000154 |
Previous | 4 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
pm } 4 cldal — 63 5pr H TJ5ft KJOSSDAT SCtGYAKSAO Marciusi k Nemcsak mi Járunk hétvé gi kirándulásra otthon is fel-kapaszkodnak rozoga autóbu-szokra hogy a Bükk szépsé-geiben gyönyörködjenek Egy ilyen szenvedő szemtanú te-kintetével mutatjuk be az otthon manapság olyan nehe-zen megközelíthető boltoza-tos bükki erdőségeket így be-íz- él a fáradt vándor Először a Száraz-YÖlg- y ka-paszkodójában akadt el a nehéz autóbusz Az Ómassa fölötti szerpentineket még könnyedén vette az első me-redekebb egyenesben azon-ban mindjárt megfeneklett Kettős hátsókerekei eszeve-szetten forogtak egy helyben s mind mélyebbre vágták ma-gukat a hóba Pedig már kezdtük elfelej-teni a havat olyan tavaszban futottuk végig utunkat idáig Az Alföld egybefüggő vetés-szőnye- ge sárgás-zöl- d párázat alatt feküdt el a verőfényben szikráztak az útmenti telefon-drótok boldogan lebegtették rajtuk nagy fekete szárnyai-kat a napozó vetési varjak Nem változott a kép akkor sem amikor Eger után felka-paszkodtunk a Bükk előhe- - gyeire s a nagyíennsik falá-nak tövében átszeltük a hegy-séget Itt se volt már nyoma a hónak a napba néző déli lej-tők vad fénycsőben áztak s a föld tavaszi szaga nyersen áradt be a kocsi ablakain A meredek hegyoldalakon ezer meg ezer apró csermely sza-ladt felénk ujjnyi vékony medrecskéiben hozták lefelé az olvadás vizeit beleömlöt-te- k az országút árkába s pa-takká duzzadva futottak előt tünk fürgén A tölgyek tövé-ben helyenként már haragos-zöld volt az erdei gyep fel-fel-rózsál-tak benne a pirosló hu-nyor papsapkaszerű nagy vi-rágai s a patakok menti fü-zek kopasz ágai közt halvány-zöld ködök lengtek sejtelme sen A mogyoróbokrok duz-zadt barkái itt is ott is arany-sárga virágporral szórták be maguk alatt a mészkő szürkés-kék málladékát Most meg térdig süppedünk a porhóba ahogy kilépünk az autóbusz ajtaján Lillafüred után jelentek meg a nagyobb hófoltok a hegyoldalakon vé-gig a Garadna-völgybe- n kásás hólében úszott a busz míg az-tán itt a Nyárjuh-heg- y dere-kán végképp elakadt az or mótlan alkotmány Hatszáz méter magasan le hetünk nagy összeboruló bükkök mély alagútjában Bal-r- ól merészen szökik fel a hegyoldal jobbról merede-ken zuhan alá középen fut a rétegvonalak mentén bevá-gott keskeny erdei út A busz félig lecsúszott jobb hátsó ke-rékkel függ a lejtő fölött Itt fekszünk neki hamincan hogy megemeljük a hátát s visszazökkentsük az út köze pére A motor felbőg a kére- - Sándor alól Kisjókai Erzsébet Lázadás M Saint Ella néni Dezső: Feltámadás Makucskán fröcskölik szét a havat aztán újra meg újra kifullad a gép is az ember felbuzdult ereje is Állunk a megbénut jármű mellett tehetetlenül Ketten elindulnak segítségért az óra-járásnyira levő szenti éleki menedékházba alakjuk belevész az alkony sűrűsödő párájába Körös-körü- l mozdulatlanul hallgat a behavazott rengeteg Szinte megroggyan az egész erdő a roppant hólehertől a bokrok földig görnyednek térdreesve a lucfenyők ágai olyan lankadtan hajlanak le mint a fáradt kéz A méltósá-gos bükkökön vastag vatta bunda s ahogy az út fölött egybeívelnek fehér ágaik akár egy hálóboltozatos gót folyosó szelné át a kolostor-csöndesség- ü erdőt Némelyik márványos törzsű bükkszáiat valósággal bimbós oszlopfővé varázsolja a tetején élősködő fagyöngy gömbszerű kicsiny cserjéje viaszosán fénylenek sárgás bogyói míg az út sze gélyén kékes-zölde- n les ki a hó alól lankadt lelet átvészelt fagyal-levé- L Más jele nincs is az élet nek csak a fák derekán a szarvasok szomorú rovásírása mellyel nagy ínségükről hírt adnak A megrágott kérgek sebhelyében sötét jégkristá-lyokká alvadt a bükkök barna vére Uj meg új kísérletekbe fog egyre a gép megszaba-duljon Horkantgat reszket rázza nehéz testét s tolná ha tudná a rátapadó ember-für- t is De csak még mélyebbre merül saját vermébe a csörgető kettős kerék Hörög ve hallgat el a göthös motor fústfelhőt fúj ki végül merő korom fekete szenny már körben a pornó s a nekigyűr-- kőzve kínlódó ember Még néhány keserves pró-bálkozás aztán győz a fáradt beletörődés feladjuk a har-cot Ránk szakad közben az este is csak a hó világít meg az egyre sokasodó csillagok a fe-ketebársony égen A busz sö-tét alaktalan tömeg már — elhúzódunk tőle mint rosszin-dulatú ellenségtől Hát erre bíztuk magunkat! Az első ne-héz helyzetben cserbenha-gyott! Bűze beszennyezte ma-ga körül a levegőt kerekei összetiporták a Bükk tiszta havát Hátat fordítunk neki úgy kuporodunk le egy lepo-rolt útszéli rönkre s nézzük a néma eget melyen mind tü-zesebben szikráznak a csilla-gok A Kis Göncöl rúdjának végéről épp szembe' néz ve-lünk a Sarkcsillag arról száll-dos felénk gorombán a fel-fe- l támadó északi szél s mintha a jeges űr hidegét A legtöbben egymás után be is lopakodnak a kocsi belsejébe ott várják a segít séghozókat akik jó hírekkel iek sebes pörgésbe kezdenek ' meg is érkeznek végül A tu- - ÍTGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATOK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert $050 Bartha Kálmán: Trianoni átok Versek $150 Csaba István: Az elsüllyesztett háború „ $150 Csighy Hangok a romok néhány Csighy Sándor: Mozaik kockák Fáy Ferenc: Az irást egyszer megtalálják Fáy Ferenc Törlesztő ének Füry Lajos: Árva Magyar János Ghyczy Zsuzsanna: A város KKeennénseetih FClaLiráes:zlóH: olJdáfréhnaytatlHanawauiitbaaknon _ __ Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme I—H Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell Kisjókai Erzsébet- - Esti zsolozsma Kiskókai Erzsébet Fénykép Album Kjsjókai Erzsébet: Tulipántos láda Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról _ Kostya Sándon Édes anyanyelvünk Dr I Nádassy: Hotel Canada Orbán Frigyes: Görbe Tükör Clair: meséi Szabó lassan hogy láncot hozná lassan Székely Molnár Imre: Hallod-- e Zsófi? Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből L Szüvássy L: Mesék a bryanszki erdőből IL Wass Albert Tizenhárom almafa $200 $1'50 $150 $200 $180 $300 $200 $280 $550 $120 $060 $060 $200 $060 „$080 $100 „$190 -- $100 $100 $050 $300 $200 $300 $240 Zilahi Farnos Észten Zeng még a dal „ $100 Konyvosztaiyunk beszerez bármilyen magyar könyvet Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk Utánvéttel könyveket nem szállítunk aland ristaház forrallbor fűszeres il-latával van tele — jelentik — a konyha vaddisznópörkölttel vár s az ebédlő kályhájában olyanokat durrognak a cser-tuskó- k mint egy kisebb fajta balatoni rianás A gondnok pedig már elindította kétlovas szánját segítségünkre A fürge hegyilovak táncolva érkeznek a könnyű paraszt-szánnal Gyanakodva figyelik hátravetett fejjel miként fog-ják őket a roppant busz elé finom remegés fut végig bő-rükön ahogy felzúg mögöttük a motor de nyomban húzásra feszülnek amint megkapják az egyszótagú jelt Elöl a két ló hátul a harminc dermedt ember középen a fáradt mo-tor lassan mégis megindul a magával tehetetlen jármű Lé-pésben halad fel az emelkedő tetejéig onnan könnyedén gurul tovább a lejtősebb egye-nesben A motor viszi vagy az elébe fogott két állat? A messzi lemaradt utasok csak azt látják hogy a reflektor fényalagútjában olyan táncos lábbal röpülnek a lovacskák mintha mindig ilyen feladatot teljesítenének A bükkösből nagy szabad tisztás hőmezejére szalad ki az út A megnyíló széles völgy-meden- ce alján úgy fénylenek fel a menedékház ablakai mint a fölénk boruló roppant mennyboltozaton a sziporkázva izzó csillagok Lo holunk az elfutott busz után füstölgő porhóban sípoló északi szélben el-elaka- dó lé-legzettel A lovacskák játékos kedvvel fel-felnyerí- tve trap-polnak előttünk: minket a ház hív őket az istállójuk mely ott bújik meg a közép kori pálos kolostorrom csorba ablakívei tört angyalfejes osz-lopfői izmos gyámpillérei tövében A lóvonta busz las-san el is tűnik előlünk a íenn-síksze- rű nyitott mezőri ahol vadul pörgeti hordja-sodorj- a a havat a szél szinte felhőbe takarván néha a tájat Csak a kettős keréknyom vezet s az útonjárók csillaga az öl-á- gú Kassiopeia mely ott hu-nyorgat barátságosan a ven-dégváró ház fölött mintha irányítaná lépteinket a fehér nagy éjszakában A szegfűszeg illatú forralt-bort mi is meginnánk a mázos kancsókból de ki tudná már megenni közülünk a vaddisz-nópörkőltet- ? A kályhában hamvadó tuskó duruzsolása mellett részvéttel de mégis vágyakozva hallgatjuk a regé-lő hegyi vándor kalandját i A Gy Wass Albert: (Harmincnegyedik folytatás) Néhány hét múlva egy öreg papot enged-tek be hozzá A pap leült melléje a kemény deszkapriccsre és sokáig ült ott szótlanul Aztán hirtelen megkérdezte: „Hisz Isten-ben?" Nem" felelte a fogoly „S miért nem?" „Mert Európa elpusztult" A pap hallgatott „Ismertem egy öreg halászt" kezdte el egy idő múlva „aki szintén nem hitt Istenben De egyszer hat gyermek megmagyarázhatatlan módon megmenekült a haláltól és attól kezdve szeretett volna hinni Azok a gyerekek egy csónakban voltak és egy vízesés fölött megállt velük a csónak pontosan abban a pillanatban amikor le kellett volna zuhanjon velük a mélybe Ismerős ez a kép?" Kazimir elgon-dolkozva nézett reá „Mondja csak" „Egy nap az öreg halász ugyancsak beült egy csónakba és hagyta hogy a víz a mélység felé sodorja" folytatta a pap „És azt mond-ta: ha van Isten akkor az én csónakom nem állhat meg ott ahol a gyerekeké meg-állt mert nekem nincs már semmi keresni-valóm ezen a földön És a csónak valóban nem akadt meg hanem alázuhant az öreg halásszal együtt Érti ezt?" Kazimir bólin-tott „Azt hiszem értem" mondotta lassan „az öregnek igaza volt Ez az egyetlen amit még tenni lehet" Az öreg pap másnap újra eliött „Mond-j- a nem lenne kedve Amerikába jönni?" kérdezte minden bevezetés nélkül „Én azt hiszem magának még nagy művészi felada-tai lennének ott" Kazimir csodálkozva né-zett reá aztán megrázta a fejét „Nekem már nem lehet semmiféle feladatom mert Európa meghalt" „Miért gondolja hogy Európa meghalt?" kérdezte a pap „Néz-ze- n körül" felelte a fogoly „A gonoszte-vők szabadon garázdálkodnak a tisztessé-gesek pedig meghaltak vagy a börtönben penészednek vagy az utak szélén koldul-nak Shylock legyőzte Párizst Egyébként megfestettem én ezt már egyszer régen de nem figyeltek fel rá az emberek Pedig ak-kor még nem lett volna késő" Az öreg pap hallgatott egy ideig aztán sóhajtott „Mondja miért haragszik tulajdonkép-pen Pohrisch Gottfriedre? Ezt nem egészen értem " Kazimir arca megrándult Ke-ményen felelte „Nem haragszom rá Gyű-lölöm Nem azért mert háborús bűnösnek hazudott abban a semmirevaló kis irodá-ban ne higyje Még csak azért sem mert megölte Évát Gyűlölöm mert van S mert ö és a hozzá hasonlók megölték Európát" A pap elgondolkozva nézett maga elé a börtöncella kőpadlójára „Mit gondol" kér-dezte hirtelen „miért kellett annak a csó-naknak megállni ott a mélység fölött? M-iféle feladatot kellett elvégezzenek maguk hatan?" A festő vállat vont „Mit tudom én Nem is érdekel Ki tudhatja hogy mi az emberek feladata ezen a földön? Ha az em ber megnézi hogy mit müveinek Talán maga az élet a feladat egyedül" tette hoz-zá később „ahogy az ember él Amit él Ezt nem lehet tudni Nem is érdekel „És ha azt mondanám hogy tegyen egy próbát maga is mint az öreg halász? Hogy üljön bele a csónakba és engedje hogy sodorja a víz r" JKazimir ránézett es elmosolyo-dott furcsán és szomorúan „Ugy gondol ja hogy ha átjutok Amerikába akkor van még feladatom? Annak ellenére hogy Eu rópa meghalt? Nem hiszem De megpróbá-lhatjuk'" Szélhámos koróda és társaik Sokan használnak magyar szavakat melyeknek jelenté-sével nincsenek tisztában Ezért nem lesz haszontalan dolog egyes régebbi kifejezé-seink megváltozott értelmezé-sével illetőleg helytelen érte-lemben való használatával is foglalkozni Olyan kifejezé-sekről van szó amelyeknek eredeti jelentése a mai városi ember előtt már teljesen el homályosodott Ilyen kifeje zés például a szélhámos sző Egyik budapesti hírlapban nemrégiben megjelent és egy szélhámos társasággal fog-lalkozó rövid cikknek a kö vetkező címet adták: „Akik a szelet meghámozzák" Másik esetben egyik folyóirat a szél-hámosokat széllel bélelt" em-bereknek nevezte Mindkét ki-fejezés az adott esetben tel jesen eneimeuen mert a szélhámosnak semmi köze sincs a légáramláshoz és mert széllel béleltnek azt a bélelet-len szellős ruhadarabot ne-vezzük amelyik nem véd meg a téli hidegtől A szé-lhámos szó egy régi kocsis ki-fejezés és azt a csikókorból már kinövő de még nem tel-jes erejű lovat jelenti amelyi-ket nevelés szoktatás végett már hámba fognak de ter-het még nem húzatnak vele o Hogy az öreg pap csinálta-- e vagy sem azt nem tudta meg soha De néhány hónap múlva kiengedték a börtönből Jó maga-viseletére való tekintettel mondták De egyesek szerint annak az újságírónak is szerepe volt a dologban aki annak idején a képet elvitte Állítólag néhány nagyobb amerikai lapban megszellőztette a dolgot hogy egyik legtehetségesebb európai festő-művész az amerikai megszállók börtöné-ben sínylődik mert megpofozolt egy em-bert aki azt feltétlenül megérdemelte S hogy a kép amit elvitt nagy feltűnést keltett odaát Elég az hozzá hogy kiszabadult sőt la-kást is utaltak ki neki Stuttgartban és port-rémegrendeléseket is kapott magasállású amerikai uraktól Titkos jóakarók néhány hónap alatt megszerezték számára az útle velet is és a kiutazási vízumot Egy napon — 1950 június 13-ik- a volt — egy vidám amerikai kapitány kivitte kocsiján az állo-másra ahova éppen akkor futott be Mün-chen felől a brémai gyors „Érezze jól ma-gát Amerikában" mondta búcsúzóul a ka-pitány és Kazimir barátságosan visszaneve-tett rá „Okay captain!" Mikor lábát a vonat lépcsőjére tette egy pillanatra egészen furcsa volt az öreg ha-lász jutott az eszébe akiről a pap beszélt ö is így lökhette el a parttól a csónakját — gondolta Kazimir és szeme még egyszer búcsúzkodva körüljárta az újra épült pá-lyaudvart Lássuk hát — gondolta a követ-kező pillanatban és egy vidám gondtalan kalandbainduló mozdulattal belökte a ko-csi ajtaját Az első fülkében sokan ültek A máso-dikban csak hárman: egy szerelmes pár és egy sovány öregasszony Kazimir kinyitot-ta az ajtót „Van még szabad hely?" kér-dezte A sovány öregasszony haragosan mérte végig és közelebb húzta az ülésre helyezett kézitáskáját A fiatal pár egyszer-re mondta mint egy beszélőkórus: „Igen! Még három hely szabad!" Táskáját föltette a hálóba és leült az öregasszony oldalára az ajtó melletti sa-rokülé- src A szigorú sovány öreg hölgy egy könyvet tartott a térdén de nem sokat olvashatott belőle mert minduntalan fölné-zett belőle és megbotránkozott pillantáso-kat lövelt a szerelmesek felé Azok újra el-merültek egymásba Látszólag kinéztek az ablakon csak éppen a kezük ért össze de Kazimir érezte hogy semmit sem látnak a világból csak egymást „Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem" gondoha irigyen „minden egyéb mester-kélt és csak a világ rontására szolgál Egye-dül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon" Aztán sóhajtott és ő Is kinézett az abla-kon Kint napfény ragyogtatta egy "temp-lom tornyán az aranykeresztet és a kék ég-bolton fehér cukorhab-felhő- k úsztak Vala hol egy harmonikán régi valcert játszott egy szomorú ember s a hang vergődve ve-szett el időnként a pályaudvar zsivajában „Búcsúzom Európától" gondolta és a szeme megforrósodott ettől a gondolattól Aztán egy alig észrevehető ki zökkenést érzett és a vonat lassan megindult vele -- az isme-retlen félé Egy ideig még ide-od- a cikáztak a gondolatai: régi utazások emlékei keltek életre egy-eg- y pillanatra eleven képek a múltból Párizs Velence Madrid Varsó amelyik tehát mint szélső há-mos fut a másik vagy a má-sik kettő mellett de nem húz mert a hámja nincs a kisafá-ho- z kötve Ugy néz ki tehát mintha ő is dolgozna de va-lójában csak fut és nem húz Átvitt értelemben is szélhá mos eredetileg az olyan em-bert jelentette aki egy közös munkát végző csapatban ban-dában a munkát csak színleli de az eredményben a többivel egyformán akar osztozkodni Mai továbbfejlesztett jelenté-se pedig az az ember aki munka nélkül mások becsa-pásából akar megélni Egyik napilap elbeszélésé-ben az író koródának nevez-te a kórházat Kóroda az ál-latok — általában a lovak — számára készült gyógyintéze-tet jelenti A lovak kipusztu-lásával a koródák is fokoza tosan eltűnnek de nevük úgy látszik fennmarad és egye-sek helytelenül használják A budapesti Rádió is gyak-ran vét a helyes szóhasználat ellen a népdalok eredeti szö-vegének megváltoztatásával „A juhásznak jól megy dol-ga " kezdetű népdalnak azt a részét például hogy „előv-eszi a dudáját Belefújja bú-ját a kecske bőrébe " rend-szeresen úgy éneklik a rádió] népénefcesel hogy lefújja búját a birka bőrébe _ Tud-ni kell hogy a duda kecske-bőrb- ől készül —- rendszerint a szarvak is" rajta maradnak díszül — birkabőrböl viszont a suba illetőleg a bunda ke--1 Magyar Shakespeare-emlékűnne- p Münchenben A nyugat-németorszá- gi Vö-rösmarty Irodalmi Kor évek óta intenzív munkát végez a magyar irodalom és nyelv ápolása terén Áll ez különö-sen a müncheni csoportra mely három ev alatt tizen-négy sikeres estet rendezett A művészi munka lelkes és tehetséges vezetői Torját Szabó István író és ípIpsóot Sz Gárdos Kornélia a Nem zeti Színház volt tagja Az előadóesték közt volt Liszt emlékest Bujdosó- - és kuruc-es- t előadás Szt Péter síriá nak feltárásáról karácsonyi könyvvásár Széchenyi-es-t s mint érdekes kísérlet Csoko-nai Dorottya című verses epo-sza koncertszerű előadásban és számos más jubileum és érdekes irodalmi újdonság Leeutóbb f évi március 7- - én Shakespeare születésének 400 évfordulóját ünnepelték meg egy nagysikerű esten Budapest képek mcjyek valamikor szí-nesek voltak és elevenek de most már hiányzott belőlük a valóság ereje mintha valami halvány ködfátyol takarta volna be őket amit az idő szőtt reájuk és az elmú-lás Majd lassan leragadtak a szemei és a kerekek egyhangú csattogása lehúzta ma-gával egy puha sötét mélységbe mely jó volt és vigasztaló mint maga a halál V A BANKÁR „Zsidónak lenni annyit jelent mint min dig egy lépéssel hátrább lenni de mindig egy arasszal több is lenni mint más Zsi-dónak lenni nehéz de szép" Ezzel a mon-dattal vigasztalta Pohrisch papa a fiát vala-hányszor sírva jött haza az iskolából i Később megtanulta két részre osztani a világot Zsidó részre és nemzsidó részre A zsidó rész olyan volt benne mint egy unal-mas de biztos családi kör Ide tartoztak a szülei ide tartoztak azok a bácsik és né-nik akik hozzájuk jártak ide tartozott a fűszeres a Rosengasse sarkán és az a ron-gyos öreg koldus a körút elején akinek adni kellett valamit valahányszor elment mellette Ide tartozott néhány gyerek az is-kolában a Rosenbaum a Mendel a Das-kievi- ts és a kis Gottíried megtanulta hogy ezekkel össze kell tartani még akkor is ha undorodik örökké csorgó orruktól vagy unja ostoba locsogásukat Itt egyszerűen nem azon múlt a dolog hogy szereti--e őket vagy nem hanem hogy zsidók Ezen a körön kívül aztán volt a másik világ a többi embereké A nagy szép az ellenséges az érthetetlen és vonzó világ Ahol már szabad volt különbséget tenni: ezt szeretem ezt nem És a legkényelme-sebb az volt benne hogy akit szeretett az ember azt sem kellett segíteni ha éppen úgy adódott Az ember lehetett önző há-látlan még áruló is lehetett Ezt tanította a törvény amelyik kimondta: a sarki fű-szeresnél kell vásárolni még ha goromba is és drága És a szemben lévő boltban nem szabad vásárolni még ha a fia olykor ajándékot is ad mert az „nem közülünk való" Ez a közülünkvalóság és nemközü-Iünkvalósá- g isteni törvény volt minden egyéb törvény alapja Annyira magasan ál-ló törvény hogy nem is esett sző róla mint ahogy nem esik szó arról ami magától ér-tetődően természetes És mégis az volt a különös hogy az a másik az a kívül álló idegen és ellenséges világ vonzóbb volt sokkal Már az első iskolaévekben észrevette ezt A többi gyerek vidámabb kötetlenebb fe-lelőtlenebb volt mint az a néhány aki a közülünkvalóság törvénye alapján melléje tartozott Ezek mindig egy kicsit behú-zott nyakúak voltak Csínyek elkövetésére túlóvatosak ijedtek és koravének Hiány-zott belőlük az a túláradó féktelenség ami a többi gyerekek játékát olyan lármássá és szabaddá tette És Gottfried érezte hogy belőle is hiányzik ez és ezért menthetetle nül irigyelte azokat akikben megvolt ez a felelőtlen féktelenség akikben meg lehe-tett mivel egy másik világhoz tartoztak ahol embernek lenni nemcsak hogy nem nehéz de szebb is Azonban látnia kellett hogy a felnőttek világában is ugyanígy volt Még a szomszé-dos Kunczler-vill- a kertjében vidám lár szül Vidéken ahol a népdalo-kat még eredeti szöveggel éneklik sokat nevetnek ezen a felcserélésen és azt mond-ják hogy a pestiek összeté-vesztik a dudát a subára! a kecskét a birkával Torjai-Szab- ó István „Shakes-peare Magyarországon" cí-men tartott előadást továbbá Hanvai Hajnal írónő Bohus János előadóművész és Faze-kas Csaba szerepeltek előadá sokkal illetve Shakespeare-szonetekk- el és monológokkal Végül Coriolanus egy részle-tét adták elő Petőfi Sándor fordításában „szobaszínház" szerű megoldásban Volumniát annyi nagy előd után Sz Gárdos Kornélia ját szotta drámai erővel jelenít ve meg a nemes római mat-rón- át Külön ki kell emelni zengő hangját és sokszor di-csért szép magyar beszédét Coriolanus szerepében Czcg- - lédy Zoltán tökéleteset nyúj tott de a többiek Királyfalvy Klára Dobay Ildikó Tóth Sándor és Tóth Lacika ügye sen egészítették ki a pompás előadást A hatásos kosztümö ket Osváth Klára tervezte más élet folyt illatos nénik" szürkecfllnde-re- s bácsik jöttek és mentek — bár Pohrisch papa szerint ezek a Kunczlerék nem is ál-lottak valami jól — addig náluk otthon minden egészen más volt Hozzájuk soha nem jöttek vidám emberek akik ráértek volna órákhosszat tréfálkozni Hozzájuk kopottkabátos nagytáskás izzadtszagú em- berek jártak akik halkan és fontoskodva pusmogtak apával valahol egy sarokban néha egészen öreg emberek toprongyosak penész színűek akiknek szőrös féke kalap-juk vörös szakálluk és tincsben alácsün-gő pajeszük volt és minden amiről beszél-ni tudtak üzlet volt 'csak és pénz Ha nyen emberek voltak a házban nem volt szabad zavarni apát „Apa pénzt csinál" mondta ilyenkor Pohrisch-mam- a letompí-tott hangon és tisztelettel nézett a kopott ajtóra mely mögül a pusmogás hallat-szolt Eleinte azt hitte Ilyenkor hogy apa s azok a bácsik valami titokzatos művelet-tel valóban a pénzt csinálják azokat az érc Vagy papírdarabokat amikért vásárolni le- nét a boltokban De aztán megtanulta nogy a pénzcsinálás valami egészen más Valami izgatóan érdekes játék Mint ami-kor ő például elvisz az iskolába egy tarka üveggolyót és azt elcseréli egy zsebkésre és a zsebkést eladja Kunczlerék kocsisá-nak egy házinyúlfiókáért Később a mama elmagyarázta neki hogy a papa bankár S ez azt jelenti hogy az emberek akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel elviszik hozzá és a papa befekteti ezeket a pénzeket különböző üzletekbe Vagy kölcsön adja olyanoknak akik bért fizetnek érte Ennek a bérnek egy részét az kapja akié a pénz s a többit megtartja a papa magának „Szép dolog bankárnak lenni" mondta a mama sok ész kell hozzá és finom üzleti érzék" A mama sok érdekes dolgot tudott monda-m- - Alacsony kövérkés szomorúszemű asszony volt Aztán meghalt Gottfried ti-zenkété-ves lett akkor A papa megtépte a gomblyukait hamut hintett a fejére és két napig hangosan jajgatva gyászolt Aztán átöltözött és el-ment egy üzleti tárgyalásra Gottfried úgy állott szemben egyedül a halállal mint egy ismeretlen idegen ellenséggel mely át-nyúlt abból a másik világból a „miközü-lünkvaló- " világba és elvitte a mamát Sze-rette volna tudni hogy hova vitte? De a laposmellű sápadt rabbinövendék akihez titokban vallásórára kellett járjon és a pi-rosarcú vidám tisztelendő atya az iskolá-ban egészen különbözőképpen beszéltek er-ről De valahogy egyik sem volt az igazi A kis Gottfried logikus és józan gondolko-dáshoz szoktatott agya tiltakozott minden misztikus elképzelés ellen Szerette volna azt tudni hogy az anyja csak alszik és majd egyszer fölébred megint tíz év múlva száz év múlva vagy ezer év múlva és akkor újra járni fog szekrénytől szekrényig hú-zogatja a naftalinszagú fiókokat és míg párnás arca mosolyog két barna szeme a titoktudók komolyságával néz a világba De hiába szerette volna tudni ezt így: ko-ravén realizmusa tisztában volt azzal hogy se ezer év múlva se száz év múlva nem térhet már vissza a mama ebbe a házba mert addigra a szekrények elkorhadnak és eltüzelik őket s ami bennük van azt ré-gen megeszi addigra a penész és a moly (Folytatjuk)
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, April 11, 1964 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1964-04-11 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000276 |
Description
Title | 000154 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | pm } 4 cldal — 63 5pr H TJ5ft KJOSSDAT SCtGYAKSAO Marciusi k Nemcsak mi Járunk hétvé gi kirándulásra otthon is fel-kapaszkodnak rozoga autóbu-szokra hogy a Bükk szépsé-geiben gyönyörködjenek Egy ilyen szenvedő szemtanú te-kintetével mutatjuk be az otthon manapság olyan nehe-zen megközelíthető boltoza-tos bükki erdőségeket így be-íz- él a fáradt vándor Először a Száraz-YÖlg- y ka-paszkodójában akadt el a nehéz autóbusz Az Ómassa fölötti szerpentineket még könnyedén vette az első me-redekebb egyenesben azon-ban mindjárt megfeneklett Kettős hátsókerekei eszeve-szetten forogtak egy helyben s mind mélyebbre vágták ma-gukat a hóba Pedig már kezdtük elfelej-teni a havat olyan tavaszban futottuk végig utunkat idáig Az Alföld egybefüggő vetés-szőnye- ge sárgás-zöl- d párázat alatt feküdt el a verőfényben szikráztak az útmenti telefon-drótok boldogan lebegtették rajtuk nagy fekete szárnyai-kat a napozó vetési varjak Nem változott a kép akkor sem amikor Eger után felka-paszkodtunk a Bükk előhe- - gyeire s a nagyíennsik falá-nak tövében átszeltük a hegy-séget Itt se volt már nyoma a hónak a napba néző déli lej-tők vad fénycsőben áztak s a föld tavaszi szaga nyersen áradt be a kocsi ablakain A meredek hegyoldalakon ezer meg ezer apró csermely sza-ladt felénk ujjnyi vékony medrecskéiben hozták lefelé az olvadás vizeit beleömlöt-te- k az országút árkába s pa-takká duzzadva futottak előt tünk fürgén A tölgyek tövé-ben helyenként már haragos-zöld volt az erdei gyep fel-fel-rózsál-tak benne a pirosló hu-nyor papsapkaszerű nagy vi-rágai s a patakok menti fü-zek kopasz ágai közt halvány-zöld ködök lengtek sejtelme sen A mogyoróbokrok duz-zadt barkái itt is ott is arany-sárga virágporral szórták be maguk alatt a mészkő szürkés-kék málladékát Most meg térdig süppedünk a porhóba ahogy kilépünk az autóbusz ajtaján Lillafüred után jelentek meg a nagyobb hófoltok a hegyoldalakon vé-gig a Garadna-völgybe- n kásás hólében úszott a busz míg az-tán itt a Nyárjuh-heg- y dere-kán végképp elakadt az or mótlan alkotmány Hatszáz méter magasan le hetünk nagy összeboruló bükkök mély alagútjában Bal-r- ól merészen szökik fel a hegyoldal jobbról merede-ken zuhan alá középen fut a rétegvonalak mentén bevá-gott keskeny erdei út A busz félig lecsúszott jobb hátsó ke-rékkel függ a lejtő fölött Itt fekszünk neki hamincan hogy megemeljük a hátát s visszazökkentsük az út köze pére A motor felbőg a kére- - Sándor alól Kisjókai Erzsébet Lázadás M Saint Ella néni Dezső: Feltámadás Makucskán fröcskölik szét a havat aztán újra meg újra kifullad a gép is az ember felbuzdult ereje is Állunk a megbénut jármű mellett tehetetlenül Ketten elindulnak segítségért az óra-járásnyira levő szenti éleki menedékházba alakjuk belevész az alkony sűrűsödő párájába Körös-körü- l mozdulatlanul hallgat a behavazott rengeteg Szinte megroggyan az egész erdő a roppant hólehertől a bokrok földig görnyednek térdreesve a lucfenyők ágai olyan lankadtan hajlanak le mint a fáradt kéz A méltósá-gos bükkökön vastag vatta bunda s ahogy az út fölött egybeívelnek fehér ágaik akár egy hálóboltozatos gót folyosó szelné át a kolostor-csöndesség- ü erdőt Némelyik márványos törzsű bükkszáiat valósággal bimbós oszlopfővé varázsolja a tetején élősködő fagyöngy gömbszerű kicsiny cserjéje viaszosán fénylenek sárgás bogyói míg az út sze gélyén kékes-zölde- n les ki a hó alól lankadt lelet átvészelt fagyal-levé- L Más jele nincs is az élet nek csak a fák derekán a szarvasok szomorú rovásírása mellyel nagy ínségükről hírt adnak A megrágott kérgek sebhelyében sötét jégkristá-lyokká alvadt a bükkök barna vére Uj meg új kísérletekbe fog egyre a gép megszaba-duljon Horkantgat reszket rázza nehéz testét s tolná ha tudná a rátapadó ember-für- t is De csak még mélyebbre merül saját vermébe a csörgető kettős kerék Hörög ve hallgat el a göthös motor fústfelhőt fúj ki végül merő korom fekete szenny már körben a pornó s a nekigyűr-- kőzve kínlódó ember Még néhány keserves pró-bálkozás aztán győz a fáradt beletörődés feladjuk a har-cot Ránk szakad közben az este is csak a hó világít meg az egyre sokasodó csillagok a fe-ketebársony égen A busz sö-tét alaktalan tömeg már — elhúzódunk tőle mint rosszin-dulatú ellenségtől Hát erre bíztuk magunkat! Az első ne-héz helyzetben cserbenha-gyott! Bűze beszennyezte ma-ga körül a levegőt kerekei összetiporták a Bükk tiszta havát Hátat fordítunk neki úgy kuporodunk le egy lepo-rolt útszéli rönkre s nézzük a néma eget melyen mind tü-zesebben szikráznak a csilla-gok A Kis Göncöl rúdjának végéről épp szembe' néz ve-lünk a Sarkcsillag arról száll-dos felénk gorombán a fel-fe- l támadó északi szél s mintha a jeges űr hidegét A legtöbben egymás után be is lopakodnak a kocsi belsejébe ott várják a segít séghozókat akik jó hírekkel iek sebes pörgésbe kezdenek ' meg is érkeznek végül A tu- - ÍTGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATOK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert $050 Bartha Kálmán: Trianoni átok Versek $150 Csaba István: Az elsüllyesztett háború „ $150 Csighy Hangok a romok néhány Csighy Sándor: Mozaik kockák Fáy Ferenc: Az irást egyszer megtalálják Fáy Ferenc Törlesztő ének Füry Lajos: Árva Magyar János Ghyczy Zsuzsanna: A város KKeennénseetih FClaLiráes:zlóH: olJdáfréhnaytatlHanawauiitbaaknon _ __ Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme I—H Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell Kisjókai Erzsébet- - Esti zsolozsma Kiskókai Erzsébet Fénykép Album Kjsjókai Erzsébet: Tulipántos láda Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról _ Kostya Sándon Édes anyanyelvünk Dr I Nádassy: Hotel Canada Orbán Frigyes: Görbe Tükör Clair: meséi Szabó lassan hogy láncot hozná lassan Székely Molnár Imre: Hallod-- e Zsófi? Szilvássy L: Mesék a bryanszki erdőből L Szüvássy L: Mesék a bryanszki erdőből IL Wass Albert Tizenhárom almafa $200 $1'50 $150 $200 $180 $300 $200 $280 $550 $120 $060 $060 $200 $060 „$080 $100 „$190 -- $100 $100 $050 $300 $200 $300 $240 Zilahi Farnos Észten Zeng még a dal „ $100 Konyvosztaiyunk beszerez bármilyen magyar könyvet Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk Utánvéttel könyveket nem szállítunk aland ristaház forrallbor fűszeres il-latával van tele — jelentik — a konyha vaddisznópörkölttel vár s az ebédlő kályhájában olyanokat durrognak a cser-tuskó- k mint egy kisebb fajta balatoni rianás A gondnok pedig már elindította kétlovas szánját segítségünkre A fürge hegyilovak táncolva érkeznek a könnyű paraszt-szánnal Gyanakodva figyelik hátravetett fejjel miként fog-ják őket a roppant busz elé finom remegés fut végig bő-rükön ahogy felzúg mögöttük a motor de nyomban húzásra feszülnek amint megkapják az egyszótagú jelt Elöl a két ló hátul a harminc dermedt ember középen a fáradt mo-tor lassan mégis megindul a magával tehetetlen jármű Lé-pésben halad fel az emelkedő tetejéig onnan könnyedén gurul tovább a lejtősebb egye-nesben A motor viszi vagy az elébe fogott két állat? A messzi lemaradt utasok csak azt látják hogy a reflektor fényalagútjában olyan táncos lábbal röpülnek a lovacskák mintha mindig ilyen feladatot teljesítenének A bükkösből nagy szabad tisztás hőmezejére szalad ki az út A megnyíló széles völgy-meden- ce alján úgy fénylenek fel a menedékház ablakai mint a fölénk boruló roppant mennyboltozaton a sziporkázva izzó csillagok Lo holunk az elfutott busz után füstölgő porhóban sípoló északi szélben el-elaka- dó lé-legzettel A lovacskák játékos kedvvel fel-felnyerí- tve trap-polnak előttünk: minket a ház hív őket az istállójuk mely ott bújik meg a közép kori pálos kolostorrom csorba ablakívei tört angyalfejes osz-lopfői izmos gyámpillérei tövében A lóvonta busz las-san el is tűnik előlünk a íenn-síksze- rű nyitott mezőri ahol vadul pörgeti hordja-sodorj- a a havat a szél szinte felhőbe takarván néha a tájat Csak a kettős keréknyom vezet s az útonjárók csillaga az öl-á- gú Kassiopeia mely ott hu-nyorgat barátságosan a ven-dégváró ház fölött mintha irányítaná lépteinket a fehér nagy éjszakában A szegfűszeg illatú forralt-bort mi is meginnánk a mázos kancsókból de ki tudná már megenni közülünk a vaddisz-nópörkőltet- ? A kályhában hamvadó tuskó duruzsolása mellett részvéttel de mégis vágyakozva hallgatjuk a regé-lő hegyi vándor kalandját i A Gy Wass Albert: (Harmincnegyedik folytatás) Néhány hét múlva egy öreg papot enged-tek be hozzá A pap leült melléje a kemény deszkapriccsre és sokáig ült ott szótlanul Aztán hirtelen megkérdezte: „Hisz Isten-ben?" Nem" felelte a fogoly „S miért nem?" „Mert Európa elpusztult" A pap hallgatott „Ismertem egy öreg halászt" kezdte el egy idő múlva „aki szintén nem hitt Istenben De egyszer hat gyermek megmagyarázhatatlan módon megmenekült a haláltól és attól kezdve szeretett volna hinni Azok a gyerekek egy csónakban voltak és egy vízesés fölött megállt velük a csónak pontosan abban a pillanatban amikor le kellett volna zuhanjon velük a mélybe Ismerős ez a kép?" Kazimir elgon-dolkozva nézett reá „Mondja csak" „Egy nap az öreg halász ugyancsak beült egy csónakba és hagyta hogy a víz a mélység felé sodorja" folytatta a pap „És azt mond-ta: ha van Isten akkor az én csónakom nem állhat meg ott ahol a gyerekeké meg-állt mert nekem nincs már semmi keresni-valóm ezen a földön És a csónak valóban nem akadt meg hanem alázuhant az öreg halásszal együtt Érti ezt?" Kazimir bólin-tott „Azt hiszem értem" mondotta lassan „az öregnek igaza volt Ez az egyetlen amit még tenni lehet" Az öreg pap másnap újra eliött „Mond-j- a nem lenne kedve Amerikába jönni?" kérdezte minden bevezetés nélkül „Én azt hiszem magának még nagy művészi felada-tai lennének ott" Kazimir csodálkozva né-zett reá aztán megrázta a fejét „Nekem már nem lehet semmiféle feladatom mert Európa meghalt" „Miért gondolja hogy Európa meghalt?" kérdezte a pap „Néz-ze- n körül" felelte a fogoly „A gonoszte-vők szabadon garázdálkodnak a tisztessé-gesek pedig meghaltak vagy a börtönben penészednek vagy az utak szélén koldul-nak Shylock legyőzte Párizst Egyébként megfestettem én ezt már egyszer régen de nem figyeltek fel rá az emberek Pedig ak-kor még nem lett volna késő" Az öreg pap hallgatott egy ideig aztán sóhajtott „Mondja miért haragszik tulajdonkép-pen Pohrisch Gottfriedre? Ezt nem egészen értem " Kazimir arca megrándult Ke-ményen felelte „Nem haragszom rá Gyű-lölöm Nem azért mert háborús bűnösnek hazudott abban a semmirevaló kis irodá-ban ne higyje Még csak azért sem mert megölte Évát Gyűlölöm mert van S mert ö és a hozzá hasonlók megölték Európát" A pap elgondolkozva nézett maga elé a börtöncella kőpadlójára „Mit gondol" kér-dezte hirtelen „miért kellett annak a csó-naknak megállni ott a mélység fölött? M-iféle feladatot kellett elvégezzenek maguk hatan?" A festő vállat vont „Mit tudom én Nem is érdekel Ki tudhatja hogy mi az emberek feladata ezen a földön? Ha az em ber megnézi hogy mit müveinek Talán maga az élet a feladat egyedül" tette hoz-zá később „ahogy az ember él Amit él Ezt nem lehet tudni Nem is érdekel „És ha azt mondanám hogy tegyen egy próbát maga is mint az öreg halász? Hogy üljön bele a csónakba és engedje hogy sodorja a víz r" JKazimir ránézett es elmosolyo-dott furcsán és szomorúan „Ugy gondol ja hogy ha átjutok Amerikába akkor van még feladatom? Annak ellenére hogy Eu rópa meghalt? Nem hiszem De megpróbá-lhatjuk'" Szélhámos koróda és társaik Sokan használnak magyar szavakat melyeknek jelenté-sével nincsenek tisztában Ezért nem lesz haszontalan dolog egyes régebbi kifejezé-seink megváltozott értelmezé-sével illetőleg helytelen érte-lemben való használatával is foglalkozni Olyan kifejezé-sekről van szó amelyeknek eredeti jelentése a mai városi ember előtt már teljesen el homályosodott Ilyen kifeje zés például a szélhámos sző Egyik budapesti hírlapban nemrégiben megjelent és egy szélhámos társasággal fog-lalkozó rövid cikknek a kö vetkező címet adták: „Akik a szelet meghámozzák" Másik esetben egyik folyóirat a szél-hámosokat széllel bélelt" em-bereknek nevezte Mindkét ki-fejezés az adott esetben tel jesen eneimeuen mert a szélhámosnak semmi köze sincs a légáramláshoz és mert széllel béleltnek azt a bélelet-len szellős ruhadarabot ne-vezzük amelyik nem véd meg a téli hidegtől A szé-lhámos szó egy régi kocsis ki-fejezés és azt a csikókorból már kinövő de még nem tel-jes erejű lovat jelenti amelyi-ket nevelés szoktatás végett már hámba fognak de ter-het még nem húzatnak vele o Hogy az öreg pap csinálta-- e vagy sem azt nem tudta meg soha De néhány hónap múlva kiengedték a börtönből Jó maga-viseletére való tekintettel mondták De egyesek szerint annak az újságírónak is szerepe volt a dologban aki annak idején a képet elvitte Állítólag néhány nagyobb amerikai lapban megszellőztette a dolgot hogy egyik legtehetségesebb európai festő-művész az amerikai megszállók börtöné-ben sínylődik mert megpofozolt egy em-bert aki azt feltétlenül megérdemelte S hogy a kép amit elvitt nagy feltűnést keltett odaát Elég az hozzá hogy kiszabadult sőt la-kást is utaltak ki neki Stuttgartban és port-rémegrendeléseket is kapott magasállású amerikai uraktól Titkos jóakarók néhány hónap alatt megszerezték számára az útle velet is és a kiutazási vízumot Egy napon — 1950 június 13-ik- a volt — egy vidám amerikai kapitány kivitte kocsiján az állo-másra ahova éppen akkor futott be Mün-chen felől a brémai gyors „Érezze jól ma-gát Amerikában" mondta búcsúzóul a ka-pitány és Kazimir barátságosan visszaneve-tett rá „Okay captain!" Mikor lábát a vonat lépcsőjére tette egy pillanatra egészen furcsa volt az öreg ha-lász jutott az eszébe akiről a pap beszélt ö is így lökhette el a parttól a csónakját — gondolta Kazimir és szeme még egyszer búcsúzkodva körüljárta az újra épült pá-lyaudvart Lássuk hát — gondolta a követ-kező pillanatban és egy vidám gondtalan kalandbainduló mozdulattal belökte a ko-csi ajtaját Az első fülkében sokan ültek A máso-dikban csak hárman: egy szerelmes pár és egy sovány öregasszony Kazimir kinyitot-ta az ajtót „Van még szabad hely?" kér-dezte A sovány öregasszony haragosan mérte végig és közelebb húzta az ülésre helyezett kézitáskáját A fiatal pár egyszer-re mondta mint egy beszélőkórus: „Igen! Még három hely szabad!" Táskáját föltette a hálóba és leült az öregasszony oldalára az ajtó melletti sa-rokülé- src A szigorú sovány öreg hölgy egy könyvet tartott a térdén de nem sokat olvashatott belőle mert minduntalan fölné-zett belőle és megbotránkozott pillantáso-kat lövelt a szerelmesek felé Azok újra el-merültek egymásba Látszólag kinéztek az ablakon csak éppen a kezük ért össze de Kazimir érezte hogy semmit sem látnak a világból csak egymást „Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem" gondoha irigyen „minden egyéb mester-kélt és csak a világ rontására szolgál Egye-dül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon" Aztán sóhajtott és ő Is kinézett az abla-kon Kint napfény ragyogtatta egy "temp-lom tornyán az aranykeresztet és a kék ég-bolton fehér cukorhab-felhő- k úsztak Vala hol egy harmonikán régi valcert játszott egy szomorú ember s a hang vergődve ve-szett el időnként a pályaudvar zsivajában „Búcsúzom Európától" gondolta és a szeme megforrósodott ettől a gondolattól Aztán egy alig észrevehető ki zökkenést érzett és a vonat lassan megindult vele -- az isme-retlen félé Egy ideig még ide-od- a cikáztak a gondolatai: régi utazások emlékei keltek életre egy-eg- y pillanatra eleven képek a múltból Párizs Velence Madrid Varsó amelyik tehát mint szélső há-mos fut a másik vagy a má-sik kettő mellett de nem húz mert a hámja nincs a kisafá-ho- z kötve Ugy néz ki tehát mintha ő is dolgozna de va-lójában csak fut és nem húz Átvitt értelemben is szélhá mos eredetileg az olyan em-bert jelentette aki egy közös munkát végző csapatban ban-dában a munkát csak színleli de az eredményben a többivel egyformán akar osztozkodni Mai továbbfejlesztett jelenté-se pedig az az ember aki munka nélkül mások becsa-pásából akar megélni Egyik napilap elbeszélésé-ben az író koródának nevez-te a kórházat Kóroda az ál-latok — általában a lovak — számára készült gyógyintéze-tet jelenti A lovak kipusztu-lásával a koródák is fokoza tosan eltűnnek de nevük úgy látszik fennmarad és egye-sek helytelenül használják A budapesti Rádió is gyak-ran vét a helyes szóhasználat ellen a népdalok eredeti szö-vegének megváltoztatásával „A juhásznak jól megy dol-ga " kezdetű népdalnak azt a részét például hogy „előv-eszi a dudáját Belefújja bú-ját a kecske bőrébe " rend-szeresen úgy éneklik a rádió] népénefcesel hogy lefújja búját a birka bőrébe _ Tud-ni kell hogy a duda kecske-bőrb- ől készül —- rendszerint a szarvak is" rajta maradnak díszül — birkabőrböl viszont a suba illetőleg a bunda ke--1 Magyar Shakespeare-emlékűnne- p Münchenben A nyugat-németorszá- gi Vö-rösmarty Irodalmi Kor évek óta intenzív munkát végez a magyar irodalom és nyelv ápolása terén Áll ez különö-sen a müncheni csoportra mely három ev alatt tizen-négy sikeres estet rendezett A művészi munka lelkes és tehetséges vezetői Torját Szabó István író és ípIpsóot Sz Gárdos Kornélia a Nem zeti Színház volt tagja Az előadóesték közt volt Liszt emlékest Bujdosó- - és kuruc-es- t előadás Szt Péter síriá nak feltárásáról karácsonyi könyvvásár Széchenyi-es-t s mint érdekes kísérlet Csoko-nai Dorottya című verses epo-sza koncertszerű előadásban és számos más jubileum és érdekes irodalmi újdonság Leeutóbb f évi március 7- - én Shakespeare születésének 400 évfordulóját ünnepelték meg egy nagysikerű esten Budapest képek mcjyek valamikor szí-nesek voltak és elevenek de most már hiányzott belőlük a valóság ereje mintha valami halvány ködfátyol takarta volna be őket amit az idő szőtt reájuk és az elmú-lás Majd lassan leragadtak a szemei és a kerekek egyhangú csattogása lehúzta ma-gával egy puha sötét mélységbe mely jó volt és vigasztaló mint maga a halál V A BANKÁR „Zsidónak lenni annyit jelent mint min dig egy lépéssel hátrább lenni de mindig egy arasszal több is lenni mint más Zsi-dónak lenni nehéz de szép" Ezzel a mon-dattal vigasztalta Pohrisch papa a fiát vala-hányszor sírva jött haza az iskolából i Később megtanulta két részre osztani a világot Zsidó részre és nemzsidó részre A zsidó rész olyan volt benne mint egy unal-mas de biztos családi kör Ide tartoztak a szülei ide tartoztak azok a bácsik és né-nik akik hozzájuk jártak ide tartozott a fűszeres a Rosengasse sarkán és az a ron-gyos öreg koldus a körút elején akinek adni kellett valamit valahányszor elment mellette Ide tartozott néhány gyerek az is-kolában a Rosenbaum a Mendel a Das-kievi- ts és a kis Gottíried megtanulta hogy ezekkel össze kell tartani még akkor is ha undorodik örökké csorgó orruktól vagy unja ostoba locsogásukat Itt egyszerűen nem azon múlt a dolog hogy szereti--e őket vagy nem hanem hogy zsidók Ezen a körön kívül aztán volt a másik világ a többi embereké A nagy szép az ellenséges az érthetetlen és vonzó világ Ahol már szabad volt különbséget tenni: ezt szeretem ezt nem És a legkényelme-sebb az volt benne hogy akit szeretett az ember azt sem kellett segíteni ha éppen úgy adódott Az ember lehetett önző há-látlan még áruló is lehetett Ezt tanította a törvény amelyik kimondta: a sarki fű-szeresnél kell vásárolni még ha goromba is és drága És a szemben lévő boltban nem szabad vásárolni még ha a fia olykor ajándékot is ad mert az „nem közülünk való" Ez a közülünkvalóság és nemközü-Iünkvalósá- g isteni törvény volt minden egyéb törvény alapja Annyira magasan ál-ló törvény hogy nem is esett sző róla mint ahogy nem esik szó arról ami magától ér-tetődően természetes És mégis az volt a különös hogy az a másik az a kívül álló idegen és ellenséges világ vonzóbb volt sokkal Már az első iskolaévekben észrevette ezt A többi gyerek vidámabb kötetlenebb fe-lelőtlenebb volt mint az a néhány aki a közülünkvalóság törvénye alapján melléje tartozott Ezek mindig egy kicsit behú-zott nyakúak voltak Csínyek elkövetésére túlóvatosak ijedtek és koravének Hiány-zott belőlük az a túláradó féktelenség ami a többi gyerekek játékát olyan lármássá és szabaddá tette És Gottfried érezte hogy belőle is hiányzik ez és ezért menthetetle nül irigyelte azokat akikben megvolt ez a felelőtlen féktelenség akikben meg lehe-tett mivel egy másik világhoz tartoztak ahol embernek lenni nemcsak hogy nem nehéz de szebb is Azonban látnia kellett hogy a felnőttek világában is ugyanígy volt Még a szomszé-dos Kunczler-vill- a kertjében vidám lár szül Vidéken ahol a népdalo-kat még eredeti szöveggel éneklik sokat nevetnek ezen a felcserélésen és azt mond-ják hogy a pestiek összeté-vesztik a dudát a subára! a kecskét a birkával Torjai-Szab- ó István „Shakes-peare Magyarországon" cí-men tartott előadást továbbá Hanvai Hajnal írónő Bohus János előadóművész és Faze-kas Csaba szerepeltek előadá sokkal illetve Shakespeare-szonetekk- el és monológokkal Végül Coriolanus egy részle-tét adták elő Petőfi Sándor fordításában „szobaszínház" szerű megoldásban Volumniát annyi nagy előd után Sz Gárdos Kornélia ját szotta drámai erővel jelenít ve meg a nemes római mat-rón- át Külön ki kell emelni zengő hangját és sokszor di-csért szép magyar beszédét Coriolanus szerepében Czcg- - lédy Zoltán tökéleteset nyúj tott de a többiek Királyfalvy Klára Dobay Ildikó Tóth Sándor és Tóth Lacika ügye sen egészítették ki a pompás előadást A hatásos kosztümö ket Osváth Klára tervezte más élet folyt illatos nénik" szürkecfllnde-re- s bácsik jöttek és mentek — bár Pohrisch papa szerint ezek a Kunczlerék nem is ál-lottak valami jól — addig náluk otthon minden egészen más volt Hozzájuk soha nem jöttek vidám emberek akik ráértek volna órákhosszat tréfálkozni Hozzájuk kopottkabátos nagytáskás izzadtszagú em- berek jártak akik halkan és fontoskodva pusmogtak apával valahol egy sarokban néha egészen öreg emberek toprongyosak penész színűek akiknek szőrös féke kalap-juk vörös szakálluk és tincsben alácsün-gő pajeszük volt és minden amiről beszél-ni tudtak üzlet volt 'csak és pénz Ha nyen emberek voltak a házban nem volt szabad zavarni apát „Apa pénzt csinál" mondta ilyenkor Pohrisch-mam- a letompí-tott hangon és tisztelettel nézett a kopott ajtóra mely mögül a pusmogás hallat-szolt Eleinte azt hitte Ilyenkor hogy apa s azok a bácsik valami titokzatos művelet-tel valóban a pénzt csinálják azokat az érc Vagy papírdarabokat amikért vásárolni le- nét a boltokban De aztán megtanulta nogy a pénzcsinálás valami egészen más Valami izgatóan érdekes játék Mint ami-kor ő például elvisz az iskolába egy tarka üveggolyót és azt elcseréli egy zsebkésre és a zsebkést eladja Kunczlerék kocsisá-nak egy házinyúlfiókáért Később a mama elmagyarázta neki hogy a papa bankár S ez azt jelenti hogy az emberek akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel elviszik hozzá és a papa befekteti ezeket a pénzeket különböző üzletekbe Vagy kölcsön adja olyanoknak akik bért fizetnek érte Ennek a bérnek egy részét az kapja akié a pénz s a többit megtartja a papa magának „Szép dolog bankárnak lenni" mondta a mama sok ész kell hozzá és finom üzleti érzék" A mama sok érdekes dolgot tudott monda-m- - Alacsony kövérkés szomorúszemű asszony volt Aztán meghalt Gottfried ti-zenkété-ves lett akkor A papa megtépte a gomblyukait hamut hintett a fejére és két napig hangosan jajgatva gyászolt Aztán átöltözött és el-ment egy üzleti tárgyalásra Gottfried úgy állott szemben egyedül a halállal mint egy ismeretlen idegen ellenséggel mely át-nyúlt abból a másik világból a „miközü-lünkvaló- " világba és elvitte a mamát Sze-rette volna tudni hogy hova vitte? De a laposmellű sápadt rabbinövendék akihez titokban vallásórára kellett járjon és a pi-rosarcú vidám tisztelendő atya az iskolá-ban egészen különbözőképpen beszéltek er-ről De valahogy egyik sem volt az igazi A kis Gottfried logikus és józan gondolko-dáshoz szoktatott agya tiltakozott minden misztikus elképzelés ellen Szerette volna azt tudni hogy az anyja csak alszik és majd egyszer fölébred megint tíz év múlva száz év múlva vagy ezer év múlva és akkor újra járni fog szekrénytől szekrényig hú-zogatja a naftalinszagú fiókokat és míg párnás arca mosolyog két barna szeme a titoktudók komolyságával néz a világba De hiába szerette volna tudni ezt így: ko-ravén realizmusa tisztában volt azzal hogy se ezer év múlva se száz év múlva nem térhet már vissza a mama ebbe a házba mert addigra a szekrények elkorhadnak és eltüzelik őket s ami bennük van azt ré-gen megeszi addigra a penész és a moly (Folytatjuk) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000154