000572 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ím m vVívt s-V- 1 síi í4r ns £- - r 2&? Nem sokaság í HUNGAÉIAN LIFE 0 10 hanem Lélek s szabad nép lesz r 1 csuda dolgokat MAGYAR ELET lírgeel InJf(Kndínl BERZSENYI Canadian H etlly U Üe HungtrUq Languge Vol 33 48 XXXIII évfolyam 48 szám im December 13 Szombat Ara: 40 ccnl V Az oroszok lezárták a lengyel határt: Mi lesz veled Lengyelhon? Az iraki—iráni háború győztese Az Air Canada repülőtársaság 95%-a- l Tel akarja emelni a belföldi szál-lítás tarifáját — A mexikóiak azt remélik hogy a Sierra Madrc-hegységb- cn megtalálták a világ legnagyobb urániumlclőhelyét — A Szovjetunióban azokat a „Volga-németeket- " akik kérvényezték Nyugat-Németország- ba való telcpc-désiik- et katonai szolgálatra hívták he és Afganisztánba küldték — Az Egyesült Államok nem ismerte cl a trónkövetelő Reza herceg az elhunyt sah fiának örökösödési jogát az iráni trónra — Carter elnök évi 69630 dollár nyugdíjat kap majd ezenkívül 1 milliót „folyó ügyeinek" felszámolására — 275 tonna lapis lazuli-ckköv- et sok millió dollár értékű urániumot „szállítottak" el eddig a szovjet megszálló erők Afganisztánból — Kanada feloldotta a gabona-tilalm- at a Szovjettel szemben amiért Washington részéről Ottawa éles bírálatban részesült — Az olasz belügyminiszter lemondott miután a közvélemény ki-fogásolta hogy a földrengés áldozatainak nyújtott segítség nem elég gyors és nem kielégítő — Irak és Irán eddig legalább 10 milliárd dollárnak megfe-lelő veszteséget szenvedett egyenként az olajkutakat és finomítókat ért há-borús károk következtében Az olajszállítások elmaradásából keletkezett vesz-teség eléri a 8 milliárd dollárt — A pápa Advent első vasárnapján kiadta második cnciklikáját melynek neve — első szavai után — „Isten gazdag ke-gyeim-é" — Az amerikai parlament különbizottsága megállapította: „Kennedy elnök meggyilkolásánál feltételezhető egy második gyilkos is" (Az FBI vi-szont tagadja) A MEGSZOKOTT SZOVJET RECEPT SZERINT Szovjet csapatok lezár-ták Lengyelország nyugati határát A Kelet-Németországb- an tartózkodó nyugati diplomaták és újságírók ér-tesítést kaptak hogy — egyelőre — december 29-i- g nem léphetik át a lengyel határt Ugyanekkprazame-rika- i szatellitek élénk csa patmozgásokat figyeltek meg úgy a keletnémet mint az orosz és csehszlovák ha-tár mentén Lengyelország körülzárá-sa elszigetelése — a meg-szokott szovjet recept sze-rint (1956: magyar 1968: csehszlovák) — végbe-ment Most már csak az idő kérdése mikor kerül a sor Lengyelország lerohanására és vele együtt a szabad szakszervezetek szétveré-sére HOGYAN REAGÁL A NYUGAT? Szintén a megszokott re-cept szerint: tiltakozik a már úgyis kimúlt „detente" felmondásával fenyegetőzik — Muskic amerikai kül-ügyminiszter sietve kijelen-tette: „Lengyelország szovjet lerohanását az Egyesült Államok nem fogja fegy-veres erővel megakadá-lyozni" Mintha csak Eisenhower el-nököt-hallan-ánk1- aki- - 1956- - ban szintén biztosította Moszkvát hogy a magyar szabadságharc leverését szovjet „belügynek" tekinti Egyszerűen érthetetlen Washington magatartása: ha a lengyel események miatt nem is akar háborút akkor is miért „bíztatja" mintegy ilyen kijelentések-kel a Kreml urait: „Nyu-godtan verjétek le a lengyel munkások mozgolódását czért mi nem indítunk há-borút" Mert azt tudhatnák hogy Moszkvát diplomáciai gazdasági fenyegetések nem hatják meg Az egyetlen ami Brezsnyevéknek impo-nál: a határozottság és az erő MI KÉSZTETHETI MOSZKVÁT AZ INVÁZIÓRA? Az Egyesült Államok az elnökválasztás óta átme ncti állapotban van A Carter-adminisztrác- ió még tehetetlenebb mint ed-dig és Reagan még nincs hatalmon Moszkva nagyon jól tudja hogy a Reagan-kormány ilyen lelkiismeret-lenül nem nyelné le a len gyei inváziót nem sietne eleve kijelenteni hogy eb-ben az esetben sem forog fenn a háború veszélye — így Brezsnyevék sietnek most „megoldani" a lengyel kérdést még január 20 Reagan beiktatása előtt MI TÖRTÉNT A LENGYEL HATÁROK LEZÁRÁSA ELŐTT? Jan Narozniak és Piotr Sapielo lengyel munkásokat azzal vádolta a politikai rendőrség hogy „államtit-kokat tartalmazó okmányo-kat juttattak ki Nyugatra" Ezért a két munkást letar-tóztatták mire a varsói dueiuiuvctt iiiuiiKUösaga ui-- 1 Mark MacGuigan Kanada külügyminisztere a madridi Európai Biztonsági Konferencia alkalmából elmondott beszédében szakított Ottawa eddig tapasztalt óvatos udvariaskodó magatartásával a Szov-jetunióval szemben mert élesen fogalmazott filippikájában rámuta-tott arra: egyetlen országnak sincsenek külön előjogai arra vonatko-zóan hogy megállapítsa „Amit mi teszünk az helyes de amit Ti tesztek az viszont élesen bírálható " MacGuigan többek között ezeket olvasta rá a Kreml vezetői fejére: — „Az afgán invázió a Kelet— Nyugat közötti kapcsolatok mély-pontját jelzi egyben veszélyezteti a détente ügyét Bárhogyan is tekintjük a katonai beavatkozás tényét a nemzetközi élet egyik legsúlyosabb válságát robbantotta ki mert a Szovjetunió közvetlen módon alapjaiban ásta alá a szuverén állami egyenlőség és a nemzetek önrendelkezésének elveit Afganisztán árnyéka mindaddig fagyossá teszi a détente légkörét amíg szovjet csapatok tartózkodnak az ország területén" AZ EMBERI JOGOK FRONTJA Az emberi jogok frontján MacGuigan ugyancsak keményen kiállt mert kijelentette: egyetlen olyan országnak — amely aláirta a Hel-sinki Egyezményt — sincs joga arra hogy önkényesen megállapítsa mi helyes és mi helytelen a nemzetközi arénában — „A Szovjetuniónak tiszteletben kell tartania a nemzetközi kö-- 1 telezettségeket 'melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata meghirdetett" — mondotta a külügyminiszter ELLENTÁMADÁSI KÍSÉRLETEK Miközben MacGuigan felszólalt ugyanabban az időben egyszerre kel szovjet „nagyágyú" iparkodott elhárítani a sorozatos támadáso-kat amelyeket a 35 állam felszólalóinak nagyrésze a bírálatok pergő-lüzénc- k formájában zúdított Moszkvára ' BREZSNYEV MELLÉBESZÉL Az egyik nem volt más mint maga Leonid Brczsnyev aki fel Feszültség Jordánia cs Szíria között takozó sztrájkba kezdett A lengyel munkásság újabb győzelmet aratott: a két munkást kiengedte'k a börtönből A lengyel szabad szak-szervezet nagy önmérsék-letet tanúsított: Walesa a szakszervezetek elnöke le-beszélte a lengyel vasutaso-kat a sztrájkról nehogy ürügyet szolgáltassanak a szovjet invázióra mondván hogy az veszélyezteti a Ke-lct-Németország-ban tartóz-kodó orosz csapatok után-pótlását Minden hiába! Ugy lát-szik a Szovjetunió látja hogy a szabad lengyel szakszer-vezetek léte azt jelenti hogy a szovjet mintájú kommunista diktatúra Lengyelországban megbu-kott A Párt kezéből kicsú-szott a korlátlan hatalom ami a rendszer belső bom-lását okozhatja Ez a fo lyamat meg feltartóztat-hatatlanul átterjedhet a többi csatlósországokba is Végeredményben ezért ké szül a Szovjetunió Lengyel-ország lerohanására — Walesa viszont kijelentette-„Vegy- e tudomásul a Szov-jetunió hogy mi nem va-gyunk Csehszlovákia: ha az orosz csapatok bevo-nulnak hazánkba — mi ellenállunk!" SZÁDAT ELNÖK NYILATKOZATA Szádat egyiptomi a „Der Spiegel" munkatársának az irak— iráni háborúval kapcsolat-ban Többek között hangsú-lyozta: „Ennek a háborúnak — bármely fél is győz — csaK egy gyozicsc lesz: a A háború a végkimerü-lésig tart s akkor ez a fon-tos térség mint ajándék hull Moszkva ölébe Eddig — amíg a sah uralkodott Irán-ban — katonai uralma meg gátolni a szovjet ter-jeszkedést most azonban már nincs egy olyan hata-lom ebben a térségben (folytatás a 2-i- k oldalon) Közeledik a Karácsony: GONDOLJUNK A MAGYAR MENEKÜLTEKRE! Közeledik Karácsony a béke es az öröm ünnepe Gon-doljunk az európai menekülttáborokban a beutazási enge-délyre várakozó honfitársainkra és igyekezzünk az ők Karácsonyukba is egy kis örömet lopni A várakozás a bizonytalanság szörnyű lelki válságot idézhet elő ilyenkor kell a segítség Adományunk talán a kétségbe-eséstől mentheti meg őket A magányt az elhagyatott-ságot sohasem érzi annyira az ember mint Karácsony-kor Ilyenkor százszorosan jól esik a tudat: valahol Ka-nadában gondolnak ránk magyar testvéreink! Utoljára 1977-be- n indított gyűjtést a menekültekért Ka-rácsonykor a Magyar Élet Azóta a Kanadai Magyar Alap gondoskodott a menekültjeinkről Az idén a Magyar Alap nem indít semmiféle gyűjtést: a folytonos támadások között a vezetőségnek erre nem maradt energiája (Re-méljük a jövőben a támadások megszűnnek és a Magyar Alap újra teljesítheti hivatását) Ezért veszi kezébe az idén a gyűjtést menekültjeinkért a Magyar Élet Adományainkat küldjük minél hamarább az alábbi címre (feltüntetve hogy karácsonyi gyfiitésről van szó): Hungárián Life 6 Alcina Ave Toronto Ont M6G 2E8 Az adakozók neveit az újságban közöljük Kívánságra „In- - comiax-nyugia- t" adunk elnök nyilatkozott Szovjetunió tudta Kanada „letette a garast" Madridban használta Urho Kckkonen finn államelnök moszkvai fogadásának al-kalmát arra hogy megállapítsa: — „Nem tévesztjük szem elől azt a tényt hogy egyesek (egyesek?) amadridi konferenciát nem ügyintézésre hanem közönséges propaganda-fó-rum számára szeretnék felhasználni olcsó szónoki fogásokra alapozva Mi azonban elszántan visszautasltjuk az efféle kísérlete-zéseket Mi továbbra is a détente a biztonság és a békés jövő érde-keinek útján haladunk" (???) — harsogta Brezsnyev A másik „támadás-elhárító- " maga a Madridba kiküldött szovjet fő-megbíz- ott Leonid Iljicsov volt aki az EFE spanyol hírügynökség tudósítója előtt fogalmazta dörgedelmét: — „A béke ellenségei arra használják fel a konferenciát hogy fokozzák a nemzetközi feszültséget" „KANADA LETETTE A GARAST" "MacGuigan beszédének következő része külön figyelmet érdemel mert mindezideig Kanada lcgnyomatckosabb és főleg egyértelmű ki-állásának számít az emberi jogok megsértőivel szemben: — „Amióta a Helsinki Paktumot aláírták nagy szomorúsá-gunkra szolgál hogy azóta számtalan személyt tartóztattak le szám-űztek üldöztek elítéltek bíróság elé állítottak csupán amiatt mert ezek a személyek megpróbálták a Helsinki Paktum előírásainak be-tartását figyelni mely jogot maga a Paktum biztosított nekik!" LE A SZABAD MOZGÁS KORLÁTAIVAL! A szovjet disszidensek szomorú sorsára való kanadai utalás ké-nyelmetlen helyzetbe sodorta az oroszokat: jelenleg 44 szellemi ellen-állóról tudnak akiket munkatáborokba küldtek csupán amiatt mert ellenőrizni próbálták a Paktum előírásainak betartását így Jurij Orlov a szellemi ellenállók egyik vezére a madridi konferencia elő-estéjén éhségsztrájkba kezdett hogy ezzel is tüntessen a szovjet jog-sértések ellen Végül MacGuigan régóta fájó pontot érintett: a szabad mozgás a szabad távozás jogát mely nemzetközi jog felsőbbrendű mint a szovjet belföldi mozgáskorlátozó törvényhozás Hitler és Kissinger írla Frcy András Az elmúlt héten nem csak a nagy ese-mények mutatták a nemzetközi politika sodrát hanem néhány aprónak látszó jel is Ezek közé tartozott az a megjegyzés melyet a Kanadában is közvetített ameri-kai Public Broadcasting televíziós adásá-ban tett Bili Moyers amikor Brzezinski-- t Carter külügyi tanácsadóját interjúvolta meg Moyers azoknak a művelt es Jrni-ttid- ó baloldali fantasztáknak a soraiban tűnt fel akiket Kennedy elnök szabadított rá az amerikai közéletre És most azzal kezdte beszélgetését Brzezinski-ve- l hogy amikor aznap reggel Washingtonba érke zett meglepte lioev az emberek óév ame rikai-or- osz atompárbajt lehetségesnek tar-tanak Lépésről-lépésr- e Ennek fő érdekessége nem abban van hogy ez a lehetőség mennyire valószínű Hanem abban hogy a washingtoni közhan gulat megváltozását a Carter-fél- e pacifiz-mu- s gyöngülését ma már mindenki láthat ja tehal nyilván a szovjet-nagykovetse- g is Ami azért fontos mert nagyarányú atom-háborút csak abban az esetben lehet elke-rülni ha Washington cl van rá szánva és ha ezzel az oroszok tisztában vannak Ilyen nagyszavakkal azonban óvatosan kell bánni úgyhogy az előbbiekhez fenn-tartásokat kell hozzáfűzni A NKontól és Kissingertől inaugurált Fordtól folytatott és Carter idején még egy-oldalimba vált détente-politik- a láttán ala-kult ki a Kreml falai közt az a vélemény hogy Amerika bekerítésére ugyanolyan tak-tikái lehet követni mint amit Hitler alkal mazón nagy siKerrei is augusztusáig a nyugat-európ- ai hatalmakkal szemben Va-gyis hogy lépésről-lépésr- e kell haladni mindig csak annyit szabad egyszerre kö-vetelni hogy az ellenfél az elszenvedett kudarcért azzal vígasztalhassa maeát ezért az ügyért nem lett volna érdemes háborúhoz folyamodni Ez a politika az oroszok számára is bevált ' így lehetett Kubát a Szovjetunió tengeri és légi támaszpontjává tenni az Egyesült Államok altestének a közelében így történt hogy Afrika közepén Angolát Kelet-Afrikába- n pedig Abesszíniai (Etió-piát) simán a nyugat ellenállása nélkül tudtak beilleszteni a szovjet katonai háló-zatába így nézték végig ijedten kábultan az amerikaiak és a szaúdiak hogy az ará-biai félszigeten keletnémet és kubai csapa-tok Del-Jeme- nt megszállják és szovjetcsat-lóssá tegyék úgy hogy ennek az arab és mozlem országnak az elnyelése ellen a pán-arab mozgalmat és 22 tagállamát képvi-selő Arab Liga és a pán-mozle- m gondola-tot megtestesítő s 49 tagállammal rendel-kező Iszlám Konferencia vagy akár csak egy szál arab vagy mohamedán kormány tiltakozott volna Amiben Ribbentropnak igaza volt Amikor ezt a hallgatást a francia kül-ügyminiszter szóvátette egy nemrég Pá-rizsban járt szaúdi herceg előtt a válasz ez volt: — Ha a nagyok félnek a kicsik nem lehetnek túl bátrak Ez persze még a Reagan előtti időkben történt Abban a helyzetben nem csak a Dél-Jeme- n iránti arab szolidaritás elilla-nás- a volt megszokott dolog hanem az is hogy Amerika állandó hátrálása az oroszok-ban azt a meggyőződést keltette: nagy há-ború felidézésének a veszélye nélkül hó-díthatnak meg újabb és újabb országokat Ezért vonultak be Afganisztánba és czért állnak készen arra hogy a lengyelek csuklóján még szorosabbra fogják a világ-háború végén rájuk rakott bolsevista bi-lincset így merül fel a kérdés hogy hol az a határ hogy van-- c egyáltalán olyan határ amelyen túlmenve kockázatos dolog lenne Amerikát provokálni S így nyomul itt megint előtérbe a hitleri párhuzam- - ő is 'azelőtt dilemma előtt állt hogy meddig mehet el angol és francia hadüze-net rizikója nélkül Hitler külügyminisztere IUbbentrop kitartott amellett a nézete mellett hogy Londonban es Párizsban fenycgetfídznck ugyan de fegyverhez nyúlni nem fognak Igaza is volt A Balkán és a Közép-Kel- et 1939 szeptemberében Anglia és Fran-ciaország megüzente a háborút de jó ideig — amíg rajtuk múlott — jóformán egy puskát sem sütöttek el Ezt a torz állapo-tot hívták a franciák úgy hogy „vicces háború" (drole de guerre) s ha ennek nem vetett volna véget Hitler azzal hogy 1940 májusában benyomult Franciaországba a katonák talán még most is olt üldögélné-nek a Maginot-von- al a francia határcrő-dítménye- k lankáin Ilyen idill volt a carteri időszak is En-nek vetett véget — remélhetőleg — Reagan megválasztása amitől sokan Amerika kül-politikai magatartásának gyökeres és tar tós megváltozását várják inegpedig nem csak olyanok akik ezt szükségesnek tart-ják hanem olyanok is akik félnek tőle így például az üzletemberek pacifiz-musána- k hangot adó londoni Financial Ti-mes amely úgy látja föl kell készülni ar-ra az eshetőségre hogy az Irak és Irán közti háború következményei amerikai-or- osz összeütközésbe torkollnak Az angol pénzügyi napilap emlékeztet rá hogy Bismarck előre megmondta: a balkáni zavarok nagy konflagrációra fog-nak vezetni S hogy most ez áll a Közép-Keletr- e is ahol minden egyes állam vágy kívülről -- jövő támadástól vagy pedig belső felfordulástól tart Tetejében úgymond az arab államok egymás ellen is dolgoznak pontosan úgy ahogy a balkáni kormányok tettek az első világháború előestéjén A veszély most főleg onnan eredhet te-szi hozzá a Financial Times hogy az ame-rikaiak is és az oroszok is biztosították közé-p- keleti szövetségeseiket: végső szükség esetén számíthatnak az ő (mármint Was-hington vagy Moszkva) katonai segítségé-re A Perzsa-öböln- él folyó háború és az arab államok közti villongás pedig oda ve-zethet hogy egy közép-kele- ti állam ennek az ígéretnek a beváltását fogja kívánni — például Szaud-Arábi- a kormánya az Egyesült Annamok Szíria pedig a Szovjet-unió katonai közbelépését fogja kérni Légihíd Szovjet-Ázsiáb-ól Arábiába A közép-kele- ti helyzet kuszaságára különben jellemző hogy ugyanaz a Szaúd-Arábi- a melynek biztonsága Washingtontól várt katonai segítségen nyugszik megen-gedte hogy titokban orosz hadianyagot szállítsanak Irakba szaúdi kikötőkön és re-pülőtereken keresztül Külön iróniája a sorsnak hogy az egyik ilyen légi híd mely a szaúdi Bada-nah-repülőtér- re önti az orosz fegyvereket 'és muníciót abból a Taskent-bő- l ível Ará-bia felé amely az Afganisztánnal határos üzbég szovjetköztársaság katonai bázisa az egész világ orra alá dörgölve azt a tényt hogy Afganisztán megszállásával az oroszok nem csak Pakisztán és Irán ha-nem Arábia az egész Közép-Kel- et fele is újabb katonai ugrópontra tettek szert Azt is meg kell említeni hogy a Finan-cial Times nem áll egyedül amikor azt hiszi hogy a közép-kele- ti bonyodalmak nagy háborút okozhatnak A londoni Daily Telegraph szerint Lengyelország még a Közép-Keletn- él is veszélyesebb aknamező főleg azért mert szárazföldi haderők dol-gában ma a Szovjetunió a legerősebb ha-talom de gazdasági és szociális szempont-ból a szovjet agyaglábakon áll cs a bizony-talanság érzéséből könnyen születnek meg hisztérikus elhatározások Hogy ez miben nyilvánulhat meg és hogy egyáltalán komolyan kell-- e számolni s milyen formában egy nagy háború lehe-tőségével arra vonatkozóan legközelebb próbáljuk majd idézni és politikai mérleg-re tenni katonai szakértők véleményét
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 13, 1980 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1980-12-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000568 |
Description
Title | 000572 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ím m vVívt s-V- 1 síi í4r ns £- - r 2&? Nem sokaság í HUNGAÉIAN LIFE 0 10 hanem Lélek s szabad nép lesz r 1 csuda dolgokat MAGYAR ELET lírgeel InJf(Kndínl BERZSENYI Canadian H etlly U Üe HungtrUq Languge Vol 33 48 XXXIII évfolyam 48 szám im December 13 Szombat Ara: 40 ccnl V Az oroszok lezárták a lengyel határt: Mi lesz veled Lengyelhon? Az iraki—iráni háború győztese Az Air Canada repülőtársaság 95%-a- l Tel akarja emelni a belföldi szál-lítás tarifáját — A mexikóiak azt remélik hogy a Sierra Madrc-hegységb- cn megtalálták a világ legnagyobb urániumlclőhelyét — A Szovjetunióban azokat a „Volga-németeket- " akik kérvényezték Nyugat-Németország- ba való telcpc-désiik- et katonai szolgálatra hívták he és Afganisztánba küldték — Az Egyesült Államok nem ismerte cl a trónkövetelő Reza herceg az elhunyt sah fiának örökösödési jogát az iráni trónra — Carter elnök évi 69630 dollár nyugdíjat kap majd ezenkívül 1 milliót „folyó ügyeinek" felszámolására — 275 tonna lapis lazuli-ckköv- et sok millió dollár értékű urániumot „szállítottak" el eddig a szovjet megszálló erők Afganisztánból — Kanada feloldotta a gabona-tilalm- at a Szovjettel szemben amiért Washington részéről Ottawa éles bírálatban részesült — Az olasz belügyminiszter lemondott miután a közvélemény ki-fogásolta hogy a földrengés áldozatainak nyújtott segítség nem elég gyors és nem kielégítő — Irak és Irán eddig legalább 10 milliárd dollárnak megfe-lelő veszteséget szenvedett egyenként az olajkutakat és finomítókat ért há-borús károk következtében Az olajszállítások elmaradásából keletkezett vesz-teség eléri a 8 milliárd dollárt — A pápa Advent első vasárnapján kiadta második cnciklikáját melynek neve — első szavai után — „Isten gazdag ke-gyeim-é" — Az amerikai parlament különbizottsága megállapította: „Kennedy elnök meggyilkolásánál feltételezhető egy második gyilkos is" (Az FBI vi-szont tagadja) A MEGSZOKOTT SZOVJET RECEPT SZERINT Szovjet csapatok lezár-ták Lengyelország nyugati határát A Kelet-Németországb- an tartózkodó nyugati diplomaták és újságírók ér-tesítést kaptak hogy — egyelőre — december 29-i- g nem léphetik át a lengyel határt Ugyanekkprazame-rika- i szatellitek élénk csa patmozgásokat figyeltek meg úgy a keletnémet mint az orosz és csehszlovák ha-tár mentén Lengyelország körülzárá-sa elszigetelése — a meg-szokott szovjet recept sze-rint (1956: magyar 1968: csehszlovák) — végbe-ment Most már csak az idő kérdése mikor kerül a sor Lengyelország lerohanására és vele együtt a szabad szakszervezetek szétveré-sére HOGYAN REAGÁL A NYUGAT? Szintén a megszokott re-cept szerint: tiltakozik a már úgyis kimúlt „detente" felmondásával fenyegetőzik — Muskic amerikai kül-ügyminiszter sietve kijelen-tette: „Lengyelország szovjet lerohanását az Egyesült Államok nem fogja fegy-veres erővel megakadá-lyozni" Mintha csak Eisenhower el-nököt-hallan-ánk1- aki- - 1956- - ban szintén biztosította Moszkvát hogy a magyar szabadságharc leverését szovjet „belügynek" tekinti Egyszerűen érthetetlen Washington magatartása: ha a lengyel események miatt nem is akar háborút akkor is miért „bíztatja" mintegy ilyen kijelentések-kel a Kreml urait: „Nyu-godtan verjétek le a lengyel munkások mozgolódását czért mi nem indítunk há-borút" Mert azt tudhatnák hogy Moszkvát diplomáciai gazdasági fenyegetések nem hatják meg Az egyetlen ami Brezsnyevéknek impo-nál: a határozottság és az erő MI KÉSZTETHETI MOSZKVÁT AZ INVÁZIÓRA? Az Egyesült Államok az elnökválasztás óta átme ncti állapotban van A Carter-adminisztrác- ió még tehetetlenebb mint ed-dig és Reagan még nincs hatalmon Moszkva nagyon jól tudja hogy a Reagan-kormány ilyen lelkiismeret-lenül nem nyelné le a len gyei inváziót nem sietne eleve kijelenteni hogy eb-ben az esetben sem forog fenn a háború veszélye — így Brezsnyevék sietnek most „megoldani" a lengyel kérdést még január 20 Reagan beiktatása előtt MI TÖRTÉNT A LENGYEL HATÁROK LEZÁRÁSA ELŐTT? Jan Narozniak és Piotr Sapielo lengyel munkásokat azzal vádolta a politikai rendőrség hogy „államtit-kokat tartalmazó okmányo-kat juttattak ki Nyugatra" Ezért a két munkást letar-tóztatták mire a varsói dueiuiuvctt iiiuiiKUösaga ui-- 1 Mark MacGuigan Kanada külügyminisztere a madridi Európai Biztonsági Konferencia alkalmából elmondott beszédében szakított Ottawa eddig tapasztalt óvatos udvariaskodó magatartásával a Szov-jetunióval szemben mert élesen fogalmazott filippikájában rámuta-tott arra: egyetlen országnak sincsenek külön előjogai arra vonatko-zóan hogy megállapítsa „Amit mi teszünk az helyes de amit Ti tesztek az viszont élesen bírálható " MacGuigan többek között ezeket olvasta rá a Kreml vezetői fejére: — „Az afgán invázió a Kelet— Nyugat közötti kapcsolatok mély-pontját jelzi egyben veszélyezteti a détente ügyét Bárhogyan is tekintjük a katonai beavatkozás tényét a nemzetközi élet egyik legsúlyosabb válságát robbantotta ki mert a Szovjetunió közvetlen módon alapjaiban ásta alá a szuverén állami egyenlőség és a nemzetek önrendelkezésének elveit Afganisztán árnyéka mindaddig fagyossá teszi a détente légkörét amíg szovjet csapatok tartózkodnak az ország területén" AZ EMBERI JOGOK FRONTJA Az emberi jogok frontján MacGuigan ugyancsak keményen kiállt mert kijelentette: egyetlen olyan országnak — amely aláirta a Hel-sinki Egyezményt — sincs joga arra hogy önkényesen megállapítsa mi helyes és mi helytelen a nemzetközi arénában — „A Szovjetuniónak tiszteletben kell tartania a nemzetközi kö-- 1 telezettségeket 'melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata meghirdetett" — mondotta a külügyminiszter ELLENTÁMADÁSI KÍSÉRLETEK Miközben MacGuigan felszólalt ugyanabban az időben egyszerre kel szovjet „nagyágyú" iparkodott elhárítani a sorozatos támadáso-kat amelyeket a 35 állam felszólalóinak nagyrésze a bírálatok pergő-lüzénc- k formájában zúdított Moszkvára ' BREZSNYEV MELLÉBESZÉL Az egyik nem volt más mint maga Leonid Brczsnyev aki fel Feszültség Jordánia cs Szíria között takozó sztrájkba kezdett A lengyel munkásság újabb győzelmet aratott: a két munkást kiengedte'k a börtönből A lengyel szabad szak-szervezet nagy önmérsék-letet tanúsított: Walesa a szakszervezetek elnöke le-beszélte a lengyel vasutaso-kat a sztrájkról nehogy ürügyet szolgáltassanak a szovjet invázióra mondván hogy az veszélyezteti a Ke-lct-Németország-ban tartóz-kodó orosz csapatok után-pótlását Minden hiába! Ugy lát-szik a Szovjetunió látja hogy a szabad lengyel szakszer-vezetek léte azt jelenti hogy a szovjet mintájú kommunista diktatúra Lengyelországban megbu-kott A Párt kezéből kicsú-szott a korlátlan hatalom ami a rendszer belső bom-lását okozhatja Ez a fo lyamat meg feltartóztat-hatatlanul átterjedhet a többi csatlósországokba is Végeredményben ezért ké szül a Szovjetunió Lengyel-ország lerohanására — Walesa viszont kijelentette-„Vegy- e tudomásul a Szov-jetunió hogy mi nem va-gyunk Csehszlovákia: ha az orosz csapatok bevo-nulnak hazánkba — mi ellenállunk!" SZÁDAT ELNÖK NYILATKOZATA Szádat egyiptomi a „Der Spiegel" munkatársának az irak— iráni háborúval kapcsolat-ban Többek között hangsú-lyozta: „Ennek a háborúnak — bármely fél is győz — csaK egy gyozicsc lesz: a A háború a végkimerü-lésig tart s akkor ez a fon-tos térség mint ajándék hull Moszkva ölébe Eddig — amíg a sah uralkodott Irán-ban — katonai uralma meg gátolni a szovjet ter-jeszkedést most azonban már nincs egy olyan hata-lom ebben a térségben (folytatás a 2-i- k oldalon) Közeledik a Karácsony: GONDOLJUNK A MAGYAR MENEKÜLTEKRE! Közeledik Karácsony a béke es az öröm ünnepe Gon-doljunk az európai menekülttáborokban a beutazási enge-délyre várakozó honfitársainkra és igyekezzünk az ők Karácsonyukba is egy kis örömet lopni A várakozás a bizonytalanság szörnyű lelki válságot idézhet elő ilyenkor kell a segítség Adományunk talán a kétségbe-eséstől mentheti meg őket A magányt az elhagyatott-ságot sohasem érzi annyira az ember mint Karácsony-kor Ilyenkor százszorosan jól esik a tudat: valahol Ka-nadában gondolnak ránk magyar testvéreink! Utoljára 1977-be- n indított gyűjtést a menekültekért Ka-rácsonykor a Magyar Élet Azóta a Kanadai Magyar Alap gondoskodott a menekültjeinkről Az idén a Magyar Alap nem indít semmiféle gyűjtést: a folytonos támadások között a vezetőségnek erre nem maradt energiája (Re-méljük a jövőben a támadások megszűnnek és a Magyar Alap újra teljesítheti hivatását) Ezért veszi kezébe az idén a gyűjtést menekültjeinkért a Magyar Élet Adományainkat küldjük minél hamarább az alábbi címre (feltüntetve hogy karácsonyi gyfiitésről van szó): Hungárián Life 6 Alcina Ave Toronto Ont M6G 2E8 Az adakozók neveit az újságban közöljük Kívánságra „In- - comiax-nyugia- t" adunk elnök nyilatkozott Szovjetunió tudta Kanada „letette a garast" Madridban használta Urho Kckkonen finn államelnök moszkvai fogadásának al-kalmát arra hogy megállapítsa: — „Nem tévesztjük szem elől azt a tényt hogy egyesek (egyesek?) amadridi konferenciát nem ügyintézésre hanem közönséges propaganda-fó-rum számára szeretnék felhasználni olcsó szónoki fogásokra alapozva Mi azonban elszántan visszautasltjuk az efféle kísérlete-zéseket Mi továbbra is a détente a biztonság és a békés jövő érde-keinek útján haladunk" (???) — harsogta Brezsnyev A másik „támadás-elhárító- " maga a Madridba kiküldött szovjet fő-megbíz- ott Leonid Iljicsov volt aki az EFE spanyol hírügynökség tudósítója előtt fogalmazta dörgedelmét: — „A béke ellenségei arra használják fel a konferenciát hogy fokozzák a nemzetközi feszültséget" „KANADA LETETTE A GARAST" "MacGuigan beszédének következő része külön figyelmet érdemel mert mindezideig Kanada lcgnyomatckosabb és főleg egyértelmű ki-állásának számít az emberi jogok megsértőivel szemben: — „Amióta a Helsinki Paktumot aláírták nagy szomorúsá-gunkra szolgál hogy azóta számtalan személyt tartóztattak le szám-űztek üldöztek elítéltek bíróság elé állítottak csupán amiatt mert ezek a személyek megpróbálták a Helsinki Paktum előírásainak be-tartását figyelni mely jogot maga a Paktum biztosított nekik!" LE A SZABAD MOZGÁS KORLÁTAIVAL! A szovjet disszidensek szomorú sorsára való kanadai utalás ké-nyelmetlen helyzetbe sodorta az oroszokat: jelenleg 44 szellemi ellen-állóról tudnak akiket munkatáborokba küldtek csupán amiatt mert ellenőrizni próbálták a Paktum előírásainak betartását így Jurij Orlov a szellemi ellenállók egyik vezére a madridi konferencia elő-estéjén éhségsztrájkba kezdett hogy ezzel is tüntessen a szovjet jog-sértések ellen Végül MacGuigan régóta fájó pontot érintett: a szabad mozgás a szabad távozás jogát mely nemzetközi jog felsőbbrendű mint a szovjet belföldi mozgáskorlátozó törvényhozás Hitler és Kissinger írla Frcy András Az elmúlt héten nem csak a nagy ese-mények mutatták a nemzetközi politika sodrát hanem néhány aprónak látszó jel is Ezek közé tartozott az a megjegyzés melyet a Kanadában is közvetített ameri-kai Public Broadcasting televíziós adásá-ban tett Bili Moyers amikor Brzezinski-- t Carter külügyi tanácsadóját interjúvolta meg Moyers azoknak a művelt es Jrni-ttid- ó baloldali fantasztáknak a soraiban tűnt fel akiket Kennedy elnök szabadított rá az amerikai közéletre És most azzal kezdte beszélgetését Brzezinski-ve- l hogy amikor aznap reggel Washingtonba érke zett meglepte lioev az emberek óév ame rikai-or- osz atompárbajt lehetségesnek tar-tanak Lépésről-lépésr- e Ennek fő érdekessége nem abban van hogy ez a lehetőség mennyire valószínű Hanem abban hogy a washingtoni közhan gulat megváltozását a Carter-fél- e pacifiz-mu- s gyöngülését ma már mindenki láthat ja tehal nyilván a szovjet-nagykovetse- g is Ami azért fontos mert nagyarányú atom-háborút csak abban az esetben lehet elke-rülni ha Washington cl van rá szánva és ha ezzel az oroszok tisztában vannak Ilyen nagyszavakkal azonban óvatosan kell bánni úgyhogy az előbbiekhez fenn-tartásokat kell hozzáfűzni A NKontól és Kissingertől inaugurált Fordtól folytatott és Carter idején még egy-oldalimba vált détente-politik- a láttán ala-kult ki a Kreml falai közt az a vélemény hogy Amerika bekerítésére ugyanolyan tak-tikái lehet követni mint amit Hitler alkal mazón nagy siKerrei is augusztusáig a nyugat-európ- ai hatalmakkal szemben Va-gyis hogy lépésről-lépésr- e kell haladni mindig csak annyit szabad egyszerre kö-vetelni hogy az ellenfél az elszenvedett kudarcért azzal vígasztalhassa maeát ezért az ügyért nem lett volna érdemes háborúhoz folyamodni Ez a politika az oroszok számára is bevált ' így lehetett Kubát a Szovjetunió tengeri és légi támaszpontjává tenni az Egyesült Államok altestének a közelében így történt hogy Afrika közepén Angolát Kelet-Afrikába- n pedig Abesszíniai (Etió-piát) simán a nyugat ellenállása nélkül tudtak beilleszteni a szovjet katonai háló-zatába így nézték végig ijedten kábultan az amerikaiak és a szaúdiak hogy az ará-biai félszigeten keletnémet és kubai csapa-tok Del-Jeme- nt megszállják és szovjetcsat-lóssá tegyék úgy hogy ennek az arab és mozlem országnak az elnyelése ellen a pán-arab mozgalmat és 22 tagállamát képvi-selő Arab Liga és a pán-mozle- m gondola-tot megtestesítő s 49 tagállammal rendel-kező Iszlám Konferencia vagy akár csak egy szál arab vagy mohamedán kormány tiltakozott volna Amiben Ribbentropnak igaza volt Amikor ezt a hallgatást a francia kül-ügyminiszter szóvátette egy nemrég Pá-rizsban járt szaúdi herceg előtt a válasz ez volt: — Ha a nagyok félnek a kicsik nem lehetnek túl bátrak Ez persze még a Reagan előtti időkben történt Abban a helyzetben nem csak a Dél-Jeme- n iránti arab szolidaritás elilla-nás- a volt megszokott dolog hanem az is hogy Amerika állandó hátrálása az oroszok-ban azt a meggyőződést keltette: nagy há-ború felidézésének a veszélye nélkül hó-díthatnak meg újabb és újabb országokat Ezért vonultak be Afganisztánba és czért állnak készen arra hogy a lengyelek csuklóján még szorosabbra fogják a világ-háború végén rájuk rakott bolsevista bi-lincset így merül fel a kérdés hogy hol az a határ hogy van-- c egyáltalán olyan határ amelyen túlmenve kockázatos dolog lenne Amerikát provokálni S így nyomul itt megint előtérbe a hitleri párhuzam- - ő is 'azelőtt dilemma előtt állt hogy meddig mehet el angol és francia hadüze-net rizikója nélkül Hitler külügyminisztere IUbbentrop kitartott amellett a nézete mellett hogy Londonban es Párizsban fenycgetfídznck ugyan de fegyverhez nyúlni nem fognak Igaza is volt A Balkán és a Közép-Kel- et 1939 szeptemberében Anglia és Fran-ciaország megüzente a háborút de jó ideig — amíg rajtuk múlott — jóformán egy puskát sem sütöttek el Ezt a torz állapo-tot hívták a franciák úgy hogy „vicces háború" (drole de guerre) s ha ennek nem vetett volna véget Hitler azzal hogy 1940 májusában benyomult Franciaországba a katonák talán még most is olt üldögélné-nek a Maginot-von- al a francia határcrő-dítménye- k lankáin Ilyen idill volt a carteri időszak is En-nek vetett véget — remélhetőleg — Reagan megválasztása amitől sokan Amerika kül-politikai magatartásának gyökeres és tar tós megváltozását várják inegpedig nem csak olyanok akik ezt szükségesnek tart-ják hanem olyanok is akik félnek tőle így például az üzletemberek pacifiz-musána- k hangot adó londoni Financial Ti-mes amely úgy látja föl kell készülni ar-ra az eshetőségre hogy az Irak és Irán közti háború következményei amerikai-or- osz összeütközésbe torkollnak Az angol pénzügyi napilap emlékeztet rá hogy Bismarck előre megmondta: a balkáni zavarok nagy konflagrációra fog-nak vezetni S hogy most ez áll a Közép-Keletr- e is ahol minden egyes állam vágy kívülről -- jövő támadástól vagy pedig belső felfordulástól tart Tetejében úgymond az arab államok egymás ellen is dolgoznak pontosan úgy ahogy a balkáni kormányok tettek az első világháború előestéjén A veszély most főleg onnan eredhet te-szi hozzá a Financial Times hogy az ame-rikaiak is és az oroszok is biztosították közé-p- keleti szövetségeseiket: végső szükség esetén számíthatnak az ő (mármint Was-hington vagy Moszkva) katonai segítségé-re A Perzsa-öböln- él folyó háború és az arab államok közti villongás pedig oda ve-zethet hogy egy közép-kele- ti állam ennek az ígéretnek a beváltását fogja kívánni — például Szaud-Arábi- a kormánya az Egyesült Annamok Szíria pedig a Szovjet-unió katonai közbelépését fogja kérni Légihíd Szovjet-Ázsiáb-ól Arábiába A közép-kele- ti helyzet kuszaságára különben jellemző hogy ugyanaz a Szaúd-Arábi- a melynek biztonsága Washingtontól várt katonai segítségen nyugszik megen-gedte hogy titokban orosz hadianyagot szállítsanak Irakba szaúdi kikötőkön és re-pülőtereken keresztül Külön iróniája a sorsnak hogy az egyik ilyen légi híd mely a szaúdi Bada-nah-repülőtér- re önti az orosz fegyvereket 'és muníciót abból a Taskent-bő- l ível Ará-bia felé amely az Afganisztánnal határos üzbég szovjetköztársaság katonai bázisa az egész világ orra alá dörgölve azt a tényt hogy Afganisztán megszállásával az oroszok nem csak Pakisztán és Irán ha-nem Arábia az egész Közép-Kel- et fele is újabb katonai ugrópontra tettek szert Azt is meg kell említeni hogy a Finan-cial Times nem áll egyedül amikor azt hiszi hogy a közép-kele- ti bonyodalmak nagy háborút okozhatnak A londoni Daily Telegraph szerint Lengyelország még a Közép-Keletn- él is veszélyesebb aknamező főleg azért mert szárazföldi haderők dol-gában ma a Szovjetunió a legerősebb ha-talom de gazdasági és szociális szempont-ból a szovjet agyaglábakon áll cs a bizony-talanság érzéséből könnyen születnek meg hisztérikus elhatározások Hogy ez miben nyilvánulhat meg és hogy egyáltalán komolyan kell-- e számolni s milyen formában egy nagy háború lehe-tőségével arra vonatkozóan legközelebb próbáljuk majd idézni és politikai mérleg-re tenni katonai szakértők véleményét |
Tags
Comments
Post a Comment for 000572