Magyar Elet, August 13, 1977

              — """l i f"
Nem tduság n - HUNGÁRIÁN LIFE
tatra LBak
t tssksd ntp Ua
tndt ésl$oksi
ssnzssm
HUHU IHiHilmMMMMmiaw
Vol 30 33 XXX évfolyam 33szám 1977# Augusztus 13 Szombat IIHHlLiiiwiumimiiiWHiimmiiiiiiKiiMiiittltlKltUuiMtiMlll'1MWWWW
A csapások egymásután zúdulnak New York városra
Makarios érsek elhalálozott # Október 4 : Helsinki felülvizsgálata
Francis Gary Powers az „U—2" annak idején „világhírűvé" vált ürpiló-táj- a
akinek gépét még Hruscsov alatt lelőtték a szovjet légelhárító rakéták
— a héten lezuhant egy helikopter fedélzetén Powers másfélévet töltött szov-jet
fogságban s hamvait az Arlington Hősi temetőben helyezik nyugalomra
— Húsz newyorki rendőrtiszt önkéntes fizetésnelküli szolgálatot vállalt an-nak
érdekében hogy a „44-e- s kaliberű" kéjgyilkost a „Son of Sam" néven
ismert bűnözőt kézre keríthessék A tómeggyifkos eddig hat személyt meg-ölt
és hetet megsebesített — A rhodesiai augusztus 31-é- n tartandó országos
választásokon 120 fehér indul hogy elnyerje a 49 képviselői mandátumot
A nem-feh- ér mandátumok száma 8 — Johannesburgban a rendőrséget fel-hatalmazták
hogy teremtsen végre rendet a fekete-lakosság- ú Soweto városá-ban
ahol már a második hete dúlnak a zavargások A letartóztatások szá-ma
többszáz főre rúg — Kuba bejelentette hogy „készen áll a Zimbabwe
(Rhodesia fekete neve) területén működő gerillák felfegyverzésére" — „Szá-mos
barátunk akad a Szovjetunióban" — mondotta Joshua Nkomo a rho-desiai
feketék vezére — s ha fegyverre van szükségünk szívesen adnak" —
hangzott Nkomo nyilatkozata — Carter elnök az egy unciáig terjedő mari-juan-a
mennyiségek esetében büntetlenséget javasol — Észak-Kore- a 200 mér-földes
gazdasági és 50 mérföldes katonai felségzónát jelentett be amit Dél-Kór- ea
elfogadhatatlannak tart — Egyiptom és Izrael beleegyezett egy was-hingtoni
„minicsúcs" rendezésébe ami 30 év alatt az e'ső eset lenne a két
ország közötti közvetlen tárgyalásokra
NEW YORK NÉPE
TERROR ALATT
Kezdetben a város
anyagilag olyan zilált hely-zetbe
került hogy majdnem
csődött mondott Később
az qmlékezetes áramszünet
idején á' fosztogatások mé-retei
miatt a rendőrség
Ráadásul a „44-e- s kalibe-rű"'
kéjgyílkos hatodik ha-lálos
áldozata' után soroza-tos
terrorbombák robban-nak
a 'városiszívében
' Manhattan belvárosá-ban
'a World Trade Ce-nter
'épületéből negyvenezer
embert kellett rövid úton
kiüríteni -- nehogy a puerto-rico- i
városi gerillák előre
jelzett bombája kárt te-- "
gyen bennük
Donald Creighton:
Két Manhattanban levő
hivatali épületben rob-bant
bombák explóziója
következtében heten meg-sebesültek
egy személy
meghalt
A FALN (Fuerzas Ar-mad- as
de Liberacion Náci-pn- al
Puertoriquena) néven
fsmérty Puero-íirc- o függet-lenségéért
harcoló un
„hadsereg" még 1950-be- n
kezdte meg terrorcselekmé-nyeit
amikor Harry Tru-ma- n
akkori elnök ellen me-rényletet
kíséreltek elkövet-ni
Ugyanez a csoport kö-vette
el eddigi legször-nyűbb
terrorbombázását
amikor
( 1975 október 27-é- n
szinkronizálva egyszerre
tíz bomba robbant Chica-góban
New Yorkban és
Lejárt az en
Mi a teendő?
Washingtonban
A jelenlegi bombázási
hullám a Mobil Oil Co ésv
az USA hadügyminisztéri-um
newyorki székházát é~
rintette súlyosan
Federális ügynökök sze-rint
a FALN mindössze 30-5- 0
körüli főt számlál ja-varészük'fiátalíísi-hederéí
ötös-tíze- s 'csoportokban kö-vetik
el terrorbombázásai-kat
„NEM ADUNK FEL
EGY TENYÉRNYI
FÖLDET LSFM
EURÓPÁBAN!"
A Carter-adminisztrác- ió
hadügyi tárcájának felelő-se
Harold Brown' — Zbig
iniew Brzczinski állambiz-tonsági
főtanácsadó és Jo- -
(CanadianJ Scene) Ha — még a nyelvtörvény életbe lépése előtt
— valami váratlan nem történik teljes csődbe jut az elvi meghát-rálás1
politikája Fontos lenne hogy az önvédelmi és önmegtartási
jog lépjen a helyébe Angol Kanada megmaradási vágya tekinteté-iben
nincs kétség 'Bár az angolod arányszáma tartományról-tarto-mányr- a
változik "és a vélemények is különbözhetnek annyi biz-tos
hogy 'meg akarják 'menteni a föderációt Végtére is az saját
alkotásuk és Québec elvesztése súlyos csapás lenne rá Ha tovább-ra
isita tétlenség álláspontjára helyezkednek könnyen megtörtén-het"
fiogy szétesik a konföderáció Ha azonban '(nem] úgy mint
most) határozottan kiállnak nincs akadálya annak hogy Kanada —
Jbár Québec nélkül — továbbra is életképes maradjon 'De azonnal
tenni kell mindenkinek összhangban a szeparatizmus ellen Gyor-san
előkeli dönteni hogy Ángolr Kanada milyen -- feltételek mellett
volna hajlandó tudomásul venni az önálló Québecet Ha már oly
"ionnyelmüdn'ra szeparatistáknak engedték át a kezdeményezést
most elő kell-jönni- ök saját javaslataikkal határozottan és félreért
hetetlenűi el kell utasitaniók a szeparatizmust Árra' kell
v
gondolni- -
t
o
i
r
'
"
„
"t? ~ &~ a- - T-- — j pia rVírt_ "i-aí- j fi- - _ -?- !i--Afy - Jt űzette "ki árterületet Ungava az t
40 esztendeig: 1890
erimények ideje!
ii
átfl867Vshatárokkal
:íTrinícnn'c'Rnvj'fTnmr3riU'-1lwrlpt- í
HíláffukeétsoüfctbTrfKCariTadáfAfvlásároltaes
&Que"becnek:jAbbansazidőben?még-ne- m volUbaj aitartomanyvisel--- T
?A'ítkedésével5Ha"függetlennéílesz5Önállő1 köztársasággá meglenni
íi érkölcsiíálapjale területek " követeléséhez jábaník5becre'HaiKan£
mmw
dy Powell a Fehér Ház
sajtótitkára együttes nyilat-kozata
szerint felel
meg a valóságnak az a hír
miszerint
az Egyesült Államok egy
szovjet invázió esetén fel-adná
Nyugat-Németorsz- ág
egyharmadát az oroszok-nak
"
(Egy hasonló tartalmú
cikk a New York Times-ba- n
jelent meg Rowland
Evans és Novak
tollából)
Brown hadügyminisz-ter
'a szenátusi honvédelmi
bizottság előtt váltig erŐsí- -
tette hogy az USA politi-kai
vonalvezetése „nem
változott és célja bármilyen
szovjet európai táma'dás
feltartása a német határ
közelében '
4
— vagyok híve
és nem támogatom - az
olyan terveket melyek az
Egyesült Államok európai
vesztesegét vagy vereséget
tényként el "
— mondotta Brown '
A szovjet sajtó gúnyos
megjegyzései-- ' között az ís
szerepel miszerint az E-gyes- ült
Államok "rendkívül
bőkezűnek " mutatkozik
olyan területek
melyek nem tartoznak
hozzá " '
Pawell sajtótitkár sze-rint
waz elnöki „Memoran-dum'
10"-ké- nt ismert doku-mentum
semmiféle olyan
döntést nem tartalmaz
szerint elvben elfo-gadható
lenne az európai
területi veszteség
?teZxttASJttrfátÁTiáiÍn!mi&
MHWJ'
— „Az USA
változatlan — mondotta
Powell — és ebbe bele-értendő
a taktikai és
stratégiai ' nukleáris fegy-verek
esetleges bevetése
a konvencionális hadi egy-ségekkel
egyetemben a-menny- iben
Európa védelme
ezt igényelné" — fejezte
be a sajtótitkár
KELET-NYUGA- T K
TÁRGYALÁSOK '
OKTÓBERBEN
Ez 'év október 4-- én 33
európai állam közöttük az
Észak-Amerik- át képviselő
Kanada- - és az Egyesült Ál-lamok
is — újra összeül
hogy Helsinki 'Paktum
eddigi eredményeit szamba
vegye
Albert Sherer az USA
belgrádi főmegbízottja tel-jes
megelégedését jelezte
mert az oroszok kezdeti el-lenállása
megtört és végül-i- s
elfogadták az emberi 'jo-gok
kérdése megtárgyalásá-nak
napirendre fűzését az
ősszel rendezendő Kelet-Nyug- at
közötti tárgyaláso-konamel- y
beláthat Jtdő
szakra' eldöntheti a déten-t- e
(enyhülés) — vagy az u-ja- bb
hidegháborús készü-lődések
— nemzetközi
problémáit
SZÍRIA A 'PLO-- T'
TÁMOGATJA!
Jólinformált palesztin
körök szerint Szíria „nem
hátrál és a Palestine Li-beration
kép-viseletéhez
ragaszkodik a
volt beleszólása Sokmillió erriber jóléte fordul meg a tengeri
út birtoklásán Ha Québec elszakad még a mostaninál is fontosahb
feladat vár rá mivel biztosíthatja az összeköttetést Ontario és az
Atlanti-óceá- ni tartományok között Á vele kapcsolatos jogokból Ka-nada
semmit sem engedhet kötelezettségeit sem ruházhatja át és nem
kétséges hogy az amerikaiák is ragaszkodni fognak továbbra is a"
fontos tengeri út'közös adminisztrálásához Valószínűleg szükség lesz
a partokon úgynevezett biztonsági övezetre mert a Jcanadai-ame-rik- ai
egyezmény eztjs előírja A Panama csatorna mentén mindkét
oldalon öt kilométer széles ez az övezet bár — 'ebben az esetben
— mindkét oldalon mérföld is megtenné
3 Nyelv Mivel Québec elutasította a kétnyelvűséget az egynyel-vűsé'- gi
politikát választotta nem lenne semmi értelme a kanadai két-nyelvűs- égi
politika fenntartásának hiszen sem alkotmányosnak nem
s mondható szükségesnek kulturális szempontból Angol Kanadának
nincs kötelezettsége az angol és francia -- nyelv egyenlő státuszá-nak
biztosítására 1971-be- n angol nyelvű volt a québeciek 13'1 szá--
zaléka a ifranciák arányszáma Ontarióban és Manitobában még a fél --
százalékot" sem éri el Saskatchewanban 4 Albertában 3 és Brit Ko- -
_ llti-nli5íi- n O OT5olöTr í i1o4f-- - xtnry Tnn1ónoL ninnnnl AtrAnttfnlnm
ok5hogy megmaradjon az' ország es a gazdasági prosperitáson kell ki fáradozmofcA kovetkezonnegy feltételhez kell AAn°:g„ol Kanadának ra-- „ teme kell az' Official Language Act-o- t meg kell szjntetme a fő- -
" k'rf"'5' '' - ' biztosi hivatalt és a közigazgatásban hatályon kivul kell helyeznie
Msá?- - SY--
f% '-- $ ""
- - I programot" Á tartományokban főképpen Ontarióban
'Jg&lí Határok A szeparációhoz1 csakíakkor szabad hozzájárulnia ha ' 'nincs'továbV értelmei az amúgy isipolitikai megfontolások szem előtt
'Québec ugy hagyja'l'a konföderációt csatlakozott hozzá fe- - tartásával bevezetett francia-tanítá- si programnak
K 'természetesén labradori terület nélkül ini- - % Gazdasági társulás Angol" Kanadának világosan ki kell jelen-lfaztaPri- vy
Council l927-e- s határozata Ujfundlandnak ítélte leni hogy a gazdasági társulásról sem a vámunióról — sem a sze--1867-bena'fk'é- sőbb lDÍstrictof vUngava névvelj nevezett északi te-- paráciő előtt sem pedig utána tárgyalni nem hajlandó Egyenesen
rületnem került Quebechez Rupert-- s Land része volt eredetileg a Mhívó ugyanis a Parti Québecois-na- k az a --►feltételezése hogy jQue- - a vnlf i1S70-hp- n tphát hamm éwel ' hppnplf TnnHín'lP5T"Tipmfsnlr a- - Vionom arntKon nsT- i- - SF- - __ %~& etr „(„„„ dasagi társulásból -- előnyök élvezésére An-"g- ol
WlT Kanada előnyöket megosztására tartománynak? adta-Párt- l QS&ecois űgy 'íSM'í utalva gazdasági
WPá alakul Québec nemitud
'%í5J?y nincsv ' mert azí való
„nem
Róbert
„Nem
könyvelik
feladásá-ban
a-m- ely
politikája
Organization
nem
egy
egy
sem
jogi
a'franciásítási
ahogy
„™ J_! - fncrcro?loncp(t fejuw 6QÍ- -
folyó iSj'De miért is adna
az ország törő A
vanx é
Jh
% az
a
véli hogy1 Québec és Angol Kanada egymásra
lag A valók helyzet viszont az hogy Québec l
Kanada nélkül de L Kanada nincs rászorulva Quc-- %
ida vámhatárt 'húzTQűebeci határai menlénmenékül--
ipar 'a bank'es pénzintézetek sora Mind- -
eddigi várakozás álláspontjára i e w""5Fí#2'AtSzenttLőnECitengeriiut'JEz egyreszt-Ontari- o masresztjegy'ííiazokalak? vagy amelyek helyezked- - C10- -
W%t ' Vfélticatnyii-népesam~erikai'államszempontjábóltfontos?nelyzetet'Ka- -f' teKfAzltörténne hogy René Lévesque társai' és követői magukra
01f-42'nnadaiésTAmerikakoztií€gyezm-enyszabalyozza
amelybe Quebecnekrf'maradnanak'iluggetlenul ugyani de rokos gazdasági tválságra ítélve
Er
Genfben rendezendő
gyalásokon"
Az új elkötelezettség hí-rét
Asszer Arafát közölte
a PLO szervezetével miu-tán
Hafez Asszad szíriai el-nök
erről biztosította a ge-rillavezért
Menachem Begin izraeli
miniszterelnök máris ki-jelentette
hogy nem
megy Genfbe ha a PLO
képviseletét engedélyezik
Asszad három feltétele
í következő:
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
iwwinjwuwwuuuiruu%
tár-- mWmsmm''
MMli MMM 4mS6tMnv(MtttVllmnvl& HM1ÜHE ÉWt llfniliffl Ilii lllllillllllllllij
LEHET-- E MEGMARADNI ?
A nemzetiségi kérdés Európában
Nemzetiségi létben nőttem fel s gye-eksége- m
óta foglalkoztat a többség és
cisebbség államszervező nép és nemze-Jsé- g
viszonya Európa történelme úgy
3lakult hogy számos kis nép — ffiz ka-talán
baszk okszitán korzikai flamand
lapp — képtelen volt- - tulajdon országát
megteremteni s több olyan nemzet él e-z- en
a földön amelynek van ugyan saját
nemzeti állama de gyermekeinek "százez-rei
más államhyelvü területeken élnek
Európa történelme is példa arra hogy
1 türelmetlenség hatalmi önkény erősza-kos
i asszimiláció kis s nem is egészen kis
népek fiainak millióit idomította magához
magyarán: nyelte el És most nem a nép-vándorlás
avarjaira besenyőire vagy még
messzebb gyalogolva a régmúltba az e-raviszk'u-szokra
gondolok
A felszívódás elnyelés nyelvi asszi-miláció
mind a mai napig tart s a kor
:oppant kérdése az milyen tisztességgel
becsülettel emberséggel v és mennyi jogot
juttatva' oldja meg a nemzetiségi kérdést?
A bénulás
A közép-európ- ai népek nagy lelkiis-meretű
embere a mi Fábry Zoltánunk ír-ta
le azt hogy „a nyelv egy nép éle-léne- k
-- legfontosabb szerve Ha itt bénu
lás áll be megérzi az egész szervezet
Népet nyelvében és nyelvével fel lehet
emelni amiből logikusan következik az
hogy nyelve megbénításával ki is lehet
semmizni"
Hogyan?
A fiatal történész Joó Rudolf aki a
második világháború utáni 'korban első
nek vágott neki a bonyolult nagyon ér-zékeny
és nem is egyszer igen rossz em
lékeket ébresztő nemzetiségi kérdés vizs
gálatának a francia Guy Héraud-'- t idézi
£z európai nemzetiségi kérdés kiemelke
dő kutatója Qu'est-c- e que l'etnisme? cí
mű Franciaországban 1967-be- n megje-'e'n- t
könyvében" az erőszakos asszimiláció
következő példáit veti fel: -"
A gazdasági tA központi döntések a
nemzetiségek szetszórására szakembereik
értelmiségek elvonására irányulnak A tár
sadalmi A kisebbség társadalmi felemel
kedésének valóságos előfeltétele a nem
ieÜ' asszimiláció A demográfiai A nem
zetiségi lakosság kényszerű kivándorlása
A területi-adminisztrat- ív A területi auto- -
lómia' formálissá válik -"- i
- Jíéraud?"1további 'példái még gyötrel
mesebbek ' -'- -
A nyelvi asszimiláció Az iskola a
hadsereg a sajtó a városnevek-d- e még
Hz utcafefiralok-- is ennek az eszközei azn
Hl'am -- fcc2ébcn % ' környezeti' asszimilá- -
Amikor a nemzetiségi jelleg régi
múltbeli emlékeinek eltörlésére megszün
tetésére törekszenek A francia tudós vé-- J i
Largeel Independeat
Caoadian Weekly
in tlio Hoiif ttioik LAiunuso
Ara: 30 cent
WIHIrilM AVMtiM
Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén
gúl fölveti a pszichológiai asszimilációt
a tudathasítást Ezzel a gyötrelemmel is
szembe kell nézni annak aki a nemzeti-ség
lét dolgait vizsgálja Az anyanyelv el-- 1
vesztését a más közösségbe való beillesz- -
I kedést_ egyiajtatudathasadás - kíséri A
frafttíiaj munka í szerinti a nemzetiségi te-rületékről
készített szociológiai felméré-sek
az idegbetegségek és öngyilkosságok
feltűnően" magas számait kutatva jutottak
ilyen következtetésre
EnnyijLa bénulásról
Joó Rudolf 'elmélyült ebben a kérdés-ben
összegyűjtötte valósággal fölkazlazta
íróasztalán a legújabb nyugat-európ-ai iro-dalmat
-- s tőlük 'idézve valósággal velük
mondatja' el a nemzetiségi kérdésV Euró-pában
'-
- -
„Nem lehet-megtagad- ni azt
a jogot"
Van ilyen? Igen Az ENSZ alapok-mányának
szövegezésekor néhány ország
javasolta azt hogy rögzítsék benne a
nemzeti kisebbségek jogait is A nagyha-talmak
akkor mereven elutasították ezt
A nemzetiségi kérdés először csak a nép-irtás
elleni úgynevezett Genocid-egye-ményb- e került be 1948 december 9-é- n: büntető szankciókat kell alkalmazni „va-lamely
nemzeti népi faji vagy vallási
csoport" megsemmisítése ellen Csak 1960
december 16-á- n fogadják el azt az
egyezségokmányt amelynek 27 cikke ki-mondja
hogy „a kisebbségekhez tartozó
személyektől nem lehet megtagadni azt a
jogot hogy csoportjuk más tagjaival e-gyütt- esen saját kultúrájuk legyen hogy
saját vallásukat vallják és gyakorolják
vagy hogy saját nyelvüket használják"
Az UNESCO-tagállamo- k által elfoga-dott
Egyeziriény az oktatásban alkalma-zott
megkülönböztetés elleni küzdelemről
5 cikke pedig leszögezi hogy „el kell is-merni
a nemzeti kisebbségek tagjainak
jogát saját oktatási tevékenység folyta-tására
beleértve iskolák fenntartását is"
Itt 'a helsinki nyitotflágabb 'kaput-A- z
európai biztonsági értekezlet 1975
augusztus 1-- én kelt záróokmánya már
három helyen említi a nemzeti kisebbsé-gek
védelmét Az aláíró államok kötelez-'é- k
"magukat a területükön élő nemzeti
kisebbségek jogainak "tiszteletben ~ tartá-sára
'
" ' t Jog' és jogfosztás
f A %PT NéPkozlársáság nem nagyr zánis nemzetiségeinek minden jogot meg-R- d
'de — sajnos-- — ugyanez nem mond-jjajó-f- 1
a szomszédos országokban élői
igen jiagy számú magyar'nemzeüségí'hely-zetéről-% ' -- " J&'t í i
t ' Ruífy Péjcr
(Magyar Nemzet)