Kanadai Magyarsag, November 11, 1967

              I
t
M
1
:M 1
"í
íjB
I
a
1
'a
rí
I
I
A
(- -) Az október 21-22-i- ki tüntetés amit „béke-csoportok"
rendeztek Washingtonban a bolseviki
hatalomátvétel ötvenedik évfordulóján amiért Ho
Si Minh nagy cikkben mondott köszönetet a moszk-vai
Pravdában — tragikomikus kabarévá vált Elnök-
-buktató forradalomnak szánták de még tün-tetésnek
is siralmas volt Addig fújták a békát
egyre nagyobbra amíg szétpukkadt és vele együtt
ez a pakfong-lázadá- s is Rendezői: a politikai am-bíciókba
belerészegedett baby-doktoro- k önmaguk-bavisszatérő
professzori görbevonalak reverendák-b- a
zárt papok mérges néger mini-vezére- k és a
szeretet virágai: a mosdatlan beteg hippiek — na-gyot
buktak a Viet Cong zászlaival díszített Lin-cóln-emlék-míí
alatt Amikor a rendőrség és kato-naság
sorfalán nem jutottak túl másszóval: amikor
a fegyelem falába ütköztek ezek a fegyelmezetlen
ál-pacifis-ták
egyszerűen eldobálták az elveiket és
köpködni és ocsmány módra káromkodni kezdtek
De a rend nem ütött vissza csak hallgatott és utál-kozott
Így azután a béke kalózai elkullogtak anél-kül
hogy mártírokká avathatta volna őket a szim-patizáns
sajtó
Európa több nagyvárosában is tüntettek ugyan-ezen
a napon amelyen ötven évvel ezelőtt a bol-seviki
puccs kiütötte a béke pálmaágát az orosz
nép kezéből és kegyetlenül embertelen kisebbségi
terrorral diktatúrát kényszerített — a többségre
A „béketünletéseknek" ilyen meglepő szinkro-nizálása
sok nyelven harsogja felénk a figyelmez-tetést
hogy ezt az egész anti-vietna- mi akciót a
bolseviki propaganda irányítja és koordinálja A
Viet Cong zászlói a jelszavak amiket táblákon és
mosdatlan szájjal harsogtak — Hanoiból vagy
Moszkvából valók
De pont ezek a bolseviki módszerek buktatták
meg a tüntetést A józan pacifistákat ugyanis meg-döbbentette
az a gyűlölet amit a New Left az
Új Baloldal mutatott — Amerika ellen A jóhi-szeműek
csak a háborút ellenzik de nem ellenségei
a saját hazájuknak Az Új Baloldal azonban csak
Amerikát gyűlöli a háborút nem A háborút hel-yesli
amíg azt kommunisták folytatják a „nemze-ti
felszabadítás" ürügye alatt Csak az ez ellen
védekező háború nem tetszik nekik
Ha a tüntetést boncolni kezdjük úgy tűnik hogy
ez a saját hazáját hátbaszúró csoport az ifjúságnak
csak egy kis részét teszi ki Kisebbség mint ahogy
a bolsevikok is azok voltak a mensevikekkel szem-ben
akiket kiterrorizáltak az orosz békeforradal-omból
Ez a kisebbség amelyet az Új Baloldal irányít
egy negatívumért harcol: Vietnam feladásáért A
gyávaság azonban — mint cél — nem lelkesít csak
destruál Önmagukat a mozgalmukat is destruál-já- k
vele
Ez az anyagilag jól ellátott kisebbségi ifjúság
olyan szegényesen él ebben a gazdag országban
hogy Jókai „Szegény gazdagok" c regényét jut-tatja
eszünkbe Ennek a mini-ifjúságn- ak nincsenek
ideáljai legfeljebb egy-k- ét baseball játékos vagy
futballista Még ez is sok nekik Képtelenek kon-centrálni
valakire vagy valamire kivéve ha gyűlö-lik
Még egymást sem követik mindenki külön ni-hilistaként
kering a központi gyűlölet körül Szét-eső
csoport ez amit talán csak a marijuana vagy
a gyűlölet tart össze a közös cimboraságban
Ezzel talán el is lehetne felejteni ezeket a kabaré-fo-rradalmárokat
akik többet ártanak a pa-cifizm- us
ügyének mint egy atomháború Ezektől
OTTHON
Tisztelt Szerkesztő Úri
A Kanadai Magyarság szeptemb-er
2- -i számában figyelemre mélt-ó
és nagyon elgondolkodtató cikk
jelent meg Bognár József tollából
Mivel eszmefuttatása záró akkord-ként
az emigrációban élő írók-éz
és újságírókhoz fordul egy
tsetleges s talán nyélbe is üthető
l=iv megvalósítása érdekében úgy
taem meg kell válaszoljam Bog-tó- r
József cikkét senki mást nem
jrépviselve mint saját magamat
személyembe ebbe az elsziget-eltnek
látszó mikrokozmoszba
flancsak a magam kis keserűsége
ízorult belé hanem az emigráció
minden valamire való írójának és
vészének keserűsége és ré-msége
is
Otthon kellene az íróknak és új-bírókn- ak
szellemi otthon —
gondja Bognár József s én hirte- -
fenéb en arra onnrlnlnlr Vinuv nem
gyetlenség-- e a kivert kutya
fftt felvillantani a meleg otthon
'netosegét melyet majd véd s
'ymajd öt is védeni fogja? Nem
u lenne az emberségesebb ha
JSynának bennünket továbbra is
nélkül és gazdátlanul bitan-?- w
hiszen sehova se tartozunk
sokunk talán már önmagá-0- 2
sem!? Mondjam-- e azt hogy hi-bátlanokká
váltunk az alatt az
húszegynéhány esztendő
ely nem tudott bennünket
--tolmas de közös-célra-szorí- tő
snány markába kapni? Mond-£- H
hogy a túlnagy szabadság
_a mgunkrahagyatottság többet
c-°t-t nekünk mint használt?
IFJÚSÁG
TÁRSADALMON KÍVÜL
a fiataloktól és politikai lesipuskás öregjeiktől
nem kell félteni Amerikát
De valami nincs rendben a fiatalság józan és
tisztaszívü nagyobbik részénél sem Ez a fiatalság
nem köpköd nem hippiskedik nem gyűlöli sem
a bőr különböző színeit sem magát Amerikát Ta-nul
dolgozik és — a fiatalság néha túlcsorduló
temperamentumától eltekintve — tiszteli a rendet
Mégis — önként száműzte magát a társadalomból
Kívül áll azon Nem lázad ellene de nem is csat-lakozik
Nem bízik senkiben és semmiben Nem
akar túlnőni a saját emberi törpeségén nem akar
hőssé válni nem vállalja a társadalom-épít- ő önfel-áldozást
Semleges steril letargikus Nem gyűlöl
de nem is szeret Megöregedett már a szárán el-fonnyadt
Nem ö felelős érte hanem a második tudomá-nyos
forradalom társadalmi vákumja Nincs társa-dalom
amibe beleilleszkedhetnék amiben otthon
érezné magát aminek szerves életébe beköthetné
a maga vérkeringését Az átmenet korszakának
káoszában él amiben nincs semmi amibe beleka-paszkodhatnék
Csak sodródik a zajló folyón
egyik jégtábláról a másikra lép
A második ipari forradalom mellett egy másik
oka is lehet ennek az elhanyatlásnak Bármilyen
furcsa is ilyent állítani de ez az ifjúság — túljől
él Nem ismeri a szűk éveket mert a hetedik esz-tendeje
tartó prosperitás idején nőtt fel eszmélő
emberré Mindig megkapta a szüleitől amit akart
még azt is amit nem akart Nem ismeri az éhség
fűtetlen szoba a pislogó petróleum-lámp- a a
szexuális önmegtartóztatás élményét Minden sza-bad
neki csak ki kell érte nyújtania a kezét Ta-nulni
tanul de nem a tudás szomjának enyhítésé-re
hanem mert csak így lehet belőle fehérgalléros
Ebben az elkényeztető légkörben és ideálok hi-ányában
— miért is lelkesedhetnék?
Pedig talán még sohasem élt fiatalság ezen a
földön súlyosabb problémák árnyékában mint a
mai friss nemzedék Az új társadalmi rend az űj
világ bebútorozása amit a tudományos forrado-lo- m
rábízott — hihetetlenül izzó energiát és lán-goló
lelkesedést kívánna De ez az ifjúság nem
építi a jövőjét hanem azt is készen akarja kapni
Ez azonban lehetetlen Azt az igazi forradalmat
aminek elsikkadása anarchiára vezetne ennek az
ifjúságnak kellene megvívnia Az emberi forradal-mat
emberi célokért a lélek forradalmát a gépek
oligarchiája ellen a szerves társadalom kiépítését
a mai mechanikus csoportosulás helyén
A kommunista táborban van ideál: a kommu-nizmus
Bármennyire hazug is ez bármennyire fel
is ismerik ennek hazugságát mégis az egyetlen
lehetséges társadalmi rendet jelenti milliók sze-mében
A világ nagyobbik része éhezik és ebbe a
korgó gyomorba benyomul a kommunizmus Nem
szabad elfelejtenünk hogy Amerikában is van
mégpedig nem is jelentéktelen arányú éhezés És
ebben rejlik a mi fiatalságunk semlegességének
nagy veszélye Lelki fáradtságukkal visszavo-nultságukk- al
utat nyithatnak egy olyan forrada-lomnak
amely idegen tőlük és elpusztíthatja
Amerikát
Ezt az országot igazán hősi erőfeszítéssel épí-tették
fel a pionírok Minden rögéhez kövéhez
vizéhez és erdejéhez a „fedett szekerek" népének
vére tapad De nem elég felépíteni egy országot
meg is kell azt tartani Ez pedig a mai ifjúság fel-adata
Ha megbukik ezen a vizsgán vele együtt
bukik el a szabad ember is
KELLENE AZ ÍRÓKNAK
E sorok írója nem egyszer de
legalább egy tucatszor próbálta
meg azt amit most Bognár a Kos-suth
Házzal kapcsolatban felve-tett
az írók önkéntes munkakö-zösségbe
való tömörítését Két-háro- m
évvel ezelőtt (akkor is mi-lyen
naiv voltam!) arra szerettem
volna rávenni az Amerikában élő
és működő kollégáimat hogy dob-junk
össze fejenként száz dollárt s
elhalálozási vagy alfabetikus sor-rendben
adjunk ki egy-eg- y kötetet
saját müveinkből Az összeg nem
volt csillagászati számnak mond-ható
de elegendő lett volna ahhoz
hogy már tizedmagunk is kiadhas-sunk
egy-eg- y könyvet amit kü-lönben
képtelenek lettünk volna
véghezvinni hacsak nem olyan
foglalkozást űzünk mely busás jö-vedelmet
biztosít Mondjam-- e
hogy indítványomat elengedték a
fülük mellett s ezzel kutbaesett
annak a lehetősége hogy idősebb
és szerényebb kereseti viszonyok
közt élő írótársaink is (pL Bedy
Gyula és B Kovács Fréda) elérhes-senek
müveikkel oda ahova el kel-lene
érniök: az olvasóhoz! De kut-baesett
az az elgondolásom is
hogy majd a közösségünk tagjai
magukra vállalnak olyan irodalmi
szinten mozgó amerikai művek
magyarra való átültetését melyek-hez
az óhazában bizonyos szem-pontokból
kifolyólag nem nyúlhat-nak
hozzá! S harmadszor a könyv-kiadás
lehetőségével egyidöben
képzőművészeink ügye is elázott
egy kissé ha nem is esett kútba
hiszen ki máshoz fordultunk vol-na
illusztrációkért ha nem hozzá
juk? Es negyedszer — lepottyan-tam
a megálmodott „arany hídról"
is mert úgy gondoltam hogyha
sikerrel jár a vállalkozásunk ak-kor
tíz százalékot leadunk az óha-zái
templomok tatarozására hi-szen
szívet szorító látvány a győri
székesegyház lebombázott tornyá-val
és a ceglédi református nagy-templom
is a hívők előtt belaka-tolt
kapujával!
Mit csinál a pacsirta amikor da-lolni
akar? Belefúrja parányi tes-tét
a föléje feszülő égboltozatba s
dalol dalol önmagáról és az egész
világról Ezzel szemben mit csi-nálhat
a magyar égbolt nélkül ma-radt
emigrációs költő ha nem azt
amit Kármán József már régen
megjövendölt neki Elhallgat! El
hallgat ha nem szedi össze min
den bátorságát és erejét s megpró
bál visszaszállni oda ahonnan vi
lággá röppent valamikor És mi
történik az ilyen merész kis pacsir-tával
akit sassá növeszt a szeretet
és a használni-akarás- ? Az ami ve-lem
történt!
Tudtomra adták hogy hiába va-gyok
kiforrott műfordító a verse-im
mégsem jelenhetnek meg az
otthoni irodalmi folyóiratokban
mert a müncheni Nemzetőrnek
(Tollas Tiborék lapja) h dolgo-zom
Továbbá azt is tudomásul kel-lett
vennem hogy a Könyvkiadói
Főigazgató Úr nem engedélyezi a
Kultúránál kinyomtatandó Haus-man-kötete- m
magyarországi áru-sítását
se
íme a két fönti példa íme a
sehová-uem-tartoz- ás a szervezett- -
Aslurias kapta
az irodalmi
Nobel-díja- i
A Svéd Tudományos Akadémia
irodalmi Nobel-dí- j bizottsága az
1967-e- s irodalmi Nobel-díja- t Mi-gu- el
Angel Asturias guatemalai
költőnek regény- - és drámaírónak
ítélte Asturias ez idő szerint Gua-temala
párizsi nagykövete A díjat
„a nemzett sajátosságokban és az
indián hagyományokban gyökerező
színpompás müveiért" kapta
A döntésről értesülve Asturias
akit már 1965-be- n is az esélyes je-löltek
között említettek az AFP
tudósítójának kijelentette: „A díj
bizonyítja hogy elismerik a spanyol-
-amerikai irodalom fontossá-gát
bátorítást jelent nekem de
nemcsak nekem hanem egész La-tin
Amerikának Az író legyen ko-rának
tanúja Gyűjtse csokorba or-szágának
élő valóságát vágyait
oldódjon fel a szó helyét adja át
a lelkiismeretnek amely a szemé-lyeken
és a helyzeteken keresztül
jut kifejezésre Müveimben tovább-ra
is a népek szavát fogom vissz-hangozni
összegyűjtöm a legendá-kat
a népmondákat s egyben arra
törekszem hogy mindenki tudo-mást
vegyen Latin Amerika prob-lémáiról"
Asturiasnak a Nobel-dí- j egyben
születésnapi ajándék is: 1899 ok-téb- er
19-é- n született Guatemalá-ban
Édesapja indián Jogi doktori
disszertációjában amellyel meg-nyerte
az egyetem díját az indiá-nok
társadalmi problémáival fog-lalkozott
1924-tö- l 1932-i- g rövid londoni
tartózkodást leszámítva Párizs-ban
élt a Sorbonne-o- n tanult és
az egyik guatemalai lap tudósítója
volt Hazatérése után bekapcsoló-dott
a politikai életbe újságíró
később képviselő majd diplomata
lett
Kosztolányi Dezső
érettségi
bizonyítványa
Kosztolányi Dezső színjeles
érettségi bizonyítványa a közel-múltban
került a budapesti Petőfi
Irodalmi Múzeum birtokába A
költő halála óta a bizonyítvány
meglehetősen kalandos utat tett
meg
A második világháború utolsó
hónapjaiban egy katona „valahol
Budapesten" civilbe öltözött s a
ruha zsebében találta a bizonyít-ványt
Tőle Djernel János dunaúj-városi
műgyűjtő szerezte meg a
dokumentumot és később azt a
Magyar Nemzeti Múzeumban el-cserélte
régi pénzekért Innen ke-rült
a bizonyítvány — most már
valószínűleg végleges helyére —
az Irodalmi Múzeumba
lenség s a magárahagyatottság
eredménye! Olyanok vagyunk
mint a küszöb Vagy ránktapos-nak
vagy átlépnek rajtunk
Miután elolvastam Bognár Jó-zsef
cikkét sokáig tusakodtam ma-gamban
hogy hozzászóljak-- e a fel-vetett
kérdéshez avagy sem? Hogy
felpanaszoltam mégis mostoha sor-sunkat
csak azért történt mert
érzem hogy kell a közösség me-lege
kell a védettség és az egymás
segítése egy távolabbi és nagyobb
cél érdekében amiért érdemes
meghajolnunk mert vallom 'hogy
nem akkor legnagyobb az ember
amikor büszkén kiegyenesedik
vagy amikor különbsége tudatá-ban
gőgösen elkülönül hanem ak-kor
amikor letérdel és önmaga
fölé emelkedik
Cleveland 1967 okt 18
Tisztelettel:
Tóth-Kuruc- z Mária
„TOTEMPOLES"
Franciaországban és Belgiumban
A franciországi Longuyon és a
belgiumi Virton városkák egyik te-rén
kanadai hangulatot áraszt egy-eg-y
gyönyörű 22 láb magas totem-pol- e
Hogyan kerültek ezek oda?
Úgy hogy a kanadai légierő egyik
alakulata ezzel akarta háláját kife-jezni
azoknak akik oly kedvesek
szívesek voltak az alakulat legény-ségéhez
és tisztjeihez mikor — az
európai NATO-erő- k keretében —
a közelben állomásoztak Mint is-meretes
a kanadai alakulatok azó-ta
már Nyugatnémetországba tele-pültek
át
Já'Mm £H ti
mm-- m
rvt-- 9 KANADAI MAGYARSÁG 1967 november 11 (45) :% t
Ál OLVASÓ ÍRJA:
Burgenland:
Eris A imája
B lapjuk okt 7- -i számában Dél-tiroltól
Burgenlandig címen egy
Ausztria ellenes cikk jelent meg
amit nem hagyhatok szó nélkül
Hungaricus a cikkíró hullarablás-sal
vádolja Ausztriát Burgenland
elcsatolása miatt és kifogásolja
azt a bánásmódot amiben az ott
élő magyar kisebbségnek van ré-sze
a hatóságok részéről Mivel ez
jórészben nem fedi a valóságot és
amellett (a két népről és nem a je-lenlegi
államaikról van szó) zava-rólag
hat a jelenleg fennálló osztrák--
magyar baráti viszonyra a cik-ket
időszerűtlennek helytelennek
s a magyarságra nézve káiosnak
tartom a következő okoknál fogva:
Minden világosan goldolkodó
ember tisztán látta hogy a Párizs-környéki
békék ördögi szerzőit
nem a méltányosság és az igazság-ra
törekvés vezette amikor Bur-genlandot
Ausztriának ítélte ha-nem
az hogy éket verjen a két egy-másrautalt
nép: Ausztria és Ma-gyarország
közé Nem Ausztria
volt az amelyik ilyen követeléssel
állott elő Hogy elfogadta az kö-telessége
volt a suprema lex rei
publicae' alapján hiszen Burgen-land
ha nem is a Bánát de mező-gazdaságilag
művelhető terület
amire Ausztriának égető szüksége
volt amellett lakosságának túlnyo-mó
része németnyelvű és szárma-zású
volt Vajon nem ugyanazt csi-nálta
volna Magyarország ha egy
túlnyomóan magyar erdőben gaz-dag
területsávot csatoltak volna
hozzá? Egy alattomosan kifundált
terv volt ez melynek vermébe
Hungaricus is beleesett sokan má-sokkal
amit hatástalanná kell ten-nünk
azáltal hogy napirendre kell
térni felette Hullarablásról pedig
már azért sem lehet beszélni mert
voltak a történelem folyamán több-ször
is kedvező alkalmak mikor
Ausztria hatalmi erővel elfogla-lhatta
volna Burgenlandot de nem
telte
Fel kell tennünk a kérdést: Mit
nyerhetünk Burgenland kérdésének
feszegetésével? Kétségtelenül el-rontanánk
viszonyunkat Ausztriá-val
és elvonnánk vagy megoszta-nánk
figyelmünket a fő célt illető-en
egy aránylag csekélység érde-kében
Hiszen — ne feledjük el
egy percre sem — esküdt ellensé-gekkel
vagyunk körülvéve akik
korábbi területeink két harmadát
bitorolják s testvéreink millióit
tartják rabságban Három égtáj fe-löl
szuronyok merednek ránk és
mi még a negyedik oldalon álló
egyetlen barátunkat is magunkra
akarjuk haragítani? Magasabb in-telligenciára
vall-- e ez mint azé a
4 éves gyereké aki magára rántja
az elhagyott frigidaire ajtaját? Mi
magunk akarjuk elvágni azt az
Ausztrián keresztül vezető köldök-zsinórt
amelyen át jut el hozzánk
Nyugatról továbbra is a kulturális
táperö a szabad világ szellemi
áramlatai a Nyugat különböző se-gítsége
amelyek nélkül menthe-tetlenül
belezuhanunk és felolva-dunk
a Kelet szláv tengerében?
Ez a két nép osztrák és magyar
egymásra van utalva úgy politi-kailag
mint gazdaságilag és bé-kében
élt volna egymás mellett
ha a Habsburg imperializmus oly-kor
szembe nem állítja őket egy
Kedves Szerkesztő úr!
Érdeklődéssel olvastam múlt-heti
számotokban Mindszenty bí-borosról
írott kitűnő ismertetöt Ol-vasás
közben megelevenedett előt-tem
az ÁVO a Markó utcai bör-tön
melyben többek között hosz-sz- ú
kemény hónapokat töltöt-tem
el éppen azokban az időkben
Érdekes véletlen hogy a Kana-dai
Magyarság megjelenése után
pénteken a Telegram Page Seven
oldalán pillantottam meg a herceg-prímás
képét a vádlottak padján
Balján ülő fogházörmester aki a
harmadik emeleten volt osztályve-zető
abban az időben eléggé be-csületes
módon viselkedett a po-litikai
foglyokkal Amikor másod-szor
tértem a Markóba ismerős-ként
üdvözölt majd később egy
beszélgetés során beszélt a herceg-prímás
úrról s őszintén kijelentet-te
hogy a hercegprímás a tárgya-lások
után pár nappal — ítélethir-detés
előtt tőle az őrmestertől
kérdezte meg hogy mikor lesz
már a tárgyalás megtartva
— Tudja ez a Dr Fábián alapos
mással mely imperializmus egy-aránt
ránehezedett mindkettőjük-re
A Habsburgok küldték a nya-kunkra
a szláv Kollonichokat a
cseh Bach huszárokat meg a lé-zengő
Rittereket' akik majd mind
internacionálisak voltak: a Caraf-fá- k
Castaldok Pallaviciniek stb
Míg a vérbeli osztrák katonát Jó-kai
rajzolja meg Új Földesúr'-á-ba- n
(Állítólag Haynau szolgált
mintaképül és ez valószínű is
mert a nagyapámtól hallottam
hogy Haynau miután nyugalomba
vonult magyar zsinóros ruhában
járt be a szatmári vásárokra csen-gersim- ai
kastélyából) A 4S-a- s
szabadságharc idejében a bécsi nép
nem csupán tüntetett mellettünk
de megölte hadügyminiszterét fel-állította
a bécsi légiót Később dé-delgette
az ott állomásozó huszár-ezredet
Aztán jött az 56-o- s felke-lés
Amit az osztrák nép menekült-jeink
szeretetteljes befogadásával
bizonyított az örökké felejthetet-len
marad! Ha valaha is elkövetett
az osztrák nép a magyarság ellen
valamit azt mind elmosta a test-véri
szeretet és részvét tömegsze-ri- í
megnyilvánulása a népesség
minden rétege részéről Ennek
részletezésére nincs is szükség
Éppen ezért számomra meglepő
és szerintem elítélendő az az el-lenséges
gyűlölködő hang amely-ly- el
az említett cikk beszámol a
vörösvári „szégyenletes botrány-ról"
Ez a beszámoló a gyűlölködő
propaganda kétségtelen bélyegét
viseli magán A sovány tényeket
nem áll módomban ellenőrizni de
két éneknek letiltása alapján —
ami lehetetet egy helyi kis funkcio-nárius
baklövése is — az egész
kormányrendszerre diffamáló kö-vetkeztetéseket
levonni kissé me-iészn- ek
tartom A beszámoló a
magyar kisebbség elnyomásáról is
beszél de mellőzi a konkrét ese-tek
felsorolását Ha vannak ilye-nek
gyerünk elő velük Általáno-sításokkal
az olasz külügyminisz-térium
aligha lesz megelégedve
Bevallom semmit sem tudok a
burgenlandi közállapotokról de
annak alapján hogy ezt kivéve
még sohasem olvastam sérelmeik-ről
látatlanul is merném állítani
hogy úgy a romániai mint a cseh
és jugoszláv magyar kisebbségek
boldogok lennének ha olyan elnyo-másban
lenne részük mint a bur-genlandiaknak
Persze elismerem
hogy kisebbséginek lenni még
Utópiában sem lehet élvezet mert
mindenképpen megalkuvással jár
Megjegyzem még hogy a Dél
Tirolhoz való hasonlat meglehető-sen
sántít amennyiben — tudomá-som
szerint — az osztrák kormány
nem támasztott területi igényt
Dél Tirolra csupán a szerződés-ben
biztosított kisebbségi jogok
megadásához ragaszkodik a néme-tek
részére Különben is ez nem a
mi dolgunk Burgenland is csak
annyiban hogy szeretetteljes ér-deklődéssel
kísérjük kisebbségi
magyarjaink sorsát és emeljünk
szót érdekükben ha szükséges de
csak akkor ha tényleg szükséges
és akkor sem a gyűlölködés hang-ján
mert ha a múltban el is válasz-tott
bennünket a Lajta most és a
jövőben összeköt bennünket az
Andaui híd kürti Csaba István
„Hallom a lánccsbrgésL a vasfolyosón "
el
és
munkát végzett szegény öreggel
— mondotta nekünk fejcsóválva
— azt se tudta hogy fiú-- e vagy
lány
Most hogy a képet nézem las-san
vissza tér a múlt Az Actio Ca-tholi- ca
az F M ügy a MAO RT
a Pócspetriek Ott vagyok me-gint
közöttük a Markóban Hallom
a lánccsörgést a vasfolyosón a haj-nali
órákban amikor a „nyitás" el-maradt
mert kivégzés van
— Isten veletek bajtársak! — bú-csúzott
el hangos kiáltással az
utolsó útjára induló halálra ítélt s
mi könnyes szemmel kiáltottuk
vissza: Isten Veled Bajtárs! —
Hangzott a Ház még ma is hallom
sokszor
Hat évet töltöttem el különböző
müintézetekben Összeszedem a
múltat apró részleteit s ha időm
engedi egyszer folytatásokban
megírom
Jólszerkesztett újságodnak ma-radok
továbbra is hü olvasója
üdvözlettel
Barabás B' Károly
WL
É
Ék
'0
c JV
ÍJXZL rwwmmmwmwt
13