Magyar Elet, August 05, 1978

              ' '
0 f-- t 4 ahf
1978 Augulsztus 5 MAGYAR ÉLET 1 9 oldal
HARASZTI ENDRE:
Meghalt legmagyarabb
„Angliában 83 éves korában hosszú betegeskedés után elhunyt
Carille Aylmer Macartney a kitűnő történész a magyar törté-nelem
legnagyobb angol szaktekintélye az oxfordi AH Souls
Akadémia tanára a Magyar Tudományos Akadémia külföldi
tagja aki a magyar és a balkáni népek történelmi sorsfordulói-ról
írt Müvei mindmáig a történelmi kutatók alapvető kézi-könyvei
és bázisai" (Újsághír)
Ugy éreztem hogy egy pillanatig még a szívem is megállt mi-k- ör
a rövid újsághírt olvasttam! — Én is úgy ivagyok vele mint so-kan
mások mikor valakiről — aki személye vagy írásai miatt oly-annyira
a szívünkhöz nőtt — azt olvassuk hogy már nem él —
akkor valahogy képtelenek vagyunk ezt felfogni elhinni Jól tu-dp- m
hogy rajtam kivül még sokan vannak akik hallottak róla
olvasták műveit vagy akik oly szerencsések voltak hogy személye-sen
is ismerhették a magyar történetírás ezen angolnyelvű óriását
Ezek valószínűleg éppúgy megdermedtek egy pillanatra e hír o-lvasásakor
mint én Aki ismerős-ismeretlen- ül is oly közel állt hoz-zánk
hogy valósággal életünk egy darabkája lett annak halálakor
a saját életünkből is temetünk egy darabkát
Valószínűnek tartom hogy számos hivatalos nekrológ fog meg-jelenni
az angolnyelvQ szaklapokban Nem vitás hogy a világ va-lamennyi
történelmi folyóirata meg fog emlékezni távoztáról hi-szen
halálával a világ egyik legelső historikusa mondott búcsút en-nek
az árnyékvilágnak Remélem és elvárom hogy megszólal a Ma-gyar
Tudományos Akadémia és halhatatlan emlékét fogja zengeni
valamennyi magyar szakfórum hiszen C A Macartney elsősorban
nekünk Trianon után letiport megalázott kifosztott magyaroknak
volt a-- történészünk a mi fájdalmunkat a mi régi dicsőségünket
híresztelte a nagyvilágban Abban a korszakban mikor oly gyászo-san
sok magyarszületésü magyarnevelésü fiatal vált válik „ango-llá"
az emigrációban ez a nagy történetíró önkéntesen vált magyar-rá!
Miközben a magyar történelmet a magyar sorsproblémákat tol-mácsolta
politikusok egyetemi tanárok és diákok felé — közben
lassan évről-évr- e jobban magyarrá vált a szíve is Most hogy vég-leg
eltávozott vele a legmagyarabb szívű ánglius ment el Elment
itthagyott minket éppen abban a korszakban mikor nekünk ma-gyaroknak
még sok-so- k Macartneyre lenne szükségünk néma
gyermek minden kismagyar s a nagyvilág nem érti a szavát" —
írta Kosztolányi Dezső Nos a nagyvilágból sokan megértették
C A Macertney szavát s ha még vannak e földtekén professzo-roki
diákok politikusok újságírók akik Macartney müvein nevel-kedtek'
az angolszász egyetemeken azt nagyrészben annak az em-bernek
köszönhetjük ki e sorok írásakor már ott áll az Isten —
igen:' a' Magyarok Istene! — előtt jelentvén kötelessége megtételét
Hivatalos tudósításokból pathetikus hangú nekrológokból sok-mindent
megtudunk majd róla melyek közzétételére nem rendelke-zem
sem elegendő adattal sem elegendő közlési hellyel Mégis —
mint legfontosabbat — hadd mondjam el hogy 1895-be- n született
Angliában tehát már születési ideje is úgyszólván egybeesett az-zal
a dátummal mely későbbi kedves szaktárgyában a magyar
történelemben a „Milennium" szóval nyert megjelölést Tanulmá-nyait
a híres Cambridge-- i egyetemen végezte s már ekkor eltért
érdeklődési köre társaiétól Míg a többség az angol világbirodalom
dicsőségét habzsolta s arra „specializált" mely Britanniában már
nérh számított „specialitásnak" addig a fiatal Macartney egyre
fokozódó érzéssel fordult a Dunavölgye történelmi és politikai prob-lémái
felé
i - Éles szemével kiváló történelmi érzékével már ekkor rájött arra
hogy' Szent -- István országát külső események idegen érdekek sodor-ták
az I' világháború vérzivatarába Huszonöt esztendős — és már
ifjú gyakorló' tanár — mikor megszületnek a gyászos Párizskörnyé-k- l'
békediktátumok A fiatal lelkes történész idegenkedve némi
undorral vizsgálja hazájának politikai tendenciáit Felfedezi hogy
Magyarország önző soviniszta érdekek áldozata lett s megállapítja
azt is ' hogy ' a francia nacionalizmus — a pánszlávizmus és pán-románizm- us
ereivel szövetkezve — olyan állapotot teremtett a Du-navölgyében
mely már eleve íelborítással fenyegeti Európa s ezen
keresztül a világ politikai egyensúlyát „Vacuum of power" — po-litikailag
légüres tér — keletkezett mely a jövőben hivogatólag
csábítóan hat majd a nagynémet imperializmus un „keleti polit-ikájára"
(„Drang nach Osten") de alkalmat ad majd az új még
álarcot öltő pánszlávizmusnak is — Középéurópába való illetve a
Balkán felé történő előrehaladására
1921-be- n Anglia bécsi alkonzulaként bukkan fel Macartney ki
most már a gyakorlati diplomácia területéről gyűjt mindig több ta-pasztalatot
egyben fokozza német és magyar nyelvtudását Az 1926-ba- n
megjelenő — minden eddigi kiadásnál teljesebb — Encyclopacdia
Britannica keresve sem találhatott kiválóbb forrást C A Macart-ney
munkáinál Mert ekkor már lázasan ír s tolla alól egymásután
születnek meg a kiváló történelmi munkák Arra vigyáz hogy ér-zelmei
nehogy elragadják — hiszen történész ő s nem politikai pro-pagandista
Mindezt a legérthetőbb a lególvashatóbb a legélvezhe-tőb- b
nyelvezet hozza az olvasó tudomására
1928 és 1936 között a Népszövetség munkatársa volt tehát
olyan időben követhette közvetlen közelről az eseményeket mikor
Európa kezdett feltápászkodni első világháborús sérüléseiből mikor
Németország és Olaszország az élére állnak a revíziós törekvések-nek
mikor Magyarországon Bethlen István már úgy-ahog- y befejez-te
a konszolidáció művét 1936-ba- n visszakerül- - Angliába ahol az
oxfordi egyetem kutató majd előadó tanára lesz 1939-be- n a há-borúra
készülő Anglia legjobbjait tömöríti a Külügyminisztériumba
s CA Macartney is a hasznos munkatársak közé tartozott egészen
1946-i- g Sokan Magyarországon akik a „londoni rádió" hangjából
merítettek reményt a szerencsétlen haza megmaradására — Macart-ney
ízes magyarságán hallhattak beszámolókat híreket üzeneteket
1951 és 1957 között az edinburgh-- i egyetem professzora volt
Müvei túlnyomó részét természetesen angolul írta Magya-rul-
írt könyvei közül csak egyet ismerek: „A Dunamcdcncc prob-lémái"
(1943)
Életét halálát méltató szakfolyóiratok bizonyára majd teljes
listát adnak müveiről Én most csak azokra szorítkozom melye-ket
magam is olvastam melyeket forrásmunkául felhasználtam s
melyek a mai napig is példaképeim mintáim — valahányszor író-asztalhoz
ülök A könyvkiadás időrendi sorrendjét szem előtt tart-va
hadd említsem meg mindjárt elsőként az American Quartcrly
Rcvicw első kötetében írt ragyogó tanulmányait (1922) mely
felhívta az amerikai — általában az angolszász — közönség figye-lmét
a Dunamedencc multinacionális jellegére Ezek közül is kie-melkedik
a „Minoritlcs: A Problem of Eastcrn Europc" A ma-gyar
eredet és vándorlás problémájába is belemélyedt s 1930-ba- n
szinte teljesen új világot tár fel Anglia és Amerika előtt „The
Magyars in the Nlnth Ccntury" c történelmi remekmüvével Eb-ben
általában alkalmazkodik a Hóman Bálint által szinte „törvé-nyesített"
konklúziókhoz de volt benne merészség ahhoz is hogy
felhívja a figyelmet a „finnugor" eredettel esetlegesen egyidejű
HHHal
szívű mm
„török" és „szabir" ágak szerepére részvételére a magyar nem-zet
kialakításában „National States and National Minorities"
(1934) c munkája mai napig a lehető legjobb forrás minden olyan
kutató egyetemi hallgató számára aki meg akarja ismerni a Kárpát-m-edence
nemzetiségi problémáit Egyik legkiválóbb s talán
legmaradandóbb könyve a „Hungary and Her Successors The
(Trcaty of Trianon and its Consequcnccs 1919 — 1937" címmel
1937-be- n jelent meg az Oxford University Press kiadásában Lon-donban
Newyorkban és Torontóban egyidőben Ha valaha a ma-gyar
nemzet Trianon (és Yalta) revízióját fogja kérni nemzetközi
forumok előtt akkor ez a könyv lesz egyik legfontosabb doku-mentumunk
Külön érdekessége hogy elsőízben alkalmazta mel-lékletében
a Teleki-fél- e nemzetiségi térképet mely azóta is egyik
legfontosabb dokumentuma a világ valamennyi Közép-Keleteuróp- ai
történetét --tanító legyetemónűk „The Danuban Basin"
c pamphletje (1939) a második világháborúra készülő világ felé
az utolsó kiáltás angol nyelven Egy esztendőre rá a háborútól
irtózó tudós visszamenekül középkori tanulmányaiba melynek
eredménye a kitűnő „Studics on the Early Hungárián Sources"
(1940) Régi krónikákat gestákat tanulmányozva oly mélysége-kig
hatol a magyar előtörténettel kapcsolatos spekulációiban
hogy nemcsak angol kollegái közül válik ki de sok magyar pro-fesszornak
ad leckét illetve téríti a helyesebb a logikusabb út-ra
1957-be- n — akkor mikor a magyar szakkörök már azt hitték
hogy a tudós már nyugalomra tért — hirtelen megjelenik bomba-ként
ható egyes köpenyegforgató köröket igen érzékenyen érintő
hatalmas munkája „October Fifteenth A History of Modern Hun-gary
1929—1945" Smen Ez a nagy mű mai napig egyik legvi-tatottabb
könyve hiszen azt a történelmi periódust boncolgatja
mely a Bethlen-fél- e konszolidáció csúcspontjától egészen a vég--'
ső összeomlásig vezetett Külön értéke e munkának a román'
árulás — történelmileg hagyományossá vált — bemutatása és doku-mentálása
belpolitikailag pedig pszychológiai mélységekig szelek-tálja
a magyar politikai pártok szerepét a szélsőjobboldaltól a
moderált pártokon keresztül egészen a szélsőbaloldalig 1962-be- n
— A W Palmerrel együtt — adta ki „Indcpcndcnt Eastcrn Euro-pc"
c könyvét melyben a legutóbbi világégés utáni új történel-mi
színpadot analizálja Külföldön felnövő angolul értő fiatal-jaink
cserkészeink számára mai napig szinte nélkülözhetetlen az
ugyancsak 1962-be- n kiadott „Hungary" c rövid élvezetes törté-nelmi
dolgozata melyben megintcsak ismételten visszatér Erdély
tragédiájára mely Macartney számára mindig magyar föld maradt
Életem nagy pillanatai közé tartozott mikor megadta nekem
az Isten azt hogy e magyarszívü angol történésszel találkozhat-tam
kezetfoghattam elbeszélgethettem Nem volna teljes e be-számoló
ha ez nem nyerne megemlítést
1970-e- t írtunk Kanadai emigrációm 14-i- k évébe kerültem Win-nipeg
volt a színhely a „prérifőváros" ahogy neveztük Egyesü
letem a Winnipegi Magyar Irodalmi Kör örömmel értesült róla hogy
a nagy angol történetíró — valamelyik winnipegi angol szakkör
meghívására — eljön a városba Megindult a lázas szervezkedés
Sajnos a látogatás dátuma úgy alakult (hogy ikeptdenek voltunk
„díszgyülést" rendezni a magas vendég tiszteletére de szűkebb-kör- ű
üdvözléséről azért alkalmunk nyílt gondoskodni A feledhe
tetlen Istenben boldogult László Kálmán tiszteletes — minden ma
gyar ügy felkarolója lelkes résztvevője — látta őt vendégül a 114
Balfour utcában lévő lelkészlakban Nem lettünk volna történel-münket
tisztelő a nagy angol történészt ismeretlenül is ismerő
magyarok ha nem készültünk volna — némi elfogódottsággal —
erre a találkozóra Macartney nem lett volna igazi magyarszívü
magyartszerető angol ha nem készült volna hasonló lelkesedéssel
szeretettel
Ünnep volt ez a találkozás számunkra! Macartney a megálla-pított
időben pontosan megjelent Magas fehérhajú rózsásarcú öreg-úr
volt csupa mosoly Macartney kifogástalan magyarsággal kezdett
el velünk csevegni majd mikor már kezünkben volt a kristálypohár-ba
töltött vörösbor szabályosan „lepertuzott" velünk férfiakkal gá-láns
bókokkal illetve a hölgyeket Egypár korty jó magyar borital
után szinte már el is feledtük volna hogy milyen nagy emberrel
üldögélünk együtt ha elő nem szedte voln'a magyar emlékein a har-mincas
évekből Akkor rádöbbentünk megint arra hogy maga a Ma-gyar
Történelem borozgat velünk — egy mosolygós angol öregúr sze-mélyében
Gróf Telekit csak „Teleki Palinak" nevezte Bethlen volt
miniszterelnököt „Pistának" mikor pedig „Bálint barátjáról" be-szélt
akkor csak rövidebb fejtörés után döbbentünk arra hogy Hó-man
Bálint történészt a volt kultuszminisztert érti alatta Jól em-lékezem
beszélgetésünkre de nem terhelem az olvasót a részletek-kel
Csak annyit ragadok ki hogy megemlítette hogy Churchill
(kit jól ismert) igen nagy véleménnyel volt Teleki Pálról úgyis
mint tudósról úgyis mint becsületes politikusról Utána megindult
a társalgás a legkülönbözőbb magyartérdeklő témákról beleszámít-va
az irodalmat színházat sportot is Megdöbbentett bennünket
ennek az embernek a tájékozottsága! Bizony jobban ismerte a
magyar életet mint sok magyar ember idekint --- és odahaza
A házigazda közben szorgalmasan újratöltögetlc a kezeinkben
tartott poharakat Pirosodtak az arcok Macartneyé is! Végül is ő
volt az — hiszen mi nem mertük volna javasolni — aki magasra
tartotta poharát mondván: „A magyar ember ha iszik akkor —
nótázzon is!" Már nem emlékszem arra az egy-ké- t nótára amit
elénekeltünk de arra emlékszem hogy a nagy angol tudós adta
a kezdeti ideákat vígan rágyújtván egy-eg- y hazai nótára Feled-hetetlen
volt! Könnyesen boldog este volt
Ekkor a tiszteletes asszony asztalhoz hívott bennünket Ahogy
ott álltunk az asztal körül kezeinkben áldomásra emelt vörösboros
poharainkkal — fejjel magasodott ki közülünk „ Emelem poha-ram
a magyar szabadságra!" — mondta
Ennek már nyolc esztendeje Hetvenöt éves volt akkor
Most már nem él A teste valahol egy angol temetőben nyug-szik
De — hiszem — a lelke ez az angolba oltott igaz magyar lé-lek
még most is valahonnan a mennyországból — szeretett Duna-völgyére
tekint le Az ő magyarjaira Azokra akiknek egész életét
szentelte
Szülővárosomban Budapesten sajnos túlságosan is sok embernek
állítottak szobrot emlékművet aki tán azt életében meg sem érde-melte
Túl sok utca van elnevezve rég meghalt emberekről akik
talán nem is ismerték vagy nem is szerettek Magyarországot Vajon
eszébe jut-- e valakinek otthon hogy utcát kellene elnevezni erről
a nagy magyarszívü angol tudósról? Vajon megnyilvánul-- c a ma-gyar
nemzet hálája — szobor emlékmű formájában — a most meg-halt
C A Macartney felé aki most talán éppen magyarul imád-kozik
odafenn a Magyarok Istenéhez?
yresaságok
New Vork — A New
York-- i Hilton Hotelből
40000 dollár értékű ru
hamennyiséget lopott egy
agyafúrt fiatalember Ru
haszállító segédnek adta
ki magát s elszállította
az egész készletet ame
lyet egy londoni cég egy
ruha-kiállítás- ra küldött ki
A kiállítást az angok kor-mány
védnöksége alatt a-kar- ták
megnyitni ünnep
séget készítettek elő — és
most eltűntek a legújabb
angol divat szerint készí-tett
férfi és női ruhák
Washington — A Kép
viselőházban felállással
üdvözölték William Natc-he- r
entucky-- i demokrata
képviselőt aki pontosan 10
ezer névsorolvasásnál volt
jelen soha nem mulasztott
el szavazást A Képviselő
ház elnöke O'Neill beszé
det mondott kijelentve
hogy „bizonyosan a par-lamentek
egész történelmé-ben
nem fordult elő ilyes-mi"
Natcher 1954 óta van
a Házban
Sokan panaszolják az
NSZK-ba- n hogy a tanu-lóknak
az iskolába súlyos
terhet kell cipelniük Egy
Majna-frankfur- ti intézet
125 tanulójáról készítettek
statisztikát Kiderült hogy
az iskolatáska a füzetek
és a könyvek átlagos sú-lya
a felsősöknél négy ki-ló
és 44 dekagramm Az
első osztályosoké pedig ko-rukhoz
képest is nehéz: a
legkisebbek átlagosan 212
kilogrammot cipelnek a
10—14 évesek pedig 315-e- t
(Die Welt)
Komoly teljesítményt
nyújtott Alán Cristianson
18 éves dán tengerész aki
— munkája közben egy ha-jóról
a La Manche csator-nába
esett A baleset éjjel
történt A matróz egész éj-jel
úszott amidőn egy
jacht rátalált A dán haló-ságok
kitüntették (Svens-k- a
Dagbladet)
Ezekben a hetekben te-szi
meg a Párizs— Moszkva
4 ezer kilométeres gyalog-uta- t
két hónap alatt mint-egy
60 önként vállalkozó
különböző nemzetiségű tu-rista
A legfiatalabb 16 a
legidősebb 68 éves (Le Fi-garo)
Salvador Dali spanyol
festőművész egy New
York-- i bíróság előtt három-millió
dollárt és kamatait
követeli egy chicagói vál
lalattól amelyet azzal vá-dolt
hogy festményeit
fémtárgyakra s tányérok-ra
reprodukálta (Le Ma-tin- )
„A bűnöző férfiak szá-ma
tízszerese a nőkének"
— állapította meg a bűnö-zés
megelőzésével foglalko-zó
amerikai szervezet A
vizsgálat 1970— 1976-o- s a-dato- kat
vett alapul Eza-latt
az emberölések száma
20 százalékkal a lopásoké
46 a fegyveres bűntette-ké
179 a kábítószeresek
száma 147 százalékkal e-mclke- dett
(Daily Mail)
A mértéktelen sörivás
új eddig ismeretlen beteg-séget
produkált Steve
Cembrowicz angol kutató-orvos
szerint a sör különös
fájdalmat idéz elő a váll-ban
és a mell felső részé-ben
de az okol egyelőre
nem ismerik Az új beteg-ség
azoknál figyelhető
meg akik rendszeresen sok
sört isznak (World Medi-cin- c)
Uj földgázmczörc buk-kantak
háromezernyolcszáz
méteres mélységben Sze-ged
mellett
' 'i V
Megérkezett II Erzsébet angol királynő Kanadába
az edmontoni „CommonwealithJját!ókolk" ünnepélyes
(megnyitására
r
jr
1583 augusztus 6: - BUDAI PARMENIUS ISTVÁN
az első magyar aki Amerika földjére lépett New Found-land-n- ál
Hajója visszafelé menet elsüllyedt és ő is meg-halt
1610 augusztus 3: - HENRY HUDSON 'felfedezi
a róla elnevezett öblöt -
1792 augusztus 4: - SHELLEY angol költő szü-letése
1850 augusztus 5: - MAUPASANT francia író
születése
1911 augusztus 5: — BABITS MIHÁLY - halála
1945 augusztus 6: — AZ ELSŐ ATOMBOMBA le-dobása
Hirosima japán városra -
sr -
jr jr
7 £ --í
1978 augusztus 1-- én új bérskála lép érvénybe
íme az új bérskála: Érvényes
' 1978 augusztus 1-t- ől
Általános órabér $ 285
Tainuló órabér $ 275
Építkezés és építkezési tclcp-óiö- k
órabérc $ 315
01yan személyek órabérc akik szeszesitalt
szolgálnak fel vrrc engedélyezett
(helyiségekben % 250
Diák órabér % 215
Mentőautó gépkocsivezetők és ikiscgilők
Heti bér $13680
Vadász- - vagy halász idegenvezetők
öt 'folyamatos óránál kevesebb $ 1250
öt vagy ennél több óra akár folyamatos
'akár nem $ 2500
Koszt és szállás
A következő maximális kála alikulmaomdó
amikor a koszt és szállás beleszámít
a minimum bérbe:
Szoba iheti $ 1100
Étkezés esetemkénst % 115
Heti 5 2400
Koszt és szállás heti $ 3500
"Nem különbözik az clózo béiskulalol
A eges hét eitendo amelyre augusztus 1 esik
Bővebb felvilágosítást kaphat az új minimum
bérskáláról és az Employment Standards Act-ró- l
ha ír vagy telefonál a köv címre: n
Employment Standards Brancfl
Ontario Ministry of Labour
400 ümiversity Averoie
Toronío Ontario
M7ATT7
(416) 965-525- 1
Ontario
Ministry of
Labour
Empíoyment
Standards
Branch
Hon Bette Stephenson M D Vinister