Kanadai Magyarsag, November 06, 1971

              IrlIttiÉifhlIBÉffffliMitlillfilMIMB
í 1971 november G (#45) Kanadai Magyarság 5 oldal
Héldy Béla:
Miért mindig Amerikáról?
Néhány kanadaj olvasónk — főleg barátok —
megkérdezték tőlem hogy miért mindig Ameriká-val
foglalkozik a „kékujság'?
Azért mert ami ott történik az itt is történik ós
az egész világon is történik Maradhatunk azért jó
kanadai hazafiak és utálhatjuk az iUSÁ-- t de fel
kell Ismernünk és el kell ismernünk hogy Amerika
ereje kisugárzik az egész világra — Kanadára Is
őszintén megmondom: sohasem tapasztaltam
Amerikában a magunkfajta egyszerű ember részé-rf- l
semmiféle ellenséges érzületet sem Kanadával
szemben Sötl Ezért vagyok Itt én magam Is A ka-nadaiak
közül viszont sokan gyűlölködnek Miért?
Higyjék el sem az amerikai nép sem a sajtó és
valószínűleg a kormány sem akar semmi olyant
Kanadától mint ami ellen az itteni szocialisták és
ultraliberálisok mindennapi uszítása szól De most
nem ez a kérdés
A kérdés most az amit — mondom — több ka-nadai
is felvetett: miért foglalkozik a „kékújeág"
elsősorban és túlnyomóan Amerikával? Nagyon
egyszerű és megérthető a válasz: mert még mindig
Amerika elhatározásai eseményei és társadalmi
folyamatai döntőek a szabadvilágban Amerika
szoros figyelése és részletes analízise nélkül nincs
komoly emigrációs újságírás Az itteni magyar ol-vasót
sem a kanadai események érdekük amelye-ket
a helyi lapokban rádióban TV-- n bőségesen
megkap hanem tájékozva akar lenni a nagyvilág
ról amihez a magyar sors esélyei is fűződnek Ezt
viszont alig kapja meg a „kanadai tartalomra"
kényszerűéit hírközlő orgánumoktól
Mi sem imádjuk Amerikát alig van számunk
amelyben ne Ítélnénk el az ostobaságokat a tragi-kus
tévedéseket és az emberi züllést ami ott elő-fordul
De jó és rossz tulajdonságaival együtt —
mégis csak Amerika a remény magva a szabadvi-lág
szabadontartására és a gyarmatosított népek
felszabadulására Kicsi és nem közeli ez a remény
de ki más adhatna ennyit is? Németország? A leg-újabb
Nobel békedíjas szovjet-családtagga- l: Wilty
Drandtal? KI más? Kanada? Eltekintve attól hogy
nemzetközi súlya jóval kisebb Kanadának nincs
Az események nyomában
Gábor Áron
' '' Nyolcadik Törzs felméréséről
BéWy Bétával állandó kvetezés-be- n
állok Ugyk mondhatom: tit-kos
újságot szerkesztőnk Olyan
korosodon szavakban irjuk meg
egymásnak véleményünket az
eseményekről amelyekről va-lamikor
ágy mondtuk nem bírjak
el a nyomdafestéket Most? Oyec-meke- s
cssntalankodások ahhoz
képest amelyek most Keleten
Nyugaton niogkloonsk a sajtéban
athengaanoka satupadon és ahogy
torzul durvul vtlágsaert a goa- -
Az
Két példányos háaiájságunk kt-tftn- ö
laHswány Ügy vagyunk ve-le
mint a dgány: tt a levsfet
amelybe ksofcál nem kaptam
it békésen SMgyttnk ac úton
amstyről aat Massflk u olvasó
áidsIiMiláiáhsi megértéséhez ve-tet
Siomlélotiihben
m agya roh ma radn ah
MM nem sserefl ha nyakanm
vessem a világét Illetve ' Am-ikor
nem hagyományos uüriport-b- e
utasom hanem olyan jsknsé- -
JHSHBBSSSf FrmZrCSSSmZ q STPZSSZf
gokhan amelyek kinájnsk az Ideo-mgM-k
kényasri%nb©uyáből és
aat mutatják hogy vtssonyul egy-re
véhoaó gyorsan változó vflá-guokh- oz
az ember Rosszul mond-tam:
a magyar ember Akit Mttün-bus- ó
események kapcsoltak
Alj ! mé mh LiJ M4V
neor pcwonooso ottooi svesteemi
ots áj életteret aecas ac emver
Béla szerint sokat fgooofsJgatok
és tusterhekm az Olvasót Kassás
Nagy Máté viszont tapsol amikor
aat a magyart közelítőm meg aki
kilépett az ősi terület fizikai va-lóságából
é elérkezett a megfog
hatatlan magyar nemzet Nyolca-dik
Tőreiéhez Oda ahol Időtől és
tértől függetlenül újabb és újahb
generációkba mentődik At sajátos
életszemléletünk érték rendsze-rünk
Igényvilagunk Ahol új dl-mcnzl-óju
sokszor Attételezctt ma-gyaro- k
születnek és Idegen nyel
hadereje a NATO-tó- l és a NORAD-tó- l is Igyekszik
megszabadulni vagyis kiválni a szabadvilág vedel-méb- öl
Ehelyett a Szovjet felé Igyekszik amely —
a miniszterelnök saját szaval szerint — „ellensúlyt
jelent Amerikával szemben" Milyen szomorúan
kicsinyes és végzetes tévedési
Tudjuk hogy ez -- csak az elvi dogmákba szorult
kormánynak és nem a kanadai népnek a kívánsá-ga
Most Koszigin látogatásánál derült ki hogy
Kanadában az angol és francia őslakosságon kivül
van már egy harmadik komoly erőcentrum is — az
etnikek s ezek semmiesetre sem óhajtják Tru-dea- ut
a Bering-szoroso- n át nyugatfelé követni
A „kékújság" beszervezte a magyar újság írók
legjavát Ezek a világ különböző részéből küldenek
tudósításokat amivel kiemelik a lapot a lokális lá-tóhatárból
és az egész világot megnyitják az olva-só
előtt A „kékújságot" az egész világon olvas-sá- k
és ezeket az olvasókat nem pont Kanada lz
gátja hanem a világpolitika mindenkori alakulá
sa Ennek középpontjában pedig Amerika áll Kü-lönösen
újabban rendkívül megnőtt Amerika presz-tízse
A legtekintélyesebb francia lap a Le Monde
szerint „Nixon elnöksége alatt Washington lett az
egyetlen fővárosa a három nagyhatalomnak amely
a másik kettővel dialógust kezdeményezhet" Pe-dig
a francia sajtó nem nagyon szereti Nlxom és
Amerikát!
Időnként a szükséghez mérten Írunk természe-tesen
Kanadáról is Ha valaki többet akar ajánl-juk
kiegészítő olvasmányként a Torontóban és
máshol megjelenő többi magyar lapokat amelyek-ben
a világpolitika e!emrse kevesebb és a kanadaié
több Ml világlap vagyunk tudósítóink széles
szervezetének és az egész világon egyre növekvő
olvasótáborunk Igényeinek megfelelően
A „kékújság" az egyetlen magyarnyelvű és mag-yar-
célú emigrációs lap amely 16 oldalon az
egész világ eletét szintézisben adja olvasóinak
bőséges kép-iHusztráció- val ami egy külön képes-lappal
is felér
Remélem hogy ezt a választ megértéssel fogad-ják
kanadai olvasóink Is akik eddig is olvasták és
megbecsülték a „kékújságot"
a
SmsmfBmSSjxOSi#
abba
ven idegen állampolgársággá] de
nem idegen szemmel nézik lat jak
érteimesik a világot
Különös: mmél többet járok ide-gen
állampolgársága idegen nyel-vű
magyarok között a világban
annál inkább Maik bennem az el-képse- iés
hogy a MMíötdi magyar-ság
generációk távlatában is a
magyar stellemiség résae marad
Tizedes számokban tört restek-ben?
Mindegy Valamilyen sékon
máskép látja környezetét máskép
enenvn a jamnsegeKei összerág
génbe t és máskép érzi a kis ©r-sság- ot
a Duna-Tisz- a táján Veta- -
ikamHnáv ha magyarul nehezen
▼agy Mnogy se reKjn otk mon-danivalóját
Nem tudja talán ei
sem Msci hogy környezete elten-dóé- n
ssámontartja: valamilyen dl-isonaáó-ban
más Vaiaaailuan di- -
taMAaáiyÉi áasMBk sTüásm ss
hm áaajwn összetett a magyar-aasSHüasá- a
de MáhMidt M
Nem politikai nyi-gjrvaemei- yes
ki- -
ástványokbos sskerük vagy ke-vésbé
ssherttK Mtvallásoknoz asS
TegyÉflíHt kellsstekbez fűződik
Crhh m —L-Jm-mAl AwLwMwMw veiIIoI
dtk séS hfí Nem kö¥stl ac utat
amelyen kopiiáflott formák ssi-as- k
1801101 osztáboaodsk a fooa-lom- ::
ki milyen sskon tartossk a
MisgyMSágboc Nagyon primsti
ven: ki )6 magyar M renegát M
hazafi M haaaáruhW KM rabest el
űrökre ac aj kornyeset vagy kit
nruK ki a lumvani jnnmK
ss inegyer-Jormaeágo- k loraiokbói
rHuVjMtra áMpmk meg Nem arrl
tartozás formái ás Onnepstyes kel-lékei
a mtuyasagtudat hagyomá-nyos
tecbjtalógmpi káros vagy si-avu- lt
ham m? Senkinek sem hasz-nos
ha előirt formákban monda -- nialókban sűrít juk össze a ma-gyarsághoz
tartozás fogalmát és
kitárjuk azokat akik csak áttéte-lezctte- n
csak bizonyos síkon tar
toznak a határok és Idők nélkCI
élö magyar látásmódhoz életszem-lélethez
a Jct-magyars- dg fogalmá-hoz
Röviden: a régi tradíciókban
elö áldozatkész szervezett kül
földi magyarságon kivttl létezik
egy máeik amelyet csak időnként
enged vissza az egyetemes ma-gyarsághoz
a környezet diktatú-rája
Még rövidebben: Arról van
szó hogy az áttételezett magyar
ság leírása jóvátehetetlen butus
Miért trpjnk le tudósokat nag)
vonala sikeres üzletembereket
társadalmi és politikai potentát)
ket azért mert a magyarság-t- u
det motívumát másképp ertebiK
zik ás a másod-harma- d generáció
távlatában már csak áttémfesett
magyarok Ezek még akkor is tag
jai a sajátos sletsrtesmezésbol ősz
szsálló jet-magyars- ág fogaimának
StV%s ea sojzasj Sjsnjzj imvm%srvsnj#mse#sjssim aomw
sajátjuknak köoyveWc el őket
ltok biztosan adódik dimenzió
ahol tudatosan vagy nem tudató
sen régi isimUHllot tekintik ti
al LHáuájAA gB Sf zsnssssmnmjpsnMjnuj BzmnssnpvmsjSssnn?Sffa mzgi
emzmspsiBSStusjsssnn gaaj ejgflrS'UjmHjzjsznsf ssssssujsvssi
segneK aooi a zesfreseti ssmrt
csó tsstetetiesL
Tartsunk iaatát aaVsoöt flaorw
aett Siiiuiíáfineii muakála vsjüfazu"
Utlanul elengedhetetlen és áru
kas Hagyományos jól setbet'
motivumokkal jahti z magyarsás
tudat átját aktív BnfeUMatst
noss oe nem nunotg vesai ngy
lembe azokat a nahesen Mftdez
hető síkokat ahol ac idegen kor
nysiet jobban mssdsBsmlimetó
Nem olyan poliUkai és asátációi
sHmaniiőban gondolkodtk afcei "
környezet sajátságoi vgssjsmtésr
ás vlUgértebnezése mssjsttheti
magyar éidehehet hssc--si K át
tataim itt haictefllktbs laetoz
nak olyan részek is zbm A
magyarságtudat csak
egyssarfl gyskorlatiUg
korsót sem az PéWául? 4agya
mányoa nuujyaiság-értálnMm- k
már akkor téves oton jár ásáskor
gyermekeink unokáink magyarsá-gát
olyan érzelmi gondolati és ki
(ejezéii formákhoz kmi amtly
ket egyetlen generáció alatt k'
tat Ifjúiágunk érzelmi világából
és gondjlkodáil módjából az Ide-gen
Iskola a baráti kör és az a
pedagógia hírközlési hlrértclme-z- ö
manipuláció amely nem "9
noi hoRyoinányoi magyar izcmlé
JL
! ii
Jetünkkel Lényegesen eltér attól
amit keresztényinek emberinek
tanultunk és elengedhetetlen tár-sadal- ml
tényezőnek raktároztunk
el Ebben a dimenzióban hagyo-mányos
értékrendszerünk hamk
képet ad Pontosan azokat zárjuk
ki a jet-magyars- ág köréből akik
előbb vagy utóbb saját értékrend-szerük
szerint határozzák meg
milyen dimenzióban magyarok és
milyen síkon tartoznak a környe-zethez
amelyben saülettek Ért-sük
meg egymást! Minél hama-rabb
ősszegyfljtjtik a motívumo-kat
amelyekre az áttételezett ma-gyars- ág
reagál annál több a biz-tosítékunk
"hogy az egyetemes
magyar érdekek torzitatlanul leg-alább
is lényeges torzítás néJköl
mennek át a következő generá-ciókba
Milyen népes a
Nyolcadik Törzsünh?
Ez a terület a magyarság-tudomán- y
felderítetlen része és kiak-názatlan
kincses bányája EnétkUI
becsapjuk önmagunkat és hamis
adatokból rakjuk össze a feteda-to- t
amelyet a külföldön élő ma-gyarságunknak
szántunk történel-münkben
Kicsit furcsa de arról
sincs pontos képünk: tulajdonkép-pen
milyen népes Nyolcadik Tör-zsünk?
Az idegen környezet sta-tisztikai
adatai ugyanis? Nem
nekünk készülnek és olyanokat is
magyarnak jetömek akiket külön-böző
okokból már leirtunk vagy
akik minket ittak le Furcsa de a
környezeti statisztikák idegennek
jelölik az áttételezett magyarséj:
nagyrészét Másod-harma- d gene-rációban
is etniknek tüntetik fel
azokat is akik csak néha-néh- a
meghatározott dbnenaJóban jár-nak
vissza a magyar gondolkodás
bölcsőjéhez MR jelent ez? Az ide-gen
statisztikák nehezebben asszi-milálják
a külrökire szakadt ma-gyarságot
mtnt ahogy gondoljuk
és a Nyolcadik Törzshöz ragasz-tanak
olyanokat akik tényleg nem
tartoznak oda vagy akiket régen
kitagadtunk Most újra vigyáz-zunk:
se ac út vezet a témakör-höz
amelyben emigrációnk 35 éve
nem talál közös neveaöre és még
taglalása W vsszsdssmes falsaié
ges vitákat lobbant fel Ez a terü-let
ac amety ? Nem kt annyira
a tudományos feltárás hanem a
sok (hsaenasopá irodaiam munka-kö- r
ha ? A kosröiái magyar
írok nssr a ststtssMrtálc fsstoeema-nyo- s
és tudományos magáltapná-so- k
hanem az 4tst átját járjak
Olyan írásokkal gazdagítják ac
egyetemes magyar szellemtörté-netet
amelyekben a magyarságtu-dat
lováhbátást vagy asztalása
smbsrl dimenzióban követi a kör-nyezet
vasszását ac aswlmlliciót
Újra fsfVetadfk a kérdés: mit je-lent
ss? Semmivel sem többet
vagy kivwsbfcrt mmt hogy z vt-Haj- ai
in ligát értliztia ss ertei-msiisft- m
egyetlen sssstrd pont
— u ambsr Ac z asgj'sw agysse-r-u
végtebmttJ ömsetett problé-ma:
hogy viszonyul a viUgjehmse- -
assdsw hol buMum ac
auT-savarb- oi a szsmtd pont
kor ssöregyártott pobükai ideokV
gial tÉrsadaboi idomok mimül ac
embar mondja meg mt kosé a
vahosó vjmghnt A
cunk ezer éve
-- nstO- H OiwSB Bi MijeInmnnMi Ztfftn
Beszüntettem kllmmarjii ijzá-gunk- at
ssesak néha Isiséi nlkinlr
Netk Yorkból Dmmrböt lm An--
zeksböl
hogy
írok kosot ötvssi
utamról Aztán? ilssjdfese a W
datottór bot xárul be miryea b
merethm dsmssstiában ál még
Nvoicad lotssámk és M ájság
rás mslylk ujiütimm tsstoséx z
let-mzgyacs- ág fessaéráse Msport?
Tárca? I rimüi vagy ? TBrtá--
nelmi 'da
Vádiok
nagy
(kink ac easberssg ssma MM csi-nál
iryensuM- - agy áámgam? Felre ija a nyomozást mbswn" rü-'- I
a hagyományos kutatási mód- -
rH(re és " Az útjába kerülő
litttten embereken át indul
Hiszen könyveim főszereplője
Polgár sem talált volna soha
vissza Szibériából ha nem titjá
bx sodródó emberkékben kereste
volna a megoldást Előítélet és
gyűlölet jiílkUI
(Loi Angélci)'' '
Nyírcgyházy Pál:
A Icgszaporább vármcgjrc
A Magyarprszágl Központi
Statisztikai Hivatal kiadta az
1970 évi népszámlálás adatai-ról
készített második kötetét
Ebben egyszázalékos minta
alapján ismerteti a lakosság
szám kor és nem szerinti ösz-szctétel- ét
foglalkozási adatait
és lakáshelyzetét A teljes mun-kát
csak 1978-r- a fejezik be
A most megjelent kötet a
reprezentációs statisztikai mód-szer
szerint készült Azért hív-ják
így mert a véletlenszerűen
kiválasztott egyik személy ada-taiból
kiindulva minden száza-dik
személy adatainak vizsgála-ta
a tapasztalatok szerint meg-közelítő
pontossággal mutatja
— reprezentálja — az egészet
A szabolcsi adatokat fogom
ismertetni hiszen itt az emigrá-cióban
minden második-harmadi- k
ember szabolcsi
Büszkén írom le hogy Sza-bolcs
a legszaporább része ha-zánknak
Az elmúlt évtizedben
a születések országos átlagá-nak
kétszerese háromszorosa
volt a születések száma A
nagy elvándorlás azonban ki-egyenlítette
a természetes sza-porodást
A lakosság előszere-tettel
költözik városokba így
Nyíregyházára Kisvárdára
Mátészalkára A lakosság 14
százaléka már város lakó Sza-bolcsban
A férfiak ős nők aránya a Ieg-kiegyenlítettlen- ebb
A férfiak
száma 11 ezerrel nőtt a leg-utóbbi
népszámlálás óta való-szinfll- eg
kevesebben vándoroltak
el a nők száma ezerrel csők-kent
Bizonyára elmentek el-költözött
férfi hozzátartozójuk
után
A megye átlagos lakossága
idősebb lett mint az egész or-szágban
A 10 ezer 14 éven alu-li
gyerek 20 ezerrel kevesebb
mint 19C0-ba- n és a 87 ezer hat-van
éven felüli 20 ezerrel több
mint tfz éve De még így is itt
van a legtöbb gyerek és a leg-kevesebb
idős ember
A házasok aránya Szabolcs-ban
I csőkkent és az elváltaké
nőtt de a változás itt a legki-sebb
az országban Például
1090-be- n Szabolcsban kötötték
a magyarországi házasságok
hat százalékát míg a válások-nak
csak két százaléka történt
Ht A férfiak később házasod-nak
mint a mák évtizedben és
ac erveit és özvegy férfiak sü- -
fiMtMnfl IWMHVItfC (f£ n#f¥i sIC 01
váh és özvegy nők közül
Büszkén írtam hogy Sza-bolcs
a legszaporább azt vi-szont
fájdalmasan (rom le hogy
itt a legalacsonyabb ac agy fő-re
eső jövedelem ac országot
átlagnak mindössze 86 százalé-ka
A két iMpszámlálás között a
keresők száma 37 ezer fővel
nőtt ás ac sttartottak száma 30
ezerrel csökkent Főleg a nők
Mptsk munkába de meg mindig
a nők várnak zömmet Keresetre
KftrgsheMN ketssetesére nőtt ac
ac ügynevezett msktfv keresik
száma akik nem dolgosnak de
van rmniiwi fjiwimwn
nyugdíj gyermekgondozási és
A jövedéken prebiemápM Itst
adatsorból lehet megérteni ac
egyik: Saabokéban legtöbb ac
eltartottak száma (gyerek
öreg háziasszony) ás s másik:
ac országos átieghoc képest
még mindig Isglisvasslib a mun-kealkalo- m
Minden száz ember-ből
43 dolgozik ás 48 eitsriott
Ec azt jelenti hogy mig orssá- -
száz dolgozó százhat
dolgosét tart el addig fza- -
bokában szác dolgozd saaz-Iwrminch- at
csaladtagiáfa dol-gosak
A népszámláláskor Saaboké-ban
8S3 ezer ambsr tartózko-dott
s ezek 1663 t háztartás-ban
éltek köztük tízezer magá-nyosan
30 ezer lakás családfők
nyugdíjas 22 ezerben laknak
szellemi foglalkozásúak 64
-- zer háztartás családfője mun-kás
20 ezer tiáztjrtáiban csak
gyermekekéinek egyik szüle
JUkkel 50 ezer háztartás négy
vagy ennél több tagú 40 ezer-ben
csak férj és feleség lakik
ötezer magányos izülrt bajlódik
rzmmmmmmmmBssBBmvsz
három vagy több gyermekkel
Száz lakásban 350-e- n laknak
harmincöttel többen az orszá-gos
átlagnál
A lakások fele mindig egy-szobás
és a lakások vízellátását
tekintve az utolsó helyen kullog
Szabolcs az ország területei kő-zött
Szabolcs kapta a legkeve-sebb
állami támogatást lakás-építésre
s ezért itt volt a leg-több
személyi tulajdonban álló
és magánerőből épült lakás:
minden 100 közül kilencven Az
országos átlag hetven
A cigányok azonban ma is put-riban
laknak pedig Szabolcs
lakosságának 6 százaléka ci-gány
mintegy 33 ezer fő Kap-hatnak
uyan építkezési köl-csönt
de legalább egy éves
munkaviszonyt kell igazolni és
a kölcsönnek legalább 10 száza-lékát
előre összegyűjteni Hol
van Ilyen cigány a világon? Ma-radnak
a putriban
Agyámhatóságl jegyzkönyvek
szörnyű adatokat tartalmaznak
az elvált házastársak alkudozá-sáról
a gyermek „láthatása"
miatt
Mit mond a férj? „Hajlandó
vagyok a kiskorú gyermeke-mért
a volt fekségem lakásához
elmenni és az ajtóban vagy a
kapuban átvenni"
Mit válaszol a volt feleség?
„Nem egyezem bele hogy volt
férjem a lakásomba lépjer
vagy odajöjjön legfeljebb abba
megyek bek hogy húgom la-kásán
vehesse át a gyermeket
arra az egy-ké- t órára"
Ha az elvált házastársaknak
gyermekük van akkor a gon-dok
csak a bírói ítélet kimondá-sa
után kezdődnek A viták fő-szereplője
a történtekben telje-sen
vétlen kiskorú gyermek A
legtöbb konfliktus a „láthatási
jog" érvényesítése körül kelet-kezik
Egy apa panasza a gyám-hatóság
előtt:
— Vidéken lakom és dolgo-zom
mióta elváltunk Rendesen
fizetem a tartásdíjét Írásom
van arról hogy meglátogatha-tom
a volt feleségemnél lévő
kkfkmaL Megtörtént hogy né-hány
percet késett a vonatom s
emiatt Mába jöttem nem talál-kozhattam
a gyermekemmel a
késésre hivatkozva valósággal
eldugta előlem ac anyja Más-kor
elöforduk hogy érkezésem-kor
ac orrom etfltt hozott el
kocsijával — benne ac áj férj- -
Jdjz] 4JgJ g PjFVTrvrrlVt4 msi I1
A jgyttifwk sWmsmmmsa ViamUsssW
rwMiifvfN
bmJágga -- --' - - 8 VgmlvK llwffewVom- s%mmwWJilBl!Ísluemi"sBsdmmV
hogy a másik etku ussstssk a
KnjmjBjaS"Bszz- -
A aWnuH WsWW gtsb sz%PmnWuTPs Hsjsjza
adta z lihstaingst hogy havon-Uta- t
kát iBiahimmal lárhaesa
gyermekét Ac apa ngsány ba-rátja
társeoagáoeo — lesjtooo
saör italosén — érkezett volt
feksége lakásáhoc követeke ac
AbsáaVuVbA - - ssMáSssgzmssugussC
zetü kklány átadását A gyám-hatásá- g
oiött inogogyailok agy
iimlugM tsrüktbsn ac sgytk
sógornőnél történő MthstásbM
de z Miiig utólag ennek se
kit skget A kklány pedig lát-ja
zehktott nyugták édeaany-j- m
s gyenge megeste iwre
ttk a gyiwhstóságl kasokban:
tmussmAáiai sk mvmJ ammmsáásttB
f4 ímHnsfUöl JyanimnmBss mmjnmft
ffOHüM} OTsPV sjn WmTtPsrfe™ TFbWsjji
napján Az átvétel helye a
kkkspu stött a socmosiések
lakáséban tartózik négy óra
tltüffl g JIJNITWMÍioIC VgoWmmMWlllll se
lUdke-a- ul ItmmWssVgssi4
A—ummJ Jtmssal ss azkJLSBSh --1 sWzi apüjyr m%
apeffagymhnak át a szenes lég--
gomonoK s nm sem ns mmn
hogy spukát vagy anyuliát a
goromoa SMNomi mnreen ti
tuzmzsjzzzzmzuz gVeoszlT% aeZj Wmzjsjnjzzuj usnjssuznr
tani z gyámltaióaég Mvatalos
A megromlott házasságokat
fd kell bontani de szülőknek
a válás után it kötelességük
gyermekeikről gondoskodni Ki
érzi azonban ezt a feleiősséget
abban a szovjet érdekeket szol-gáló
vallástalan kommunista
világban?
i t'j