000387 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
— """l i f" Nem tduság n - HUNGÁRIÁN LIFE tatra LBak t tssksd ntp Ua tndt ésl$oksi ssnzssm HUHU IHiHilmMMMMmiaw Vol 30 33 XXX évfolyam 33szám 1977# Augusztus 13 Szombat IIHHlLiiiwiumimiiiWHiimmiiiiiiKiiMiiittltlKltUuiMtiMlll'1MWWWW A csapások egymásután zúdulnak New York városra Makarios érsek elhalálozott # Október 4 : Helsinki felülvizsgálata Francis Gary Powers az „U—2" annak idején „világhírűvé" vált ürpiló-táj- a akinek gépét még Hruscsov alatt lelőtték a szovjet légelhárító rakéták — a héten lezuhant egy helikopter fedélzetén Powers másfélévet töltött szov-jet fogságban s hamvait az Arlington Hősi temetőben helyezik nyugalomra — Húsz newyorki rendőrtiszt önkéntes fizetésnelküli szolgálatot vállalt an-nak érdekében hogy a „44-e- s kaliberű" kéjgyilkost a „Son of Sam" néven ismert bűnözőt kézre keríthessék A tómeggyifkos eddig hat személyt meg-ölt és hetet megsebesített — A rhodesiai augusztus 31-é- n tartandó országos választásokon 120 fehér indul hogy elnyerje a 49 képviselői mandátumot A nem-feh- ér mandátumok száma 8 — Johannesburgban a rendőrséget fel-hatalmazták hogy teremtsen végre rendet a fekete-lakosság- ú Soweto városá-ban ahol már a második hete dúlnak a zavargások A letartóztatások szá-ma többszáz főre rúg — Kuba bejelentette hogy „készen áll a Zimbabwe (Rhodesia fekete neve) területén működő gerillák felfegyverzésére" — „Szá-mos barátunk akad a Szovjetunióban" — mondotta Joshua Nkomo a rho-desiai feketék vezére — s ha fegyverre van szükségünk szívesen adnak" — hangzott Nkomo nyilatkozata — Carter elnök az egy unciáig terjedő mari-juan-a mennyiségek esetében büntetlenséget javasol — Észak-Kore- a 200 mér-földes gazdasági és 50 mérföldes katonai felségzónát jelentett be amit Dél-Kór- ea elfogadhatatlannak tart — Egyiptom és Izrael beleegyezett egy was-hingtoni „minicsúcs" rendezésébe ami 30 év alatt az e'ső eset lenne a két ország közötti közvetlen tárgyalásokra NEW YORK NÉPE TERROR ALATT Kezdetben a város anyagilag olyan zilált hely-zetbe került hogy majdnem csődött mondott Később az qmlékezetes áramszünet idején á' fosztogatások mé-retei miatt a rendőrség Ráadásul a „44-e- s kalibe-rű"' kéjgyílkos hatodik ha-lálos áldozata' után soroza-tos terrorbombák robban-nak a 'városiszívében ' Manhattan belvárosá-ban 'a World Trade Ce-nter 'épületéből negyvenezer embert kellett rövid úton kiüríteni -- nehogy a puerto-rico- i városi gerillák előre jelzett bombája kárt te-- " gyen bennük Donald Creighton: Két Manhattanban levő hivatali épületben rob-bant bombák explóziója következtében heten meg-sebesültek egy személy meghalt A FALN (Fuerzas Ar-mad- as de Liberacion Náci-pn- al Puertoriquena) néven fsmérty Puero-íirc- o függet-lenségéért harcoló un „hadsereg" még 1950-be- n kezdte meg terrorcselekmé-nyeit amikor Harry Tru-ma- n akkori elnök ellen me-rényletet kíséreltek elkövet-ni Ugyanez a csoport kö-vette el eddigi legször-nyűbb terrorbombázását amikor ( 1975 október 27-é- n szinkronizálva egyszerre tíz bomba robbant Chica-góban New Yorkban és Lejárt az en Mi a teendő? Washingtonban A jelenlegi bombázási hullám a Mobil Oil Co ésv az USA hadügyminisztéri-um newyorki székházát é~ rintette súlyosan Federális ügynökök sze-rint a FALN mindössze 30-5- 0 körüli főt számlál ja-varészük'fiátalíísi-hederéí ötös-tíze- s 'csoportokban kö-vetik el terrorbombázásai-kat „NEM ADUNK FEL EGY TENYÉRNYI FÖLDET LSFM EURÓPÁBAN!" A Carter-adminisztrác- ió hadügyi tárcájának felelő-se Harold Brown' — Zbig iniew Brzczinski állambiz-tonsági főtanácsadó és Jo- - (CanadianJ Scene) Ha — még a nyelvtörvény életbe lépése előtt — valami váratlan nem történik teljes csődbe jut az elvi meghát-rálás1 politikája Fontos lenne hogy az önvédelmi és önmegtartási jog lépjen a helyébe Angol Kanada megmaradási vágya tekinteté-iben nincs kétség 'Bár az angolod arányszáma tartományról-tarto-mányr- a változik "és a vélemények is különbözhetnek annyi biz-tos hogy 'meg akarják 'menteni a föderációt Végtére is az saját alkotásuk és Québec elvesztése súlyos csapás lenne rá Ha tovább-ra isita tétlenség álláspontjára helyezkednek könnyen megtörtén-het" fiogy szétesik a konföderáció Ha azonban '(nem] úgy mint most) határozottan kiállnak nincs akadálya annak hogy Kanada — Jbár Québec nélkül — továbbra is életképes maradjon 'De azonnal tenni kell mindenkinek összhangban a szeparatizmus ellen Gyor-san előkeli dönteni hogy Ángolr Kanada milyen -- feltételek mellett volna hajlandó tudomásul venni az önálló Québecet Ha már oly "ionnyelmüdn'ra szeparatistáknak engedték át a kezdeményezést most elő kell-jönni- ök saját javaslataikkal határozottan és félreért hetetlenűi el kell utasitaniók a szeparatizmust Árra' kell v gondolni- - t o i r ' " „ "t? ~ &~ a- - T-- — j pia rVírt_ "i-aí- j fi- - _ -?- !i--Afy - Jt űzette "ki árterületet Ungava az t 40 esztendeig: 1890 erimények ideje! ii átfl867Vshatárokkal :íTrinícnn'c'Rnvj'fTnmr3riU'-1lwrlpt- í HíláffukeétsoüfctbTrfKCariTadáfAfvlásároltaes &Que"becnek:jAbbansazidőben?még-ne- m volUbaj aitartomanyvisel--- T ?A'ítkedésével5Ha"függetlennéílesz5Önállő1 köztársasággá meglenni íi érkölcsiíálapjale területek " követeléséhez jábaník5becre'HaiKan£ mmw dy Powell a Fehér Ház sajtótitkára együttes nyilat-kozata szerint felel meg a valóságnak az a hír miszerint az Egyesült Államok egy szovjet invázió esetén fel-adná Nyugat-Németorsz- ág egyharmadát az oroszok-nak " (Egy hasonló tartalmú cikk a New York Times-ba- n jelent meg Rowland Evans és Novak tollából) Brown hadügyminisz-ter 'a szenátusi honvédelmi bizottság előtt váltig erŐsí- - tette hogy az USA politi-kai vonalvezetése „nem változott és célja bármilyen szovjet európai táma'dás feltartása a német határ közelében ' 4 — vagyok híve és nem támogatom - az olyan terveket melyek az Egyesült Államok európai vesztesegét vagy vereséget tényként el " — mondotta Brown ' A szovjet sajtó gúnyos megjegyzései-- ' között az ís szerepel miszerint az E-gyes- ült Államok "rendkívül bőkezűnek " mutatkozik olyan területek melyek nem tartoznak hozzá " ' Pawell sajtótitkár sze-rint waz elnöki „Memoran-dum' 10"-ké- nt ismert doku-mentum semmiféle olyan döntést nem tartalmaz szerint elvben elfo-gadható lenne az európai területi veszteség ?teZxttASJttrfátÁTiáiÍn!mi& MHWJ' — „Az USA változatlan — mondotta Powell — és ebbe bele-értendő a taktikai és stratégiai ' nukleáris fegy-verek esetleges bevetése a konvencionális hadi egy-ségekkel egyetemben a-menny- iben Európa védelme ezt igényelné" — fejezte be a sajtótitkár KELET-NYUGA- T K TÁRGYALÁSOK ' OKTÓBERBEN Ez 'év október 4-- én 33 európai állam közöttük az Észak-Amerik- át képviselő Kanada- - és az Egyesült Ál-lamok is — újra összeül hogy Helsinki 'Paktum eddigi eredményeit szamba vegye Albert Sherer az USA belgrádi főmegbízottja tel-jes megelégedését jelezte mert az oroszok kezdeti el-lenállása megtört és végül-i- s elfogadták az emberi 'jo-gok kérdése megtárgyalásá-nak napirendre fűzését az ősszel rendezendő Kelet-Nyug- at közötti tárgyaláso-konamel- y beláthat Jtdő szakra' eldöntheti a déten-t- e (enyhülés) — vagy az u-ja- bb hidegháborús készü-lődések — nemzetközi problémáit SZÍRIA A 'PLO-- T' TÁMOGATJA! Jólinformált palesztin körök szerint Szíria „nem hátrál és a Palestine Li-beration kép-viseletéhez ragaszkodik a volt beleszólása Sokmillió erriber jóléte fordul meg a tengeri út birtoklásán Ha Québec elszakad még a mostaninál is fontosahb feladat vár rá mivel biztosíthatja az összeköttetést Ontario és az Atlanti-óceá- ni tartományok között Á vele kapcsolatos jogokból Ka-nada semmit sem engedhet kötelezettségeit sem ruházhatja át és nem kétséges hogy az amerikaiák is ragaszkodni fognak továbbra is a" fontos tengeri út'közös adminisztrálásához Valószínűleg szükség lesz a partokon úgynevezett biztonsági övezetre mert a Jcanadai-ame-rik- ai egyezmény eztjs előírja A Panama csatorna mentén mindkét oldalon öt kilométer széles ez az övezet bár — 'ebben az esetben — mindkét oldalon mérföld is megtenné 3 Nyelv Mivel Québec elutasította a kétnyelvűséget az egynyel-vűsé'- gi politikát választotta nem lenne semmi értelme a kanadai két-nyelvűs- égi politika fenntartásának hiszen sem alkotmányosnak nem s mondható szükségesnek kulturális szempontból Angol Kanadának nincs kötelezettsége az angol és francia -- nyelv egyenlő státuszá-nak biztosítására 1971-be- n angol nyelvű volt a québeciek 13'1 szá-- zaléka a ifranciák arányszáma Ontarióban és Manitobában még a fél -- százalékot" sem éri el Saskatchewanban 4 Albertában 3 és Brit Ko- - _ llti-nli5íi- n O OT5olöTr í i1o4f-- - xtnry Tnn1ónoL ninnnnl AtrAnttfnlnm ok5hogy megmaradjon az' ország es a gazdasági prosperitáson kell ki fáradozmofcA kovetkezonnegy feltételhez kell AAn°:g„ol Kanadának ra-- „ teme kell az' Official Language Act-o- t meg kell szjntetme a fő- - " k'rf"'5' '' - ' biztosi hivatalt és a közigazgatásban hatályon kivul kell helyeznie Msá?- - SY-- f% '-- $ "" - - I programot" Á tartományokban főképpen Ontarióban 'Jg&lí Határok A szeparációhoz1 csakíakkor szabad hozzájárulnia ha ' 'nincs'továbV értelmei az amúgy isipolitikai megfontolások szem előtt 'Québec ugy hagyja'l'a konföderációt csatlakozott hozzá fe- - tartásával bevezetett francia-tanítá- si programnak K 'természetesén labradori terület nélkül ini- - % Gazdasági társulás Angol" Kanadának világosan ki kell jelen-lfaztaPri- vy Council l927-e- s határozata Ujfundlandnak ítélte leni hogy a gazdasági társulásról sem a vámunióról — sem a sze--1867-bena'fk'é- sőbb lDÍstrictof vUngava névvelj nevezett északi te-- paráciő előtt sem pedig utána tárgyalni nem hajlandó Egyenesen rületnem került Quebechez Rupert-- s Land része volt eredetileg a Mhívó ugyanis a Parti Québecois-na- k az a --►feltételezése hogy jQue- - a vnlf i1S70-hp- n tphát hamm éwel ' hppnplf TnnHín'lP5T"Tipmfsnlr a- - Vionom arntKon nsT- i- - SF- - __ %~& etr „(„„„ dasagi társulásból -- előnyök élvezésére An-"g- ol WlT Kanada előnyöket megosztására tartománynak? adta-Párt- l QS&ecois űgy 'íSM'í utalva gazdasági WPá alakul Québec nemitud '%í5J?y nincsv ' mert azí való „nem Róbert „Nem könyvelik feladásá-ban a-m- ely politikája Organization nem egy egy sem jogi a'franciásítási ahogy „™ J_! - fncrcro?loncp(t fejuw 6QÍ- - folyó iSj'De miért is adna az ország törő A vanx é Jh % az a véli hogy1 Québec és Angol Kanada egymásra lag A valók helyzet viszont az hogy Québec l Kanada nélkül de L Kanada nincs rászorulva Quc-- % ida vámhatárt 'húzTQűebeci határai menlénmenékül-- ipar 'a bank'es pénzintézetek sora Mind- - eddigi várakozás álláspontjára i e w""5Fí#2'AtSzenttLőnECitengeriiut'JEz egyreszt-Ontari- o masresztjegy'ííiazokalak? vagy amelyek helyezked- - C10- - W%t ' Vfélticatnyii-népesam~erikai'államszempontjábóltfontos?nelyzetet'Ka- -f' teKfAzltörténne hogy René Lévesque társai' és követői magukra 01f-42'nnadaiésTAmerikakoztií€gyezm-enyszabalyozza amelybe Quebecnekrf'maradnanak'iluggetlenul ugyani de rokos gazdasági tválságra ítélve Er Genfben rendezendő gyalásokon" Az új elkötelezettség hí-rét Asszer Arafát közölte a PLO szervezetével miu-tán Hafez Asszad szíriai el-nök erről biztosította a ge-rillavezért Menachem Begin izraeli miniszterelnök máris ki-jelentette hogy nem megy Genfbe ha a PLO képviseletét engedélyezik Asszad három feltétele í következő: (Folytatás a 2-- ik oldalon) iwwinjwuwwuuuiruu% tár-- mWmsmm'' MMli MMM 4mS6tMnv(MtttVllmnvl& HM1ÜHE ÉWt llfniliffl Ilii lllllillllllllllij LEHET-- E MEGMARADNI ? A nemzetiségi kérdés Európában Nemzetiségi létben nőttem fel s gye-eksége- m óta foglalkoztat a többség és cisebbség államszervező nép és nemze-Jsé- g viszonya Európa történelme úgy 3lakult hogy számos kis nép — ffiz ka-talán baszk okszitán korzikai flamand lapp — képtelen volt- - tulajdon országát megteremteni s több olyan nemzet él e-z- en a földön amelynek van ugyan saját nemzeti állama de gyermekeinek "százez-rei más államhyelvü területeken élnek Európa történelme is példa arra hogy 1 türelmetlenség hatalmi önkény erősza-kos i asszimiláció kis s nem is egészen kis népek fiainak millióit idomította magához magyarán: nyelte el És most nem a nép-vándorlás avarjaira besenyőire vagy még messzebb gyalogolva a régmúltba az e-raviszk'u-szokra gondolok A felszívódás elnyelés nyelvi asszi-miláció mind a mai napig tart s a kor :oppant kérdése az milyen tisztességgel becsülettel emberséggel v és mennyi jogot juttatva' oldja meg a nemzetiségi kérdést? A bénulás A közép-európ- ai népek nagy lelkiis-meretű embere a mi Fábry Zoltánunk ír-ta le azt hogy „a nyelv egy nép éle-léne- k -- legfontosabb szerve Ha itt bénu lás áll be megérzi az egész szervezet Népet nyelvében és nyelvével fel lehet emelni amiből logikusan következik az hogy nyelve megbénításával ki is lehet semmizni" Hogyan? A fiatal történész Joó Rudolf aki a második világháború utáni 'korban első nek vágott neki a bonyolult nagyon ér-zékeny és nem is egyszer igen rossz em lékeket ébresztő nemzetiségi kérdés vizs gálatának a francia Guy Héraud-'- t idézi £z európai nemzetiségi kérdés kiemelke dő kutatója Qu'est-c- e que l'etnisme? cí mű Franciaországban 1967-be- n megje-'e'n- t könyvében" az erőszakos asszimiláció következő példáit veti fel: -" A gazdasági tA központi döntések a nemzetiségek szetszórására szakembereik értelmiségek elvonására irányulnak A tár sadalmi A kisebbség társadalmi felemel kedésének valóságos előfeltétele a nem ieÜ' asszimiláció A demográfiai A nem zetiségi lakosság kényszerű kivándorlása A területi-adminisztrat- ív A területi auto- - lómia' formálissá válik -"- i - Jíéraud?"1további 'példái még gyötrel mesebbek ' -'- - A nyelvi asszimiláció Az iskola a hadsereg a sajtó a városnevek-d- e még Hz utcafefiralok-- is ennek az eszközei azn Hl'am -- fcc2ébcn % ' környezeti' asszimilá- - Amikor a nemzetiségi jelleg régi múltbeli emlékeinek eltörlésére megszün tetésére törekszenek A francia tudós vé-- J i Largeel Independeat Caoadian Weekly in tlio Hoiif ttioik LAiunuso Ara: 30 cent WIHIrilM AVMtiM Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén gúl fölveti a pszichológiai asszimilációt a tudathasítást Ezzel a gyötrelemmel is szembe kell nézni annak aki a nemzeti-ség lét dolgait vizsgálja Az anyanyelv el-- 1 vesztését a más közösségbe való beillesz- - I kedést_ egyiajtatudathasadás - kíséri A frafttíiaj munka í szerinti a nemzetiségi te-rületékről készített szociológiai felméré-sek az idegbetegségek és öngyilkosságok feltűnően" magas számait kutatva jutottak ilyen következtetésre EnnyijLa bénulásról Joó Rudolf 'elmélyült ebben a kérdés-ben összegyűjtötte valósággal fölkazlazta íróasztalán a legújabb nyugat-európ-ai iro-dalmat -- s tőlük 'idézve valósággal velük mondatja' el a nemzetiségi kérdésV Euró-pában '- - - „Nem lehet-megtagad- ni azt a jogot" Van ilyen? Igen Az ENSZ alapok-mányának szövegezésekor néhány ország javasolta azt hogy rögzítsék benne a nemzeti kisebbségek jogait is A nagyha-talmak akkor mereven elutasították ezt A nemzetiségi kérdés először csak a nép-irtás elleni úgynevezett Genocid-egye-ményb- e került be 1948 december 9-é- n: büntető szankciókat kell alkalmazni „va-lamely nemzeti népi faji vagy vallási csoport" megsemmisítése ellen Csak 1960 december 16-á- n fogadják el azt az egyezségokmányt amelynek 27 cikke ki-mondja hogy „a kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot hogy csoportjuk más tagjaival e-gyütt- esen saját kultúrájuk legyen hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják vagy hogy saját nyelvüket használják" Az UNESCO-tagállamo- k által elfoga-dott Egyeziriény az oktatásban alkalma-zott megkülönböztetés elleni küzdelemről 5 cikke pedig leszögezi hogy „el kell is-merni a nemzeti kisebbségek tagjainak jogát saját oktatási tevékenység folyta-tására beleértve iskolák fenntartását is" Itt 'a helsinki nyitotflágabb 'kaput-A- z európai biztonsági értekezlet 1975 augusztus 1-- én kelt záróokmánya már három helyen említi a nemzeti kisebbsé-gek védelmét Az aláíró államok kötelez-'é- k "magukat a területükön élő nemzeti kisebbségek jogainak "tiszteletben ~ tartá-sára ' " ' t Jog' és jogfosztás f A %PT NéPkozlársáság nem nagyr zánis nemzetiségeinek minden jogot meg-R- d 'de — sajnos-- — ugyanez nem mond-jjajó-f- 1 a szomszédos országokban élői igen jiagy számú magyar'nemzeüségí'hely-zetéről-% ' -- " J&'t í i t ' Ruífy Péjcr (Magyar Nemzet)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, August 13, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-08-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000396 |
Description
Title | 000387 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | — """l i f" Nem tduság n - HUNGÁRIÁN LIFE tatra LBak t tssksd ntp Ua tndt ésl$oksi ssnzssm HUHU IHiHilmMMMMmiaw Vol 30 33 XXX évfolyam 33szám 1977# Augusztus 13 Szombat IIHHlLiiiwiumimiiiWHiimmiiiiiiKiiMiiittltlKltUuiMtiMlll'1MWWWW A csapások egymásután zúdulnak New York városra Makarios érsek elhalálozott # Október 4 : Helsinki felülvizsgálata Francis Gary Powers az „U—2" annak idején „világhírűvé" vált ürpiló-táj- a akinek gépét még Hruscsov alatt lelőtték a szovjet légelhárító rakéták — a héten lezuhant egy helikopter fedélzetén Powers másfélévet töltött szov-jet fogságban s hamvait az Arlington Hősi temetőben helyezik nyugalomra — Húsz newyorki rendőrtiszt önkéntes fizetésnelküli szolgálatot vállalt an-nak érdekében hogy a „44-e- s kaliberű" kéjgyilkost a „Son of Sam" néven ismert bűnözőt kézre keríthessék A tómeggyifkos eddig hat személyt meg-ölt és hetet megsebesített — A rhodesiai augusztus 31-é- n tartandó országos választásokon 120 fehér indul hogy elnyerje a 49 képviselői mandátumot A nem-feh- ér mandátumok száma 8 — Johannesburgban a rendőrséget fel-hatalmazták hogy teremtsen végre rendet a fekete-lakosság- ú Soweto városá-ban ahol már a második hete dúlnak a zavargások A letartóztatások szá-ma többszáz főre rúg — Kuba bejelentette hogy „készen áll a Zimbabwe (Rhodesia fekete neve) területén működő gerillák felfegyverzésére" — „Szá-mos barátunk akad a Szovjetunióban" — mondotta Joshua Nkomo a rho-desiai feketék vezére — s ha fegyverre van szükségünk szívesen adnak" — hangzott Nkomo nyilatkozata — Carter elnök az egy unciáig terjedő mari-juan-a mennyiségek esetében büntetlenséget javasol — Észak-Kore- a 200 mér-földes gazdasági és 50 mérföldes katonai felségzónát jelentett be amit Dél-Kór- ea elfogadhatatlannak tart — Egyiptom és Izrael beleegyezett egy was-hingtoni „minicsúcs" rendezésébe ami 30 év alatt az e'ső eset lenne a két ország közötti közvetlen tárgyalásokra NEW YORK NÉPE TERROR ALATT Kezdetben a város anyagilag olyan zilált hely-zetbe került hogy majdnem csődött mondott Később az qmlékezetes áramszünet idején á' fosztogatások mé-retei miatt a rendőrség Ráadásul a „44-e- s kalibe-rű"' kéjgyílkos hatodik ha-lálos áldozata' után soroza-tos terrorbombák robban-nak a 'városiszívében ' Manhattan belvárosá-ban 'a World Trade Ce-nter 'épületéből negyvenezer embert kellett rövid úton kiüríteni -- nehogy a puerto-rico- i városi gerillák előre jelzett bombája kárt te-- " gyen bennük Donald Creighton: Két Manhattanban levő hivatali épületben rob-bant bombák explóziója következtében heten meg-sebesültek egy személy meghalt A FALN (Fuerzas Ar-mad- as de Liberacion Náci-pn- al Puertoriquena) néven fsmérty Puero-íirc- o függet-lenségéért harcoló un „hadsereg" még 1950-be- n kezdte meg terrorcselekmé-nyeit amikor Harry Tru-ma- n akkori elnök ellen me-rényletet kíséreltek elkövet-ni Ugyanez a csoport kö-vette el eddigi legször-nyűbb terrorbombázását amikor ( 1975 október 27-é- n szinkronizálva egyszerre tíz bomba robbant Chica-góban New Yorkban és Lejárt az en Mi a teendő? Washingtonban A jelenlegi bombázási hullám a Mobil Oil Co ésv az USA hadügyminisztéri-um newyorki székházát é~ rintette súlyosan Federális ügynökök sze-rint a FALN mindössze 30-5- 0 körüli főt számlál ja-varészük'fiátalíísi-hederéí ötös-tíze- s 'csoportokban kö-vetik el terrorbombázásai-kat „NEM ADUNK FEL EGY TENYÉRNYI FÖLDET LSFM EURÓPÁBAN!" A Carter-adminisztrác- ió hadügyi tárcájának felelő-se Harold Brown' — Zbig iniew Brzczinski állambiz-tonsági főtanácsadó és Jo- - (CanadianJ Scene) Ha — még a nyelvtörvény életbe lépése előtt — valami váratlan nem történik teljes csődbe jut az elvi meghát-rálás1 politikája Fontos lenne hogy az önvédelmi és önmegtartási jog lépjen a helyébe Angol Kanada megmaradási vágya tekinteté-iben nincs kétség 'Bár az angolod arányszáma tartományról-tarto-mányr- a változik "és a vélemények is különbözhetnek annyi biz-tos hogy 'meg akarják 'menteni a föderációt Végtére is az saját alkotásuk és Québec elvesztése súlyos csapás lenne rá Ha tovább-ra isita tétlenség álláspontjára helyezkednek könnyen megtörtén-het" fiogy szétesik a konföderáció Ha azonban '(nem] úgy mint most) határozottan kiállnak nincs akadálya annak hogy Kanada — Jbár Québec nélkül — továbbra is életképes maradjon 'De azonnal tenni kell mindenkinek összhangban a szeparatizmus ellen Gyor-san előkeli dönteni hogy Ángolr Kanada milyen -- feltételek mellett volna hajlandó tudomásul venni az önálló Québecet Ha már oly "ionnyelmüdn'ra szeparatistáknak engedték át a kezdeményezést most elő kell-jönni- ök saját javaslataikkal határozottan és félreért hetetlenűi el kell utasitaniók a szeparatizmust Árra' kell v gondolni- - t o i r ' " „ "t? ~ &~ a- - T-- — j pia rVírt_ "i-aí- j fi- - _ -?- !i--Afy - Jt űzette "ki árterületet Ungava az t 40 esztendeig: 1890 erimények ideje! ii átfl867Vshatárokkal :íTrinícnn'c'Rnvj'fTnmr3riU'-1lwrlpt- í HíláffukeétsoüfctbTrfKCariTadáfAfvlásároltaes &Que"becnek:jAbbansazidőben?még-ne- m volUbaj aitartomanyvisel--- T ?A'ítkedésével5Ha"függetlennéílesz5Önállő1 köztársasággá meglenni íi érkölcsiíálapjale területek " követeléséhez jábaník5becre'HaiKan£ mmw dy Powell a Fehér Ház sajtótitkára együttes nyilat-kozata szerint felel meg a valóságnak az a hír miszerint az Egyesült Államok egy szovjet invázió esetén fel-adná Nyugat-Németorsz- ág egyharmadát az oroszok-nak " (Egy hasonló tartalmú cikk a New York Times-ba- n jelent meg Rowland Evans és Novak tollából) Brown hadügyminisz-ter 'a szenátusi honvédelmi bizottság előtt váltig erŐsí- - tette hogy az USA politi-kai vonalvezetése „nem változott és célja bármilyen szovjet európai táma'dás feltartása a német határ közelében ' 4 — vagyok híve és nem támogatom - az olyan terveket melyek az Egyesült Államok európai vesztesegét vagy vereséget tényként el " — mondotta Brown ' A szovjet sajtó gúnyos megjegyzései-- ' között az ís szerepel miszerint az E-gyes- ült Államok "rendkívül bőkezűnek " mutatkozik olyan területek melyek nem tartoznak hozzá " ' Pawell sajtótitkár sze-rint waz elnöki „Memoran-dum' 10"-ké- nt ismert doku-mentum semmiféle olyan döntést nem tartalmaz szerint elvben elfo-gadható lenne az európai területi veszteség ?teZxttASJttrfátÁTiáiÍn!mi& MHWJ' — „Az USA változatlan — mondotta Powell — és ebbe bele-értendő a taktikai és stratégiai ' nukleáris fegy-verek esetleges bevetése a konvencionális hadi egy-ségekkel egyetemben a-menny- iben Európa védelme ezt igényelné" — fejezte be a sajtótitkár KELET-NYUGA- T K TÁRGYALÁSOK ' OKTÓBERBEN Ez 'év október 4-- én 33 európai állam közöttük az Észak-Amerik- át képviselő Kanada- - és az Egyesült Ál-lamok is — újra összeül hogy Helsinki 'Paktum eddigi eredményeit szamba vegye Albert Sherer az USA belgrádi főmegbízottja tel-jes megelégedését jelezte mert az oroszok kezdeti el-lenállása megtört és végül-i- s elfogadták az emberi 'jo-gok kérdése megtárgyalásá-nak napirendre fűzését az ősszel rendezendő Kelet-Nyug- at közötti tárgyaláso-konamel- y beláthat Jtdő szakra' eldöntheti a déten-t- e (enyhülés) — vagy az u-ja- bb hidegháborús készü-lődések — nemzetközi problémáit SZÍRIA A 'PLO-- T' TÁMOGATJA! Jólinformált palesztin körök szerint Szíria „nem hátrál és a Palestine Li-beration kép-viseletéhez ragaszkodik a volt beleszólása Sokmillió erriber jóléte fordul meg a tengeri út birtoklásán Ha Québec elszakad még a mostaninál is fontosahb feladat vár rá mivel biztosíthatja az összeköttetést Ontario és az Atlanti-óceá- ni tartományok között Á vele kapcsolatos jogokból Ka-nada semmit sem engedhet kötelezettségeit sem ruházhatja át és nem kétséges hogy az amerikaiák is ragaszkodni fognak továbbra is a" fontos tengeri út'közös adminisztrálásához Valószínűleg szükség lesz a partokon úgynevezett biztonsági övezetre mert a Jcanadai-ame-rik- ai egyezmény eztjs előírja A Panama csatorna mentén mindkét oldalon öt kilométer széles ez az övezet bár — 'ebben az esetben — mindkét oldalon mérföld is megtenné 3 Nyelv Mivel Québec elutasította a kétnyelvűséget az egynyel-vűsé'- gi politikát választotta nem lenne semmi értelme a kanadai két-nyelvűs- égi politika fenntartásának hiszen sem alkotmányosnak nem s mondható szükségesnek kulturális szempontból Angol Kanadának nincs kötelezettsége az angol és francia -- nyelv egyenlő státuszá-nak biztosítására 1971-be- n angol nyelvű volt a québeciek 13'1 szá-- zaléka a ifranciák arányszáma Ontarióban és Manitobában még a fél -- százalékot" sem éri el Saskatchewanban 4 Albertában 3 és Brit Ko- - _ llti-nli5íi- n O OT5olöTr í i1o4f-- - xtnry Tnn1ónoL ninnnnl AtrAnttfnlnm ok5hogy megmaradjon az' ország es a gazdasági prosperitáson kell ki fáradozmofcA kovetkezonnegy feltételhez kell AAn°:g„ol Kanadának ra-- „ teme kell az' Official Language Act-o- t meg kell szjntetme a fő- - " k'rf"'5' '' - ' biztosi hivatalt és a közigazgatásban hatályon kivul kell helyeznie Msá?- - SY-- f% '-- $ "" - - I programot" Á tartományokban főképpen Ontarióban 'Jg&lí Határok A szeparációhoz1 csakíakkor szabad hozzájárulnia ha ' 'nincs'továbV értelmei az amúgy isipolitikai megfontolások szem előtt 'Québec ugy hagyja'l'a konföderációt csatlakozott hozzá fe- - tartásával bevezetett francia-tanítá- si programnak K 'természetesén labradori terület nélkül ini- - % Gazdasági társulás Angol" Kanadának világosan ki kell jelen-lfaztaPri- vy Council l927-e- s határozata Ujfundlandnak ítélte leni hogy a gazdasági társulásról sem a vámunióról — sem a sze--1867-bena'fk'é- sőbb lDÍstrictof vUngava névvelj nevezett északi te-- paráciő előtt sem pedig utána tárgyalni nem hajlandó Egyenesen rületnem került Quebechez Rupert-- s Land része volt eredetileg a Mhívó ugyanis a Parti Québecois-na- k az a --►feltételezése hogy jQue- - a vnlf i1S70-hp- n tphát hamm éwel ' hppnplf TnnHín'lP5T"Tipmfsnlr a- - Vionom arntKon nsT- i- - SF- - __ %~& etr „(„„„ dasagi társulásból -- előnyök élvezésére An-"g- ol WlT Kanada előnyöket megosztására tartománynak? adta-Párt- l QS&ecois űgy 'íSM'í utalva gazdasági WPá alakul Québec nemitud '%í5J?y nincsv ' mert azí való „nem Róbert „Nem könyvelik feladásá-ban a-m- ely politikája Organization nem egy egy sem jogi a'franciásítási ahogy „™ J_! - fncrcro?loncp(t fejuw 6QÍ- - folyó iSj'De miért is adna az ország törő A vanx é Jh % az a véli hogy1 Québec és Angol Kanada egymásra lag A valók helyzet viszont az hogy Québec l Kanada nélkül de L Kanada nincs rászorulva Quc-- % ida vámhatárt 'húzTQűebeci határai menlénmenékül-- ipar 'a bank'es pénzintézetek sora Mind- - eddigi várakozás álláspontjára i e w""5Fí#2'AtSzenttLőnECitengeriiut'JEz egyreszt-Ontari- o masresztjegy'ííiazokalak? vagy amelyek helyezked- - C10- - W%t ' Vfélticatnyii-népesam~erikai'államszempontjábóltfontos?nelyzetet'Ka- -f' teKfAzltörténne hogy René Lévesque társai' és követői magukra 01f-42'nnadaiésTAmerikakoztií€gyezm-enyszabalyozza amelybe Quebecnekrf'maradnanak'iluggetlenul ugyani de rokos gazdasági tválságra ítélve Er Genfben rendezendő gyalásokon" Az új elkötelezettség hí-rét Asszer Arafát közölte a PLO szervezetével miu-tán Hafez Asszad szíriai el-nök erről biztosította a ge-rillavezért Menachem Begin izraeli miniszterelnök máris ki-jelentette hogy nem megy Genfbe ha a PLO képviseletét engedélyezik Asszad három feltétele í következő: (Folytatás a 2-- ik oldalon) iwwinjwuwwuuuiruu% tár-- mWmsmm'' MMli MMM 4mS6tMnv(MtttVllmnvl& HM1ÜHE ÉWt llfniliffl Ilii lllllillllllllllij LEHET-- E MEGMARADNI ? A nemzetiségi kérdés Európában Nemzetiségi létben nőttem fel s gye-eksége- m óta foglalkoztat a többség és cisebbség államszervező nép és nemze-Jsé- g viszonya Európa történelme úgy 3lakult hogy számos kis nép — ffiz ka-talán baszk okszitán korzikai flamand lapp — képtelen volt- - tulajdon országát megteremteni s több olyan nemzet él e-z- en a földön amelynek van ugyan saját nemzeti állama de gyermekeinek "százez-rei más államhyelvü területeken élnek Európa történelme is példa arra hogy 1 türelmetlenség hatalmi önkény erősza-kos i asszimiláció kis s nem is egészen kis népek fiainak millióit idomította magához magyarán: nyelte el És most nem a nép-vándorlás avarjaira besenyőire vagy még messzebb gyalogolva a régmúltba az e-raviszk'u-szokra gondolok A felszívódás elnyelés nyelvi asszi-miláció mind a mai napig tart s a kor :oppant kérdése az milyen tisztességgel becsülettel emberséggel v és mennyi jogot juttatva' oldja meg a nemzetiségi kérdést? A bénulás A közép-európ- ai népek nagy lelkiis-meretű embere a mi Fábry Zoltánunk ír-ta le azt hogy „a nyelv egy nép éle-léne- k -- legfontosabb szerve Ha itt bénu lás áll be megérzi az egész szervezet Népet nyelvében és nyelvével fel lehet emelni amiből logikusan következik az hogy nyelve megbénításával ki is lehet semmizni" Hogyan? A fiatal történész Joó Rudolf aki a második világháború utáni 'korban első nek vágott neki a bonyolult nagyon ér-zékeny és nem is egyszer igen rossz em lékeket ébresztő nemzetiségi kérdés vizs gálatának a francia Guy Héraud-'- t idézi £z európai nemzetiségi kérdés kiemelke dő kutatója Qu'est-c- e que l'etnisme? cí mű Franciaországban 1967-be- n megje-'e'n- t könyvében" az erőszakos asszimiláció következő példáit veti fel: -" A gazdasági tA központi döntések a nemzetiségek szetszórására szakembereik értelmiségek elvonására irányulnak A tár sadalmi A kisebbség társadalmi felemel kedésének valóságos előfeltétele a nem ieÜ' asszimiláció A demográfiai A nem zetiségi lakosság kényszerű kivándorlása A területi-adminisztrat- ív A területi auto- - lómia' formálissá válik -"- i - Jíéraud?"1további 'példái még gyötrel mesebbek ' -'- - A nyelvi asszimiláció Az iskola a hadsereg a sajtó a városnevek-d- e még Hz utcafefiralok-- is ennek az eszközei azn Hl'am -- fcc2ébcn % ' környezeti' asszimilá- - Amikor a nemzetiségi jelleg régi múltbeli emlékeinek eltörlésére megszün tetésére törekszenek A francia tudós vé-- J i Largeel Independeat Caoadian Weekly in tlio Hoiif ttioik LAiunuso Ara: 30 cent WIHIrilM AVMtiM Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén gúl fölveti a pszichológiai asszimilációt a tudathasítást Ezzel a gyötrelemmel is szembe kell nézni annak aki a nemzeti-ség lét dolgait vizsgálja Az anyanyelv el-- 1 vesztését a más közösségbe való beillesz- - I kedést_ egyiajtatudathasadás - kíséri A frafttíiaj munka í szerinti a nemzetiségi te-rületékről készített szociológiai felméré-sek az idegbetegségek és öngyilkosságok feltűnően" magas számait kutatva jutottak ilyen következtetésre EnnyijLa bénulásról Joó Rudolf 'elmélyült ebben a kérdés-ben összegyűjtötte valósággal fölkazlazta íróasztalán a legújabb nyugat-európ-ai iro-dalmat -- s tőlük 'idézve valósággal velük mondatja' el a nemzetiségi kérdésV Euró-pában '- - - „Nem lehet-megtagad- ni azt a jogot" Van ilyen? Igen Az ENSZ alapok-mányának szövegezésekor néhány ország javasolta azt hogy rögzítsék benne a nemzeti kisebbségek jogait is A nagyha-talmak akkor mereven elutasították ezt A nemzetiségi kérdés először csak a nép-irtás elleni úgynevezett Genocid-egye-ményb- e került be 1948 december 9-é- n: büntető szankciókat kell alkalmazni „va-lamely nemzeti népi faji vagy vallási csoport" megsemmisítése ellen Csak 1960 december 16-á- n fogadják el azt az egyezségokmányt amelynek 27 cikke ki-mondja hogy „a kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot hogy csoportjuk más tagjaival e-gyütt- esen saját kultúrájuk legyen hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják vagy hogy saját nyelvüket használják" Az UNESCO-tagállamo- k által elfoga-dott Egyeziriény az oktatásban alkalma-zott megkülönböztetés elleni küzdelemről 5 cikke pedig leszögezi hogy „el kell is-merni a nemzeti kisebbségek tagjainak jogát saját oktatási tevékenység folyta-tására beleértve iskolák fenntartását is" Itt 'a helsinki nyitotflágabb 'kaput-A- z európai biztonsági értekezlet 1975 augusztus 1-- én kelt záróokmánya már három helyen említi a nemzeti kisebbsé-gek védelmét Az aláíró államok kötelez-'é- k "magukat a területükön élő nemzeti kisebbségek jogainak "tiszteletben ~ tartá-sára ' " ' t Jog' és jogfosztás f A %PT NéPkozlársáság nem nagyr zánis nemzetiségeinek minden jogot meg-R- d 'de — sajnos-- — ugyanez nem mond-jjajó-f- 1 a szomszédos országokban élői igen jiagy számú magyar'nemzeüségí'hely-zetéről-% ' -- " J&'t í i t ' Ruífy Péjcr (Magyar Nemzet) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000387