Magyar Elet, March 17, 1979

              Nem tokaiig
hantm Léhrk
$ tmbad nép tea
ctaJt dolgokat
0XKZ9BHYI
1
Vol 32 11 XXXII évfolyam 11
_T----'ll--"-l'---
'-TST
a
1 mML m9
az cx-sa- h ellen
I E3Ea Hl El m
A harcias Libya Egyiptomba való nagyarányú súlyos
helyzetet teremtett Kairóban: a szclsóbaloldal az elégedetlen tömegek hangu-latát
iráni receptre" rebcllióvá szeretné váltani Az egyiptomi állambiztonsá-gi
hatóságok eddig 20000 cseh és szovjet gyártmányú fegyvert koboztak cl
Az egyiptomi „Izlám Testvériség" illegális sejtjei iráni hangvételű forradalmat
szítanak és Carler-cllcne- s tüntetésre sót merényletre lázítják híveiket — Az
Indiai óceán Scychcllcs szigetein marxista színezetű kormány kolhozokat léte-sít!
— Ilearst család pert akar indítani az ABC-T- V ellen Palty nevű bank-rablásért
elítélt (és Carter által leánya életének torzított"
miatt — „VOYAGER I" űrkutató imibolygó útját tudomá-nyos
szempontból eddig a legértékesebbnek tartják a csillagászok: a Jupiter
bolygó hihetetlenül clesrajzú fényképei után a „VOYAGER I" remélhetőleg
novemberben a Saturnus közelébe érkezik (A Sa turnus a Naptól számított 6-i- k
bolygó mely 95-sz- ör nagyobb a Kőidnél) — Kanada külkereskedelmi mér-lege
januárban 38(5 millió dollár többletet mutatott a „devalvált" hazai pénz-egység
miatt — William Davis Ontario miniszterelnöke „ármányosnak és igaz-ságtalannak"
minősítette Renc Levesemé PQ szakadár vezér állítását misze-rint
„Québec elnyomás alatt él" — Valaha szinte hihetetlennek tűnt: tel-jesen
eltűntek Kínában a Mao Cse-tun- g képek jelvények és „bölcs mondá-sok
"
CARTER
KÖZELKELETI
HlíKE
ZARÁNDOKÚTJA
„Ha a piramis illetve
a hegy nem megy Moha-medhez
akkor Mohamed
megy a hegyhez" —
Jelen esetben Carter
elnök alaposan megtépázott
népszerűségét óhajtja koz-metikai
műtéttel restaurál-ni:
Zbigniew Brzezinski
bizonyára
puhitás" céljából előfutár-ként
Szádat elnökhöz me
E
nesztette majd
az Elnök a piramisok tö-vében
szerelné kiköszörül-ni
Camp Dávid csorbáit
— Felcsillant a re-ménysugár"
— hangzott Mc-nache- m
Begin miniszterel-nök
óvatos kommentárja
A „Carter békcíerv" a
következő pontokban körvo-nalazható:
„Mindenki lépik egyet"
azaz
1 Egyiptom nem eről-teti
abbeli igényét misze-rint
iiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
ha Izrael más arab álla-mokat
aze-setbe- n
megszűnne a Kai-ró-T- cl
Aviv közötti béke-szerződés
érvénye
2 — Cserébe Izrael be-leegyezne
abba hogy a Ga-za
övezetben és a Nyugati
Parton palesztin tanácsokat
állítsanak fel ami az első
lépést jelentené a későbbi
palesztin
irányában
Szádat további „megpu-hitása- "
érdekében Begin
külön ígéretet telt misze
A nemzetiségi kérdés a mai adott helyzetben se a
se a diktatúrákban nincs megoldva Európa egyesülése az e-gyet- len
egyetemes megoldása a nemzetiségi kérdésnek is — a számta-lan
többi probléma mellett A nemzetiségi kérdés kielégítő megoldá-sa
kizáróan egy olyan Egyesült Európában képzelhető el melynek
nem az államok föderációján hanem a nemzetek és e-gyenr- angú
egyesülésén kell felépülnie
Az eufóriájából született meg a francia forradalom
után az „egységes nemzetállam" ideálja — ott is ahol nem volt egy-séges
nemzet Az un „nemzet állam" vezetői szemben találtak magu-kat
olyan emberi amelyek nem voltak azonosak az ál-lamalkotó
nemzettel- - cthnikai kisebbségekkel amelyek a rendi világban
igen sok helyt rendelkeztek de a tag-jai
voltak a nemzetnek" amely közösség A cen-tralista
törekvő polgári demokrácia ezekkel az idegen
emberi nem tudott mit kezdeni Az egységes nemzethez
nem tartoztak önkormányzatot azaz privilégiumokat nem adhattak ne-kik
Így találták ki rájuk mint kulturális közösségre a
fogalmat
A nagy egyenlőség közepette azonban ez is jelön-iéi
I mert bár fel voltak ruházva a demokratikus szabadságjogok sum-májával
szubsztanciális okoknál fogva soha nem kerülhettek több-ségre
„Idegen testté" lettek az egységes Mint min-den
szervezet az állam is igyekezett a nemzetiségeket felszívni (asz-szimilál- ni)
vagy kivetni magából Ez a törekvés lett a nemzetisé-gek
kulcsproblémája és ebből születtek a mind súlyosabb ellentétek
a nemzetek és között
A rorradalmi és a kor közfelfogásának és szelle-mének
megfelelően az államvczelök a tömegével igyekez-tek
a kérdést megoldani nemzetiségi törvények azonban — közöt-lii- k
a legjobbak is — nem voltak egyebek a meglévő polgári törvé-nyeknek
konkréten a nemzetiségekre vonatkoztatott
Legfőbb és követelésüket az autonómiát nem adták a
demokratikus rendszer kényszerítő körülményei révén nem is adhat-ták
meg nekik így robbant ki katasztrofális az
első világháború végén a nemzetiségi kérdés elsősorban
A győztes Wilson amerikai elnök hircs 14 pontjára
hivatkozva hirdették meg a „népek önrendelkezési jo-jfji- l" _ holott a 14 pont ezt nem tartalmazta hanem Wilson elnök
csak a 10 pontban fejezte kM kívánságát hogy „az
Monarchia népcinek meg kell adni az autonóm fejlődés lehetőségét"
A nagyhatalmak így az önrendelkezési jog gyakorlásának előfeltételét
a kiv'éve) mellőzték és a nem-zetiségi
pártok vezetőinek kisebb népgyűléseken hozott határozatait
egyszerűen „a népakarat fogadták el A cél a
soknemzetiségű Monarchia helyén és
ennek megfelelő cthnikai határok megvonása volt Hogy ez a gyakor-latban
hogyan nézett ki úgy véljük c helyütt felesleges még csak vá-zolni
is
A gyakorlati helyzet az volt hogy a területen végerdeményben u-"yana- nnyi
maradt mint amennyi volt Jelentős részük
kine —Ha
c
A
megfilmesítése A
megtámadna
önkormányzat
megvalósítása
az
demokráciák-ban
nemzetiségek
egyenlőségnek
közösségekkel
gyakorlatban
homogenitásra
közösségekkel
„nemzetiség"
diszkriminációt
nemzetállamban
nemzetiségeik
jogalkotások
A
alkalmazásánál
kívánságukat
nagyhatalmak
megoldásként
Osztrák-Magya- r
népszavazást
nemzetállamok" megteremtése
„nemzetiség"
LIFE
Elnöki „zarándokút" Camp David-elve- k megmentése erdekeben
Kirakatper
fegyvercsempészete
megkegyelmezett)
kül-iigytanácsadó- jál
A nemzetiségek Eg
önkormányzatokkal
geográfiai-történelm- i
hagyományoknak
következményekkel
Közép-Dél-kelcleurópáb- an
(Nyugat-Magyarország- ot
megnyilvánulásának"
HUNGÁRIÁN
r r 1 l r noj agyuszo- - uia
rint Izrael „soha nem tá-madná
meg sem Szíriát
sem Jordániát "
Clcmcnl Zablocki az
US Kongresszus külügyi bi-zottsága
elnöke szerint Car-ter
békezarándoklatának 80
százaléknyi sikert jósolnak
Abba Eban vkülügyminisz-te- r
találóan jellemezte Car-ter
mini-kálváriájá- t:
„Erősen valószínűtlen
az hogy a siker ésszerű
feltételezése híján Car-ter
kockára tenné repu-tációját"
HA KÉT KOMMUNISTA
MARAKODIK
Annak ellenére hogy Kí-na
bejelentette: Vietnam
mcglcckéztctése" megtör-tént
és elrendelte csapatai
kivonásai egyben fegyver-szünetet
ajánlt — a hano-j- i
kormány legújabb hadije-lentés- e
arról számol be
hogy
a vietnami fővárostól 85
mérföldre fekvő Láng Son
tartományi főváros kör-nyékén
heves harcok dúl-nak
A Vietnam Hírügynök-ség
szerint IIo-Chi-Mi- nh vá-rosból
(azelőtt SzajgonHöbb
hadosztályt átvezényeltek a
veszélyeztetett harcmezökre
vesült
1979 Március 17 Szombat
W ra G3
IOÜUS
J
A lianoji rádió hírma-gyarázója
bejelentelte
„Ha a kínai vezetők csu-pán
kiürítési trükköt al-kalmaznak
acsctben ál-talános
mozgósítási ren-delünk
cl "
Mindaddig amíg a kínai
csapatokat nem vonják ki
vietnami területről addig
nem ülünk le a tárgyaló-asztalhoz!"
A lianoji gyárakat ha-di
üzemnek nyilvánították
és a munkások napi tízó-rás
szakmányban dolgoz-nak
Többezer diákot ön-kéntes"
jelentkezés alap-ján
besoroztak a hadsereg-be
A lianoji rádió drámai
módon iparkodott befejezni
a közleményt:
Minden falu csatatér
Vietnamban!
Halál a kínai agresszo-rokra!- "
TEHERÁNI
BÁLVÁNYDÓXTkS
A trónfosztott iráni sah
jelenleg Hasszán király ven-dégszeretetét
„élvezi" Ma-rokkóban
azonban REZA
I'ahlavi távolléte nem je-lent
akadályt mert
(folytatás a 2-- ik oldalon)
'
r í : : i : 1 1 1 i 1 1 : : : :
i t M i i r 1
1
1
1 i i : 1
1
1 n i : i ) : i
:
" ' l r 1
1 r 1 -
: ! i iv
Európában
(a magyarok) fordított előjellel és azzal a különbséggel hogy a nem-zetiségek
nem egy liberális jogállamban hanem sovén nacionalista
nemzetállamokba kerültek melyek saját jogrendcjükel sem tartották
tiszteletben A nemzetiségi kérdés tehát nemcsak hogy megmaradt ha-nem
lényegcsen kiéleződött mert az új államok minden téren irtóhad-járato- t
indították nemzetiségeik ellen
A helyzet konszolidálásra ismét a jogalkotások hosszú sora szü-letett
meg A békeszerződések bőven tartalmazták a nemzetiségi jo-gokat
ós az államok azokat kötelesek voltak alkotmányaikban rög-zíteni
A nemzetiségi jogok legfőbb védnöke a Népszövetség lett a-zon- ban
megfelelő szankciókkal nem rendelkezvén az érintett álla-mok
egyszerűen nem vették figyelembe döntéseit hacsak valamilyen
formában saját érdeküket nem szolgálta A törvényeket mindenki tet-szés
szerint interpretálhatta és alkalmazhatta vagy egyszerűen nem
vette figyelembe
A második világháború során és annak végeztével két ideológia
szólt bele a legbrutálisabb formában a nemzetiségi kérdés megoldá-sába
A hitlerizmus és a kommunizmus A forma mindkét részéről a
nemzetiségek megsemmisítése volt: a genocídium Ennek embermilli-ók
és bennük egész népek estek áldozatául
De miután az cthnikai államhatárok megvonása az első világhá-ború
után Közép-Kelet- - és Délkelet-Európába- n a nemzetiségek kiűzé-se
vagy áttelepítése lett a cél ami ismét embermilliókat lett honta-lanná
Mint az első világháború után a határmegvonásokkal ezúttal
az áttelepítések és kiüldözések révén tekintették a győztes hatalmak
„megoldottnak" a nemzetiségi kérdést Ugy vélték hogy a „nácizmus"
megsemmisítésével megszűnt a „nacionalizmus" is
De bárhogy is lelt légyen a nemzetiségi kérdés lekerült a világ-poltik- a
napirendjéről és a nemzetiségi jogok helyébe az Emberi Jogok
kerültek végső megoldásként a nemzetiségek számára is Méghozzá
elképzelhetetlen naivitással Ezzel kapcsolatban Kővágó László „Kiseb-bség-
nemzetiség" cimü 1978-ba- n a budapesti Kossuth kiadónál
megjelent könyve 30-3- 1 oldalán a következőket írja: Idézzük: „Be-dell-Smit- th
amerikai delegátus 1946-ba- n a párizsi békeértekezleten ki-jelentette:
'Az Amerikai Egyesült Államok polgára nehezen érti meg
hogy a faji kisebbségek fennmaradásukat kívánják ha asszimiláló-dhatnak'
Roosevelt asszony az ENSZ Emberi Jogok bizottságának
akkori elnöke a kisebbségi kérdés amerikai felfogását így tolmácsol-ta
1948-ba- n: 'Ha tiszteletben tartják az egyének emberi jogait úgy
nincs többé szükség a kisebbségek jogainak kinyilatkoztatására'"
Nem is nyilatkoztatták ki!
A kisebbségek a háború befejezése óta kénytelenek az Emberi
Jogok útvesztőjén keresztül közösségi jogaik tiszteletbenlarlására kí-sérletet
lenni A nemzetiségi jogokról se az ENSZ 1945 évi Chartá-ja
se az 1948 december 10-é- n kell általános nyilatkozata az Embe-ri
Jogokról nem emlékezik meg Az Európa Tanács 1950 november
4- -i konveciója is csak annyiban említi a nemzeti kisebbségeket hogy
tagjai hozzátartozásuk miatt nem diszkriminálhatóak A Helsinkiben
aláirt zárónyilatkozat úgynevezett „harmadik kosara" szintén megem-líti
a nemzetiségi jogokat de az 1978 tavaszán Belgrádban tartott
ulókonferencián a kommunista államok vezetői megakadályozlákhogy
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
M
Abcl Amerikában
írja Alakkai Ádám
uenc szúk eszienű®
Avagy ki őrzi igazán az anyanyelvei?
„Ábel Amerikában" c rovatom éppen ki-lenc
évvel eelölt hallgatott el másfél évi
virágzás után Ilussu idő mely alatt meg-őszül
a halánték és az ember megéri hogy
ainil 34 ces lejjel elhitt azt 43 éves fej-le- l
többe nem hisi el Nevezetes nézetel-térésem
a Alagar Kletlel az un Anya-nyelvi
konferenciák" és azok „szenlélctii"
apostola I)r Lőrincze Lajos észak-amerik- ai
látogatása niiall esett Ugyismint a Chica-go-- i
Kodály Zoltán Társaság alapítója (lám
már ennek is tiz eve!i én meghívtam ide
Lörinczét 1970-be- n és kanadai barátainkat
is pozitív es lelkes hozzáállásra akartam ka-pacitálni
Reméltük ugyanis hogy valóban
kétoldalú les a dialógus: hogy a mi „ho-zott
Lstcn"-ünkr- e a volt relormátus teoló-gus
hangosabb adjon Isten"-nc- l válaszol
majd mini erre azóta is hajlamos vagy ké-pes
volt
Szűk esztendőkről beszélve a 7-- cs szám
jut mindenki eszébe még régről a Bibliá-ból
A 9-e- s számról inkább Horatius jut e-sziink- be:
ö azt ajánlotta híres ars Poeti-ca"-jába- n
hogy a költő kilenc hosszú é-v- ig
ki ne adja írását kezéből ha jó akkor
is jó lesz s ha nem állja az időt 9 év u-tá- n
ez valóban kiderül Hét év alatl min-den
sejt kicserélődik az emberi szervezet-ben
csak az agysejtek nem innen van az
hogy nem felejt az ember így történt hogy
mindaz a türelem reménykedés szinte ön-megtagadá- sba
hajló mazochiznuisnak is be-illő
bárgyú jóindulat amivel mi — akkor
még íiatalabbak — néztük Lörinczét és az
Anyanyelvi Konferenciákat a legmélyebb
felháborodásba válthatott csak át e kilenc-cé
dagadt szűk hét esztendő során
Mint 1956-o- s írót aki számos cikkben
és versben szidtam a sztálinizmust és a
diktatúrát engem 14 évig nem engedtek ha-za
Első látogatásom 1971-be- n történi ami-kor
2 hétig voltam Budapesten 1972 nya-rán
4 hétig voltam otthon és 1973 telén
10 napra bukkantam csak fel egy nyugat-nemelorszá- gi
elöadáskörút kapcsán 1974
kimaradt és 75-be- n voltam otthon utoljá-ra
kínos és megalázó körülmények között
melyekről később fogok röviden szólani
Négy álam alatt meggyőződtem hogy ma
sem tudnék otthon élni nem mondhatnám
nem írhatnám azt amit akarok és hogy
azok akik hatalmon vannak akár az iro-dalomban
akár a nyelvészetben nem mon-danak
mert nem mondhatnak igazat
(Hogy jó is tud lenni otthon azt a roko-noknak
és ismerős (ajaknak köszönheti az
ember és nem a belügyminisztériumi lá-togatónak
aki 3 órán át magnetofonnal a
zsebében ül az ember nyakán és folytat
barátságosra áthangolt rendőri kikérdezést
Erről is szólók mert szólanom kell továb-bi
beszámolókban)
Lőrincze Lajost mint riadt fáradt gyo-morbajos
embert ismertem meg Alig beszél
valamit angolul amerikai feleségemnek fél-szeg
német „kiszlihanl"-a- l köszönt ömint
amerikai nyelvész magyarul mondtahogy
viszontlátásra kedves kollega úr" A ked-ves
kollega gyönyörüszép dunántúli közép
E betűvel mondta a kerek kenelleljes sem-mit
Amikor megkérdeztük tőle hogy mi-ért
nem száll síkra a csúfúlhangzó angol
jövevényszavak mint a kemping: cam- -
ping" ellen (elvégre van táborozás!) sem-mi
értelmesei nem tudott felelni Amikor
azt kérdeztük hogy mi itt Amerikában
hogyan magyarítsuk a baby-sitte- r a par-king
és a highway szavakat megint csak
nem kaptunk semmi okos tanácsot
Arra azonban megkért hogy ápoljuk a
dunántúli közép e betűt mert azt Kodály
is szépnek és zeneien halónak tartotlaArra
a kérdésre hogy olyan is ápolja-- e akinek
ez nincs a természetes beszédében (mint a
pestieknek alföldieknek stb) csak szomo-rúan
ingatta kedves fejét és nem tudott
semmi értelmeset ajánlani Gondoltamnincs
a kollega úr itt minálunk honi elemében
bálba otthon majd felélénkül a beszélgetés
Persze korán sem volt biztos hogy beenged-uck-- e
a hazába s aggódó kérdéseimrehogy
lesz-- e vizuma gyomorbajos kollega nem tu-dott
hiszen nem tudhatott mit felelni Mi-kor
aztán megérkeztem 14 évi távollét l-ilán
és a kollega lakásán fogadott (a ked-ves
felesége igen jó paprikás csirkét adott)
újra felvetettem a kérdést hogy lehetne-- e
példáiul nekem amerikai magyar nyelvész-nek
arról írnom hogy mit jelent az anya
&
LírgeiL Indcpendeni
GuudUn ffetkly
t Hungárián Lugtugs I
♦
i
H
Ara: 40 cent
rr
nyelv megőrzése olyanoknak akik a ser-c- s
kétnyelvűség állapotában élnek? Va-gyis
— kérdeztem — miért nem írnak ők
például arról hogy hogyan lehet jobban
megtanulni angolul miközben magyartudá-sunkat
is erősítjük? De kedves kollegám
nem felelt Mikor megkérdeztem hogy le-hozna-
e egy ilyen cikket a Magyar Nyelv
őrben melynek ö a főszerkesztője más
fél óráig hümmögetett és kifejtette hogy
ez nem is igazán rajta múlik hanem azon
hogy én előtte írtam-- e olyan cikkeket mind
hazai mind nyugati lapokba amikbe el-mondom
hogy én milyen tévelygő alak va-gyok
és voltam és hogy otthon milyen szép
és rendes a szocalizmus fejlődése Mikor
megjegyeztem hogy ez nem nyelvészeti té-ma
a kollega dialektikusan hümmögött és
újabb kupica pálinkával kinált
Csodával határos módon a Vigília a
katolikus egyház havilapja lehozta egy 4
oldalas cikkemet 1972 augusztusában (a- -
zóta is ez az egyetlen otthon megjelent í-rá- som!)
A szerves kétnyelvűség mint a-nyan- yelvi
kérdés" címen Négy napon át
szólt anyám Ignácz Rózsa telefonja Ott-hon
járó erdélyiek és délvidékiek telefonál-tak
hogy olvasták a kis cikket a reformá-tus
Makkai Ádámtól a katolikus Vigiliá-ba- n
— és sírtak mert igazam van a két-nyelvűség
is lehet anyanyelvi kérdés
És ki tudná jobban mint ők az erdélyiek
a jugoszláviaiak a pozsonyiak és mi é-szakame-rikaiak
és nyugaterópaiak? A h-ivatásos
igazi nyelvészek akik nem minisz-tériumi
alkalmazottak és nem járják a nyu-gatot
szolgálati útlevéllel azt mondták Lő-rincze
Uajosról: „Kedves Ádám Lőrin-cze
Lajos az egy olyan kollega aki egy
halott arcán nyomogatja ki a mileszerekct
" Keserűen nevettem A magyar nyelv
nem halott ez csak a szokásos pesti humor
és szépíteni javítani is kell
De mellbevágóit már 1971-be- n és azó-ta
is 8 esztendeje figyelem a tagadhatat-lan
tényt hogy az anyanyelvi konferenci-án
nem törődnek hivatalosan az erdélyi ma-gyarság
nyelvi-kulturáli- s megmaradásával
a Csehszlovákiában élők nyelvével sem sem
a délvidékiek nyelvével Képviselőik sincse-nek
az anyanyelvi konferenciákon Nyugat-ról
igazi jelentős nyelvészt a nemrég meg-halt
Lotz Jánoson kivül csak egyel hívtak
Dr Juhászt a Columbia egyetemről min-denki
más vagy történész vagy irodalmár
vagy deklasszált magánzó legjobb esetben
könyvtáros vollolykor félrebeszélő reformá
tus pap A nyelvészekkel az a baj hogy
esetleg nyelvészeti kérdésekkel állnak elő
és arra nyelvészeti választ illik adni ami
pedig politikailag pórázon tartott szájko-sáron
át litániázó tudósnak nehéz vagy le-hetetlen
Türelmem végére értem Hosszú volt a
kilenc szűk esztendő El kell mondanom az
igazságot magamnak a barátaimnak a
könyvtárnak az utókornak akkor is ha e-z- ért
újabb vizűm megvonásokban és egyéb
hazai büntetésekben részesülök Arról per-sze
már rég lemondtam hogy valaha is
jelen lehessek egy Anyanyelvi Konferenci-án
Az anyanyelvet ti örzitek kedves jó
kanadai magyarok akik áldozatos munká-val
és sok évi harccal elértétek hogy vég-re
van egy magyar tanszék a torontói e-gyete- men
őrizzük mi chicagóiak amikor
összejövünk egy-eg- y versolvasásra akár
meri Fáy Ferenc vagy Tűz Tamás van itl
Toronlóból vagy épp a 70 éves édesanyám
Budapestről Ignácz Rózsa aki többet lett
az anyanyelvért 40 valahány könyvében
mint két tucat férfikollega összetéve és a-- ki
ennek dacára sem kap egyetlen szó
hivatalos elismerést sem a hazai rendszer-től
Kossuth díjról állami díjról vagy Jó-ds- ef
Attila díjról nem is beszélve Persze
nagy bajok vannak ö vele is: tudja az i-ga-zságot
és csak azt mondja amit lát s
amiben hisz Például amikor hazamegy lá-togatóba
Erdélybe és nem szállhat meg a
saját rokonainál Amikor rádöbben hogy
nagyapám kovásznai parókiájáról elhurcol-ták
a születési anyakönyvi kivonatokat
Nincs egyedül Illyés Gyula is tudja mi
folyik otthon A cikkeit meg India jelen-tetni
egyenként de a kinyomtatott köte-tét
elkobozták nem engedték megjelenni
Lőrincze Lajos is tudja Mellébeszél
(Folytatás a 4--ik oldalon)