000397 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
HUNGÁRIÁN LIFE ATam tokosig ktmtm LMek $ ttabad nép Un m md dóitokat Lvgwt Indtfwndtai MAGYAR ELET CuadUnWecUjr BERZSENYI Ib Utt Hangúin Lu{Mg Vol 32 34 XXXII évfolyam 34 1979 Augusztus 25 Szombat Ara: 40 cent Arafal: „Kevés lapom van de az ászokai én tarlom!" háborút ígér 30 billió az „MX" rakéta költségvetése # Marrokó hódító hadjárata A liculcr moszkvai jelentése szerint egy szovjet személyszállító repülőgép lezuhant 150 utas meghalt beleértve (cgy taskendi labdarúgó csapatot is — Az oroszok új típusú harckocsikat küldenek Szíriába: a „T-72- " mintájú tan-kokat a Pentagon szakértői jobbnak tartják a jelenleg a Közel-Kelete- n alkal-mazott USA „M-60- " harckocsiknál — Ugandában Binaisia elnök bejelentette hogy az általános választásokat lí)81 június 3 előtt megtartják — Zimbabwe-Rhodesi- a politikai vezetői elfogadták Anglia meghívását egy londoni szep-tember 10-é- n tartandó konferenciára amelyre minden érdekelt felel meghív-tak — Morvi indiai ipari város közelében a trópusi esőzések oly árvízeket o-ko- ztak hogy a Monchi-vízclzár- ó völgy gátja átszakadt: a szennyes hullámok sodra több mint 15 ezer ember halálát okozta a város romokban áll — Pct-r- o Tabancrát Spanyolország elsőszámú bűnözőjét aki szélsőbaloldali terroris-taként több embert megölt — közelharcban lelőtték Madrid közelében — Az amerikai 110 ezer főből álló gyorshadsereg támaszpontja egyelőre Okinawa: az ottani tengerészgyalogosokat felszerelték a legkorszerűbb fegyverekkel és harci technikával Egy japán lap szerint az USA szándéka az hogy a köo-lajszállítás- ok stabilitását biztosítsa és ezen az alapon fegyveres beavatkozás révén fedezze az olaj-utánpótl- ás útvonalait — Kuba és Irán között diplomáciai kapcsolatot létesítettek! A PLO ÚJRA OLAJHABORUVAL FENYEGET Yasszcr Arafát a Palcstine Liberation Orga-nizatio- n vezéralakja a hé-ten interjút adott a TIME magazin tudósítójának íme a legfontosabb kérdésekre a-d- ott feleletek kivonatos formában: Kérdés: Az arab -- országok a PLO-- t tették meg egye-düli szószólójukká a pa-lesztin nép jogait illető-en Mi a célkitűzésük? Arafát: Célunk független ál-lamiság jog arra hogy a hazánkba visszatérhessünk amelyből kiűztek és jog az önrendelkezésre Kérdés: Az arab olajat clkötclczlék-- e a palcsz-- Stirling György: Un ügy mellett? Arafát: Feltétlenül És azt se feledjék cl hogy — az amerikai hírforrá-sok szerint — 1982-r- c a szocialista országokban is fellép az olajhiány! Kérdés: Ugy érti a Szov-jetunióban is? Arafát: Igen 1982-r- e az energiaválság kettőzött e-rö- vel fog hatni! Kérdés: Ezzel azt akarja mondani hogy az arabok nem szállíta-nak olajat az USA-b- a és esetleg más országokba amennyiben nem sikerül kalap alá hozni a palesz-tin államot? Arafát: Nem feltétlenül Ha így mondanám nagyon osto-ba embernek tartanának Gondoljanak arra: bármi-lyen komplikáció amely a palesztin ügyet illeti egyben közel-kele- ti bonyodalomnak is számit beleértve a szov-jet bonyodalmakat is A VERSENYPÁLYÁN MOZGÓ „MX" RAKÉTA Amennyiben a Pentagon 30 billiós költségvetést i-gé-nylö nagyszabású „MX" rakétarejtési tervét valóra váltják azesetben Ncvada és Utah völgyeit 200 asz-faltból épült ovális földa-latti versenypálya fogja szegélyezni ahol az „MX" rakéták —ab-ból a célból hogy elke-rüljék a szovjet ellenra-kéták céltalálatát — ál MENNYIT ER AZ AMERIKAI HADSEREG ? EGY TANULMÁ NY ÉRTÉKELÉSE Néhány héttel ezelőtt — a SALT tárgyalásokkal kapcsolatosan a kél szuperhatalom atomfegyvereiről írtunk e hasábokon és közben fu-tó összehasonlítást tettünk az amerikai és a szovjet hagyományos had-erők közt Ez az összehasonlítás azonban csak mennyiségi alapont tör-tént minőségileg nem Pedig ez a szempont legalább annyira fontos mint az első Mert lehet egy hadsereg számszerűleg abszolút fölény-ben birtokában lehet a legjobb legprecízebb fegyvereknek és kétszer-háromsz- or annyi repülőgéppel tankkal és hadihajóval rendelkezhet — mint az ellenfele ha a gépeket kezelő emberanyag rossz ha a legény-ség kiképzése és harci morálja gyenge a háborúi elveszítheti mielőtt egyetlen puskalövés is eldördült volna A mennyiségi összehasonlítás során kitűnt hogy a szovjet hade-rők — szárazföldi hadsereg légierők és haditengerészet — mind sze-mélyi állomány mind felszerelés tekintetében mennyiségileg messze felülmúlják az Egyesült Államokat A mennyiségi fölény emberben — kétszeres tankban — ötszörös tüzérségben — négyszeres hadihajók-ban és repülőkben ismét csak kétszeres Riasztó számok melyek mesz-szir- öl elárulják hogy ilyen erők nem védelmi célokat szolgálnak ha-nem kifejezetten támadókat A Kreml az utolsó húsz évben a világ legnagyobb hadigépezetet építette fel melynek szükségességét védel-mi célokkal indokolja noha az nyilvánvalóan támadó jellegű A Szovjetunió a béke védelméről és az imperialista háborús fenye-getésről szajkózott szólamok mögött világhódító terveket kovácsol és csak' az alkalomra vár hogy céljait véglegesen megvalósíthassa Igenám módja erre a nyugati és főleg az amerikai felsőbbren-dűség és legyözhetetlenség révületében polgár de a mi kiképzé-sünk és a legénységünk magasabb értékét nem lehet egy napon em-líteni a ruszkiéval! Az sem érdekes hogy több repülőjük tankjuk és hajójuk mi viszont rendelkezünk olyan titkos fegyverekkel amik egyszeriben tönkreteszik az egész szovjet arzenált hogy ócskavasnak se lesz jó Erre a hitleri csodafegyver - komplexumra most té-rünk ki maradjunk ezúttal csak a fél emberanyagánál Melyek-nek tárgyilagos párhuzambaállilásakor bizony távolról sem kapunk o-ly- an biztató képet mint amilyen az amerikai átlagpolgár képzeleté-ben él Rendkívül érdekes és minden apróságra kiterjedő tanulmányokat irtc kérdésről Dr Richárd A Gábriel manchesteri (NII) professzor „Crisis in Command" Nés „The Nev Red Legions" címmel Ezekből ismertetünk most néhány részletet melyek képet adnak a szovjet és az amerikai hadsereg kiképzési módszereiről és a két hadseregben uralkodó morálról amiknek alapján következtetni lehel azok harcér-iékére És előre meg kell mondjuk: az összehasonlítás nem az ame-rikai hadsereg javára dől el Elsőnek talán egy igen tanulságos táblázatot mulatunk be me landóan mozgásban lesz-nek Egyes Pentagon szakér-tők szerint a Szovjetunió ké-pes az 1054 amerikai Mi-mttem- an és Titán mintájú ICBM rakéta váratlan tá-madással való megsemmisí-tésére azesetben ha a ra-kétakilövöhe- lyek rögzíted fix ponton maradnának Ezt elkerülendő a Pentagon a mozgó ICBM „MX" raké-tákkal iparkodik visszavág-ni Az MX" rakéta hossza 180 láb 13 széles és 135 láb magas 24 leher-autógum- is tengelyre he-lyezve melyet egy 3250 lóerejü motor hajtana Egy komplett „MX" rakéta és MX-hordo- zó súlya 335 ton-nára tehető Tudósok szerint hogy a Szovjetunió rakéta-táma-dása váratlanul k-iiktasson 200 „MX" raké-tát ahhoz az lenne szük-séges hogy mind a 4(100 USA rejtekhelyet célbavc- - gyc Ha pedig ezt tennék ak-kor maradna többle-trakétájuk más célpontok megsemmisítésére Ha Carter aláírja a „versenypálya" koncepci-ót és a Kongresszus is hozzájárulását adja aze-setben az MX" rakéták — 1986 táján megkezdik csa-lóka földalatti versenyüket az — életért EGY AFRIKAI ZSARNOK BUKÁSA Idi Amin Dadát kivé ve talán senki nem volt oly brutális zsarnok mint Egyenlítői Guinea egyko-ri ura Francisco Macias Ngucma aki annak idején egyesegyedül „életfogytig-lani 'elnöknek" kiáltotta ki magát Azóta amióla ez a pi-ciny afrikai ország elnyerte függetlenségét Spanyolor-szágtól Macias olyan terrorural-mat vezetett be amely több mint 50 ezer gui-neai életébe került és legalább 150 ezer em-bert külföldre kényserí-tet- t Macias — aki önmagát „Egyenlítői Guinea Egyet-len Igazi Csodájának" ne-vezte — hogy megakadá-lyozza a lakosság menekü-lését egyszerűen parancsot adott hogy minden vízijár-müvei elpusztítsanak! Végülis elérkezett az ö végnapja is: egyik unoka-öccse Tcodore Obiang Ngu-cm- a Mbagazo ezredes min-den ellenállás nélkül vér-nélküli államcsíny révén a hatalmat magához ragadta Amikor megkérdezték az ezredest hogyan történt i-Í-ven simán minden így fe-lelt: „Mindenki boldogta- - (folytatás a 2-i- k oldalon) - - élő van: nem két láb nem lyen a két hadsereg kiképzéséi fegyelmet és általános életkörülmé-nyeit a legénység magatartását illetve felszerelését hasonlítja egy-máshoz a professzor Az első kérdés a katonakötelességre vonatko-zik Amerikában toborzott (önkéntes) a hadsereg a Szovjetunióban minden férfi köteles katonai szolgálatot teljesíteni s ezt megelőzően két év előképzésben résztvenni Az amerikai katonák minden éjjel szabadok szolgálat után az oroszok havonta csak néhány órai el-távozási kapnak azt is szigorú ellenőrzés mellett Amerikában min-den közlegény évi harminc nap szabadságra tarthat igényt a Szov-jetunióban a kétéves katonai szolgálat alatt tíz nap szabadságnál több senkinek sem jár A Vörös Hadseregben havi öt rubel a zsold Amerikában 400 dollár Olt a laktanyai kantinokban alig kapható valami míg itt amit szeme-száj- a kíván mindent megvehet a GI A „menázsi" ott a lehető legegyszerűbb — hal káposzta krump-li — míg itt luxusellátásban részesülnek a katonák: az étkezés o-ly- an bőséges hogy sokuk túltáplált A „sex" hozzátartozik az a-meri- kai hadseregben járó kedvezményekhez aminthogy házasságot is köthet szolgálati ideje alatt a katona: a szovjet hadseregben mind-erről szó sem lehet a két év alatt A Vörös Hadseregben a komisz-száro- k és a KGB ügynökök figyelnek és ellenőriznek 'minden terem-tett lelket míg az Armyban teljes a szabadság Ennek megfelelően ott spártai a fegyelem itt nagy a lazaság ami megmutatkozik a fel-jebbvalókkal szembeni magatartásban és a parancsok teljesítésében is Ami a kiképzést illeti a vörös katonák keményen gyakorlatoznak napi 16 órát a hét hat napjában Közben csupán másfélórás pihe-nőt kapnak étkezésre és fegyverkarbantartásra Egyedül a vasárnap-juk szabad de az is csak névlegesen mert ha a laktanyában vannak minden percüket kitöltik valamilyen elfoglaltsággal A kiképzés vas-fegycl- mü és realisztikus a harctéri feltételeknek megfelelő Ezzel szem-ben a GI kiképzési ideje napi nyolc óránál nem lehet több heti öt alkalommal hétfőtől péntekig Minősége messze elmarad a szovjet ki-képzési módszerek mögött mint ahogy a fegyverzet és a harci fel-szerelés is sokkalta gyöngébb Végül még két jellemző adat: a 1c-szcre- lök aránya Amerikában 40 százalék a Szovjetben ilyesmi isme-retlen Gyakorlatilag dezertálás sem létezik a szovjet hadseregből a büntetése pedig halál Amerikában de főleg a tengeren túlon állo-másozó alakulatoknál napirenden vannak a szökések s a katonaszö-kevények békeidőben enyhe büntetéssel megússzák Mindezek után a professzor felteszi a kérdést az olvasónakhogy vajon mit gondol: melyik hadsereg keményebb edzettebb az orosz-- e vagy az amerikai? Nem kell kalonai szakértőnek lenni ahhoz hogy valaki választ tudjon adni erre A professzor ezt tömören úgy fogal-mazza meg hogy az amerikai katona áldozatává vált annak a rend- - (Folytatás a harmadik oldalon) Ma W Hi 1-Í- JÍ J v 4ikíftt 5- - 2 J--v '-- J ?ü 'íí-- ' '''-- ' ''!' W íix'-í'- '' ií'-"í'4'V-y f ? 'íí i A láthatatlan ország Árpád fejedelem kardja szerezte Szent István keresztje szentelte meg: a magya Siófok rok országa több mint ezer evén át állt fenn a Kárpátok között Harmincnégy év-vel ezelőtt ez az ország megszűnt létezni Eltiporta a vörös hódítók dühe és ami a helyén maradt idegen tartomány Magya-rok laknak benne de gyarmati sorsbanaz ország nem az övék többé A szentistváni Magyarországot elpusztították a magyar h-- a zátlanná vált nemcsak világgá futott szór-ványaiban de zömével is mely még a rab-láncra vert_ magyar földön él De az ország mégsem pusztult el e-gés- zen Legszentebb öröksége legdrágább kincsei megmaradtak és várnak a dicsősé-ges feltámadásra Nem földi kincsek ezek hanem a lélek drágakövei: eszményekszel-lem-i éltékek melyeket szívében hordoz a világon szerte sok-so- k magyar A hódító erőszak mindenre rátette a kezét ami megfogható volt de ezeket a szellemi kin-cseket nem érte el Ezek az értékek el-pusztíthatatlanok A magyarság országa ma ezekben az eszményekben él Ez az ország láthatat-lan de számos jelét adja hogy létezik Ahol a világon összegyűlnek magyarok hogy nemzetünk nagy ünnepjeiröl megem-lékezzenek ott ez a láthatatlan ország ün-nepel Ahol áldozatos lelkű tanítók Isten és a haza szeretetére tanítják az idegen-ben felnövő kis magyarokat ott ennek az országnak az ifjúságát nevelik Ahol ma-gyar nyelven zeng fel az ima és a szent-ének a templomokban ott ennek az or-szágnak a népe imádkozik Ennek az országnak nincs terUletede kiterjed az egész világra Alaszka hómé-zö- i Ausztrália opálfóldjei Afrika dzsun-geléi és Amerika felhőkarcolóinak töve — egyaránt ennek az országnak a népével vannak betelepítve Idegen országok tája-in idegen népek ölén így húzódik meg a láthatatlan ország a szívek katakombá-iba menekült magyar szellemiség így — mert csak így lehet — él to-vább Szent István országa Most hogy a nagy király ünnepét üljük ez az ország magába száll és emlékezik Gondolatban végigzarándokolja a magyar múlt dicsősé-ges századait és Szent István trónja elé nem A budapesti Népszabadság írja: „A ro-mán határőrizeti szervek 'augusztus 1-- én az országukba irányuló gépkocsi-forgalm- at le-állították Csáki azokat a beutazni szándé-kozókat engedték be országukba akik kon-vertibilis (nyugati) valutával rendelkeztek tilalom oka: a benzint csak kemény va-'utáé- rt (nyugati) adnak Romániában — Több ezer csehszlovák lengyel keleme-nét bolgár szovjet és magyar gépkocsi várakozik a román határállomásokon vagy kényszerüli visszatérésre" Ehhez a közleményhez nincs hozzá-fűzni való: a szöveg (és a tény!) önma-gáért beszél!: Romániában — amely szo-cialista országnak tartja magát amely a kommunista Közös Gazdasági Segély Ta-nácsának tagja — nem „jó" pénz a ru-bel a forint a keletnémet márka a le-v- a a zlotyi és a korona (Rubelért sem lehet benzint vásárolni Romániában — pe-dig az oroszok „nemzetközi valutának" tartják a pénzüket) ' Hol van a fennen hirdetett szociális egység és testvériség?! Román gondok Románia olajtermelése 1978-ba- n 137 millió toniia volt Ezzel szemben 2C1 mil járul Vajon mit üzen nekünk István ki-rály? Ha a túlvilág fényességéből szólhat-na hozzánk bizonyára arra intene hogy Istennek és a mi láthatatlan országunk-nak hűséges szolgái legyünk A kereszt melyet életében apostol módjára emelt ma-gasra a mi életünknek is irányt szab S Krisztus keresztje ez Akit az emberi go-noszság megfeszített de harmadnapra mé-gis feltámadt Sorsunkban mi is követ-jük a keresztre szegezett Krisztust így fel-támadásának is részesei leszünk Ebben a feltámadásban bízott István király is mikor halálos ágyán végveszély-ben forgó nemzetét a dicsőséges Istena-nya pártfogásába ajánlottaNemzetünk sor-sa így különösen egybeforrott a Boldogasz-szon- y tiszteletével s amig zászlóinkon az ö képe lobogott addig meg is menekül-tünk minden veszélytől Ujitsuk fel hát lelkünkben ezt a gyer-meki szeretetet ezt a tiszta ragaszkodást ezt a mindent legyőző bizalmat Jobb Is-tenben bízni mint a fejedelmek szavában mondja az írás és mi már tudjuk meny-nyire így van ez A világ hatalmai el-hagytak megtagadtak és halálra ítéltek bennünket de Istenbe vetett hitünk min-dennél hagosabban sugallja hogy egyszer lesz még nekünk is látható hazánk Addig pedig menjünk bátran az élet útjain és tartsunk ki lelkesen a mi látha-tatlan országunk mellett A Gondviselés ezt adta osztályrészünkül ebben kell él-nünk és ennek szolgálatában kell megmu-tatnunk mit ér a magyar Ez a láthatatlan ország ma a magyar haza Ha ez megmarad akkor lesz mivel telepíteni egy látható országot ha eljön az idő — ha ez elpusztul a magyarság mint nemzet örök időkre megszűnt létez-ni A tét nagy emberfeletti a feladat c- - zért a láthatatlan ország szolgálatában el fáradnunk soha nem szabad Fogjuk meg bizalommal Isten kezét és újítsuk fel szívünkben Szent István áldott emlékét Nem „majd" nem holnap ha nem most és mindennap szolgáljuk hiven a mi láthatatlan országunkat és akkor a magyar élni fog Dr Endrcy Antal Romániában „jó" a szocialista országok valutája lió tonna volt a fogyasztás Tehát 127 millió tonnát kénytelen volt importálni— mégpedig a közelkeleti arab országokból ahol viszont csak dollárt fogadnak el fi-zetési eszközül! Ez volt az oka annak hogy augusz-tus 1-- én a románok rendeletet adtak ki amelynek értelmében: a szocialista orszá-gok autós turistái is csak nyugati valu-táért kaphatnak benzint Ceausescu kérte Brezsnyevet hogy a Szovjetunió szállítson Romániának is o-la- jat (akárcsak a többi szocialista orszá-goknak) de Brezsnyev erre nem volt haj-landó Azt felelte: „Takarékoskodjon Ro-mánia mert csak a túlzott iparosítása kényszeríti behozatalra" (A román vegy-ipar évi szükséglete meghaladja a 10 mil-lió tonnát) A szakértők szerint a román olajtar-talékok 210 millió tonnát tesznek ki — ami a mai kitermelést figyelembe véve — azt jelenti hogy 10 év múlva elfogy a román olaj A kutak máris a kimerülés jeleit mutatják: évente 6-- 10 százalékos a termelési visszaesés pedig a legdrágább termelési módszereket használják — mi-vel a gáznyomás már nem elegendő
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, August 25, 1979 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1979-08-25 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000502 |
Description
Title | 000397 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | HUNGÁRIÁN LIFE ATam tokosig ktmtm LMek $ ttabad nép Un m md dóitokat Lvgwt Indtfwndtai MAGYAR ELET CuadUnWecUjr BERZSENYI Ib Utt Hangúin Lu{Mg Vol 32 34 XXXII évfolyam 34 1979 Augusztus 25 Szombat Ara: 40 cent Arafal: „Kevés lapom van de az ászokai én tarlom!" háborút ígér 30 billió az „MX" rakéta költségvetése # Marrokó hódító hadjárata A liculcr moszkvai jelentése szerint egy szovjet személyszállító repülőgép lezuhant 150 utas meghalt beleértve (cgy taskendi labdarúgó csapatot is — Az oroszok új típusú harckocsikat küldenek Szíriába: a „T-72- " mintájú tan-kokat a Pentagon szakértői jobbnak tartják a jelenleg a Közel-Kelete- n alkal-mazott USA „M-60- " harckocsiknál — Ugandában Binaisia elnök bejelentette hogy az általános választásokat lí)81 június 3 előtt megtartják — Zimbabwe-Rhodesi- a politikai vezetői elfogadták Anglia meghívását egy londoni szep-tember 10-é- n tartandó konferenciára amelyre minden érdekelt felel meghív-tak — Morvi indiai ipari város közelében a trópusi esőzések oly árvízeket o-ko- ztak hogy a Monchi-vízclzár- ó völgy gátja átszakadt: a szennyes hullámok sodra több mint 15 ezer ember halálát okozta a város romokban áll — Pct-r- o Tabancrát Spanyolország elsőszámú bűnözőjét aki szélsőbaloldali terroris-taként több embert megölt — közelharcban lelőtték Madrid közelében — Az amerikai 110 ezer főből álló gyorshadsereg támaszpontja egyelőre Okinawa: az ottani tengerészgyalogosokat felszerelték a legkorszerűbb fegyverekkel és harci technikával Egy japán lap szerint az USA szándéka az hogy a köo-lajszállítás- ok stabilitását biztosítsa és ezen az alapon fegyveres beavatkozás révén fedezze az olaj-utánpótl- ás útvonalait — Kuba és Irán között diplomáciai kapcsolatot létesítettek! A PLO ÚJRA OLAJHABORUVAL FENYEGET Yasszcr Arafát a Palcstine Liberation Orga-nizatio- n vezéralakja a hé-ten interjút adott a TIME magazin tudósítójának íme a legfontosabb kérdésekre a-d- ott feleletek kivonatos formában: Kérdés: Az arab -- országok a PLO-- t tették meg egye-düli szószólójukká a pa-lesztin nép jogait illető-en Mi a célkitűzésük? Arafát: Célunk független ál-lamiság jog arra hogy a hazánkba visszatérhessünk amelyből kiűztek és jog az önrendelkezésre Kérdés: Az arab olajat clkötclczlék-- e a palcsz-- Stirling György: Un ügy mellett? Arafát: Feltétlenül És azt se feledjék cl hogy — az amerikai hírforrá-sok szerint — 1982-r- c a szocialista országokban is fellép az olajhiány! Kérdés: Ugy érti a Szov-jetunióban is? Arafát: Igen 1982-r- e az energiaválság kettőzött e-rö- vel fog hatni! Kérdés: Ezzel azt akarja mondani hogy az arabok nem szállíta-nak olajat az USA-b- a és esetleg más országokba amennyiben nem sikerül kalap alá hozni a palesz-tin államot? Arafát: Nem feltétlenül Ha így mondanám nagyon osto-ba embernek tartanának Gondoljanak arra: bármi-lyen komplikáció amely a palesztin ügyet illeti egyben közel-kele- ti bonyodalomnak is számit beleértve a szov-jet bonyodalmakat is A VERSENYPÁLYÁN MOZGÓ „MX" RAKÉTA Amennyiben a Pentagon 30 billiós költségvetést i-gé-nylö nagyszabású „MX" rakétarejtési tervét valóra váltják azesetben Ncvada és Utah völgyeit 200 asz-faltból épült ovális földa-latti versenypálya fogja szegélyezni ahol az „MX" rakéták —ab-ból a célból hogy elke-rüljék a szovjet ellenra-kéták céltalálatát — ál MENNYIT ER AZ AMERIKAI HADSEREG ? EGY TANULMÁ NY ÉRTÉKELÉSE Néhány héttel ezelőtt — a SALT tárgyalásokkal kapcsolatosan a kél szuperhatalom atomfegyvereiről írtunk e hasábokon és közben fu-tó összehasonlítást tettünk az amerikai és a szovjet hagyományos had-erők közt Ez az összehasonlítás azonban csak mennyiségi alapont tör-tént minőségileg nem Pedig ez a szempont legalább annyira fontos mint az első Mert lehet egy hadsereg számszerűleg abszolút fölény-ben birtokában lehet a legjobb legprecízebb fegyvereknek és kétszer-háromsz- or annyi repülőgéppel tankkal és hadihajóval rendelkezhet — mint az ellenfele ha a gépeket kezelő emberanyag rossz ha a legény-ség kiképzése és harci morálja gyenge a háborúi elveszítheti mielőtt egyetlen puskalövés is eldördült volna A mennyiségi összehasonlítás során kitűnt hogy a szovjet hade-rők — szárazföldi hadsereg légierők és haditengerészet — mind sze-mélyi állomány mind felszerelés tekintetében mennyiségileg messze felülmúlják az Egyesült Államokat A mennyiségi fölény emberben — kétszeres tankban — ötszörös tüzérségben — négyszeres hadihajók-ban és repülőkben ismét csak kétszeres Riasztó számok melyek mesz-szir- öl elárulják hogy ilyen erők nem védelmi célokat szolgálnak ha-nem kifejezetten támadókat A Kreml az utolsó húsz évben a világ legnagyobb hadigépezetet építette fel melynek szükségességét védel-mi célokkal indokolja noha az nyilvánvalóan támadó jellegű A Szovjetunió a béke védelméről és az imperialista háborús fenye-getésről szajkózott szólamok mögött világhódító terveket kovácsol és csak' az alkalomra vár hogy céljait véglegesen megvalósíthassa Igenám módja erre a nyugati és főleg az amerikai felsőbbren-dűség és legyözhetetlenség révületében polgár de a mi kiképzé-sünk és a legénységünk magasabb értékét nem lehet egy napon em-líteni a ruszkiéval! Az sem érdekes hogy több repülőjük tankjuk és hajójuk mi viszont rendelkezünk olyan titkos fegyverekkel amik egyszeriben tönkreteszik az egész szovjet arzenált hogy ócskavasnak se lesz jó Erre a hitleri csodafegyver - komplexumra most té-rünk ki maradjunk ezúttal csak a fél emberanyagánál Melyek-nek tárgyilagos párhuzambaállilásakor bizony távolról sem kapunk o-ly- an biztató képet mint amilyen az amerikai átlagpolgár képzeleté-ben él Rendkívül érdekes és minden apróságra kiterjedő tanulmányokat irtc kérdésről Dr Richárd A Gábriel manchesteri (NII) professzor „Crisis in Command" Nés „The Nev Red Legions" címmel Ezekből ismertetünk most néhány részletet melyek képet adnak a szovjet és az amerikai hadsereg kiképzési módszereiről és a két hadseregben uralkodó morálról amiknek alapján következtetni lehel azok harcér-iékére És előre meg kell mondjuk: az összehasonlítás nem az ame-rikai hadsereg javára dől el Elsőnek talán egy igen tanulságos táblázatot mulatunk be me landóan mozgásban lesz-nek Egyes Pentagon szakér-tők szerint a Szovjetunió ké-pes az 1054 amerikai Mi-mttem- an és Titán mintájú ICBM rakéta váratlan tá-madással való megsemmisí-tésére azesetben ha a ra-kétakilövöhe- lyek rögzíted fix ponton maradnának Ezt elkerülendő a Pentagon a mozgó ICBM „MX" raké-tákkal iparkodik visszavág-ni Az MX" rakéta hossza 180 láb 13 széles és 135 láb magas 24 leher-autógum- is tengelyre he-lyezve melyet egy 3250 lóerejü motor hajtana Egy komplett „MX" rakéta és MX-hordo- zó súlya 335 ton-nára tehető Tudósok szerint hogy a Szovjetunió rakéta-táma-dása váratlanul k-iiktasson 200 „MX" raké-tát ahhoz az lenne szük-séges hogy mind a 4(100 USA rejtekhelyet célbavc- - gyc Ha pedig ezt tennék ak-kor maradna többle-trakétájuk más célpontok megsemmisítésére Ha Carter aláírja a „versenypálya" koncepci-ót és a Kongresszus is hozzájárulását adja aze-setben az MX" rakéták — 1986 táján megkezdik csa-lóka földalatti versenyüket az — életért EGY AFRIKAI ZSARNOK BUKÁSA Idi Amin Dadát kivé ve talán senki nem volt oly brutális zsarnok mint Egyenlítői Guinea egyko-ri ura Francisco Macias Ngucma aki annak idején egyesegyedül „életfogytig-lani 'elnöknek" kiáltotta ki magát Azóta amióla ez a pi-ciny afrikai ország elnyerte függetlenségét Spanyolor-szágtól Macias olyan terrorural-mat vezetett be amely több mint 50 ezer gui-neai életébe került és legalább 150 ezer em-bert külföldre kényserí-tet- t Macias — aki önmagát „Egyenlítői Guinea Egyet-len Igazi Csodájának" ne-vezte — hogy megakadá-lyozza a lakosság menekü-lését egyszerűen parancsot adott hogy minden vízijár-müvei elpusztítsanak! Végülis elérkezett az ö végnapja is: egyik unoka-öccse Tcodore Obiang Ngu-cm- a Mbagazo ezredes min-den ellenállás nélkül vér-nélküli államcsíny révén a hatalmat magához ragadta Amikor megkérdezték az ezredest hogyan történt i-Í-ven simán minden így fe-lelt: „Mindenki boldogta- - (folytatás a 2-i- k oldalon) - - élő van: nem két láb nem lyen a két hadsereg kiképzéséi fegyelmet és általános életkörülmé-nyeit a legénység magatartását illetve felszerelését hasonlítja egy-máshoz a professzor Az első kérdés a katonakötelességre vonatko-zik Amerikában toborzott (önkéntes) a hadsereg a Szovjetunióban minden férfi köteles katonai szolgálatot teljesíteni s ezt megelőzően két év előképzésben résztvenni Az amerikai katonák minden éjjel szabadok szolgálat után az oroszok havonta csak néhány órai el-távozási kapnak azt is szigorú ellenőrzés mellett Amerikában min-den közlegény évi harminc nap szabadságra tarthat igényt a Szov-jetunióban a kétéves katonai szolgálat alatt tíz nap szabadságnál több senkinek sem jár A Vörös Hadseregben havi öt rubel a zsold Amerikában 400 dollár Olt a laktanyai kantinokban alig kapható valami míg itt amit szeme-száj- a kíván mindent megvehet a GI A „menázsi" ott a lehető legegyszerűbb — hal káposzta krump-li — míg itt luxusellátásban részesülnek a katonák: az étkezés o-ly- an bőséges hogy sokuk túltáplált A „sex" hozzátartozik az a-meri- kai hadseregben járó kedvezményekhez aminthogy házasságot is köthet szolgálati ideje alatt a katona: a szovjet hadseregben mind-erről szó sem lehet a két év alatt A Vörös Hadseregben a komisz-száro- k és a KGB ügynökök figyelnek és ellenőriznek 'minden terem-tett lelket míg az Armyban teljes a szabadság Ennek megfelelően ott spártai a fegyelem itt nagy a lazaság ami megmutatkozik a fel-jebbvalókkal szembeni magatartásban és a parancsok teljesítésében is Ami a kiképzést illeti a vörös katonák keményen gyakorlatoznak napi 16 órát a hét hat napjában Közben csupán másfélórás pihe-nőt kapnak étkezésre és fegyverkarbantartásra Egyedül a vasárnap-juk szabad de az is csak névlegesen mert ha a laktanyában vannak minden percüket kitöltik valamilyen elfoglaltsággal A kiképzés vas-fegycl- mü és realisztikus a harctéri feltételeknek megfelelő Ezzel szem-ben a GI kiképzési ideje napi nyolc óránál nem lehet több heti öt alkalommal hétfőtől péntekig Minősége messze elmarad a szovjet ki-képzési módszerek mögött mint ahogy a fegyverzet és a harci fel-szerelés is sokkalta gyöngébb Végül még két jellemző adat: a 1c-szcre- lök aránya Amerikában 40 százalék a Szovjetben ilyesmi isme-retlen Gyakorlatilag dezertálás sem létezik a szovjet hadseregből a büntetése pedig halál Amerikában de főleg a tengeren túlon állo-másozó alakulatoknál napirenden vannak a szökések s a katonaszö-kevények békeidőben enyhe büntetéssel megússzák Mindezek után a professzor felteszi a kérdést az olvasónakhogy vajon mit gondol: melyik hadsereg keményebb edzettebb az orosz-- e vagy az amerikai? Nem kell kalonai szakértőnek lenni ahhoz hogy valaki választ tudjon adni erre A professzor ezt tömören úgy fogal-mazza meg hogy az amerikai katona áldozatává vált annak a rend- - (Folytatás a harmadik oldalon) Ma W Hi 1-Í- JÍ J v 4ikíftt 5- - 2 J--v '-- J ?ü 'íí-- ' '''-- ' ''!' W íix'-í'- '' ií'-"í'4'V-y f ? 'íí i A láthatatlan ország Árpád fejedelem kardja szerezte Szent István keresztje szentelte meg: a magya Siófok rok országa több mint ezer evén át állt fenn a Kárpátok között Harmincnégy év-vel ezelőtt ez az ország megszűnt létezni Eltiporta a vörös hódítók dühe és ami a helyén maradt idegen tartomány Magya-rok laknak benne de gyarmati sorsbanaz ország nem az övék többé A szentistváni Magyarországot elpusztították a magyar h-- a zátlanná vált nemcsak világgá futott szór-ványaiban de zömével is mely még a rab-láncra vert_ magyar földön él De az ország mégsem pusztult el e-gés- zen Legszentebb öröksége legdrágább kincsei megmaradtak és várnak a dicsősé-ges feltámadásra Nem földi kincsek ezek hanem a lélek drágakövei: eszményekszel-lem-i éltékek melyeket szívében hordoz a világon szerte sok-so- k magyar A hódító erőszak mindenre rátette a kezét ami megfogható volt de ezeket a szellemi kin-cseket nem érte el Ezek az értékek el-pusztíthatatlanok A magyarság országa ma ezekben az eszményekben él Ez az ország láthatat-lan de számos jelét adja hogy létezik Ahol a világon összegyűlnek magyarok hogy nemzetünk nagy ünnepjeiröl megem-lékezzenek ott ez a láthatatlan ország ün-nepel Ahol áldozatos lelkű tanítók Isten és a haza szeretetére tanítják az idegen-ben felnövő kis magyarokat ott ennek az országnak az ifjúságát nevelik Ahol ma-gyar nyelven zeng fel az ima és a szent-ének a templomokban ott ennek az or-szágnak a népe imádkozik Ennek az országnak nincs terUletede kiterjed az egész világra Alaszka hómé-zö- i Ausztrália opálfóldjei Afrika dzsun-geléi és Amerika felhőkarcolóinak töve — egyaránt ennek az országnak a népével vannak betelepítve Idegen országok tája-in idegen népek ölén így húzódik meg a láthatatlan ország a szívek katakombá-iba menekült magyar szellemiség így — mert csak így lehet — él to-vább Szent István országa Most hogy a nagy király ünnepét üljük ez az ország magába száll és emlékezik Gondolatban végigzarándokolja a magyar múlt dicsősé-ges századait és Szent István trónja elé nem A budapesti Népszabadság írja: „A ro-mán határőrizeti szervek 'augusztus 1-- én az országukba irányuló gépkocsi-forgalm- at le-állították Csáki azokat a beutazni szándé-kozókat engedték be országukba akik kon-vertibilis (nyugati) valutával rendelkeztek tilalom oka: a benzint csak kemény va-'utáé- rt (nyugati) adnak Romániában — Több ezer csehszlovák lengyel keleme-nét bolgár szovjet és magyar gépkocsi várakozik a román határállomásokon vagy kényszerüli visszatérésre" Ehhez a közleményhez nincs hozzá-fűzni való: a szöveg (és a tény!) önma-gáért beszél!: Romániában — amely szo-cialista országnak tartja magát amely a kommunista Közös Gazdasági Segély Ta-nácsának tagja — nem „jó" pénz a ru-bel a forint a keletnémet márka a le-v- a a zlotyi és a korona (Rubelért sem lehet benzint vásárolni Romániában — pe-dig az oroszok „nemzetközi valutának" tartják a pénzüket) ' Hol van a fennen hirdetett szociális egység és testvériség?! Román gondok Románia olajtermelése 1978-ba- n 137 millió toniia volt Ezzel szemben 2C1 mil járul Vajon mit üzen nekünk István ki-rály? Ha a túlvilág fényességéből szólhat-na hozzánk bizonyára arra intene hogy Istennek és a mi láthatatlan országunk-nak hűséges szolgái legyünk A kereszt melyet életében apostol módjára emelt ma-gasra a mi életünknek is irányt szab S Krisztus keresztje ez Akit az emberi go-noszság megfeszített de harmadnapra mé-gis feltámadt Sorsunkban mi is követ-jük a keresztre szegezett Krisztust így fel-támadásának is részesei leszünk Ebben a feltámadásban bízott István király is mikor halálos ágyán végveszély-ben forgó nemzetét a dicsőséges Istena-nya pártfogásába ajánlottaNemzetünk sor-sa így különösen egybeforrott a Boldogasz-szon- y tiszteletével s amig zászlóinkon az ö képe lobogott addig meg is menekül-tünk minden veszélytől Ujitsuk fel hát lelkünkben ezt a gyer-meki szeretetet ezt a tiszta ragaszkodást ezt a mindent legyőző bizalmat Jobb Is-tenben bízni mint a fejedelmek szavában mondja az írás és mi már tudjuk meny-nyire így van ez A világ hatalmai el-hagytak megtagadtak és halálra ítéltek bennünket de Istenbe vetett hitünk min-dennél hagosabban sugallja hogy egyszer lesz még nekünk is látható hazánk Addig pedig menjünk bátran az élet útjain és tartsunk ki lelkesen a mi látha-tatlan országunk mellett A Gondviselés ezt adta osztályrészünkül ebben kell él-nünk és ennek szolgálatában kell megmu-tatnunk mit ér a magyar Ez a láthatatlan ország ma a magyar haza Ha ez megmarad akkor lesz mivel telepíteni egy látható országot ha eljön az idő — ha ez elpusztul a magyarság mint nemzet örök időkre megszűnt létez-ni A tét nagy emberfeletti a feladat c- - zért a láthatatlan ország szolgálatában el fáradnunk soha nem szabad Fogjuk meg bizalommal Isten kezét és újítsuk fel szívünkben Szent István áldott emlékét Nem „majd" nem holnap ha nem most és mindennap szolgáljuk hiven a mi láthatatlan országunkat és akkor a magyar élni fog Dr Endrcy Antal Romániában „jó" a szocialista országok valutája lió tonna volt a fogyasztás Tehát 127 millió tonnát kénytelen volt importálni— mégpedig a közelkeleti arab országokból ahol viszont csak dollárt fogadnak el fi-zetési eszközül! Ez volt az oka annak hogy augusz-tus 1-- én a románok rendeletet adtak ki amelynek értelmében: a szocialista orszá-gok autós turistái is csak nyugati valu-táért kaphatnak benzint Ceausescu kérte Brezsnyevet hogy a Szovjetunió szállítson Romániának is o-la- jat (akárcsak a többi szocialista orszá-goknak) de Brezsnyev erre nem volt haj-landó Azt felelte: „Takarékoskodjon Ro-mánia mert csak a túlzott iparosítása kényszeríti behozatalra" (A román vegy-ipar évi szükséglete meghaladja a 10 mil-lió tonnát) A szakértők szerint a román olajtar-talékok 210 millió tonnát tesznek ki — ami a mai kitermelést figyelembe véve — azt jelenti hogy 10 év múlva elfogy a román olaj A kutak máris a kimerülés jeleit mutatják: évente 6-- 10 százalékos a termelési visszaesés pedig a legdrágább termelési módszereket használják — mi-vel a gáznyomás már nem elegendő |
Tags
Comments
Post a Comment for 000397