Kanadai Magyarsag, December 08, 1973

              Béldy Béla:
messianizmus vége
Ha az ember az oroszok politikai rendszeré-re
gondol elsősorban a politbüró jut az eszébe
Ebben a válogatott társaságban talán Suslov az
egyetlen aki csöndesen fanatikus a többi ál-talában
üvöltő dervisnek tűnik Brezsnyev tud
ugyan kordiálisan nevetni ha valami nagyon
kell neki de tud pofozkodni is Szegény Dub-cse- k
tudja hogy mi „a kommunizmus ember-telen
arca" Valamennyiük közt Gromikó lát-szik
a legdurvábbnak holott neki kellene a leg-szelidebbn- ek
lennie Mint hűséges párthiva-talnok
kiülte magának a külügyminisztéri-umot
és így sokat járkált külföldön ahol mégis-csak
tanulhatott volna valami kis modort De
megmaradt muzsiknak Sharp kanadai kül-ügyminiszterre
a világ legbékésebb és leg-jobbmod- oru emberére úgy ripakodott rá leg-utóbb
mintha a szolgája lett volna: Ne avat-kozzék
be a belügyeinkbe!"
Ez az együttes sohasem tudta legyőzni a for-radalomban
fogant durvaságát hatalmi döly-fét
megmaradt — orosznak A hóditó messia-nizmus
egy bizonyos duhaj légkört teremtett
közéjük és ebbe a falurossza-atmoszféráb- a
építették bele politikai terveiket és azok meg-valósításának
taktikáját is
Ez az együttes sokszor nagyon ravasz de
sohasem elég okos Sokszor nagyon támadó
de nem ijesztően félelmetes Sokszor békülé-kenynek
tűnik de közben hódításra gondol
Hiányzik belőle az a géniusz amit csak a nép
egyetemes szellemi-lelk- i alkata tud adni a ve-zetőinek
A világ legnagyobb országa de még
a legfelsőbb fokon is falusi kupaktanácsnak
látszik Kicsinyesek irigyek gyűlölik a másik
falut ahol több terem
Nekünk magyaroknak nem Kádárral van
vitánk aki csak az ÁVÓ által megnevelt enge-delmes
lakáj nem is a pesti politbüróval ha-nem
a Szovjettel A Brezsnyev-doktrin- át so-sem
vonták vissza és különben is több mint
hat erősen motorizált szovjet hadosztály van az
ország területén Magyarországon nem Kádár
az úr hanem a szovjet nagykövet és a vezénylő
tábornok
Moszkva világpolitikai beavatkozásai mu-tatják
leginkább mennyire nincs más elkép-zelésük
mint a hódítás amitől azonban — fél-nek
Félnek a saját korlátaiktól amelyeket a
gazdasági és földrajzi viszonyok állítottak kö-réjük
Ez a trauma a Második Világháború ele-jén
fejlődött ki és bennük is maradt A háború
eiején a németek ripityára verték az orosz had-sereget
amíg Amerika be nem avatkozott
Az agyonbombázott szintén kontinentálisán
bezárt németeket akkor kezdteSztálin megij
szorítani amikor az amerikai anyag hadi-anyag
és élelem elkezdett áradni hozzájuk
Az oroszoknak nagy tömegeik maradtak — a
kezdeti óriási hadifogoly veszteség ellenére is —
különösen a szibériai pihent hadsereg döntő
ereje A németeket viszont már széthúzta Euró-pa
megszállása és megtizedelte a szakadatlan
angolszász bombázás
Sztálin nem volt lángész de jó paraszti esze
volt és Zsukovban kitűnő hadvezért talált Tud
ta hogy tömegei előbb-utób- b legázolják az erő-sen
ritkuló német frontot És arra is volt esze
hogy ne szereljen le azonnal a háború után
mint az angolszászok így tudta a jaltai önren-delkezési
jogot amit aláírt félrerúgni és egy-szerűen
legázolta Közép- - és Keleteurópát Az-után
jött vagy inkább folytatódott' az erőszak
ameddig csak az orosz örVnesterek géppisz-tolyai
elértek A párt-megbízott-ak tudták
hogy a terror a legnagyobb megtartó erő és
ahova eljutottak ott a brutális félelmet iktat
Gordon Sinclair a kanadai
rádió és újságírás „grand old
man"-j- e Sohasem volt Amerik-a-
barát de tárgyilagos és
igazságos volt Nagy tudása és
bátor őszintesége megóvta attól
az ál-nacionalizm-ustól
amivel
a szélsőbaloldal igyekszik Amerika-
-ellenes hangulatot felkor-bácsolni
Kanadában Gyakran
bírálta a nagy szomszédot de
sohasem azért mintha az Ka-nadát
elnyomni kisajátítani és
amerikanizálni akarná Ha hi-bát
látott akár a határon túl
akár innen mindig bátran és
őszintén megmondta Gordon
Sinclair az egyedüli nagy kom-mentátor
ma az észak-amerik- ai
kontinensen aki régi begyöke-resedett
liberalizmusa ellené-re
sem viszhangozza a liberá-lisokat
csak azért mert libe-rálisok
vagy éppen a szocia-lista
NDP-- t mert ellenzékiek
Az alanti kommentárára egé-'sze- n
spontán minden előzetes
beharangozás nélkül vállalko-zott
De az amit mondott egész
Kanadában és Amerikában óri-ási
érdeklődést keltett szinte
közvéleményalkotó változás
erejével hatott
Köszönjük Gordon Sinclair-ne- k
ezt az igazságos tárgyila-gos
és emberi magyarázatot és
mély tisztelettel hajtjuk meg
fejünket előtte úgyis mint --
kanadai
újság és úgy is mint az
A
ták be új hódításaikba
De ennél többre nem jutottak Sikerült vagy
százmillió nem-oros- z népet saját országaikban
munkatáborokba kényszeríteni és még 25 év
óta is kutyákkal és őrtornyokkal őrizni őket
Ami bennünket most érint az nem Magyar-ország
külpolitikai elhatározása mert ilyen
nincs Az csak a Szovjet parancsait követi Ami
érint bennünket az a Szovjet külpolitika leg-közelebbi
lépése Első reakcióként az egyip-tomi
győzelem délibábjára Moszkva úgy el-rúgta
magától a détente-o- t mintha sose ka-paszkodott
volna bele Azután amikor látta
hogy Izrael kezd felülkerekedni le akarta gá-zolni
„megsemmisíteni" ahogy Brezsnyev
levele fenyegetett vele De ekkor jött az ellen-erőszak
egy halvány reflexe: „a készenlét"
mire a falu-rossz- a gyorsan visszavonult
Ez az inferiority complex határozza meg
jövő külpolitikájukat is A messianizmus már
csak téma de nem törekvés
Mivel atomfegyvereik bőven vannak leg-szívesebben
ezzel kezdenének háborút ha nem
félnének attól hogy Amerika és most már Kína
is — visszalő És hiába hirdetik a Frunse Hadi
Akadémia kisebb-nagyob- b rangú tanárai
hogy élettelen területté atomizálják az imperi-alistákat
jól tudják azt hogy ez legalább is
kölcsönös lesz Az is gyomorsülyedést okoz ne-kik
hogy vajon „nagyszerű" rakétáik odatal-álnak-
e ahova szánják őket vagy — vissza-potyognak
saját területükre? Az Űrben elszen-vedett
sorozatos halálos technológiai kudar-caik
nem biztatnak pontos találatokkal Sem
komputereik sem elektronikus irányító ké-szülékeiknem
megbízhatók Mühelyáruk nem
tudományos termékek
Ha a Szovjet nem tud „6—napos" blitz-e- l
győzni — amit nem tud — akkor már vége is
van Ezért sehol sem kezd háborút csak a ke-rítésen
ül és figyeli ki győz egy lokális hábo-rúban
amibe azután nagy garral beavatkóz-hati- k
A Közép-Kelete- n a legvalószínűbb a
helyzet bár Szádat nem akar háborút de kér-dés
hogy a zsidók kibírják-- e a rájuk gyakorolt
nyomást? Európa felé nem támad a Szovjet
mert örökre megfosztja önmagát a nagysza-bású
ipari szállításoktól Kína nem az az ellen-fél
akit 6 nap alatt le lehet rohanni még atom-bombákkal
sem mert nekik is vannak Ha
mást nem megbéníthatják az utánpótlást a
Trans-Sibéri- a vasúton Vlagyivosztok felé és
ezzel a Szovjetet elzárják a Csendes Óceántól
Az oroszoknak egyetlen lehetőségük van a
túlélésre: átalakítani külpolitikájukat: a mes-sianizmust
befagyasztani mint a szibériai ma-mutokat
hogy majd valami későbbi generá- -
ció ássa ki és helyezze el múzeumba Ők pedig
alakuljanak át védekező pozícióba Az atom-fegyverekkel
való fenyegetés végleg megbuk-tatja
a détente-o- t ami nélkül a gazdasági csőd
villámgyorsan elönti őket
Történelmi tanulság hogy a csak hódító há-borúra
épült nemzetközi politika elbukik
Ahogy Attila elbukott Napóleon elbukott a
németek is elbuktak és az oroszok is elbuktak
mielőtt elkezdték volna a szuezi támadást
A világpolitikához olyan óriási ipari erő és
tengeri szabadság kell mint Amerikának van
Ezért vette át Amerika a világpolitika irány-ítását
Mindegy hogy mit szól hozzá a Szovjet
és a darabjaiban politizáló Európa Amerika
döntésétől függ a jövő sorsa Ez a döntés lehet
gyenge rossz halálos is De lehet jó is ami
életet ad a világnak Aki hisz a szabadember
jövőjében Amerika mellé áll
Kár ellene politizálni mégha valaki nem is
imádja Nixont Saját maga ellen politizál
Gordon Sinclair
elnyomott és megrágalmazott
embercsoportok egyikének kép-viselője
„Ez a kanadai (önmagára
gondol) azt hiszi hogy itt az ide-je
hogy végre valaki védelmé-be
vegye az amerikaiakat mint
a legnagyobblelkü és valószínű-leg
a legkevésbbé elismert né-pet
ezen a földön
Németországot Japánt és —
kisebb mértékben — Angliát és'
Itáliát a háború törmelékeiből
az amerikaiak emelték föl akik
billiókat öntöttek ezekbe az or-szágokba
az újáépítésre és egy-szerűen
leírtak több más bil-liót
az adósságaikból Az emlí-tett
országok közül egyetlen
egy sem fizet mégcsak kama-tot
sem a fennmaradt adóssá-gai
után az Egyesült Államok-nak
Amikor a frank az összeom-lás
veszélyében állt 1956-ba- n
az amerikaiak voltak azok akik
alátámasztották és a hála érte
az volt hogy inzultálták és ki-csúfolták
őket Párizs utcáin
Ott voltam Láttam mindezt
Ha távoli városokat földren-gés
sújt az Egyesült Államok
az amely elsősorban siet a se-gítségükre
Ezen a tavaszon 59 ameri-kai
községet várost semmisí-tettek
meg a tornádók Senki
sem segített
A Marshall-ter- v és aTruman
politika billiókat és billiókat
szivattyúzott a reményüket
vesztett országokba Most ezek-nek
az országoknak az újságjai
dekadens és háborús- - szándékú
Amerikáról írnak
Csak egyetlen egyet szeret-nék
látni azok közül az orszá-gok
közül amelyek most kár-örömmel
jelzik a dollár külföl-di
értékcsökkenését amely sa-ját
repülőgépet épített volna
Gyerünk hadd halljuk! Van
még egy ország a világon ame-lyiknek
a repülőgépe egyenér-tékű
a Boeing Jumbo Jet-- M a
Lockheed Tristarral vagy a
Douglas 10-el- ? Ha igen miért
nem használják azokat? Miért
használ minden nemzetközi vo-nal
az egy Oroszországot ki-véve
amerikai gépeket?
Miért nem küldött a világnak
egyetlen más országa sem egy
férfit vagy egy nőt a Holdra?
Még csak nem is tervezték
Beszélünk a japán technok-ráciáról
és amit kapunk az —
rádió
Beszélünk a német technok-ráciáról
— és autókat kapunk
Beszélünk amerikai technokrá-ciáról
— és — embereket látunk
a Holdon nem is egyszer ha-nem
több esetben és mindig biz-tonsággal
haza is érkeznek
Skandalumokról botrányok- -
ról beszélünk és az amerikaiak
ezt a kirakat- - ablakaikba te- -
ivatagi színjáték
ALEXANDRA NIKOLÁJEV-N- A
ugyancsak dicséri és a nyel-ve
sem törik bele ahogy ki-mondja:
Szalahiddin Aludzso-novic- s
Nazarov Pedig istente-len
név Először a csodalám-pás
Aladin jut eszembe aztán
Nazarov kapitány a sopronkő-hidai
orosz börtön parancsno-ka
ahogy félórára tágítja a pil-lanatot
amikor valaki a halál-ba
indul Szadista volt A cso-dalámpás
ellenben nem az
Legalább is hivatalosan nem
Népmiivelésügyi miniszterhe-lyettes
és harminc éves Csoda-gyerek?
Alexandra a fejét ráz-za
Egy a milliók közül Átlag-karrie- r
Mindenki utána csinál-hatja
ha ? Nem folytatja
pedig éppen a ha"-ba- n bújik
meg a riport Jó a származá-sa
jó a karakterisztikája sze-rencsés
esetleg tehetséges?
Vagy játék az egész és a cso-dagyerek
miniszterhelyettes is
tehetséges vagy tehetségtelen
színész mint a többi Úgy mo-zog
beszél alakít ahogy a lát-hatatlan
rendező dirigálja
így már nem is haragszom
hogy a meleg ragyogó októ-beri
napot egy miniszterhelyet-tesre
pazaroljuk holott a „Di-namó"
uszodájában még fiiröd-hetnén- k
ha nem lenne bezár-va
De be van mert az üzbég
kalendárium már késő őszt je-lez
és akkor már senki sem für-dik
Napozás helyett meghall-gatom
a miniszterhelyettes-nél
azt amit az éjszaka olvas-tam
a szállodai szobámban Mi-lyen
volt és milyen ma az üz-bég
közoktatás? Akkor? Ökö-lbeszorított
kézzel fogvicsor-gatva
mond ilyet az ember: 160
iskolában 170000 gyermek ta-nult
és a lakosság 2 %-- a ismer-te
a betűt Bezzeg most? Öröm-teli
mosollyal lelkesedéssel
áhítattal mond ilyesmit és Le-nin
arcképére pillant az ember:
6410 általános iskolában
1500000 75 középfokú szakis-kolában
52600 30 egyetemen
pedig 101000 fiatal okosodik és a
lakosság 2 %-- a nem ismeri a
tyetüt
AKKOR PEDIG PLÁNE
megnyerő a pörgebajuszu
„kiskunsági" miniszterhelyet-tes
amikor a statisztikai fé-lórát
azzal hidalja át hogy ré-gen
kinőttünk már a szembe-tegségből
Ha valakit érdekel
az üzbég közoktatásügy fejlő-dése
megkeresi az adatokat
Életünk világos kép és nincs
titok mögötte Legfeljebb? M-ilyen
csodálatos hajtóerő u kom-munizmus
amikor egy nép éle-tébe
kapcsolódik Hangot vál-toztat:
Olvasta a statisztikai k-imutatást
amit Alexandra Ni-kolájevné-val
küldtem? Én is
hangot változtatok Olyan ér-dekfeszítő
volt hogy hajnalig
nem aludtam Ha már színhá- -
szik hogy mindenki tudjon róla
Máshol — elhallgatják! Még a
sorozási szökevényeikel sem
üldözik Ezek itt vannak Kana-dában
a mi utcáinkon és leg-többjük
— hacsak nem szegik
meg a kanadai törvényeket —
amerikai dollárokat kapnak a
mamától és a papától hogy itt
költsék el azokat
Amikor Franciaország Né-metország
és India vasutai az
elavulás miatt letörés előtt áll-tak
az amerikaiak voltak azok
akik újjáépítették azokat De
amikor a Pennsylvania Railro-a- d
és a New York Central csőd-be
jutott senki a világon nem
küldött nekik még egy öreg va-gont
sem
Legalább ötezer esetet tudnék
felsorolni amikor az ameri-kaiak
más bajban lévő népek
segítségére siettek Tud valaki
megnevezni mindössze egyet-len
országot is amely a baj-ban
lévő Amerika segítségére
sietett? Nem volt segítség a
szörnyen tragikus San Francis-coi
földrengés idején sem A
mi szomszédaink — egyedül o-ldották
meg ezt a problémát
És éppen ezért átkozottul
unom hogy mindenki az ame-rikaiakat
rugdossa Minden ne-hézségből
magasra emelt zász-lókkal
fognak kikerülni És ami-kor
ez megtörténik — joguk lesz
elfordulni azoktól az országok-tól
amelyek most kárörömmel
nézik zavaraikat
Nagyon remélem hogy Kana-da
nem lesz ezek között!"
1973 december S (No 19) Kanadai Magyarság 3 oldal
zasdit játszunk csináljuk jól:
nincs csodálatosabb mint ami-kor
életre kelnek a számok és
hamisítatlanul mutatják egy
nép történelmi ugrását
Ócska komédia gyerekes ha-zudozá- s? Persze hogy az de
kötelező A politikai protokol el-engedhetetlen
része Nemcsak
azt mondom vele hogy jól fel-készültem
az üzbég élet tanul-mányozására
hanem a játék-szabályokat
is ismerem Utána
olyasmi is sorra kerülhet hogy
játszunk „öszintésdit" és né-pieskedjü-nk"
Mondjuk el a kö-telező
„mátyot" ropogtassuk
egymás derekát és úgy beszél-gessünk
mintha hosszú-hösz-sz- ú
idő után találkoznánk új-ra
Ez is színház? Csak nehe-zebb
Nem elég hozzá a statisz-tika
és párttörténelem Az a né-hány
évtized is „megkívánta-tik"
amikor nem minden szín-ház
Mondjuk? Komolyan örül
az ember hogy a másiknak nem
jutott kenyér vagy a másik
halt meg helyette Még komo-lyabban?
Amikor az életet nem
szólamok hanem a túlélés (ör-vényei
mozgatják Közben
számtalanszor elhangzik a
„máty" és megkéselik vagy
megölelik egymást? Az sem já-ték
Évezredes kifejezési for-ma
és senki előtt sem kétséges
mikor igaz vagy mikor hazug
Pártunk és kormányunk na-gyon
helycsen cselekszik ami-kor
az elmélet mellett kétkezi
mesterségre is kitaníttatja a
fiatalságot
SEGÍTENI KENEIIOGY
más témára váltsunk de nem
segítek A kezét nézem és vizs-gáztatom
de újra feltalálja ma-gát
Csak rosszul Azt sem emlí-tettem
hogy apám ugyancsak
lakatos volt és a polgárhábo-rú
után a taskenti szerszám-gyár
vezetésével bízták meg
aztán 1937-be- n északra „vezé-nyelték"
és sohasem jött visz-sz- a
Pedig fontos Innen újra
zökkenőmentesen fut a hivata-los
szöveg és: jellegzetes Pár-tunk
humánus vonalvezetése a
gyermekekben már nem bün-teti
az apákat Leírta az időt?
Különben hagyjuk Az a lényeg
hogy a tanonciskolából sokun-katMoszkvá- ba
vittek és az
egyetem után Üzbégisztánba
küldtek vissza Pártunk és kor-mányunk
A hivatalos szö-veg
többi része érdektelen Cso-dalámp- ás
Aladin életrajzából
azt tünteti el hogy janicsár
volt Az 1937-e- s nagy „tiszto-gatás"
után millió és millió
nemzetiségi gyereket vettek
állami gondozásba A jó tanu-lókat
Moszkvába vitték tovább-képzésre
a rosszakat ? El-nyelte
a front vagy a börtön
De ilyen csekélységen nem ve-szünk
össze Megiszunk néhány
csésze teát és úgy búcsúzunk
el mint akik megértették hogy
a miniszterhelyettes emléke-zetéből
csak néhány évet az
üzbég fiatalságéból viszont né-hány
ezredévet iktat ki a tör-ténelemhamls-ítás
De azért
megpacskoljuk egymás vál-lát
és jutalomból látogatást
„eszközöl" ki — Szára Izantu-rajaván- ál
Szívére tett kézével
és mélyen meghajolva a tele-fonkészülék
előtt Kicsoda a
furcsa nevű Szára? Lenin-rende- s
színművész a Legfelsőbb
Szovjet Tanács elnökhelyettese
és ismerős Az anyát alakította
az üzbég darabban amelyből
egyetlen kukkot sem értettem
mégis tudtam hogy „haladó"
anya Gyönyörű sárga-lil- a ki-monób-an
derékig érő copffal
járkált a színpadon Amikor a
zenekar a „Varszavánka" for-radalmi
indulót harsogta és a
felkelő nap bearanyozta Lenin
elvtárs háromméteres képét
Szára Izanturájeva mélyen
meghajolt Átélte az idők sza-vát
és letépte arcáról a feke-te
Ióször „parandzsát" Évez-redes
asszonyi elnyomásból
szabadult fel Széttárta karját
Szépen énekelt és a sárga-földi- g
leteremtette az öreg gaz-dát
aki sehogysem értette az
idők szavát Szembeszállt a ha-ladó
fiatalokkal földjéhez
imádkozott és sírt A darab vé-gén
mit tehetett mást kiballa-gott
„haladó" családja után a
kolhoz határába Letörölte
könnyeit kapáját a földbe vág-ta
és megértette az idők sza
vát Jutalmul befogadták a „kö-zösbe"
és a sárga-lil- a kimonós
haladó asszonyság karéj kenye-ret
szelt a sajátból
A VIRÁGMINTÁS FARA-GOTTtölgyfa-ka- pu
lassan nyí-lik
Sárga-lil- a selyem kimonó-ba- n
a „haladó" anya áll mö-götte
Szívére teszi kezét és mé-lyen
meghajol A kolhoz-stor- y
folytatását játsza: milyen szép
világba jut aki átérzi az idők
szavát Rózsaillatú virágos
csodálatos kertbe lépünk A ka-vicsos
úton előre engedem
mégis mögém kerül kezét szí-vére
szorítja és egyetlen szót
sem szól Most azt a szerepet
játsza hogy a haladó „üzbég
nö tiszteli a múltat és régi szo-kás
szerint fogadja a vendé-get
Az előszobában kovácsolt-vas
virágtartó néhány akva-re- l
és piros-fehé- r háziszőttes
drapéria Szára asszony szét-húzza
a függönyt és nádgarni-turá- s
sárgafüggönyös fogadó-szobába
tessékel A haladó
szemlélet bére? Csak akkor ve-szem
észre hogy egyedül va-gyok
amikor a szembenlévö
függöny-ajtó- n jön szembe Egy-szerű
fehér vászonruhában
vékonyka hajkoszorúval így is
szép pedig testvérek között is
ötven
Szeme mandulavágásu haja
hollófekete mosolya ?Ázsi-a- i
sokezeréves levetheletlcn
„parandzsa" Eltakarja a Leg-felsőbb
Elnöki-tanác- s elnökhe-lyettesét
és az embert Még a
kis copfosat is aki a polgár-háború
zűrzavarában egy tas-kenti
gyermekmenhelyen hal-lotta
először a szót: színház
Úgy képzelte az olyan világ
ahol minden gyermeknek van
anyukája senki sem rongyos
és mindenki jóllakott És szí-nésznő
lett A gyermekotthon
csöpnyi színpadán az árvát ala-kította
akinek szüleit elsodorta
a háború Sírt és veic zokogott
a közönség Először és utoljára
a valóságot játszotta Később
a moszkvai akadémiára került
és megtanulta hogy a színház
nem élet és az élet nem színház
Komédiás lett Minden szere-pel
vállalt és minden szerepben
kitűnően bevált Legjobban a
politikaiakban Jutalmul szín-házat
kapott Nem Taskentben
hanem mindenütt Városról vá-rosra
faluról falura járt de
elvetödötl társulatával a leg-eldugottabb
oázisokra is A
színpadot maguk eszkábálták
össze A kosztümöket maguk
varrták csak a darabol írta a
párttitkár A kolhozositás évei-ben
vért ivott az üzbég siva-tag
de Szára Izanturájeva és
társulata azl játszotta a kisem-mizett
megalázott parasz-toknak
hogy a kolhoz olyan
ahogy a színház kulisszavilága
mutatja Szép vidám mindig
mindenki megelégedett Néha
a „baszmaesok" a sivatagi
gerillák legéppuskázták a szín-társulat
felél? Az is színház
volt Utána azt játszották hogy
társaik Lenin nevében boldo-gan
haltak meg a kommuniz-musért
SZÁRA IZANTURÁJEVA
azóta is színházat játszik K-iismerhetetlen
mosollyal és üz-bég- ul
Rossz az orosz kiejtése?
Tökéletes Akkor? Hallgat és
pillanatra eltűnik az évezredes
parandzsa Amikor újra moso-lyog
és beszél már nem érde-kes
Komédiázik Hibátlanul és
meggyőzően a hivatalos szöve-get
mondja A kommunizmus
azért közös kincse az emberi-ségnek
mert minden nyelven
egyformán mondható és egyfor-mán
érthető Én üzbégül más
oroszul vagy magyarul hirdeti
de mindnyájan egyel akarunk
Ez is olcsó propaganda? A szov-jet
kisebbségi politika alapve-tő
trükkje A nemzetiségek sa-ját
színházaikban saját íróik-tól
saját nyelvükön „hitelesen"
kapják azt hogy a népi világ-szemléle- ti
nyelvi különbségek
a kommunizmusban feloldód-nak
és közkinccsé válnak
A virágmintás faragott főlgy-f- a
kapunál búcsúzunk Szívé-re
szorítja kezét meghajol az-tán
„europaiasan" fog kezet
Újra azt játsza hogy az ázsiai
és európai szokások megfér-nek
egymással? Minden lehet
Még az is hogy akadnak pil-lanatok
az életében amikor
nem játszik Szeretné elfelejte-ni
a kis árvát aki még igazat
játszott a színpadon
GÁBOR ÁRON