000049 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokaság hanem Uleh s szabad nip tesz csuda dolgokat BERZSENYI Vol 27 No 5 XXVII évfolyam 5 szám Az HBH "wtimtn'tUltlllll'ilU'mMMMKUnm! után nem Az USA képvsclöház 21 százaléka helyesli csupán Nixon közvád alá helye-zését: a 431 kongresszusi tagból 90 Nixon-ellene- s — Kissinger cáfolta misze-rint 2 magasrangú izraeli miniszter előtt azt a kijelentést tette volna hogy „Nixon az elkövetkező 6 hónap során lemond" — A szénsztrájk után a moz-donyvezetők valószínű munkabeszüntetése fenyegeti további bénulással az an-gol közlekedést — II Erzsébet királynő Ottawában találkozott Anne herceg-növel és férjével hogy együtt utazzanak az újzélandi Commonwealth játékok-ra — Trudeau miniszterelnök a királyi vendégek fogadása után Svájcba uta-zott ahol egyhetes sítúra után energiaügyi tárgyalásokat folytat majd külön-böző európai államokkal — Izraelben az alapvető élelmiszerek és közszükség-leti tárnyak állami termelési segélyét 50 százalékkal csökkentették — Lon-dontlerry-b- en 5000 IRA tag felvonulása emlékeztetett a „Véres Vasárnap" év-fordulójára IRA vezetők nem tagadták holjy „más államokkal" sikerült C!vüttmüködést kiépíteni a gerillák megsegítésében — Grievas görög tábor-nok a Ciprus és az anyaállam közti unió harcosa szívszélhüdésben meghalt — Oil'espic 33 tagú küldöttsége Mexikóban nagy sikerrel járt: a kanadai ex-port-voltim- ent a többszörösére emelik — Szaúd-Arábi- a máris érzi azt a nyu-gati is megnyilvánuló láncreakciót amelyet az olaj-ának példátlan emelése okozott — Az olajexportáló államok Bécsben újra találkoztak és — csodák-csodáj- a — ezúttal az árak esetleges csökkentéséről tárgvjltak — Jackson USA szenátor szerint 1974 második negyedében való-színű a benzinadagolás a 20 százalékos közel-kele- ti olajszállítási kiesés miatt UJABB SÚLYOS ÖSSZE-CSAPÁS A SZÍRIAI FRONTON Napok óla áll a harc a Golan magaslat környékén szíriai csapatok és az iz-raeli haderő egységei kö-zött Damaszkuszi jelentés szerint 40 izraeli katona 1 1 tüzérségi ütegállás és há-rom harckocsi esett áldo-zatul a szíriai elönyomu-lásna- k melyet Tel-Avivb- ól cáfolnak Az egyiptomi fronton megkezdődött a hadfelsze-relés tervszerű kivonása miután a Knesszet (parla-ment) viharos ülésén 76:35 arányban elfo-gadta a részleges ki-ürítési tervet Az ellenzéki Likud párt túl-ságosan egyoldalúnak mi-nősítette a visszavonulást amit Mrs Golda Meir ugyanakkor „a béke első lépésének" nevezett Az egyiptomi területről visszavont hadianyag kö-zött többek között 750000 aknát is leszereltek hogy azok rcaktiválása után a Sínai félszigeten húzódó új frontvonalat védelmezzék az újonnan lefektetendő ak-nazárral A főparancsnokság en-gedélyezte ugyancsak 300 sebesült egyiptomi katona átszállítását Szuez városá ból Kairóba (Szuezt az iz li racli erők még az októberi háború végefclé bekerítet-ték — Szerk) Végül érdekes hír a Közel-K-eletről: az AL AH-RA- M washingtoni tudósító-ja szerint Nixon elnök április havában végiglátogat-ná azokat a közel-kele- ti államokat amelye-ket Kissinger előzőleg felkeresett Szádat egyiptomi elnök hatnapos arab körútján Marokkóban az újabb kon-fliktusról szólva kijelentet-te hogy „Szíria kész tanul-mányozni Kissinger javas-latait" AZ ARAB BEVÁLT! Franciaország Japán és után most Anglia lépett azon országok sorába amelyek ahelyett hogy együttes erővel kísérelnék meg az arab olajtermelő államok befolyásolását külön uta-kon járva külön szerződé-seket kötnek saját biztosításá-ra A héten a svájci St Mó-ri tz üdülőhelyen Irán és Anglia hosszúlejá-ratú szerződést írt alá melynek értelmében Irán a brit olajszükséglet 40 százalékát fogja fedezni Cserébe az angolok ipari és katonai természetű fel-szereléseket szállítanak „ALSEJK" LONDONBAN Az olajtermelő arab ál-lamok előtt a nyugati behó-dolá- s annyira szembeszö-kő hogy egy angol újság-író elhatározta felöltözik arab olajsejknek és — Ha-ru- n al Rasid mintájára — álöltözékbcn puhatolja ki a közvélemény hangulatát Bérelt egy Rolls-Royc- e luxus-limuzin- t sofőr-rel együtt s meg sem állt(a 10 Downing St épületéig ahol tudnivaló hogy töb-bek között ez Edward Heath angol miniszterel-nök lakcíme A rendőrök szó nélkül kinyitolták a Rolls-Royc- e ajtaját tiszte-legtek az egyik rendőr megnyomta a mágikus gombot és mintegy Aladdin-- lámpa dörzsölésre a kapu feltárult s egy ko-mornyik jelent meg hogy bekísérje őt a miniszterel-nökhöz! Senki egy szót sem kér-dezett senki fia igazol-ványt nem kért a tréfacsi-náló újságírótól kinek ne-ve Alán Coren A behódo-lá- s mértéke viszont nem tréfa! A „VÁLSÁGOK" KORÁT ÉLJÜK: A Földön évente százmillió ember születik vagy talán még több 1960-bai- r három — és az előrejelzések szerint 2000-be- n már hatmil-liárd ember él a világon Vagyis mindössze 40 esztendő alatt ugyan-annyiv- el nö löldünk lakossága mint az előző százezer esztendők alatt A becslés realitását ne vitassuk most Egy biztos: ha valami rend-kívüli (járvány éhínség háború természeti katasztrófák slb) nem jön közbe akkor 2000-r-e halmilliárd ember lesz a Földön E tény va-lószínűségét erősíti: 1970-be- n 3 milliárd 719 miliő embert számoltak a Földön és 1975-be- n már több mint négymilliárdra lehet biztosan szá-mítani Századunk utolsó évtizedeiben tehát megkétszereződik az em-beriség lélekszáma S ezt feltételezve szinte magától vetődik fel a kérdés: Jut-- e mindenkinek elegendő élelem? Az Egyesült Államok Kanada és Nyugat-Európ- a valamint még néhány más fejlett gazdaságú ország (Japán Ausztrália Uj-Zéla- nd slb) adták 1970-be- n a Föld mezőgazdasági termelésének 70 százalékát A fejlődő országokra tehát 30 százalék jutott Viszont a fejlődő orszá-gokban élt 1970-be- n az emberiség 66 százaléka Eszerint: a Föld la-kosságának kétharmada az élelem csak harmadát termeli meg egy-harmada pedig kétharmadát Mindez sok mindent jelez Sejteti az e'jíyik legfőbb okát annak hogy Földünkön miért éheznek százmilliók amikor tulajdonképpen az összességben — van elég élelmiszer Tehát nyitott marad továbbra is a kérdés: lehet-- e 30 év múlva enni adni hatmilliárd embernek? A mai legmagasabb szintű szakmai ismeretek növény- - és és berendezések kémiai termékek és termelési tech-nológiák' ismeretében egy lehet csak a válasz: elvileg igen így válaszol e kérdés egyik kitűnő ismerője a nyugatnémet Fritz Baade professzor is ö így számol: jelenlegi 14 milliárd hektár szán- - HUNGÁRIÁM egyiptomi kivonulás súlyos összecsapások Szíriában Nixon szándékozik lemondani árucikk-emelkedésekbe- n „SZALAMITAKTIKA" Nyugat-Németorszá- g üzem-anyagellátás-uk állat-fajtákeszköz-ök LIFE 1974 február 2 szombat A b szovjet atomleghaJö és kölcsön-- KÖTVÉNV Az Associated Press je-lenti hogy a Szovjetunió-ban nukleáris hajtóerővel működő óriási szilárd tes-tű Zeppclinszcrü léghajót építenek melynek utas kb 1800 főre tervezik A „Jane's Freight Con-tainers- " című hadi statisz tikákat rendszeresen közlő folyóirat átvette TRUD bolgár lapból a vonatkozó technikai leírási miszerint a léghajó raksúlya 180 tonna míg utazósebes-sége kb 200 mérföld lenne óránként A „Jane" hivatkozik egy keletnémet híradásra is miszerint kisebb atom-lé- g hajókat is terveznek az oroszok 10000 mérföldes halósugárral és 20 tonnás rakodósúllyal Miből telik ilyen költsé-ges kísérletekre? Többek között a szovjet békeköl-csön kötvény horribilis be-vételeiből s bár az állam szavatolta a kötvények visz-szafizetés-ét ez mind a ntai napig nem tch-té-nt meg Jelenleg a szovjet állam a Hruscsov cra alatt köte-lezően bevezetett és a fize-tésekből levont kölcsönköt-vénye- k után 35 billió (!) dollárnyi rubellel tartozik a szovjet népnek Hruscsov a horribilis Összeg visszafi-zetésének megkezdését 1977-r- c ígérte további 20 év során tehát — ha igaz a hír amibcri kételkedünk — az utolsó kötvényt 1996-ba- n fizeti vissza a szovjet állam mely bi-zonyára a kihalására spekulál hisz az aki 1950-e- s években szitkozódva vette tudomá-sul hogy 2 százalékot le-vontak a fizetéséből az már 1996-ba- n fogatlan öregapó vagy éppen szűkszavú sír-felirat lesz valahol az egyik orosz temetőben K-- -Í-í= - 1 Pi'mTH'wi-iimnsgs- : kanadai energiaügyi helyzet be-fogadóképességét kötvénytu-lajdonosok kötvény- -megváltásra Jelenleg spekulánsok 10 kopeket adnak egy rubel-n- i kötvény-értékér- t Bár-milyen más kormány meg-bukna a következő válasz-tásukon ekkora tömeg-szélhámosság után A KANADAI OLAJHELYZET Néhány alapvető adat: Kanada önellátónak szá mít az olaj termelése és fel dolgozása szempontjából azonban a 2 olajtermelő tartomány (Alberta Saskat-chewa- n) termelésének egy-rész- e exportra kerül ezért a keleti tartományok (az Ottawa völgytől keletre) behozatalra szorulnak mindaddig amíg a Nyugat-Kcle- l olajvezetéket nem fektetik le (ami legkeve-sebb 3 évbe kerül) Ráadá-sul a keleti tartományok érthető módon magasabb árat fizettek az olajért Amíg a közel-kele- ti olaj — a drasztikus áremelések előtt — olcsóbb volt mint a Kanadában itteni bérck-ke- l kitermelt olaj nyilván-való hogy a finom üzem-anyagellátási egyensúly nem billent meg Most azonban — az USA-ho- z ha-sonlóan — Kanada is új termelési rendet új eneíVdafor-rásoka- t egyszóval biz-tosított önellátást igé-nyel ami a nemrég megrende-zett országos energiaügyi konferencia célja volt ahol mind a tíz tartomány részt-vct- l Trudeau és a federális energiaügyi miniszter veze-tésével Nagy horderejű döntések nem születtek azonban az országos érde-kek szem előtt tartását egyetlen tartomány sem vonta kétségbe A legfonto-sabb gyakorlati intézkedés az olaj árának további befagyasztása volt s így a kanadai fo-gyasztó két hónapot nyert ellentétben az európai ál-lamokkal ahol az üzem- - és fűtőanyag drágulása csak-nem mindennapi esemény-nek számít A fenyegető élelmiszerválság tó és ültetvényterület (a föld szilárd felszínének 11 százaléka) 4 mil-liárd hektárra növelhető A hasznosítóit rüves terület pedig milliárd hektár lehet A szántóföldi rész évente 3—4 tonnás átlagtermés ese-tén 12— 16 milliárd tonna gabonát ad A füves terület pedig összesen 3 milliárd tonna takarmányt 15 milliárd tonna gabona és takarmány reális számítások szerint 30 milliárd ember illetve a szükséges állat-állomány élelmezésére elegendő Nincs tehát ok a félelemre ha természet tudományi technikai ala-pokon vizs'jáljuk a kérdést — Csak hát a technika a tudomány roha-mos fejlődésén kívül — sajnos — sok minden más körülmény is be-leszól a mezőgazdasági termelés a föld lakói élelmezésének alakulá-sába Gondoljunk csak egyetlen tényre: az Egyesült Államokban és Kanadában az állam fizetett még nem rég azért a farmereknek hogy ne vessék be földjeiket mialatt Észak-Afrikába- n és Indiában milliók éheztek százezrek haltak-- meg éhínség következtében Hosszan lehetne fejtegetni azokat az éles ellentéteket ellentmon-dásokat amelyekkel telítve van Földünk Nem a kevés termékeny Töldön sem a rossz termésen vagy szárazságon múlik az hogy ma is százezrek éheznek pl Abesszíniában — hanem csupán a szervezésen és elosztáson A legalapvetőbb igény tehát hogy a Föld fejlett régiói mellett a harmadik gazdaságilag fejletlen világ mezcíjazdasága is gyorsan fejlődjék A XX század végére 3 Föld mezőgazdasági termelését két és félszeresre háromszorosra kellene növelni azért hogy eltűnjön" az éhség hogy hatmilliárd embernek elég legyen az élelem — De ehhez az emberiség el kell hogy jusson 3 békés és nagvarányú gazdasági együttműködés szintjére ahol megvalósul a javak Igazságos elosztása Az emberiség léte az elkövetkező évtizedekben egyenletben lef- ejezhető ki: béke igazságos elosztás és a mainál kétszer háromszor több élelmiszer Mindez nem utópia hanem "reális megvalósítható kö-vetelmény Rajtunk a Föld lakóin múlik mit választunk: az éhínséget vagy a gazdag életet A I ~~~- - I? „_ M30V3 Yellowston-park- i (USA) vízesés télen Lrgt Inilcpcnilcnt CaiudUa TMy ihe Hungárián Language - --- ---- -- - - - - - - - - - — -- - — -_- -- A — c i h in t~e Ara: 25 cent Frey András: r-mo-ngol szövetség A kanadai magyarság egy vezető személyisége személyes levélben egyebek közt ezt írta: „Jellemző a mai időkre hogy egyetlen észak-amerik- ai lapot nem tudok amelyből megközelítőleg világos és elfogulatlan képet kaphat-na az ember a középkeleli és amerikai politikai helyzetről a (Magyar Elei) cikkei adják az egyetlen helyes tájékoztatást" Ezl a meg nem érdemelt dicséretet azzal kell kommentálni hogy a Magyar Életnek nem az információi jobbak hanem csak a lények iránti rcspektusa vagy a politikai függetlensége nagyobb mint a lobbi lapé A Magyar Élet és a többi lap közti különbségnek csupán az a titka hogy amit mások nem mernek vagy „washingtoni összeköttetések" kedvééri nem akarnak megírni azt mi ki merjük mondani OROSZ— KÍNAI DINAMIT A magyar emigráció washingtoni ütőerének elvágása mellett ilvcn hír az is amit egy francia ENSZ-diplomatát- ól hallottunk a Szovjetunió-ról Ezt minden bizonnyal másoknak is elmondta de még — legalább is eddig — senki sem írt róla Miután az illetőnek jó kapcsoatai vannak a román delegáció felé föl-tesszük hogy az értesülés legalább részben Bukarestből szivárgott ki Pá-rizsba A hír így szól: A szovjelkormány tudvalévően „biztonsági" paktum-hálózato- t akar létrehozni Ázsiában it ott azzal a céllal hogy Kínát bekerítse Ennek a di-namittal leli manővernek az alátámasztására született meg a Kremlben az az elhatározás hogy Külső-Mongóli- ái — amelyet az oroszok Kínától szakítottak el és amely most a Szovjetunió előretolt bástyája Kína ellen — vegyék be a varsói paktumba Ezt az orosz tervet könnyű volt a kelet-európ- ai csatlósokkal elfogad-tatni csupán egy kommunista kormány mondott ncm-e- l S ez megint Ceausescu volt Ccausescu arra való hivatkozással tiltakozott a „mongol népköztár-saság" bevonása ellen hogy az 1 95 S májusában aláírt varsói paktum 4 cikkelye a szövetséget kifejezetten Európára korlátozta Erre az oroszok kerülő útra határozták el magukat Romániát kivé-ve minden európai csatlósuknak külön kétoldalú szövetségi szerződést kellett aláírnia Külső-Mongóliáv- al Ezen az alapon orosz —kínai háború esetén Moszkva követelheti hogy kelet-európ- ai csatlósai is küldjenek csa-patokat a kínai határra Ezeket a szerződéseket már sorra aláírták csak a ratifikálásuk van hátra Lehet hogy akkor fogják őket nyilvánosságra hozni KATONÁKKAL TAKARÍTJÁK BE AZ OROSZ TERMÉST A szovjetkormánynak' azt az elhatározását különben hogy a katonai szolgálatot három évre kiterjesztik az ENSZ-be- n először azzal magyaráz-ták hogy ez az orosz katonai készültség nevelésével függ össze A hiva-talos megokolás úgy is szólt hogy azért kell a szolgálati időt meghosz-szabbíta- ni mert a legújabb fegyverek bonyolultabbak tehát alaposabb kiképzésre van szükség Egy Londonból jött mezőgazdasági szakértő azonban aki a szovjet helyzetéi ismeri azt mondja hogy az orosz elhatározásnak nem katonai' hanem gazdasági okai vannak Eszerint a földmívelő lakosságban olyan általánossá vált a munka szabotálása hogy a tavalyi 1973as jó termést csak a földekre kirendelt katonák diákok és ipari munkások segítségé-vel tudták betakarítani Vagyis olyasmivel amit magyarul kényszermun-kának hívnak Azért kell tehát több katonát besorozni hogy a nem dolgozó parasz-tok hehett nyarankint millió szám tudjanak az állami gazdaságokba ka-tonákat küldeni Hasonló ipari bajokra világít rá Bajbakovnak a Szovjetunió terve-lés! miniszterének az a moszkvai lapokból idézett kijelentése amely sze-rint az ipari nehézségeket is elsősorban az okozza hogy a munkások ke-vesebbet s főleg hogy rosszabbul dolgoznak Ezért töri magát a Szovjetunió Amerikától és Nyugat-Németországt- ól várt olcsó kölcsönök gépek és technológiai segítség után És lehet hogy ennek reményében engedte Moszkva hogy eddig a közel-kelet- i ren-dezésben Washington vigye a vezetp szerepet s hogy ezzel Amerika vívja ki az arabok elsősorban Kairó elismerését MIVEL FENYEGETTE WASHINGTON IZRAELT? A francia ENSZ-dclegációba- n azt beszélik hogy a Kissinger közve-títésével létrejött részleges arab—izraeli megegyezésben Izrael két okból vállalta hogy a szuezi-csatorn- a keleti partját visszaadja Egyiptomnak Az egyik hogy Kissinger zárt ajtók mögött de félreérthetetlen mó-don célzott arra hogy amerikai rendszabályok következtében milyen sú-lyos gazdasági és katonai hiányok fenyegetnék Izraelt ha elzárkóznék a Kairóval való megegyezés elöl A másik ok pedig az volt hogy jeruzsálemi vélemény szerint a Szov-jetnunión-ak oly nagy szüksége van a szuezi-csatornába- n folyó hajóforga-lomra hogy a csatorna megnyitása után Moszkva nem nyújtana segítsé- - (Folytatás a harmadik oldalon) 'vvJvWsrC''%"%' "- --- '--!Í- -!V v-'i-- '-- - - - ?v'- -
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 02, 1974 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1974-02-02 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000212 |
Description
Title | 000049 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokaság hanem Uleh s szabad nip tesz csuda dolgokat BERZSENYI Vol 27 No 5 XXVII évfolyam 5 szám Az HBH "wtimtn'tUltlllll'ilU'mMMMKUnm! után nem Az USA képvsclöház 21 százaléka helyesli csupán Nixon közvád alá helye-zését: a 431 kongresszusi tagból 90 Nixon-ellene- s — Kissinger cáfolta misze-rint 2 magasrangú izraeli miniszter előtt azt a kijelentést tette volna hogy „Nixon az elkövetkező 6 hónap során lemond" — A szénsztrájk után a moz-donyvezetők valószínű munkabeszüntetése fenyegeti további bénulással az an-gol közlekedést — II Erzsébet királynő Ottawában találkozott Anne herceg-növel és férjével hogy együtt utazzanak az újzélandi Commonwealth játékok-ra — Trudeau miniszterelnök a királyi vendégek fogadása után Svájcba uta-zott ahol egyhetes sítúra után energiaügyi tárgyalásokat folytat majd külön-böző európai államokkal — Izraelben az alapvető élelmiszerek és közszükség-leti tárnyak állami termelési segélyét 50 százalékkal csökkentették — Lon-dontlerry-b- en 5000 IRA tag felvonulása emlékeztetett a „Véres Vasárnap" év-fordulójára IRA vezetők nem tagadták holjy „más államokkal" sikerült C!vüttmüködést kiépíteni a gerillák megsegítésében — Grievas görög tábor-nok a Ciprus és az anyaállam közti unió harcosa szívszélhüdésben meghalt — Oil'espic 33 tagú küldöttsége Mexikóban nagy sikerrel járt: a kanadai ex-port-voltim- ent a többszörösére emelik — Szaúd-Arábi- a máris érzi azt a nyu-gati is megnyilvánuló láncreakciót amelyet az olaj-ának példátlan emelése okozott — Az olajexportáló államok Bécsben újra találkoztak és — csodák-csodáj- a — ezúttal az árak esetleges csökkentéséről tárgvjltak — Jackson USA szenátor szerint 1974 második negyedében való-színű a benzinadagolás a 20 százalékos közel-kele- ti olajszállítási kiesés miatt UJABB SÚLYOS ÖSSZE-CSAPÁS A SZÍRIAI FRONTON Napok óla áll a harc a Golan magaslat környékén szíriai csapatok és az iz-raeli haderő egységei kö-zött Damaszkuszi jelentés szerint 40 izraeli katona 1 1 tüzérségi ütegállás és há-rom harckocsi esett áldo-zatul a szíriai elönyomu-lásna- k melyet Tel-Avivb- ól cáfolnak Az egyiptomi fronton megkezdődött a hadfelsze-relés tervszerű kivonása miután a Knesszet (parla-ment) viharos ülésén 76:35 arányban elfo-gadta a részleges ki-ürítési tervet Az ellenzéki Likud párt túl-ságosan egyoldalúnak mi-nősítette a visszavonulást amit Mrs Golda Meir ugyanakkor „a béke első lépésének" nevezett Az egyiptomi területről visszavont hadianyag kö-zött többek között 750000 aknát is leszereltek hogy azok rcaktiválása után a Sínai félszigeten húzódó új frontvonalat védelmezzék az újonnan lefektetendő ak-nazárral A főparancsnokság en-gedélyezte ugyancsak 300 sebesült egyiptomi katona átszállítását Szuez városá ból Kairóba (Szuezt az iz li racli erők még az októberi háború végefclé bekerítet-ték — Szerk) Végül érdekes hír a Közel-K-eletről: az AL AH-RA- M washingtoni tudósító-ja szerint Nixon elnök április havában végiglátogat-ná azokat a közel-kele- ti államokat amelye-ket Kissinger előzőleg felkeresett Szádat egyiptomi elnök hatnapos arab körútján Marokkóban az újabb kon-fliktusról szólva kijelentet-te hogy „Szíria kész tanul-mányozni Kissinger javas-latait" AZ ARAB BEVÁLT! Franciaország Japán és után most Anglia lépett azon országok sorába amelyek ahelyett hogy együttes erővel kísérelnék meg az arab olajtermelő államok befolyásolását külön uta-kon járva külön szerződé-seket kötnek saját biztosításá-ra A héten a svájci St Mó-ri tz üdülőhelyen Irán és Anglia hosszúlejá-ratú szerződést írt alá melynek értelmében Irán a brit olajszükséglet 40 százalékát fogja fedezni Cserébe az angolok ipari és katonai természetű fel-szereléseket szállítanak „ALSEJK" LONDONBAN Az olajtermelő arab ál-lamok előtt a nyugati behó-dolá- s annyira szembeszö-kő hogy egy angol újság-író elhatározta felöltözik arab olajsejknek és — Ha-ru- n al Rasid mintájára — álöltözékbcn puhatolja ki a közvélemény hangulatát Bérelt egy Rolls-Royc- e luxus-limuzin- t sofőr-rel együtt s meg sem állt(a 10 Downing St épületéig ahol tudnivaló hogy töb-bek között ez Edward Heath angol miniszterel-nök lakcíme A rendőrök szó nélkül kinyitolták a Rolls-Royc- e ajtaját tiszte-legtek az egyik rendőr megnyomta a mágikus gombot és mintegy Aladdin-- lámpa dörzsölésre a kapu feltárult s egy ko-mornyik jelent meg hogy bekísérje őt a miniszterel-nökhöz! Senki egy szót sem kér-dezett senki fia igazol-ványt nem kért a tréfacsi-náló újságírótól kinek ne-ve Alán Coren A behódo-lá- s mértéke viszont nem tréfa! A „VÁLSÁGOK" KORÁT ÉLJÜK: A Földön évente százmillió ember születik vagy talán még több 1960-bai- r három — és az előrejelzések szerint 2000-be- n már hatmil-liárd ember él a világon Vagyis mindössze 40 esztendő alatt ugyan-annyiv- el nö löldünk lakossága mint az előző százezer esztendők alatt A becslés realitását ne vitassuk most Egy biztos: ha valami rend-kívüli (járvány éhínség háború természeti katasztrófák slb) nem jön közbe akkor 2000-r-e halmilliárd ember lesz a Földön E tény va-lószínűségét erősíti: 1970-be- n 3 milliárd 719 miliő embert számoltak a Földön és 1975-be- n már több mint négymilliárdra lehet biztosan szá-mítani Századunk utolsó évtizedeiben tehát megkétszereződik az em-beriség lélekszáma S ezt feltételezve szinte magától vetődik fel a kérdés: Jut-- e mindenkinek elegendő élelem? Az Egyesült Államok Kanada és Nyugat-Európ- a valamint még néhány más fejlett gazdaságú ország (Japán Ausztrália Uj-Zéla- nd slb) adták 1970-be- n a Föld mezőgazdasági termelésének 70 százalékát A fejlődő országokra tehát 30 százalék jutott Viszont a fejlődő orszá-gokban élt 1970-be- n az emberiség 66 százaléka Eszerint: a Föld la-kosságának kétharmada az élelem csak harmadát termeli meg egy-harmada pedig kétharmadát Mindez sok mindent jelez Sejteti az e'jíyik legfőbb okát annak hogy Földünkön miért éheznek százmilliók amikor tulajdonképpen az összességben — van elég élelmiszer Tehát nyitott marad továbbra is a kérdés: lehet-- e 30 év múlva enni adni hatmilliárd embernek? A mai legmagasabb szintű szakmai ismeretek növény- - és és berendezések kémiai termékek és termelési tech-nológiák' ismeretében egy lehet csak a válasz: elvileg igen így válaszol e kérdés egyik kitűnő ismerője a nyugatnémet Fritz Baade professzor is ö így számol: jelenlegi 14 milliárd hektár szán- - HUNGÁRIÁM egyiptomi kivonulás súlyos összecsapások Szíriában Nixon szándékozik lemondani árucikk-emelkedésekbe- n „SZALAMITAKTIKA" Nyugat-Németorszá- g üzem-anyagellátás-uk állat-fajtákeszköz-ök LIFE 1974 február 2 szombat A b szovjet atomleghaJö és kölcsön-- KÖTVÉNV Az Associated Press je-lenti hogy a Szovjetunió-ban nukleáris hajtóerővel működő óriási szilárd tes-tű Zeppclinszcrü léghajót építenek melynek utas kb 1800 főre tervezik A „Jane's Freight Con-tainers- " című hadi statisz tikákat rendszeresen közlő folyóirat átvette TRUD bolgár lapból a vonatkozó technikai leírási miszerint a léghajó raksúlya 180 tonna míg utazósebes-sége kb 200 mérföld lenne óránként A „Jane" hivatkozik egy keletnémet híradásra is miszerint kisebb atom-lé- g hajókat is terveznek az oroszok 10000 mérföldes halósugárral és 20 tonnás rakodósúllyal Miből telik ilyen költsé-ges kísérletekre? Többek között a szovjet békeköl-csön kötvény horribilis be-vételeiből s bár az állam szavatolta a kötvények visz-szafizetés-ét ez mind a ntai napig nem tch-té-nt meg Jelenleg a szovjet állam a Hruscsov cra alatt köte-lezően bevezetett és a fize-tésekből levont kölcsönköt-vénye- k után 35 billió (!) dollárnyi rubellel tartozik a szovjet népnek Hruscsov a horribilis Összeg visszafi-zetésének megkezdését 1977-r- c ígérte további 20 év során tehát — ha igaz a hír amibcri kételkedünk — az utolsó kötvényt 1996-ba- n fizeti vissza a szovjet állam mely bi-zonyára a kihalására spekulál hisz az aki 1950-e- s években szitkozódva vette tudomá-sul hogy 2 százalékot le-vontak a fizetéséből az már 1996-ba- n fogatlan öregapó vagy éppen szűkszavú sír-felirat lesz valahol az egyik orosz temetőben K-- -Í-í= - 1 Pi'mTH'wi-iimnsgs- : kanadai energiaügyi helyzet be-fogadóképességét kötvénytu-lajdonosok kötvény- -megváltásra Jelenleg spekulánsok 10 kopeket adnak egy rubel-n- i kötvény-értékér- t Bár-milyen más kormány meg-bukna a következő válasz-tásukon ekkora tömeg-szélhámosság után A KANADAI OLAJHELYZET Néhány alapvető adat: Kanada önellátónak szá mít az olaj termelése és fel dolgozása szempontjából azonban a 2 olajtermelő tartomány (Alberta Saskat-chewa- n) termelésének egy-rész- e exportra kerül ezért a keleti tartományok (az Ottawa völgytől keletre) behozatalra szorulnak mindaddig amíg a Nyugat-Kcle- l olajvezetéket nem fektetik le (ami legkeve-sebb 3 évbe kerül) Ráadá-sul a keleti tartományok érthető módon magasabb árat fizettek az olajért Amíg a közel-kele- ti olaj — a drasztikus áremelések előtt — olcsóbb volt mint a Kanadában itteni bérck-ke- l kitermelt olaj nyilván-való hogy a finom üzem-anyagellátási egyensúly nem billent meg Most azonban — az USA-ho- z ha-sonlóan — Kanada is új termelési rendet új eneíVdafor-rásoka- t egyszóval biz-tosított önellátást igé-nyel ami a nemrég megrende-zett országos energiaügyi konferencia célja volt ahol mind a tíz tartomány részt-vct- l Trudeau és a federális energiaügyi miniszter veze-tésével Nagy horderejű döntések nem születtek azonban az országos érde-kek szem előtt tartását egyetlen tartomány sem vonta kétségbe A legfonto-sabb gyakorlati intézkedés az olaj árának további befagyasztása volt s így a kanadai fo-gyasztó két hónapot nyert ellentétben az európai ál-lamokkal ahol az üzem- - és fűtőanyag drágulása csak-nem mindennapi esemény-nek számít A fenyegető élelmiszerválság tó és ültetvényterület (a föld szilárd felszínének 11 százaléka) 4 mil-liárd hektárra növelhető A hasznosítóit rüves terület pedig milliárd hektár lehet A szántóföldi rész évente 3—4 tonnás átlagtermés ese-tén 12— 16 milliárd tonna gabonát ad A füves terület pedig összesen 3 milliárd tonna takarmányt 15 milliárd tonna gabona és takarmány reális számítások szerint 30 milliárd ember illetve a szükséges állat-állomány élelmezésére elegendő Nincs tehát ok a félelemre ha természet tudományi technikai ala-pokon vizs'jáljuk a kérdést — Csak hát a technika a tudomány roha-mos fejlődésén kívül — sajnos — sok minden más körülmény is be-leszól a mezőgazdasági termelés a föld lakói élelmezésének alakulá-sába Gondoljunk csak egyetlen tényre: az Egyesült Államokban és Kanadában az állam fizetett még nem rég azért a farmereknek hogy ne vessék be földjeiket mialatt Észak-Afrikába- n és Indiában milliók éheztek százezrek haltak-- meg éhínség következtében Hosszan lehetne fejtegetni azokat az éles ellentéteket ellentmon-dásokat amelyekkel telítve van Földünk Nem a kevés termékeny Töldön sem a rossz termésen vagy szárazságon múlik az hogy ma is százezrek éheznek pl Abesszíniában — hanem csupán a szervezésen és elosztáson A legalapvetőbb igény tehát hogy a Föld fejlett régiói mellett a harmadik gazdaságilag fejletlen világ mezcíjazdasága is gyorsan fejlődjék A XX század végére 3 Föld mezőgazdasági termelését két és félszeresre háromszorosra kellene növelni azért hogy eltűnjön" az éhség hogy hatmilliárd embernek elég legyen az élelem — De ehhez az emberiség el kell hogy jusson 3 békés és nagvarányú gazdasági együttműködés szintjére ahol megvalósul a javak Igazságos elosztása Az emberiség léte az elkövetkező évtizedekben egyenletben lef- ejezhető ki: béke igazságos elosztás és a mainál kétszer háromszor több élelmiszer Mindez nem utópia hanem "reális megvalósítható kö-vetelmény Rajtunk a Föld lakóin múlik mit választunk: az éhínséget vagy a gazdag életet A I ~~~- - I? „_ M30V3 Yellowston-park- i (USA) vízesés télen Lrgt Inilcpcnilcnt CaiudUa TMy ihe Hungárián Language - --- ---- -- - - - - - - - - - — -- - — -_- -- A — c i h in t~e Ara: 25 cent Frey András: r-mo-ngol szövetség A kanadai magyarság egy vezető személyisége személyes levélben egyebek közt ezt írta: „Jellemző a mai időkre hogy egyetlen észak-amerik- ai lapot nem tudok amelyből megközelítőleg világos és elfogulatlan képet kaphat-na az ember a középkeleli és amerikai politikai helyzetről a (Magyar Elei) cikkei adják az egyetlen helyes tájékoztatást" Ezl a meg nem érdemelt dicséretet azzal kell kommentálni hogy a Magyar Életnek nem az információi jobbak hanem csak a lények iránti rcspektusa vagy a politikai függetlensége nagyobb mint a lobbi lapé A Magyar Élet és a többi lap közti különbségnek csupán az a titka hogy amit mások nem mernek vagy „washingtoni összeköttetések" kedvééri nem akarnak megírni azt mi ki merjük mondani OROSZ— KÍNAI DINAMIT A magyar emigráció washingtoni ütőerének elvágása mellett ilvcn hír az is amit egy francia ENSZ-diplomatát- ól hallottunk a Szovjetunió-ról Ezt minden bizonnyal másoknak is elmondta de még — legalább is eddig — senki sem írt róla Miután az illetőnek jó kapcsoatai vannak a román delegáció felé föl-tesszük hogy az értesülés legalább részben Bukarestből szivárgott ki Pá-rizsba A hír így szól: A szovjelkormány tudvalévően „biztonsági" paktum-hálózato- t akar létrehozni Ázsiában it ott azzal a céllal hogy Kínát bekerítse Ennek a di-namittal leli manővernek az alátámasztására született meg a Kremlben az az elhatározás hogy Külső-Mongóli- ái — amelyet az oroszok Kínától szakítottak el és amely most a Szovjetunió előretolt bástyája Kína ellen — vegyék be a varsói paktumba Ezt az orosz tervet könnyű volt a kelet-európ- ai csatlósokkal elfogad-tatni csupán egy kommunista kormány mondott ncm-e- l S ez megint Ceausescu volt Ccausescu arra való hivatkozással tiltakozott a „mongol népköztár-saság" bevonása ellen hogy az 1 95 S májusában aláírt varsói paktum 4 cikkelye a szövetséget kifejezetten Európára korlátozta Erre az oroszok kerülő útra határozták el magukat Romániát kivé-ve minden európai csatlósuknak külön kétoldalú szövetségi szerződést kellett aláírnia Külső-Mongóliáv- al Ezen az alapon orosz —kínai háború esetén Moszkva követelheti hogy kelet-európ- ai csatlósai is küldjenek csa-patokat a kínai határra Ezeket a szerződéseket már sorra aláírták csak a ratifikálásuk van hátra Lehet hogy akkor fogják őket nyilvánosságra hozni KATONÁKKAL TAKARÍTJÁK BE AZ OROSZ TERMÉST A szovjetkormánynak' azt az elhatározását különben hogy a katonai szolgálatot három évre kiterjesztik az ENSZ-be- n először azzal magyaráz-ták hogy ez az orosz katonai készültség nevelésével függ össze A hiva-talos megokolás úgy is szólt hogy azért kell a szolgálati időt meghosz-szabbíta- ni mert a legújabb fegyverek bonyolultabbak tehát alaposabb kiképzésre van szükség Egy Londonból jött mezőgazdasági szakértő azonban aki a szovjet helyzetéi ismeri azt mondja hogy az orosz elhatározásnak nem katonai' hanem gazdasági okai vannak Eszerint a földmívelő lakosságban olyan általánossá vált a munka szabotálása hogy a tavalyi 1973as jó termést csak a földekre kirendelt katonák diákok és ipari munkások segítségé-vel tudták betakarítani Vagyis olyasmivel amit magyarul kényszermun-kának hívnak Azért kell tehát több katonát besorozni hogy a nem dolgozó parasz-tok hehett nyarankint millió szám tudjanak az állami gazdaságokba ka-tonákat küldeni Hasonló ipari bajokra világít rá Bajbakovnak a Szovjetunió terve-lés! miniszterének az a moszkvai lapokból idézett kijelentése amely sze-rint az ipari nehézségeket is elsősorban az okozza hogy a munkások ke-vesebbet s főleg hogy rosszabbul dolgoznak Ezért töri magát a Szovjetunió Amerikától és Nyugat-Németországt- ól várt olcsó kölcsönök gépek és technológiai segítség után És lehet hogy ennek reményében engedte Moszkva hogy eddig a közel-kelet- i ren-dezésben Washington vigye a vezetp szerepet s hogy ezzel Amerika vívja ki az arabok elsősorban Kairó elismerését MIVEL FENYEGETTE WASHINGTON IZRAELT? A francia ENSZ-dclegációba- n azt beszélik hogy a Kissinger közve-títésével létrejött részleges arab—izraeli megegyezésben Izrael két okból vállalta hogy a szuezi-csatorn- a keleti partját visszaadja Egyiptomnak Az egyik hogy Kissinger zárt ajtók mögött de félreérthetetlen mó-don célzott arra hogy amerikai rendszabályok következtében milyen sú-lyos gazdasági és katonai hiányok fenyegetnék Izraelt ha elzárkóznék a Kairóval való megegyezés elöl A másik ok pedig az volt hogy jeruzsálemi vélemény szerint a Szov-jetnunión-ak oly nagy szüksége van a szuezi-csatornába- n folyó hajóforga-lomra hogy a csatorna megnyitása után Moszkva nem nyújtana segítsé- - (Folytatás a harmadik oldalon) 'vvJvWsrC''%"%' "- --- '--!Í- -!V v-'i-- '-- - - - ?v'- - |
Tags
Comments
Post a Comment for 000049