000062 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
' "~Wv 'fSSÍ ' i' $f"' - -- v „ -- v i- -t V-J- — HUNGÁRIÁM LIFE Nem sokaság kantm Liltk 0 t A t szabad nép tesz csuda dolgokat Lu-gM- t IndeptnJeut MAGYAR ELET Cuudün TU BERZSENYI h itt Hungárián mngaffi Vol 38 6 XXXVIII évfolyam 6 szám 1985 február 9 szombat Ara: 50 cent Európában növekszik a koordinált gerillatevékenység Újabb terrorhullám a NATO védelmi hálózata ellen Meredek áremelések Magyarországon ® Reagan megvédi a költségvetést Knnald Hccagan USA-elnö- k éppen a 74 születésnapján mondotta el az évi „State of the Union" beszédét amely tulajdonképpen átfogó jelentés volt az USA gazdasági állapotát illetően továbbá a fóbb nemzetközi politikai irányvo-nalak metszopontjait is ismertette Reagan megvédte Caspar Weinberger had-ügyminiszter honvédelmi igényeit amikoris 42 millió dollár nem katonai költség-vetési tétel elhalasztását és 30 billió dollár hadügyi költség kiadását javasolta 1986-r- a Weinberger szerint „az USSR hadereje állandóan növekszik és csak-nem minden ága offenzív (támadó) jellegű" Ezzel indokolta hogy az USA az elmúlt négy év alatt csaknem egytrillió dollárt költött honvédelmi célokra Wein-berger 25°'o-k- al emelte a zsoldokat és a tiszti fizetéseket továbbá 55-r- öl 680o-r- a emelte a hadseregben visszamaradok számát — A Kremlben tovább tart a veze-to-utánpótl- ási válság: Romanov és Grisin neve mellett újra emlegetik Gorbacso-vot aki 20 évvel fiatalabb mint Tyihonov Csernyenko vagy az ugyancsak utód-ként emlegetett jelenlegi külügyminiszter Andrcj Gromiko Egyébként számos jel mutat arra hogy az aggkorú vezetőkkel torkig van a köznép és Moszkvában már büntetés terhe nélkül terjeszthetik a Csernyenko-cllcne- s vicceket ami egy korszak letűntét jelezheti — A Popicliiszko lengyel lelkész meggyilkolásával vá-dolt halálra ítélt fóbunös Piotrowski kijelentette hogy nem tart igényt a kegye-lemre és sajnálatát fejezte ki hogy bűncselekményével ártott a lengyel kom-munista párt hírének (?) — Mind üj-Zéla- nd mind Ausztrália egyre függetle-nebb védelmi politikát próbál követni t)j-Zéla- nd megtiltotta egy USA-hadiha- jó látogatását Ausztrália megszüntette az USA-légitámaszponto-kra vonatkozó egyezményt ezzel az MX-rakét- ák kipróbálását akarják megakadályozni ÜJ TERRORHULLAM A NATO VÉDELMI HÁLÓZATA ELLEN Különös állatfajta az európai városi gerilla: ha az oroszok egyik rakétája „vé-letlenül" áttéved más or-szágba és két állam (Finn-ország és Norvégia) légterét is megsérti néma csend kö-vetkezik és a nyugatnémet ellenzéki „Zöld" párt nem rendez tömegtüntetéseket Ha szovjet búvárhajókat fe-deznek fel a svéd és norvég partok mentén a felségvizek határán belül ugyancsak né-ma csend várható Az 1985-ö- s évnek egye-lőre még a kezdetén va-gyunk de máris az az ál-talános benyomás hogy 1985-be- n a nemzetközileg megszervezett terrorista bandák koordinált terrortá-madásokat terveznek Stirling György: Az idei tcrrorhullám kró-nikája: Ez év január 25-é- n a francia Action Directe geril-lacsoport vállalta a felelőssé-get Renc Audran tábornok a hadügyminisztérium fő fegyverszakértöjónek legép-puskázás- a miatt Ugyancsak az év elején történt hogy a Baader— Mcinhof geng a Vörös Had-sereg Frakció (RAF — azaz Rotc Armee Fraction) Bré-mában tüzbombákkal támad-ta az egyik nagy elektroni-kus gyár épületeit A nyugat-német rendőrség szerint ez volt a RAF sorrendben 30 hasonló terrortámadása Két hete München egyik külvárosában ugyancsak a RAF legyilkolta Ernst Zim-merman- nt az MTU hadfel-szerelési vállalat 55 éves fő-igazgatóját Ezenközben Dél-Portugáliáb- an Bcja városában az FP—25" néven ismert ge- - rillacsoport egyszerre 18 Mercedes gépkocsi alá he-lyezett el plasztikbombát mert a kocsik tulajdonosai egy német hadirepülő-kikép-zőtábo- r tagjai voltak Ezt megelőzően az „FP— 25" Lisszabon kikö-tőjében hat NATO-haj- ó el-len támadt rakétahordozá-so- s gránáttüzzcl Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter a terrorhul-lám miatt főleg Párizst okol-ta azért hogy már 270 ge-rillatcvékcnysé-ggel gyanúsí-tott személynek adott mene-déket JELENTÓS ÁTFOGÓ ÁREMELÉS MAGYARORSZÁGON Lapunk más helyén idéz-tük a Reuter beszámolóját az óhazái áremelésekről Az alábbiakban a Magyar Ncm- - 'zetben megjelent hivatalos ünnepi trakták hétköznapi gondok Magunk mögött hagytuk hát az ünnepeket s aligha akad közülünk olyan aki no meggyarapodott súllyal vágna neki az újévnek Mert a magyar ember — akár otthon él a szülőföldjén akar külhonba vetette sorsa — szeret jókat enni A karácsony meg a szilveszter pompás alka-lom arra hogy a magyar háziasszonyok bemutassak sütési-főzé- si tudo-mányukat Nagy trakták kerülnek ilyenkor az asztalra s az ünnepi fo-gasok gerincét a húsfélék — rántott sertéskaraj oldalas zaftos fótt hú-sok és káposztába való töltelékek — jelentik Melyekről oly érzéklete-sen és étvágygerjesztőén tudott írni Krúdy Gyula aki ínyencnek leg-alább olyan kiváló volt mint írónak A magyar húsevő fajta s azt az ünnepi étkezést ahol nem kerülne az asztalra legalább egy-k- ét húsféle bizony lefitymálná Eleink még jobban tudlak enni s mivel az orvosok régebben nem intették őket a túltápláltság eszélyeire bizony hatalmas lakomákat csaptak ünnepi és egyéb alkalmakkor amikor — mai fogalmak szerint — fantasztikus mennyiségeket tüntettek el a gyomrukban A jobb emésztés no meg a hangulat kedvéért locsolgatván a zsíros ételeket finom borokkal Egy régi lakoma Debrecenben Mindez nemcsak az ünnepek kapcsán jutott most eszembe hanem mert a kezembe került egy ujesztendóL köszönló regi magyar ebéd ét-rendje és anyagbeszerzői elszámolása Az ebedet — minden év első hét-köznapján — Debrecen szabad királyi város magas magisztrátusa adta az új esztendő és a városi tanácsba az olózó év végen beválasztott új tisztségviselők köszöntés-ér-o A Hajdú-Biha- r megyei lcvéllárban marad-tak följegyzések az ebédről melyet 1747 január 2-- an ettek végig a deb-receni városatyák Érdemes átolvasni mikcl is főzlek a sakácsok Kezdjük a húsokkal! Föltálaltak ez alkalommal 95 font tehénhúst két borjút malacot disznó- - és ökórhúst négy nyulat hét pár ga-lambot 16 pár csirkét hal pulykát öt kappant négy pár tyúkot és négy ludat Beszerezlek ehhez hcl darab kenyeret — ezekről megjegyzi az irat hogy malomkerék nagyságú pirosra sült cipók voltak — két véka minisztertanácsi közlemény-ből ragadjuk ki a fontosabb részeket „A tej és tejtermékek átlagosan 28— 29% -- kai drá-gulnak A cukor ára 16%-k- al lesz magasabb A húsos ételkonzervek 16—18%-ka- l a csokoládé 5—6 a kakaópor 15%-ka- l drágulnak Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vcndéglátóipari és a munka-helyi étkeztetés árai is A szén és a brikett a tűzi-fa a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára átla-gosan 25 a koksz a ház-tartási tüzelőolaj és a propá-n- bután gáz ára 30%-k- al emelkedik A villamos energia ki-lowattóránként 25 fillérrel drágul A postai szolgáltatásak díja átlagosan mintegy 85%-k- al emelkedik a szabvány-méretű levélé 4 Ft-r- a a le-velezőlapé 2 Ft-r- a nő A városi közlekedési díjak február 1-t- ó'l átlago-san 55— 60%-k- al emelked-tek: a vonaljcgyck ára a kétszeresére az általános havi bérlelek ára 45-r- öI 75 Ft-r- a a kombinált buda-pesti bérleteké 110-r- ől 170 Ft-r- a emelkedtek A könyvek ára átlagosan 7%-k- al emelkedik A színházak zenei intéz-mények a cirkusz a varieté valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15%-a- l emelkednek Április 1-- tól a SZOT üdü-lési díjai is emelkednek a főszezonban napi 12 azon kí-vül napi 7 Ft-ta- l A személygépkocsik árai átlagosan 3—4'Vkal eme-lkednek" fis így tovább A legrejtélyesebb az a minisztertanácsi bevezető állítás miszerint „1985-be- n a fogyasztói árszínvonal 7%-k- al emelkedhet " (?!) akkor amikor a posta pl 85%-ka- I emelte díjait DJRA MEGNYÍLT A GIBRALTÁRI HATÁRSOROMPÓ Spanyolország hivata-losan megszüntette a 16 éve tartó gibraltári bloká-dot mely mind a száraz-földi mind a tengeri uta-kat lezárta az angol koro-nagyarmatba való belépés megakadályozására A zöldre festett vaskapu-kat annak idején 1969 jú-nius 9-é- n zárták le amikor Francisco Franco genera-lisszimusz — egyben spanyol diktátor — azt remélte a zár-lat elrendelésétől hogy Ang-lia kénytelen lesz feladni a gyarmatot melyet egyéb-ként csak „The Rock" (Szikla) néven emlegetnek az angolok Anglia Gibraltár jövőbeli sorsának megtárgyalása elől mindaddig elzárkózott amíg a határ környéki megszigorí-tások és belépési tilalmak ér-vényben voltak úgyhogy London első feltétele az ál-lamközi tárgyalások küszö-bén a gibraltári blokád fel-oldása volt amit Madrid a héten teljesített Nagy-Britanni- a még 1704-be- n foglalta el ezt a stratégiailag oly jelentős sziklaerödöt mely az Atlanti-óceán-ból a Földközi-tengerb- e tarló tengeri forgal-mat valaha nagy tűzerejű lüzérülegcivel ellenőrizni tud-ta — Folytatás a 2 oldalon — - hat lisztet laskatésztának három kosár perecet 21 icce vajat tejfölt és sok-féle fűszert: zellert petrezselymet tormát retket murok répát s végül négy gónczi hordónyi savanyúkáposztát Ha mór a hordónál tartunk: a bőséges ebédet egy gónczi hordó (136 liter) óborral öblítették le a jóétvágyú debreceni városatyák Akiknek szárnál ugyan nem tudjuk de néhány tucatnál többen aligha lehettek Hogy ezek közül hányan vettek részt ezen a két és fél évszázad előtti ebéden azt sem jegyezte föl a korabeli krónikás de az étrendből fogal-mat alkothatunk a debreceni cívisek étvágyáról és étkezési szokásairól Érdekes adatokat tartalmaz viszont a levéltári följegyzés az ételek árára vonatkozólag A hordó bor például 12 „rhénes forintba" (egy Rhf 60 krajcárt ért) és 45 krajcárba került ami alig hat krajcáros literen-kénti árnak felel meg A tehenhús fontja 2 krajcár volt a borjak darab-ja 5 Rhf a malacoké 15 kr A csirkék párja 3 és fél a tyúkok párja 17 krajcárba mik a pulykák darabja 36 krajcárba került A vaj árát ic-cénként — kb nyolc és fél deci — 20 krajcárral számolták cl a magiszt-rátus- i ebéd anyagbeszerzői Mai pesti élelmiszerárak Tanulságos vamok ezek és nehéz ellenállni a kísértésnek hogy az ember ne próbálja meg a mai árakon kiszámítani egy ilyen lucullusi ebéd költségeit Mondjuk Budapesten 1984 karácsonyán Az egyszerű-ség kedvéért maradjunk a hús-valután- ál hiszen a magyar ember nem él salátákkal vagy fozelékfé'ékkel A legjobban kedvelt disznóhús 90— 110 forintért kapha'n kilónkeni mig az olcsó (!) marhál hetven nyolc-van forintért mérik a mészárosok A sonka kilója 140—160 forint a bor-júhúsnak nincs ara mert soha nem lehel látni A hajdan fillérekért kap-ható sertésmáj kilója 76 forint de ugyanannyi a legolcsóbb felvágott a párizsi — „parizer" — is Akinek még ez is drága ehet tepertőt kilón-ként 30 forintért A népélclmczési cikknek minősülő csirke darabját pe-dig 60—70 forintért illeti haza a pesti háziasszony a piacról — Folytatás a 3 oldalon — Az USA—Irak barátkozás igazi háttere Bagdad és Washington r mezeshetef A nagyközönség még élénken emléke-zik hogy Irak volt az az állam amely évek hosszú során át nemcsak menedéket nyújtott a PLO szélsőséges elemeinek ha nem jelentős anyagi segéllyel is támogatta őket És Bagdadból indították el azt a va-lóban hatásosnak bizonyult arab „okj-fegyver- " jelszót amelynek alkalmazását a 70-e- s években az egész Nyugat megsíny-lette amikor a nyersolaj ára csaknem a négyszeresére emelkedett Ugyancsak Irak röppentette fel azt a jelszót is hogy az arab államok egyönte-tűen vonják ki a nyugati bankokból a ha-talmas összegű bankbetéteiket hogy ez-zel is az „imperialistákon üssenek egyet" Miért hagyott alább a harciasság Bagdadban? A jelenlegi Washington-Bagda- d olva-dás (vagy inkább o'vadozás) oka jobban mondva okozója nem más mint maga Ay-atoll- ah Ruhollah Khomeini Ha az iráni vallási vezér nem lett volna olyan követ-kezetes és nem lett volna oly sikeres Irán háborús mozgósításában akkor ma már nem dúlna a négy és fél éves iráni-ira- ki háború Bagdadi bennfentesek szerint mindad-dig amig Khomeini nem távozik az élők sorából addig nem várható az hogy a két ország közötti huzamos óriási költsé-geket felemésztő hadviselésnek végesza-kad Mire tanít a múlt történelme? Nem is olyan régen pontosabban 79-be- n Bagdadban tartották az arab államok csúcstalálkozóját amely végülis — iraki nyomásra — úgy döntött hogy kizárja Egyiptomot az Arab Ligából mivel külön békeszerződést kötött Izraellel És 1980 szeptemberében amikor a je-lenlegi államelnök Szaddam Husszein a hadseregét mozgósította indoklása az volt hogy rövid úton" végeznek majd az irá-ni ellenállással hiszen Teherán a szélső-séges fundamentalisták kapkodó államve-zclés- c miatt képtelen lesz az ellenállásra A továbbiak során Irak Kuzisztán olaj-gazdag vidékét is szándékozott hatalma alá hajtani végül a Shalt el A_ab straté-giai pont megszerzésével próbált koronát tenni a hadviselésre Nyilvánvaló hogy a meghiúsult iraki hadviselési szándékok és célok közölt vég-ső fokon Khomeini személyes halalmának megdöntése is szerepelt — ami nem sike-rült Irak rosszul számított: Irán csapatai „visszalőttek" A jelenlegi iraki kisebbfajta offenzívá-tól eltekintve Irán végülis defenzívába szo-rította az iraki hadsereget sőt Khomeini annak idején ünnepélyes bosszút esküdött Husszein ellen és kiadta csapatainak a pa-rancsol: a háborút Husszein elnök meg-buktatásáig kell folytatni! Jelenleg a nagy USA— iraki barátko-zás föoka az hogy Bagdadban azt remé-lik: az Egyesült AHamok exporthitele és olajtechnológiája visszaadja majd Iraknak a háboiú előtti jelentősnek számított ter-melékenységét Az amerikai üzletember csupán arra szá-mit hogy hosszútávon Irak olajtartalékai vetekednek Szaúd-Arábi- a fekete arany le-lőhelyeinek gazdagságával emiatt maga Irak is biztos befektetésnek számit Husszein elnök személyi kultusza A 48 éves Szaddam Husszein életnagy-ságú söl óriási méretekre feln?gitott arc-képei nem egy esetben szaporábban fellel-hetőek mint a túloldalon Khomeini pro-pagandaporl-réi Uralma csaknem diktatórikus hiszen a 9 tagú ún Forradalmi Kommandó-tanác- s ps a fegyelmezel t Baath párt segítségével kormányoz A halvjrú idején Husscin d!gj kön-nyebb volt met a hcdvise'cs miatt kie-sett pénzösszegeket Szsud-Arábi- a és más mérsékeli arab államok többé-kevésb- é pó-tolták 1982 végérc azonban a Perzsa-öbölbe- - li államok tartalékai is kimerülöben vol-tak úgyhogy Irak kénytelenségből meg-próbálta „nadrágszíj-meghúzással- " helyre-billenteni az állami költségvetést továbbá a drága nyugati importáruk behozatalát le-tiltotta sőt a nagyszabású építkezések ira-mát is teljesen lefékezle A háborús költségvetés mindenkit sújt Annak ellenére hogy jelenleg az iraki dinár — amely a háborút megelőző évek-ben $330 dollárt ért — jelenleg csaknem egynegyedére zsugorodott mert a pénzpia-cokon nem adnak többet érte mint 90 centet Emiatt a valuta feketepiacot — mely egyidőben dívott — drákói rendsza-bályokkal iparkodnak letörni: súlyos bör-tönbüntetés sőt halál vár a valutaüzérek-r- e Ennek ellenére mind a kormány alkal-mazónak mind az idegenforgalom iraki képviselői csaknem minden alkalmat meg-ragadnak hogy olvadó pénzük helyett dol-lárhoz jussanak „Az ígéret szép szó — ha megadják ugy o?" Latif Naszif Jasim propagandaügyi miniszter azzal biztat hogy 1986 vé-gére elmúlnak Irak anyagi gondjai még akkor is ha a hosszúra nyúlt hábsrú to-vább tart A jelen gazdasági helyzet azonban e-lég- gé siralmas mert pl a Kuwaitból im-portált alma kilója 5 dollár és ha valaki primőrre vágyik a frissiben érkezett ká-posztafejért 18 dollárt kénytelen kiguberál-ni A hivatalos amerikai álláspont most az hogy „Irakban befektetéseket kell esz-közölni addig amíg 'a jelenlegi mézeshe-tek tartanak" Az amerikai árusegély természete 1985-be- n az American Department of Agriculture's Commodity Credit Corpora-tion (az a testület amely a mezőgazdasá-gi termékek vásárlására jóváhagyja a nem-zetközi hitelügyleteket) csaknem 700 millió dolláros keretösszegei nyújt rendelkezésre hogy Irak az idén is megvásárolhassa ga bona- - rizs- - és egyéb mezőgazdasági szük-séglete'! (1984-bs- n az USA mintegy 650 millió dolláros ni3zogazdasági áruhitelt engedélyezett Iraknak! — Szerk ) Az iraki fegyverszükséglet kielégítését Moszkva látja el A 180 fokos fordulat az USA-va- l va-- ó „mézeshetek" felé azonban eléggé han gos ellenzéket is szült: Hammadi — az iraki törvényhozó tes-tület egyik vezérszónoka — aki egyébként a wisconsini egyetemen szerezte közgazda-sági doktori diplomáját — nem egy eset-ben fejezte ki bizalmatlanságát a jelenle-gi liberális amerikai politika láttán: — „Végülis azt szerelnénk ha az E-gyes- ült Államok szorosabbra szorítaná a csavarokat a nemzetközi szabadpiacon hogy legfőbb ellenségünk Irán ne vásá-rolhasson oly könnyűszerrel modern fegy-vereket de a jelek szerint az a való-színű hogy Washington úgy vélekedik: Khomeini halála után hosszútávon Irán újra visszatér majd a Nyugattal való sza-badkereskedelem útjaira " A sávos-csillag- os lobogót lengeti a szél a Tigris partján Tavaly november óta amikoris 17 esz-tendő múltán (!) újra felhúz'ák az ár-bocra 3Z amerikai zászlót miután vissza-állították a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között az iraki iskolákban azt tanítják hogy Most kedvesnek kell len-ni az amerikaiakhoz mert ők a mi bará-taink" A pálfordulás valóban jelentős úgy-hogy Tarik Aziz külügyminiszter nemrég Vjelenletlc: Ha az amerikaiak jelenlegi viszonyunkat 'mézeshetekkent' emlegetik skkor ez ellen mi nem tiltakozunk meri ez mindkét fél számára helyes útnak lát-szik a múltban tapasztalt differenciák el-tüntetésérc" Bárd
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 09, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-02-09 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000726 |
Description
Title | 000062 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ' "~Wv 'fSSÍ ' i' $f"' - -- v „ -- v i- -t V-J- — HUNGÁRIÁM LIFE Nem sokaság kantm Liltk 0 t A t szabad nép tesz csuda dolgokat Lu-gM- t IndeptnJeut MAGYAR ELET Cuudün TU BERZSENYI h itt Hungárián mngaffi Vol 38 6 XXXVIII évfolyam 6 szám 1985 február 9 szombat Ara: 50 cent Európában növekszik a koordinált gerillatevékenység Újabb terrorhullám a NATO védelmi hálózata ellen Meredek áremelések Magyarországon ® Reagan megvédi a költségvetést Knnald Hccagan USA-elnö- k éppen a 74 születésnapján mondotta el az évi „State of the Union" beszédét amely tulajdonképpen átfogó jelentés volt az USA gazdasági állapotát illetően továbbá a fóbb nemzetközi politikai irányvo-nalak metszopontjait is ismertette Reagan megvédte Caspar Weinberger had-ügyminiszter honvédelmi igényeit amikoris 42 millió dollár nem katonai költség-vetési tétel elhalasztását és 30 billió dollár hadügyi költség kiadását javasolta 1986-r- a Weinberger szerint „az USSR hadereje állandóan növekszik és csak-nem minden ága offenzív (támadó) jellegű" Ezzel indokolta hogy az USA az elmúlt négy év alatt csaknem egytrillió dollárt költött honvédelmi célokra Wein-berger 25°'o-k- al emelte a zsoldokat és a tiszti fizetéseket továbbá 55-r- öl 680o-r- a emelte a hadseregben visszamaradok számát — A Kremlben tovább tart a veze-to-utánpótl- ási válság: Romanov és Grisin neve mellett újra emlegetik Gorbacso-vot aki 20 évvel fiatalabb mint Tyihonov Csernyenko vagy az ugyancsak utód-ként emlegetett jelenlegi külügyminiszter Andrcj Gromiko Egyébként számos jel mutat arra hogy az aggkorú vezetőkkel torkig van a köznép és Moszkvában már büntetés terhe nélkül terjeszthetik a Csernyenko-cllcne- s vicceket ami egy korszak letűntét jelezheti — A Popicliiszko lengyel lelkész meggyilkolásával vá-dolt halálra ítélt fóbunös Piotrowski kijelentette hogy nem tart igényt a kegye-lemre és sajnálatát fejezte ki hogy bűncselekményével ártott a lengyel kom-munista párt hírének (?) — Mind üj-Zéla- nd mind Ausztrália egyre függetle-nebb védelmi politikát próbál követni t)j-Zéla- nd megtiltotta egy USA-hadiha- jó látogatását Ausztrália megszüntette az USA-légitámaszponto-kra vonatkozó egyezményt ezzel az MX-rakét- ák kipróbálását akarják megakadályozni ÜJ TERRORHULLAM A NATO VÉDELMI HÁLÓZATA ELLEN Különös állatfajta az európai városi gerilla: ha az oroszok egyik rakétája „vé-letlenül" áttéved más or-szágba és két állam (Finn-ország és Norvégia) légterét is megsérti néma csend kö-vetkezik és a nyugatnémet ellenzéki „Zöld" párt nem rendez tömegtüntetéseket Ha szovjet búvárhajókat fe-deznek fel a svéd és norvég partok mentén a felségvizek határán belül ugyancsak né-ma csend várható Az 1985-ö- s évnek egye-lőre még a kezdetén va-gyunk de máris az az ál-talános benyomás hogy 1985-be- n a nemzetközileg megszervezett terrorista bandák koordinált terrortá-madásokat terveznek Stirling György: Az idei tcrrorhullám kró-nikája: Ez év január 25-é- n a francia Action Directe geril-lacsoport vállalta a felelőssé-get Renc Audran tábornok a hadügyminisztérium fő fegyverszakértöjónek legép-puskázás- a miatt Ugyancsak az év elején történt hogy a Baader— Mcinhof geng a Vörös Had-sereg Frakció (RAF — azaz Rotc Armee Fraction) Bré-mában tüzbombákkal támad-ta az egyik nagy elektroni-kus gyár épületeit A nyugat-német rendőrség szerint ez volt a RAF sorrendben 30 hasonló terrortámadása Két hete München egyik külvárosában ugyancsak a RAF legyilkolta Ernst Zim-merman- nt az MTU hadfel-szerelési vállalat 55 éves fő-igazgatóját Ezenközben Dél-Portugáliáb- an Bcja városában az FP—25" néven ismert ge- - rillacsoport egyszerre 18 Mercedes gépkocsi alá he-lyezett el plasztikbombát mert a kocsik tulajdonosai egy német hadirepülő-kikép-zőtábo- r tagjai voltak Ezt megelőzően az „FP— 25" Lisszabon kikö-tőjében hat NATO-haj- ó el-len támadt rakétahordozá-so- s gránáttüzzcl Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter a terrorhul-lám miatt főleg Párizst okol-ta azért hogy már 270 ge-rillatcvékcnysé-ggel gyanúsí-tott személynek adott mene-déket JELENTÓS ÁTFOGÓ ÁREMELÉS MAGYARORSZÁGON Lapunk más helyén idéz-tük a Reuter beszámolóját az óhazái áremelésekről Az alábbiakban a Magyar Ncm- - 'zetben megjelent hivatalos ünnepi trakták hétköznapi gondok Magunk mögött hagytuk hát az ünnepeket s aligha akad közülünk olyan aki no meggyarapodott súllyal vágna neki az újévnek Mert a magyar ember — akár otthon él a szülőföldjén akar külhonba vetette sorsa — szeret jókat enni A karácsony meg a szilveszter pompás alka-lom arra hogy a magyar háziasszonyok bemutassak sütési-főzé- si tudo-mányukat Nagy trakták kerülnek ilyenkor az asztalra s az ünnepi fo-gasok gerincét a húsfélék — rántott sertéskaraj oldalas zaftos fótt hú-sok és káposztába való töltelékek — jelentik Melyekről oly érzéklete-sen és étvágygerjesztőén tudott írni Krúdy Gyula aki ínyencnek leg-alább olyan kiváló volt mint írónak A magyar húsevő fajta s azt az ünnepi étkezést ahol nem kerülne az asztalra legalább egy-k- ét húsféle bizony lefitymálná Eleink még jobban tudlak enni s mivel az orvosok régebben nem intették őket a túltápláltság eszélyeire bizony hatalmas lakomákat csaptak ünnepi és egyéb alkalmakkor amikor — mai fogalmak szerint — fantasztikus mennyiségeket tüntettek el a gyomrukban A jobb emésztés no meg a hangulat kedvéért locsolgatván a zsíros ételeket finom borokkal Egy régi lakoma Debrecenben Mindez nemcsak az ünnepek kapcsán jutott most eszembe hanem mert a kezembe került egy ujesztendóL köszönló regi magyar ebéd ét-rendje és anyagbeszerzői elszámolása Az ebedet — minden év első hét-köznapján — Debrecen szabad királyi város magas magisztrátusa adta az új esztendő és a városi tanácsba az olózó év végen beválasztott új tisztségviselők köszöntés-ér-o A Hajdú-Biha- r megyei lcvéllárban marad-tak följegyzések az ebédről melyet 1747 január 2-- an ettek végig a deb-receni városatyák Érdemes átolvasni mikcl is főzlek a sakácsok Kezdjük a húsokkal! Föltálaltak ez alkalommal 95 font tehénhúst két borjút malacot disznó- - és ökórhúst négy nyulat hét pár ga-lambot 16 pár csirkét hal pulykát öt kappant négy pár tyúkot és négy ludat Beszerezlek ehhez hcl darab kenyeret — ezekről megjegyzi az irat hogy malomkerék nagyságú pirosra sült cipók voltak — két véka minisztertanácsi közlemény-ből ragadjuk ki a fontosabb részeket „A tej és tejtermékek átlagosan 28— 29% -- kai drá-gulnak A cukor ára 16%-k- al lesz magasabb A húsos ételkonzervek 16—18%-ka- l a csokoládé 5—6 a kakaópor 15%-ka- l drágulnak Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vcndéglátóipari és a munka-helyi étkeztetés árai is A szén és a brikett a tűzi-fa a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára átla-gosan 25 a koksz a ház-tartási tüzelőolaj és a propá-n- bután gáz ára 30%-k- al emelkedik A villamos energia ki-lowattóránként 25 fillérrel drágul A postai szolgáltatásak díja átlagosan mintegy 85%-k- al emelkedik a szabvány-méretű levélé 4 Ft-r- a a le-velezőlapé 2 Ft-r- a nő A városi közlekedési díjak február 1-t- ó'l átlago-san 55— 60%-k- al emelked-tek: a vonaljcgyck ára a kétszeresére az általános havi bérlelek ára 45-r- öI 75 Ft-r- a a kombinált buda-pesti bérleteké 110-r- ől 170 Ft-r- a emelkedtek A könyvek ára átlagosan 7%-k- al emelkedik A színházak zenei intéz-mények a cirkusz a varieté valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15%-a- l emelkednek Április 1-- tól a SZOT üdü-lési díjai is emelkednek a főszezonban napi 12 azon kí-vül napi 7 Ft-ta- l A személygépkocsik árai átlagosan 3—4'Vkal eme-lkednek" fis így tovább A legrejtélyesebb az a minisztertanácsi bevezető állítás miszerint „1985-be- n a fogyasztói árszínvonal 7%-k- al emelkedhet " (?!) akkor amikor a posta pl 85%-ka- I emelte díjait DJRA MEGNYÍLT A GIBRALTÁRI HATÁRSOROMPÓ Spanyolország hivata-losan megszüntette a 16 éve tartó gibraltári bloká-dot mely mind a száraz-földi mind a tengeri uta-kat lezárta az angol koro-nagyarmatba való belépés megakadályozására A zöldre festett vaskapu-kat annak idején 1969 jú-nius 9-é- n zárták le amikor Francisco Franco genera-lisszimusz — egyben spanyol diktátor — azt remélte a zár-lat elrendelésétől hogy Ang-lia kénytelen lesz feladni a gyarmatot melyet egyéb-ként csak „The Rock" (Szikla) néven emlegetnek az angolok Anglia Gibraltár jövőbeli sorsának megtárgyalása elől mindaddig elzárkózott amíg a határ környéki megszigorí-tások és belépési tilalmak ér-vényben voltak úgyhogy London első feltétele az ál-lamközi tárgyalások küszö-bén a gibraltári blokád fel-oldása volt amit Madrid a héten teljesített Nagy-Britanni- a még 1704-be- n foglalta el ezt a stratégiailag oly jelentős sziklaerödöt mely az Atlanti-óceán-ból a Földközi-tengerb- e tarló tengeri forgal-mat valaha nagy tűzerejű lüzérülegcivel ellenőrizni tud-ta — Folytatás a 2 oldalon — - hat lisztet laskatésztának három kosár perecet 21 icce vajat tejfölt és sok-féle fűszert: zellert petrezselymet tormát retket murok répát s végül négy gónczi hordónyi savanyúkáposztát Ha mór a hordónál tartunk: a bőséges ebédet egy gónczi hordó (136 liter) óborral öblítették le a jóétvágyú debreceni városatyák Akiknek szárnál ugyan nem tudjuk de néhány tucatnál többen aligha lehettek Hogy ezek közül hányan vettek részt ezen a két és fél évszázad előtti ebéden azt sem jegyezte föl a korabeli krónikás de az étrendből fogal-mat alkothatunk a debreceni cívisek étvágyáról és étkezési szokásairól Érdekes adatokat tartalmaz viszont a levéltári följegyzés az ételek árára vonatkozólag A hordó bor például 12 „rhénes forintba" (egy Rhf 60 krajcárt ért) és 45 krajcárba került ami alig hat krajcáros literen-kénti árnak felel meg A tehenhús fontja 2 krajcár volt a borjak darab-ja 5 Rhf a malacoké 15 kr A csirkék párja 3 és fél a tyúkok párja 17 krajcárba mik a pulykák darabja 36 krajcárba került A vaj árát ic-cénként — kb nyolc és fél deci — 20 krajcárral számolták cl a magiszt-rátus- i ebéd anyagbeszerzői Mai pesti élelmiszerárak Tanulságos vamok ezek és nehéz ellenállni a kísértésnek hogy az ember ne próbálja meg a mai árakon kiszámítani egy ilyen lucullusi ebéd költségeit Mondjuk Budapesten 1984 karácsonyán Az egyszerű-ség kedvéért maradjunk a hús-valután- ál hiszen a magyar ember nem él salátákkal vagy fozelékfé'ékkel A legjobban kedvelt disznóhús 90— 110 forintért kapha'n kilónkeni mig az olcsó (!) marhál hetven nyolc-van forintért mérik a mészárosok A sonka kilója 140—160 forint a bor-júhúsnak nincs ara mert soha nem lehel látni A hajdan fillérekért kap-ható sertésmáj kilója 76 forint de ugyanannyi a legolcsóbb felvágott a párizsi — „parizer" — is Akinek még ez is drága ehet tepertőt kilón-ként 30 forintért A népélclmczési cikknek minősülő csirke darabját pe-dig 60—70 forintért illeti haza a pesti háziasszony a piacról — Folytatás a 3 oldalon — Az USA—Irak barátkozás igazi háttere Bagdad és Washington r mezeshetef A nagyközönség még élénken emléke-zik hogy Irak volt az az állam amely évek hosszú során át nemcsak menedéket nyújtott a PLO szélsőséges elemeinek ha nem jelentős anyagi segéllyel is támogatta őket És Bagdadból indították el azt a va-lóban hatásosnak bizonyult arab „okj-fegyver- " jelszót amelynek alkalmazását a 70-e- s években az egész Nyugat megsíny-lette amikor a nyersolaj ára csaknem a négyszeresére emelkedett Ugyancsak Irak röppentette fel azt a jelszót is hogy az arab államok egyönte-tűen vonják ki a nyugati bankokból a ha-talmas összegű bankbetéteiket hogy ez-zel is az „imperialistákon üssenek egyet" Miért hagyott alább a harciasság Bagdadban? A jelenlegi Washington-Bagda- d olva-dás (vagy inkább o'vadozás) oka jobban mondva okozója nem más mint maga Ay-atoll- ah Ruhollah Khomeini Ha az iráni vallási vezér nem lett volna olyan követ-kezetes és nem lett volna oly sikeres Irán háborús mozgósításában akkor ma már nem dúlna a négy és fél éves iráni-ira- ki háború Bagdadi bennfentesek szerint mindad-dig amig Khomeini nem távozik az élők sorából addig nem várható az hogy a két ország közötti huzamos óriási költsé-geket felemésztő hadviselésnek végesza-kad Mire tanít a múlt történelme? Nem is olyan régen pontosabban 79-be- n Bagdadban tartották az arab államok csúcstalálkozóját amely végülis — iraki nyomásra — úgy döntött hogy kizárja Egyiptomot az Arab Ligából mivel külön békeszerződést kötött Izraellel És 1980 szeptemberében amikor a je-lenlegi államelnök Szaddam Husszein a hadseregét mozgósította indoklása az volt hogy rövid úton" végeznek majd az irá-ni ellenállással hiszen Teherán a szélső-séges fundamentalisták kapkodó államve-zclés- c miatt képtelen lesz az ellenállásra A továbbiak során Irak Kuzisztán olaj-gazdag vidékét is szándékozott hatalma alá hajtani végül a Shalt el A_ab straté-giai pont megszerzésével próbált koronát tenni a hadviselésre Nyilvánvaló hogy a meghiúsult iraki hadviselési szándékok és célok közölt vég-ső fokon Khomeini személyes halalmának megdöntése is szerepelt — ami nem sike-rült Irak rosszul számított: Irán csapatai „visszalőttek" A jelenlegi iraki kisebbfajta offenzívá-tól eltekintve Irán végülis defenzívába szo-rította az iraki hadsereget sőt Khomeini annak idején ünnepélyes bosszút esküdött Husszein ellen és kiadta csapatainak a pa-rancsol: a háborút Husszein elnök meg-buktatásáig kell folytatni! Jelenleg a nagy USA— iraki barátko-zás föoka az hogy Bagdadban azt remé-lik: az Egyesült AHamok exporthitele és olajtechnológiája visszaadja majd Iraknak a háboiú előtti jelentősnek számított ter-melékenységét Az amerikai üzletember csupán arra szá-mit hogy hosszútávon Irak olajtartalékai vetekednek Szaúd-Arábi- a fekete arany le-lőhelyeinek gazdagságával emiatt maga Irak is biztos befektetésnek számit Husszein elnök személyi kultusza A 48 éves Szaddam Husszein életnagy-ságú söl óriási méretekre feln?gitott arc-képei nem egy esetben szaporábban fellel-hetőek mint a túloldalon Khomeini pro-pagandaporl-réi Uralma csaknem diktatórikus hiszen a 9 tagú ún Forradalmi Kommandó-tanác- s ps a fegyelmezel t Baath párt segítségével kormányoz A halvjrú idején Husscin d!gj kön-nyebb volt met a hcdvise'cs miatt kie-sett pénzösszegeket Szsud-Arábi- a és más mérsékeli arab államok többé-kevésb- é pó-tolták 1982 végérc azonban a Perzsa-öbölbe- - li államok tartalékai is kimerülöben vol-tak úgyhogy Irak kénytelenségből meg-próbálta „nadrágszíj-meghúzással- " helyre-billenteni az állami költségvetést továbbá a drága nyugati importáruk behozatalát le-tiltotta sőt a nagyszabású építkezések ira-mát is teljesen lefékezle A háborús költségvetés mindenkit sújt Annak ellenére hogy jelenleg az iraki dinár — amely a háborút megelőző évek-ben $330 dollárt ért — jelenleg csaknem egynegyedére zsugorodott mert a pénzpia-cokon nem adnak többet érte mint 90 centet Emiatt a valuta feketepiacot — mely egyidőben dívott — drákói rendsza-bályokkal iparkodnak letörni: súlyos bör-tönbüntetés sőt halál vár a valutaüzérek-r- e Ennek ellenére mind a kormány alkal-mazónak mind az idegenforgalom iraki képviselői csaknem minden alkalmat meg-ragadnak hogy olvadó pénzük helyett dol-lárhoz jussanak „Az ígéret szép szó — ha megadják ugy o?" Latif Naszif Jasim propagandaügyi miniszter azzal biztat hogy 1986 vé-gére elmúlnak Irak anyagi gondjai még akkor is ha a hosszúra nyúlt hábsrú to-vább tart A jelen gazdasági helyzet azonban e-lég- gé siralmas mert pl a Kuwaitból im-portált alma kilója 5 dollár és ha valaki primőrre vágyik a frissiben érkezett ká-posztafejért 18 dollárt kénytelen kiguberál-ni A hivatalos amerikai álláspont most az hogy „Irakban befektetéseket kell esz-közölni addig amíg 'a jelenlegi mézeshe-tek tartanak" Az amerikai árusegély természete 1985-be- n az American Department of Agriculture's Commodity Credit Corpora-tion (az a testület amely a mezőgazdasá-gi termékek vásárlására jóváhagyja a nem-zetközi hitelügyleteket) csaknem 700 millió dolláros keretösszegei nyújt rendelkezésre hogy Irak az idén is megvásárolhassa ga bona- - rizs- - és egyéb mezőgazdasági szük-séglete'! (1984-bs- n az USA mintegy 650 millió dolláros ni3zogazdasági áruhitelt engedélyezett Iraknak! — Szerk ) Az iraki fegyverszükséglet kielégítését Moszkva látja el A 180 fokos fordulat az USA-va- l va-- ó „mézeshetek" felé azonban eléggé han gos ellenzéket is szült: Hammadi — az iraki törvényhozó tes-tület egyik vezérszónoka — aki egyébként a wisconsini egyetemen szerezte közgazda-sági doktori diplomáját — nem egy eset-ben fejezte ki bizalmatlanságát a jelenle-gi liberális amerikai politika láttán: — „Végülis azt szerelnénk ha az E-gyes- ült Államok szorosabbra szorítaná a csavarokat a nemzetközi szabadpiacon hogy legfőbb ellenségünk Irán ne vásá-rolhasson oly könnyűszerrel modern fegy-vereket de a jelek szerint az a való-színű hogy Washington úgy vélekedik: Khomeini halála után hosszútávon Irán újra visszatér majd a Nyugattal való sza-badkereskedelem útjaira " A sávos-csillag- os lobogót lengeti a szél a Tigris partján Tavaly november óta amikoris 17 esz-tendő múltán (!) újra felhúz'ák az ár-bocra 3Z amerikai zászlót miután vissza-állították a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között az iraki iskolákban azt tanítják hogy Most kedvesnek kell len-ni az amerikaiakhoz mert ők a mi bará-taink" A pálfordulás valóban jelentős úgy-hogy Tarik Aziz külügyminiszter nemrég Vjelenletlc: Ha az amerikaiak jelenlegi viszonyunkat 'mézeshetekkent' emlegetik skkor ez ellen mi nem tiltakozunk meri ez mindkét fél számára helyes útnak lát-szik a múltban tapasztalt differenciák el-tüntetésérc" Bárd |
Tags
Comments
Post a Comment for 000062