Magyar Elet, November 22, 1986

              - H ff ? "j f ' [!" w i
HUNGÁRIÁN LIFE i
Mrm sokaság
kanm Lilék
i szabad nép tesz
csuda dolgokat
BZKZSENYI MAGYAR ELET IrgMlb(tep(wla
CinuüáaTccUy
Vol 39 45 XXXIX évfolyam 45 szám 1986 november 22 szombat Ara: 75 cent mmfTf'Tvt'tttmttttwmttttWAmwtttiw!
Miért tiltakozik Nyugat-Európ- a a kölcsönös nukleáris rakétakivonás ellen?
A nukleáris semlegesség
újabb Jaltával egyenlő!
Maszek vállalatok a Szovjetunióban? # Kormányválság a Fülöp-szigeteke- n
Biztató jel: Kuba végre „megtört" A hatalomátvétel idején a hatvanas évek-ben
Fidel Castro 3 ezer spanyol állampolgár javait államosította Jelenleg Ha-vanna
40 millió dollárt kénytelen kifizetni a spanyol állampolgárságú károsul-tak
számára — A svájci Bázel városából elindult rajnai vízszennyezési ka-tasztrófa
egyre nagyobb mereteket ölt A Rajna-men- ti országok Svájc búnös
késedelmességét emlegetik mint az egyik legtöbb kárt okozott kései intézke-dést
— Az OPEC nyersolaj-érdekszövetsé- g tagállamainak közös óhaja az hogy
a rögzített világpiaci olajárak rendszeréhez térjenek vissza Az OPEC legkö-zelebbi
gyűlését december 11-c- n tartják a svájci Genf varosában (A jelenlegi
világpiaci olajárak hordónként 14— 15 dollár körül mozognak — Szerk) — Irán
távirányított rakétával telitalálatot ért cl a Shaam nevű cementet szállító te-herhajó
gépháza ellen Az ayatollah jelenleg Iránban sokat idézett mondása
szerint: „Ellenségeinknek meg kell érteniük hogy az Iráni Izlám Köztársaság
stabilitása megingathatatlan és nem egy személyre alapozódik (!!!) hanem
az egész népre és annak fegyveres erőire" (Hmm ) — Alexander Haig
volt amerikai külügyminiszter a NATO nyugalomba vonult főparancsnoka be-jelentette:
A Reagan-forradalo- m életben tartása miatt indulok az 1988-a- s re-publikánus
clnökjclölcsi választásokon"
NYUGAT-EURÓP- A
NEM ÓHAJTJA
A KELET— NYUGATI
„RAKÉTA-DEALT- "
A bét legfeltűnőbb és egy-ben
legjellemzőbb híre ar-ra
vonatkozóan: mi INyu-gaWíuró- pa
hangulata az
esetleges Gorbacsov— Rea-gan
európai telepítésű közép-ha-tótávolságú
rakéta-állomány
radikális és köl-csönös
kivonásáról at a
francia L'Express magazin
egyik vezércikke tartalmaz-za:
Jacqtics ttaumcl a fran-cia
ihonvédelmi miniszter
így lette fel a kérdést az
idézett cikkben:
„Az utókor elölt Ronald
Reagan úgy akar szere-pelni
mint a Béke Apos-tola?
Erisük meg — hang-zott
a cikk további része
— Európa nukleáris sem-legesítése
egyenlő lenne
egy második Jaltával!"
Itt a francia hadügymi-niszter
félreérthetetlenül ar-ra
célzott hogy a jaltai kon-ferencia
nagyhatalmai an
nakidején simán átruházták
Kelet-Európ- át a Szovjet-uniónak
Vajon miért ellenzi a nyugat--
európai közvélemény
tájékozottabb része a köl-csönös
rakétakivonást?
~A xálasz nagyon --egyszerű:
saját jól felfogott anya-gi
érdekeik diktálják azt
hogy jelenleg homlokegye-nest
szembcszálljanak az
antinukleáris mozgalom-mal
hiszen abban a pilla-natban
ha a nyugat-európ-ai tele-pítésű
Cruisc és Pcrshing
2 USA-rakéták- at kivonnák
akkor a NATO vezérkara
véleménye szerint — Nyugat--
Európa teljesen véd-telenül
állna a Varsói
Paktum jóval nagyobb
létszámú konvencionális
közös hadscregccl szem-ben
Ráadásul ha Nyugat-Európ- a
nem számíthat az
amerikai rakétapajzsra
természetesen hallatlan
mértékben meg kellene
emelnie a konvencionális
haderő fejlesztésére szánt
költségvetési tételeket És
ez — mint azt az elemi is-kolások
is jól tudják — az
életszínvonal jelentős csök-kenésere
vezetne
AZ OROSZOK
HABOZÓ LÉPÉSE—"---'-
A MAGÁNSZEKTOR
ENGEDÉLYEZÉSE
FELÉ
A magyar példa ragadós
— és azok a szovjet állam-polgárok
akik megjárták a
pesti Váci utcát a jelek
szerint fejcsóválva vettek
tudomásul hogy a valaha
csak a „rothadó" jelzővel
illetett magyar kapitalista
csökevenyek" nemcsak
hogy túlélték a negyven-éves
szovjet gyarmati meg-szállást
hanem egyenesen
virágba szökkentek Bár a
magyar állam eladósodása
egyre nyomasztóbb a fel-színes
szemlélő számára az
árubőség és -- választék azl
sugalmazza hogy helyes a
Duna-par- ti félkapitalista
irányzat mert a mezőgaz
igv otthoni ellenzéki külföldön
nyilatkozata
Kőszeg Ferenc a Beszelő szamizdal folyóirat szerkesztője a New
York-- i Instilute of Social Research meghívására az Egyesült Államok-ban
tartózkodott A nagy tekintélyű napilap a Wall Street Journal fel-kérésére
cikket irt a magyarországi helyzetről ahogy a demokratikus
ellenzék csoportja latja értékeli az eseményeket Elemzését a legna-gyobb
példányszámú befolyásos lap előkelő helyen közölte:
„Az Egyesült Államok 25 eve gyakorolt megkülönböztető politi-kája
Kelet-Európába- n amely gazdasági támogatással kívánja megju-talmazni
a függetlenségi kezdeményezéseket hatástalannak bizonyult
hiszen ezt durván taposta meg a szükségállapot bevezetése Lengyel-országban
és torzult el a brutális romániai kommunista rendszerben
Ez a politika ugy latszik kudarcot jelent Magyarország az egyetlen
olyan ország eseteben is amely meg talán megfelel egy olyan kom-munista
modell-allamna- k amit Nvugaton elképzelnek Egyes nyugati
politikusok figyelemre méltónak tartjak hogy Magyarországon a más-képp
gondolkodókat pénzbírságra ítélik ugyan de nem tartóztatják
le hogy az új választási törvény megengedi hogy független jelöltek
indulhassanak — es veszíthessenek hogy a kormány — úgymond —
elveszíthet egy szavazást a parlamentben hogy emberi jogi gyűlések
tartását elnézik magánlakásokban miután kiebrudaltak a lefoglalt
szállodai gyflléstermckböl Ha tetszik ezeket a fel-elnyo-mó
módsze-reket
egyesek akár a türelem megnyilvánulásainak is tekinthetik Az
ilyen szemellenzős diplomácia rendkívül veszélyes mind a nyugati ér-dekek
mind a kelet-curop- ai társadalmak számára
„Liberalizmus" otthon?
Magyarországon a kommunista rendszernek csakis azért sikerült
viszonylag liberálisnak lennie mert politikai vonala nem ütközött nagy-szabású
népi ellenállásba kz 1956-o-s forradalom során 3 nép ugyanis
megtanulta hogy sikeresen nem hívhatja tetemre a kormányt Ké
dasági árucikkek bőséges
felhozatala jórészt megol-dotta
a kozelelmezés más
csatlós országokban oly si-ralmas
problémáját
Marx jelenleg bizonyára
forog londoni sírjában mert
a Legfelsőbb Szovjet Ta-nács
egy valóban eredeti
törvényjavaslatot tárgyal
éspedig:
A jövőben — családi ala-pon
— engedélyezik a ma-gánjellegű
vállakózáso-kat
feltéve ha a kérdé-ses
családi vállalatok nem
alkalmaznak külső mun
kaerőt!
Aki ismeri a Keleti Blokk
kereskedelmi és ipari ibü-rokráciája- nak
könnyűszer-rel
való kijátszási lehetősé-geit
és visszaélési hézagait
mint a sógorságkomaság
a megvesztegetés a zsaro
lás a titkos haszonrészesen
'rAw '! 'Wf MrntnconJ4lct5íaf
ban van azzal is hogy a
„családi vállalat" kifejezés
igen tág fogalommá duz-zadhat
ha másod- - cs harmad-un-okatestvéreket
és
egyéb távolabbi és 'hamis
oldalági le- - és felmenő ro-konságot
is beleértjük
Persze a TASZSZ szov-jet
hírszolgálati iroda nyom-ban
„helyreigazítja" az
esetleges vérmes várakozá-sokat
amikor az új ma-szek
irányzatú törvényja-vaslattal
kapcsolatban eze-ket
közölte: „Naivitás len-ne
azt várni hogy az új tör-vény
értelmében egyesek
bonyolult gyári gépezetet
lennének képesek produkál-ni
azonban a fogyasztói ja-vak
termelése imagánszck-tor- i
alapon ezentúl lehetsé-gessé
válik "
te!
AYATOLLAH
KHOMEINI
MAGA BATORíTOTTSA
AZ USA-- T
A FESZÜLTSÉG
ENYHÍTÉSÉRE
A Washington Post szen-zációs
cikke tényleges es
megérdemelt védelmet
nyújtott a jelenleg frontális
támadások hullámaival
szembenéző Rcagannck
mert az iráni titkos USA-regyverszállítas- ok
kérdésé-ben
a következő mindeddig
ismeretlen értesüléssel szol-gált:
„Még 1985 július vegén
történt hogy
Khomeini ayatollah Irán
ideológiai vezére a saját
otthonába invitálta a nyu-gati
országokban akkredi-tál- t
iráni nagyköveteket
azzal a céllal hogy utat-mód- ot
keressenek Irán el-szigeteltségének
meg- -
szüntetésére'--'
Khomeini azzal leple meg
Irán külföldi beosztású dip-lomatáit
Jiogy félreérthet-etlenül
azt javasolta: meg
kell teremleni az Egyesült
Államokkal való érintkezés
formáit annak ellenére
hogy ezt az államot Irán-ban
kizárólag a Nagy Sá-tánként
emlegetik
Az 1985 július 30-á- n Te-heránban
megjelent iráni
kormánylap cikke szó sze-rint
a következőket javasol-ta
amikor Irán vallási ve-zetőjét
Khomeinit idézte:
„Világos hogy ha mind-össze
egyetlen lépést te-szünk
az Egyesült Álla-mok
felé az száz közele-dő
lépessel fogja kezde-ményezésünket
honorál-ni
"
— Folytatás a 2 oldalon —
sőbb a 6ü-a- s évek közepétől a 70-e- s évek végéig lehetővé tettek az
életszínvonal tartós növekedését 1981-be- n azonban a kormány taka-rékossági
intézkedései ezt az irányvonalat megváltoztatták olyannyi-ra
hogy a ibérek 1985-r- e 5 százalékkal az 1980 évi szint alá süllyedtek
ugyanakkor amikor a fogyasztói árak 39 százalékkal növekedtek En-nek
eredményeképpen az ipari munkásság 68 százaléka az állami szer-vek
véleménye szerint létfenntartási szint alá csúszott míg a fogla-lkoztatottaknak
egyre több és több pluszmunkát kell vállalniuk a lépés-tartáshoz
annak ellenere hogy Magyarország maris az első helyen
all az európai országok között az egy főre jutó munkaórák számará-nyában
A túlmunka az alkoholizmus és az egészségtelen étel mind
hozzájárul althoz hogy a 35 és 49 év közötti férfiak csoportjában a ha-lálozási
arányszám csaknem kétszerese az európai átlagnak
Változós
1985 márciusában a XIII pártkongresszus inkább politikai mint
gazdasági okok miatt megváltoztatta a takarékossági vonalat helyet-te
a gazdasági fejlődés fokozására es az életszínvonal javítására vett
irányt „Az eredmények azonban —-min- t azt jónéhanyan előre látták —
'kiabránditoak" — állapítja meg tószeg majd a gazdasági mutatók
es az azok mogott meghúzódó problémák elemzése után így folytatta:
„Sokan vélik úgy hogy a Szovjetunió nem tűrne el radikálisabb
reformokat amely véleményt az is alátámasztja hogy Gorbacsov
magyarországi látogatása során hangoztatta a szorosabb szovjet—ma-gyar
gazdasági együttműködés szükségességét A kúlsö nyomásra
azonban már nem volt szükség hiszen a magyar pártbürokráciának
ni3r sikerült elnyomnia minden további reformot A kormány attól
fel hogy felborulhat a nep és urai közötti íratlan megegyezés vagyis
a politikai es kulturális jogok feladása cserében egy magasabb élet-(Folytat-ás
a 4 ólakra)
4
15 TAjvff4l XSívrJí ma ÍTöt ViWut iffiii V'i jjfTijTiTi í u j' t ' jm ífc f%tt Mpi A xlt qt TLZlStWCTnTB j #r itl?rot 1 y£STt UB-Tfr-
T wi
A pécsi plébániatemplom
„Szól elleni" magyarázat' Reagan bizonyítványához
Furfangos-- e
a „Talpig becsületes cowboy"?
Az egész világsajtó szcltcbcn-hossza-bantargyal- ja
Ronald Reagan őszinte val-lomását
arról hogy titkos tárgyalásokat
folytatott megbízottjai rcven Iránnal egy-részt
az amcnkai túszok kiszabadítása
másrészt a ket ország közötti kapcsolat
megjavítása erdekeben Tu'ajdonképpen
ha meggondoljuk mindkét célkitűzés ' üd-u- s
— es nem kifogasolható Az ám de
jz ezerfejű média szenzációra éhes hát-ha
egy újabb milliós példányszámokban
fogyó sajtótermék kerülhet piacra ugyan-csak
milliókra rúgó haszonnal tehát men-jun- k
neki az Estabhshment falainak hát-ha
meginognak Közben azzal senki sem
toródik hogy ezáltal tulajdonkeppen az el-lenség
maimara hajtják a vizet
Kissinger elképzelése volt
az Iránnal való kapcsolatjavítás
Érdekes módon a „sok iram eredetű
hűhó semmiért" felidézője éppen Henry
Kissinger a volt amerikai külügyminisz-ter
meil az ev eleien megjelent Az 1990-e- s
evek Kínája" cimű tanulmányában az
evkulugyor pontosan Kínához hasonlította
Iránt amikor így irt- -
„Irán — Kínához hasonlóan — a Szov-jetunió
igen népes szomszédja tehát a Kí-na
cs az Irán közötti anlagonizmus (ellen-tétes
álláspont) egyszerűen kikerülhetet-len
sőt az idők folyamán az továbbra is
mélyülő irányzatot fog mulatni!
A Szovjetunió es Kína illetve Irán két
népes lakosságú szomszéd ország "közötti
egyre mélyülő ellentétet az Egyesült Ál-lamoknak
feltétlenul ki kell aknáznia" —
irta Kissinger
Ami történi az utóbbi hetekben az
csupán az úgynevezett Kissmger-formul- a
megvalo-itas- a volt azonban Reagan te-vékenysége
feltétlenül védelemre szorul
a demokraták választási sikerei által fel-ajzott
ellenzék cs a mindenkori politikai
szélkakasok pcrgötuzevel szemben
Reagan távlati terveivel
egyet kell érteni!
Nyilvánvaló hogy egy „kisebbségi sors-ban"
lovö kanadai magyar hetilap vezér-cikkcinek
elolvasás í nem a legsürgősebb
dolga a Pentagonnak sem a Kongresszus
vezérszónokának Mindazonáltal álláspon-tunkat
nemcsak megvédeni hanem tisztáz
ni is óhajtjuk íme szerintünk melyek
azok az indokok amelyek értelmében
„szél ellen" is felmentést kell adni Rea-gann- ek
az „iráni Watorgato"-ikén- t emle-getett
arányaiban 'és méreteiben jelenték-telen
epizódban játszott szerepéért
1 Több mint öt eve folyik az iráni-ir- aki
háború — és ezúttal néhány szállító
repülőgépre felférő rakomány pótalkat-rész
valójában csekélységnek számít és
emialt e gesz'íus jelképességéhez nem fér
kétség
2 Az iráni fajta izlam fundamentaliz-mus
— ibármennyire nem „smakkol" a
Nyugatnak — oly ténykörülmény amely-lye- l
a nem izlám Ihivöknek — akarva-akaratlan- ul
is — számolni kell
3 A legfontosabb az az érv miszerint
az én ellenségemnek az ellensége az én
barátom" mind Kína mind Irán esetében
alkalmazható mert sem Kína sem Irán
viszonya nem mondható rózsásnak a „hagy
és hatalmas" szomszéddal a Szovjetunió-val
Csaknem bizonyos hogy előbb-utób- b Irán és az Egyesült Államok megtalálja
azt a közös platformot amelyet például
Kína 'és az USA — mindkettőjük közös
érdekeitől vezettetve — már megtalált
A „Realpolitik" megfogalmazása
könnyű végrehajtása nehéz
Az egyetlen kifogásolható taktikai hi-ba
a Fehér Ház részéről az volt hogy az
1990-r- e előrevetített (külpolitikai célkitűzé-sek
megvalósítását túl korán a nyolcva-nas
években próbálták reálisabbá tenni
A Reagan elleni rohamnak érzelmi töl-tete
is akad hisz az amerikai közvéle-mény
a jelek szerint még mind a mai na-pig
nem felejtette el azt a 444 napot mi-alatt
diplomatái a teheráni fogságban síny-lődtek
A Wall Street Journal vonatkozó cik-kének
túlzása egyenesen elképesztő mert
azt írják: „Az ayatollah Iránjának való
fcgyverküldés azonos a 39-e- s évek hitleri
Németországának való segélyküldéssel"
A tekintélyes lap cikkírója nagyon elga-loppozott
ahelyett hogy reális kiutat ja-vasolt
volna még „néhány lapát szenet
rádobott a tűzre" — hogy az angol idió-m- a
hasonlatánál maradjak azaz magya-rul
csak további olajat öntött a tűzre
— Folytatás a 3 oldalon
'ÉSn