Kanadai Magyarsag, April 17, 1971

              ottal Kanadai Magyarság (#J6) J97I ipriii J7
HIR EK A NAGYVILÁGBÓL
' BREZSNYEV RAGYOGÓ beazó-melójá- ra
ős még ragyogóbb ter pf sötét árnyékot vet az — ár
ittfkfci'ó Hogyhogy — kérdezheti ty kapitalista — hát a szociális
ta gazdasági életbea is van árin
fltclö? Van 1067-be- n általános ár
emelést vittek végbe amely a vál
lalttok eredményességét emelte és
ísjjf az állam ahova ezt a „profi-to- T
beszállítják képes volt ipari
Waflktotésekre egy csomó pénzt
fwmtacL Azóta azonban a tenne
lNliyrtt alig nőtt viszont a ter
ii4nI kóltségek erősen emelked-tek'
é Így ma már a Szovjet köz
géaiesigba befektethető pénz aNg
jéMifrJa Ez nékik az árfnfládö
M már ott tartanak hogy Kond
Tk?r elvtárs egy szovjet „terve-df-%
azt javasolta a Pravdában
(tehát nyilvánosan!) hogy vagy
termeJjenek veszteséggel ilyen cik-ke
mint katucsni lábas fazék
stfei — lühti etek csak veszteség
ggfiítoM&etOk-- - vagy emeljék
fT as árakat Mivel az 1967-o- s ár
laisWstiél súlyos lázadások vol-tait
amibe a katonaságnak is be kei
lett avatkoznia Brezenyev érthe
toen nem akar árat emelni Ha
iMt akar akkor viszont veszte-ségre
kell termelnie (sok más na
gyen drága árut ki) Ez viszont a
további befektetéseket csökkenti
vagy (esti lehetetlenné Hogy akar
— több árut adni Ivánnak és
k?
A (DEMOKRATÁK meg vannak
áiaVa vdnök-önjelöltekk- eL Leg-utóbb
Eugene McCarthy az 1968-asenjel- ok
aki azóta még a Szená-tustól
is kiesett egy harmadik
pást — természetesen egy szélső
baloldali demokrata frakció — in-miiáaá- ról
nyilatkozott Akik jól is
Merik art mondják hogy ezt már
aaénee végi égősnek lehet tekinteni
Fmanaairozósa is van Igen de ha
fi magihoz vonta a szélső-galambok- at
ki szavaz Musktere vagy más-ra?
A középen átlók tálén de ezek
nem sekan vannak Így a párt sza-vazd
két esetleg három táborra
is ©aulának mag aszerint hogy
Jeakeon is indulni akar-- e majd? Ez
pedig — eíeve republikánus győ-aalm- st
jetsntene Amennyire azért
Iniádnoanal' Nixon vdksztdst' Í6-embe- rei
hogy George WaHaoe ne
induljon jövőre ugyanaAnyira áz-ást
is hogy — MaeCartby indul- -
KI MARAD VIETNAMBAN? E
pflamatban úgy néz ki hogy most
Máétrstg 284 ezer főnyi katonaság
marad ott bár Nbten foglalkozik
egy gyorsabb visszavonulási terv
vei te Az év végére mindenképpen
150 ezer körülire csökkenne az
amerikai katonaság amiből a re-pülök
a hajóhad és a tüzérség
lennének kombattánsak a többi
csak biztosító gyalogság vagy me-chanizált
„lovasság" de ezek mind
elszigetelt támaszpontokra vonul-nának
Természetesen még sok
minden változhatik amilyen mér-tékben
a galambok és médiájuk
szorgalmazzák az azonnali vissza-vonulást
De egy bizonyosnak lát-szik
— ha csak valami váratlan
HALDOKLÓ ÖCEANOK
Az ember ha egy hajón utazik
hullámzó oeeánon ágy érzi hogy
ez a hatakna- - víztömeg az egész
élet táplálója a föidon Az is
vagy legalábbis az volna ha sem
szennyezné be az ember aki az
óceánokon hajózik
Jecques Yves Cousteau a hires
mélyvízi kutató több mint 150 ezer
mérföldet utazott be az óceánok
életének Urwlmányozáeára az
utolsó 4 év alatt
Amit most összefoglalóan meg-állapított
az a legsúlyosabb ka
tasztrófa amit az ember elkép-zelhet
Nagyobb a H-bombá- nál
mert azt valaki túléli De ha az
óceánok „meghalnak" azt nem él
heti túl senki ós semmi ami szer-ves
életet 61 a Földön
£ NEM CSAK
AZ OLAJ!
Cousteau szerint
már haldekomak"
A haldoklás oka nem csak a sok
port felvert „olaj-szivárg- ás bár
olajjal mindenütt lehet Utálkozni
az óceánokon De ez nem annyi-ra
nagy hogy különös kárt tegyen
és nagyjából meg is lehet állítani
Két másik nagyobb baj van en-nél
ami megölheti az óceánokat
és ezzel együtt az embert is
Az egyik baj az hogy maga a
szárazföld van irtózatosan be-szennyezve
és az esők ezt a szeny
nyezéet végeredményben mfod az
óceánokba hordják A legkisebb
szennyeződés Is a WWön — az
óceánokba kerül és azok életét las-san
de biztosan megöli
A másik baj a modern halászati
technikában van Ma — Cousteau
szádat — a halászat nem egyéb
ratat a tengeri ólat megölése Vala
„Évszázados Emberek"
fi trilógia bofcjozo kötele
UrryffajtMI írás
LaayfttaB? Irtózatos!
Mire a oldalig áriam bsisaitigaálam Xtoft a
h"aáa'g"varaajtéfkalsasmséiiiNlteamm akniáysatammvadlatnukágtimsiaváilltrtcLe-tiaaüoé- tlak éfjBBBjePBPl aa snaWaBvaVaVa'Vv FTwi eKgpHPvsj éa-H- d tWéjteszettt tormákét a fáról éppen tesatf átta
ion a-Jiiry- det és feloldódtam abba a famtfa
aaiakrinbm -- minek iuottyu smbsriwlsftsájét Oá-b- or Áronnak U kcliatt esnie és — le kellett győznie
Az volt az agyatlan vigaszom és ma is aa: ha ö
mafónyo- - amá-a-r legytet a fa) U lagyöai majd
(talán )
De beváltom jöttek pillanatok amikkor aat sam
hátiam si báty ö — ott vostl Hyett élet — Minőst Be
caak aav daaáaá fantázia módim rTnn tvt lv ""aBw
BjBjRaTpvema' -- a] aaawanRiv wwaeePai aWwSaajSg AVVPeaeaV
lét írfc tta
Da paraac ott veatí Mátyást saégyeiHam maaja
Matt A tallamnNat a ténvakat ac issaasMrláa uaáaá
jBt"''T _ kicalnvbai — w% U midt iunnfUTlr
Hiteles a ragény
REGÉNY? Nem azl
Már „Az ffmasftol Kcaa4reM u asam tSpw#£k:
mtryan műfaj aa? RséyMk nem rsgényl Az valami
WWRtWJsj WaeW-WwII-aWl- jr wWrwl wíHrrVla uAWvVV Vt jfwPWarf
nincs csalakméoye" akogy a rohanó folyónak —a
Borzasának — sincs
Ez az írás nem írás hanem ac érzékeink perimé-taré- n
történő élet üzenete Amit az ember nem a
szemeivel olvas és nem az agyával fog meg hanam
valami titokzatos érzék ontja beléje a vérző törté
nést — ezt az eltévedt történelmet Ez az amit a
vak is olvashatna mert betűk nélkül árad elönt és
mcnck'llásro kényszerít Ez a történelem suta ref-J- —
bcnniwi'f rmlvel egvütt éltünk tudattalanul
amfg t ez a könyv hirtelen tudatotiá nsm tétté
l U „rioi:i:k ' — ez nem az agyunkat hanem
o diderdü kVooioszómálnkat jelenti
s
itcUb OCc&ROli
fordulat nem jön közbe — hogya
jövő évre vagyis a választási kam-pány
Igazi megindulásáig- - nem lesz
több mint vagy 50 ezer főnyi ame-rikai
haderő Vietnámban Nlxon
teljesen ki akarja kapcsolni a viet-námi
kérdést a választásokból
AZ ELSŐ POSEIDON nukleáris
tengeralattjáró amely egyszerre
több irányra beállítható H-bombá--
val
(MIRV) van felszerelve — a
James Madison — szolgalatba lé-pett
Ez nagyjelentőségű esemény
mert a MIRV igen hatásos védeke--
mikor a tengeri élet újjáélesztette
önmagét Ma ez lehetetlen mert a
modern halászati eszközökkel va-lósággal
felkaparják a tenger fe-nekét
Nem csak a kagylókat ha-lásszák
ki ily módon hanem meg-ölik
a tojásokat és lárvákat i
Shrimp-eke- t például elektronikus
ütésekkel hajtják ki a búvóhelyük-ről
Ilyen körülmények közt a ten-gerfenék
élete nem tudja megújí-tani
önmagát
---Y A SZÁRAZFÖLD
ÖLI MEG AZ ÓCEÁNOKAT
Ez és a szárazföldről állandóan
áramló szennyeződés teljesen meg-öli
az óceánokat
Cousteau azt mondja hogy —
sek más tudóssal szemben — az
ő véleménye az hogy még meg-menthetők
a haldokló óceánok
De ehhez azonnal hozzá kell fog-ni
méghozzá radikális eszközök-ke- L
Sajnos Nlxon elnök törvényja-vaslatából
hogy az amerikai parti
tengereket mentesítse a poltució-to- l
csak fecsegő de nem cselek-vő
Kongresszus miatt nem lesz
törvény
Cousteau diagnózisa szörnyű de
egyben Irtózatos felelősséget ró
azoknak a törvényhozóknak a vál-laira
akik pusztán pártpolitikai
vagy egyéni érdekből megakadá-lyozzák
a radikális mentési mun-kálatokat
Sokszor mondtuk már de most
ójból meg ketl ismételnünk: eny-n4r- e
kicsinyes saját politikai ér-dekéét
tekintő és mással nem to-rtk- tó
törvényhozása még talán so-hasem
volt az Egyesült Államok-nak
Talán nport-regény- ? Denegy azl A riport lenét
remek valóságos de esek azt Ifja meg amk lát
aat nem amit eltakarnak tétMe az évszázadok A ri
part nem hatol a bór alá ac évsaásadok életébe
Nem otvaeó élménye csak az íróé
Ic ac frás awmban a ml M élményünk esért so
dor magával — meaex BnmsgmdilAI Ezért fájdal-mas
aaért smbartsanai ssnberi acért vari ki az em-ber
homlokát a verejték Beért nagyja ab csapja
le hogy abban a ptttanatban felkapja és folyta
ta mohón zabálva véresre olvasott svammal ál
noa-álomtalai- ml
Ac éjfélt átttgorja ac ember Az 1 órit K még a
2 órát U Anitán stnébe jut hogy korán reggel k Ml adni a nyomdába ac elaO owal anyagát Mtt
áj már Wakidni! U U fekszik Anitán forgo
KMttc Végül it magoési: 3 óra! FanU FaMII Oda-támoly- og
M asttattoc felkapja a könyvet és — ol-vaa- aa tovább Már nem újságíró mér 6 is süllyed a
tajfán már magaaáltott saaalos aki a saját végzeté--
nn v snnMajaaatt
0 már tudom milyen méXaj ed Ahogy a
„végzetet" kimondtam estembe ugrott fiPOSZ el
A nömpürygfl végaat Írása — époaal
Aaóta obatatJamil ágakodlk bannam a rémület: a
mi véfiatOnké u?
Üristan !
A tötténaéet nem kmtartanatem mert We kellene
másolnom az egész könyvet
Ami a szibériai tajgán történt történik tz
egy úf életforma hlalahuláia Nem a kommunizmusé
amiben nem hisznek és amit lépten-nyomo- n becsap-na- k nem is egyetlen fajé — az „évszázados" oroszé
— hiszen legalább annyira nern orosz hanem egy
emberitn-embtrletls- n közösségé
A történilem előtti allgemhar kísérts atavlrmuia
ez de a barlang megnyugtató biztonsága nélkül A
zést vagy inkább: elrettentést je-lent
a Szovjet esetleges „első üté
sí" szándékaival szemben De ter-mészetesen
a világ galambjai akik
jobban összefognak mint akik a
Szovjettől a világ szabadságát fél-tik
ezt nem tűrik Ezért Waebtog
ton és London egyaránt felkészül
a várható „béke-tüntetésekr- e" a
skóciai Holy Loch-ba-n ahol ezek
a szubok a Polarisz-saubok- at fog-ják
felváltani — Az ember való-ban
nem érti: miért nem a szovjet-követsége- k
előtt tüntetnek? A
Szovjettől nem fémok? Amit a
Szovjet cárnál az jó amit az Egye-stilt
Államok csinál az rossz? Ha
valami bizonyos engedményekre
biztathatja a szovjet delegátusokat
a SALT-tárgyalások- on az pont
ezek az iJ Poseidon-szubo- k lehet-ne- k
Dekát a beketfttt szemd ult
raliberálizmus nem a saját szabad-ságáért
hanem a saját rabságáért
szurkol
NIXON VÁLASZTÁSI stratégia
jábsn sok a jntptfts ami azon-ban
nem kedvez az e$éiyiek Itt
van a „sisakosok" — az épitömua
kasok — eWdsgssiitése azáltal
hogy rájuk de más szak-mára
nem terjesztette ki a bér-pro-fit
eHeaőrzés valamelyes fokát
Most itt a másik: nem tud textil-kvótákat
biztosítani a keleti partok
textil-iparána- k ahogy eg-ba- n ígér-te
ami munkáseibocsétásokst von-hat
maga után Ee — a szintén el-lenséggé
vák farmereket még job-ban
maga ellen bőszíti azzal hogy
a pamut-termelé- s állami támogatá-sd- t
osökksAtetU Vajon kik azok
akik ezeket a tanácsokat adják
neki? Az ellenséges demokraták?
Mart ez rntnd a választ esélye
csökkenti
VL PAL PAPÁNAK is raegvM
nak a gondjai tasptem bedben dl
össze Rómában a Pflapokök Sataó-dus- a
A belga Wpepek azonban W
akarják hagyni a dalafátusek kft
zéf Suenens kerdtnáMst mt 8 a
reformmozgalom egyik kkgektf
vabb vezére A Papénak magván
ugyan a joga hogy kinevezzen ta-gokat
a SzMdusba de — éppen
ez a baj Ha kinevezi a legáemé-nyeb-b
tárna dóját neveti ki Ma am
neveai lu akkor mag — fét Wse'"?
Suenens kardsadiis — Ufcbt ktat
— annak a tervnek a híva hogy a
jövaodó pápákat ne a római Bíbo-rosok
KoHéfmtna válassza hanem
a Püspökök Mnódusa
Minden
fctpt
ac embert- -
azért
hanam
KÍNÁRÓL EZT ÍRTUK április
3-- 1 számunkban az első oldalon:
Ez Wvetl a gyanút hogy Ki- - na Is közrejátszott a váratlan (lao-szi)
visszavonulásban esetleg
valóban lehet valami megértése az
amerikaiakkal" Még azt is hozzá-tettük
hogy ez csak feltevés Most
azután rendkívül érdekes módon
igazolódik ez a gyanúnk A világ-sajtó
tele van moszkvai „híreszte-léssel"
hogy valóban Kína kívánta
a gyors visszavonulást aminek el-lenében
megígérte hogy nem en-gedi
az amerikai kivonulást zavar-ni
— Még ezek után sem mond
juk hogy így volt de azt igen
hogy — így lehetett
Az ILO teljes neve: Internatio-nal
Labor Organization vagyis
Aémaetközi munkásszervezet Az
ENSZ bizottsága és természete
sen tele van kommunistákkal és
társutasokkal A Genfben székelő
szervezet ez ideig volt ne
vtutH hogy amikor csak lehe-tett
anti-kapitalis- ta határozato-kat
hozett az Egyesült Államok
politikai Irányát és tevékenységét
állandóan támadta
Mivel az ILO antl-amerik- al pro-pagandájának
költségeihez Ame-rika
25%-ka- l Járult hozzá érthe-tő
hogy ez a magatartás nem tet-szett
sem az Itteni kormánykö-röknek
sem — az amerikai szak-szervezetek
központjának az
AFL-CIO-n- ak Ez utóbbi elnöke
George Meany azt követelte a
Kongresszustól hogy tartsa visz-sa- a
az ILO-na- k fizetett évi 73
millió dollár felét ami erre az év-re
még esedékes A Kongresszus
meg Is tette ezt Most termesze
teaen Genfben igen nagy a felhá-borodás
hogy Amerika nem tel-jesíti
az ENSZ iránt vállalt kötele-zattsége- it
Mondanunk sem kell
hogy egyedül Amerika az amely
fisét A Szovjetet már ki akarták
zárni az ENSZ-bö- l annyival tar-tozik
tagdíj egyebek fejében
de persze ezt nem lehetett meg
valósítani így a Szovjet továbbra
U Amerika és a többi fizetők pén-zén
folytatja az ENSZtevékeny
séfét az Amerika elleni propa
gandát
Mr Meanyt főleg az háborítot-ta
fal hogy az ILO egy szovjet
ügyvezető alelnököt választott
aki természetesen a legváltoza-tosabb
antl-amerik- al programokat
állította össze és a különféle pro
pagaoda-gyülések- et a szocialista
bunkó szeiakciója Az éhség a hideg a gyilkos ma
gdny össsomyai etteni wménytelan küzdelem az
anyagcsere dmtatorája — a amela tdMés irtózatos
éfetermajc
MUHos kaiUanagyanMI a kabirhatatlan szánva
désbdl a ramm ItanyaV Istanaégéből a szamunk
etttt alakul ki agy f liisliiág — Satédrw
Mm tartoask a kommanJammhoc legfeljebb az
emysmH kormönéorrt nmaaaágávsl jéarn la az „áj
határt" kereső amerikai séonírok vtlásja mart o-k- at
senki sem burcolu oda önként montak msghó
dftani az ismaretlen íóldat Nem emberi rand mart
ahnoc — Itft ksiL
Mégis valami bármennyire is szárnyán eáregad jltn de dl-iiálhimrfl- aiiif aananK sawvea fc4
jtsség amelyban ttytttt sam lehet étni és kéttm-Kűai- n
srm Amslybui csak egyetlen agyénl saabad
--ég van a magányos magdog lés Mf&
éj kBHiidf
jfsm
és
Kél
arról
és
és
és
jésiorsaaMM vwz
— a
Wniithékfú hssM swaisrkat
Be a tajpai Méaatfonna'' Mmt majd ac agyetlen „rm csira amiből az Annagaddoot tuMt ember _ tovább vinatl eaontjatban a besugárzott rákot és
derarmáK génjatt amatyakbOl korcsok vagy még
„ tm saAlainatL Be lehet ac tj saart-von- al ahol
4 istenaml ajVa kaű majd kandani mindent! u a tajgaé ssatíornu nam a haladé hanam a
IMIM ember tárat-sak- ni torsképa A gdp és az em
Irtrom saaécanflrnf náata Itdarcálom amit9l
„m tudok inafisibidnhsl
Be HMÍ
Ecket
Bn tnit nam áram aaag De ssdaaéc tt ambar
sz EMtEll akft magamban dédelgetek az meg-érheti!
Iitenem hát nem jobb rákban fájdalmasan el-pusztulni
?
Nem maga az Eposz a fontos mert az nem lenne
ha nem Irta volna meg valaki Ez a valaki t fontoi
Ezt az írót — ezt Gábor Áront — még otthonról
Ismerem Jóval Jlatalabb volt éíjgymég nálam II
t ' i
BJbtMBjftSjJASnS
adM mm mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmM
IMHHMIIIPW
PÁRIZS POLGÁRMESTERE kll
a kormány nevez ki (prefet) bejár
ta Anglia és Amerika nagyvárosált
hogy tanulmányozza Okét Párizs
hoz való viszonylatukban Első
helyre San Franciscot tette máso-dig
helyre Londont (jó tömegköz
lekedés) harmadikra — Terem
töm! — Clücagot negyedik Los
Angeles lett míg New York — a
tökutolsó Ezzel az eggyel ml is
egyetértünk New York már nem
város hanem emberek hangyabo
lya De a nagyon lokálpatrióta ős
New Yorkiak szemében ez —
kulturgyltkosság volt Mindenki
fel van háborodva és soha többé
nem akar Párizsba utazni
AzILO
országokban kívánja megrendez-ni
Mr Meany már rég kiléptette
az AFL-CIO- -t az ILO-bó- l mert
rögtön felismerte annak kommu-nista
propaganda céljait
Ez a nemzetközi munkásszer
vezet teljesen felesleges és kizá-rólag
a Szovjet imperializmus cél-jait
szolgálja Minden gyűlésen
még ha azt a házszabályok kiegé-szítésére
hívták is össze óriási
sorozatos támadásokat Intéz az
Egyesült Államok — külpolitikája
ellen Ml köze egy munkásszerve-zetnek
a külpolitikához miért
nem foglalkozik a szocialista or-szágok
elnyomott és kluzsorá
zott dolgozóinak a kérdéseivel?
Miért nem arról tárgyal hogy ad
Janak tisztességes lakást és bért a
szovjet-impériu- m országaiban?
Ezekről vagy egy szó sem esik
vagy ha esik a legnagyobb dicsé
ret hangzik el a szovjet munkás-paradicsomról
Az évi 73 millió amerikai hoz
zájáruiás tette Iafcetövé az ILO
kiterjedt Amerika-ellene- s propa
gandáját Mo ez erősen lecsök-ken
Néhány nagy propaganda-gyűlé- st
loröUek a kyv és
pamflet-kiadványo- k számát erő-sen
lecsökkentették több kis al
mazottat elbocsátottak de gondo-san
ügyeltek arra hogy ezek ne a
izooiaMsia országokból szármáz
zanak
Mindazokkal nem keN férni
hogy az ILO csődbe keritJ mert a
Szovjet majd ráparancsol a rab-e-r
szagaira hogy pótolják a kiesést
Moszkva maga nem Aeet esek
uralkodik
Hát igy néz ki az ENSZ egyik
„fttggettat" saervesete A t#bbl k
Ilyen
(U B)
dnikusabb De már akkor arra gondostam hogy a
történelmi ős akit a vállán cipaL inkább teker A
legenda lerögzíti nem engedi széttáguini Pedig eb-ben
a srácban irtózatos alkotóerő feszült Láttam
hogy még nem tudja tat Riportokat irt — az élet
apró porsenésait tálalta fal agy bulvárlapban Va-jén
réfén-- e egyei er arra hogy út épostt kéét frnie
mert ezt esek 6 tudja magrni senki más?
Az „Embert KakMrt" boaott ttaaae vsée
íaW EMvaiéam és aléiH a UliiHim Óriási frás
voW i
De — még hiányzott belőle valami Nam a snagá
nyowág — annak bugyrát aaóta is capeii — banam
a sefotdti paraOTcadnak fmm4m
Saabé Detaft mondu: „Az iré a faj kiélte stájar
laani Nam a salát sorsáé hanam a fajé A koMaktív
élatkttzoaaégé A magyaré Vagy — ac
r-- k mMt abban az áaoecban találkosiam a fal
kiáltó Májával" Ebban ac eposzban Gábor Áron si
vesztette az egyéniségét tgy Kalevala koitflfe leit
KoUtktlv emberi képUtíi vüJt Csakis azzal a magé
nyiesadggal válhatott ennre egyetatnasaá ami a
sarkában jár mint az árnyék
A saját életét írja la da u az élet esodáiotos
WoWfiöí kocosaéggd vdfm ne oivoaé eUtí Tele van
a magányos amhar molekuláris szsnvsdés ervei óe
ozak Is a Kalevala szintésiséba olvadnak
Nagy író? Ez o+teba rnafbaUrotás "Htbb en-nél
— „kiáltó ssift Enértam teérted őérte kwlt
Olyan hangosan olyan kflnnytttatö fáMswmmil
ahogy caak az évezredei múltját alvasalett are-szllen- c"
kiálthat aki szabad földön U örökre visz
szaborzongja az új tajgal Mcosség irtdaatát
Most valószínűleg magányosabb mint ott voft
Érzem hogy azt akarta mondani a kttéfU fél mm
Ithet áUlltttnl
Tajgi vagy szabad föld a fa nem ver gyökeret
Él talán de csak a fotoszintézis törvényeinek cn
gedelmeskedik Gyümölcse nincs Nem vetíti ön
magát Sohasem lehet belőle erdő!
örökké magányos marad
Étért — t ml végzetünk eposza ez
(béWy béU)
1