000071 |
Previous | 10 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
íztöt i~ 't 'íV fVsf "f- - ''tt j Ty# t sV -- v ' ( ' 5 '' I-- í- : 10 oldal MAGYAR ÉLET -- 1DÖ5 febriár'9 Az angor-- kulturális élet fejlődésében' az "utóbbi 'év-tizedekben sok magyar ember vett -- részt' — --elég ha csak Koestler Artúrra Mikes Györgyre az íiókra: Balogh Ta-más és Káldor Miklós közgazdászokra vagy Solti Györgyre a karmesterre gondolunk Annyira szerves ré-szesei voltak az angliai in'callektuális világnak hogy a derék britek már-má- r azt is hajlandóak elfelejteni hogy e neves és tehetséges emberek — magyarok voltak Ma gyarországon születtek Míégis talán egyikük sem járult hozzá oly kimagaslóan mindahhoz amit-- a szigetország-ban általában kultúrának neveznek mint Sir Alexan-der Korda" — Korda Sándor — aki a harmincas évek-ben valósággal forradalmasította az angol filmipart s akit túlzás nélkül nevelhetünk az arrgol filmgyártás — ezen felül a világ filmművészete — csodálatos géniuszá-nak Élete során 141 filmet készített rendezett és eb-ből közel százat Angliában „London Films"-nev- ü film-gyárában Többi filmjét Magyarországon Erdélyben Né-metországban Ausztriában és az Egyesült államokban ' forgatta „Angollá vált-- e Korda Angliában? Ha arra gondo-lunk hogy mikor 1932-be- n megalapította angol filmvál-lalat- ál akkor a Westminster-parlamen- t nemzetközileg el-ismert óratornyáti a Big Bent" választotta vállalata ke-reskedelmi szimbólumának akkor tán azt hinnők hogy el akart „angolusodni" Mindazonáltal bárki aki ismer-te Korda Sándort aki valaha is találkozott vele azt emlékezik rá 'nogy ez a „nemzetközi" zseni élete végé-ig magyar-érzés- ű maradt Ezt nemcsak magyarokkal va-ló kapcsolatával de sajátos ízlésével világszemléleté-vel is igazolttá bizonyította Túrkevéral indult el r Jász-Najgykun-Szoln- ok megyében a Berettyó-folyócs-k- a jobbpa:1ján fekszik Titrkeve ez a jelentékeny gabo-naterméséről és állattenyésztéséről nevezetes kisváros mely mirdig büszke volt kereskedelmi életére fehérne-mügyárára néprajzi gyűjteményére barokk református templomaira melegfürdőjére Érdemes — és szomorú — tünetb hogy pl a Panoráma"-kiadásába- n megjelent „Magyarország" c ismertető mely pedig minden város-ról faluról elmondja hogy ki született- - ki élt ott — Korda 'Sándorról teljesen megfeledkezett Pedig Korda kiemelkedő nevezetességű szülötte volt Turkevének — és Magyarországnak Nagy kár elfeledkezni azokról akik nemcsak hazai földön de világviszonylatban is dicsősé-get szereztek a magyar névnek a magyar kultúrának Turkeve közvetlen szomszédságában van egy föld-birtok mely egy Salgó nevű család tulajdona volt Kell-ner- Henrik — hősünk édesapja — ezen a földbirtokon működőit mint afféle gondnok Szolgálatáért évi 3000 koronát kapott ás egy házacskát melyben családjával együtt meghúzhatta magát Henrik előzőleg huszárként szolgálta a hazát s e minőségében felvitte az őrmester-ségi- g Huszár-múltjár- a élete végéig büszke volt és is-mert volt Turkevén katonás magatartásáról és ö'lözkö-désérő- l Felesége Erna férjénél lényegesen műveltebb volt de szorgalmas munkájával méltó párja lett férjeurá-nak a birtok tejtermelés és tyuktenyészete volt a „be-osztása" Azokon a régi-rég- i fotográfiákon melyek a Kellner-család- ot mutatják — s melyen Sándor mellett kél öccse Zoltán és Vince is láthatók — megállapítha-tó hogy a ház asszonya gyönyörüszép dáma volt Kellner Henrik fiai közül a legidősebb — Kellner Sándor László — 1893 szeptember 28-á- n született Gye-rekkora a tanyavilág és a lurkevei iskola közti sáros úton és annak kö' nyékén zajlott le 13 éves volt mi- - Jin&k a böríönbó'í'7 A fenti cím alatt adta ki dr Tapolyai Mihály bör-tönélményeit könyv alakban — Maga a szerző így vall a kötet előszavában „Lehetséges hogy valaki még 1979-be- n is börtönbe kerül Magyarországon csak azért mert saját meggyőző-dését követte másképpen gondolkozik és élete nem po-litikai célt szolgál hanem a lelkek békéjét felszabadu-lását s egy krisztusi jellem kiformálódását? Lehetséges Ugy is hogy elviszik úgy is hogy be-lehajszolják 1 —Ez nem is kérdés Ez a történet igaz de mégis csak egy keret A sorsszeiű életforma adva van otthon és ha nem fújunk egy követ a rendszerrel ki vagyunk szolgáltat-va az önkényeskedés különféle formáinak Hát akkor mi a teendő? Adjuk föl meggyőződésün-ket? És örüljünk hogy élünk? Igyekezzünk enni inni jól élni túlélni — ahogy a föld minden opportunislája vallja? És csak otthon — mikor senki nem látja — imád-kozni vagy sehol? Vagy cipeljük néma mártírként eleiünk te hét és csak befelé sírjunk és meditáljunk? Vagy fussunk azokkal akik félelemből csak minden második oldalt hirdetik a bibliából? Buzgón szolgálnak csak éppen az igazság másik oldalát életszereiéiből oko-san mindig elhallgatják Vagy mégis lehet küzdeni identitásunk megtartásá-ért? Lehet a magam életét élni egy ilyen társadalom-ban megalkuvás nélkül? öncsonkítás nélkül? Van-- e mé-g:- s lehetőség egy tisztességes túlélésre úgy is hogy hü maradok meggyőződésemhez? És a katonai börtön rá-csai mögött ér-- e valamit a hit? Ez a drága szubjektív kincs — n ásóknak semmi egy luftballon? És a vallatás idején mit használnak az elvek? Erő-- e a szeretet a sze-lídség? Aztán van-- e az események rohanásának gátja? Végül de nem utolsó sorban van-- e belső esemény ami beleszól sorsunk külső alakulásába? Azt akarom ez-zel mondani hogy van-- e egy olyan belső hahg az em-berben amire ellentmondó körülmények közölt is lehet támaszkodni? Mint Sokrates démonja megszólalt benne szökése közben és visszafordította őt hogy elfogadja a halálos Ítéletet meg'gya a méregpoharat és úgy hü ma-radjon elveihez Ahogy Péler is találkozott Krisztussal a római úton mikor menekült az irgalmatlan és igaz-ságtalan halál elől és öt visszafordította Meglátta hogy van még az életnél is becsesebb kincs Hát több az eszme mint az élet? Van a halálnak belső története? Tömérdek kérdés amelybén annyian égnek odaát de nem kérdezhetnek Ezt is meg kellett valakinek vá-laszolni Tanúságot tenni" (Cleveland Ohió USA) - Haraszti Endre: í ' Az angol filmgyártás csodálatos géniusza (90 évvel ezelőtt született Korda Sándor) I kor apja hirtelen és gyógyíthatatlan vakbélgyulladásban I háborús huszár-történet- et fabrikált sok szerelmi ro elhalálozott Az amúgysem tehetős Kellner családra a mantikával és happy-endde- l Utána elment a Hungári: nélkülözés évei köszöntöttek A kiskamaszra különösen Kávéházba (akkor mée New York volt a neve) oda- - nagy súllyal nehezedett a túlkorai felelősség ö lett a „férfi a háznál" lelkileg-testile- g öszetört édesanyjával és két kis öccsével Az éhezés nem volt ritka „vendég" a Kellner-házba- n A család úgy döntött hogy Kecske-métre költöznek ahol az apai nagyapa élt Az özvegy ott „hónaposszobákat" adott ki átmeneti szállóvendégek részére Ebből megélni nem lehetett Kecskeméten tehát 1908-ba- n — Sándor 15 éves volt ekkor — ugyanezzel Budapesten kísérletezett Főleg diákoknak adott szállást és lakói „kosztra-kvártélyra- " vették ki az apró szobákat Sándor az egyik fővárosi felsőkereskedelmi iskola tanu-lója lett Az újságíró Az ifjú Kellner Sándor már a középiskolában tanú-ságot lett íráskészségéről mikor „Sursum Corda" álné-ven cikkeket írt iskolájának magazinjába (A „sursum corda" a latinnyelvü miséken: a pap szavai melyekkel a lelkeket az igék befogadására készífi elő) Még ba-jusz- ka sem serkent a diák orra alatt mikor már — egyik tanára segítségével — a „Független Magyarország" nevű liberális iiányzatú lapnak cikket küldött Az alá-íiá- s már nem „Sursum corda" hanem „Korda Sándor" A cikkel a lap elfogadta és hősünk — érettségi után — riporter lett az újságnál Mosl már állandóan a „Kor da" nevel használta Bár témaköre változatos volt ér-deklődése mégis egyre nőit a filmművészet iránt Korda Sándor gyermekkorában már világszerte szen-zációt keltett egy Georges Mélies (1861—1938) nevű fran-cia bűvész filmsorozata 1899-be- n — a mi Sándorunk ekkor hat éves volt — a „Dreyfuss-esetet- " varázsolta a" mozgó filmkockákon a megdöbbent nézők elé tíz rö-vid epizódban Ezt a 20 epizódos „Cinderella" követte 1902-be- n egy fantasztikus hold-utazá- st „vett filmre" s ekkor már olyan technikát alkalmazott melyet világszer-te utánozni próbáltak Magyarország sem maradi el a „filmbemutatók" di-vatjaiéi hiszen egy Sziklai Arnold nevű honfitársunk 189G-ba- n már tanulmányokat folytatott a Lumiére test-vérek híres kísérletező fellegvárában majd Párizsból ha-zahozott egy vetítőgépet és néhány filmtekercset Meg-indult az első „ikonográf" az Andrássy-úto- n Példáját többen követték de azt amit ekkoriban hazánkban pro dukáltak közel sem járt a „filmezéshez" pláné a „film-gyártáshoz" Amerikában Edwin S Porler (1870—1941) már meg-rendezte az első nagy játékfilmet a The Groat Train Robbery'M (1903) S nemsokára feltűnt a sebesen fej-lődő amerikai filmiparban Zukor Adolí ez a kivételes zsenialitású magyar ember kinek keze alatt szárnyakat kapott a filmipar fejlődése Nem vitás hogy az iíjú Korda Sándor mindezek irá-nyában élénken érdeklődött Arról is tudott hogy 1910 táján a francia Pethé-cé- g operatőrje az 1897-be- n Buda-pesten született Joseph Hepp úttö ője lett a görög film-gyáitásn- ak Bécsben 1902-be- n a pozsonyi Pressburger Arnold az osztrák íilmipar vezéralakja lett A berlini filmgyártás sztáija Sacy von Blondel volt — akit mi Megyery Sári (igazi) nevén isme lünk Készült már kar-rierjére egy Kertész Mihály nevű színész kiből rövide-sen vüághiü amerikai filmrendező leit Kordát 1910 kö:ül legjobban a francia film pionír-jai érdekelték A párizsi Pathé lestvérek működését sze-rette volna a helyszínen tanulmányozni Megpóbálta a „Független Magyarország" főszerkesztőjét befolyásolni hogy küldjék őt ki Franciaországba mint „tudósítót" de a lapnak nem volt ilyen luxusra pénze Csak any-ny- it tudnak megtenni é te hogy megbízták öt az új-ság képviseletével ellátták a szükséges igazolványokkal és megígérték hogy ha saját erejéből kivergődik akkor publikálni fogják hazaküldött cikkeit Nem tudni hogy mily úton-módo- n Korda Sándor összehozta a szükséges pénzt és 1911 júniusában már Párizsban volt Ekkor még 18-i- k évét sem löilötle be! Az első filmkísérletezések Tárizsban hamar elfogyott a pénze Tizennégy nél-külöző hónapot töltött a „Fény Városában" és legtöbb-ször az volt a fögondja hogy honnan szerez valami „pénzmagot" hogy megebédelhessen — ha már vacso-rája nem tellett Mindazonáltal bejutott mint sta-tiszta („etra") a Pathé Stúdióba és kimeredt szemek a irjíA: 1912-be- n Budapestre töb-- bet tudott a ekkor filmgyártás mint 'J-™-- -~ J'Wi -- f „professzionalistának" l&i-- ' X4#L fővárosban Franciául is folyékonyan beszélt Hamaro-san egy „Projectograph" nevű társaság titkára lett Vál-lalata — illetve főnöke — küllüldi filmek hazai forga-lombahozata'áv- al foglalkozott — fő'eg francia hozatott Pestre kormányrendelet írta e'ő hogy a küllüldi filmeket magyarnyelvű alcímekkel kell ellátni Ez Korda Sándor feladatkörét bővítette Nagy lépés volt elő ehaladásában hogy a „Színházi É!et" he-tilaptól a főszerkesztő Incze Sándor megbízta azzal a feladattal hogy ő legyen a moziszerkesztő Később Vár-nai Istvánnal együtt megindítóit egy önálló 32 oldalas „Pesti Mozi" címmel A a Mozihét" c filmújság lett az utóda ugyancsak Korda főszerkesz-tése mellett Mikor kitö-- t az I világháború Kordát nem vették be a sorozáson — rövidlátó volt Továbbra is „filmzsurnaliszta" maradt 1916-ba- n találkozott egy Miklós nevű emberrel ki ugyancsak volt — egy kis alapfokét is birtokolva Pásztory haj-landó volt Kordával társulni ha olyan filmol csinál-hatnak mely érdekes tárgyal és művész is játszik benne A 23 éves Sándor nekiüli és sebtében ment Rajnay Gábor a Nemzeti Színház közismert mü vészének bemutatkozott és megkérte őt arra nogy vállalja el „fiimje" lőszerepét Rajnay megclöbbe-- 1' az ismeretlen ember furcsa ajánlatára Sejtette Irigy ? Korda síudió felszerelés nélkül leszi ajánlatát és ÍOÍT koronás „nagylelkű" igéeíét A hecc kedvéért — bele-ment Mikor kezdjük? — kérdezte Holnap! — felelte Kor-da Másnap Rajnay luiszárőrmesleri egyenruhát öltött és Kordával kimentek a Kelenföldi pályaudvarra ahol rá-akadtak egy huszá: regimentre mely éppen bevaginoro-zot- t a frontra Az egyik tiszt megismerte a híres szí-nészt és hajlandó volt koopeiálni a filmezésnél — ha ő is szerepelhet Korda azonnal megrendezte" a nagy bú-csúz- ási jelenetet A követkeö napon a Korda-csopo- rt Rákos mezejére kirándult ahol csapatok gyakorlatoztak Rajnayt itt is felismerte az egyik jóbaiálja és Korda irá- - elsőnek Harmadnap c fo-gatóui:iy- -lyet nagyvonalúan „stúdiónak" Lajos Bíró egyenruhában kellemetlen kinézésű alakok saságában Ulána fényképezték a kórházi ahol kialakult a és az ápolónő „halálos végül szentimentális happy-en- d jelenet rózsakeriben „Egy tisztikardbojt" a film címe A három alatt seblében filmdráma hatal-mas közönségsiker növelte Rajnay színészi hírnevét és Korda Sándor rendezői A esély akkor mikor a Színházi É'ct főszerkesztője — egyébként háborús sebesültként lábadozott — beajánlotta Korda Sándort Janovics Jenőnél az erdélyi filmtársaság tulajdonosánál ki éppen fiimdirek-tor- t keresett Janovics felvette őt próbaidőre Nemsokára 'áthatla hogy választott Sardou c melo- - Janovics bámulta tanulmányozta rendezés titkait visszatért már f?f "!&:£ tí már azok akik mondták a filmeket hetilapot lapnak katonának Pásztory mozi-imád- ó történetet neves asztalához jelenetet forgatott rendezői ÉhP - d-Mmíd- £r That's riglír it cost morc Hungary But that's Wc hnvc 5 widc-bod- y wcckly departurcs takc advantagc of the shopping hcforc catching convenienr connecting to Hungary Without you or your luggage having to custom! coursé board frec drínks free headsets and a movic warm attentive servicc Korda Sándor egy szédületes karrier útján Janovics számára öt további filmet rend:z?lt Korda Mikor a románok lerohantál: E dilyt a fi'mgvár Budapestre kölözöít és „Corvin" néven műkő to-vább Nemsokára Korda Pásztory Miklóssal társulva megvette a vállalatot Janovicstól Vakme 0211 szsnbcnéz-v- e a hábaiú-sújtott- a ország szomorú gazdasági kö"ül-ményeiv- el — Zug'óban skid'ót nyitottak A ko étkező ét évben Korda Sándor több m'nt tcut fPmet -- endczelt s a filmek többsége Jókai egy-eg- y iyalmrs egényét vitte moz'-formájáb-- rn a ríjt)"gú köiüT-é-g elé ritgy csodaszép siöke színésznő — Farkas Antoi'a - lünt a mozivásznon ki annyira brleszestctt a a adthatatlan íilmd'rektorba — rövidesen Korda Ylária üdvözölhette ő! a közönség Kordj teljesen új iilmtrúkköket alkalmazott cs 25 éves kjsában iíji- - a jrszág rendezőjenek Nemsoká a Korda Sándorokat Bécsben ahol Kolowral Sándor g óf fSa'cha" filriHá'iu'atá'-á- l ka-pott rendezői munkát Az első itt lendezeíl lil'rje Mrk Twain „Koldus és Királyfi" c regényének I1 írut'toa-l- a Nagy sikert aratolt Féltucatnyi bresi következett — mindegyikben Korda Má'ia — mo-- t már „Maiia Corda" — a Bécsből 1923-ba- n a "0 éves Korda Sándor Berlinbe titazott ahol mejl:-pítolt- a az „Alexander Korda Filmla3asapl" Berlini filmjei kö ül ki kell emelnünk a !I:h'vi-- - nyltásával olyan „takaros" csata kerekedett hogy két Tragédiája" címűt mely dolgizla fel Rj- - nuszan meg a lova is levelea szob-jelen- e- dőli trónörökös maye-ling- i öngyilkosságát Ezután a Mo-tek- et forgattak Erzsébet-tére- n bérelt helyiségbenme- - dern Bubarry film következett melynek Korda nevezett el Itt már Bíró írta bécsi szü'etésü (183J) m'a-m-ár Rajnay huszárkapitány i volt és nagy'gjar volt aki alamikor Nagyváradón volt ujsási ó On-összeg- et kártyázott el tár- - I nan Pestre ke ült s hamnmsan emív'Wpl!ál-h- 1 '' n huszártiszt szerel-me" következett egy lett nap lett tapasztalatait következő jö't el In-c- ze Sándor ki akko-riban Koloz-svárt jól „Fedora" kel magukat Ekkoriban docsn't all that your fliglit thcrc's our még 'öl ey im--a hngy elsőszár--ú számított juk Ilm-criic-zé- s sztár ház egy vét zolta a mígyar társadalom — fö'eg sze'elmi — tl?:el Ady Endre az 1910-o- s évekbsn „a-mo'Jer- n magyar iro-dalom ö Jánosának" nevezte öt Korda liul'a hogy bará'ja európai is fogja- - a he-lyét A jövendölés bsvált a Bíró Lajos-fél- e forgató'ön--ve- k fokozták Korda sike-e- it „Maria E11 ki-magasló filmsztá ja lett albán az időben mikor az e-gy- ik — Kordánál szeényen kopogtató — stJlisztanö teljesen isme étlen Áruljuk el e szerény statszta nevét Marlene Dtetrichnek hívták o is szerepelt a Modern melyröl'egyébkénl a „Daily Epress" filmkritikusa is szavakkal adott 19J6! decembere' illán a Korda znsuiir llrllvunndha 'Wfiiii't W-- ó o'í dramajal „Fehér Éjszakák" címen vitték filmre Ez alék s ö mindannyiuk neyében szerződést is kötött a produkció a magyar filmgyártás nagy mélöldköve '„First National"-ná- l ' ' ' lett komoly összeget keresett a filmen mely j Itt dolgozott Korda Sándor 19r8-i- g niajd átment a az első magyar produkció lett melyet külföldön is be- - „Warner Brothers"-he- z mutáltak _ Mv(aj"ui? _ icuw filmgyártás- - Mikor %CZhU£f technikájáról " any to ily to on KLM not to Amsterdam let you famous duty-fre- c clear Of on plus fel ncven már ta'a volt volt Ke-esz- te szinten meg állni Corda" ópa mrg volt is: Dubarry"-ba- n londoni felsőfokú tájékoztatást há- - niMi- - Tai-is- l -- p'iürl első sjj3svtc5 "Y-U-- M --Sr j "- -lÍ -- -' 'v So next time you'rc planning a trlp to ] lungary plán to fly KLM the reliablc airlinc lt docsn't cost any morc But thcrc's niorcon KLM In loopujilcn idi Cl' Vr The Reliable Airlinc KLIV1 -I- - áí)!' friouichin („rsjvmaCaajdt
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 09, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-02-09 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000726 |
Description
Title | 000071 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | íztöt i~ 't 'íV fVsf "f- - ''tt j Ty# t sV -- v ' ( ' 5 '' I-- í- : 10 oldal MAGYAR ÉLET -- 1DÖ5 febriár'9 Az angor-- kulturális élet fejlődésében' az "utóbbi 'év-tizedekben sok magyar ember vett -- részt' — --elég ha csak Koestler Artúrra Mikes Györgyre az íiókra: Balogh Ta-más és Káldor Miklós közgazdászokra vagy Solti Györgyre a karmesterre gondolunk Annyira szerves ré-szesei voltak az angliai in'callektuális világnak hogy a derék britek már-má- r azt is hajlandóak elfelejteni hogy e neves és tehetséges emberek — magyarok voltak Ma gyarországon születtek Míégis talán egyikük sem járult hozzá oly kimagaslóan mindahhoz amit-- a szigetország-ban általában kultúrának neveznek mint Sir Alexan-der Korda" — Korda Sándor — aki a harmincas évek-ben valósággal forradalmasította az angol filmipart s akit túlzás nélkül nevelhetünk az arrgol filmgyártás — ezen felül a világ filmművészete — csodálatos géniuszá-nak Élete során 141 filmet készített rendezett és eb-ből közel százat Angliában „London Films"-nev- ü film-gyárában Többi filmjét Magyarországon Erdélyben Né-metországban Ausztriában és az Egyesült államokban ' forgatta „Angollá vált-- e Korda Angliában? Ha arra gondo-lunk hogy mikor 1932-be- n megalapította angol filmvál-lalat- ál akkor a Westminster-parlamen- t nemzetközileg el-ismert óratornyáti a Big Bent" választotta vállalata ke-reskedelmi szimbólumának akkor tán azt hinnők hogy el akart „angolusodni" Mindazonáltal bárki aki ismer-te Korda Sándort aki valaha is találkozott vele azt emlékezik rá 'nogy ez a „nemzetközi" zseni élete végé-ig magyar-érzés- ű maradt Ezt nemcsak magyarokkal va-ló kapcsolatával de sajátos ízlésével világszemléleté-vel is igazolttá bizonyította Túrkevéral indult el r Jász-Najgykun-Szoln- ok megyében a Berettyó-folyócs-k- a jobbpa:1ján fekszik Titrkeve ez a jelentékeny gabo-naterméséről és állattenyésztéséről nevezetes kisváros mely mirdig büszke volt kereskedelmi életére fehérne-mügyárára néprajzi gyűjteményére barokk református templomaira melegfürdőjére Érdemes — és szomorú — tünetb hogy pl a Panoráma"-kiadásába- n megjelent „Magyarország" c ismertető mely pedig minden város-ról faluról elmondja hogy ki született- - ki élt ott — Korda 'Sándorról teljesen megfeledkezett Pedig Korda kiemelkedő nevezetességű szülötte volt Turkevének — és Magyarországnak Nagy kár elfeledkezni azokról akik nemcsak hazai földön de világviszonylatban is dicsősé-get szereztek a magyar névnek a magyar kultúrának Turkeve közvetlen szomszédságában van egy föld-birtok mely egy Salgó nevű család tulajdona volt Kell-ner- Henrik — hősünk édesapja — ezen a földbirtokon működőit mint afféle gondnok Szolgálatáért évi 3000 koronát kapott ás egy házacskát melyben családjával együtt meghúzhatta magát Henrik előzőleg huszárként szolgálta a hazát s e minőségében felvitte az őrmester-ségi- g Huszár-múltjár- a élete végéig büszke volt és is-mert volt Turkevén katonás magatartásáról és ö'lözkö-désérő- l Felesége Erna férjénél lényegesen műveltebb volt de szorgalmas munkájával méltó párja lett férjeurá-nak a birtok tejtermelés és tyuktenyészete volt a „be-osztása" Azokon a régi-rég- i fotográfiákon melyek a Kellner-család- ot mutatják — s melyen Sándor mellett kél öccse Zoltán és Vince is láthatók — megállapítha-tó hogy a ház asszonya gyönyörüszép dáma volt Kellner Henrik fiai közül a legidősebb — Kellner Sándor László — 1893 szeptember 28-á- n született Gye-rekkora a tanyavilág és a lurkevei iskola közti sáros úton és annak kö' nyékén zajlott le 13 éves volt mi- - Jin&k a böríönbó'í'7 A fenti cím alatt adta ki dr Tapolyai Mihály bör-tönélményeit könyv alakban — Maga a szerző így vall a kötet előszavában „Lehetséges hogy valaki még 1979-be- n is börtönbe kerül Magyarországon csak azért mert saját meggyőző-dését követte másképpen gondolkozik és élete nem po-litikai célt szolgál hanem a lelkek békéjét felszabadu-lását s egy krisztusi jellem kiformálódását? Lehetséges Ugy is hogy elviszik úgy is hogy be-lehajszolják 1 —Ez nem is kérdés Ez a történet igaz de mégis csak egy keret A sorsszeiű életforma adva van otthon és ha nem fújunk egy követ a rendszerrel ki vagyunk szolgáltat-va az önkényeskedés különféle formáinak Hát akkor mi a teendő? Adjuk föl meggyőződésün-ket? És örüljünk hogy élünk? Igyekezzünk enni inni jól élni túlélni — ahogy a föld minden opportunislája vallja? És csak otthon — mikor senki nem látja — imád-kozni vagy sehol? Vagy cipeljük néma mártírként eleiünk te hét és csak befelé sírjunk és meditáljunk? Vagy fussunk azokkal akik félelemből csak minden második oldalt hirdetik a bibliából? Buzgón szolgálnak csak éppen az igazság másik oldalát életszereiéiből oko-san mindig elhallgatják Vagy mégis lehet küzdeni identitásunk megtartásá-ért? Lehet a magam életét élni egy ilyen társadalom-ban megalkuvás nélkül? öncsonkítás nélkül? Van-- e mé-g:- s lehetőség egy tisztességes túlélésre úgy is hogy hü maradok meggyőződésemhez? És a katonai börtön rá-csai mögött ér-- e valamit a hit? Ez a drága szubjektív kincs — n ásóknak semmi egy luftballon? És a vallatás idején mit használnak az elvek? Erő-- e a szeretet a sze-lídség? Aztán van-- e az események rohanásának gátja? Végül de nem utolsó sorban van-- e belső esemény ami beleszól sorsunk külső alakulásába? Azt akarom ez-zel mondani hogy van-- e egy olyan belső hahg az em-berben amire ellentmondó körülmények közölt is lehet támaszkodni? Mint Sokrates démonja megszólalt benne szökése közben és visszafordította őt hogy elfogadja a halálos Ítéletet meg'gya a méregpoharat és úgy hü ma-radjon elveihez Ahogy Péler is találkozott Krisztussal a római úton mikor menekült az irgalmatlan és igaz-ságtalan halál elől és öt visszafordította Meglátta hogy van még az életnél is becsesebb kincs Hát több az eszme mint az élet? Van a halálnak belső története? Tömérdek kérdés amelybén annyian égnek odaát de nem kérdezhetnek Ezt is meg kellett valakinek vá-laszolni Tanúságot tenni" (Cleveland Ohió USA) - Haraszti Endre: í ' Az angol filmgyártás csodálatos géniusza (90 évvel ezelőtt született Korda Sándor) I kor apja hirtelen és gyógyíthatatlan vakbélgyulladásban I háborús huszár-történet- et fabrikált sok szerelmi ro elhalálozott Az amúgysem tehetős Kellner családra a mantikával és happy-endde- l Utána elment a Hungári: nélkülözés évei köszöntöttek A kiskamaszra különösen Kávéházba (akkor mée New York volt a neve) oda- - nagy súllyal nehezedett a túlkorai felelősség ö lett a „férfi a háznál" lelkileg-testile- g öszetört édesanyjával és két kis öccsével Az éhezés nem volt ritka „vendég" a Kellner-házba- n A család úgy döntött hogy Kecske-métre költöznek ahol az apai nagyapa élt Az özvegy ott „hónaposszobákat" adott ki átmeneti szállóvendégek részére Ebből megélni nem lehetett Kecskeméten tehát 1908-ba- n — Sándor 15 éves volt ekkor — ugyanezzel Budapesten kísérletezett Főleg diákoknak adott szállást és lakói „kosztra-kvártélyra- " vették ki az apró szobákat Sándor az egyik fővárosi felsőkereskedelmi iskola tanu-lója lett Az újságíró Az ifjú Kellner Sándor már a középiskolában tanú-ságot lett íráskészségéről mikor „Sursum Corda" álné-ven cikkeket írt iskolájának magazinjába (A „sursum corda" a latinnyelvü miséken: a pap szavai melyekkel a lelkeket az igék befogadására készífi elő) Még ba-jusz- ka sem serkent a diák orra alatt mikor már — egyik tanára segítségével — a „Független Magyarország" nevű liberális iiányzatú lapnak cikket küldött Az alá-íiá- s már nem „Sursum corda" hanem „Korda Sándor" A cikkel a lap elfogadta és hősünk — érettségi után — riporter lett az újságnál Mosl már állandóan a „Kor da" nevel használta Bár témaköre változatos volt ér-deklődése mégis egyre nőit a filmművészet iránt Korda Sándor gyermekkorában már világszerte szen-zációt keltett egy Georges Mélies (1861—1938) nevű fran-cia bűvész filmsorozata 1899-be- n — a mi Sándorunk ekkor hat éves volt — a „Dreyfuss-esetet- " varázsolta a" mozgó filmkockákon a megdöbbent nézők elé tíz rö-vid epizódban Ezt a 20 epizódos „Cinderella" követte 1902-be- n egy fantasztikus hold-utazá- st „vett filmre" s ekkor már olyan technikát alkalmazott melyet világszer-te utánozni próbáltak Magyarország sem maradi el a „filmbemutatók" di-vatjaiéi hiszen egy Sziklai Arnold nevű honfitársunk 189G-ba- n már tanulmányokat folytatott a Lumiére test-vérek híres kísérletező fellegvárában majd Párizsból ha-zahozott egy vetítőgépet és néhány filmtekercset Meg-indult az első „ikonográf" az Andrássy-úto- n Példáját többen követték de azt amit ekkoriban hazánkban pro dukáltak közel sem járt a „filmezéshez" pláné a „film-gyártáshoz" Amerikában Edwin S Porler (1870—1941) már meg-rendezte az első nagy játékfilmet a The Groat Train Robbery'M (1903) S nemsokára feltűnt a sebesen fej-lődő amerikai filmiparban Zukor Adolí ez a kivételes zsenialitású magyar ember kinek keze alatt szárnyakat kapott a filmipar fejlődése Nem vitás hogy az iíjú Korda Sándor mindezek irá-nyában élénken érdeklődött Arról is tudott hogy 1910 táján a francia Pethé-cé- g operatőrje az 1897-be- n Buda-pesten született Joseph Hepp úttö ője lett a görög film-gyáitásn- ak Bécsben 1902-be- n a pozsonyi Pressburger Arnold az osztrák íilmipar vezéralakja lett A berlini filmgyártás sztáija Sacy von Blondel volt — akit mi Megyery Sári (igazi) nevén isme lünk Készült már kar-rierjére egy Kertész Mihály nevű színész kiből rövide-sen vüághiü amerikai filmrendező leit Kordát 1910 kö:ül legjobban a francia film pionír-jai érdekelték A párizsi Pathé lestvérek működését sze-rette volna a helyszínen tanulmányozni Megpóbálta a „Független Magyarország" főszerkesztőjét befolyásolni hogy küldjék őt ki Franciaországba mint „tudósítót" de a lapnak nem volt ilyen luxusra pénze Csak any-ny- it tudnak megtenni é te hogy megbízták öt az új-ság képviseletével ellátták a szükséges igazolványokkal és megígérték hogy ha saját erejéből kivergődik akkor publikálni fogják hazaküldött cikkeit Nem tudni hogy mily úton-módo- n Korda Sándor összehozta a szükséges pénzt és 1911 júniusában már Párizsban volt Ekkor még 18-i- k évét sem löilötle be! Az első filmkísérletezések Tárizsban hamar elfogyott a pénze Tizennégy nél-külöző hónapot töltött a „Fény Városában" és legtöbb-ször az volt a fögondja hogy honnan szerez valami „pénzmagot" hogy megebédelhessen — ha már vacso-rája nem tellett Mindazonáltal bejutott mint sta-tiszta („etra") a Pathé Stúdióba és kimeredt szemek a irjíA: 1912-be- n Budapestre töb-- bet tudott a ekkor filmgyártás mint 'J-™-- -~ J'Wi -- f „professzionalistának" l&i-- ' X4#L fővárosban Franciául is folyékonyan beszélt Hamaro-san egy „Projectograph" nevű társaság titkára lett Vál-lalata — illetve főnöke — küllüldi filmek hazai forga-lombahozata'áv- al foglalkozott — fő'eg francia hozatott Pestre kormányrendelet írta e'ő hogy a küllüldi filmeket magyarnyelvű alcímekkel kell ellátni Ez Korda Sándor feladatkörét bővítette Nagy lépés volt elő ehaladásában hogy a „Színházi É!et" he-tilaptól a főszerkesztő Incze Sándor megbízta azzal a feladattal hogy ő legyen a moziszerkesztő Később Vár-nai Istvánnal együtt megindítóit egy önálló 32 oldalas „Pesti Mozi" címmel A a Mozihét" c filmújság lett az utóda ugyancsak Korda főszerkesz-tése mellett Mikor kitö-- t az I világháború Kordát nem vették be a sorozáson — rövidlátó volt Továbbra is „filmzsurnaliszta" maradt 1916-ba- n találkozott egy Miklós nevű emberrel ki ugyancsak volt — egy kis alapfokét is birtokolva Pásztory haj-landó volt Kordával társulni ha olyan filmol csinál-hatnak mely érdekes tárgyal és művész is játszik benne A 23 éves Sándor nekiüli és sebtében ment Rajnay Gábor a Nemzeti Színház közismert mü vészének bemutatkozott és megkérte őt arra nogy vállalja el „fiimje" lőszerepét Rajnay megclöbbe-- 1' az ismeretlen ember furcsa ajánlatára Sejtette Irigy ? Korda síudió felszerelés nélkül leszi ajánlatát és ÍOÍT koronás „nagylelkű" igéeíét A hecc kedvéért — bele-ment Mikor kezdjük? — kérdezte Holnap! — felelte Kor-da Másnap Rajnay luiszárőrmesleri egyenruhát öltött és Kordával kimentek a Kelenföldi pályaudvarra ahol rá-akadtak egy huszá: regimentre mely éppen bevaginoro-zot- t a frontra Az egyik tiszt megismerte a híres szí-nészt és hajlandó volt koopeiálni a filmezésnél — ha ő is szerepelhet Korda azonnal megrendezte" a nagy bú-csúz- ási jelenetet A követkeö napon a Korda-csopo- rt Rákos mezejére kirándult ahol csapatok gyakorlatoztak Rajnayt itt is felismerte az egyik jóbaiálja és Korda irá- - elsőnek Harmadnap c fo-gatóui:iy- -lyet nagyvonalúan „stúdiónak" Lajos Bíró egyenruhában kellemetlen kinézésű alakok saságában Ulána fényképezték a kórházi ahol kialakult a és az ápolónő „halálos végül szentimentális happy-en- d jelenet rózsakeriben „Egy tisztikardbojt" a film címe A három alatt seblében filmdráma hatal-mas közönségsiker növelte Rajnay színészi hírnevét és Korda Sándor rendezői A esély akkor mikor a Színházi É'ct főszerkesztője — egyébként háborús sebesültként lábadozott — beajánlotta Korda Sándort Janovics Jenőnél az erdélyi filmtársaság tulajdonosánál ki éppen fiimdirek-tor- t keresett Janovics felvette őt próbaidőre Nemsokára 'áthatla hogy választott Sardou c melo- - Janovics bámulta tanulmányozta rendezés titkait visszatért már f?f "!&:£ tí már azok akik mondták a filmeket hetilapot lapnak katonának Pásztory mozi-imád- ó történetet neves asztalához jelenetet forgatott rendezői ÉhP - d-Mmíd- £r That's riglír it cost morc Hungary But that's Wc hnvc 5 widc-bod- y wcckly departurcs takc advantagc of the shopping hcforc catching convenienr connecting to Hungary Without you or your luggage having to custom! coursé board frec drínks free headsets and a movic warm attentive servicc Korda Sándor egy szédületes karrier útján Janovics számára öt további filmet rend:z?lt Korda Mikor a románok lerohantál: E dilyt a fi'mgvár Budapestre kölözöít és „Corvin" néven műkő to-vább Nemsokára Korda Pásztory Miklóssal társulva megvette a vállalatot Janovicstól Vakme 0211 szsnbcnéz-v- e a hábaiú-sújtott- a ország szomorú gazdasági kö"ül-ményeiv- el — Zug'óban skid'ót nyitottak A ko étkező ét évben Korda Sándor több m'nt tcut fPmet -- endczelt s a filmek többsége Jókai egy-eg- y iyalmrs egényét vitte moz'-formájáb-- rn a ríjt)"gú köiüT-é-g elé ritgy csodaszép siöke színésznő — Farkas Antoi'a - lünt a mozivásznon ki annyira brleszestctt a a adthatatlan íilmd'rektorba — rövidesen Korda Ylária üdvözölhette ő! a közönség Kordj teljesen új iilmtrúkköket alkalmazott cs 25 éves kjsában iíji- - a jrszág rendezőjenek Nemsoká a Korda Sándorokat Bécsben ahol Kolowral Sándor g óf fSa'cha" filriHá'iu'atá'-á- l ka-pott rendezői munkát Az első itt lendezeíl lil'rje Mrk Twain „Koldus és Királyfi" c regényének I1 írut'toa-l- a Nagy sikert aratolt Féltucatnyi bresi következett — mindegyikben Korda Má'ia — mo-- t már „Maiia Corda" — a Bécsből 1923-ba- n a "0 éves Korda Sándor Berlinbe titazott ahol mejl:-pítolt- a az „Alexander Korda Filmla3asapl" Berlini filmjei kö ül ki kell emelnünk a !I:h'vi-- - nyltásával olyan „takaros" csata kerekedett hogy két Tragédiája" címűt mely dolgizla fel Rj- - nuszan meg a lova is levelea szob-jelen- e- dőli trónörökös maye-ling- i öngyilkosságát Ezután a Mo-tek- et forgattak Erzsébet-tére- n bérelt helyiségbenme- - dern Bubarry film következett melynek Korda nevezett el Itt már Bíró írta bécsi szü'etésü (183J) m'a-m-ár Rajnay huszárkapitány i volt és nagy'gjar volt aki alamikor Nagyváradón volt ujsási ó On-összeg- et kártyázott el tár- - I nan Pestre ke ült s hamnmsan emív'Wpl!ál-h- 1 '' n huszártiszt szerel-me" következett egy lett nap lett tapasztalatait következő jö't el In-c- ze Sándor ki akko-riban Koloz-svárt jól „Fedora" kel magukat Ekkoriban docsn't all that your fliglit thcrc's our még 'öl ey im--a hngy elsőszár--ú számított juk Ilm-criic-zé- s sztár ház egy vét zolta a mígyar társadalom — fö'eg sze'elmi — tl?:el Ady Endre az 1910-o- s évekbsn „a-mo'Jer- n magyar iro-dalom ö Jánosának" nevezte öt Korda liul'a hogy bará'ja európai is fogja- - a he-lyét A jövendölés bsvált a Bíró Lajos-fél- e forgató'ön--ve- k fokozták Korda sike-e- it „Maria E11 ki-magasló filmsztá ja lett albán az időben mikor az e-gy- ik — Kordánál szeényen kopogtató — stJlisztanö teljesen isme étlen Áruljuk el e szerény statszta nevét Marlene Dtetrichnek hívták o is szerepelt a Modern melyröl'egyébkénl a „Daily Epress" filmkritikusa is szavakkal adott 19J6! decembere' illán a Korda znsuiir llrllvunndha 'Wfiiii't W-- ó o'í dramajal „Fehér Éjszakák" címen vitték filmre Ez alék s ö mindannyiuk neyében szerződést is kötött a produkció a magyar filmgyártás nagy mélöldköve '„First National"-ná- l ' ' ' lett komoly összeget keresett a filmen mely j Itt dolgozott Korda Sándor 19r8-i- g niajd átment a az első magyar produkció lett melyet külföldön is be- - „Warner Brothers"-he- z mutáltak _ Mv(aj"ui? _ icuw filmgyártás- - Mikor %CZhU£f technikájáról " any to ily to on KLM not to Amsterdam let you famous duty-fre- c clear Of on plus fel ncven már ta'a volt volt Ke-esz- te szinten meg állni Corda" ópa mrg volt is: Dubarry"-ba- n londoni felsőfokú tájékoztatást há- - niMi- - Tai-is- l -- p'iürl első sjj3svtc5 "Y-U-- M --Sr j "- -lÍ -- -' 'v So next time you'rc planning a trlp to ] lungary plán to fly KLM the reliablc airlinc lt docsn't cost any morc But thcrc's niorcon KLM In loopujilcn idi Cl' Vr The Reliable Airlinc KLIV1 -I- - áí)!' friouichin („rsjvmaCaajdt |
Tags
Comments
Post a Comment for 000071