Magyar Elet, September 15, 1979

              wwwwm
I
1
- --3 '
V
"'5 ír S £ ? ísi--
--£h41'
'
- r - -- V - í '
J - HUNGÁRIÁM LIFE tmmmmmmom"mmmmmmm
Nem tokaság
htnum LAek
s ttabcd nép lm
fi -
amit dolgokat ELET Largatl laieftniak
BMZSKNY! MAGYAR hUeUuiigaritlnginf
Canadian Weekly
Vol 32 37 XXXII évfolyam 37 1979 szeptember 15 Szombat Ara: 40 cent
ívt Lvii'r:
Háromezer harckész orosz katona Havannába érkezeti
Szovjet
Tito és Castro havannai szópárhaja ®
sereg Kubában
Waltcr IMoiuhilc — aki nemrég érkezett vissza tíznapos kínai körútjáról
tolmácsolta Peking meghívását az Elnöknek Carte r kijelentette hogy 1980-ba- n
ellátogat Kínába — Ginlio Carlo Róma clsö kommunista polgármestere
a várakozásoknak megfelelően lemondott A hetvenéves férfi kijelentette: f-izikailag
nem bírja a hivatallal járó hajszát — A rhodesiai Ábel Muzorcwa
kormány az ostromállapot hatályát csaknem az egész országra kiterjesztette
és visszautasította London abbeli felszólítását hogy szabadon engedjék a ne-vesebb
politikai foglyokat abból a célból hogy azok részt vehessenek az ang-liai
béketárgyalásokon — Az angol nyomozó hatóságok két férfit letartóztat-lak:
Lord Mounlbattcn és kísérete meggyilkolásával vádolják őket — A nyo-mozás
szálai arra mulatnak hogy az IRA kivégzöosztaga szoros kapcsolatban
állt a Baadcr-Mcinho- f nyugatnémet továbbá a baszk és a palesztin gerillák-kal
_ A „Dávid" hurrikán miután gyilkos erővel átsepert Dél-Florid- án újab-- j
ban Dél-Karoli- na és Georgia partjait ostorozza — A Karibi-tenge- r szigetcin a
ciklon 1200 személyt tüntetett el örökre — San Sebastian város autóbuszai-ból
a szakadár baszkok barikádokat emeltek — Délafrikában az ellenzék új
vezért választott aki élesen ellenzi az Apartheid politikát — Indira Gandhi
volt miniszterelnök megkezdte a november-decembe- ri választásokra való elő-készületeit
amikoris azt várja hogy visszakerül a bársonyszékbe — Kissin-ge- r
szerint a Nyugatnak mindössze öt év áll rendelkezésére hogy behozza
az egyre nöckvö szovjet katonai fölényt —
UJABB KUBAI
VÁLSÁG ELŐTT?
Miközben az un el
nem kötelezett államok a
(„The Third World") Fi-d- el
Castro szigetén talál-kozóra
gyűllek össze nyug-talanító
hírek érkeztek ar-ról
hogy
3000 főnyi kombattáns
(harckész) szovjet csa-patok
Kubába való ér-kezését
figyelték mcgEh-he- z
a létszámhoz hozzá-járul
még 'az oroszoknak
mintegy 2-30- 00 főnyi —
„szakértő" serege is —
Jimmy Carlcr adminisz-trációja
újabb nehéz napok
elé néz mert a Kongresz- -
szus számos tagja a követ-kező
kényes kérdést óhajt-ja
a kormány tagjai mel-lének
szegezni :
Hogyan lehetséges az
hogy a SALT II enyhü-lést
prédikáló légköré-ben
a Szovjetunió i-I-ycn
provokatív lépésre
szánta cl magát
amit érthető okokból nem
lehel szó nélkül hagyni
Az USA Szenátus tag-jainak
felháborodása olyan
nagyméretű volt hogy a
külügyi kapcsolatok bizott-sága
máris elhalasztotta a
SALT II megtárgyalásá-nak
nyilvános üléseit s ál-lambiztonsági
kémclháríló
Az
továbbá külügyi szakértők
bevonását követelik
Beavatott washingtoni
hírek szerint maga Cy-ru- s
Vancc és Zbignicw
Brzezinski máris fogalmaz-za
a Szovjetuniónak kül-dendő
jegyzéket mely-ben
magyarázatot követel-nek
a Kuba-- i orosz csapat-szállításo- k
indokait illető-en-
A TITO-CASTI- K)
KoZoTTI
IDEOLÓGIAI
PÁRBAJ
Fidel Castro 87 — per-ces
szenvedélyes hangú be-szédében
élesen ostorozta -
Természetcsen tudom és vallom: az emigráció elsőrendű fel-adata
tiltakozni hazánk orosz megszállása és országunk trianoni
(párizsi) megcsonkítása ellen Ez a kél feladat lesz minket emig-ránsokká
ez lelalapja meghatározója emigrációnknak
De — a jelenlegi politikai helyzetben amikor a kedvenc jel-szó
a „status quo" — sajnos — e kél követelésünk süket fülekre
Lalái mindenütt Ez — újra hangsúlyozom — nem jelenti azt hogy
c két alapvető követelésünkből egy jottányit is engedünk — de
— c jogaink folytonos fenntartása mellett — más feladatainknak
is eleget kell lennünk
Ezek közül a feladatok közül — talán — a legfontosabb: a
nyugati világ felvilágosítása a magyarság történelmi szerepéről —
Ezen a téren követtük cl eddig a legnagyobb mulasztást — és —
ezt tudomásul kell vennünk: egy elkövetkező remélt nagy vdág-rendez- és
alkalmával csak akkor remélhetünk ránknézve kedvező
döntést a minket elsősorban érdeklő két (említett) alapvető kérdés
revíziója terén is ha a Nyugatot felvilágosítjuk a magyarság törté-nelmi
szerepéről ha megcáfoljuk azokat a rágalmakat amelyeket
ellenségeink ránkszórtak
A magyarság történelmi szerepét a múltban a jelenben és a
jövőben most nem fejtegetem Ez eléggé ismert minden magyar e-l- ött
Á magyarság úgy a múltban mini a jelenben ott állt és ott
fog állni a jövőben is Nyugat és Kelet határán mint a nyugati
kereszténység és humanizmus bástyája amelyen megtörnek Kelet
támadásai
A ránkszórt rágalmakról így irt Macarlncy a nagy magyarba-rát
angol történész: „A magyar propaganda Nyugaton messzire el-maradt
az ellenséges (cseh román szerb stb) hírverés ereje és a
színvonala mögött A legszomorúbb az hogy a húszas évek balol-dali
magyar emigrációja festett a legsötétebb képet az akkori Ma-gyarországról
és ez a baloldali negatív propaganda ma is tovább
tart — Nem megyek vissza a középkorba amikor még nem volt
szoros az érintkezés Magyarország és az angolszász világ között
1848-'19-bc- n azonban annál nagyobb volt a lclkenclczés úgy Ang-liában
mint Amerikában a magyar ügy iránt melynek bizonyítéka
Kossuth angliai és amerikai diadalútja De már akkor is fontosnak
tartotta az angol közvélemény az osztrák birodalom egységéi e-z- ert
elitéltek az 1849-c- s magyar trónfosztást A magyart lázadó faj-nak
tartották Nem vették figyelembe hogy az osztrák elnyomás
csihoíta ki a szabadságharcot nem a magyar lázongó természet —
Ez a helyzet gyökeresen megváltozott a 20 század elején amikor
Anglia Oroszország szövetségese lett a Monarchia pedig Németor-szágé
Hozzájárult ehhez a szláv propaganda (MasarykBcncs stb)
amely azzal vádolta az akkori magyar rendszert hogy nemzetisége-it
elnyomja Rá kell mutálnunk hogy a Kiegyezés (1867) után —
tervszerű nemzetiségi elnyomás nem volt Magyarországon legfeljebb
egyes túlkapások észlelhetők az iskolapolitika terén A nemzetisé-geknek
Magyarországon jobb sorsuk volt mint Európa bármely —
többnemzetiségű államában ! ' '
(
' '
-
Írországi terrorhullám
az Egyesült Államokat és
Kínál a Havannában meg-rendezett
„Harmadik (el
nem kötelezett) Világ" ha-todik
csúcstalálkozóján An-nak
ellenére hogy Joszip
Bro Tito az el nem kö-telezett
országok mozgal-mának
egyik fő megalapí-tója
23 évvel ezelőtt lefek-tette
az alapokmányban
hogy ez a mozgalom „blok-kon
kiviili" tehát nem tar-tozhal- ik
egyik szuperhata-lom
tömbjében
Fidel Castro „jenki és
kínai imperializmust" em-legetett
ugyanakkor az
egekig dicsérte a Szovjet-uniót
és a „példamuta-tó"
októberi forradalmat
Miféle el nem kötelezettség
ez?
Amikor a 87 éves Ti-to- ra
került a sor
a jugoszláv elnök csen-des
hangon hatvan per-cen
át dorgálta — nevek
nélkül — mindazokat a-k- ik
érdekszférák kiszol-gálóiként
valamelyik
tömbhöz csatlakoztak
A félreérthetetlen célzáso-kat
a vérbeli el nem köte-lezett
államok- - képviselői
viharosan megtapsolták
Egy indiai delegátus
szerint Tito bölcs államfér-fiként
leintette a heveske-dő
Castrot azonban nem
élezte ki a helyzetet ne-hogy
a mozgalom hívei
két táborra szakadjanak
Castro beszédéből nyil-vánvalóvá
vált hogy a ku-bai
diktátor a „Third
World" szervezetének gépe-zetét
a szovjet propaganda
szolgálatába szeretné átte-relni
Sajnos a helyzet az —
hogy a 87 éves Tito való-színűleg
nem éri meg a
legközelebbi 1982-be- n —
Bagdadban rendezendő
csúcstalálkozót
AZ ÍRORSZÁGI
„SZEMÉT-SZEMÉRT- "
POLGÁRHÁBORÚRA
VEZET
Lord Earl Mounlbattcn
tengernagy India utolsó al-királ- ya
a II világháború
hőse áldozatul esett az
IRA (ír republikánus had-sereg
betiltott részlege) terror-mer-ényletének
amikor a
hajóját 21 tagú kísérőiével
együtt a levegőbe repítet-lek
Mountbatten lord teme-tésén
minden királyi vagy
hercegi uralkodó továbbá
exkirály megjelent Kanada
két volt fökormányzóját: —
Roland Michcncrt és Julcs
Légért jelölte ki a gyász-szertartáson
való részvétel-re
Mis Margaret Thatcher
azt akarja elérni hogy az É-szakirorszá-gban
állomásozó
brit katonák az ír Köztár-saság
területén is üldözhes--
(folytatás a 2-- ik oldalon)
LEGFONTOSABB JELENLEGI - FELADATUNK
„Az angol és amerikai értelmiség elítélte a Horthy-rendsze- rt az
clsö kommün után gyakorolt un „fehér terror" miatt Ezen alapta-lan
vád terjesztésében hatásosan működött közben a Károlyi — Jászi
féle emigráció akik azzal vádolták Horthyt hogy ö alapította a
„fasizmust" Pedig Horthy és az első magyar kormányok 1919 l-ilán
voltak azok akik „fehér terrort" megszüntették Továbbá ktíz-ludo- lt
hogy Horthy soha diktátori hatalmai nem gyakorolt har-colt
a fasizmus minden magyar árnyalala ellen és tudjuk meny-nyire
utálta a „hitlerizmust" és mennyire szimpatizált az angol
demokrácia elveivel"
„A II világháború ideje alatt a legsúlyosabb vád Magyaror-szág
ellen Jugoszlávia megtámadása és a hadbalépés Oroszország
ellen volt Hogy Magyarország nem akart hadbalépni erre a leg-jobb
bizonyíték Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága aki ez-zel
a hősi teltével tiltakozott a német kényszer ellen"
Eddig tartanak a nagy angol történész szavai amelyből okol-hatunk
hogy lehet és kell a ránkszórt rágalmakat — történelmi té-nyekkel
— megcáfolni visszautasítani
Mindezen rágalmakhoz hozzájárul egy — a mai román propa-ganda
miatt — újra aktuálissá vált vád: „A magyarok még a né-meteken
is túltettek a zsidóüldözében" E vád újrahangoztatásával
azt akarják a románok elérni hogy a nyugat egy ilyen embertelen
nemzetei mint a magyar ne részesítsen pártfogásban gondolva a
két és félmillió erdélyi magyarra akiknek kipusztítását ez ezredfor-dulóra
tűzték ki
Az első feleletünk erre a vádra: igaz a zsidótörvény Magyar-országon
— német parancsra — embertelen volt De a törlénlemi 1-gaz-sághoz
tartozik hogy a zsidókai csak az ország német megszál-lása
után 1944 júniusában deportálták miután Magyarország meg-szűnt
szuverén állam lenni Addig úgy a kormányzat mint különö-sen
az egyházak társadalmi szervek és egyének mindent meglettek
hogy a zsidótörvény embertelenségén enyhítsenek
Továbbá: igaz hogy Romániából nem deportálták el a zsidó-kat
de" a nemzetközi statisztikák szerint 465 ezer zsidót gyilkol-lak
meg a Vasgárdisták — a hatóságok asszisztálása melleltNem
is cmlilvc'a jasi ploeslí galati koncentrációs táborokban elköve-tett
kegyetlenkedéseket és a Dnycsztercn túli megszállt orosz te-rületeken
elkövetett gyilkosságokat
MI TEHÁT A TEENDŐ?
Itt Nyugaton propagálni magyar értékeinkel cáfolni a ránkszórt
rágalmakat Nincs nagy vagyon a kezünkben van azonban vala-mink
ami mindennél több: hatalmas szellemi tőkénk magyar te-hetségeink
ezrei szétszórva a nagyvilágon hirdethetik hogy:
A Nyugat a történelem legnagyobb igazságtalanságát köcttc cl
a magyar néppel szemben Trianonban Jaltában Párizsban és
1936-ba- n mert azok a vádak amelyeket ellenségeink ránkszórlak
— hazugságok a történelem Ítélőszéke elöli nem állják meg lie- -
1 lyiikcl
Zsigmond Audrás
MfV' jnil ff fc ffkfr fflfflffitáyffi jb"M~iFrj±zi %£3 IMtv&ESIESkT 3f J t -- v I 4HVRM i
Eger látképe a várból
DUNAVÖLGYI PROBLÉMÁK
A június tizedikén megválasztott Eu-rópaparlament
a gyakorlatban nem minő-síthető
egyébnek mint alkotmányozó nem-zetközi
gyűlésnek
A most megválasztott parlamentnek u-gya- nis
fő feladata saját „alkotmányának"
szorosabban választási törvényének ki-dolgozása
és megszavazása A dontö és
ezért legsúlyosabb megoldásra váró kér-dés
az hogy ki állítsa a jelölteket? A
másik lényegbevágó kérdés hogy ez az
új nemzetközi testület milyen hatáskört
képes biztosítani magának? A parlament
létrehozása komoly lépést jelent az E-gyes- ült
Nyugaterópa felé Az egységes s
egyesült Nyugaterópától pedig már —
bár meghatározhatatlan időpontban — de
csupán egy lépés választ el az Egyesült
Európától E lépés előfeltétele a világ- -
helyzet megváltozása s
Az első cél ami elérhetőnek tűnik
egy európai államszövetség létrejötte
Nyugateurópában A második lényegesen
távolabbi és nehezen elérhető cél egy
nyugat-európ- ai szövetségi állam megterem-lés- e
A harmadik — sajnos igen távoli
cél' — hogy ennek az új szövetségi ál-lamnak
a köreiében megvalósuljon az im-már
nem csupán a szuverenitásukat még
nagyobb mértékben feladó államok ha-nem
a bennük élő nemzetek népek és
népcsoportok egyesülése Rendkívül mere-dek
göröngyqs és akadályokkal teli az
oda vezető út de a lényeges az ' hogy
már ki van jelölve sőt kiépítésének rész-leteit
is már jórészt kidolgozták Mindez
lehal nem tekinthető fellengös ábrándo-zásnak
hanem többé-kevésb- é konkrét po-litikai
és szellemi célkitűzésnek: egy nem-zetközi
európai állameszmének melynek
megvannak a maga történelmi és lelki
fundamentumai melyek erkölcsi alapja
az egységes és oszthatatlan szabadság
De bármily távoli is legyen a meg-valósulás
lehetősége mégis időszerű —
hogy már ma gondolkozzunk és beszél-jünk
egész Európa egyesüléséről Erre
csak a harmadik fázisban nem az euró
pai államok _ hanem a népek egyesülése
révén lehet számítani amikor a régiók a
különböző földrajzi gazdasági történelmi
kulturális és népi egységek önkormányza-tai
egyesülnek európai keretekben vala-mely
konkretizált nagy európai eszme he
gemóniája alatt
Mindez sokak szemében talán illúzió-nak
tűnik de számtalanszor hangoztattuk
hogy illúziókból lesznek a realitások
és fordítva És ha ebbe az irányba aka-runk
haladni tisztában kell lennünk az-zal
hogy bármily távoli is legyen a meg-valósulás
annak problémái már ma létez-nek
Létező dolgokkal szembenézni pedig
nem illúzió hanem nagyonis fogható való-ság
és kötelesség
A leendő és készülő Egyesült Euró-pában
kétségkívül különleges szerep fog
várni a mi térségünkre ha úgy tetszik
régiónkra: a Dunavölgyérc E problémák
ha nem is meg — de feloldása érdeké-ben
máris sokat tehetünk mi mindannyi-an
akik a szabad világban élünk és a
szólásszabadság jogával élhetünk A han-gunk
átmegy a vasfüggönyön és gondo-lkodásra
késztetheti az otthon élőket aki-ket
annak idején a döntés joga fog meg-illetni
És itt legyen szabad néhány du-navölgyi
problémát felvetnünk
Ennek a térségnek az egysége minden
körülmények között és feltételek mellett
elengedhetetlen kin cicimén v minden idő-ben
A tér egységét századokon át a nyugati-k-eresztény
és önkormányzatokon nyug
vó magvar államiság biztosította Túl mcsz-sz- e
vezetne ha ez az állameszme gyakor-latának
mibenlétét részletesen ismerletnök
vagy pusztulásának okait panaszolnánk fel
A tény az hogy a gyakorlat megszüntde
az eszme megmaradt utat mutatva E-gyes- ült
Európa felé így ezen a téren mi
vagyunk „birtokon belül"
A tér bármilyen formábani újraegyesí-tése
azonban pillanatnyilag áthidalhatat-lan
nehézségekbe tűnik ütközni Trianon
szétrombolta a magyar államkeretet a-mel- yen
belül új nemzedékek esetleg meg-valósíthatták
volna ismét a régi államesz-me
lényegét: az egységes és azonos sza-badságol
minden polgár számára A tria-noni
„rendezésből" született új államok a-zon- ban
minden meglévő előfeltétel elle-nére
nem igyekeztek visszatérni a régi
rendhez hanem nemzeti eufóriájukban —
mitsem tanulva a mi hibáinkból és saját
sikereikből — 'igyekeztek a 19 század
eszméinek megfelelően egységes nemzet
államot teremteni ott ahol nem volt
egységes nemzet Ez volt az pka a két
világháború közötti súlyos ellentéteknek
Magyarország és új szomszédai között és
ugyanez vezetelt a kommunizmus eszkö-zeinek
bevetésével a fehér izzásig fűtött
gyűlöletig immár a népek között is a-me- ly
gyűlölet fő céltáblája a határokon
innen és túli magyarság Ez a faktor nem
szerepelt régen sót a két világháború kö-zött
sem A népek békén éllek egymás-sal
és egymás mellett Politikusok s kor-mányok
viaskodtak és vitatkoztak egy-mással
de megfelelő „európai" módon A
sajtóban is csak a legritkább esetben ta-lálkoztunk
gyűlölködő hanggal A közélet-ben
természetes előfordult hogy egyese-ket
elfogott az indulat de az ilyen meg-nyilvánulásokat
nem lehetett és kellett ko-molyan
venni Magyarországon a Szentist-ván- i
Birodalom azaz a Kárpátmedence
egységének eszméje uralkodott ami an-nak
idején természetesen akadályozta a
„megoldásokat" De az úgynevezett utód-államok"
is érezték hogy sokat markol-tak
és népeik egymásra vannak utalva
Állandóan napirenden volt a dunai kon-föderáció
kérdése „hidverések" folytak
szinte megszakítás nélkül valamennyi nép
között a kölcsönös megértés és együttmű
ködés erdekeben Mindennek vegei ve-tett
a hitleri imperializmus Ne feledjük
hogy Teleki Pál kétségbe volt esve ami-kor
a szituáció és a közvélemény nyomá-sa
alatt kénytelen volt Hitler kezéből el-fogadni
a részleges revíziót ó már akkor
tudta hogy miért
Ugy véljük elegendőt foglalkoztunk s
lógunk foglalkozni az elburjánzott „nem-zeti
kommunizmus" kérdésével mely a
terror minden eszközével igyekszik meg-valósítani
az „egységes nemzetállam" utó-piáját
Ellene az otthon élők nem tehet-nek
úgyszólván semmit és könnyű a tö-megekel
is megszédíteni ennek az irreá-lis
frázisnak a hangoztatásával Aki czl
teszi saját sírját ássa
A problémáknak ha nem is meg — de
feloldása ezért az emigrációkra hárul És
itt nem elegendő a kommunizmus elleni
küzdelem együttes folytafása ha az kü-lönben
nem érinti a belőle fakadó égető
problémákat Ugy véljük kimondhatjuk
hogy a tárgyalási készség megvan Csak
a bátorság hiányzik sok helyt ezt kimon-dani
De minden bizonnyal kézzel fogha-tó
lény hogy a Dunamedence európaisá-ga
hclyzelállitásának előkészítése máris el-sőrendű
feladata az emigrációknak
(„Hadak Utján")