Kanadai Magyarsag, June 14, 1958

              KANADAI PR1CE 10 CENTS
& p jöni for "A ml vtvnh magytrtig t
m után í int ll ihitUai M ! 4 la - multunk)!! ncmitti trdii"kt
m
-- :edez krlt"y üig4llnk
iBs? kriMtmi igitigknk
Sa' i Bywnk kttii tiltd(4i"
Vörösmarty í"ii tdiiti krmi r iitiié i l
pwnk Ili tiimiban mtgjlM b-UtU-I
ntt €ikkbl U ffiü
IS ARA: 10 CENT
r n-- l cr:el ClassMail
ÍC-- ? i-tm-ent
Ottawa
I
Évfoljam '--
í szám
rkes:' i 2 t kiadóhivatal
- fi ad Toronto bflT-v-- x BrELIfJN ut 60333
KANADA KÉTSZER MAGYAR LAPJA
E GAULLE BALSIKERE m újság Ottawában?
fllóiö szamunkban De Gaulle feladatairól fiiunk Most arról
Jüolunk hogy a tábornok Algírban egy tömeggyűlésen fej-r- M
li legközelebbi céljait a probléma megoldásira a beszéd
stautitji hogy a tábornok jól látja a megoldandó nehézségeket
ivrcs kellő tájékozottsága arra hogy valóban végleges gyógy-jf- a
tudjon aianlani Viratlanul megközelítőleg ugyanazt a se-JMtMnel- eg
álláspontot foglalta amely az összes eddigi fran-ibrminy- ok
bukásit idézte elő
ÍA: ilgir' mohamedán lakosságnak azt ígérte De Gaulle hogy
Mcuntet minden különbséget amely Algírban a francia ben-iKtte- k
es az arab bennszülöttek között fennáll "Kijelentem
tjyifnncu álláspont szerint csupán egyféle lakos van Algírban
imlinnyiin egy es ugyanolyanfajta franciák ugyanazok a jo-H- l
ugyanazok a kötelességeik Meg kell nyitni azokat a kapu-i- t
melyek mostanáig sok algíri lakos előtt csukva állottak Ma-tt'i'etszinvon-alat
kell biztosítani azoknak is akik eddig alacso-pÜbrendűke- nt
éltek"
ÍÉzek
a szavak amelyek teljes egyenjogúságot biztosítanak
színeseknek méltóak volnának arra hogy minden olyan
léig alkotmányába belekerüljenek amelyben különböző szi-lit
fijj népek élnek egymás mellett S miután Franciaország-- u
fehér- - és szinesbörüek között általábanvéve nincs elvi an-fMizm- ws
ezért el is lehet hinni hogy az algíri népek egyen-tutitás- a
valósaggá lesz Ez azonban csaknem megoldhatatlan
Afaségeket okoz Az algíri 3 millió fehér ember akik eddig a
tnnínyban a bankokban a közoktatásban a nagyvállalatokban
ettő szerepet látszottak degradálva fogják érezni magukat ép-en
az ax algm francia tömeg amelynek erélyes fellépése hozta
nfKil De Gaulle politikai győzelmét feltétlenül csalódást érez
i Wes egyenjogúsítással fokozódni fognak a helyi gazdasági
(kézségek mert hiszen az ország számban sokkal nagyobb és
W javakban sokkal szegényebb mohamedán lakosságának az
W6jit fel kell emelni ami rengeteg pénzbe kerül Kérdéses
ik hogy az algíri lakosság meg lesz-- e elégedve azzal hogy
&ogv franciává válik akár még a kulturnívó emelésével egy-ik
Az arab lázadók katonai központjaiból nevezetessen Tu-6- 1
máris olyan kijelentésekről hallottunk hogy az algíri ara-Ikre- m
elégszenek meg semmivel csakis teljesen független po-f- ai
tatalommal rendelkező Algírral
' Természetes hogy ezeket a szélsőnél is szélsőbb arab n-apikat
támogatják a kommunisták és a Nasser-pártia- k is
J hiszen ha az algiri mohamedánok teljes jogkörű franciák ak-"Jol- ik
a francia- - és algiri nemzethez való korlátlan hűséget
N megkövetelni s ahogy De Gaulle--t ismerjük ebben a kér ji nem ismer tréfátMost fog tehát bekövetkezni a legve-Jeb- b
pillanat amikor tudniillik Algírban ismét a keleti és
Wi eszmék közvetlenül ütköznek össze De Gaulle helyes
W™d nírom hénipon fejlői népszavazást ígért Algír népének
I"" a kérdésben honv hailandá navenlő ioaokkal és kőte- -
'Í'Wkwocoocc
HETENKÉNT MEGJELENŐ
ALGÍRBAN
Ij kormányzót kapott Korzika is
i
ia
be
el
ni
A és
r w3~?
'UL 5r~a
--'-
e-t nevezte ki De Gaulle miniszterelnök Kor-zó
ává lamassoure aki azelőtt egy franciaországi
w:i k3'-sny- 2(ia vot# teljhatalmat kapott a miniszterelnök-'Jfl- y
" -- ae eszközzel meg a korzikaiek lázadását
H'zs Is-i- i-w 11 a t—:L!t JiLuAIm nincsenek
'Vtgedví a~8i( 8 D! kormányával akinek Kata-"- e
ez algriakkal együtt egész Korzika is sfcra szállt ''" ' '' j szocialista és a ' különösen az hogy tulsok a
- 'ancia kormányban
1 p-'-
z: e értések arról is szólnak hogy De Gaulle rnagá-V- "
a gr és korzikai nacionalisták képviselőit hogy ?' ""egg főzés útján belátásra bírja őket A hírek
y" K3-- es Soustelle és leon Delbecque valamint a
! egy képVjsetöje a legközelebbi időben hiva- -
2 : jí e-o- z De Gaulle egyébként tervbe vette azt is
j?Je5cc ' á'kozzon Eisenhower elnökkel és MacMiltan an-g"e-e'o- kel
akik előtt Vi akarja fejteni véleményét
1KK £- -
%- -
árpolitikai és Franciaországot érintő kérdésekkel
JaKAV6LKCLISÉG
S AZ USA-BA- N £ "r ' zreKa:: kköozrzmétáentvtékhi
4
t x
-- tt-a
"g adatait
US A-b-an
61
M €1 ee-- munkában
LEGNAGYOBB
Álló személy van Június ele-jén
a munkanélküliek sima
millió ét &0ö r volt
Ez az idén at elfő eet hoey
a munkanélküliek Márna
Amerikában millión alul
volt
KENÉSEI LÁSZLÓ
éppenolyan arányban fog képviselőket küldeni a francia parla
mentbe mint Franciaország többi népe Ha eddig Algír népe nem
fogadja el a kormány propozicióját — tette hozzá — akkor a
francia kormány további tárgyalásokba fog kezdeni azokkal akik
az algiri arabokat képviselik Ezek a személyek nyilvánvalóan a
felkelők közé tartoznak — De Gaulle tehát politikai balsiker ese-tére
már előre béketárgyalásokra tett Ígéretet Egy ilyen ígéret
azonban mindenkor a gyengeség jele s nem vitás hogy a kom-munistá- k
alaposan ki fogják használni ezt az erőtlenséget
A helyes megoldás az lett volna hogy De Gaulle azonnal ka r at aj
kitűzze a népszavazás időpontját a hetekre mert tan megmondja mindazt
egyéniségének varázsa valamint az eddigi tétovázó francia kormán-y-
politikától való undor e pillanatban egy táborba egyesíti Algír
fehér- - és arab népét Három hónap múlva vagy pláne később
már annyi lelki és anyagi hatás játszhat közre hogy arab la-kosság
esetleg önmagával meghasonlik és a természetes fran-ciabarátság
helyett a további végnélküli harcot választja
A nyugati nagyhatalmak kötelessége most az
hogy félreérthetetlenül De Gaulle által ajánlott algiri programm
mellett álljanak s az integrálás megvalósítása esetére minden
eddigit meghaladó anyagi és erkölcsi támogatást helyezzenek
kilátásba az algiri mohamedán lakosságnak Amerikának magára
kell vállalnia hogy a francia kormányt segíti az „egyenlő élet-nívó"
helyreállításában s ki kellene jelentenie hogy Francia
országgal azonossá váló Algírt a maga részéről minden ízében
franciának tekinti Az USA külügyminisztériumara maradna az
a feladat is hogy nyilvánvalóvá tegye arab szövetségesei és-pedig
Szaudi-Arábi- a Jordán és Libanon előtt valamint az angol--
amerikai tőkéből élő többi fél—önálló arab ország vezetői
a francia algir gazdag minta-államm- á vagy
a kommunista 0t kabinet tag folszó- -
nacionalistákra csak szenvedés nyomor és elnyomás vár Az
amerikai sajtónak pedig abba kellene hagyni a „misztikus kelet"
iránti imádatát s legalább önmagában meg kellene győződve
lennie arról hogy a fejlődés a nyugati nem pedig az
afrikai-ázsi- ai elmaradottság mesterséges fenntartása felé mutat
De Gaulle első feladata Algir Integrálása
sikerülni fos ha nem annyira a tábornok bölcsessége miatt
mint inkább az erélyes vezetés lenyűgöző hatása miatt De ha
ebben a feladatban az USA külügyi politikája okosan támogatja
nemcsak Algírt s Franciaországot menti meg hanem kialakítja
Északafrikában azt a kulcspozíciót ki lehet végre
indulni a jelszavak mögé megbújó kommunista
imperializmus végleges leverésére Ha Algir mohamedán lakos-sága
egyértelmüleg franciává nacionalistává tehát kommu-nistaellenessé
válik ez az áramlat feltartóztathatatlanul át fog
terjedni Tuniszra fogja kényszeríteni Nasszerékat
ét véalea a kommunista-bará- t tendenciákat előbb
jikW francia polgárrá válni népszavazás után Algir népe Afrikában Dél Ázsiában végül az egész világon
törje
Gaullenak
2'
jobb
korzi-:- "
négy
5
az
Jugoszlávia tiltakozik
Hruscsov szófiai kirohaná-sainak
Tito ellen máris meg-vannak
a gyakorlati fnuda-sásf- i
kdvetkexményei As el
múlt héten a oroszok WUM-tottá- k
3 a 285 millió dol
láros sesjélyt amit JíTO-silávián- ak
ifértek új üzemek
és bányák létesítésére Koca
jutTOsxláv külügy-miniszt- er
már tiltakozott a
szovjet kormánynál ezért a
9jerxőcL&sazeíéért aiial
hogj' h a szovjet nem telje-síti
szerződésben vállalt kftte
lefettségeit a jugoszláv kor-mány
kártérítést fog ezért a
szovjettől A saov
jet a belgrádi ideológiai el
hailókat a hitel megvonással
ELÍTÉLTÉK
A KIIULY
Stdi Arábia királyának
apósát és annak öccsét a azi
riai bíróság életfogytiglani
fegyházra-- ítélte mert an
Szerkeszti:
F
legközelebbi
legfontosabb
remélhetőleg
akarja jérmália kényuzerl
teni
Ugyanakkor azt is jelentik
Kdjrrádból hogy Titoék több
mint 200 olyan értelmiségit
tartóttattak le Ifelgrádban
akiről ismerete volt hogy
rokonszenveinek a szovjet
tel Ez figyelmeztetés akar
lenni Moszkva felé hogy a
jugoszláv határo
zottan fog fellépni minden
moszkvai szabotázs vagy fel
forgató kísérlet ellen Jugo
A Moszkvával
való első szakításkor 10 000
ember ölt erv szigeti kon
centráció táborban azért
mert állítólagos hívei voltak
a moszkvai barátkozásnak
nak idején meg akarták ölni
NTaa#zr egyiptomi elnököt
hogy megakadályozzák Szí-ria
és Egyiptom egyessllését
A két elítélt" nem voH je-len
s így ax ítélet nem hajt
ható végre
ŰTlUrlÜa i i Fi
&£&
HÜHtoa' rr
tti Ji+K~J -- MlT
_
természetesen mindig a
Az országgyűlés biztonsági szerepe
rv
fflgüHfg iU5Mc
tj!íi_ru
—
irányuló javas lt vitáa
a
vitája
Ez a két
szolgáltatja azt
sze
lepet amely
rden képviselőnek arra hogy nyil- -
ami a nyomia
kötelező szerepen belül
A Trónbeszéd vitája rendesen az
megnyitását követő napon kezdődik Az
idén már a megnyitás napján megkezdődött
Altalános szokás szerint két újonnan
képviselőre vagy a kormány által kü-lönleges
okból kiválasztott két más parlamenti
tagra vár az a feladat hogy hosszú beszéd kere-tében
javasollak a Trónbeszéd
rendszerint azonnal követi t ellenzéki
pártok vezéreinek felszólalása amelyek folya-mán
módosító javaslatokat terjesztenek be
juttatván bizalmatlanságukat a kor-mány
programmjával szemben
Fenti eljárás hosszú parlamenti múltra tekint
vissza és elfogadott hagyomány-ny- á
vált annak hogy Kanada politikai
történelme folyamán egyszer történt meg
hogy az bizalmatlansági indítványát a
Ház elfogadta volna
Az ellenzéki vezérek után rendesen a mi
előtt hogy mohamedán mszterelnök az általa helyettesítésre kije- -
válhat míg pusztában verekedő túlzó 'dősebb a
életforma
is
amelyből
nacionalista
színvallásra
felszámolja
aztán
évre
Popovics
követelni
APÓSAT
kormány
atláviában
iaio ski igyvKsziK megteruim ti eiienzeK
felhozott vádakat és érveket
Ezután kerül sor at általános vitára
Az munkájáról és vitáiról kia-dott
Hivatalos közlöny a elolvasásából
a legkülönbözőbb mint ét indián jo-gokra
útépítésre új postahivatalok
erkolcsrontó irodalmi termékek betiltásának
értesülhetünk az elmúlt hetek fo-lyamán
Az úionnan megválasztott képviselők szuzbe--
javaslatokból
Rádió hirck
( KOMMENTÁR NÉLKÜL)
MEGNYITOTTAK az 1922
ben megalakult nemzetközi
"Vasutegylet" budapesti U
nt?skozáait melyen 25 or
280 képviselővel vett
részt
HKNOVAIJAK Magyar
országon a tolnamegyei
Kenyovszky kastélyt A to-vábbiak
folyamán közcélok
ra kívánják felhasználni
A MAGVAR MINISZTER
TANÁCS június 5-é- n dél
előtt tartott Ülést Apró Antal
a miniszterelnökség első he-lyettesének
réstvételével
JÚNIUS 6-A- N tar
tott Gyáros beL és
külföldi Mjtótudódtok azi
mára Kijelen-tette
hogy a Magyar Nép-köztársaság
Elnöki Tanácsa
rövidesen összeül a
törvényhozás uj irányvona-lának
megtárgyalására
Uj jogi polgári törvényköny
vet akarunk kiadni de e
legfontosabb kérdés-nek
tartjuk a 3 éves népgaz
dasági terv megvitatását —
mondotta Gyáros
A Tfonbeszéd
elfogadására
vége
felé közeledik
ét hamarosan
megkezdődik
költségvetés ál-talános
vita
ia biztonsági
al- -
lelkét
parlamenti diszkréció
országgyű-lés
megvá-lasztott
elfogadását
Ezt
ki-feiezé- sre
általánosan
ellenére
sem
ellenzék
füttyszóra legközelebbi
euei
országgyűlés
Hanserd
javaslatok
létesítésére
tárgyalásáról
értekezletet
magyar
Toronto 1918 júniu-- s H romnbnt
Kditvd and Publwhed at
Dovercourt Itoad Toronto
Pl ION LK 60888
ami lehe'ovő tette 2amukra mandátumuk el-nyerését
maid legtöbbször méltatják
fontosságát es kiemelkedő voltát Ka-nada
összes többi kerületével szemben
Azután felsorollak ígéreteiket amelyeket a
választási hadjárat folyamán tettek Ezek rende-sen
túlmennek a kormány hivatalos pfogremm-á-n
A továbbiakban az uj képviselők ki uoVták
emelni a pártprogremm azon pontjait amelyek-k- e
legjobban egyetértenek
Minden képviselő beszédében szerencsék fvé-nata- it
szokta kifejezni a Ház elnökének megvá-lasztásához
Az elnök nem avatkozik be abba hogy a léfv
viselők beszédeikben milyen tárgyhoz SJÚlnÁk
hozzá Az egyetlen szabály melynek betartá-sára
ügyel ú hogy ne olvassák beszédeiket
Ez is a parlamenti gyakorlathoz tartozik A
felszólalók legfeljebb rövid jegyzeteket használ-hatnak
legtöbbször azonban szabadon mondják
el beszédeiket A beszédek olvasása ugyanis ön-kéntelenül
is azt a gyanút keltené mintha a fel-szólalók
nem saját gondolataikat és javaslatal-kat
adnák elő Ez utóbbi Íratlan szabályt ma saj-nos
majdnem többen sértik meg mint ahányén
betartják
Kivételt szoktak tenni természetesen a kabinet
tagjaival akik valamely terv vagy tárcájuk ha-táskörébe
tartozó ügy keretében gyakran rész-letes
és bonyolult számadatokkal támasztják aM
javaslatukat vagy beszámolójukat
ügy a Trónbswzéd mint a költségvetés vJ
rendesen a főbb pártok vezetői által elmoneJoM
beszédekkel fejeződik be amely után a lliz
tagjai felállással szavaznak
A mostani parlamentben soha sem lesz két-séges
a szavazás eredménye Csupán az lösz
figyelemre méltó vajon mely pártok támog+t-já-k
és melyek ellenzik a kormány levetletaft és
hogy a kormánypárt sorai egységesek mered-nak-- e
a módosító vagy ellenjavaslatok tárgyeU
sánál
Ez a biztonsági szelep a parlamentáris kor-mányrendszer
kulcsa A Hiz u és fiatal legjai
akiket „Beckbencherek"-ne- k a hátsó padokban
ülőknek neveznek (arra való tekintet nélül fiorjy
helyük hol van e valóságban ) Alkalmat nyernek
arra hogy véleményüket szabadon kinyilvánít
hassák
A pártok politikailag gyakorlott vezetői e be-szédekből
mmteqy kiérzik a választók hangját
és kívánságait Nem egy okos torvény született
sréde' rendesen hagyományos mintát követnek meg a Házban jóformán találomra
A ndenekekött megköszönik választóik bizalmát eqyes gondolatokból és
szag
gróf
délelőtt
Iáatló
—
mdlett
hosszasan
kerületük
'
felvetett gocooooococoDcoo&ooooo
Kiutasítottak az USA-b- ól
egy szovjet diplomatát
Vashmgton — Az Egyesült AMamok kulugyminsztériuma
kiutasította és az ország Haladéktalan elhagyására szólította fal
Nikolá Korucskmt a szoviet követség titkárát mert Charles Bea-mont
amerikai újságírónak 450 dollárt adott azért hogy szere
zen meg neki egy bizalmas és titkos hedugyminisztériumt anya-got
Beeumont Kurocskin ajánlatát az FBI szerveinek bejelentette
A külügyminisztérium véleménye szerint Kurocskin eljárása tisz-tességtelen
volt ez ellenkezik a diplomáciai képviseleteket is
kötelező előírásokkal s ezért Kurocskint mint nemkívánatos étie-met
u USA-bó- l kiutasította Három héttel ezelőtt az oroszok uta-sították
ki Moszkvából John Bakert az amerikai követség egy
tisztviselőiét Kurocskm kiutasítása azonban mnesen összefüggés
ben a moszkvai esettel — monda a rwata'os lelentés
„Magam fogom kormányozni Algírt"
-- mondja De Gaulle (
1'gyanugy mint Algírban
és Cons tanti neban Cranban
is nagy lelkeswléssel fogad
ták De Gaulkt A miniszter
elnök itt kijelentette hogy
most már vége legyen az
eszakafrikai forradalomnak
mert további külön utakat
nem fog megtűrni A közbiz-tonsági
bizottságok vitorlái
A kifogta a szelet azzal
hogy mint miniszterelnök és
hadügyminiszter aajátmaga
vállalta Algir kormányzását
Helyetteseként Salán tábor-nokot
jelölte ki Egyéb váL
HlHi u Ü2
996
B
tozáok azonban kormánya
ban nem történtek Az algiri
szélsöféges nacionalisták k5
rében elégedetlenség én csa-lódás
uralkodik mert De
Gaulle semmi jelét nem adta
annak hogy kormányából
kizárja azokat a személyeket
akiket az algiri pártütők nem
kivannak viszont az algírink
kedvencét Soustellet zen
vette be kormányába de fi-gyelmeztette
a bizottságokat
mind Algírban mind Fran
oíaorwcágban hogy tartsák
ezentúl tá-o- I késüket a po-litikától
'!
M
1
'rlt
f ü
M
ii'
- 1
I
1
1
i
Í''''I
í I
' I
1 p