Kambodzsa és Laosz kommunista uralomátvételére sem
Az alábbiakban egy interjú részleteit közöljük melyet Christop-he- r
P Anderson a „People" c folyóirat munkatársa folytatott dr
Teller Edével
Kérdés: Fcnnforog-- c ma egy atomháború veszélye?
Felelet: Sajnos igen Ez a veszély a „detente" alatt fokozatosan
növekedett mert ezalatt a Szovjetunió katonai ereje ' túlhaladta a
Nyugatét - így a Kreml urai úgy látják: eljött az idő hogy kato- -
[
dések következnek" —
úgy tolmácsolta hogy jobb
a béke a egységes fellépés-sel
iparkodik jobb belátás-ra
bírni a fanatikus Kho-mcin- it
és szélsőséges d-iákcsoportját
Nos Európa
mindenesetre időt nyert —
mert az EKP szankciók c-lctbclé- pésc
fokozatos — s
május 21-i- g amikor a tel-jes
olajembargot elrendel-ték
— sok víz folyik le
majd — a Volgán
Az oroszok csaknem pus-kalövésnyire
állomásoz-nak
az olajgazdag terü-lettől
s a szovjet tábor-noki
kart könnyen elkáp-ráztathatja
a hatalmas
tét: komoly belső zavar-gások
sújtják Iránt az
egyetemeket lezárták
Rasht kikötővárosban 5
személy meghalt ezer a
sebesültek száma az c-gye- tem
körüli összecsapá-sok
következményeként
Khuzcstan fővárosában Ah-waz-b- an
200 sebesültet cs
5 halottat számoltak ösz-sz- c
miután a tömeg kiűz-te
az egyetemről a szélső- -
ségcs diákokat
Teheránban 300 sebesült á-r- án
ugyancsak kilakoltatták
a Fcdaycn marxista diák-vezetőségét
az egyetemről
A „KOM INTERN"
ALAPJAIBAN
REPEDEZIK
A legújabb szovjet kom-munista
pártvonal gyökeres
változást hozott: a Kreml
visszavonta az 1976-ba- n a
Kelet-Berlinbe- n bejelentett
elvet miszerint az egyes
országok kommunista párt-jai
saját belföldi sajátsá-gaikhoz
idomítva „függet-len"
politikát űzhetnének
Jelenleg Moszkva minden
nyugati kommunista pár
tol szeretne saját ideoló-giai
karámjába terelni a- -
mi magyarán azt jelentene
hogy támogatni kell — el-hajlások
nélkül — a Kreml
legújabb vezérelveit m-iszerint:
1 Az Egyesült Államok ma-gatartása
idézte elő a je-lenlegi
nemzetközi feszült-séget
2 Ugyancsak az USA a
felelős a fegyverkezési ver-seny
előidézéséért
3 Harmadszor is az USA
felelős azokért az esetleges
következményekért amelyek
az amerikai nukleáris fegy-verek
Európában való állo-másoztatását
illetik
i Végül — las but not
least — visszahozták a ré-gi
hidegháborús jelszól mi-szerint
„az USA a deten-t-c
(enyhülési politika) sír-ásója"
ugyanakkor mi a
Szovjetunió? Az egyhangú
válasz erre Pankowtól —
Vladivosztokig: A világbé-ke
őre!"
Jónchány európai „kom-párt"
az új vezérelveket
nem hajlandó elfogadni s
a független curókoinmu-nizmu- s
nevében Einico
Bcrlingucr az olasz kom-munista
pórt vezére ép-pen
Kínában tartózkodik
Svédország Nagybrilannia
Spanyolország Jugoszlávia
sőt Románia' ugyancsak —
„elhajlónak" számit Innen
származnak a „repedések"
a Kominlcrn valaha sze-les
alapjaiban
A FARKASSZEMET
NÉZo BAGDAD ÉS
TEHERÁN
Az amúgyis robbané-kony
Perzsa öbölbeli tér-ség
két országa közötti
fegyveres konfrontáció ve--
(foly tatás a 2-- ik oldalon)
nai fölényüket ki is használják (1 Afganisztán) — Ma már a Szov-jetunió
kezdi Nyugat létérdekeit fenyegetni amit mór nem lehet —
az öngyilkosság veszélye nélkül — eltűrni
Kérdés: Mi a véleménye a Salt I és H-rö- l?
Felelet: Egyoldalú szerződések amiket csak Amerika vesz komolyan
de a Szovjetunió csak arra használt fel hogy a tárgyalások leple
alatt katonai erejét növelje A Salt-egyezmény- ek csak arra voltak
jók hogy az amerikai nép önvédelmi ösztönét elaltassák s ezalatt
a Szovjet kiépíthesse fölényes haderejét
Kérdés: Behozhatatlan a szovjet hadászati fölény?
Felelet: Nem — Amerika népe és vezetői felébredtek: ha a fegy-verkezés
ilyen ütemben halad mint ahogy most megindult akkor
egy pár év alatt az előnyt behozzuk söt utána megint Amerika
lesz a világ legerősebb katonai hatalma
Kérdés: Tehát egyértelműen elítéli a „dctcntc"-t- ?
Felelet: Igen — Nemcsak a fenti okok miatt hanem azért is mert
az un „enyhülés" hivei elfeledkeztek arról hogy a nagy barátko-zás
során például odadobták Közép- - és Kelet-Euró- pa szovjet meg- -
szállás alatt nyögő népeit Mert nemcsak Afganisztánban történt
szovjet invázió hanem 1952-be- n Kelet-Németországb- an 1956-ba- n
Magyarországon és 1968-ba- n Csehszlovákiában is! Amiket Amerika
és a Nyugat ölhetett kézzel elnézett beleegyezve a Szovjetunió s
számára kedvező „status quo"-elvb- e
Kérdés: Hogy látja a világ és főleg a Nyugat jövőjét?
Felelet: Optimista vagyok — Évtizedekig önzőén csak az un „jó-léti
társadalmat" s benne saját kényelmes életünket építgettük —
' Most Amerika és a Nyugat rádöbbent hogy nemcsak jólétét hanem
egyszerűen letét fenyegeti veszély ha tovább folytatja struccpoliti-kájá- t
a szovjet világhatalmi tervekkel szemben — Még nem késő —
újra hangsúlyozom — ha Amerika és vele Nyugat minden erejét ar-ra
összpontosítja hogy kiépítse katonai erejét akkor a jövőnk biz-tosítva
van Minden erőnk és lehetőségünk megvan hozzá (tudomány
technika technológia) hogy mi legyünk újra a világ legnagyobb ka-tonai
hatalma Természetesen ez komoly munkát és még több áldo-zatot
követel Amerika és Nyugat minden honpolgárától —
Megéri mert létünkről és jövönkröl van szó
Finnek legyenek vagy szabadok?
írla: Frey András
Az oroszok ket irányban tettek a
múlt héten fenyegető katonai lépéseket
Magyarországon és Bulgáriában Ju-goszlávia
felé vontak össze csapatokatÁ-zsiába- n
pedig (pontosabban Szovjct-Tür-kisztánba- n)
három gépesített hadosztály-lya- l
növelték meg a Perzsia közelében ál-lomásozó
haderőket
Orosz csapatmozdulatok
Magyarországon
Nyugat-Európába- n Washingtonban
és az ENSZ-né- l azt hiszik hogy a Ju-goszláviába
való benyomulás nem áll kü-szöbön
Az orosz nem gyáva de — a-ho- gy
otthon mondtuk — „óvatos duhaj"
Csak oda szerel bemenni ahol mint —
1968-ba- n — mint a csehekkel szcmbene-lör- e
és biztosan tudja hogy nem lőnek
vissza (Ebből a szempontból az 1955—
os Magyarország volt a háború óta az
egyetlen kivétel — az is valószínűleg
csak azért mert a jugoszláv nagyköveten
keresztül Eisenhowcr megüzente az o-roszo- knak
hogy Magyarországon szabad
kezük van)
S minthogy a szerbek sem hagynak
magukon simán eröszakot elkövetni föl-- "
tehető hogy a Szovjetunió előbb oroszba-rá- t
puccs szitásával próbálja majd Ju-goszláviát
a hatalmába keríteni És hogy
a macedón határon összegyűjtött bolgár
csapatok valamint a Bácskára és Hor-vátországra
néző szovjeterök felvonulása
egyelőre inkább csak bátorítás azoknak a
címére akik Tito háta mögött állnak
Belgrádban kapcsolatban a Kremellel
A Perzsia határán folyó orosz csapat-mozdulato- k
ennél sokkal közelebbi ta-lán
heteken-napoko- n belül esedékes had-műveleteknek
lehetnek az előjelei
Cartcr és
Urcsnycv
Ez azért látszik komoly lehetőségnek
inert bármit tesznek vagy nem (esznek az
amerikaiak — akár elrendelik a tengeri
blokádot Perzsia ellen akár nem — az
országban növekedőben van a káosz s
ha a vallási politikai személyi torzsal-kodás
során egy „haladó" csoport be-hívná
az oroszokat Perzsia rothadt kör-teként
hullanék a Szovjetunió ölébe
S ki akarná ki tudná ezt kellő ka-tonái
erőnek a helyszínen való latbavc-léséve- l
megakadályozni?
Valószínűleg senki
Az Egyesült Államok csak úgy tudná
visszatartani a Szovjet haderőit a per-zsa
határ átlépésétől ha Carler figyel-meztetné
Brezsnyevet hogy Perzsia el-leni
orosz támadást Amerika Oroszország-ra
zúdított atombombákkal torolja meg
Ebben azonban két okból lehet c-tös- en
kételkedni
Először azért mert a jelek szerint
Carler nem sejti fogalma sincs rólahogy
Perzsiában életre-halálr- a menő amerikai
erdekek vannak veszendőben és mert az
PÁRTDIKTATÚRA SZERVE
z orosz mintájú pártdiktatúra végrehaj-tó
szerve — igy Magyarországon is — a
Központi Bizottság
A Központi Bizottság ülésein részt
vesz az uralkodó rend minden reprezenta-tív
tagja — szinte automatikusan tagja a
Központi Bizottságnak a pártközpont va-lamennyi
titkára és osztályvezetője a
párt és az állam nagyobb területigazga-tási
szerveinek vezetői minden miniszté-rium
és minden országos hatáskörű igaz-gatási
szervezet vezetője (a Nemzeti Bank
elnökétől a Statisztikai Hivatal elnökéig
és a Tudományos Akadémia főtitkára-'"g-)
minden napilap főszerkesztője a rá-dió
és a televízió elnökei a legnagyobb
vállalatok vezetői s nem utolsósorban a
hadsereg és a rendőrség főnökei ott van
tehát mindenki aki hivatalánál fogva ki-emelkedő
hatalommal rendelkezik s en-nélfogva
országos jelentőségű döntések
részese lehet A Központi Bizottság ki-bővített
plénumain tehát jelen van a tel-jes
uralkodó elit az uralkodó rend ve--érkar- a:
a „főrend"
Itt van tehát minden döntési cent
amerikai nép külpolitikai cbredcése meg
nem érte cl azt a fokot hogy megértene
a kérdés nem az hogy az atomháború
humánus és szép dolog-- e hanem azhogy
az amerikaiknak cl kell dönteniük: clfin-nesile- tt
felrabok akarnak-- e lenni vagy
szabadok?
S hogy csak akkor kerülhetik cl az
orosz szolgaságot is és az alombombát is
ha el tudják hitetni Moszkvával hogy A-meri-ka
inkább vállalja az atomháborúi—
mint az orosz kötőféket
Sorozatos
liitsegés
A másik ok pedig ami miatt Was-hington
nehezen szánja cl magát arra
hogy a Szovjetuniót elriassza a Perzsiá-ba
való bevonulástól abban lehet hogy
amióta a sáli rezsimje 1978-ba- n válságba
került a nyugat oldalán úgyszólván min-denki
mindenkit cserbenhagj'ott
A sorozatos hitszegés azzal kezdődölt
hogy az amerikai kormány a sah ellen
fordult ejtette annak az államnak a fe-jét
mely a világnak azon a táján az Indi-ai-
óceán vidékének egyetlen komoly té-nyezője
Dél-Ázsiáb- an az amerikaiak c-gye- tlen
megbízható szövetségese volt
S folytatódolt azzal hogy amikor a
(minden valószínűség szerint moszkvai
zsinórokon mozgatott) teheráni „diá-kok"
az amerikai nagykövetség embere-it
november negyedikén foglyul ejtették
Cartcr a sah után az amerikai túszokat
is elárulta
Szádat felajánlotta hogy amerikai
gépek egyiptomi repülőterek felhasználá-sával
csapjanak le a teheráni nagykövet-ség
épületeire amiket november legele-jén
még könnyűszerrel lehetett volna a
csőcselék kezéből kiragadni Cartcr épp-úgy
elutasította mint az amerikai légie-rő
tervéi hogy rohamcsapat szálljon le
abban a védtelen faluban ahol Khomc-in- i
pihent Elég lett volna az ajalollál
az Egyesült Államokba vinni azzal
hogy a túszok ellenében bocsájtanák öt
szabadon
Nem
„bölcs mérséklet"
hanem
megfutamodás
Cartcr llgycfogyottságál nem csak a
külpolitikában járatlan amerikai tömegek
helyeselték hanem a nyugatcurópai kor-mányok
is „bölcs mérsékletet" látlak ab-ban
ami tulajdonképp terroristák elöl
való megfutamodás volt
Ezután tört ki az afgán válság Egy
pillanatig úgy látszott mintha az Afga-nisztánt
lerohanó Szovjetunióval szemben
Amerika -- egy kicsit a sarkára akart vol-na
állni Európai szövetségesei azonban s
Japán is magára hagyta
Arra talán kaphatók lesznek hogy a
moszkvai olimpiai játékokról elmaradnak
(Folytatás a 2 oldalon)
A
rum vezetője bürokratikus illetőségénél
fogva s nem valamiféle reprezentáció
folytán
A jelenlévők ha nem is az ország leg-kiválóbb
szakemberei de mindenképpen
azok főnökei kizárólag értelmiségiek le-h- át
s nincsen közöttük egyetlen nem ér-telmiségi
sem — Nem elég azonban értel-miséginek
lenni ahhoz hogy valaki a
Központi Bizottság plénumain részt ve-hessen
Az uralkodó rend kimagasló kép-viselőjévé
is kell válnia ehhez ahogy
egy alkotmányos monarchia felsőházában
is csak nemesek vannak de csak azok a
nemesek akik egyszersmind főrendi mél-tósággal
is rendelkeznek A párt „herce-gei"
és „grófjai" tehát rangjuknál fog-va
hivatalosak a Központi Bizottság ülé-seire
A Központi Bizottságnak már nem a
népi egység demonstrálása s a már meg-hozott
döntések ratifikálása a dolga ha-nem
a tényleges döntéseknek esetenként
éles viták közepette való meghozatalaE
vitákon időnként egymásnak ugranak az
— folytatás a 6 oldalon -
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, May 03, 1980 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1980-05-03 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000538 |
Description
| Title | 000208 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | te' HUNGÁRIÁN LIFE a " Nem sokaság rymi —nriiv hanem Lilék s szabad nép lesz csuda dolgokat Lrgel Indt [xnilcnl MAGYAR ELET Cndin TWclIy BERZSENYI In Ült HiuigirUn lnguge Vül 33 18 XXXIII évfolyam 18 szám 1900 Május 3 Szombat Ara: 40 cent Az Európai Közös Piac tagállamai az Irán-ellen- es megtorlások mellett Európa az USA mögé állt! Kennedy „cclfotós" győzelme Pennsylvaniában # Súlyos zavargások Iránban Edward Kennedy szenátor „a sírból hozta vissza" további jelölési esélyeit inert Pennsylvaniában és Vcrmontban 94 illetve 7 újabb delegátust szerzett azonban Kennedy reménytelenül lemaradt úgy hogy a jövő nem kérdéses: Carternck a közvélemcnykutató intézetek 1116 delegátust jósolnak ugyanakkor a massachusetti szenátor „összbevételét" csak 596-r- a becsülik — Hónaid Reagan volt kaliforniai kormányzó ugyancsak vereséget szenvedett Pennsyl-vaniában ahol a volt CIA főnök George Bush győzedelmeskedett egymillió dolláros kortcs-befektet- és után azonban a vetélkedés itt is reménytelennek tűnik Husii részérc mert mindössze alig 100 delegátust szerzett — Reagan pedig 600-a- n felül áll (A jelöléshez 998 delegátus szükséges — Szcrk) — Japán nem hajlandó megfizetni a hordónként $35 dolláros iráni olajárat emiatt a (cheráui kormány teljesen leállította a Japánba irányítandó olajszállítmányo-kat (Japán szükségletének kb 10°'o-- át szerzi be Iránból — Szcrk) — Zimbabwe-ba- n (volt Rhodesia) 5°-n--al csökkentették a forgalmi adót a feketék érdekében inig a fehéreket íj 1 1 jövedelmi adót ugyancsak 5%-a- l — emelték! — Popov a szovjet Olimpiai Szervező Bizottság alelnöke szerint július 19-é- n „zavar-talanul"(?- !) megnyitják a moszkvai olimpiai játékokat — Iránban a tömeges zavargások miatt lezárták az összes egyetemeket — Egy túszként fogva tar-tolt USA tengerészgyalogos anyjának sikeres látogatása után újabb 4 anya folyamodott látogatási engedélyért — A haldokló Titónak csak órákat jósolnak orvosai EURÓPA AZ IRÁNELLENES MEGTORLÁSOK MELLETT Az Európai Közös Pi-ac tagállamainak külügymi-niszterei Luxemburgban ad-tak találkozót egymásnak ahol nagyjelentőségű dönté-sek születtek: 1 — Az amerikai szankci-ók szellemében lépcsőzete-sen két részletben a tag-államok május közepén le-állítják az Iránnal folyta-tóit kereskedelmi kapcsola-tokat Az eporl szerződések a-zou- nali letiltás alá esnek azonban az élelmiszer és orvosság-küldemények- et a tiltó intézkedés nem érin-ti 2 Az EKP külügyi taná-csa ugyancsak bejelentette hogy csökkentik a teheráni külképviseleteik személyze-tet cs párhuzamosan ritkít-ják az európai fővárosok i-r-áni külképviseleti testüle-teinek személyzetét Itt említjük meg hogy ' Kanada federális kormá-nya — 4 hónapos habo-zás után — hasonló lé-pésekkel támogatja az a-meri- kai vonalvezetést — mert Ottawa a következő intézkedéseket foganatosí-totta: a A legújabban folyamodó iráni diákoknak" már' nem engedélyeznek diák-vízum- ot b Az ottawai iráni nagy-követség személyzetet c-gyct- len főre (charge d'af-fairc- s — ügyvivő) csök-kentették c a kormány felhívta az olajvállalatok vezetőségeit arra hogy jelenleg „hely-telen lenne iráni olajai vásárolni" d a moszkvai olimpiai já-tékok bojkottálását ugyan-csak hivatalosan bejelentet-te Mark MacGuigan kü-lügyminiszter Tájékoztatás Az EKP ugyancsak tar-tózkodik a jövőben az i- - ráni olajvásárlásoktólTá-jckozlatási- il közöljiikhogy az EKP kb szükségleté-nek 6 százalékát szer-zi be Iránból MIÉRT ÁLLT AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC AZ USA MÖGÉ? Helmut Schmidt így jel-lemezte az Európai Kö-zös Piac tagállamainak a hangulatát akkor amikor az USA túszok kiszabadítá-sa érdekében a gazdasági és diplomáciai szankciók megszavazása mellett sora-koztak fel: — „Reméljük ennyi c-l- ég lesz mert riasztó jelek mutatnak arra hogy a nemzetközi helyzet az I világháború kitörése előt-ti hangulatra emlékeztet" Európa Cartcr fenyege-tését — miszerint „ha május közepéig nincs döntés a túszok szabadulását illetően az-csclb- en katonai intézke DR TELLER EDE TORONTÓBAN A „Rákóczi Alapítvány" — torontói tagegyesületcinek közremű-ködésével — május 8-á- n díszvacsorát rendez dr Teller Ede a világ-hírű tudós tiszteletére a Magyar Kultúrközponlban — A tudós — a vacsora keretében előadást tart „A szabadság védelmében" címmel majd átnyújtja a kitüntetett diákoknak a Torontói Egyetem Magyar Tanszéke 1980 évi „Rákóczi-ösztöndiját- " Teller Ede 1909-be- n született Budapesten ahol iskoláit is vé-gezte A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett fizikusi diplomát majd 1935-be- n kivándorolt az Egyesült Államokba Itt a kutatófi-zika terén ért el jelentős eredményeket: többek között — G Gamow-a- l — magfizikai kísérletei során felállította a „B-boml- ás elméletét" amelynek döntő szerepe volt a hidrogénbomba gyártásában A „Man-hattan Project" név alatt ismert kutatói program vezetője lett a-me- ly előállította az első hidrogénbombát így méltán nevezték el ' Teliért a „hidrogénbomba Atyjának" — Jelenleg a Fehér Ház fegyverkezési tanácsadója a Berkeley Egyetem professzora és a „Lawrence Radiation Laboratory" igazgatója „Minden erejével azért küzdött és küzd hogy Amerika kaió-n-ai erejét növelje — mert hiszi cs vallja hogy csak egy crös A-mer-ika képes — az erő helyzetéből — a Szovjetunió világhatalmi terveit meghiúsítani és így egy újabb még borzalmasabb atom-világhábo- rú kitörését megakadályozni A „detente" időszakában Teliért — elvhü felfogása miatt sok támadás érte Az afganisztáni események óta nemcsak Amerika ha-nem az egész világ rádöbbent arra hogy Tellernek mennyire igaza volt Ha a Nyugat nem merül el a „detente" langyos fürdöjébenak-ko- r nem történhetett volna meg Afganisztán szovjet megszállásadc — előzőleg — nem került volna sor Angola Mozambik EtiópiaDél-Jcmc- n Kambodzsa és Laosz kommunista uralomátvételére sem Az alábbiakban egy interjú részleteit közöljük melyet Christop-he- r P Anderson a „People" c folyóirat munkatársa folytatott dr Teller Edével Kérdés: Fcnnforog-- c ma egy atomháború veszélye? Felelet: Sajnos igen Ez a veszély a „detente" alatt fokozatosan növekedett mert ezalatt a Szovjetunió katonai ereje ' túlhaladta a Nyugatét - így a Kreml urai úgy látják: eljött az idő hogy kato- - [ dések következnek" — úgy tolmácsolta hogy jobb a béke a egységes fellépés-sel iparkodik jobb belátás-ra bírni a fanatikus Kho-mcin- it és szélsőséges d-iákcsoportját Nos Európa mindenesetre időt nyert — mert az EKP szankciók c-lctbclé- pésc fokozatos — s május 21-i- g amikor a tel-jes olajembargot elrendel-ték — sok víz folyik le majd — a Volgán Az oroszok csaknem pus-kalövésnyire állomásoz-nak az olajgazdag terü-lettől s a szovjet tábor-noki kart könnyen elkáp-ráztathatja a hatalmas tét: komoly belső zavar-gások sújtják Iránt az egyetemeket lezárták Rasht kikötővárosban 5 személy meghalt ezer a sebesültek száma az c-gye- tem körüli összecsapá-sok következményeként Khuzcstan fővárosában Ah-waz-b- an 200 sebesültet cs 5 halottat számoltak ösz-sz- c miután a tömeg kiűz-te az egyetemről a szélső- - ségcs diákokat Teheránban 300 sebesült á-r- án ugyancsak kilakoltatták a Fcdaycn marxista diák-vezetőségét az egyetemről A „KOM INTERN" ALAPJAIBAN REPEDEZIK A legújabb szovjet kom-munista pártvonal gyökeres változást hozott: a Kreml visszavonta az 1976-ba- n a Kelet-Berlinbe- n bejelentett elvet miszerint az egyes országok kommunista párt-jai saját belföldi sajátsá-gaikhoz idomítva „függet-len" politikát űzhetnének Jelenleg Moszkva minden nyugati kommunista pár tol szeretne saját ideoló-giai karámjába terelni a- - mi magyarán azt jelentene hogy támogatni kell — el-hajlások nélkül — a Kreml legújabb vezérelveit m-iszerint: 1 Az Egyesült Államok ma-gatartása idézte elő a je-lenlegi nemzetközi feszült-séget 2 Ugyancsak az USA a felelős a fegyverkezési ver-seny előidézéséért 3 Harmadszor is az USA felelős azokért az esetleges következményekért amelyek az amerikai nukleáris fegy-verek Európában való állo-másoztatását illetik i Végül — las but not least — visszahozták a ré-gi hidegháborús jelszól mi-szerint „az USA a deten-t-c (enyhülési politika) sír-ásója" ugyanakkor mi a Szovjetunió? Az egyhangú válasz erre Pankowtól — Vladivosztokig: A világbé-ke őre!" Jónchány európai „kom-párt" az új vezérelveket nem hajlandó elfogadni s a független curókoinmu-nizmu- s nevében Einico Bcrlingucr az olasz kom-munista pórt vezére ép-pen Kínában tartózkodik Svédország Nagybrilannia Spanyolország Jugoszlávia sőt Románia' ugyancsak — „elhajlónak" számit Innen származnak a „repedések" a Kominlcrn valaha sze-les alapjaiban A FARKASSZEMET NÉZo BAGDAD ÉS TEHERÁN Az amúgyis robbané-kony Perzsa öbölbeli tér-ség két országa közötti fegyveres konfrontáció ve-- (foly tatás a 2-- ik oldalon) nai fölényüket ki is használják (1 Afganisztán) — Ma már a Szov-jetunió kezdi Nyugat létérdekeit fenyegetni amit mór nem lehet — az öngyilkosság veszélye nélkül — eltűrni Kérdés: Mi a véleménye a Salt I és H-rö- l? Felelet: Egyoldalú szerződések amiket csak Amerika vesz komolyan de a Szovjetunió csak arra használt fel hogy a tárgyalások leple alatt katonai erejét növelje A Salt-egyezmény- ek csak arra voltak jók hogy az amerikai nép önvédelmi ösztönét elaltassák s ezalatt a Szovjet kiépíthesse fölényes haderejét Kérdés: Behozhatatlan a szovjet hadászati fölény? Felelet: Nem — Amerika népe és vezetői felébredtek: ha a fegy-verkezés ilyen ütemben halad mint ahogy most megindult akkor egy pár év alatt az előnyt behozzuk söt utána megint Amerika lesz a világ legerősebb katonai hatalma Kérdés: Tehát egyértelműen elítéli a „dctcntc"-t- ? Felelet: Igen — Nemcsak a fenti okok miatt hanem azért is mert az un „enyhülés" hivei elfeledkeztek arról hogy a nagy barátko-zás során például odadobták Közép- - és Kelet-Euró- pa szovjet meg- - szállás alatt nyögő népeit Mert nemcsak Afganisztánban történt szovjet invázió hanem 1952-be- n Kelet-Németországb- an 1956-ba- n Magyarországon és 1968-ba- n Csehszlovákiában is! Amiket Amerika és a Nyugat ölhetett kézzel elnézett beleegyezve a Szovjetunió s számára kedvező „status quo"-elvb- e Kérdés: Hogy látja a világ és főleg a Nyugat jövőjét? Felelet: Optimista vagyok — Évtizedekig önzőén csak az un „jó-léti társadalmat" s benne saját kényelmes életünket építgettük — ' Most Amerika és a Nyugat rádöbbent hogy nemcsak jólétét hanem egyszerűen letét fenyegeti veszély ha tovább folytatja struccpoliti-kájá- t a szovjet világhatalmi tervekkel szemben — Még nem késő — újra hangsúlyozom — ha Amerika és vele Nyugat minden erejét ar-ra összpontosítja hogy kiépítse katonai erejét akkor a jövőnk biz-tosítva van Minden erőnk és lehetőségünk megvan hozzá (tudomány technika technológia) hogy mi legyünk újra a világ legnagyobb ka-tonai hatalma Természetesen ez komoly munkát és még több áldo-zatot követel Amerika és Nyugat minden honpolgárától — Megéri mert létünkről és jövönkröl van szó Finnek legyenek vagy szabadok? írla: Frey András Az oroszok ket irányban tettek a múlt héten fenyegető katonai lépéseket Magyarországon és Bulgáriában Ju-goszlávia felé vontak össze csapatokatÁ-zsiába- n pedig (pontosabban Szovjct-Tür-kisztánba- n) három gépesített hadosztály-lya- l növelték meg a Perzsia közelében ál-lomásozó haderőket Orosz csapatmozdulatok Magyarországon Nyugat-Európába- n Washingtonban és az ENSZ-né- l azt hiszik hogy a Ju-goszláviába való benyomulás nem áll kü-szöbön Az orosz nem gyáva de — a-ho- gy otthon mondtuk — „óvatos duhaj" Csak oda szerel bemenni ahol mint — 1968-ba- n — mint a csehekkel szcmbene-lör- e és biztosan tudja hogy nem lőnek vissza (Ebből a szempontból az 1955— os Magyarország volt a háború óta az egyetlen kivétel — az is valószínűleg csak azért mert a jugoszláv nagyköveten keresztül Eisenhowcr megüzente az o-roszo- knak hogy Magyarországon szabad kezük van) S minthogy a szerbek sem hagynak magukon simán eröszakot elkövetni föl-- " tehető hogy a Szovjetunió előbb oroszba-rá- t puccs szitásával próbálja majd Ju-goszláviát a hatalmába keríteni És hogy a macedón határon összegyűjtött bolgár csapatok valamint a Bácskára és Hor-vátországra néző szovjeterök felvonulása egyelőre inkább csak bátorítás azoknak a címére akik Tito háta mögött állnak Belgrádban kapcsolatban a Kremellel A Perzsia határán folyó orosz csapat-mozdulato- k ennél sokkal közelebbi ta-lán heteken-napoko- n belül esedékes had-műveleteknek lehetnek az előjelei Cartcr és Urcsnycv Ez azért látszik komoly lehetőségnek inert bármit tesznek vagy nem (esznek az amerikaiak — akár elrendelik a tengeri blokádot Perzsia ellen akár nem — az országban növekedőben van a káosz s ha a vallási politikai személyi torzsal-kodás során egy „haladó" csoport be-hívná az oroszokat Perzsia rothadt kör-teként hullanék a Szovjetunió ölébe S ki akarná ki tudná ezt kellő ka-tonái erőnek a helyszínen való latbavc-léséve- l megakadályozni? Valószínűleg senki Az Egyesült Államok csak úgy tudná visszatartani a Szovjet haderőit a per-zsa határ átlépésétől ha Carler figyel-meztetné Brezsnyevet hogy Perzsia el-leni orosz támadást Amerika Oroszország-ra zúdított atombombákkal torolja meg Ebben azonban két okból lehet c-tös- en kételkedni Először azért mert a jelek szerint Carler nem sejti fogalma sincs rólahogy Perzsiában életre-halálr- a menő amerikai erdekek vannak veszendőben és mert az PÁRTDIKTATÚRA SZERVE z orosz mintájú pártdiktatúra végrehaj-tó szerve — igy Magyarországon is — a Központi Bizottság A Központi Bizottság ülésein részt vesz az uralkodó rend minden reprezenta-tív tagja — szinte automatikusan tagja a Központi Bizottságnak a pártközpont va-lamennyi titkára és osztályvezetője a párt és az állam nagyobb területigazga-tási szerveinek vezetői minden miniszté-rium és minden országos hatáskörű igaz-gatási szervezet vezetője (a Nemzeti Bank elnökétől a Statisztikai Hivatal elnökéig és a Tudományos Akadémia főtitkára-'"g-) minden napilap főszerkesztője a rá-dió és a televízió elnökei a legnagyobb vállalatok vezetői s nem utolsósorban a hadsereg és a rendőrség főnökei ott van tehát mindenki aki hivatalánál fogva ki-emelkedő hatalommal rendelkezik s en-nélfogva országos jelentőségű döntések részese lehet A Központi Bizottság ki-bővített plénumain tehát jelen van a tel-jes uralkodó elit az uralkodó rend ve--érkar- a: a „főrend" Itt van tehát minden döntési cent amerikai nép külpolitikai cbredcése meg nem érte cl azt a fokot hogy megértene a kérdés nem az hogy az atomháború humánus és szép dolog-- e hanem azhogy az amerikaiknak cl kell dönteniük: clfin-nesile- tt felrabok akarnak-- e lenni vagy szabadok? S hogy csak akkor kerülhetik cl az orosz szolgaságot is és az alombombát is ha el tudják hitetni Moszkvával hogy A-meri-ka inkább vállalja az atomháborúi— mint az orosz kötőféket Sorozatos liitsegés A másik ok pedig ami miatt Was-hington nehezen szánja cl magát arra hogy a Szovjetuniót elriassza a Perzsiá-ba való bevonulástól abban lehet hogy amióta a sáli rezsimje 1978-ba- n válságba került a nyugat oldalán úgyszólván min-denki mindenkit cserbenhagj'ott A sorozatos hitszegés azzal kezdődölt hogy az amerikai kormány a sah ellen fordult ejtette annak az államnak a fe-jét mely a világnak azon a táján az Indi-ai- óceán vidékének egyetlen komoly té-nyezője Dél-Ázsiáb- an az amerikaiak c-gye- tlen megbízható szövetségese volt S folytatódolt azzal hogy amikor a (minden valószínűség szerint moszkvai zsinórokon mozgatott) teheráni „diá-kok" az amerikai nagykövetség embere-it november negyedikén foglyul ejtették Cartcr a sah után az amerikai túszokat is elárulta Szádat felajánlotta hogy amerikai gépek egyiptomi repülőterek felhasználá-sával csapjanak le a teheráni nagykövet-ség épületeire amiket november legele-jén még könnyűszerrel lehetett volna a csőcselék kezéből kiragadni Cartcr épp-úgy elutasította mint az amerikai légie-rő tervéi hogy rohamcsapat szálljon le abban a védtelen faluban ahol Khomc-in- i pihent Elég lett volna az ajalollál az Egyesült Államokba vinni azzal hogy a túszok ellenében bocsájtanák öt szabadon Nem „bölcs mérséklet" hanem megfutamodás Cartcr llgycfogyottságál nem csak a külpolitikában járatlan amerikai tömegek helyeselték hanem a nyugatcurópai kor-mányok is „bölcs mérsékletet" látlak ab-ban ami tulajdonképp terroristák elöl való megfutamodás volt Ezután tört ki az afgán válság Egy pillanatig úgy látszott mintha az Afga-nisztánt lerohanó Szovjetunióval szemben Amerika -- egy kicsit a sarkára akart vol-na állni Európai szövetségesei azonban s Japán is magára hagyta Arra talán kaphatók lesznek hogy a moszkvai olimpiai játékokról elmaradnak (Folytatás a 2 oldalon) A rum vezetője bürokratikus illetőségénél fogva s nem valamiféle reprezentáció folytán A jelenlévők ha nem is az ország leg-kiválóbb szakemberei de mindenképpen azok főnökei kizárólag értelmiségiek le-h- át s nincsen közöttük egyetlen nem ér-telmiségi sem — Nem elég azonban értel-miséginek lenni ahhoz hogy valaki a Központi Bizottság plénumain részt ve-hessen Az uralkodó rend kimagasló kép-viselőjévé is kell válnia ehhez ahogy egy alkotmányos monarchia felsőházában is csak nemesek vannak de csak azok a nemesek akik egyszersmind főrendi mél-tósággal is rendelkeznek A párt „herce-gei" és „grófjai" tehát rangjuknál fog-va hivatalosak a Központi Bizottság ülé-seire A Központi Bizottságnak már nem a népi egység demonstrálása s a már meg-hozott döntések ratifikálása a dolga ha-nem a tényleges döntéseknek esetenként éles viták közepette való meghozatalaE vitákon időnként egymásnak ugranak az — folytatás a 6 oldalon - |
Tags
Comments
Post a Comment for 000208
